Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

1962. március 9., péntek

NEPÜISAG

Rágalmazók, vádaskodók

Azt kívánja az igazság, az emberség, a becsület, hogy ezeket a káros jellembeli hajtásokat bátor metszésekkel nyesegessük, hogy ne sokáig ronthassák a szocialista erkölcs egészséges légkörét a hazug rágalmazók, s az alaptalan vádaskodást a „visszahúzó hagyományok” méltó helyére, a társadalom szemétgödrébe dobhassuk.

A rágalmazás, az alaptalan vádaskodás olyan világból való „hagyomány”, amelyben az ember embernek volt farkasa. A mi társadalmunk nem osztozhat a kárörömben a vádas- kodókkal. Körültekintően, de határozottan bánik a rágalmazókkal, hogy érezzék az igazságot, amit az ő szavaik és jelentéseik nem ismernek. Erezzék a társadalom megvetését, igazságos szigorát, százszor is meggondolják, hogy tények, bizonyság nélkül befeketítsék embertársaikat.

Kovács Endre

... hogy a nyugat-európai közvéleményt még most is élénken foglalkoztatja az olasz „balratolódás”. A politikusok elemzik az utolsó másfél évtized történetét, s kutatják: kik voltak azok, akik a bairatolódáson munkálkodtak. Moro, Fanfani és a többi kereszténydemokrata államférfi neve kerül szóba, s megfeledkeznek arról a hatalmas erőről, amely már '„születésénél fogva” is balra tart: a munkásosztályról, a dolgozó népről.

(zár)

— A SZŰCSI X-es akna és az ecsédi külfejtés gépegységeinek felújítására jelentős összeget fordít az idén is a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt. A gumihevederes szállítóberendezések, kaparószalagok és elektromotorok felújítására 1 360 000 forintot költenek.

texasi lovas

Mind több részlet érkezik Robert Kennedynek, az amerikai elnök öccsének világkörüli útján tartott beszédeiből. Indonéz diákok előtt például kijelentette, hegy az Egyesült Államok háborúja Mexikó ellen agresszió volt, teljesen méltatlanul és igaztalanu! szakították el a megtámadottól Texast, Arizonát és Felső-Kalifomiát.

Végre egy amerikai igazságügyminiszter, aki megmondja saját országáról, hogy agresszor!

No, azért ne tessék megijedni, nem olyan veszélyes ez az önkritika. Az említett háború ugyanis több mint egy évszázaddal ezelőtt zajlott le és e területek teljesen beolvadtak az Egyesült Államokba.

Robert Kennedy tehát olcsón játszotta a lovag szerepét, Beszéde alapján azonban úgy látszik, hogy az Egyesült Államoknak körülbelül egy évszázadra van szüksége, ag események józan megítéléséhez. Következésképpen meg kell várni a 2062. esztendőt, amikor egy amerikai igazságügyminiszter ismét ellátogat majd Indonéziába és diákok előtt kijelenti: „Amit Kuba ellen tettünk, agresszió volt,” Hír szerint texasi szenátorok — az egykori hódítók utódai — méltatlankodnak, hogy Róbert Kennedy a száz év előtti agressziót e 1 i s m e- r L Összehasonlíthatatlanul nagyobb azonban a felháborodás világszerte azért, amit a Kennedyk nem ismernek el — a mai agresz- szióróL

W)

Ülést tartott Hatvanban a gyermek- és ifjúság védelmi albizottság

HATVAN VAROS művelődésügyi állandó bizottságának gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága hétfőn délután ülést tartott. Szakmáry József, az zsef, az MTH-iekola igazgatótója, az albizottság elnöke ismertette azokat a célkitűzéseket, amelyek megszabják a bizottság tagjainak ez évi legfontosabb tennivalóit. A város területén fel kell tárni azokat a körülményeket, amelyek a fiatalkorúaknál a szocialista erkölcs fejlődését veszélyeztetik, a gyermekvédelmi munka megjavítása érdekében szorosabb kapcsolatot kell teremteni a város területén működő tömegszervezetekkel, ki kell szélesíteni a nevelő—szülői hálózatot és felvilágosító előadások szervezésével kell elérni veszélyeztetett fiataljaink helyes nevelésének lehetőségeit.

Ennyiben összegezhetnénk mindazt, amit az albizottság elnöke a jövő feladatairól mondott.

A hozzászólások elárulták, hogy sok a probléma, van bőven tennivaló.

Dr. Gyetván Mihály ügyész hangsúlyozta, hogy az albizottság nagymértékben elősegítheti a fiatalkorúak bűnözésének megelőzését. Halmos Béla gyámügyi előadó fontos feladatként jelölte meg az iskolák és a gyámhatóság összekötőinek munka megjavítását és hivatkozott arra, hogy helyénvaló lenne a felnőtt pártfogók mellett ifjúsági pártfogók kijelölése is, akik az erkölcsi züllésnek kitett gyermekek sorsának alakulásával

— nyelvükön tudva beszélni

— talán nagyobb eredményeket érhetnének el a fiatalkorúak helyes útra való térítése terén.

KOVÁCS ISTVÁN, a MÁVállomás képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az utazó diákok fegyelmezése is igen aktuális feladat.

Deák Ferencné, az igazgatá- tási osztály vezetője, hangsúlyozta a pártfogók fontos szerepét, a családlátogatások hasznosságát. Bartók Éva gyermekvédelmi előadó az állami gondozottak problémáit vetette fel és sajnálkozását fejezte ki, hogy a megyében csupán egyetlen gyermekvédő intézet, jóllehet igen sok rászoruló fiatal igényelne állami gondozásbavételt. Mivel az intézet férőhelye korlátozott, így az albizottság tagjai fontos feladatukat végzik majd, ha igyekeznek minél több nevelőszülőt felkutatni, hogy a szüleiket nélkülöző gyermekek szerető otthonra, édesapára ás édesanyára találjanak. A Hatvani. Városi és Járási Rendőrkapitányság képviseletében megjelent Ancsán András

rendőrszakaszvezető elvtárs ígéretet tett arra, hogy a rendőrség is megad minden segítséget a rászoruló gyermekeknek.

Az értekezlet fontos napirendje volt az operatív egységek létrehozása. így külön csoportok alakultak a filmszínházak, nyilvános helyek, munkásszállások fiataljainak ellenőrzésére, a fiatalkorúak bűnözési körülményeinek

viasgálására, a vonaton, autóbuszon utazó diákok magatartásának figyelemmel kísérésére.

AZ ÉRTEKEZLET elhatározta azt is, hogy május hónapban meghívja dr. Török Lászlót, az egri fiatalkorúak ügyészségének ügyészét egy filmvetítéssel egybekötött előadás megtartására, melynek tárgya a fiatalkorúák bűnözése lesz.

A létrehozott operatív bizottságok meghatározott időben jelentést tesznek, illetve beszámolnak a vezetőségnek és ott, ahol sürgős intézkedésekre van szükség, közös összefogással sietnek majd a támogatásra szoruló fiatalok és szülők megsegítésére.

(r)

Tizenkét előadás az SZKP XXIL kongresszusáról

A hatvani Bajza József Gimnázium diákjai tanulmányozzák a XXII. kongresszus anyagát: tizenkét foglalkozást tartanak az Ifjúság a szocializmusért mozgalom keretében. Az I/D. osztály tanulóival Varga József osztályfőnök öt előadásban ismerteti a kongresszus fő problémáit. Beszél majd a háború és a béke kérdéséről, a szocializmus hazai felépítéséről, iparunk, és mezőgazdaságunk fejlődéséről, a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésé! ről.

(Fehér)

Feloszlatják az idegenlégiót ?

A független algériai állam megvalósulása szükségszerűen magával hozza a hirhedt idegenlégió feloszlatását is. Lajos Fülöp francia király ugyanis 130 évvel ezelőtt, az idegenlé gió megalakításakor az alapszabályokban leszögezte, hogy a légiós csapatokat Franciaország területén sohasem szabad felhasználni.

Az elmúlt napokban államvizsgáztak az Egri Pedagógiai Főiskolán az első képzett műszaki szakos pedagógusok, akik kétéves tanulás után, most már teljes hozzáértéssel, vezetik iskoláikban az ipari gyakorlati foglalkozásokat.

Ezen az első ilyen jellegű államvizsgán vettünk részt, hogy egyrészt megismerkedjünk az első huszonhárommal, másrészt megnézzük, hogyan zajlik egy ilyen — magában véve is. érdekes, egész napos államvizsga.

A főiskola földszintjén két műhelyteremben dolgoznak a vizsgázóik. Jobbra a famunka, balra a fémmunka készüL Itt is, ott is halk beszélgetés, de a jelöltek figyelmét mégis a készülendő darab köti le. Érdekes, hogy egyetlen nő van csak a huszonhárom vizsgázó között.

— Itt végeztem néhány évvel ezelőtt matematika—kémia szakon, itt ismerkedtem meg a gyakorlati munkával, s most, bár igazgató vagyok Nyírpa- zonyban, harmadik szakként oklevelet akarok szerezni ebből a tárgyból. Hogy egyedül vagyok nő? Észre sem vettem, mindig lekötött a gyakorlat — mondja a vizsgaanyag készítése közben Szmolár Erzsébet.

De vannak itt Heves megyeiek is, igaz, hogy csak hatan. Juhász Tamás egy fiók megmunkálásával vesződik.

— Juhász elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályán dolgozik. Miért tartja mégis szükségesnek ezt a szakot a maga számara?

— Két szakom már megvan. Mindig szerettem a barkácsolást, és meg vagyok győződve arról, hogy ennek a harmadik szaknak is hasznát veszem.

— Géza bácsi, úgy tudom, már régen vezeti a gyakorlati munkát a petőfibányai általános iskolába^ — fordulok Nándorfi Gézához.

Az első huszonhárom

— Igen, ebben igaza van. Sőt! Amíg nem volt kötelező tantárgy, én már rendszeres szakkörrel pótoltam. Mert szeretik ám nagyon ezt a tantárgyat! Én szinte vártam, hogy

bevezetik az iskolába. Hát most bevezették.- Akkor nekem meg illik alapos képzettséget szerezni lelkesedésem, hozzáértésem mellé. Remélem, sikerrel.

Közben senki sem hagyja

abba a munkát, hiszen öt óra hossza nem sok idő, ha az embernek valamit alaposan meg kell csinálni. Osváth Pál adjunktus és Bander Károly tanársegéd segítő szándékkal jár- kel a munkapadok körül, de amint Somos János tanszékvezető tanár elmondotta:

— ök az első hallgatók, s

Nándorit Géza és Juhász Tamás munkáját Somos János tanszékvezető tanár birálja felül a főiskola műhelyében.

(Kiss Béla)

nyugodt tanári lelkiismerettel állíthatom, hogy rendkívül szorgalmasak, rátermettek és aipellett nagyon lelkesen végezték ennek a harmadik szaknak elméleti és gyakorlati részét. Mindannyian megállják a helyüket, s mi is elmondhatjuk, hogy jó tanárokat, képzett műszaki tanárokat engedtünk ki elsőként az egri Pedagógiai Főiskoláról.

Megtudjuk még azt is, hogy i levelezők azért kerültek ki hamarabb, mint az első nappali tagozatos évfolyam, mert ide az első huszonhárom közé csak olyanokat vettek fel, akiknek két szakja már van. Így képzésük két évre csökkent, s ez elegendő is volt ahhoz, hogy minden — az általános iskolában szükséges — ismeretet magasabb szinten elsajátítsanak. Dicséretére legyen mondva, a három főiskola, Pécs, Szeged. Eger műszaki tanszékének, hogy két év alatt mindenféle jegyzettel ellátta a hallgatókat, s így könnyebbé tette számukra a tanulást.

Még egy adat a tanulmányi osztályról:

— Öt megyéből — Hajdú, Borsod, Szabolcs. Nógrád és Heves — 23 államvizsgázó, reméljük, sikerrel! — hangzik a elefonban, s úgy érzem, a tanulmányi osztály is izgul az el- 3ők sikeres vizsgájáért.

Zárszóként csak ennyit: mire az írás és a képek megjelennek, már mindannyian otthon vannak — sikerrel.

Cs. Adam Év*

kot nem tudnak szolgáltatni,

Ilyen megrögzött rágalmazó vette el hónapokig a különböző felügyeleti szervek idejét, pénzét, míg végre a bíróság „fizetett” fáradozásaiért, s rá’ galmazó leveleiért megkapta büntetését..

Ezeknek az embereknek vérében van az intrikálás, a rágalmazás. Ök mindenkiben csalót, gazembert, diktátort, kémet, osztályellenséget, rablót látnak. S ennek bizonyítására a leg j el en féktelenebb

ügyeket is felhasználják.

„Ez az asszony a rádióból hallotta az Internacionálét, nem állt vigyázban — háborgott a bejelentő —, hanem tovább folytatta a napközi tányérjainak mosogatását.

„Itt tudatos ellenségről van szó!” — mennydörgőit a vádaskodó, akire nem lehet rábízni ilyen munkát — (a tányérok és pelenkák mosogatását), mert „az ellenség nern alszik”.

Lehet, hogy ezen nevetnek, de ilyen ügyekkel is gyakorta zaklatják az ellenőrző szerveket, s rabolják el idejüket a fontosabb vizsgálatoktól. Mert manapság nálunk —, s ez nagyon helyes — egyetlen bejelentést sem hagynak vizsgálat nélkül.

Az emberek bejelentéseivel való ilyen gondos törődés elismerést vált ki az emberekből, de elgondolkodtatja őket, miként lehetne megakadályozni az alaptalan vádaskodásokat, amelyek annyi álmatlan éjszakát okoznak, bizonytalan, ságot, elkeseredést szülnek, s amelynek sebei igen nehezen gyógyulnak.

Az igazság persze legtöbbször kiderül. Akit alaptalanul rágalmaztak, erkölcsi elégtételt kap a vizsgálat után. De amíg odáig eljut az ember. ..

S mit kap a rágalmazó?

Vannak ugyan törvényeink, amelyek a rágalmazást büntetik, de ezeknek a törvényeknek alkalmazására csak ritka és kirívó esetekben kerül sor. Vagy a megrágalmazottnak van elege a vizsgálatokból, pereskedésből, s örül, hogy kedvezően zárult le az ügye, vagy egyszerűen „tévedésnek” mondják ki a nyilvánvaló rágalmat és legfeljebb figyelmeztetik a vádaskodót, hogy máskor gondolja meg jobban, miket beszél, ír össze-vissza, embertársairól.

Igazságos szigort követel a rágalmazók megfékezése.

Olyan igazságos szigort, amelynél nem áll fenn a veszélye annak, hogy elriasztják az embereket a bírálattól, s túlzott óvatosságra ösztönzik a vélemény-nyilvánítókat.

A gépkocsivezető beírja a kilométert, a bizottság tagjai összegezik a vizsgálat eredményét; megint hiába fáradtak. A bejelentés, amely szerint többszörös sikkasztót kellett volna leleplezni, rágalomnak bizonyult. A vizsgálat költségeit kidobott pénzként könyvelhetik el.

Nem egyedüli eset. Nemrégen, egyik üzemünk párttitkárát rágalmazták meg azzal, hogy lakásáért nagyösszegű pénzt, „lelépést” vett fel.

Ebben az ügyben is több Vizsgálatot folytattak, s a vád rágalomnak bizonyult.

Nem kevés azoknak az embereknek a száma — ezt bizonyítják az esetek tucatjai, — akik a bírálat zászlaja alatt a rágalom piszkos fegyvereivel hadakoznak, akik azt hiszik, hogy a párt emberséges politikája, a XXII. kongresszus szelleme egyet jelent a szabad intrikálásokkal, a büntetlen rágalmazással. S ezzel a tudattal az emberek becsületébe gázolnak, családokat taszítanak kétségbeesésbe, kellemetlen napokat szereznek vezetőknek és beosztottaknak. Kihasználják azt a tényt, hogy nagyon nehéz megvonni a bírálat és a rágalmazás határát, s az ellenük való harc könnyen a bírálat elfojtásához vezethet.

Nem egyszerű tehát a csatározás ellenük. Nem könnyű ellenük a harc, de elengedhetetlen, hiszen tevékenységük rendkívül káros a társadalom számára. Sók energiát, pénzt, időt kell elpocsékolni a felesleges vizsgálatokkal, mert nem elégszenek meg azzal, hogy egy szervnek küldik meg bejelentésüket, de valósággal elárasztják a vezetőket, hivatalokat a rágalmazó papírjaikkal. Nemrégen Petőfi- bányáról jött ilyen levél hozzánk és még ki tudja, hány szervhez, s a megyei tanácstól kezdve a népi ellenőrzésig, a szerkesztőségünktől különböző járási szervekig indítottak vizsgálatot az ügyben. Szaporodtak a kiküldetési díjak, az autók nyelték a kilométereket, emberek tucatjai pazarolták feleslegesen idejüket, s a vizsgálat eredménye: a bejelentő hamis nevet használt, s állításai egytől egyig rágalmazásnak tekinthetők, mert a panaszolt vezető politikailag, gazdaságilag megfelelően végzi munkáját.

Persze, vannak jóhiszemű, úgynevezett „gerinces” rágalmazók is, akik valódi nevüket írják alá, dátumot, tanúkat idéznek levelükben, akikről aztán kiderül, hogy csak hallottak a sikkasztásról, lopásról, de semmi konkrét bizonyíté