Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

1962. március 8., csütörtök 8EPÜJ8ÄB 5 A petőfibányai Gépüzem esztergályos, kovács és szivaty- tyús részlegében kipróbálták a „becsületfizetést”, vagy aho­gyan a szocialista műhely cí­mért küzdő kollektíva tagjai mondják, az „önkiszolgáló” bérfizetést. Jólesett a munká­soknak, hogy éppen náluk pró­bálták ki elsőnek ezt az új fi­zetési rendszert. Hogyan is tör­tént?... Reggel hat órakor a műhely villamoscsengője ugyanolyan berregéssel jelezte a műszak kezdetét, mint más napokon. Felzúgtak a motorok, az esz­tergák kései megszokott mor- molással „hámozták” a vasat. A brigád csoportvezetője for­dított egyet, a naptárlapon: február 28., szerda. Fizetési nap! Az arcok nyugodtak, beideg- zett mozdulatokkal járnak a kezek, s a szempárok élesen fi­gyelik a gépek munkáját. Lát­szólag minden rendben. De az arcok mögött idegesség bujkál, ideges izgalom: „csak sikerül­jön minden! Csak valami hiba be ne csússzon... akkor oda minden, és szégyenkezniük kell!” De az emberek bíznak egymásban. A műhely közepe táján, a fal mellett, Szabó Miklós elvtárs, pártvezetőségi tag, területfele­lős serénykedett. Piros drapé­Becsiiletpróba_ ríával bevont asztalt helyezett el, a falra, az asztal fölébe, ke­mény papírlap került: „Bizalo­mért — becsület!” Lassan vánszorogtak a per­cek... Aztán, a kollektívából kijelölt munkások elindultak a pénzért, a bérelszámolóba. Mi­kor visszatértek, 32 800 forin­tot, vaskos tízes, húszas, szá­zas kötegeket helyeztek el az asztalon, s egy kisebb csomó­ban helyezték el az aprópénzt. Bencsik József szakmunkás ment először az asztalhoz és vette fel fizetését. — Milyen érzés volt saját magának fizetni? —- Valamiféle lámpaláz fo­gott el. Ritkán éreztem ilyes­mit... Kétszer-háromszor is megszámoltam a pénzt, hogy nem tévedtem-e? Hátha ide­gességemben többet vettem magamhoz?! Az esztergályos műhely dol­gozói után a kovács és a szi­vattyús részleg dolgozói járul­tak az asztalhoz. Egyenként vették fel bérüket, a naplóban feltüntetett összegek szerint. S egy óra után a második mű­szak dolgozói is mind felvették a fizetésüket. Mikor már lassan mindenki magához vette a fizetését, s csak a betegállományban levő dolgozók bére maradt az asz­talon, kíváncsian, de kicsit szorongva is, számolták át a pénzt, vajon hlányzik-e belőle? A végösszeg a legpontosabban egyezett. Mindenki megköny- nyebbülten lélegzett fel, öröm ragyogott fel az arcokon. — „Sikerült!... Bíztunk is ebben mindannyian...” A szocialista műhely cím el­nyeréséért dolgoznak, verse­nyeznek az esztergályos, ko­vács és szivattyús műhely munkásai, szocialista brigádjai. Arra szövetkeztek ezek az em­berek, hogy brigádokba tömö­rülve a munkához, a közösség­hez, a társadalomhoz való vi­szony új vonásait alakítsák ki önmagukban, hogy másként rendezzék be életüket, mint eddig, hogy egy új embertípus jellemét és arculatát teremt­sék meg. Az új tudattal, új ma­gatartással rendelkező ember már létezik, s ha még nem is tökéletes magabiztossággal, de már itt lépked ezen a földön... Petőfibányán is. S ezentúl, az elkövetkező hónapokban is, ugyanígy veszik fel fizetésüket — becsülettel, hiánytalanul. LUDANYI LAJOST. a rózsái IX-es akna vájárát, aki Balog József szocialista bri­gádjának tagja. Már elnyerték a szocialista brigád címet és oklevelet, t de új vállalást tet­tek, mert továbbra is példát akarnak mutatni és úgy érzik, a cím kötelez. Dicséretükre vá­lik, hogy az elmúlt évben bal­esetmentesen dolgoztak. cQjPáX&L a ^e^eP* milI1kákról A fatelepi fogazógép üze­meltetése rendkívül fontos a bánya részéről, mert elösegíü a bányaácsolatok összeillesz­tését. E munkát másodmagam- mal végzem, ami bizony elég nehéz fizikai munka. 60—30 kilogrammos fákkal dolgo­zunk, ezeket helyezzük a gép­re, s megmunkálás után szál­lítjuk el a gépről. 1958-ban, amikor a főgázokhoz kerültem, nagyon kis termelésünk volt, mintegy 150 darab fát dolgoz­tunk fel. Ma már egyre növekedik a darab-fa termelése, természo- tesen a bánva igényének meg­felelően. Teliesítménybérben dolgozunk és keresetünk arányban áll az elvégzett munkával, mert fedezi a szük­ségleteimet is. Havi keresetem kétezer forint, s feleségem fi­zetésével együtt — a zagyva- szántói tsz-ben dolgozik —, jól tudunk gondoskodni a hattagú család ellátásáról. Köztudomású a fatelepen, hogy a fogazó munka igen ne­héz és elég sok fizikai erő is kell hozzá. Munkánkat az ve­zeti, hogy segítsük a föld mé­lyén dolgozó bányászokat és ezért nagy súlyt helyezünk — a biztonsági szempontok be­tartásával — a minőségi mun­kára. Pete János munkatár­sammal öröm tölt el bennün­ket, hogy minőségi munkán­kat elismerik és a munkaver­senyben is jó helyezést értünk el. Ez évben is beneveztünk a munkaversenybe és a munka­verseny egyik fontos pontja a munkahelyi tisztaság mellett a minőség további javítása. A munkaversenyben minden év­ben részt veszünk és ezzel já­rulunk hozzá az üzem felada­tainak teljesítéséhez. Ügy érzem, megbecsült em­berek vagyunk, ami megmu­tatkozik abban, hogy a műn-» kánk végzésében feletteseink­re lehet támaszkodni, akik se­gítenek bennünket a munka végzésében. Azt hiszem, dől-, sózó társaim nevében beszé­lek. amikor hiányosságnak I a7t vetem fel, hogy a fatelepi felolvasó korszerűtlen és he­lyette már egv új felolvasó kellene. Reméljük, hogy ké­résünk meghallgatásra talál é9 mielőbb új felolvasó helyiség lesz. Hévíz István VITÄ, de ezt csak a bányászok dönthetik el! Tanulságos és elgondolkod­tató diagramot láttunk a Mát­ra vidéki Erőműben. Az egyik görbe a szállított szénmennyi­séget ábrázolja, és ez meré­szen felfelé ível. A másik görbe a 'kalória értéket jelzi. És ez a vonal vészesen lefelé hanyatlik. Ugyanis, - a bánya fennállása óta az elmúlt év­ben volt a legrosszabb a lig­nit minősége. A bányászok magyarázatot adtak minderre, de ezt az erőmű kazánjai nem veszik figyelembe. 1955. jú­niusában 1755 kalóriás volt a petőfibányai lignit és ez év ja­nuárjában mindössze 1496 ka­lória. DICSÉRET... Pontos munkát végeznek a bányamérési szolgálat dolgozói, ők készítik el a korszerű bá­nyatérképeket, fúrólyukakat tűznek ki, vágatok, fejtések haladását rögzítik és ellenőr­zik, stb. A bányamérők egyik legkomolyabb, s ugyanakkor legszebb feladata a föld alatti vágatok — illetve ha kétoldal­iéi történik —, a vágatok ösz­szelyukasztásának irányítása. Legutóbb a Petőfi-altárói déli gerinc I-es főlégvágat és az 1300-as főlégvágat sikeres ösz- szelyukasztását végezték el. Dicséret illeti ezért a mérési csoport minden műszaki cs fi­zikai dolgozóját, s a két, vága­tot hajtó csapat — Antal és Lőcsei csapatának — minden tagját, akik a megadott irányo­kat betartották. (D. J.) Gépesítés! feladatok 1962-ben Szocialista társadalmi rend­szerünk építése feltétlenül megköveteli, hogy az életszín­vonal emelése érdekében a ki­termelt javakat minél olcsób­ban és gazdaságosabban hoz­zuk létre. Ezen feladat vég­rehajtása — az emberi erő mégktoiélésének figyelembe vétele mellett! — a termelési eszközök tökéletesítése, gépe­sítés nélkül elképzelhetetlen. A szénbányászat területén a gépi jövesztésnek az össz­termeléshez viszonyítva, mint­egy 8,3 százalékot, a gépi ra­kodásnak 33 százalékot kell el­érnie 1965. évben. Ezen szempontból vizsgálva a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt mélyművelési üzemei­nek jelenlegi helyzetét, a gé­pi rakodás, rárobbantással együtt, a következőképpen alakult az elmúlt években, a mélyművelésből termelt szén- mennyiséghez viszonyítva. 1960: 15,6 százalék 1961: 21,0 százalék 1962: 22,9 százalék (terv) Géppel felrakott és rárob­bantással termelt szénmennyi­ség arányát mutatja a mellé­kelt grafikon az utóbbi évek­ben, valamint tervévünkben. 1962 terv 1961. évben a mélyművelés- ből termelt szén 21 százalékát rárobbantással és gépi felra­kással termeltük ki. (Gépi fel­rakásról és jövesztésről jelen­leg még csak elővájásainknál beszélhetünk!) Trösztünk területén kiváló eredménnyel alkalmazzák a legkorszerűbb fejtési biztosí­tást, a hidraulikus páncélpaj­zsot, ahol feltétlenül meg kell találnunk a módját a gépi jö­vesztésnek és felrakásnak, to­vábbá helyi viszonyoknak megfelelő páncélkaparó alkal­mazása mellett tovább kell növelni a rárobbantással ter­melt szénmennyiség arányát is. Ezen feladatok megoldására kell műszaki vezetőinknek fi­gyelmüket összpontosítani, mert csak ezek megvalósítá­sával tudjuk elérni II. ötéves tervünkben előírt termelé­kenységi és gazdasági terve­ket. Bencsó Miklós Egy út keresi gazdáját! Az ecsédi elágazástól a szű­csi X-es aknáig terjedő útnak — úgy látszik — nincs gazdája. Régebben, az új ecsédi út el­készülte után a megyei Útfenn­tartó Vállalat ezt az útszakaszt „kiselejtezte”, holott ezen az útszakaszon most még na­gyobb a járműforgalom, mint bármikor volt. Különösen a Földkotró Vál­lalat lánctalpas vontatói és dömperei teszik erősen próbára az amúgyis jócskán tönkretett utat. Ráhordják a földet az út­ra, de annak letakarításáról már nem gondoskodnak, úgy­hogy a munkásbuszok a nagy spr miatt — különösképp eső­zésekkor — képtelenek a dol­gozókat munkahelyükig fel­szállítani. (Előfordult már több műszak-késés is ez okok miatt!) Jó lenne, ha valaki gondjaiba venné az utat, s egyrészt in­tézkedne annak karbantartásá­ról, másrészt figyelmeztetné és kötelezné az Illetékes üzemeket az út tisztántartására. Forrai Artúr Komplex-brigádszemle a rózsái IX-es aknában a rózsaszentmArtoni IX-es bányaüzemnél komplex- brigádszemlét tartottak 1962- február 21réh az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség irá­nyításával. A vizsgálatokat Tomesz Dezső főmérnök ve­zette, s azon részt vettek a Ke­rületi Bányaműszaki Felügye­lőség részéről Bakos József hivatalvezető, Sült Tibor fő­mérnök, Kozma Miklós főmér­nök, Dubinyi Zoltán és Zséfár Ferenc gépészeti felügyelők, továbbá Gyenes István körzeti felügyelő, a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt képviseleté­ben Ursitz József főmérnök, Dénes Ottó, területi főmérnök, Dakó György gépészmérnök, a Mátravidéki Trösztbizottság részéről Tóth Ferenc munka- védelmi felügyelő, továbbá a helyi műszaki vezetők, vala­mint a szakszervezeti bizottság titkára és munkavédelmi fel­ügyelője. A komplex-brigád 3—4 fős csoportokban, a bánya terüle­tét felosztva, tüzetes vizsgála­tot tartott, mely kiterjedt a bá­nya biztonsága, a baleseti ve­szélyforrásokon kívül az üzem szervezettségére és műszaki irányítására is. A SZEMLÉT TARTÓ brigá­dok a hiányosságokat részlete­sen, pontonként jegyzőkönyvbe foglalták, s e hiányosságok megszüntetésére intézkedése­ket, határidőket szabtak meg — a felelős személyek megne­vezésével. A brigádok értékelték az üzem műszaki, biztonsági és egészségvédelmi helyzetét is. A HIÁNYOSSÁGOK nem nagyok, azonban adott esetben befolyással vannak a bánya biztonságára, a dolgo­zók testi épségére, s mindeb­ből jelentős népgazdasági ká­rok is szármázhatnak. A komplex-brigádvizsgálat azt is megállapította, hogy az elmúlt időszak alatt a bánya biztonsági helyzete, a dolgozók testi épségének védelme, a munkásvédelem, a bánya álla­pota igen sokat javult. Nem voltak hiábavalók az üzemve­zetőség, a párt, a szakszerveze­ti szervek tevékenységei, in­tézkedései, a rendszeresen megtartott balesetvédelmi ok­tatások, ahol ismertették egy- egy megtörtént baleset körül­ményeit, annak okát és elke­rülhetőségét: a havonta rend­szeresen megtartott biztonsági szemlék is eredménnyel jártak. Nagyobb baleseti veszély­források ma már nincsenek az üzemben, a föld alatti munka­helyeken, s ez mindenekelőtt a munkavédelmi aktívák jó munkáját, a munkavédelmi őr­ségek eredményes működését dicsérik. Az üzemi bizottság negyed­évenként rendszeresen napi­rendre tűzte és tűzi a munka- védelem helyzetét, értékeli az elért eredményeket, s a továb­bi feladatokat illetően, a helyi viszonylatoknak megfelelően irányítja és segíti, mozgósítja az aktívákat a feladatok vég­rehajtására — együttműködve a beosztott felelős műszaki ve­zetőkkel. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT az "ilyen köjnplex-brigádvizs- gálat igen nagy segítséget ad az üzem műszaki, gazdasági vezetőinek és a társadalmi szerveknek. A mindenre kiter­jedő vizsgálat — mint ez is volt —, úgy gyakorlati, mint elméleti segítséget is ad a fe­lelős vezetőknek, mert ezek a vizsgálatok feltárnak olyan hi­bákat* hiányosságokat is, melyre a helyi vezetők nem figyelnek fel. László Tamás Káros kivételezés Sokakban dicsérendő az a tulajdonság, hogy a kö- zösség érdekében szerepet, feladatokat vállalnak magukra, segítenek a társadalmi ügyek intézésében, s időt és fáradságot nem kímélve utána járnak a dolgozók ügyes-bajos dolgainak, panaszainak is. De azért ne essünk túlzásokba!! A társadalmi ügyek intézése, a társadalmi feladatok teljesítése nem mehet a termelés, a munka rovására! Elsőrendű feladat mindenki számára: dolgozni; csak nagyon indokolt esetekben lehet munkaidő alatt az üzemet elhagyni, a munkából elkéredzkedni. Nem enged­hető meg például senkinek, hogy a társadalmi ügyek inté­zését sorozatosan és rendszeresen munkaidőben, műszakok alatt intézze. Állami és társadalmi szerveink vezetői nem nagyon tartják és tartatják be azt a követelményt, hogy termelő munkából csakis nagyon meggondolt esetben kér­jék ki a dolgozókat, nem nagyon vannak azon, hogy az ilyen kikérésekkel produktív termelési kieséseket ne okozzanak. Helytelen az az álláspont, amely immár megcsontoso­dott a Petőfi-altárónál... Ugyanis a „futballkedvelő” dol­gozóknak hetenként kétszer 2 órára távozást engedélyez az üzemvezetőség; s .ha vasárnapi mérkőzésre idegenbe kell utazni, már szombaton távol maradnak a munkából. Ez a helytelen felfogás érvényesül az ökölvívóknál is! Természetesen megértjük, hogyha délutános műszakban dolgoznak a sportolók, s az edzési idő is délutánra esik, azon megjelenjenek, s annak végeztével folytassák mun­kájukat. De nem érthetünk egyet azzal az állásponttal, hogy amikor meggondolják magukat, egyszerűen otthagy­ják munkahelyüket valami értekezlet, vagy tanácskozás miatt is! Hány és hány óra, hány és hány műszak esik ki a termelésből így, hány és hány óra, műszak veszik el a népgazdaság számára. A termelő munkát segítő, a ter­melő munkát előremozdító tanácskozások, értekezletek szükségességével természetesen egyetértünk. De az olyan tanácskozásokkal, megbeszélésekkel, amelyek a sport prob­lémáit boncolgatják — munkaidő alatt! — semmi esetre sem. Ezeket a megbeszéléseket munkaidő után, a munka végeztével is lebonyolíthatják. Minden pitiáner dolog miatt nem károsodhat népgazdaságunk. Kormányunk és pártunk álláspontja, helyes állás­pontja, hogy fokozottabb mértékben törekedni kell a munkaidő alatt tartott értekezletek számának csökkenté­sére. Helyes lenne, ha az állami és társadalmi szervek vezetői közösen, hatásos intézkedéseket dolgoznának ki az „érdekképviseleti” műszakok és órák csökkentésére. *EGY SZURKOLÓ” Mit jelent a gyakorlatban a szén minőségének rohamos csökkenése? Kétségessé vált az erőmű termelése. Jobb minő­ségű keverő szenet kellett- használni, a tervezettnél több pakurát égettek el. Tetemes többletköltség keletkezett és háztartásoktól vontak el jelen­tékeny mennyiségű, jobb mi­nőségű szenet. Nemrég Petőfi­bányán járt a nehézipari mi­niszter és személyesen intéz­kedett, hogy minden rendelke­zésre álló eszközzel, növeljék a lignit minőségét és1 kísérle­teket1 végezzenek a leggazda­ságosabb keverési arány meg­állapítására, az .erőmű kazán­jainál a technológiai utasítá­sok pontos betartására. Mit mondtak a bányánál? A csapadékos, téli időjárás bi­zony nem előnyös a külszíni termelésnél. Fokozottabban je. lentkeznek a nehézségek, ép­pen ezért, jobban helyt kell állni — mondta Kálomista Imre, az ecsédi külfejtés üzem. vezetője és a vállalat köz­pontjának műszaki vezetői. Fokozottabb mértékben kell elvégezni a letakarítandó ré­teg víztelenítését. A zsompok- ra, csorgákra több gondot for­dítsanak az emberek, a lemez­tagos átállítást, a széntermeiő gépek, adagoló berendezések legkedvezőbb munkafeltételeit teremtsék meg és különös gonddal ellenőrizzék mindezt a műszakiak. A lignitet óvni kell. mert könnyen felveszi a vizet, viszont a víztelenítéssel, gondosabb válogatással növel­hető a kalória. Mindezt vilá­gosan kell látnia a gépkezelők, nek, aknászoknak és palavá­logatóknak. A műszaki veze­tők mondják meg, hogy lehe­tetlent senkitől sem követei­nek. Olyan lignitet tudnak szállítani, amilyet a bánya ad. De tények bizonyítják, hogy jobb munkával 1505 kalóriás szén a külfejtésen is elérhető és kellő válogatás után 165C ka'óriás szenet kaphat az erő­mű. Elvárható, remélhető a jobb munka? Igen. És nem is kérik ingyen. A külfejtésen és a trösztnél is célprémiumot tűz­tek ki — az éves prémiumfel­tételeken felül —, ha betartják a minőségi követelményeket. A minőségi célprémium az alapfizetés 10 százaléka. Ezért érdemes dolgozni, ezért job­ban kell dolgozni! A célpré­miumon felül ezt diktálja a bányászbecsüle'. Érért mond­juk, hogy az erőmű és a szén- tröszt vitáját a bányászok döntik el — a köz javára. F. L. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents