Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

T fllEPÜJSAO 1962. március 15., csütörtök fiinzji Édesügy .. 'frlmfónim Vasarr\ap délelőtt feleségem tud­ta nélkül kimentem a stadionba, mert kíváncsi voltam az Egri Spar­tacus szereplésére. A mérkőzés vé­gén — a látottak alapján — semmi erkölcsi alapot nem éreztem arra, hogy otthon kiállom feleségem szemrehányását. Ezért cselhez fo­lyamodtam, bementem a stadion büféjébe, és csokoládét vásárol­tam: ,,Edes A.nná”-t, néhányat, az­zal a szándékkal, hogy a felesé­gemnek kedveskedem vele, hogy ne okozzon különösebb problémát a délutáni mérkőzés sem. Am majdnem pórul jártam. Tud­niillik tudtom nélkül az ízlésesen csomagolt papírban, romlott, avas, rossz csokoládét vittem haza. Este, látva az egy híján érintetlen cso­koládékat, gyanútlanul megkér­deztem: — Talán nem ízlik? . . . Feleségem csak annyit jegyzett meg, hogy ezt mégsem várta tőlem, hogy avas, romlott csokoládéval ,,kedveskedem” neki. Sokáig tartott a kimagyarázkodás. Hej, kedves büfés bácsi, ha ezt házasságunk előtt teszi velem ...?/• (f. i.) — A BODONYI Általános Iskola felújítására ebben az évben kerül sor. Az állam a munkák elvégzésére 110 ezer forintot tervezett. — EGERBEN rövidesen be­mutatkozik műsorával a Föld­művesszövetkezetek Heves me­gyei Népi Együttese, amely a recski VIT-díjas népi zene­karból, a nagyrédei tsz-fmsz táncegyüttesből és a pétervá­sári énekkarból tevődik ösz- sze. Az együttes elhatározta, hogy a későbbiek folyamán a megyében levő énekeseket és hangszeres szólistákat is maga köré gyűjti. — A FÜZESABONYI járás közös gazdaságaiban a múlt évi 23 ifjúsági munkacsapat­tal szemben ebben az évben már 32 dolgozik majd. A já­rás mintegy 500 fiatalja 100 hold föld fölött vállal véd­nökséget.- AZ EGERCSEHI Alkot­mány Tsz-nek háromszázas anyajuh-állománya van. Az idei gazdasági évben ezen ál­lomány után 48 ezer forint jö­vedelemre számítanak a tsz- tagok. (Soós Gyula.) Gaál Sándor, Kát: Megkaptuk levelét, s kérjük, hogy a továbbiakban is számoljon be szerkesztőségünknek Kál köz­ség gazdasági, politikai és társa­dalmi életéről, csak arra kérjük, , hogy az események után közvet­lenül írja meg, időben adja íel postára. A nőnapi ünnepségekkel kapcsolatos levelét ilyen okok mi­att nem tudjuk -már felhasználni, későn érkezett, így kérjük, a jö­vőben vegye ezt figyelembe. To­vábbi leveleit várjuk. Móczár Mária, Hatvan: A „Hogyan öltözzünk ízlésesen?’: című írását megkaptuk, azt la­punk „Asszonyoknak” rovatában felhasználtuk. További leveleit várjuk. Almási István, Hatvan: Legutóbbi levelében írtagat már nem tudjuk felhasználni, mert ké­sőn érkezett, s hasonló témájú le­velet küldtek Hatvanból. Kivés Sándor, Párád: Ügyével kapcsolatban a közel­jövőben személyesen felkeressük, addig kérjük, várjon türelemmel. Szakácsi Jánosnc, Eger: Panaszát továbbítjuk az illeté­kesekhez, az ügyet kivizsgáljuk, s az eredményről levélben értesítjük majd. Sós Gyula, Egercséhi: A termelőszövetkezeti híreit, mipt azt olvashatta, már leközöl­tük lapunkban, s a továbbiakban is folyamatosan közöljük. NEM MINDENNAPI ESET Ä képé Oscar-díjas olasz—francia—jugoszláv koprodukció Gyötrelmes film. Hátborzon­gató és megrendítő. De fele­más gondolatokat és érzelme­ket felkavaró alkotás. Hőse egy zsidólány — Edith, és később Nicole —, akit szü­leivel együtt hurcolnak kon­centrációs táborba, aki — mint több ezernyi társa is — csu­pán egy megszámozott áldo­zat a fasizmus infemójában. Halál vár rá. A tábor orvosa, a vörös háromszöget viselő po­litikai fogoly, egy bűnöző hul­lájáról húzza le a csíkos rab­ruhát, s annak számait égeti bal karjába, hogy így leplezze zsidóvoltát és könnyítsen sor­sán. A kórház-barakk ablakán át látni kell szülei szomorú halálmenetét, amint meztelen­re vetkőztetve hajszolják őket a gyilkos fürdő felé. Ezernyi megrázkódtatás, iszonyat és borzalom éri még, ám segítő­jévé szegődik azoknak a ná­ciknak, akiknek kezén szárad apja és anyja vére. Szüzessé­gét adja egy darab kenyér reményében az egyik SS-tiszt- nek, s mert az élelmet más­napra ígérik, újra megjelenik a tiszti szálláson. A nácik sze­retőjéből hamarosan kápóvá léptetik elő, a hóhérsegéd tisz­tét ruházzák rá, s Edith- Nicole, aki azelőtt gyűlölettel tekintette a vastagbotos haj­csárokat, maga is hajcsárrá, fogolytársai kínzójává aljasul. Az emberségnek szikrája is kivész belőle: dédelgeti „Faus­tot”, a fekete szőrű angóra- macskát, de morzsányi élelmet sem juttat Therese-nek, aki büntetésből a kevésnek is leg­kevesebbjét kapja. A magas- feszültségű drótakadályra veti magát, ott üti agyon az áram. Nicole-t ez az öngyilkos-halál sem döbbenti rá különösebben a maga végzetes és tragikus sorsára. Él egyik napról á má­sikra, lealjasodva, érzéketle­nül. ............................... Eddig a pontig töretlen egy­ségű a film! Előkészítés a ke­mény és haragos befejezésre!! Ám az egyenes folytatásé cse­lekmény a további filmkocká­kon fellazul, a történet ritmu­sa alábbhagy, s elkezdődik a kápó-Nicole „mcgsajnáltatá­sa”. Szerelem szövődik közte és az orosz Szása között, aki a legfrissebb fogoi yszállít- mánnyal érkezett a táborba. Hamisnak és álromantikusnak érződik ez a „szerelem”. Ha­misnak és álromantikusnak az egész film, egységes anti-fa- siszta mondanivalóját tekint­ve. Gillo Pontecorvo és Fran­co Solinalis megpróbál „hőst” faragni az emberalja fogoly­őrből. S a film végén, amikor végrehajtva az oroszok utasí­tását, belopakodik a transzfor­mátorházba és kikapcsolja a drótkerítésből az elektromos­ságot és halálra sebzi egy pontosan irányított géppisz­tolysorozat, még ő panaszolja Karinak, a német tisztnek, hogy becsapták. Utolsó pilla­nataiban is gyűlöli azokat, akik élve elmenekülhettek eb­ből a fertelmes pokolból, gyű­löli az élőket, akiknek pedig ő okozta a legtöbb szenvedést. Igazi hőstettet hajtott végre Nicole, mikor megadta a me­nekülés lehetőségét egykori fo­golytársainak, igazi hőstettet hajtott végre, az egyetlen iga­zi emberi cselekedetet életé­ben. (De még ez a halállal- fizetése sem bizonyult elegen­dő vezeklésnék temérdek bű­neinek letisztításához.) Susan Strasberg alakítja a film főszerepét, Edith-Nicole-t. Egyszerű játékkal, ugyanakkor döbbenetesen. A film nagy sikere is elsősorban neki kö­szönhető. Ezért a játékáért méltán tüntették ki Mar del Plata-ban a legjobb női alakí­tás díjával. A szőke Emmanuelle Riva, mint Therese, kitűnő partnere Strasberg-nek. Különösen fe­lejthetetlen, a művészet leg­magasabb fokára jut el abban a jelenetben, amikor egyik társa kivégzésekor a lágerpa­rancsnok szavait tolmácsolja a főtéren felsorakozott fog­lyoknak. Könnyeivel küszkö­dik, s nem tudja visszafogni feltörő indulatait; egy ideig gépiesen fordít, aztán elné­mul, képtelen tovább a sza­vakat tolmácsolni. Belőle még nem tudták kiölni az embert! Laurent Terzieff nagyszerű színészi képességeit igazolja Szása alakjában. Még a való­színűtlen szerelmi jelenetek­ben is hihetetlen teljesítményt nyújt. Pontecorvo munkájáról már szóltunk... A film befejezésé­ért kell elmarasztalni, mint rendezőt, s mint Franco Soli- nas társát is, a forgatókönyv megírásában. A kápó felma- gasztosított halála elkerülhető lett volt, ha van elég bátor­sága a keményebb igazság áb­rázolására. A jugoszláv operatőr, Seku- lovic, rendkívüli artisztikus- ság'gal bánt a fényeffektusok­kal. Felvételein a fekete-fehér színek kontúrjai élesek, erő­sek. Fizikailag is érzékeltetni tudta a láger mindennapjait. Carlo Rustichelli zenei alá­festése nagyon kifejező volt. (P. D.) EGRI VÖRÖS CSILLAG 15— 18-ig: Üj barázdát szánt az eke (III. rész) EGRI BRODY 16— 17: Fiatalok voltunk EGRI BÉKE ..................................... 15 : Lámpaláz GYÖNGYÖSI PUSKIN 15—18: Nagyravágyó asszony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 15—20: Pesti háztetők HATVANI VÖRÖS CSILLAG 15—20: Halászlegény frakkban HATVANI KOSSUTH 15— 18: Éva aludni akar HEVES 16— 18: Jó utat, autóbusz PÉTERVÁSÁRA 17—18: A búcsú FÜZESABONY 16—18: Julius Caesar műsora Egerben nincs előadás. Apcon este 7 órakor: Gyertyafény keringő 1962. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK: NEMZETI ÜNNEP 1848. MÁRCIUS 15-ÉN tört ki Pesten a polgári-demokrajákus forradalom. A márciusi ifjak — élükön Vasvári, Irinyi, Petőfi és Jókai — az alkotmányos szabadság és a jogegyenlőség jelszavát írták zászlajukra és kinyomatták a nép követeléseit tartalmazó 12 pontot, kiszabadították börtönéből Táncsics Mihályt, s a nap felejthetetlen eseménye volt, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lép­csőjénél elszavalta ,,Nemzeti dal”- át. A pesti forradalom reform­jait — a párizsi és bécsi forradal­mak sürgetésétől is tartva — a po­zsonyi országgyűlés elfogadta. 120 éve, 1842-ben e napon halt meg LUIGI CHERUBINI olasz ze­neszerző. A francia forradalom ha­tására írt tömegdal^i és himnu­szai híressé váltak. A zsarnokság elleni harc eszméit tükröző Víz­hordó című operája 1800-ban ke­rült színre. Cherubini 1760-ban szü­letett. 25 éve, 1937-ben e napon halt meg TELEKI SÁNDORNÉ (Szikra álnéven írt) írónő. Regényei a tö­megektől távol álló arisztokrácia életét ábrázolták, sok helyütt azonban bírálja a „felsőbb körök”- et. például A bevándorlók, Felfelé züllők). LUIGI CHERUBINI FILM: Halászlegény frakkban Ismert operák legszebb áriái csendülnek fed a Halász­legény frakkban című kacagtatóan szellemes, színes, zenés amerikai filmben, amelynek főszerepét a nemrég elhunyt híres énekes, Mario Lanza alakítja. A filmet a hatvani Vö­rös Csillag Filmszínház mutatja be március 15—20-ig és az egri Vörös Csillag március 22—28-ig. Hány éves a Csendes-óceán A legutóbbi szovjet óceáno- lógiai expedíció részvevői, akik a „Vityaz” hajón a ten­gerfenék üledékrétegeit, az üledék felhalmozódásának se­bességét tanulmányozták, arra a következtetésre jutottak, hogy a Csendes-óceán 100 mil­lió éves. Eddig úgy vélték, hogy a Csendes-óceán viszony­lag „nemrég”, 50—70 mfffió évvel ezelőtt keletkezett. Az expedíció kutatásai alap­ján a tudósok elkészítették az egész Csendes-óceán feneké­nek domborzati térképét. A rendkívül részletes térkép új adatokat nyújt a tudósoknak bolygónk múltjáról és a konti­nensek keletkezéséről. *- Fáj valamije? — Mindenem, de különösen a lelkem! Ma már jobban megértjük, hogy mindezen túl Washing- tonnak megvoltak a maga külön szempontjai is. Azóta nyílt titok, hogy a Toplitz-tó mélyén levő ládákban a hír­hedt V-fegyverek tervrajzait is megtalálták. Hát persze, hogy kellemetlen az Egyesült Államoknak ennek a felkava- rása, hiszen az a férfi, aki számtalan háborús éjszakán át hajolt a rajzok fölé, ma az amerikai rakétaprogram egyik irányítója. Az angol közvéle­mény amúgy is ellenszenvvel tekint Herr, illetve újabban Mr. Wemher von Braunre, az egykori porosz belügymi­niszter fiára, hiszen ennek a precíz férfiúnak köszönhető, hogy Dél-Anglia egy időre égő pokollá változott. A V-tervek mellett egyébként békésen ott hevert egy másik hitleri „cso­dafegyver”, az egyszemélyes zsebtengeralattjáró tervrajza is. Most pedig kövessük a két- éltűeket, amint fürge, szürke hüllőként a vízből partra sur­rannak és a szúrazföldön foly­tatják útjukat. Az egyik gyökeres, rögös erdei út apró ösvénnyé szű­külve indul merész ívben a magasba. A kutatóknak kikeli szállniok, gyalog vágnak neki az ösvénynek. Nem először. Előttük ott a tábla: „Tilos út Életveszély!” Ezt már ők tették ki. Szövege többé-kevésbé igaz, bizonyos szempontból sokszorosan igaz. Az út való­ban veszélyes, hiszen alig fél méter széles, sziklába vágott csapás. Egyik oldalán 600 mé­ter magas, függőleges szikla­fal, a másikon tízemeletnyi mélységben a tó vize. Németi Gyula magyar újságíró, aki a Stem expedíció idején a Toplitz-tóhoz utazott, így irt erről az ösvényről: — „Ha ez a csapás nem a híres Toplitz-tó mellett vezet­ne el és nem hajtana a leíküzd- hetetlen újságírói kíváncsiság, álmomban sem merészkedtem volna ide.” Es életveszélyes ez az ösvény egy másik értelemben is. Négy esztendő alatt ugyanis három ember zuhant le innen „vélet­lenül”. Mayer és Pichler mér­nök urak Linzből, valamint K. Gerkens úr Hamburgból. Eleinte valóban véletlen bal­esetnek tartották halálukat, idézőjel nélkül. A Stern-expe- díció során azonban kiderült, hogy mind- a három férfi itt teljesített szolgálatot a háború végén. Itt? Talán valami katonai létesítmény volt ezen az idilli­kus vidéken? Nem is akármi­lyen. Ez a hajmeresztő ösvény mesterséges barlanghoz vezet. Itt készítették él például az egyszemélyes tengeralattjáró terveit és számos jel mutat arra, hogy a náci hadsereg kutatószolgálatának egyik „csodafegyver-részlege” mű­ködött ebben az üregben. A barlang végül úgy pusztult el, ahogy született. A nácik fel­robbantották a. hozzá vezető, terepjáró gépkocsikkal is jár­ható, szélesebb szerpentinutat és így maradt meg ez a szik­lacsapás, amelyet veszély ide­jére készítettek. A megfigye­lők szerint énnél: a három em-' bernek a rejtélyes visszatérése a Toplitz-tóhoz és nem kevés­bé rejtélyes halála döntő sze­repet játszott abban, hogy Gerd Bucelius, a Stem kiadó­ja megnyitotta pénztárcáját az expedíció céljára. De honnan tudta Herr Bucelius, hogy Meyer, Pichler és Gerkens eb­ben a barlangban dolgozott? Kiderült, hogy az expedíció „főtanácsadója’’, bizonyos Wolfgang Löhde maga is itt szolgált a háború alatt és ő világosította fel a kiadót. Most már egyetlen újságíró sem kételkedett abban, hogy bármilyen gyéren szállingóz­nak is a hírek, érdemes volt elutazni ide. A növekvő gör­csös titoktartás ellenére á tó­fenékről kibukkanó ládák for­májában már feltűnnek a kö­zeljövő horizontján a rejtély megoldásának körvonalai. Már az is nagy érdeklődést kelt, hogy az egyik kazettában nyilvánvalóan útlevél-hamisí- tésra szolgáló nyomdai klisé­ket és megfelelő vízjeles pa­pírokat találnak. Vannak köz­tük olyan útlevél-betétlapok is, amelyeket az amerikai kül­ügyminisztérium használ, pon. * tos. igen nehezen utánozható vízjellel együtt. De a .másik kazettával rob­ban igazán a szenzáció bom­bája: ebben is klisék vannak, csakhogy még különlegeseb­bek: a fontbank jegyek kliséi! Nemzetközi bizottság ül össze Bécsben, határozata titkos, de ami történik, nem maradhat titokban. A világ választ kap a „kié lesz a pénz” kérdésre, mint mondottuk, meglepő vá­laszt: A tengernyi pénzt, amelyen egy kisebb országot meg le­hetne vásárolni, teherautókon a bécsi nemzeti bankba szál­lítják — és kü­lönleges ke­mencékben el­égetik. A mozaikok lassan összeáll­nak, sziréna­ként vijjognak fel az újságok címei: Hami­sított fontok hevertek a Toplitz-tavi lá­dákban! Forr, kavarog a köz­vélemény. Ilyen összegű hami. sítás? A hiva­talos Németor­szág dokumen­tumai között? Lobognak a font-bankjei gyek a különleges kemencék­ben. lángjuknál lassan fény derül a modern történelem legnagyobb, államilag intéz­ményesített szélhámosságára. A film peregni kezd. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents