Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-07 / 55. szám

T NEPÜJSÄG 1962. március 7„ szerda A nagy titok Szokás szerint meg akartam néz­ni lányom ellenőrzőjét, hogy „mit üzent” nekem az iskola. Egy szem- pillantás alatt odaugrik a gyerek, kikapja a kezemből a könyvecskét és viszonylag felháborodott arc­kifejezésemet látva, igy szól:- Nagyon szépen kérlek, anyu­kám, most ne nézd meg, majd március 8-án! Ez meglepetés! Aztán nem szabad belenéznem kis kezemunkájá'oa, a rajzfüzetbe sem, mért állítólag engem ábrázol munka közben egy „alkotása”. Az­tán most egy néhány napja nem vett takarékbélyeget, s egész nap súgnak-búgnak. a telefon-összeköt- teiést felhasználva, az osztálytár­sak. Titokzatos a tanító néni, s én tudom, hogy így talán még soha nem vártam a nemzetközi nőnapot, s tudom azt is, hogy ennek az ap­ró kéz munkájának, a „titokban” c' űjtött ötösöknek jobban fogok örülni sokadmagammal, mint a legdrágább ékszernek! (áj — RÄTKAI Ferencné or­szággyűlési képviselő ma, szerdán reggel 8-tól 12-ig fo­gadónapot tart az Egri Váro­si Tanács titkárságban.- MA TARTJA 1961. évi mérlegzáró közgyűlését a Hat­vani Szabó Ktsz. Egyéves mun­ka eredményeiről és hiányossá­gairól kell számot adni, s egy­idejűleg megjelölik az idei főbb feladatokat. — MEGÉRKEZTEK Egerbe az első .naposbaromfi-szállít- mányok. Ez évre a Rákóczi Termelőszövetkezet 2000, a Nagy József Tsz pedig 3000 na­posbaromfit rendelt. A szál­lítmányokat a napokban vet­ték át.- AZ EGRI Finommechani­kai és Vasipari Vállalat idei terveiben hétmillió forint szol­gáltatás szerepel. Ez a terme­lési érték ugyancsak egyhar- mada az elektromos berende­zés gyártásának, de a szolgál­atások közül jelentős az autó­javítás, a gumijavítás és az írógépjavítás tervezett értéke. — EGER NÉGY termelő- szövetkezetében a tsz-tagok a szőlőterületek műtrágyázásán dolgoznak. Ezt a munkát ed­dig 235 holdon már el is vé­gezték. Folyik a kukorica- területek vegyszeres gyom­irtása is.- MÁTRAHÁZA és Galyate­tő között a Közúti Üzemi Vál­lalat ebben az évben nyolc ki­lométer hosszú korszerű asz­faltburkolatú utat épít. A he­gyek között nagy tömegű kő- és szikla-munkát kelj elvégez­ni. Ugyanis hat méterre széle­sítik az utat, a teljes útszéles- ség kilenc méter lesz.- 280 EZER FORINTOT for­dítanak az idén az egri Gyógy­pedagógiai Intézet épületének felújítására. LÄTTU hallottuk Kodály Háry János-a a tv műsorában Művészileg és irodalmi lag, zenéjét is ideértve, nagyon jó feldolgozásban láttuk a híres magyar- szájhős, Háry János történetét, meséjét, vasárnap este a Magyar Televízió inter- víziós adásában. j Jó volt elsősorban azért, mert a keretjáték, a távoli, idealizált színpadot á kedves, mesélő esték otthoniasságával cserélte fel. A kocsmában ül­dögélő, borozgató öregek, a bíró (Kövesdy Károly), a kocs- máros (Harkányi Ödön) és a diák (Szatmári István) arcán őszinte érdeklődés, á tova­tűnt ifjúság távolba vesző hős­tetteinek számunkra kedves emlegetése bizalmas légkört teremtett az őszhajú paraszt, a falujába visszatért Háry Já­nos (Pásztor János) körül. Meg kell mondani, hogy nem hiányzott a teljes játék. Az egy órát betöltő össze­állítás híven visszaadta Har- sányi Zsolt és Paulini Béla mesejátékát, amely hűség Romhányi Józsefnek, az át- dolgozónak köszönhető. De visszaadta a művészi al­kotás szépségét a rendezés ab­ban is, hogy Kodály Háry Jánosának-legszebb, „legmuta- tósabb” zenei részével érzé­keltette azt a megfogalmazást, amelyben Kodály a magyar száj hős alakját és történetét ■saját nyelvén hívta életre. Legemlékezetesebb jelenet a Aiszkhülosz: harangjáték érdekes balettje, amely Harangozó Gyula ko­reográfiája és a lírai hangvé­telű, szép magyar muzsika áradása Háry (Palló Imre) és örzse (Tiszai Magda) szerelmi kettősében. De a keretjáték­ban is ki kell emelni Háry János alakítóját, mert szín­padi figura helyett egy öreg nagyvilágot bejárt, kedves, fa­luiéi parasztot — eredeti Ga- ray-elképzelést hozott színre. A televíziójáték mesteri rendezése Horváth Ádám munkája, a mesét és zenét szép egységbe foglalta, s bát­ran mondhatjuk, hogy a hazai közönségen kívül az Interví- zió négy országának közönsé­ge is művészi újraalkotást ka­pott a tipikusan magyar me­séből és az ízig-vérig magyar muzsikából komponált új ösz- szeállításban. Ez a feldolgozás különösen újszerűségével ra­gadta meg a nézőt, mert Ko­dály Háry Jánosa bármeny­nyire csodálatos alkotás, csak az opera, a daljáték kedvelői számára maradéktalan művé­szi élmény. A mese magában pedig a felnőtt ember számá­ra nem jelent nagy meglepe­tést, de ez a közös nevező, ez a kiegyenlítettség — úgy érez­zük — valami újat hozott. Egy új terület a tv, amely, úgy látszik, megteremti a ma­ga sajátos eszközeivel sajátos műfaját. (ádám) Oreszteia-trilógia L rész: Agamemnon A Rádió Színház vasárnap este mutatta be Aiszkhülosz Oreszteia című trilógiájának első részét, az Agamemnont. Tízévi küzdelem után a gö­rögök beveszik Tróját. Aga­memnon is hazatér ArgOszba, hogy királyi házában ismét el­foglalja az őt megillető he­lyet. Felesége, Klütaimnésztra várja-nem várja hites urát, hiszen az asszony ágyát és Agamemnon helyét bitorló Aigiszthosz tíz év alatt meg­szokta a szoknya mögötti dő­zsölést és a távollevő király helyett a királyné férjét ját­szani. Agamemnon sem jön egyedül, Kasszandra, az elbu­kott Trója királyának lánya jön vele. Kasszandra mindent megjósol, de senki sem hiszi szavait és jóslatait. Minden sors beteljesül az argoszi ki­rályi palota előtt, minden sors teljes erejével ás egész nagy­ságában kibontakozik itt a nagyszerű önmegvallások fe­szültségében és' a párbeszédes összecsapásokban. Bonyolult erkölcsi sérelmek és megtorlá­sok hálózzák át ezt az izgal­mas és bámulatosan szerkesz­tett drámát, amelyben a tró­jai győzelem hírét lobbantó láng az őr szemében éppoly gyanús és gondokat ébresztő, mint amennyire nem lehet igazi Klütaimnésztra öröme sem. A karvezető és az argo­szi vének kara finoman árnyalják a drámai feszültsé­get. A hallgató Devecseri Gábor bevezetője után felkészültnek érzi magát a drámai hatások befogadására, mégis meglepe­tés éri: a könyörtelen sorsokat hordó hősök olyan nagysze­rűen adják vallomásaikban és szenvedélyes kitöréseikben ön­magukat, hogy holtukon és vétkeik hallatára megborzon­gunk. Az átok ül az Atreddá- kon, Agamemnonon és utó­dain is. S bár tudjuk, hogy a tragédiák és gyilkosságok be­következnek, Klütaimnésztra saját férjét, Agamemnont öli meg három csapással, s , kér­kedve vállalja-vallja bűnét, a dráma tisztító hatása éri lel­künket, mert a költő és bölcs Aiszkhülosz a küzdelem leg­izzóbb pontján is erkölcsileg indokol minden sorsot, min­den vétket és minden elbu­kást. Megrendültén nyugtáz­zuk a hatást, amit a dráma, a versben adott nagyszerű taní­tás kelt bennünk. A klasszikus görög drámák előadásának évekre, itt-ott év­tizedekre visszanyúló hagyo­mánya van hazánkban. A Kör- színpad után most a rádió is adózik az antik görög tragé­diáknak. Igazi élményt nyúj­tott az első rész. Básti Lajos Agamemnonja hiteles, a hazát sóvárgó hős újjongása és bal­sejtelmei vegyülnek mondatai­ban. Klütaimnésztra rideg és fenséges, mint a szerelmet színlelő, de bosszúra éhes asz- szony, aki dicsekedve gyilkolja le férjét. Tőkés Anna nagy­szerűen oldotta meg ezt a jel­lemet, s szinte kérdezzüic, hogy ez a kitűnő művésznő vajon miért hallható, vagy látható ilyen ritkán. Szakács Miklós Aigiszthosza a megsértett rokon, aki ugyan ölni nem mer és az asszony mögé búvik, de ellenpólusa Agamemnonnak, aki nem akar­ja, vagy nem tudja látni a be­következendő veszedelmet. Döbbenetes hatású Kohut Magda Kasszandrája: puha jajongással kezd, hogy aztán vijjogva mondja el jóslatát, amit nem tudnak, vagy nem akarnak felfogni az emberek, mert az isteni átok elvette hi­telét. A karvezető Zách János nagykultúrájú művész, a drá­ma tengelyében maradt mind­végig, s bár szerepe szerint passzív, rajta is fordul a drá­ma. Tallós Endre Hírnöke és Sándor Géza őre ugyancsak lendítette a cselekményt a végső kifejlet felé. Devecseri Gábor fordítása: az eddigi átültetések után még mindig új szépségeket és új finomságokat termő, termé­szetes és zengő. (Lehet tőle színt, zamatot és kifejező-kész­séget tanulni!) Dr. Cseres Miklós rendezése lendületes, nyelvi szépségek hangsúlyozására tört. Farkas András JOHN HERSCHEL 1962. MÁRCIUS 7., SZERDA: TAMAS 170 évvel ezelőtt, 1792. március 7-én született JOHN HERSCHEL angol csillagász. Alapvető mun­kája a kettőscsillagok, ködfoltok és csillaghalmazokról készült Ge­neral Catalogue című katalógus (1864). Ö volt az első, aki a Jó­reménység Fokáról végzett megfi­gyeléseivel a déli félteke csillag­zatait feltérképezte. 105 éve, 1857-ben született JU­LIUS WAGNER-JAUREGG osztrák orvos, akit 1927-ben orvosi Nóbel- díjjal tüntettek ki a hüdéses elme­zavarnak (paralízis), a malária szé­rummal való sikeres gyógykezelé­séért. 40 éve, 1922-ben halt meg KARL SCHLEICH német orvos, aki először alkalmazta a helyi érzéstelenítést. Kitűnt, mint mély gondolkodó a Lélekről, Gondolatok az élet értelméről című mű­veivel. önéletrajzi regénye több kiadásban jelent meg. 35 éve, 1927-ben halt meg MOSOLYGÖ ANTAL fényező mun­kás, a szindikalista munkások egyik vezetője, a KMP alapító tag­ja. Antimilitarista tevékenysége miatt az I. világháború alatt le­tartóztatták és csak a forradalom szabadította ki. A proletárdik­tatúra alatt zászlóalj aparancsn ok volt, annak leverése után 8 évi börtönre ítélték. Fogolycsere révén a Szovjetunióba került és itt a moszkvai magyar klub egyik alapítója volt. Pénteken írják alá a vinhi és az Egri Pedagógiai Főiskola között létrejött barátsági és együttműködési egyezményt A magyar—vietnami kultu­rális együttműködési egyez­mény alapján a vinhi és az Egri Pedagógiai Főiskola kö­zött létrejövő barátsági és együttműködési egyezmény ün­nepélyes aláírására március 9-én, pénteken délelőtt 11 óra­kor kerül sor Egerben, a Peda­gógiai Főiskolán. Az ünnepségen részt vesz­nek a Vietnami Demokratikus Köztársaság Budapesti Nagy- követségének munkatársai, va­lamint a Külügyminisztérium és a Művelődésügyi Miniszté­rium képviselői is. \ Az ünnepi program kereté­ben 12 órakor a Vörös Csillag Filmszínházban Nguyen Viet elvtáre, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nagykövet­ségének első titkára beszédet mond a főiskola hallgatói előtt, majd elhangzik egy előadás a vietnami irodalomról és egy filmbemutató az ország életé­ről. Délután fél kettőkor nyit­ják meg a Pedagógiai Főisko­la dísztermében megrendezett Vietnamról szóló kiállítást, majd a vendégek megtekintik a város nevezetességeit. Dél­után. négy órakor a Pedagógiai Főiskola fogadást ad az egyez­mény aláírása alkalmából. Előadássorozat indul Hatvanban az, új büntető törvénykönyvről A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülés­szakán törvényerőre emelte az új büntető törvénykönyvet, mélynek megalkotása jelentős előrehaladást jelent a magyar szocialista jogrendszer kiépí­tése terén. A TIT hatvani városi és já­rási bizottságának szervezésé­ben előadássorozatban ismer­tetik a bírósághoz megválasz­tott népi ülnökökkel és más, a jog iránt érdeklődőkkel' a Ma­gyar Népköztársaság büntető törvénykönyvének alapelveit és főbb rendelkezéseit. műsora: Egerben este 7 órakor: MONTMARTREI IBOLYA (Jókai-bérlet) A molett nő öltözködéséről A molett nő öltözködéséhez elsősorban önismeret és ön­kritika kell. Tudnia kell, hogy hol „szorít a szoknya”. Természetesen, a molett nő is öltözködhet divatosan, ele­gánsan, csak éppen ismerje, mit szabad viselnie. Az alap- feltétel: ne hordjon túl rövid szoknyát, bármennyire diva­tos is. A szoknya legalább öt centiméterrel a térd alatt vég­ződjék. A rövid szoknya ugyanis összenyomja az ala­kot, a kissé hosszabb szoknya viszont megnyújtja. A hosz- szább szoknyában a deréktól lefelé az alak is hosszabbnak látszik. Ne hordjon a molett nő se rakott, se plisszírozott szoknyát, de még gldknisat sem. A divatos trapéz vonalú, vagy részekben szabott szok­nyát nyugodtan viselheti. Akinek az alakja deréktól fölfelé molett, ügyeljen a ru­ha kivágására, és a ruha ujjá- nak hosszúságára is. A túlsá­gosan rövid ujj ugyanis erősíti a felsőkart, a kerek kivágás pedig előnytelen az erősebb alakra. A divatos, váll felé szélesedő, úgynevezett hajó­kivágás, vagy V alakú kivágás előnyös. Igen jól karcsúsít, ha a ru­ha felső része elől gombolt, vagy pedig ügyes szabásvona­lakkal megosztott. Köztudomá­sú, hogy a princesz-szabású ruha rendkívül előnyös az erő­sebb alakúaknak is: de a prin- ceszvonal ne legyen teljesen testhezálló, hanem csak eny­hén sveifoít. Készülhet szövet­ből, selyemből, shantungból, vagy vászonból. A kivágása a váll felé szélesedik és a kivá­gást az anyagból ferdén sza­bott pánt díszíti. A ruhához lezserszabású, egyenes vonalú kis kabátot is terveztünk, há­romnegyedes ujjal és az ele­jén ugyancsak ferdecsikozású pántdíszítéssel. A modell igen szép lenne, a most rendkívül divatos, négerbarna alapon keskeny bézs csíkozású szövet­ből, ami olcsóbb és drágább minőségben is kapható. De szép lesz tavasszal sötétkék­fehér színösszeállításban is, A kiskabát és általában a kétrészes ruha is előnyös a molett nőknek, csak arra kell ügyelni, hogy a kabát lezser­szabású legyen és legalább a csípő vonaláig érjen. A szok­nya lehet szűk, egyenes vona­lú, kétoldalt, vagy hátul közé­pen varrással. A divat ez idén kedvez az erősebb alakúaknak, mert a kétrészes ruha, a kis kompié a kiskosztüm, de a komoly kosztüm is csak enyhén svéd- folt és lezservonalú. Persze, a divat csábít túlzásokra is, kü­lönösen a nyári ruháknál, a jól kivágott és boleros, a kivágott délutáni ruha, a moletteknek is tetszik. És itt már fontos szerepet játszik a jóízlés és az önismeret: a molett nő soha ne viseljen túlságosan kivá­gott, túlságosan szűk ruhát, sem. rövidke bolerót, mert attól csak kövérebb lesz. Sokan az erősebb alakúak közül idegenkednek a kötött és jersey ruháktól, pedig azt is viselhetik, ha jól választják meg. Az egyenesen szabott jersey, vagy kötött ingruha minden alakra illik. (A bősé­gét saját anyagból készült megkötés, vagy pedig angolos bőrövvel fogják össze.) A pu­lóver sem tilos, csak ne pasz- szés legyen, hanem egyenes vonalú. A színekről és a mintákról tudni kell, hogy a molettek­nek általában a sötétebb szí­nek illenek, a divatos néger­barna, a . fekete, a sötétkék, a vasszürke, a penészzöld, a lila, a szilvakék, tehát választék van bőven. Fehér, világoskék, rózsaszín, sárga, bézs színeket az erősebb alakúak ne viselje­nek. A mintás anyagok közül a legelőnyösebb a hosszában keskenycsikos és a sötét ala­pon aprópettyes, vagy apró kockás anyag. A virágosokat, akár kicsi, akár nagy a virág, nem ajánljuk. A nagyon diva­tos kásmir és a törökös min­tás anyagból csak a sötét szín- összeállításúak alkalmasak. Ellentétben az egyszínű anya­gokat paszpolozhatják bármi­lyen mintással, az nem erősít és nem feltűnő. A molett nő öltözködése nem kis probléma, de aki bátran szembenéz tükörképével, biz­tosan megtalálja majd a meg­felelő anyagot, mintát, modellt. Az étkezőasztal terítése is hangulatot kelt* másképp ízlik az étel a szépen megterí­tett asztalnál. Vannak, akik semmiféle jelentőséget nem tulajdonítanak ennek, pedig* a terítésnek is megvan a maga szépsége. Könnyen készíthe­tünk asztalterítőt színes szal­vétát, vagy maradék anyag- darabok összeállításával. Ha összeállító díszül színes farkas­fogat illesztünk a darabok kö­zé, derűs hatású térítőnk lesz. De összeállíthatjuk a térítőt A NŐTANÁCS HÍREI Az ostorosi nőtanács a sza­bás-varrás tanfolyam befejezé­se után kozmetikai tanfolya­mot indított, amelynek előadó­ja az egri szövetkezeti kozme­tika vezetője: Kállai Anna. A tanfolyamon mintegy 70 asz- szony vesz részt. ★ Hétfőn délután a megyei nő­tanács vb-ülést tartott, ame­lyen megbeszélték a baromfi­tenyésztési tanácskozás előké­születeit és a nemzetközi nő­nap alkalmából rendezendő ünnepségek előkészületeit, le­bonyolítását. ★ A nemzetközi nőnap alkal­mából Egerben várbsszerte ün­nepségeket rendeznek a tsz- ekben, tiszti klubban, iskolák­ban és üzemekben. Szerdán este 7 órakor a helyőrségi tiszti klubban a katonafeleségek ré­szére rendezik meg a nőnapot, amelyen hat szovjet nő is részt vesz. Az ünnepi beszédet Fe­hér Istvánná, a városi nőtanács titkára mondja. Csütörtökön délután 2 óra­kor az egri Rákóczi Tsz asszo­nyai részére rendezik meg a nőnapi megemlékezést, ame­lyen Gyúró László, a tsz elnö­ke tart ünnepi beszédet. Ugyancsak csütörtökön dél­után tartják az I. körzet asz- szonyai részére az ünnepséget, az I. pártkörzet helyiségében. Itt az ünnepélyes rész lebonyo­lítása után filmvetítést is tar­tanak. Az egri Petőfi Tsz ünnepi nőgyűlést tart e nap alkalmá­ból, a felnémeti kultúrotthon- ban. A IV. sz. általános iskola szülői munkaközösségének férfitagjai szombaton délután rendezik meg a nőnapi ünnep­séget az iskolában a nők részé­re. különböző varrott csipkékkel; hurkoló öltésekkel, csipkebe­tétekkel is. Igen szép asztalte­rítőt állíthatunk össze például fehér, .vagy nyers színű anyag­ból, ha világos- és sötétkék fo­nalból 'készített varrott csipké­vel díszítjük, úgy, hogy az ösz- szeállító öltések világoskékkel, az egész abroszt körülvevő díszöltés, csipkeöltés pedig sö­tétkékkel készül. Ha pasztell színű anyagdarabjaink van­nak, nagyon ízlésesen állíthat­juk össze őket fehér pamuttal. Ha teára vagy feketekávéra hívjuk 'meg barátainkat, ele­gendő, ha a teás vagy feketés készlet alá ikis alátét-térítőt te­szünk. Igen alkalmas a fehér színű höveji, vagy tüllrátétés terítőcske, amelyen a szépen elhelyezett színes készlet kel­lemesen érvényesül. , A háziasszony egyénisége, ízlése, ötletessége és lelemé­nyessége határozza meg, hogy mennyire tudja terített aszta­lát hangulatossá, széppé, ün­nepivé tenni. Ne sajnáljuk et­től a fáradságot, legyen ben­nünk ilyenfajta igényesség is. RECEPT Citromos becsinált csirke A szépen megtisztított, feldara­bolt és megsózott csirkét vajban megpirítjuk, megszórjuk apróra vágott petrezselyemzöldjével és egy citrom lereszelt héjával. Fedő alatt puhára pároljuk. Ha megpuhult; a csirkét a lábas egyik oldalába húz­zuk, zsírját meghintjük egy kanál liszttel és feleresztjük egy deci hi­deg vízzel, tzlés szerint hozzá­teszünk kevés citromlevet, pici cukrot és tejszínes tojás sárgájával vagy tejföllel tálaljuk. Burgonya­pürét adunk hozzá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents