Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

NEPOJSAG 1962. március 14., szerda Jön, vagy oem jön ? Ügy játszik, velünk az idei ta­vasz, mint az egér a macskával. A hét elején mindig megmutatja ma­gát, aztán a hét végére, amikor Krapancsákné bejelenti a barátnő­jének, hogy: ,,Ha vasárnap délután lejössz a cukiba, felveszem az új tavaszi kabátomat, mert meg aka­rom mutatni neked” — ismét mí­nusz fokokat mutat a hőmérő. Milyen bosszúság! Amikor az új kabát, vagy ruha már úgy ki­kívánkozik a szekrényből egy kis sétára, vagy még inkább az irigy­kedő pillantások kereszttüzébe! — Jön, vagy nem jön? — zsörtö­lődnek a nők, mert szeretnék, már levenni a bundacipőt, h'-"ízűnadrá­got, meleg sálat, fejkend_hiszen a téli hónapok után éppen ideje vol­na tüsarkon tipegni a vasárnap délutáni egri korzón, s pompázni a színskála minden változatában. De csak türelem! Még néhány nap, s itt van március 21., a tavasz kezdetének hivatalos napja. A fér­fiak is nehezen várják, mert sze­retnek gyönyörködni a szép, — szí­nekben. (w) • — AZ ÜTTÖRÖSZERVE- ZET új, képzett fiatalokat és pedagógusokat vár ebben az évben, illetve a következő tanévben. Ezért a megyei el­nökség határozata alapján mintegy 1150 vezető részesül képzésben a nyár folyamán, akik alkalmasak lesznek az új feladatok megvalósítására. — 1965-IG 600 katasztrális holdon telepítenek új szőlőt Eger szőlőterületein. Ezért tegnap délelőtt a városi párt­bizottságon értekezletet tartot­tak a szakemberek, ahol meg­tárgyalták a szőlőrekonstruk- cius terv végrehajtásának leg­fontosabb feladatait. —‘ VÉGET ÉRT a rózsa- szentmártoni perzsaszőnyeg- készitő tanfolyam. A részve­vők munkájukból kiállítást rendeztek, amely március 15-ig tart nyitva a községi művelődési házban. — VASÁRNAP az Egri Ál­lami Zeneiskola növendékei hangversenyt adtak Sírokon, a községi kultúrotthonban, A műsorban szerepelt a zeneis­kola növendékzenekara, szólis­tái és énekkara. A két elő­adást közel ötszázan hallgat­ták meg. — MÁRCIUS 17-én, szom­baton este a karácsondi kul­túrotthon sütés-főzés tanfo­lyama nyilvános halászlé va­csorán látja vendégül az ér­deklődőket. A tanfolyam hallgatói nagy lelkesedéssel készülnek a művelődési ház­ban rendezendő nyilvános vizsgájukra. műsora, \tm\m „ A vasárnap esti új tv-játék címe ismerősnek tűnt előttem, s azzal az érzéssel foglaltam helyet a képernyő előtt, hogy Szimonov, a világhírű szovjet író legújabb, nagysikerű drá­májának — az amerikai kém­repülésekről szóló történet­nek — lehetek szemlélője. Már az első mondatok meggyőztek arról, hogy az ismert cím egé­szen más cselekményt takar, mint Szimonovnál. Dévényi Róbert és Lóránd Lajos tv-játéka Párizsba vitt el bennünket, egy párizsi ügy­véd-család' otthonába... Dr. Jules Carée, a hatvan éves, ki­váló ügyvéd, a bűnügyek elis­mert specialistája — szabad­ságra készülődik, boldogan szö­vögeti az utazás terveit. Car- rée nyugodt, csendes életet él, a politikával nem törődik. Csa­ládi nyugalmát azonban felka­varja a politikai forrongás sze­le; fia, Pierre, a Sorbonne jogi karának másodéves hallgatója, minden kockázatot vállalva terjeszti négy algériai diáktár­sának könyvalakban megjelent, de a hatóságok által betiltott és elkobzott röpiratát, a „Fe- kély”-t, amelyben azok a rend­őrséggel történt kálváriájukat, megkínzatásukat, meghurcolta­tásukat írták le. A négy diákot másodszor is letartóztatták, most már azért, hogy könyvük miatt —, amely a francia ható­ságok igazi arcáról rántja le a leplet -> monstre pert kreálva, ítélkezhessenek felettük. A négy diák védelmét vállaló ügyvédek egymás után lépnek vissza attól, hogy védenceik igazságos ügyét képviseljék, mert a Véres Kéz nevű szélső- jobboldali fasiszta terrorszer­vezet (akár manapság fattyú- testvére, az QAS!) halálos fe­nyegetést küld címűkre. Akik­nél nem érnek célt a fenyege­tésekkel, ott a legaljasabb esz­közökhöz folyamodnak: Aou- dia doktort, az Algériában szü­letett félvér ügyvédet . revol­vergolyó sebzi halálra, másik társát autó gázolja el. Carrée telefonján'is felhangzik a ha­lálos fenyegetés, ám az ő élete ellen már nem törhetnek, mert a Sorbonne diákjainak eleven lárcolata állja útjukat, s nem engedik a gyilkosokat a kiváló ügyvéd házának közelébe. Igaz, mélyenszántó, érzése­ket felkavaró lélektani dráma Dévényi Róbert és Lóránd La­jos televízió-játéka. Hogyan jut el semleges bezárkózottságából Carrée ügyvéd, a demokrata érzelmű polgár a politikai tisz­tánlátásig — ezt mondják el alkotásukban. Mindvégig fe­szült, sodró ■ iramú drámájuk szerkezeti felépítésében, fordu. lataiban, tiszta logikájú mon­danivalójában értékes, nagy­hatású. Ajtay Andor Kossuth-dijas művészt láthattuk Carrée dok­tor szerepében. Alakítása döb­benetes, elhitető erejű, nagy átéltségű. Magas művészi fo­kon tudja érzékeltetni az apa, a férfi vívódásának minden ap. rólékos és ugyanakkor lénye­ges mozzanatát. Először csak szubjektív indítékok kényszere alatt, hogy a fia jövőjét meg­mentse, vállalja magára a vé­dői tisztet, később már nem a A gyakori utazás titka Egerben este 7 órakor; Dodi (Jókai-bérlet) 9** Adenauer: Nyugat-Berlinbe megyünk, miniszter urak, egy kis alagút fúrásra! (Toncz Tibor rajza) MATILD MARX KAROLY, a tudomá- yos szocializmus (marxizmus) ogalapítója, az I. Internacio- . lé szervezője, 1883. március t-én halt meg. 50 évvel ezelőtt, 1912-ben e pon halt meg PJOTR LEBE­-EV orosz fizikus, aki 1900- n kísérleti úton bebfóonyí- tta, hogy a fény a szilárd tes­tre nyomást gyakorolj yanezt állapította meg 1907- :n a gázokra vonatkozólag, ntos kutatásokat végzett a angnyomás nagyságának meg- lapítását illetően, és neki si­került korában a legkisebb hullámhosszú elektromágneses hullámokat előállítania. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK; A marató eljárás egyik fajtáját, a művészi rézmetszést, 450 évvel ezelőtt, 1512-ben először ALBRECHT DÜRER német festő és grafikus használta. A sima rézlemezre metszett barázdák ad­ták ki a képet. Ezt a negatívot festékkel bekenték, majd réznyo­mó présbe helyezték. A negatívra rápréselt enyvezetlen, nedves papír azután a barázdáknak megfelelő festéket felszívta. Dürer nemcsak a rézmetszés technikáját fedezte fel, hanem művésze­tének teljes gondolati mélysége világhírű rézmetszetein keresztül bontakozott ki. 385 évvel ezelőtt, 1577-ben indult el FRANCIS DRAKE angol tengerész 3 évig tarló hajóútjára, melynek során — az angolok közül elsőnek — a Földet körülhajózta. ,,A királynő kalóza” Er­zsébet királynő megbízásából több kalóztámadást hajtott végre spanyol hajók ellen és az Arany szarvas nevű hajójának rablott kincsein az angol királynővel osztozott. PJOTR LEBEGYEV Áiszkhülosz: ORESZTEIA (trilógia) III. rész: EUMENISZEK A Rádiószínház hétfőn mu­tatta be Aiszkhülosz Oresz- teiájának harmadik részét, az Eumehiszeket. A hallgató ül a rádiónál és engedi magára zuhogni a két- és félezeréves szöveget. Már az Áldozatvivőkben éreztük, hogy Oresztész bűnhődóse kü­lönbözik apjáétól és anyjáétól. Ügy tűnik, hogy a kettős gyil­kosság eszét veszi, vészjós­lóan és hátborzongatóan úrrá lesz rajta az egyensúlyvesz- tettség: megretten önmagától. A lelkiismeret támad, az a ke­gyetlenül nagy kérdés, hogyan volt joga (ha volt egyáltalán joga?) megölni anyját és an­nak szeretőjét? Elég-e a má­sok vétke ahhoz, hogy én le­gyek bírája a bűnnek, még akkor is, ha tettemre isteni sugallatok, átok ás intések in­gerelnek? Aiszkhülosz látszatra külső eseményekben bonyolítja a szenvedélyes kérdéseket: bele­szól-e a vitába — már tudni­illik abba a vitába, hogy tívmiiftiKiiiiiiiiaiiiMliiiiilnin» tanaifiiiiu»ii«ii«iiitiii meztetünk benneteket. Ha ez nem használ, vannak más esz­közeink is. Ha meg akarjátok mégegyszer látni a családoto­kat, menjetek haza, amíg nem késő!” Nem sokkal később maga­sabb, egyáltalán nem névtelen erők is a porondra léptek. A bonni kormány jegyzékben kö­vetelte: Bécs tiltsa be a Stern egész akcióját, az amerikai külügyminisztérium főtisztvjse- lői pedig „magánbeszélgeté­seikben „érzékeltették”, hogy szerintük a ku­tatás folytatása kellemetlensé­gekhez vezet­het.. Ha az em­ber titkokat hoz fel a múlt megnyugtató medréből — je­gyezte meg köl­tőien egy távol­keleti főváros­ban adott foga­dáson az egyik amerikai diplo­mata —, megza­varhatja a je­len diplomácia, jának vizeit. Magyarul: A Toplitz-tó titka ha nyilvánossága kerül, isméi felkavarja a jogos gyűlölet vi­zeit, ismét kompromittálhal mai nyugatnémet vezetőket minderre a NATO-nak pedig semmi szüksége nincs ... (Folytatjuk.) elmaradtak, akkor még el kel­lett maradniuk. Azután bonyo­lult tulajdonjogi problémák szövevényébe bonyolódtak a kommentátorok: kié lesz ez a rengeteg pénz? Az angoloké, mert egy le­győzött ország által birtokolt angol bankjegyekről van szó? A „Stem” című lapé, mert az ő expedíciója találta meg a kincset? Nyugat-Németorszá- gé, amejy olyan sok tekintet­ben vállalja a hitleri biroda­lom utáni „folytonosságát”? Ausztriáé, mert a Toplitz-tó az Osztrák köztársaság területén van? Még el kellett telnie néhány hétnek, amíg a kíváncsi köz­vélemény feleletet, meglepő fe­leletet kapott erre a kérdésre is. Közben — igen stílszerűen — a „Stern” kutatói egykori Wehrmacht kétéltűeket hoztak, amelyek szárazon és vízen egy­aránt jól használhatók és ame­lyekkel mind a tavat, mind környékét kutatni lehetett. Mert mind több a suttogás ar­ról, hogy a tó környéke is ér­dekességeket rejt. De marad­junk egyelőre a víznél, amely­ből újabb és újabb ládák buk­kannak ki. Fontok és iratok Tervrajzok és névsorok — egy apokaliptikus birodalom bűn­tetteinek elsüllyesztett doku­mentumai. S ahogy múltak a napok, még a Toplitz körül nyüzsgő újságírók is mind ke­vesebb új adatot tudtak meg 3. Néhány, aktákkal tömött lá­da után olyanokat is felszínre hoztak, amelyekben különleges klisék és furcsa nyomdai fel­szerelések voltak. Aztán előke­rült az első olyan láda is, amelynek kinyitása után a kö­zel állók nem tudtak uralkodni magukon, és artikulátlan kiál­tásokkal közölték a hátrább szorulókkal: — Fontok! Az istenért, angol fontok. A hamburgi Stern példány­száma valóban csillagászati magasságokba ugrott... A rádió hullámhosszán, az újságok hasábjain izgalmas számok követték egymást: — Már ötezer font, már tíz­ezer, egymillió!... — Es jöttek az eseményhez méltó ordító címek: „Angol fontok egy nyu- gatausztriai tó mélyén!” „Az SS bizalmas iratai a tóban!” „A kiemelt fontok száma elér­te az egymilliót!” Az egyik francia lan drámai kérdés for­lélet és az új Athén. Aiszk- hülosz saját városát és saját isteneit dicsőíti itt. Nemcsak a drámai megtisztulás, a jó vég következik itt, hanem az új szemlélet diadala is a régi felett. Az anyajog vereséget szenved az apajog miatt. Klütaimnésztra árnya hiába indokol, Apollón Zeuszra hi-*-’ vatkozik és Athéna dönt: nemcsak Oresztész szabadul a bűnhődéstől, de a csúf erin­nüszek is jó szellemekké vál­toznak, eumeniszekké, az új jog, az új szelek járásától. S itt talán, ezen a ponton Aiszk- hülosz bizonyos értelemben továbbjutott Szophoklésznál és Euripidésznél is az új világ, az új felfogás igazolásában. Devecseri Gábor bevezetőjét és elsősorban fordítását csak dicséret illetheti. Kitűnően is­meri a klasszikus görög drá­mák lelkét és nagyszerű hang­hatásokra tör. Klütaimnésztra árnyának fojtogató és nyugtalan szöve­gét Tőkés Annától hallottuk. Ritka szép beszédű művésznő ás okosan építi fel hatástkeltő monológjait., Bitskey Tibor Oresztésze nem folyhat úgy bele az ese­mények irányításába, mint az Áldozatvivőkben, mert ő tét ebben a befejező részben: méltósággal, az istenek segít­ségében bízva végzi sorsát. Bessenyei Ferenc, a biztos győzelem szuggesztív tudatá­ban jeleníti meg Ápollónt, Lu­kács Margit Athéna istennője a feltörő újnak, a nagy per ítélőjének hiteles alakítjója. Gobbi Hilda, mint Püthia ve­zeti be a harmadik réisz cse­lekményét, míg a karvezető támadó és nyugtalan kifaka- dását indulatosan mondotta el Máthé Erzsi. Cserés Miklós dr. rendezé­sében e rész monológ-sora ás meg-megújuló vitája nem ér­te el azt a hőfokot, amit a két korábbi részben kap­tunk. Igaz, a feladat itt volt a legnehezebb. Huzella Elek ze­néje most elsősorban fúvó­sokra épült és hatásos volt. Farkas András —AZ EGRI Vegyesipari Vál­lalat ebben az évben mintegy 2,2 millió értékben gyárt cse­répkályhát és 2 millió forint körüli kőműves munkát (tata­rozás és javítás) fog végezni. Remélhető, hogy a lakosság részére több javító-szolgaIta­tási munkát végeznek, mint <* előző esztendőkben. Dévényi-Lóránd: A negyedik (Tv-játék) fiáért, s nem is önmagáért, az igazság tisztaságáért cselek­szik. Bebizonyítja, hogy nem egyszerűen „tyúkperjogász” ő, de igazi ügyvéd! Pierre-t S. Tóth József főis­kolai hallgató személyesítette meg. Meglepő tehetséggel ala­kított. A nyújtott teljesítmé­nye alapján a karakter-szín­játszás nagy ígéretének mutat­kozik! Clarie, az ügyvéd-feleség sze­repében Simor Erzsi eléggé halvány, vértelen volt. Pálos György, Kovács Károly, Kőmí­ves Sándor, Uray Tivad.ar és Avar István az epizódszere­pekben jó karakterfigurát for­máltak meg. A rendezés kitűnő munká­ja Szőnyi Sándort dicséri. Ha némi kifogás merül is fel a rendezés ellen, a dráma tech­nikai megvalósításával szem­ben, az csupán annyi, hogy a kamera nem mindig volt képes követni a színészek mozgását. (pataky) Oresztász-szel mi történjék~ és mi legyen igazi bűnhődése, ha vétkes — Apollón, Athéna is, vádolnak az Erinnüszek. És jön a jó vég, a vádoló szellemek az isteni beavatko­zásra és érvelésre eumeniszek- ké, azaz Athén védőszellemei­vé lesznek, akik nem akar­hatják tovább bonyolítani az Atreidák kegyetlen és átokkal vert sorsát. A külső történés mögött a lelkiismeret és a jo­gok küzdelme lobog, az iste­nek olymposzi tekintélye mö­gött az emberi lélek csodá­latos megnyugvása világít: a tragédia után kisüt a nap, a viharok, tombolások és a gyű­lölet után jön a megértés, a feloldódás. Es mindezt olyan hangvétellel, az emberi lélek olyan igaz ismeretével kapjuk az aiszkhüloszi tragédiában, hogy hatása alól nehezen tu­dunk szabadulni. A perben nemcsak Oresz­tész sorsa ás lelkének nyugal­ma a tét, hanem mérkőzik a régivel az új, a régi szem­Btiiitiiiiitiiiiiiiiiaiiansiiiitiiaiia ■■ mii'■iian' a ládák tartalmáról, a suttogás mind óvatosabb és tartalmatla­nabb lett. Ez a folyamat névtelen leve­lekkel kezdődött. „Sem a pénz­hez, sem az iratokhoz ne nyúljatok! A ládákhoz semmi közötök! Most még csak figyel­májában fogalmazta meg cí­mét: „Hogyan kerültek angol bankjegyek,, német titkos akták és speciális nyomdagépek a Toplitz-tóba?” Olvasók látták a nagybetűs, érdekes kérdést és megvették a lapot a vála­szért. Természetesen hiába... A választ akkor legfeljebb sej­teni lehetett, tudni nem. Aztán megindult a kommen­tárok áradta. A legtöbb hírma­gyarázó megvallotta, hogy nem érti a dolgot. Hiszen ezért az óriási font-tömegért a semle­ges országokban töméntelen szükséges dolgot be lehetett volna szerezni, annál is in­kább, mert — különösen a há­ború végén — a nácik alapos hiányt szenvedtek csaknem mindenben. Hogy lehet az, hogy Schacht Reisch bankjának ennyi, rá­adásul ennyi elsüllyesztenivaló fontja maradt a háború vé­gén? — hangzottak a kérdések, de a válaszok természetesen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents