Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

t NÉPÚJSÁG 1962. március 9., péntek f Úttörőélet ^ TKÜZI N Czerte a világon, ezen a ^ napon hódolattal emlé­kesnek meg a társadalomban ma már fontos szerepet be­töltő nőkről. Régi idők adós­ságát rója le ezzel az emberi­ség. A középkor sötét korá­nak maradványaként ugyan még ma is vannak országok, ahol a nőket nem tartják tel­jes értékű embereknek. Kizár­ják őket a közéletből, isko­lákból, megelégednek azzal, ha a nő csak otthon látja el a háziasszony, a családanya kötelességeit. Nálunk is csak a felszaba­dulás hozta meg a nők egyen­jogúságát. A múlt rendszer­ben nálunk is korlátozva volt a nők elhelyezkedési lehető­sége. Az elmúlt tizenhét év alatt a nők bebizonyították, hogy semmiben sem marad­nak el a férfiak mögött. Fon­tos, felelős beosztásokban dol­goznak, és sokszor jobban oldják meg a feladatokat, mint a férfiak. A legfelsőbb párt­ós állami vezető helyeken ép­pen úgy helyt tudnak állni, mint a munka legapróbb moz­zanataiban. Vannak olyan be­osztások, amelyek kimondot­tan a nők részére a legalkal­masabbak. A nemzetközi nő­nap alkalmából mi, úttörők is szeretettel gondolunk édes­anyáinkra, nővéreinkre. Le­tesszük eléjük hálánk és sze­retetünk apró jeleit, a tavasz jelképét, a fehér hóvirágot. Megfogadjuk, hogy nemcsak ezen az ünnepen vesszük őket körül különös szeretettel, hanem az élet minden mozza­natában. Beismerjük, hogy vannak olyan pillanatok, ami­kor megfeledkezünk az irán­tuk köteles tiszteletről. Kér­jük, nézzék el ezt a hibánkat, és szeretettel figyelmeztesse­nek rájuk. P oldoljanak arra, hogy ^ gyermekek vagyunk, s nem a rosszindulat vezeti tet­teinket, csupán a meggondo­latlanság. Nekünk az a leg­hőbb vágyunk, hogy éreztes­sük nagy-nagy szeretetünket. Nem mindig sikerül úgy, ahogy mi azt szeretnénk, de hát... Március nyolcadikán szeretettel gondoltunk a világ valamennyi — békéért küzdő — asszonyára. Keleten és Nyu­gaton, mind az öt világrészen az ő szíveiket fogta meg leg-, hamarább a béke ügye, ők álltak legelőször a békemoz­galom kék lobogója alá. Ez nem véletlen, hanem nagyon is természetes. A nők azok, akiknek számára a háború a legtöbb szenvedést, a legtöbb könnyet okozza. Az ő férjeik, fiaik véreznek el, az ő csa­ládi otthonukat dúlja fel a háború. Szeretettel emlékeztünk a ^ nemzetközi nőnapon a világ valamennyi haladó gon­dolkodású asszonyára, lányára, akik a füstölgő gyárakban, a hivatalok íróasztalai mellett, a szövetkezetek gazdaságaiban, vagy otthon, meleg családi fészkükben építik a jövőt, a félelem nélküli boldog béke jövőjét Farsang a gyakorlóiskolában Mester Miska tudománya Vidám esemény színhelye volt a hét végén a gyakorlóis­kola épülete. A 813. sz. Bor­nemissza Gergely Úttörőcsapat Karnevál herceg tiszteletére nagyszabású, műsoros, jelme­zes karnevált rendezett. Szom­baton délután a kisdobosok, vasárnap délután pedig az út­törők és a szülők részére ke­rült sor a hangulatos műsor előadására és a jelmezes felvo­nulásra. A műsorszámokat az iskola valamennyi osztályának köz- . reműködésével állították ösz- sze. A kisdobosok szép mese­játékot mutattak be, amelynek során Hamupipőke, Hófehérke, János vitéz és a többi kedves mesealak adott egymásnak ta­lálkozót. Közben természete­sen bemutatták tánc- és ének­tudásukat az apróságok. A nagyszakállú kistörpék első­osztályosokból lettek kiválo­gatva, a tündérkék, huszárok szintén alsó tagozatos tanulók alakításában keltek életre. Hó­fehérke, Hamupipőke szép ba­lettje, János vitéz szólóéneke rnéltán érdemelt nagy tapsot. / Komoly színvonalat ért el az iskola énekkara és kama- rakórusa. Kulturált éneklé­sükkel ma már országosan is a legjobbak közé tartoznak. Babróczki Józsi a molnár, a fia, meg a szamár történetén keresztül ismertette, hogyan jár az, aki mindenki vélemé­nyére hallgatni akar. A műsor fénypontja a Csinn-bumm cirkusz vendég­játéka volt. Szamóca Ábris (Csiffáry Gergely), Kelemen (Csatlós Barna, illetve Bukoly József), Bikk-makk (Kelemen László), Mukszli Miska (Török Imre) játéka a felnőtt színé­szek teljesítményével egyen­rangú volt. Igazi, vérbő bohóc­kodás. Piroska (Nagy Erzsébet), Tündér Ilona (Szántó Zsuzsa), Lucifer (Verebélyi György), manócska (Vilcsek Tibor) és s vasorrú bába (Járányi Csilla) játéka is nagyszerű alakítást jelent. A sok fáradsággal járó felkészülésben Gál István ta­nár segített a pajtásoknak. Szellemes jelentet mutatott be az V. fiúosztály csoportja (Tanul az V. osztály) és a VII. c. osztály tanulói. A forró sikerű előadás után jelmezes felvonulásra került sor. Nehéz dolga volt a zsűri­nek, hiszen mindkét nap — mind a kisdobosok, mind az úttörők — ötletesebbnél-ötlete- sebb jelmezben vonultak fel. Volt ott űrhajós, mesealakok, huszárok, négerek, csavargók, hóember, madárijesztő, tsz- menyecske, stb. Az első díjat egy-egy tortát a kisdobosok között Nyári Sándor néger jel­meze, az úttörők között pe­dig egy öt főből álló csoport nyerte, akik a népek barátsá­gát jelképezték. Felvonulás után vidám szó­rakozásra került sor. Üttörőjá- tékok, zakatolás és körtáncok tették emlékezetesebbé ezt a vidám rendezvényt. —syL— SZÓRAKOZTATÓ TÜRELEMJATÉK Bizonyára ti is ismeritek a türelemjátékok sokoldalú hasznát. Megfigyelésre, türe­lemre, gondolkodásra nevel ez a Sizórakozás. Egy ilyen egyszerűen elké­szíthető játék készítését ja­vaslom most. A mellékelt áb­ra szerint vágjatok ki egy T betűt lemezből, vagy vastag kartonpapírból. Utána a szag­gatott vonalak mentén szab­daljátok fel, és ezzel kész is vagytok a játékkal. Bizony, pajtásaitok közül kevesen lesznek, akik az ösz- szekevert, alaktalan darabkák halmazából újra össze tudják rakni a T betűt. VIT ÖHusa 3. forduló ■'/-/ - /- I-------•’ /-'-----­•' ~j_-' I-----•• /»/-. . / - 7- /­.— / —.. i // .//.—//.—./.—/ -/ •—■— /.../ —/./ ----962 /‘ —'l-.'ii—T'.-j* 1 /-■------/./-•/ ~'~'f z! —I --—- 'i.—i—/ Ti— / • •7 -I —/ .1—11—1 -.1—1 w •/_-/./ —--'J-'-zLi J~Zl/lTyl 'T--T —■‘ni ' L 1. „Bár a lap oldalainak vé­gére értünk, azért ne vegyétek le a különleges próbaszemüve­get.” • 2. „így jutott el a VII-ik bé osztály ahhoz a naphoz, ami­kor is a hivatalsegéd néni meg­jegyezte: Mégis úttörők járnak ebbe a tanterembe!” cA gxLÍcmib­Franciaországban történt. Karosszékében ül a rendőr­főnök és nagyon haragszik. Már ötödik reggel találnak egy krétával rajzolt galambot a városháza falán. A kapus és az ügyeletes rendőr hiába tör­lik le nap mint nap nedves ronggyal, a következő reggelre valaki ismét felrajzolja. A rendőrfőnök a legkiválóbb nyomozókat bízta meg azzal a feladattal, hogy fogják el a raj­zolót. Egy alkalommal, végre, há­rom nyomozó jelent meg, előt­te egy tizenegy év körüli fi­úcskával: — íme, itt van. A fiúcska félelem nélkül te­kintett a rendőrfőnökre. A nyomozók közül az egyik lassan odalépett az asztalhoz és ünnepélyesen helyezett le rajta egy krétadarabot. — A tiéd? — kérdezte a rendőrfőnök. — Igen! — válaszolt a fiú. — Ügy!... Hogy hívnak? — Pierre. — És mondd csak, mit csi­náltál te ezzel a krétával? — Rajzoltam! — Mit? — Ami éppen eszembe ju­tott. — Galambot is? — Lehetséges! — És... hol? — Ahol lehetett. — A városháza falán is? — Ez a legalkalmasabb fal. A rendőrfőnök felugrott és a fiúhoz lépve, pofonvágta. Pierre kék szemei elsötétül­tek, majd letörölte a vért az arcáról. Aztán elvezették a fogdába. A rendőrfőnök dühösen kap­ta fel a krétát és a földre hají­totta. Másnap reggel a városba ér­kezett a miniszter. A pályaud­vart a rendőrök gyűrűje vette körül. A miniszter úr nyájasan mo­solygott. Vele együtt mosoly­gott a rendőrfőnök úr is. Nem messze tőlük, a város három legkiválóbb nyomozója tűnt fel. Aztán autóba szálltak. Az autó lassan gördült végig a város utcáin. A városban rend és csend mindenütt. íme, már fel is tűnt a városháza. Egy­szer csak a miniszter elsápad, a rendőrfőnök pedig a torká­hoz kap,1 mintha fojtogatnák: a városháza falán büszkén tekint a járókelőkre egy krétával raj­zolt hatalmas fehér galamb. Soha sem fogja megérteni a rendőrfőnök úr, hogy a vilá­gon nemcsak egy fehér kréta van és nemcsak egy bátor szív dobog. Oroszból fordította: Hálasy László. Kommentár a moszkvai plánomról MOSZKVA (MTI): Sugár András, a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítója ír­ja: Ma negyedik napja ülésezik az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma a nagy Kreml palotában. A szovjet kommu­nisták pártjának össznépi jel­legéhez híven sok pártonkívüli dolgozó is feszült figyelemmel hallgatja a felszólalókat. A nyugati hírügynökségek, a világlapok „kremlinógusai” sem csökkenthetik a plenum jelentőségét. A Kreml „tit­kainak” hivatásos fürkészői már csak a tájékozatlan olva­sóra sandítva írják le a válság szót, ha a szovjet mezőgazda­ság problémáiról cikkeznek. Bizony, nehéz lenne válságnak nevezni azt, hogy 1953 óta csaknem meg­kétszereződött a legfonto­sabb élelmiszerek terme­lése. A nyugati polgári sajtóban is fel-fel tűnik a helyes értékelés: az, hogy a szovjet mezőgazda­ság és áruellátás zökkenői egy egészséges, gyorsan növekvő szervezet átmeneti nehézségei. A Süddeutsche Zeitung példá­ul tárgyilagosan megállapítja: „A Szovjetuniónak már nem a mindennapi kenyér okoz gondot... Hruscsov kolosszális mértékben meg akarja növelni a vetésterü­letet, elképesztő fokra kí­vánja emelni a termelést.” A kommentátoroknak sok munkát ad a márciusi plénum. Az Evening Standard cikkíró­ja a kérdést „újszerű” megvi­lágításba helyezte. Az angol lap szerint az amerikai vezetők meg vannak győződve róla, hogy a szovjet gazdasági élet képtelen egyszerre vállalni a nagysikerű űrkutatás, az ipar- fejlesztés, a rákényszerített fegyverkezés és hozzá még a mezőgazdaság fellendítésének terheit. Ezért az Egyesült Államok „szán­dékosan növeli fegyverke­zési kiadásait”, hogy a Szovjetunió kénytelen le­gyen gazdaságfejlesztési terveinek befagyasztásával lemondani az „érd utol és hagyd el” programról. Ezt a tervet nehéz erkölcsileg igazolni — írja az angol lap, de valószínű, hogy az Egyesült Államok mégis ilyen elgondo­lást tett magáévá. Az angol kommentátor ok­fejtéséből egy tétel kétségkívül talán meglepetést kelt, hogy a szovjet vezetők ilyen időpontban az ország legjobb erőit, a párt és az államvezetés teljes ener­giáját a legbékésebb gaz­dasági ág, a mezőgazdaság fejlesztésére mozgósítják. Erő, nyugalom, biztonság jele ez a tény, egyszer s mind a szovjet dip­lomácia erőfeszítéseinek őszin­teségére is fényt vet, ugyanis nyilvánvalóan, nem akar fegy­verkezést az az ország, amely­nek legfőbb nemzeti és társa­dalmi problémája a termésho­zamok növelése. Ilyen nemzetközi helyzet­ben hangzik el a moszkvai plénumon a megállapítás: a vetésszerkezet átalakításával, komplex gépesítéssel, műtrá­gyázással, vegyszeres gyomir­tással, jobb, pontosabb vezeté­si rendszer kidolgozásával utolérjük az amerikai mező- gazdaság színvonalát, s néhány éven belül forradalmi haladást biztosítunk a mezőgazdaság­ban. Nincs olyan tárgyilagos megfigyelő Moszkvában, aki ne látná, hogy a szov­jet mezőgazdaság lehetősé­gei csöppet sem kisebbek, mint az ipar távlatai. Ez a plénum vitathatatlanul a legnagyobb esemény a szov­jet mezőgazdaságban, 1953. óta. Ehhez fogható nagy jelen­tőségű fordulat csak a kol­lektivizálás, majd az emléke­zetes szeptemberi plénum volt (1953), amely szabaddá tette a kolhozok kezét a tervezésben,, gazdaságuk irányításában. A LONDON (MTI): John Ber­nal professzor, a Béke-Világta- nács ügyvezető elnöke nyilat­kozatot tett abból az alkalom­ból, hogy az Egyesült Államok bejelentette a légköri atom­fegyverkísérletek felújítását. Bernal professzor kijelentette, hogy Kennedy döntésé súlyos csapás a népek békevágyára. A Béke-Világtanács — mon­dotta — mindig hangot adott sajnálkozásának, valahány­szor nukleáris kísérleti rob­bantásokra került sor, és min­dig követelte a kísérletek be­szüntetését. Az a tény — mondja a nyi­mostani plénumon előrelátha­tóan több olyan szervezeti in­tézkedést fogadnak el, amely végetvet a mezőgazdaság spon­taneitásának, a bürokratikus és hatástalan irányító szervek he­lyett felelős, hozzáértő és mozgékony vezetési gépezetet teremt, s a gazdaságok önállóságá­nak helyes elvét rugalma­san összeegyezteti a kor­szerű irányítás és központi tervezés nem kevésbé he­lyes követelményével. A plénum még nem hozta meg határozatait. Hónapoic telnek majd el, amíg kialakul az új irányítási módszer min­den köztársaságban, minden megyében. Ugyancsak lagalább egy évbe telik a vetésszerke­zet megváltoztatása, s további néhány év feladata a mezőgaz­daság belterjességének biztosi, tása. Tudott dolog, hogy a ter­méshozamokban nem lehet hetek alatt varázslatosan gyors változásokat elérni. A szovjet mezőgazdaság ki­meríthetetlen tartalékai, a XX. kongresszus óta fel­szabadult alkotó kezdemé­nyező erő bő áradása, az egyszerű kolhoztagok és szovhozmunkások tevékeny részvétele azonban kétség­telenné teszi, hogy az Euró­pánál jóval nagyobb kiter­jedésű földeken hamaro­san minden hektár többet fog „fizetni” megművelői- * nek. A márciusi plénum ilyen fel­lendülés kezdetét, mérföldkö­vét jelzi majd. (MTI) újabb megnyilatkozásának ne­vezi a szovjet kormány hozzá­járulását ahhoz, hogy a genfi leszerelési értekezletet külügy­miniszteri szinten kezdjék meg. A Borba első oldalon ismer­teti Hruscsov válaszát Kenne­dy elnök február 25-i üzene­tére. (TASZSZ) CANBERRA. A szovjet kor­mány döntése helyeslő vissz­hangot váltott ki Ausztráliá­ban is. „Ezt az elhatározást üdvözölni kell” — írja a Sid­ney Morning Herald. A Daily Telegraph szerint a szovjet en­gedmény „reményt keltő új­donság az emberiség számá­—ruru—— ■ ■ II nyugati hatalmakon a sor Hruscsov válaszának nemzetközi visszhangja megfelel a valóságnak: az ame­rikai vezető körök példátlan ütemben fegyverkeznek. A nukleáris kísérletek felújításá­val, a leszerelési zsákutca mesterséges fenntartásával még feszültebbé tették a nem­zetközi helyzetet. Nyugaton latkozat —, hogy Hruscsov úr beleegyezett a tizennyolcha­talmi leszerelési értekezlet külügyminiszteri szintű meg­kezdésébe, új reményt ad a békére vágyó emberiségnek. (TASZSZ) BELGRAD. A jugoszláv saj­tó a Szovjetunió jóakaraté Az élet megköveteli a Görög Kommunista Párt legalizálását ATHÉN (TASZSZ): Az Athi­naiki című lap közzétette K. Koliannisznak, a Görög Kom­munista Párt Központi Bizott­sága első titkárának nyilatko­zatát. Koliannisz követeli a Görög Kommunista Párt lega­lizálását. Enélkül, — hangoz­tatja — lehetetlen az ország belső helyzetének normalizá­lása és a demokratikus rend­szer visszaállítása. A párt le­galizálása a görög nép többsé­gének óhaja. Eljött az idő, — állapítja meg a továbbiakban Kolian­nisz, — a kétezer politikai be­börtönzött amnesztiájának meghirdetésére, hiszen közü­lük sokan már 17—18 éve síny­lődnek a börtön falai között. Egyes jobboldali személyek is. A nép küzd Manolisz Glezosz szabadonbocsátásáért, az álta­lános amnesztiáért, a súlyos betegek, az öregek és a nők haladéktalan szabadlábra he­lyezéséért. (MTI) ra”. OTTAWA. A Kanadai Kom­munista Párt országos végre­hajtó bizottsága sajtónyilatko­zatában hangsúlyozza, hogy Diefenbaker miniszterelnöknek kell vezetnie a genfi értekezle­ten részt vevő kanadai kül­döttséget és ott olyan javasla­tokat kell előterjesztenie, amelyek az általános és teljes leszerelés szakaszos program­jának megvalósítására irányul­nak. (MTI) Köszönetnyilvánítás' Mindazoknak, akik fe­lejthetetlen feleségem, drága jó édesanyám, Kovács Mátyásné el- húnyta alkalmából rész­vétnyilvánításukkal fáj­dalmunkat enyhíteni j igyekeznek, ezúton mon­I dunk köszönetét. | Kovács Mátyás és kisfia.-Adács. Áthelyeztük cipőosztályunkat az emeletre Nagyobb osztály, nagyobb választék! Kulturált kiszolgálás ! . , , Különleges cipők ! EGRI ÁLLAMI ÁRUHÁZ S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents