Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-13 / 60. szám

\ 1962, március 13., kedd NEPÜJSAG NŐNAPI ÜNNEPSÉGEK Egerben Az elmúlt hét szinte min­den napjára jutott ünnepség, hol így, hol úgy értek rá a vállalatok, vagy éppen az asz- 6zonyok, hogy megemlékezze­nek a nagy elődről, Clara Zet- kinről, s hogy meghallgassák azokat, akik e szép napon kö­szöntötték őket. Az első híradást az egri Nagy József Termelőszövetke­zet szép "ünnepségéről írhat­juk, ahol Vinczepapp Ferenc, a tsz elnöke' szólt az összegyűlt mintegy kétszázötven asszony­hoz. Különös jelentősége en­nek az ünnepségnek az, hogy a termelőszövetkezet először rendezte meg azoknak az asz- szonyoknak a részére ezt a meleg hangulatú ünnepséget, akik még soha, egy évben sem ünnepeltek együtt. A díszün­nepség után teaestet rendezett a tsz vezetősége és a nőbizott­ság asszonyainak. * ★ Másnap délelőtt a Rákóczi Termelőszövetkezet ünnepelt a tiszti klubban. Itt is az elnök, Gyúró László tartotta kedves kötelességének a megemléke­zést erről a nagy napról. A Pedagógiai Főiskola hallgatói­nak műsora után megvendé­gelte a vezetőség a nőnapra összegyűlt asszonyokat. ★ Az egri Ady Endre Kultúr­otthon és a ktsz vezetőségek a nőnap tiszteletére a ktsz-ek- ben dolgozó asszonyok tiszte­letére nagyszabású kultúrmű­sort rendezett a székházban. ★ Nőnapi ünnepséget tartottak Egerben mindenütt, a szoká­sos körülmények között, meg­emlékeztek a hivatalok, és üze­mek asszonyai előtt elhangzó beszédek a nőnap jelentőségé­ről, s azokról az eredményes­ről, amelyeket napjaink asszo­nyai mutattak fel munkájuk­ban, kötelességteljesítésükben. Hafranban Hatvanban is kedves ünnepsé­geket rendeztek az 52. nemzet­közi nőnap alkalmából. •A Vörösmarty Művelődési Házban a Hatvani Nőtanács rendezésében került sor a vá­ros dolgozó lányainak és asz- szonyainak köszöntésére. Az ünnepi beszédet Szakmári Jó­zsef, az MTH-iskola igazgatója tartotta, majd az óvodák és is­kolák növendékei köszöntötték a megjelent nőket. A megem­lékezés a Hatvani Irodalmi Színpad kultúrműsorával zá­rult. A színházi közönség többsé­ge rendes ember, ök figyelme­sen és csendben hallgatják vé­gig az előadást. Ámde, akad­nak még olyanok, nem keve­sen, akik zavarják a színésze­ket és a többi nézőt is. íme, egynéhány típus közülük. A magyarázó A hatvani járásbíróság nő- dólgozóit virággal és édesség­gel lepték meg a férfiak, a Cu­kor- és Konzervgyár fiataljai a KISZ közreműködésével ugyancsak köszöntötték a mű­szakba siető lányokat és asszo­nyokat. , ★ A hatvani Járási Tanács ugyancsak ünnepélyes kéretek között emlékezett meg a nők­ről. Havellant István, a járási tanács MSZMP-titkára mon­dott ünnepi köszöntőt, majd Juhász Lajos, á Hazafias Nép­front járási titkára méltatta a nőnap jelentőségét. A szak- szervezet kedves ajándékokkal lepte meg a tanács nődolgozóit. A megyében Abasáron, a kultúrházban tartott ünnepi beszédet Tóth Dezső tsz-elnök a Rákóczi Tsz asszonyainak, s a nők nevében Pálinkás JózSefné tétt Ígéretet arra, hogy a termelőszövetke­zet asszonyai a munkában, a helytállásban is megteszik az elkövetkező időben azt, amit vár tőlük a közös munka, a termelőszövetkezet, s a jobb, a magasabb életszínvonal meg­teremtésének nagy munkája. ★ A HévesveZékényi Általános Iskola szülői munkaközösségé­nek színjátszói a nőnap tiszte­letére mutatták be a Jókai- regény alapján készült Gazdag szegények című színművet. ★ A kétútközi KISZ-fiatalok és az úttörőik meleg hangulatot teremtettek előadásukkal a nő­napra összegyűlt asszonyok,lá­nyok körében. A nap tisztele­tére az állami gazdaság veze­tősége Karos Kálmánná 8 gyermekes és Baksi Jánosné 7 gyermekes édesanyákat meg­jutalmazta, s a legjobban dol­gozó 11 nő dolgozó között ér­tékes jutalmat osztottak ki. Az iskolások egy-egy könyvvel emlékeztették édesanyjukat a nagy napra. ...az Egyesült Álláthókbáh már most — alig egy évvél az elnökválasztás után — latol­gatják: ki kerüljön Kennedy után a Fehér Házba. A demok­raták bíznak a jelenlegi elnök „dinamizmusában”, de a re­publikánusok egy eddig a „nagypolitikában” ismeretlen embertől várnak sókat: Geor­ge Romney -töl. Romneynek, mindenesetre, van egy óriási előnye: nem kompromittálta magát és a köztársasági színeket háborús uszítással, hidegháborús kard- csörtetéssel. Talán ezért kap­hat majd több szavazatot, mint Nixon, Rockefeller, vagy Goldwater, s a többi republi­kánus pártnagyság. zár Korszerűsítik Eger közvilágítási hálózatát Higanygőzlámpák világítják meg az esti, belvárosi utcákat Eger közvilágítási hálózata nem a legtökéletesebb. Este, mikor felnyitják hunyorgó vil­lanyszemüket az utcák, több még a sötét folt, mint a fénv. S ahol égnek is az utcai lám­pák, ott is „foghíjasán”. Mikor néhány évvel ezelőtt divatba jött az ostomyeles, kandelá- beres neonfénycsöves világítás, örömmel vettük tudomásul, hogy Eger is kap izekből, s egyelőre legalább a város szí­véből sikerül száműzni a régi, korszerűtlen villanylámpákat. Ám, a neonfényes utcák száma egyáltalán nem szaporodott. Az idén várható némi válto­zás. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat egri üzletigazgatóságának tervében kb. hatszázezer forintos költ­séggel szerepel Eger közvilágí­tási hálózatának korszerűsí­tése. Milyen új megoldások vár­hatók a közvilágítás korszerű­sítésében, s melyik utcákban kerül majd sor a korszerűsí­tésekre? — ‘ Erről kérdeztük Molnár Józsefet, az ÉMASZ egri üzletigazgatóságának fő­mérnökét. — A neönfénycsövek haszná­lata helyett egyre inkább a higanygőzlámpák alkalmazásá­ra térünk át. A higanygőz-vi­lágítás korszerűbb és egyszers­mind gazdaságosabb. A higany­gőzlámpák fényereje nagyobb, mint a neonfénycsöveké, ugyanazon fogyasztás mellett, mint a klasszikus villanylám­páké, és a tartószerkezetek is egyszerűbbek. — A város belső területén teljesen korszerűsítjük a köz- világítási hálózatot — mondot­ta Molnár József. — A város belső területén az Egészség­ház utca környékére, a Klapka és a Telekessy utcákra, és a Dobó teret a Széchenyi utcá­val összekötő Marx Károly és Alkotmány utcákra gondolunk. De higanygőzlámpákat szere­lünk fel a Somogyi Béla utcá­ban is, a Törvényházig. — Milyen problémák meg­oldását veti fel a higanygőz­világításra való áttérés? — A higanygőz nagyon érzé­keny, minden hőmérsékletin­gadozásra reagál, így az áram- változásoknál mutatkoznak né­mi nehézségek, ugyanis a hi­ganygőz újragyulladása 4—5 percet igényel. Négy-öt percig tehát teljes sötétség borul azokra az utcákra, ahol hi­ganygőzlámpák lesznek. Hogy ezt a nehézséget áthidaljuk, s megakadályozzuk az utcák tel­jes elsötétedését, a higanygőz armatúrákba paralell a régi, klasszikus lámpa is helyet kap; arra az időre, míg a hi­ganygőz újra gyullad, ezek az égők szolgáltatják majd a fényt. A higanygőz-világításra való áttéréskor tehát egyéb ve­zérléstechnikai problémákat is meg kell oldanunk. örömmel üdvözöljük Eger közvilágítási hálózata egy ré­szének korszerűsítését, öröm­mel üdvözöljük a tervet, me­lyet az év második felében váltanak majd valóra az EMASZ munkásai. Az öröm mellett azonban hadd említsem az ürömöt is... Helyes és hasznos az Egri Városi Ta­nácstól, hogy a szükséges anyagi fedezet előteremtésével javítani kívánják a város bel­ső területének, a belvárosi ut­cáknak közvilágítását, de... miért kezeli mostohán a vá­ros központjától távolabb eső területeket?! Eléggé gyatra la közvilágítás a Sáncban, a Szá­lában, Lajosvárosban és a Hajdúhegyen —, hogy csak né­hányat említsünk, ahol kevés az utcai lámpa. Goethe szál­lóigévé vált mondása a „Mehr Licht!” — Több világosságot! — egy sötét szobában hangzott el, s állítólag az ablakok be- spalettázása miatt; az említett városrészek is ezzel a szóval kérnek „Mehr Licht”-et, több világosságot az utcákra. Nem higanygőzlámpákat és neon­fényt, régi, klasszikus lámpá­kat — egyszerű villanyégőket! (P. D.) Gyászos évforduló — Nem lehet, kisfiam. Nem oda szól a jegyünk. A gyerek bömböl. Ordít, sír. Lélektanilag indokolatlanul, le akarja húzni a mellette ülő nő cipőjét. A kezével hadonászik. Leveri a távcsövet, kalapot, parókát, színlapot. Benyálazza a szomszédját. Távoli gyomro­kat öklöz. Toporzékol mások fájó lábujjain. Közben folyik az előadás. A falánk hagyja és a harmadik felvo­násban fejezi be. Eszik: cuKrot, szőlőt, sülttököt, pralinét, amit a számára külön, jól zörgő zacskóban gyártanak — tök­magot, krémszeletet, habcsó­kot, barátfülét. Közben zörög, csámcsog, csuklik, a szomszéd­jainak ruhájába törli a kezét és a szemetet az előtte ülők széke alá dobja, mert nem sze­reti maga körül a rendetlensé­get A köhögő „Ausztria a Német Biro­dalom részét képezi” — így szól az 1938 márciusában a hitleri Németországhoz csa­tolt Ausztria első törvényé. A félfasiszta osztrák kor­mányhoz huszonnégy évvel ezelőtt nyújtotta be Hitler az ultimátumot, hogy haladékta­lanul hagyja abba a népsza­vazásra tett előkészületeket. (A népszavazásnak arról kel­lett volna döntenie, hogy Ausztria csatlakozzék-e a Harmadik Birodalomhoz, avagy továbbra is megőrizze függetlenségét.) A kapituláns osztrák kormány behódolt a náci követelésnek, s az ulti­mátumot követő napon a né­met csapatok elözönlötték Ausztriát. Március 13-án — milyen jól működött a fa­siszta adminisztráció! — már hivatalba is lépett az új kor­mány, amelyet a nürnbergi perben halálra ítélt Seyss- Inquart vezetett. Az osztrák nép vezetői nem mertek a demokratikus erők­re és az antifasizmus nemzet­közi táborára támaszkodni és behódoltak a német hódítók­nak. Ausztria ettől kezdve német hátország lett, egy óriási támaszpont-bázis, ahonnan kiindulhattak a ke­let felé .irányuló támadások. Ausztria' egy láncszem lett, egy kerék a német hadigépe­zetben. „Anschluss” — ez a szó né­metül csatlakozást jelent. De mikor ezt a csatlakozást vég­rehajtották, nem kérdezték meg mindkét fél akaratát, az egyesülés egyesítés lett, az osztrák nép akarata és érde­kei ellenéne. Jóllehet a né­metség integrációja már a múlt században is népszerű volt, Ausztria és Németor­szág népei és vezetői köré­ben, arra a Habsburg és a Hohen zoll ern birodalmak fennállása idején nem kerül­hetett sor; az egyesülés ér­dekében csak az első impe­rialista háború után tették az első lépéseket. Jóllehet az an­tant- és a kisantant-hatal- mak elleneztek mindenféle Ansch!uss-t, s a saint-germa- ini békeszerződés ki is zárja az egyesülés lehetőségét; a 20-as években „csendben” megkezdődött az egyesítés. Először az egységes vasúthá­lózatot hozták létre, majd • megalkották a vámszövetsé­get. A „békés” Anschluss-t a 30-as évek közepén megza­varta a Dolfus-kormány uralma. Dolfuss ugyanis, fa­siszta politikája ellenére szembehelyezkedett a nagy német hegemóniával, s ön­álló osztrák politikát akart folytatni. Hitler puccsistái megölték az osztrák kancel­lárt, de Olaszország és az an­tant-hatalmak fellépése 1934- ben még meg tudta akadá­lyozni az egyesülést. A 30-as évek második felé­ben a nyugati hatalmak „müncheni stílusú” áruló po­litikája nem tudott gátat vet­ni — s nem is akart őszin­tén a náci terjeszkedésnek, 9 ennek esett áldozatul az alig két évtizedes osztrák köztár­saság is. Az Anschluss a pusztulás­ba, a megsemmisülésbe, a háborúba sodorta az osztrák népet. A Szövetséges és a Társult Hatalmak már a há­ború alatt megállapodtak ab­ban, hogy Ausztria különvá­lik Németországtól és függet­len politikát folytat. Az 1955-ben megkötött osztrák államszerződés kimondja: nem egyesülhet a két állam. Ezzel az Anschluss — jogilag — lekerült a napirendről. A háború, az antifasiszta koa­líció győzelme háttérbe szo­rította az Anschlusst követe­lő erőket. De ez az évforduló mégsem egyszerűen a meg­emlékezés napja, a fasiszták ismét mozgolódnak, s már hivatalos fórumokon is meg­pendítik a nagynémet biro­dalom gondolatát. (K) Keresik az elhízás okait Az egész világon sok a kö­vér ember, s az orvosok egy­behangzó állítása szerint az elhízás nem egészséges. Oly­annyira, hogy a nyugati bizto­sító társaságok gondosan „mérlegelik” ügyfeleik test­súlyát és ettől függően kötnek életbiztosítási szerződéseket. Szerintük a 20. és 60. életév között az elhízottaknál 50 szá­zalékkal magasabb a halálozá­A pisszegő Rendszerint ketten vannak. Esetleg a szülő, és külön az e célra elhozott gyermeke. A leg­szebb jelenetnél a kicsi meg­szólal : — Apu, ki az a csúnya, kö­vér néni, .aki kiabál? — Az a primadonna, fiacs­kám — közli az apa. Csend. A primadonna 6sz édesanyja, aki mellettük ül, hangtalanul elájul.-Zajtalanul kiviszik. Ezt követően az élénk fiúcska újabb kritikai _ kérdé­seket tesz fel a boldog és büsz­ke apának: — Apu, miért nem megy le a bácsi "a színpadról? — Mert nem tanult más mesterséget, gyermekem. — Apu, menjünk fel a szín­ia dra. Operett, vagy társadalmi dráma? Neki mindegy. Megta­lálható minden előadáson. Iga­zán jóétvággyal falatozni csak a színházban tud. Jó hatással vannak rá a jegyszedők és a sötétség. Pontosan a harmadik gongütéskor falni kezd. Fal és fal, majd * szünetben abba­Ez fordul elő a leggyakrab­ban. Igen veszélyes, mert szer­vezkedik és tömegesen lép a nézőtérre. Ott megszállja tár­saival együtt» a etratégailag fontos pontokat. Ügyesen ál­cázza magát az előadás kezde­téig. Ekkor még összetéveszt­hető az igazi nézővel. Szelíd. Békés családi életet él a fele­ségével és a gyermekeivel. Né­melyiknek még aprócska lám­paláza is van. De fegyelmezet­ten visszatartja magát. Nem köhög. Legfeljebb a torkát kö­szörüli. Halkan, finoman, diszkréten. Az énekesek visel­kednek így a fellépésük előtt. De a harmadik gongütés után kibontakozik igazi énjük a sö­tétben. Rázendítenek. Köhög­nek és köhögnek. De nem akár­hogy. Az a gyanúm, hogy előze­tesen bejártak a próbákra is. Ismerni akarták a darabot kö­högési szempontból. Ezért az­tán a csatajelenet idején nem köhögnek. Akkor se, ha a szín­padon szirénáznak, vagy félre­verik a harangokat. És a szü­netekben sem köhögnek. Ak­kor kipihenik fáradalmaikat. Csak akkor köhögnek, amikor érvényesülhetnek vele: csendes szerelmi vallomások pillana­taiban, a lírai monológok ide­jén, a hős halk haldoklásakor. Ilyenkor aztán trombitával köhögnek. Szólóban és kórus­ban. Harákolnak, tüsszögnek és prüszkölnek. Ha a színész fölemeli a hangját, hogy túl­ordítsa őket — ők is erősíte­nek. Hiába minden: a színész marad alul...-M Halálos a csend a nézőté­ren. A hősnő éppen az orrát fújja, ami a darab leglényege­sebb mozzanata. A pisszegő azonban ekkor pisszegni kezd. Hosszan, szemtelenül és erő­sen. Megérezhető rajta, hogy a hivatását teljesíti. Segíteni akarja az előadás csendjét. Legszívesebben hallgatásra in­tené a színészeket is, hogy hallgassanak, mert nem hall­ható tőlük az ő pisszegése. Amikor figyelmeztetik, és va­lamit a fülébe súgnak — elpi­rul, hiszen ő jóindulatú és ár­tatlan lelkületű. De azért meg­sértődik, mert félreismerték emberbaráti tevékenységét. El­határozza, hogy többé nem piszeg. Ehelyett — fütyül majd ... A felsorolás nem teljes. De ha valaki önmagára ismer, az nem baj. Kemény György (Kiss Béla rajzai) si arányszám, mint a normális testsúlyú embereknél. Az orvostudományt nem a biztosító társaságok szempont­jai vezérlik, hanem a hosszú és egészséges élet feltételeit kutatja. így került napirendre az elhízás okainak vizsgálata, A régi magyarázat ugyanis: aki sokat eszik, az kövér lesz — nem mond semmit. Ugyan­úgy, mintha valaki azt monda­ná: az iszákosság oka a sok ivás. A kérdés azonban: miért eszik némelyik ember a kelle­ténél többet? A kutatások — végleges eredmény nélkül — ma nagy­jából itt tartanak: Az agyvelőben található éhség-központ készteti az em­bert (s az állatot is) egyik alap­vető ösztöne kielégítésére, a táplálkozásra. Feltételezik, hogv ugyanígy van jóllakott- sági központ is az agyban. Egészséges embernél ez a köz­pont ad jelzést arra, hogy „egy falattal se többet!” Mi törté­nik azonban, ha a jóllakottsági központban zavar áll be sérü­lés, agyműtét, rendellenes hormontevékenység, stb. kö­vetkeztében? Nyilvánvaló, hogy a normális jelzés elma­rad, az illető rendszeresen töb­bet eszik a kelleténél — és el­hízik. Mennyi az igazság ebben a feltevésben? Számos.,, állat- kísérlet bizonyítja, hogy áa agyvelő egyes részeinek elron- csolása után mértéktelen ét­vágy, kifejezett falánkság lép fel! A tudomány azonban, nem von le elhamarkodott követ­keztetéseket. Ugyanezek a kí­sérletek kimutatták, hogy az étvágy mechanizmusa sokkal bonyolultabb, mint eddig gon­dolták! S ami az állatnál úgy­szólván gépiesen történik, azt a folyamatot az ember képes tudatosan befolyásolni. Akár­hogy is állunk tehát a, „jólla­kottsági centrummal” — a hí­zásra hajlamos ember táplál­kozzék ésszerűen (kevés kaló­ria, sok vitamin!), esetleg or- I vosi előírásra szedjen gyógy- I szert, de mindenekfelett: önfe­gyelemmel óvja egészségét az elhízástól! (Gy. I.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents