Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

NÉPÚJSÁG 1962. március 8., csütörtök Baby-presttsó Örvendezve olvasom, hogy Pécs városában gyakorlatban is meg­valósítják korunk nagy és nemes jelszavát: „Presszót minden kor­osztálynak.” Az ottani Nádor Szál­lóban ugyanis a babyk részére is rendeztek be egy presszót, ahol kényelmes « ágyakban duhajkodhat­nak a legifjabbak, s rendelhetnek gyermek-étlapról ínyenc gyermek­eledeleket. Azt azonban a pécsiek szemére kell vetni, hogy a mai napig sem nyitották meg a suttyó­presszót, nem beszélve a bakfisok­ról, ami tudvalevőleg Egerben már megvalósult, csak éppen Ifjúsági 3üfének hívják, s nem az q. kor­osztály látogatja, amelyiknek ere­detileg szánták. Mindenesetre, mi még le vagyunk maradva. De lesz még itt is baby- presszó. Annál is inkább, mert a babyk jó vendégek, nem kérik a panaszkönyvet. Előszóval sírják el magukat, ha rossz a kiszolgálás. K. E. — AZ EGRI FINOMME­CHANIKAI és Vasipari Vál­lalatnál is megalakult a tár­sadalmi bíróság. A vállalat havonként megjelenő „Hír- adó”-jában sorozatosan tájé­koztatják majd a dolgozókat az őket érdeklő kérdésekről.- A FÖLDMŰVELÉSÜGYI miniszter legutóbbi rendeleté­ben megállapította a sertés- és juh-tenyészapaállat felvásárlá­si árt}t, valamint a 10/1957. (XIL 28.) FM—ÁH. számú ren­delet egyes pontjait módosí­totta. A rendeleteket teljes egé­szében a Mezőgazdasági Érté­kesítő február 28-i száma közli. — A MATRAVIDÉKI ás­ványbánya Vállalat fel­németi kőbányájában az idén tovább javítják a gépi terme­lés arányát, mintegy 25 szá­zalékkal fokozzák a Cräeltus fúróberendezések kihasználá­sát, ugyanakkor tíz százalék­kal emelik a géppel való med­dőzést és a haszonanyag-ter- melést.- AZ ÉLELMEZÉSÜGYI mi­niszter rendeletet adott ki a sörárpa és napraforgómag álla­mi felvásárlási árának meg­állapításáról. A rendelet lehe­tővé teszi, hogy a sörárpa és a napraforgómag után mázsán­ként minőségi felárat is fizes­senek a termelőknek. — KOMOLY ÖSSZEGET fordítanak az idén a szűcsi X-es akna és az ecsédi kül­fejtés gépegységeinek rendbe­hozására; a tervek szerint mintegy százezer forintot költenek az F—4-es fejtő­rakodógépek és a különböző szivattyúberendezések fel­újítási munkáira.- A HEVESI Vörös Október Termelőszövetkezet az idén 250 juhval növeli állatállományát. A juhokat a szőlőskei legelőn gondozzák majd.- A HATVANT Lenin Tsz ebben az esztendőben 30 hold mákot és 150 hold borsót vet el. A szükséges talajmun­kákat 10 erőgép végzi nap­jainkban, de 200 tsz-tag is részt vesz már rendszeresen a mindennapi munkában. — AZ ELMÚLT három év­ben majdnem háromszorosá­ra emelkedett a gyöngyösi könyvtár állománya. Ezzel párhuzamosan mintegy 1000- rel növekedett (2817-re) az ol­vasók száma is, a kikölcsön­zött könyveké pedig megkö­zelíti a 6700-at. EGRI VÖRÖS CSILLAG 8— 11: Üj barázdát szánt az eke (II. rész) EGRI BRÖDY 9— 10: írnok és a* írógép EGRI BÉKE 18-án: A bölesődal GYÖNGYÖSI PUSKIN 8—11: A vád tanúja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 8—11: A kapó HATVANI VÖRÖS CSILLAG 8—13: Felmegyek a miniszterhez HATVANI KOSSUTH 8— 11: Pesti háztetők HEVES 9— 11: Római történetek PÉTERVÁSARA 10— 11: Az ígéret földje FÜZESABONY 9—11: Jó utat, autóbusz műsora 1 7 AO márciusában hagyta t 4 vjzj. el a nyom(ját Rous­seau világhírű regénye, az „Emil, vagy a nevelésről”. Alig két hónap múlva a korabeli újságok már arról írnak, hogy a mű „nagy feltűnést keltett”, — sőt: egyre nagyobb botrányt (!) okozott. Nemsokára a feu­dális francia állam és az egy­ház nyilvánosan ítélte el és a könyvet középkori szokás sze­rint, máglyán égették el. Szer­zője pedig menekülésre kény­szerült. Miért keltett ez a nevelési regény oly gyorsan akkora fel­tűnést, miért siettek megbot- ránkozni a hivatalos körök, mi­ért üldözték oly ádázul a ható­ságok? Azért, mert Rousseau e művében meggyőző erejű, ha­talmas csapást mért a feudaliz­mus egész oktatási-nevelési rendszerére, sőt ezen túlmeL nőén kíméletlenül leplezte le a hanyatló feudalizmus kultúra- ellenességét, a korabeli vallás­erkölcsi nevelés képmutató, terméketlen voltát. Joggal írta róla egyik magyar méltatója, hogy ez a könyv „úgy csapott le a romlott erkölcsű, mester­kélt francia világra, mint a tisztító villám a nyomasztó légkörbe”. (Rácz Lajos: Rous­seau J. J. élete és művei. Bp., 1928. MTA. - 43. old.) ★ Rousseau műve elemi erővel hirdette és bizonyította, hogy a feudális rendszer ostoba elő­ítéletekből áll, mely gúzsba köti az embert, a felnőttet és gyermeket egyaránt: „A mi egész bölcsességünk szolgai elő­ítéletekből áll” — írja az Emil­ben. — „Minden szokásunk be- hódolás, kényszer, feszélyezett- ség. A társadalom embere (ti. a feudális társadalomé) rab­szolgaságban születik, él és hal: születéskor pólyába varr­ják, halálakor koporsóba szö­gezik, s amíg emberi arculatát viselheti, intézményeinek lán­cait hordja.” (Rousseau: Emil, vagy a nevelésről. — Bp. 1957. Tankönyvkiadó, 18. 1.) A gyermeket gúzsbakötő •rS" feudális nevelés helyett Rousseau a természetes nevelés híve. Ez az elv megkívánja, hogy a tanítás, nevelés alkal­mazkodjék a gyermek termé­szetéhez, életkori, fejlődési sa­játságaihoz. Van azonban a „természetesség”-nek ezen túl­menően társadalmi jelentése is* a nevelés szabad embere­ket, polgárokat neveljen, akik mentesek a feudalizmus bilin­cseitől, az elnyomástól, meg­félemlítéstől és kényszertől. Rousseaunak ezek a tanítá­sai harcos, antifeudális éllel, társadalmi felelősségtudattól áthatya, ostromolták a maradi nevelés gyakorlatát és elméle­tét. Rousseau határozottan el­vetette a gyermekek vallások­tatását és csupán a serdültebb korban — 15 éves kor után — vette fel programjába az ún. „természetes vallás” (dogma­mentes, racionalista „általános vallás”) tanítását. Ezzel az ál­lásfoglalásával ugyan Rousseau nem szakadt még ki az idealiz­musból, de a „természetes val­lás” tanainak hirdetésével szem beszállt a kor „tételes val­lásaiéval, elsősorban a feudá­lis rendet hűségesen kiszolgáló katolikus államvallással. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy Rousseaut méltó hely il­leti meg korának forradalmi, antifeudális gondolkodói, poli­tikusai sorában. Jelentősége azonban ennél jóval több: az egyetemes neveléstörténet leg­haladóbb, legnagyobb hatású gondolkodói között tartjuk őt iszámon, akinek számos gondo­lata napjainkban is időszerű, sőt szocialista iskolareformunk szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Dousseau műve nagy lö- kést, termékeny indítást adott a gyermeklélektani meg­figyelés, kutatás kibontakozá­sának. Különösen a 12 éven aluli gyermekek lelki sajátsá­gainak meghatározásakor ju­tott el lényeges, mai szülők, NEMZETKÖZI NŐNAP-Aw­CMészáros rajzé) nevelők szempontjából is meg­szívlelendő megállapításokhoz. (Pl. a kisgyermek mozgásvágya, mozgásszükséglete; a gyermeki gondolkodás konkrétsága és közvetlen, gyakorlatias jellege; az önállóságra, öntevékenység­re törekvés, stb.) Emil nevelésében is számos időálló, szocialista nevelésünk számára is figyelemreméltó vo­nás található. Így pl. ma is valljuk, hogy a gyermek isme­retszerzését, tanulását elsősor­ban a gyermek közvetlen ta­pasztalatára és cselekvésére, öntevékenységére építsük. Szo­cialista pedagógiánk is elveti az előítéleteket, a frázisszerű­séget, a gyermekek megfélem­lítését és elnyomását. Nap­jainkban — iskolareformunk­kal kapcsolatban — egyre na­gyobb hangsúlyt kap a gyer­mek öntevékenysége, aktivizá­lása, a fizikai munka szerete- tére, megbecsülésére törekvés. Olyan alapvető feladatok, el­vek ezek, amelyekben szocia­lista pedagógiánk és az „Emil” nevelési elvei között nagyfokú megegyezés van. Hiba lenne azonban tagadni, hogy szocialista pedagógiánk számos fontos kérdésben eltér Rousseau oktatási-nevelési esz­méitől, az Emil elveitől. A mi nevelésünket az aktív, szocia­lista közösségi ember nevelésé­nek célja hatja át, Rousseau viszont sok tekintetben indi­vidualista. Egyoldalúan, túl­zóan értelmezte Rousseau az aktivizálást is, erősen háttérbe szorította a nevelőt. Semmi­képpen sem helyeselhetjük azt sem, hogy az oktatást alkalom- szerűvé tette, háttérbe szorí­totta a rendszeres ismeret- szerzést. A fogyatékosságok ellenére, mégis joggal tartjuk nagy, for­radalmár pedagógiai gondolko­dónak Rousseau-t. Nagynak tartjuk őt nemcsak antifeudá­lis, antiklerikális harcossága, szabadságszeretete, őszinte gyermekszeretete miatt, hanem azért is, mert az Emil olvasása a gondolatok, ötletek, problé­mák valóságos tömegét zúdítja az olvasóra. 'Dízony, tagadhatatlan, ol- vasása sok esetben el­lentmondást vált ki, vitára késztet. De ebben van talán legnagyobb értéke. Sohasem unalmas, banális olvasmány. Örökbecsű nevelési igazságok keverednek benne hatalmas egyoldalúságokkal, némelykor fonákságokkal is. Olvassuk az j,Emil”-t és bámuljuk az író éleslátását... máskor ismét ol­vassuk és vitázunk vele... de valahányszor újra kezünkbe vesszük, nem tudunk szaba­dulni lenyűgöző hatása alól. Nagyrabecsüljük Rousseau-t, becsüljük és szeretjük, mert szabad embereket akart ne­velni egy boldog és szabad tár­sadalom számára. dr. Berencz János, főiskolai tanszékvezető MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK: ZOLTÁN Március 8-a: NEMZETKÖZI NŐNAP. — 1910-ben a koppen­hágai nemzetközi nőkongresz- szus Clara Zetkin indítványára határozta el, hogy a nők első tömegmegmozdulásara, emléke­zésül ezt a napot minden év­ben megünneplik. 1908. március 8-án New Yorkban 40 000 var­rónő lépett sztrájkba és tünte­tett az utcákon. Tiltakozásuk az „izzasztó rendszer” ellen, győzelemmel végződött. 135 évvel ezelőtt, 1827 márciu- ::ában halt meg ALESSANDRO VOLTA olasz fizikus, ö készí­tette az első villamos áramfor­rást (Volta-oszlop), amely ned­ves vászondarabokkal elvá­lasztott réz- és cinklemezekböl állt. Volta állapította meg továb­bá az anyagok elektromos feszültségi sorozatát is. 45 éve, 1917-ben ezen a napon halt meg FERDINAND ZEP­PELIN német feltaláló. 1890-től kezdve a léghajózás tökéletesíté­sén dolgozott és 1900-ban végezte merevrendszerű, kormányoz­ható léghajójával az első felszállást. Léghajójának a maga idején igen nagy jelentősége volt, az akkori repülőgépeknél nagyobb hatósugara miatt. 1924-ben Eckener kapitány átrepülte az Atlanti­óceánt a Zeppelin-rendszerű léghajóval, 1929-ben pedig földkörüli repülést végeztek vele. ALESSANDRO VOLTA FILM: Pesti háztetők Új magyar film, amely egy tetőfedő fiú életéről szól, aki egyszer megtévedt, s hogyan hozza helyre életét. A filmet a hatvani Kossuth Filmszínház mutatja be március 8—11-ig és a gyöngyösi Szabadság március 15—20-ig. Milliós üzleti átalakítások Hatvanban A hatvani földművesszövet­kezeti áruház eddig már négy ízben nyerte el a kiváló föld­művesszövetkezet címet, de el­nyerte a Minisztertanács vö­rös vándorzászlaját is. Hatvan város dolgozói szívesen láto­gatták az áruházat, ahol nagy választék és jó minőség várta a vásárlóközönséget. De eljöt­tek a járás dolgozói is, s a megnövekedett forgalom és az elavult berendezések, kiszol­gálási formák mindinkább korszerűtlenebbnek bizonyul­tak. Ezekben a napokban ha­^A^^^^WWWVVWW^AAA/WvV/VVvAAAA^WvVWWW^AAWv^A^^AAA^WoVVVSAAó*^VV^^^^^^^^^^^ Egerben este 7 órakor: Dodi (Bérletszünet) JUdebrőn este 7 órakor: Párizsi vendég Kérdi a. feleségem, hogy: mi az, te már so­hasem szállsz ki? Azzal elém tesz egy cédulát, hogy mi kellene a ház­tartás fellendítésére. Másnap bementem Gubics aligazgatóhoz és előadtam, hogy at- kapadkai fiókunkban valami nincs rendjén, már két napja nem ka­pok tőlük életjelt, még egy akkorácska kimu­tatást se, mint a Szon­di két apródja. Gubics kartárs is nagyon fon­tosnak vélte a kivizs­gálást, s csak arra kért, szerezzek neki vidéken hattyúnyakat, mert azt nagyon szereti. Kíván­ságát felírtam a note­szembe és a titkársá­gon kértem egy kocsit Atkapadkára. Ilonka, a titkárnőnk zsenge hagymát és bú­boskemencét kért, az­tán Timót jött a köny­velésből, hogy neki meg... Minek sorol­jam, délutánra már úgy éreztem, hogy nem vagyok felesleges em­ber, rám mindenki szá­mít a vállalatnál. Először leszaladtunk Makóra, ott megvettem egy mázsa hagymát és Miért kell kiszállni? szépen elhelyeztük a csomagtartóba. Mi­nekutána zacskót nem adtak hozzá, a guruló hagymák menetközben olyan hangot adtak há­tul, mintha bölény­csorda kergetne min­ket az országúton. Űt- közben benéztünk Sze­gedre is, ott papucsot, paprikát és négyszemé­lyes kávéfőzőt vettünk, utóbbit az igazgatónk­nak, mert az Budapes­ten kifogyott. T. i. a kávéfőző. Lajosnak, a sofőrnek a Tisza par­ton jutott: eszébe, hogy megvett az ángyikájá- tól egy fél diszót, el ké­ne hozni. Itt letkik a szomszédban, Baján, nem távolság, benne van a napidíjban. Másnap délben már egy fél disznóval több volt a kocsiban. Hátra­tettük az ülésre, de nem fért el, így a fejét a vállunk közt helyez­tük el, fél szemével ra­vaszkásan pislogott rám. Nézem a cédulát, mi kell még. Feleségem pa^Whéjú diót kér. Előkotortuk az ország térképét, kiterítettük a hűtőre és találgattuk, merre terem a dió. Eszembe jutott, hogy Rákóczi Ferenc valahol egy diófához kötötte a lovát, a fa még meg­van, de hol? Megvan: Barkafalván. Két óra alatt ott voltunk, öt perc alatt kiderült, hogy az nem diófa. Ilyen a szerencsénk. Egy bajszos bácsi felvi­lágosított, hogy Hegy­kemencén híres dió te­rem, s annyi, hogy a fa­lubeliek a kultúrház- ban reggeltől estig a Diótörőt játsszák. Meg­köszöntük a jó taná­csot, de előbb még vet­tünk, egy kis jeget a folyóból, mert Kropa- csekrténak elromlott a frizsidere, s nagyon kért, hogy szerezzek neki valódi jeget, mert a budapestit vízzel hí­gítják. Csavarkulccsal és kocsiemelővel dol­goztunk, kicsit bonyo­lult volt a dolog, de si­ker koronázta fárado­zásunkat és a fél disz­nót körülraktuk jéggel. Másnap megvolt a dió, aztán benéztünk néhány tyúkólba és összeszedtünk félezer tojást is. Közben felug­rottunk Vecsésre sava­nyú káposztáért, de itt jöttünk rá, hogy bor még nincs. Lajosnak volt egy címe, Homok­háza mellett lakik egy jó komája. Még egy fél nap és már a hely­színen voltunk mind­annyian, kivéve a jó komát, akiről kiderült, hogy 1936-ban elköltö­zött a faluból, valahol Budapesten dolgozik. Így aztán a Népbólt- ban vettünk valódi pa­lackozott bort, néhány üveggel. Rémlett ugyan, hogy Pes­ten is van ilyen, de hátha elfogy, mire visszaérünk. Még be­néztünk Dunaszegre a feleségem nagybátyjá- ékhoz, aztán mondtam, hogy elég volt a mun­kából, nézzük most a végcélt, mely szentesí­ti az autót. Atkapadkán különös arckifejezéssel fogad­tak minket a helybeli dolgozók, amiben iga­zuk is volt, mivel otta­ni fiókunk Jcét hete le­égett és a megyei lap már megírta, hogy a he­lyén művésztelep léte­sül. Erről persze nem tudhattunk, mert a ko­csiban nincs rádió. Visszafelé összeszed­tünk még néhány dol­got, amiről úgy gondol­tuk, hogy Pesten is hasznát vesszük. Végül már csak Lajos fért a kocsiba, én hol a hűtőn hasaltam, hol az autó tetején lovagoltam, s teljesítményemet nem csekély figyelemre méltatták a szembejö­vők. A vállalat kultúrter­me kicsinek bizonyult a felhozott matéria el­szállásolására. Minden ki örült neki, kivéve Gubicsot. Megtekintet­te a vásárt, kiválogatta a holmijait, aztán homlokát ráncolva rámmordult: — Felelőtlen ember maga, hallja-e! Hát a szolnoki pályaudvait hol hagyta? Marthy Barna talmas átalakítások folynak az áruházban. Hoffman József, a kereske­delmi osztály vezetője tájé­koztat: — Több mint egymillió fo­rint költséggel korszerűsítjük áruházunkat. Annak fűszer- részlegében önkiszolgáló bol­tot létesítünk, kibővítjük a tejivót is. A legnagyobb beru­házások és átalakítások azon­ban magában az áruházban folynak. Az eladótért majd­nem duplájára növeljük, mint­egy hét fővel növekszik majd az eladószemélyzet, s kb. két­millió forinttal az árukészlet. Bevezetjük az önkiszolgáló rendszert, ami ma a vásárló- közönség igényeinek mindin­kább megfelelő. Az üzlet új, korszerű berendezést kap, s csupán betekintő kirakatok lesznek. Bővül áruházunk a gyermek- és női konfekcióval,- valamint a divatkalapok áru­sításával is. A pultfelület or­szágosan a legkisebb lesz, mindössze 20 méter. Üvegezett, vitrines pultokat kapunk és mind az üzletbein, mind az üz­leten kívül a legkorszerűbb neonvilágítást szerelik fel. — És mikorra készülnek el ezekkel a munkálatokkal? — teszem fel a mindig kényes kérdést. — Az építkezés üteme a terveknek mindenben megfe­lelő s így az ünnepélyes, di­vatbemutatóval egybekötött átadás még ebben a hónap­ban, 25-én lesz. Május 1-re tervezzük az önkiszolgáló fű­szerrészleg és az új tejivó át­adását. — Beszélgetésünk végén en­gedjen meg még egy kérdést Hoffman elvtárs, ami bizonyá­ra érdekli a dolgozókat: mi­lyen lesz az új áruda nyitvatar­tási ideje? — Már ezt is meghatároz­ták az illetékesek. Az áruda reggel fél nyolctól 12-ig, dél­után pedig 3-tól 6-ig, szom­baton egyfolytában 3 óráig tart majd nyitva. (r> I Kétszáz éve jelent meg ROUSSEAU ,,EMELTJE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents