Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

1962. március 15., csütörtök

NEFÜJSAG

3

Uj évet írnak Abasáron

UJ EVET I írnak Abasáron, I a Rákóczi Tsz tagjai. Közös gazdálkodásuk második esztendejét jegyzik az elmúlt hét szombatjától, tervtárgyaló közgyűlésük napjától új krónikába, ismét tetteikkel.

Nem sokkal több, mint egy esztendeje a sebtében tsz-irodá nak kinevezett épület egyik szobájában a néhány napja megérkezett elnök, Tóth Dezső vázolta az első év gazdasági feladatait. Január vége volt, a földeken ilyenkor egy embert sem találni, az elnök, a vezetőség tehát nem tudta pontosan kitől mit várhatnak, mert közösségi munkában a tagság addig nem vett részt. Mégis, olyan lelkesedéssel beszéltek az 1961-es év várható eredményeiről, hogy optimizmusuk teljesen átragadt rám, s azt írtam akkor: az abasári emberek aláírták a tsz-be lépésről nyilatkozatukat. Jeles vizsgát tettek haladó gondolkodásukról, felvilágosul tságukról.

Később azt hittem, amikor kezembe került ismét ez az írás, hogy elsiettem a dolgot, mert vizsgáról általában az első közösen végiggazdálkodott év után szokás írni. Ám mégsem tévedtem, mert az abasá- riak az első évben nem tanulókként, hanem felnőtt, tapasztalt, megfontolt emberekként gazdálkodtak már.

— Negyvenöt forintot és öt forint prémiumot osztottunk zárszámadáskor egy munkaegységre — mondja az elnök —, s tartalékoltunk is, majd hárommillió forintot.

DE E2 CSAK eredmény, amely nem mond el mindent, például azt, hogy a reális alapokon való gazdálkodás a körültekintő tevékenység olyan haszonnal is járt, hogy az első gazdasági év végén 128 új belépő kérte felvételét a fsz-be. Olyanok akarnak a jövőben a Rákóczi Tsz-ben dolgozni, akik nem sokkal több, mint egy éve elmentek üzembe a közös elől, vagy megkötötték magukat annak idején, s nem írták alá a belépési nyilatkozatot. Indokuk ennyi:

— Jobb itt.

S igazuk van. Az első év jól sikerült, s most a második is annak ígérkezik. Nem azért, mert csodákat akarnak művelni itt a tsz vezetői. Ez nem

j áll szándékukban, csupán az ' elmúlt évben lerakott alapokat kívánják megerősíteni

1962- ben, hogy majd később,

1963- ban is biztos talajon léphessenek előbbre.

A tsz elnöke, Tóth Dezső és Zarándi Vilmos főkönyvelő, egy ilyen nagy tsz-hez viszonyítva szinte kis számokat mond.

— 1962-ben 100 holdon telepítünk szőlőt, 40 hold ebből új nagyüzemi telepítésű lesz, 60 holdon meg a foghíjakat pótoljuk. Az oltványterme- lést négy és félmillióról'’nyolcmillióra emeljük, hétmillió vesszőt gyökereztetünk. Ezenkívül megkezdjük a későbbi terveink érdekében a Sárhegy és a Cibike dűlő talajvédelmi, vízrendezési és rekonstrukciós tervéinek készítését. Ebben az évben 50 holdon el is végezzük e munkákat, kezdeteként a következő évek nagy hegyi szőlőtelepítési tevékenységének.

— Beruházásaink 1962-ben nem túlságosan nagyok. A 100 hold szőlőtelepítéshez három és félmillió forint hitelt kaptunk, a többi beruházás sa_ ját erőből megy, mintegy más- félmillió forint értékben. Ebből elsősorban egy Mannesman típusú, percenként 3600 liter vizet adó öntözőgép csoportot vásárolunk, amely a száz holdnyi és 37 méter szint- különbségű oltványtelepünkre 1700 méter távolságra is eljut» tatja a vizet.

A beruházási tervben szerepel traktorainkhoz munkagépek vásárlása és még ebben a hónapban egy komplex műhely építésének, felszerelésének befejezése.

tervről is így

A beszélgetés azonban mindig egy témához kanyarodott vissza a sok felsorolás után is: ezt az évet elsősorban a gazdasági és politikai megszilárdításnak szentelik.

öntuA SZOCIALISTA

A TÖBBI

_____________ ilyen röviden

es

ett szó. Éppen csak megemlítették, hogy a 410 darabos anyajuh és kosállományt 600- ra egészítik ki, a lóállományban minőségi cserékre kerül sor, s ebben az évben egy 35 darabos törzs vásárlásával megteremtik a szarvasmarhatenyésztés alapjait is. £jzó volt még a gombapince 6—800 négyzetméteres nagyságúra nö_ veléséről, a 25 holdas halastó létesítéséről — ha a leendő bányaművelés nem akadályozza —, mert így a víztárolást is megoldanák az öntözéshez.

____________________dat

nö

velésével kapcsolatban any- nyit, hogy szeretnénk mindenkivel elbeszélgetni. Meg akarjuk értetni a tsz valamennyi tagjával, hogy a közös érdek segítése juttatja el valameny- nyíüket az egyéni boldoguláshoz. Ehhez az is kell, hogy a tagság a területnek ne csak gazdája, hanem egyben társadalmi ellenőre is legyen. Meg kell szűnnie a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elméletnek, mert csak a teljes őszinteség segíti az egyén és a tsz előbbrelépését, boldogulását az új esztendőben is.

Weidinger László

bunkerok figyelmeztetnek

Kitűnő tanulók

Robogott velünk a vonat Lengyelországtól hazafelé a Csehszlovák Szocialista Köztársaságon át. Néztük a tájat, a gyorsan fejlődő városokat, lenyűgöző ipartelepeket, és mikor már közel értünk a magyar határhoz, a második világháborúból visszamaradt, félig lerombolt erődrendszer hívta fel magára a figyelmet. A golyóütötte betonfa'akat imitt-amott már benőtte a fű, de még most is jól kivehetők a nagy pusztítás nyomai, az erődsor környékén. Még ott horpadoznak az egykori lövészárok nyomai, amelyek önkéntelenül is annak a napnak emlékét idézik, amikor a német fasiszta hadigépezet óriási túlerőben levő hadosztályai elő-öntötték Csehszövákiát. Több mint két évtizede ennek, de a háborús emlékek, az egykori erődsor ma is komoly figyelmeztetést küld Európa népei

számára. A német militariz-í mus ma is nyíltan követeli a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egykori, németlakta területeinek vls zacsa-' tolását, a revansis.'ák ma is afelé az államok felé tekingetnek, amelyet egykoron elsők között tiportak le, az eu rópai nagyhatalmak hallgatólagos jóváhagyásával.

A csehszlovák népnek sok szenvedést, nagy károkat okoztak a német megszállást követő háborús évek, s nem felejtették el a több mint 20 évvel ezelőtti nap borzalma-' it. Ma is erre emlékeztetik' őket az itt-ott még fellelhető1 háborús romck, de figyelmeztetik ezek a világ békeszerető népeit is, időben le kell fcgni a háborús kalandorok

revansisták kezét, hogy soha; , Mária I/a. osztályos

ne kelljen emlékezni hasonló > ' •’

gyászos évfordulókra. <, tanuló pedagógusnak készül.

(KE) ?

Újítók

mányozott „kiváló újító” című kitüntetés arany fokozatával jutalmazták.

Néhány soros rövid hír. De mennyi munka, lelkesedés, az új, a jobb és a műszakilag tökéletesebb szenvedélyes keresése után jutott el az elismerést és köszönetét kifejező kitüntetés átvételéig. Záray Géza igazgató az erőmű újítóit segíti tanácsokkal, buzdítással és a műszaki-anyagi feltétek biztosításával. És főleg személyes példamutatásával segíti az újító mozgalmat. Legnagyobb jelentőségű a MátraviSzalai Ferenc a Mátravidéki Erőmű technikusa. Az igazgató újítótársa, a kiváló újító kitüntetés aranyfokozatának már régebbi tulajdonosa. Szenvedélyesen szereti szakmáját. Minden tudásával, kitartó szorgalmával a technikai haladás ügyét szolgálja.

Suba Anna, IU/a, osztályos

Czáztizennépr évvel ez- ‘“t előtt, március elsején érkezett el a francia forradalom híre Pozsonyba, ahol a magyar rendi országgyűlés tanácskozott.

Egyszerre nagy izgalom lett úrrá az országgyűlés részvevőin, mindenki érezte, hogy az ország nagy események előtt áll. A forradalomtól való félelmet Kossuth és társai reform- terveik keresztülvitelére akarták kihasználni.

Kétnapos tanácskozás után Kossuth áll a szószékre. És beszél. Beszédében már ott süvít a forradalom szele, érzi, hogy most van itt az alkalom, hogy politikáját sikerre vigye, vagy jóvátehetetlenül lekésik a kormányrajutástól.

Kossuth éles szavakkal bírálja a „bécsi bürokratikus kormányrendszert” és a kiváló szónok hangja úgy kondul, mint egy korszak vészharangja. De azért még nem hirdet forradalmat, csak megelőzéséről beszél, a dinasztia és az ország érdekében sürgeti a reformokat, nehogy nagyobb bajokba sodródjanak.

Kimondja azonban a Habs- burg-birodalomra a végzetes ítéletet is, amikor látnoki szemmel meglátja, hogy/ csak a dunai népek békés, szabad egyesülése lehetne itt egy egységes állam alapja: és beterjeszti az indítványát, amelyben a reformokat és a független, felelős magyar minisztériumot követeli.

Széchenyi István — aki tartott Kossuthtól — félt a forradalomtól, ezen a napon a következőket jegyzi be naplójába:

MÁRCIUS IDUSA

„Március 4„ országos ülés — a jó gondolatok későn jönnek — Wirknernél; hátha én teljhatalommal!? Feltételeim: 10 000 forint tüstént, 5000 forint havonként. Folyókiadások. Szent István nagy kereszt. Általam fogalmazott Handbil- let, melyben teljhatalom és garancia. Kinevezhetik, akit akarnak. Mindnyájan engedelmeskedjenek nekem. Katonaság.. Semmi ellenparancs, mielőtt visszahívatom. Titok. Hat hónapra országgyűlés. De- zavuálhatnak. Biztosítékok: fejem, családom, javaim. Ellenzéki Kör, s minden politikai klub feloszlattatik”.

Czéchenyi ezek szerint Metternich bizalmi emberénél, Wirknernél, diktátornak ajánlkozott. Nem fogadták él, vagy nem látták olyan veszedelmesnek a helyzetet, vagy nem tartották jónak Széchenyi ötletét.

De így kezdődött.

Kossuth első kirohanása után minden megakadt. Tétovázás, töprengés és huzavona, és a halasztgatások napjai következtek. A főrendek nem ültek össze, hogy ne kelljen Kossuth javaslatait tárgyalni.- Inkább Becsből kérik a tanácsokat.

Március 8-án Kossuth azzal fenyegetőzik, hogy a hagyományos formák megkerülésével, a főrendek mellőzésével közvetlenül a királyhoz fordulnak.

A főrendek passzív ellenállása csak akkor ér véget, amikor Bécsben, március 13-án este kitört a forradalom és elsöpri Metternich kormány- rendszerét. Ekkor nagy sietve összeülnek és elfogadják a feliratot, amelyben felelős minisztériumot, vallásszabadságot, sajtószabadságot és esküdtszéket követelnek. Küldöttséget küldenek Bécsbe, amely átadja az országgyűlés kívánságait az uralkodónak. Ugyancsak kimondják — nagy ijedtségükben — az általános, egyenlő adókötelezettséget.

Ezalatt Pozsonyban olyan hírek keltek szárnyra, hogy már egyesek parasztlázadástól való félelmükben a külföldre menekülés gondolatával foglalkoztak. Keveslik az országban állomásozó 15 000 főnyi hadsereget. Március 10-én már az a hír járta, hogy Pestnél, Rákoson — úgy mint Dózsa idején — fegyveres jobbágyak gyülekeznek. Állítólag, lengyel tisztek vezetik, szervezik a paraszt-hadsereget és csak Kossuth parancsát várják, hogy elinduljanak. Kossuth viszont maga is visaolyog a forradalomtól és minden igyekezete az, hogy a maga kezébe maradjon az irányítás és minden szál a maga kezébe fusson.

ILI ás hírek arról szólnak, hogy Petőfi Sándor 40 000 paraszttal Rákoson tanyázik. Petőfi valóban a forradalmat, a köztársaságot, a radikális társadalmi reformot jelentette. Ezért küldi Kossuth a megbízható Irányi Dánielt Pestre, hogy ott fékezze az eseményeket.

Ezután már gyors egymásutánban történnek az események. Miután az országgyűlés 72 tagú küldöttsége gőzhajón Bécsbe utazott és a Burgban másfél napon át lesték, hogy mikor nyernek bebocsátást a királyhoz, Pesten Petőfi és barátai megcsinálták a forradalmat.

A „tízek” társasága Petőfi vezetésével a francia forradalmi eszmékért lelkesedik, míg a másik csoport az Ellenzéki Kör Klauzál Gábor és Nyári Pál vezetésével a radikális reformok követelői. A két csoport vezetői megegyeznek abban, március 14-én népgyűlést tartanak, öttagú bizottságot választanak. Tagjai: Bulyov- szky Gyula, Irinyi József, Jókai Mór, Petőfi Sándor és Vasvári Pál. Megszövegezik a híres 12 pontot. A kitűzött napon a népgyűlést megtartják és a 12 pontot el is fogadják.

Még azon este hét órakor megétkezik a bécsi l1ia jó és vele együtt a bécsi forradalom híre. Erre minden felfordul. Az ifjúság vezérei a Pilvax-kávé- házban újabb gyűlést rögtönöznek. Klauzál ide siet, hogy valami halasztó megoldást fogadtasson el, de alig néhá- nyan hallgatják csak meg. Elhatározzák, hogy másnap tünSzűcs Anna, II á. osztályos tanuló, az osztály legjobbja.

★

tetóst tartanak és követelik a; 12 pont azonnali életbe lépte-; tését. Ekkor még a követelések; közé iktatják az államfoglyok; kiszabadítására vonatkozó; részt is. ;

Másnap, március 15-én,' havas, esős időben indul a forradalom. A 12 pontot kézírásos nagy plakáton kifüg-; gesztik az Űri utca és Kígyó’ utca sarkán. Titkos rendőrök; igyekeznek beavatkozni, de az; állandóan növekvő tömeg elta-; nácsolja őket. Az ifjúság gyű-; lést rögtönöz a Pilvax-kávé-; házban. Jókai terjeszti be a 12; pontot, majd Petőfi olvassa fel; az erre a napra írt Nemzeti; dalt. ;

A tömeg áthömpölyög az or-; vosi egyetem udvarára. Jókai; beszél, Petőfi szaval és a halJ-I gatóságot megesketi, hogy ,.ra-; bök tovább nem leszünk”; Ez-! alatt'a budai vár tüzérsége! már parancsot kapott és ágyú-! csöveit Pestre irányította, de a! katonai hatóságok nem mertek! cselekedni. Ezután a Länderer! és Heckenast nyomdához tó-! dúlt a tömeg és engedély nélkül kinyomtatják a 12 pontot! és a Nemzeti dalt. Délután há-í romkor a Nemzeti Múzeum^ előtt újabb gyűlés. Itt van a< legnagyobb tüntetés, hogy az-j után innen bevonuljanak a; városházára *

Ps még sok szép, emléke- <

■LJ zetes eseménye van azt 1848—49-es forradalomnak és> a szabadságharcnak, amely, hat elbukott is, mégis azt mutat- > ta,_ hogy micsoda hatalmast erők rejlettek a társadalomi méhében. 5

Okos Miklós 5

Bozlók Mihály, IV/b. osztályos tanuló, 12 éve csak kitűnő bizonyítványt visz haza. Orvosnak készül,

(Foto: Kiss Béla.)

Kennedyné bemutatta a Fehér Házat az amerikai televízióban

A CBS amerikai televíziós társaság 255 ezer dolláros költséggel riportműsort készített, melyben az elnök felesége bemutatja a washingtoni Fehér Ház helyiségeit és különböző érdekességeit.

A műsorban Kennedyné többek között megmutatta a televízió nézőinek az ún. „keleti szobát”, amely valaha régen, sok bosszúságot akozott Lincolnnak. A puritán gondolkodású amerikai elnök ugyanis kifogásolta, hogy felesége túl drága szőnyeget vásárolt ebbe a szobába. A Fehér Ház „kulisszatitkai” közül Kennedyné elmondotta azt is, hogy Wilson elnök annyira útálta a kitömött állatfejeket, amelyek elődjétől, Tehodore Roosevelt- től származtak,. hogy a Fehér Ház ebédlőjében mindig háttal ült nekik.

A televíziós műsorban Ken- nedyhé finom célzásokkal utalt arra, hogy a Fehér Háznak juttatott adományok mekkora megbecsülésben részesülnek. Rámutatott, hogy az „ajándékozók nevét egy könyvecskében kinyomatják és mindenki számára látható helyen kiállítják!”

déki Erőmű tápvizének gázta- lanítása alkalmával eddig veszendőbe menő hőenergia hasznosítására tett javaslata. Több mint kétmillió forint termelési költségcsökkentéssel jár ez az egyetlen újítás, és jelentős mértékben javította az üzemeltetés technológiai színvonalát.

Záray Géza igazgatót a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Nehézipari Minisztérium és az Országos Találmányi Hivatal által közösen adó-