Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

1962. március 15., csütörtök NEPOJSAO O Miért nem teljesíti tervét a Petőfi-Altáró bányaüzem? 1957-től öt esetben nyerte el az élüzem címet a Petőf:-Al- táxó bányaüzem. Az élüzem cím azt jelentette, hogy min­den vonatkozásban élen jár­tak és teljesítették feladatai­kat. Mi történt az 1962, évben, hogy az eddig jó eredmé­nyeket elérő üzem még 90 százalékos tervteljestést sem tudott teljesíteni. A lemaradás okait vizsgál­va megállapítható, hogy Petőfi-Altáró bányaüzem­ben a bányászkodás körül­ményen és lehetőségei lé­nyegesen megváltoztak, nehezebbek lettek. AZ elmúlt években még olyan bányamezők voltak feltárva és művelésre előkészítve, ahol a bányászati munkálatoknál nem jelentkeztek a nagymérvű nyomás és vízbetörési jelensé­gek. \ A nyomásviszonyok jelensé­gein kívül ebben az évben kü­lönösen sok gondot okoz a fe- kü és fedü rétegekben elhe­lyezkedett homokrétegben le­vő vizek betörései. De meg­nehezíti a bányaművelést a széntelep talpa alatt elhelyez­kedő vizes homokréteg is, mert a biztosító szerkezetek lábai belenyomódnak a vizes homokrétegbe, ami több eset­ben a fejtések összemenését okozza. Az ilyen esetekből adódóan összement fejtések átdolgozása sok nehézségekkel jár, hogy a fejtési munkát új­ból folytatni lehessen. A széntelepes rétegsor fö­lött 5—13 folyóméter vastag­ságban feszített, vizet tartal­mazó homokréteg van. Ezek­ből a homokrétegekből a fej­tések megindulásával rendsze­resen jelentős mennyiségű víz­betörések történnek. A fejtés­be tóduló víz a k's szilárd­sággal rendelkező talprétege­ket átnedvesíti, ami a fejtési munkafolyamatot szintén igen megnehezíti. Azokon a területeken, ahol a vízveszély nem áll fenn, mint az 1300-as bányamező­ben, ott viszont a telep kapa­citása csökkent és a szén mi­nősége is romlik. Az elmúlt években a fejté­sek átlagos telepvastagsága 2 méter volt, az idén az I-es Déli gerinc nyugati részén és az 1300-as bányamezőben az átlagos telepvastagság 1 mé­tertől 1,45 méter vastagságra csökkent le. Minden fejtésben csökkent a tiszta szénvastagság, tehát növekedett a meddőpadok vastagsága. A meddőbeágya­zások növekedésével megnö­vekedett a tisztán termelés fokozottabb problémája is. A meddőbeágyazások megnöve­kedése szükségessé tette a fej­tésekben, de az elővájásokon is a réselési munkafolyamat bevezetését. A réselési mun­kafolyamat bevezetését szük­ségessé tette a minőségi terv teljesítése. Réselés nélkül az átlag kalóriatervet nem lehet teljesíteni, amit a január havi 82 cal/kg átlag kalória lemaradás is bi­zonyít. A réselési munkafo­lyamat bevezetése mellett a minőségi tervteljesítés érde­kében a gépkezelők és a fa- leszedők a szalagon futó szén­ben levő meddődarabokat is kiválogatják. A felsorolt nehézségek a fejtési teljesítményeket csök­kentő tényezők, ami a terv­teljesítés százalékának alaku­lásánál igen érzékenyen érez­teti hatását, de hatással van az összüzemi teljesítmény alakulására is. Ahhoz, hogy eredményeink javuljanak, feltétlenül szüksé­ges a III. Déli gerinc feltá­rása és fejtésre való előkészí­tése, amit július 1-re tervez az üzem vezetősége. Abban a gerincben a meddőbeágyazá­sok lényegesen vékonyabbak és feltehetően a művelés is kevesebb problémát fog okoz­ni. Ennek a lehetőségnek fi­gyelembe vételével a bányaüzem második fél­évi tervteljesítése biztosí­tottnak látszik. Minden vonatkozásban javí­tani fogja mind a műszaki, mind a gazdasági mutatók alakulását is. Az elmúlt évek jó eredmé­nyei és a dolgozók becsületes helytállása elsősorban a bizto­síték az ígéret beváltására, ami a III. Déli gerinc terme­lésbe való bekapcsolásával meg is valósítanak. Erre kö­telez egyébként a bányászok hagyományos sikersorozata és hősi helytállása a széncsa­tákban. Mészáros István Biztosítási és Önsegélyező csoport alakult Betőfibányám is megalakult a dolgozók biztosítási és önse­gélyező csoportja. Megválasz­tották az ideiglenes intézőbi­zottságot is. Az önsegélyező» csoport feladata lesz, hogy felelevenítse a régi bányász­egyesületek haladó hagyomá­nyait, hogy egyes esetekben a bajba jutott dolgozókon segít­sen,, illetve részükre segélyt nyújtson. A biztosítási és önsegélyező csoportnak tagja lehet a tröszt minden dolgozója. Egyetlen feltétel, hogy a belépés nap­ján a dolgozó munkaképes le­gyen, tehát táppénzes állo­mányban levő dolgozó csak akkor léphet be, ha újból munkaképessé válik. Tagja le­het a csoportnak a rendes tag 65, évnél nem idősebb hozzá­tartozója is, ha a tagdíjat utá­na a tag rendszeresen befizeti; a rendes tag hozzátartozóját rendkívüli tagként kezeli a csoport. A biztosítási és önsegélyező csoport mind a rendes, mind a rendkívüli tagjai részére két­féle segélyt folyósít; rendes se­gélyt a tag elhalálozása ese­tén, a belépéskor közölt táblá­zat szerint és rendkívüli se­gélyt házasság, szülés, tovább­tanulás, hosszabb betegség és egyéb rendkívüli esetekben. A rendkívüli alapból, amely a befolyt tagsági díjnak 25 szá­zaléka, a nagyobb költséggel járó külföldi üdülések költsé­geihez is lehet segélyt folyósí­tani az intézőbizottság hozzá­járulásával. A biztosítási és önsegélyező csoport tagsági díja mind a rendes, mind a rendkívüli ta­gokra vonatkozóan, havonként 10 forint, amit a bérfizetés al­kalmával kell befizetni. Ha a tag balesetből eredően 50 százalékot meghaladó rok­kantságot szenved, a tagdíjfi­zetési kötelezettsége a továb­biakban megszűnik, de a tag­sága ugyanolyan jogokkal to­vábbra is érvényben marad. Az ideiglenes intézőbizott­ság határozatot hozott, hogy olyan esetben, amikor a bizto­sítási és önsegélyező csoport egyes tagjai betegség, vagy esetleg katonai bevonulás miatt a havi tagsági díjat nem tudnák megfizetni, arra az időre, amíg újból munkabért nem kapnak, az intézőbizott­ság rendkívüli segély tormájá­ban fizeti be helyettük. A biztosítási és Önsegélyező csoport szervezése most van folyamatban trösztünk terüle­tén. Ezúton is felhívjuk min­den dolgozótársunk figyelmét, hogy saját és családja érdeké­ben, kérje felvételét az önse­gélyező csoportba. A dolgozók ilyen vonatkozású társadalmi összefogása segítséget nyújt a bajba jutott embernek, ezért ez az egyetlen helyes mód, hogy mindenki előre biztosít­sa a segély lehetőségét. Ez az önsegélyezési forma a többi trösztöknél már évek óta folyik és az ott dolgozók körében igen népszerű; de nemcsak a szénbányászatban ismeretes, hanem á MÁV, a posta és más iparág dolgozói is létrehozták az önsegélyező csoportot, ami rendszeres anyagi segítségnyújtást bizto­sít tagjai részére. Intéző bizottság Jó munka — jó eredmény Egymillió forinttal emelke­dett a petőfibányai Vegyes Ktsz termelési értéke az előző évihez — jelentette be a szö­vetkezet elnöke a napokban megtartott évzáró közgyűlé­sen. A nyereség összege is ma­gasabb, 35 ezer forinttal több, mint a tervezett. Mindez le­hetővé tette, hogy a szövet­kezeti tagok a tavalyinál ma­gasabb nyereségrészesedést kapjanak, de tartalékoltak szociális, kulturális célokra is. A beszámolóban megdicsér­ték az építőipari részleget, mert termelési értékük 55 szá­zalékkal emelkedett. Kifogá­solható a cipészek munkája, mert az osztályos áru jelen­tékenyen emelkedett. Ez nem anyaghiba következménye, kö­rültekintőbb munkával csök­kenteni lehetett volna az osz­tályos áruk mennyiségét. Nyil­vános kritikát kapott a fod­rászrészleg, mert nyolc száza­lékos haszonkulcsot sem értek el, csökkent a termelékenység és csak az apci részleg telje­sítette. tervfeladatát. A petőfi­bányai részlegek kivételével nem megfelelő a munkaidő kihasználása, kifogásolható az üzemek szervezettsége. Egyik helyen a kötelező munkaidőn felül is dolgoznak, másik he­lyen a kötelező munkaidőt sem töltik le. Az 1962. évi feladatok meg­vitatása közben szó esett a be­ruházásokról, de erről le kell mondani, részben fedezet hiá­nyában, másrészt a túlságosan tagolt részlegeknél a gépek kihasználása aligha lehetsé­ges. A szövetkezeti tagság el­határozta, hogy a hibákat ki­javítják és idejében nekilát­nak az idei feladatok teljesí­téséhez. A szövetkezeti dolgo­zók családtagjaikkal együtt ünnepelték az elmúlt évi munka eredményeit. —krónikás— PAPP JÓZSEFET, a rózsái bánya szocialista bri­gádvezetőjét. Elnyerték a szo­cialista brigád oklevelet és cí­met, több újítási javaslatot ad­tak be. átalakították a régi sza­lagzsámolyokat, a brigád tagjai rendszeresen tanulnak. Es a brigádvezetőnek még arra is marad ideje, ereje, hogy a szakszervezeti bizottságban közmegelégedésre dolgozzék. Társadalmi bíróság előtt Társadalmi bíróság tárgyal­ta a Gépüzem osztályozol fel­olvasó teremben Szabó László, Balogh József és Slpeki And­rás fegyelmi ügyét. A nyilvá­nos tárgyaláson a gépüzem sok dolgozója vett részt. Koltai István mozdonyveze­tő, a társadalmi bíróság elnö­ke ismertette a fegyelemsértő cselekmény tényállását: Szabó László és Balogh Jó­zsef villanyszerelők viccnek szánt csipkelődésből adódóan durva, becsületsértő megjegy­zéseiket tettek egymásra, ame­lyet Szabó László úgy fejezett be, hogy Balogh Józsefet ar­cul ütötte. A társadalmi vádló az el­hangzottak alapján vádat emelt Szabó László ellen, a szocialista együttélés szabá­lyai megsértésének csele­kedetéért, majd részletesen megindokolta a vádat és ne­velő hatású ítéletet kért —, mert mi történt volna, ha Ba- loghnak a veszekedés közben sikerült volna a kalapácsot ki­húzni a fiókjából —, mint ahogy azt vallomásában beis­merte. A meggondolatlan vicc. nek tehát súlyosabb következ­ménye is lehetett volna. A társadalmi bíróság ítélete; Szabó Lászlót írásbeli, Balogh Józsefet szóbeli megrovásban részesítette. ★ Ezután került sor Sipeki András fegyelmi ügyének tár­gyalására. Sipeki András be­csületsértő kijelentésekkel il­lette Simon Jánosné csoport­vezetőt, amiért Sipekinétől is * 8 megkövetelte munkájának: ma* radéktalan elvégzését, Sipeki Andrásnak ez már a második társadalmi bírósági ügye, ami azért is súlyos, mert most már második alkalom­mal „a szocialista együttélés szabályainak megsértése” vá­dat emelik ellene. Igen! Az üzem becsületes dolgozói is vádat emelnek ellene, és mindazok ellen, akik nem a szocialista közösség szellemé­nek megfelelően élnek és vi­selkednek. Nem engedhető meg a szo­cialista embertípus nevelésé­nek időszakában, hogy egye» sek, nem törődve a közösségi élet követelményeivel és tör­vényeivel, durván megsértse­nek olyan dolgozókat, akik be. csületesen helytállnak mind a munkaterületükön, mind a magánéletükben. A durva ká­romkodásoknak és becsület- sértő kifejezéseknek is meg kell szűnnie a műhelyben, mert az nem méltó a szocia­lista dolgozóhoz, a szocialista emberhez. Az ilyen viselkedés csak provokációt teremthet és a dolgozók között egyenetlen» séget, meg nem értést. Sipeki Andrást a társadal­mi bíróság szóbeli megrovás fegyelmi büntetésben részesí­tette, azzal a céllal, hogy az ítéletnek nevelő hatása lesz; és Sipeki András is megérti végre, hogy szocialista ország­ban szocialista emberhez mél­tóan kell élni és dolgozni. Aki nem teszi magáévá ezeket a követélményeket, azt dolgozó­társai elítélik és később kikö­zösítik maguk közül. Dora Győző Válasz »egy szurkolónak“! Káros kivitelezés címmel a Bányász Híradó-ban cikket írt „Egy szurkoló”. Nézzük az érem másik oldalát. A petőfibányai sportélet ki­alakulásának — amelyben ma­gam is aktívan tevékenyked­tem — eléggé ismerője vagyok és a fejlődést a következőkben látom: A felszabadulás utáni idő­ben rohamosan fejlődött Pető­fi bánya. Azelőtt itt csak jelen­téktelen település volt, amely­nek sportélete nem .létezett. Ebből adódóan a sportnak, a sportéletnek helyi bázisa nem volt és ezt akkor az idegenből hozott sportolók, sajnos, ki is használták — egyébként erre számos példa volt más helyen is. — Ebből adódik az a koráb­ban kialakult vélemény, hogy a petőfibányai labdarúgókat „notórius lógóknak” nevezzék és céltábláivá váljanak egyéb rosszindulatú megjegyzések­nek, rágalmaknak is. Ennyit a múltról és annak hibáiról, Az utóbbi években, főleg 1956 után, helyes útra terelő­dött az itteni sportélet is és a régebben dívott erősen kifogá­solható magatartások meg­szűntek, a sportolók személye is kicserélődött és a sportolók ma már a munkahelyükön is becsülettel helytállanak. A megcsontosodott Petőfi-altárói állapotok is megváltoztak. Amit a levélíró kifogásol és ló­gásnak minősít, csupán némi kedvezmény a téli időszakra, hogy az NB III. osztályban játszó labdarúgók megfelelően felkészülhessenek' a sport­idényre. A labdarúgók egy ré­sze csak itt dolgozik, de vidéki falvakban laknak és ahhoz, hogy edzés után hazamehesse­nek, szintén indokolja az edzé­sek korábbi időpontban való megtartását. Az a pár játékos, aki Petőfi-altáróban dolgozik, arra kapott engedélyt, hogy 2 óra helyett 1 órakor szállhas­sanak ki az edzési napokon. Ezek a sportolók azonban nem egyszer a termelés folyamatos­ságának biztosítása érdekében 8 óra után is bent maradnak a bányában, ha éppen frontfej­tés, vagy F—4-es gép átszere­lése azt szükségessé teszi, illet­ve tette. A munkahelyen való helytállás nemcsak kötelesség­tudás, hanem öntudat kérdése is, ami a sportolóknál is fenn­áll, mert nem valószínű, hogy a levélíró azt állítaná, hogy Takács János labdarúgó a sportban szerzett érdemeiért kapott „kiváló dolgozó” kitün­tetést és ezenkívül Tóth Gábor, Sándor Károly, Paraszt János. Imre Domonkos és a többiek sem a labdarúgásnak köszön­hetik munkatársaik, feletteseik megbecsülését. Ezek a dolgo­zók a munka frontján helyt- állva, télen-nyáron, esőben- sárban családjukat otthogyva, vasárnaponként, sportszenve­délyüknek élve, küzdenek Pe- tőfibánya színeiért, nem egy­szer sérülésnek kitéve magu­kat, azért, hogy győzelmeikkel, eredményeikkel örömet sze­rezzenek a bányász szurkolók­nak is. De nemcsak a labdarúgókat akarom megemlíteni," rajtuk kívül a kézilabdázók, ökölví­vók, birkózók, tekézők és a többi sportágban működő dol­gozók is rendre megállják he­lyüket a termelő munkában és nagyon sok kiváló dolgozó van közöttük, amit szintén nem a sportbeli eredményeiknek, ha­nem munkájuk elismerésének köszönhetnek. A Kilián testnevelési és sportmozgalom üzemen belül történő szervezése pedig politi­kailag támasztja alá a sport illetve sportolás szükségsze­rűségét és fontosságát. Számos olyan üzem van, ahol az egy­hangú munkától való elfára­dást testedző szünetekkel 'kü­szöbölik ki. A sport tehát a mai értelemben minden dolgo­zó részére szükségszerű és bi­zonyos fokig hazafias köteles­ség is. Szeretném, ha válaszomból tudomásul vennék a szurkolók és gáncsoskodók, hogy a pető­fibányai sportolóik helytállnak a munka frontján és a munka­idejüket közmegelégedésre, megfelelően kihasználják. Elis­merem, hogy akad egy-egy sportoló munkájában is hiba. Nem szükséges tehát az egyes személyeknél felmerült hibá­kat felnagyítva minden sporto­lóra általánosítani. Ha a cikk írója válaszommal nem értene egyet, és úgy gon­dolja, hogy a sportolás a mun­ka szempontjából káros, vagy véleménye szerint a petőfibá­nyai sportolók dologkerülőkés haszontalan tagjai szocialista társadalmunknak, akkor in­kognito nélkül, bátran mondja el véleményét, hogy bírálata alapján az illetékesek által nem látott körülmények fel­fedést nyerjenek és orvosolják azt. A becsületes meglátás, a becsületes segíteni akarás min­dig hasznos mind a munka, mind a sport szempontjából, ami csak becsületes kritikával valósítható meg. Szlavek Ernő “VV^^^^^**^^a^aAAAAAAaAA*AAAAA»i>ÄAA*v^v^yVyVVVyVSiV<VVWMVVW(/vvw „ ÁTRENDEZTÜK Nyílva reggel 8-tól este 6-ig méterosztályunkat rtiww^r nnru'toT'U'WXA Nagyobb választék méteráruban és LAKÁSBEREXDEZÉSI cikkekben! EGRI ÁLLAMI ÁRUHÁZ Dobó tér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents