Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

1962. március 6., kedd WEPÜJSAG Lássunk munkához — most, azonnal Az elmúlt hónapokban só­kat beszéltünk a munkaver­senyről, de keveset tettünk ér­te. A legtöbb mérlegbeszámoló részletes adatokat sorolt fél, hogy mennyi dolgozó és hány brigád, a munkások háhy szá­zaléka állt munkaversenyben. Az év harmadik hónapját kezd­tük és mire észbekapunk, to­vaszaladnak az első negyedév utolsó napjai. Tavaly ilyenkor vállalataink jóváhagyott intézkedési tervek­kel rendelkeztek, az éves ter­veket munkahelyekig lebon­tották és a dolgozók ennek alapján tették meg éves ver­senyfelajánlásaikat. — Későn kaptuk a terveket — mentegetőznek sok üzemben. Ez igaz. De csak részben! Az éves keretszámokat a minisz­tériumok és a felügyeleti szer­vek már régebben kiadták, te­hát a főbb feladatokat válla­lataink vezetői ismerték. Na­gyobb vállalatainknál a decem­beri szakszervezeti bizottsági üléseken megtárgyalták az 1022—1961-es rendeletet és ak­kor néhány intézkedést tettek az 1962. évi verseny vállalások előkészítésére. Aztán abbama­radt minden. — Igen, de közbejöttek a szakszervezeti választások — mentegetőztek nem is egy he­lyen. Valóban. De mentegető­zéssel, magyarázkodással va­jon előbbre megyünk-e? Sok üzemben már befejeződtek a választások, de megmondták-e az újonnan választott szakszer­vezeti bizálmiknak, hogy mi a feladatuk, a termelési bizottsá­gokat ellátták-e feladatokkal, megalakulásuk óta tettek-e va­lami érdemlegeset a szakszer­vezeti bizottságok? A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa legutóbbi el­nökségi ülésén megállapította, hogy sok felelős vezető nem is ismeri a munkaversenyre vo­natkozó újabb rendelkezést, az iparágakra vonatkozó minisz­tériumi, illetőleg megyei taná­csi .versenyvállalások főbb cél­kitűzései ;3z íróasztalok fiók­jaiban hevernek és feledésbe mentek. A bányász tröszt-bizottság már hozzálátott, hogy a kése­delmet pótolja. Január 29-én termelési tanácskozáson ismer­tették az 1962. évi tervfelada­tokat és Petőfi-altárón már a tanácskozásokon felajánlásokat tettek a bányászok. Az iparági versenyvállalások főbb célkitű­zései és az éves tervek már minden erővél segítsék élő a hélyes kezdeményezésék ki­bontakozását. Tavály sók erőt, nagy lendü­letet adott a Politikai Bizott­ság' novemberi határozata, sok rejtett tartalék felszabadult a normarendezéssel. De az idén nem lesz általános normaren­dezés, ezért minden üzemben a vezetőknek és a munkások­nak együttes erőfeszítéssel kell feltárni és a tervteljésítés szol­gálatába állítani a rendelkezés­re álló tartalékokat. Nem kell, sót nem lehet felsőbb utasítá­sokra várni. Most azonnal mun­kához kell látni, a vállalat párt- és szakszervezetei, a gaz­dasági vezetők ismerhetik a feladatokat, a személyi és anyagi lehetőségeket, tehát ne­kik kell szervezniük, irányíta­niuk a munkaversenyt. A ver­seny értékelése a gazdasági ve­zetők feladata. De a verseny nyilvánosságának biztosítása, a jó kezdeményezések támogatá­sa, a hasznos példák és mód­szerek elterjesztése, minden rendelkezésre álló erő és rejtett tartalék hasznosítása mind­nyájunk kötelessége. Közös összefogással a hatá­rozatokból és szavakból szüles­senek tettek. Lépjünk előre, bátran és magabiztosan. F. L. Nyugdíjasok és nyugdíjasokat foglalkoztató munkáltatók figyelmébe! Ismételtén előforduló ese­tekből látjuk, még mindig van olyan téves nézet, amely sze­rint a nyugdíjasnak csak az 500 forinton felüli munkabérét, illetve keresetét kell az Orszá­gos Nyugdíjintézethez bejelen­teni. Ebből a téves nézetből több nyugdíjasnak keletkezett hátrányos következménye. Olyan eset is fordult elő, hogy még az 500 forinton felüli ke­resetet sem jelentették be. E hátrányok elkerülése érdeké­ben figyelmeztetjük a nyugdí­jasokat és azokat a vállalato­kat, amelyek nyugdíjasokat alkalmaznak, hogy mind a nyugdíjas, mind a vállalat kö­teles megtenni a bejelentését nyolc napon belül az Országos Nyugdíjintézethez (Budapest, V., Guszev utca 10.) a munká- balépésről akkor is, ha a mun­kabére havi 500 forinton alul van. Ezenkívül a munkabérben beállott minden változást is nyolc napon belül be kell je­lenteni akkor is, ha a változás még mindig 5Ö0 forinton alul van. Az Országos Nyugdíjintézet az öregségi nyugdíjat akkor szünetelteti, amikor a nyugdí­jas havi munkabére az 500 fo­rintot meghaladta. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyugdíj szünete­lése szempontjából az egy-egy hónapon belül végzett mun­kát kell alapul venni, s nem; azt, hogy ténylegesén mikor é.J mennyit fizettek ki. A mezőgazdasági termelőszö vetkezet is köteles bejelenteni ; ha nyugdíjast vesz fel tagjai ■ sorába és évi 250 munkaegy ségnél többje van. A munkakö ■ zösségek is kötelesek bejelen te ni nyugdíjas alkalmazását. A bejelentésben közölni kel!; a nyugdíjas nevét, születési; évét, hónapját, napját, a nyug-; díjas anyjának leánykori névé', a nyugdíjas lakáscímét és r nyugellátásának folyósítási törzsszámát, a munkaviszony-; ba lépés időpontját, a munka-< körét, a munkabérének össze-S gét, a munkáltató nevét és cí-s mét (telephelyét). 5 Visszafizetni köteles a nyug-? díjas a jogtalanul felvett nyug-? ellátását, sőt ezenkívül még? egyszeres összegű megtérítés? fizetésére is kötelezhető. A be­jelentést elmulasztó vállalat) még külön rendbírság fizeté-< sére is kötelezhető. Az SZTK Heves megyei Alközpontja5 — GÉPESÍTIK a bentonití rakodását a mátraballai vas-? útállomáson. Még ez évben' 280 ezer forintos költséggel? üzembe helyeznek egy rako­dóberendezést. Malvinka gyanús rendelkezésré állnak, minde­nütt lássanak hozzá azonnal, késedelem nélkül, az éves ver­senyvállalások előkészítéséhez, szervezéséhez. Elsőrendű feladat annak megállapítása, hogy mire irá­nyuljon a verseny. Iparunk ta­valy a szükségesnél jóval több cserepét és téglát gyártott, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt egyre több szénét ad, de 1955. júniusában 1755 kalóríás szenet szállított a Mátravidéki Erőműbe, ez év januárjában pedig 1496 kalóriásat. A szén- termelés mennyisége emelke­dik, a minőség viszont csök­ken. ..Nyilvánvalóan ilyen kö­rülmények között helytelen lenne a termelés további növe­lésére buzdítani a munkásokat. Sokkal fontosabb a kalória emelése, a tisztán termelés, az önköltség, a termelékenység, általában a terv minőségi mu­tatóinak teljesítésére ösztönöz­ni a műszaki vezetőket és mun­kásokat. Jó lenne meghatároz­ni, hogy melyik iparágban és konkrétan melyik vállalatnál nem kívánatos az idén a ter­melés mennyiségi túlteljesítése és melyik vállalatnál, üzemnél melyik minőségi tervmutató teljesítésére kell a legnagyobb erőfeszítés. Állapítsuk meg, hogy az éves tervekben megha­tározott gyártmány és termék előállításához mennyi norma­órára van szükség, a jelenlegi létszámmal és műszaki felké­szültséggel mennyi biztosítható jobb munkaszervezéssel, újítá­sokkal és egyéb úton. Mérjük fel az éves feladatokat, ennek megfelelően állítsák össze a műszaki fejlesztési terveket, ezt figyelembe véve, körvona­lazzák az újítási feladatterve­ket és az alapvető problémák megoldására mozgósítsák a dolgozókat. A munkások aktív támoga­tása nélkül sehol, egy üzemben; sem oldhatják meg a műszaki fejlesztés, a termelékenység, az; ésszerű hitel- és készletgazdál-! kodás, a minőség, a kooperáció,; az üzemszervezés és önköltség-! csökkentés időszerű és nagyon; is sürgető feladatait. Xsmertes-\ sék az éves terveknek ezekre a ! mutatókra vonatkozó adatait, ; minél kisebb termelő egységre \ bontsák le a feladatokat, vilá-! gosan mondják meg, hogy ki-; nek mi a feladata, kitől mit! várnak és a vezetők kérjék a < dolgozók segítségét. Hallgassák; meg a munkások véleményét,! vitassák meg a javaslatokat ésí Nyolcesztendei bé­kés és kiegyensúlyo­zott házasság után gyanakszom Malvin­kára! Ügy érzem, megcsal, vagy már meg is csalt, esetleg meg fog csalni ... Gyanús ez a nő. J Tegnapelőtt többen > látták, amint egy fér­ifivel moziba ment, s S a férfi nem én vol- itam. i Tegnap látták amint légy presszó sarkában tégy férfivel konyakot i és feketét ivott, ösz- Iszeért a poharuk és > gyakran nézték egy­> mást. majd a férfi fi- izetett és elmentek. S ><t férfi megint nem \én voltam. > Ma hazamentem és > ott találtam egy fér­> fit, amint Malvinkám kezét fogja, s Mal­vinka is fogja az övét és egymást nézték és mondanom sem kell, hogy a férfi újfent nem én voltam. Beszélnem kell ez­zel a nővel, megőrjít a bizonytalanság. Sé­táltam egy órát, hogy megnyugodjak, hogy végiggondoljam a helyzetet, nehogy alaptalanul vádas­kodjak, nehogy ne­vetségessé tegyem magam, esetleg indo­kolatlan féltékenysé­gemmel. Mire haza­mentem. a döntés megérett bennem, ke­gyetlen leszek, mert a tények makacs dol­gok, s egy férfi egy nő kezét nem szokta ok nélkül fogdosni a nő, azazhogy a nő férjének lakásán. — Megcsaltál, bes­tia, fel is út, le is út — ordítottam rá re­megő nőmre... — Csalt a nyavalya — mondta tömören Malvinka. — Ne tagadj, te á'- nok, láttam, amit lát­tam, hallottam, amit hallottam — ordítot­tam még rémsége- sebben. — S ettél, amit eléd adtam, ugye? — kér­dezte indignálódva Malvinka és egy szo­morú, megbántott könnycsepp jelent meg szeme jobb alsó csücskében. — Nem értem, mit akarsz ezzel monda­ni? — kezdtem bi­zonytalankodni. — Nem, te semmit sem értesz ... Sült) krumpli... Babföze-? lék csülökkel.. .1 krumplistészta lói hagymásán... te hü-\ lye ... Ez a férfi sze­relmes belém és hord-£ ja a krumplit, babot,’ hagymát... A MEK nél dolgozik ... bőgte el magát Mal-l vinka és én a lábai elé5 omoltam. — Te gyöngyvirág... te burgonyavirág suttogtam és csókok-1 kai halmoztam el\ okos kezét és utánaí kimentem a konyhá-s ba, hogy megegyem aS tegnapról maradt] babfőzeléket. Aranyos asszony ez\ a Malvinka, csak tud­nám, hogy a zöldsé-$ get kitől szerzi be? (egri) EZ ÉV JANUAR elsejével _________mondta ki a lakulását a hevesi Vörös Október Tsz, a helybeli Ezüstkalász és Búzakalász ter­melőszövetkezetek egyesülésé­vel, Tizenhét tagú vezetőséget választottak az 1700 holdas terület és a 350 család ügyei­nek igazgatására, vezetésére. Jelenleg a közös gazdaság va­gyona meghaladja a 2 millió 300 ezer forintot, s az év vé­gére, ha a tervek valóra vál­nak, ez az összeg jelentősen tovább növekszik majd. Természetesen nem ilyen könnyen, „szárazon”, egyik pillanatról a másikra jött lét­re ez az egyesülés, hanem sok vita, töprengés, tervezés ered­ményeképpen. A tagok közül voltak többen, akik, amikor meghallották, és véleményü­ket kérték a két tsz egyesülé­séről, ellene voltak ennek, mert féltették a termelőszö­vetkezet múltban elért ered­ményeit, sikereit. Az Ezüst­kalász Tsz-ben az idei zár­számadáskor 46,20 forintot, míg a Búzakalász Tsz-ben 23,40 forintot fizettek részese­désként. — Nos, már ez az egy tény elég arra, hogy meg­értsük a félelem, a bizalmat­lanság okát. — De a pártszervezet és tsz- vezetőség akarata, tényeinek cáfolhatatlansága magával ra­gadta hamarosan a kételkedő, a. bizalmatlan embereket is — mondja Gulyás Sándor tsz-el- nök, akit a szövetkezet irodá­ján kerestünk fel, hogy elbe­szélgessünk vele az egyesült tsz. terveiről, elképzeléseiről, gondjairól, és nem utolsósor­ban az emberek munkakedvé­ről is. Az irodában — amely most már szűknek bizonyul Megnövekedett területen növekvő bizalommal dolgoznak a hevesi Vörös Október Tsz tagjai a papírmunkák elvégzésére — többen tartózkodtak. Ott volt a főkönyvelő; Nyeste János, a szövetkezet párttitkára: Szőke Benjámin, de a Hevesi Járási Nőtanács titkára: Bogár Já- nosné is, aki az esti gyűlésre érkezett meg. Nevetve mond­ta: — ma este alakítjuk meg a szövetkezeti nőbizottságot. Hetven asszony jön ma itt ösz- sze, hogy megbeszéljük prob­lémáinkat, örömeinket. — No, de ne vágjunk a dol­gok elébe, hanem térjünk a tárgyra — ez Szőke Benjámin véleménye, de a többiek is egyetértenek vele. — A hivatalos egyesülés előtt már a jövőre gondol­tunk — magyarázza a szövet­kezet elnöke — mert már az ősszel a két vezetőség együtt dolgozta ki az idei terveket, s ennek megfelelően végeztük el az őszi munkákat: szántást, ve­tést. Két helyre folyt a beta­karítás, de a tervek már egy helyről jöttek. Kijelöltük már az őszei, hogy mit hová és mennyit vetünk. így aztán azon se csodálkozzanak, hogy már a területek is ki vannak osztva brigádokra, munkacsa­patokra. Jó előre, hogy min­denki tudja, mit kell ebben az évben elvégeznie. ___________ ELÉ GEDETT HANGON mondja ezeket. Szavából len dület sugárzik. Alig érkezem jegyzetelni, mert mindaz, amit elmond, jelentős valami: — Befejeztük a fejtrágyázást, közel a vége a melegágykészí- tésnek is, de a magtisztítás­nak és borsóvetésnek is. Ép­pen ma kezdtünk, hozzá a 45 holdas tábla vetéséhez. Ezen zöldborsót termelünk. — Hány ember dolgozik napjainkban rendszeresen a tsz-ben? — kérdem. — 150 tsz-tag! A válatsz rövid, de annál ki­fejezőbb. Sokat mond annak, aki érteni tud belőle. Pedig hát nincs szántatlan terüle­tük — a homokos kivételével, mégis ennyien találnak elfog­laltságot a közös portán. — Hajtja az embereket az akarat, a tenniakarás... — így a párttitkár. — Munka­egységre van szükség ahhoz, hogy valaki módos gazdának, rátartinak mondhassa magát. Idős Molnár István fogatos, Molnár László kertész, Drakos István fejős, K. Nagy János — hogy több nevet ne soroljak — ezek a legszorgalmasabb tagjaink. Már most jelentős a munkaegységeik száma, an­nak ellenére, hogy nemrég tartottuk meg a zárszámadást. Később aztán megtudom azt is, hogy a nagy munkavégzés­nek van más oka is, nemcsak a munkaegység-gyűjtés, noha ez a legfontosabb, hanem ar­ról van szó, hogy a hevesi Vö­rös Október Tsz-ben az idén tervszámokat. De talán min-) den más adatot is. Most 200? liter a napi tejátlag, amit el-? adnak, egyesülés előtt 60 liters volt. Annak ellenére, hogy) ma egyre több tehén esik kis a „tejtermelésből” vemhes-« sége miatt. ) — Még egy dolgot — mond-? ják indulóban már a nőgyű-? lésre — mindenki akkor kap-? ja meg az előlegét, amikor? akarja. Mindenkit felkeres-S tünk, mikor akarja átvenni as munkaegységelőleget: havon-? ként, negyedévenként, fél-s évenként, vagy az év végén?? Ki hogy választott, úgy kapja? meg postán, a kívánt időben? pénzét, hogy ne csoportosít-? sunk ide az irodába'annyi em-s bért, s ne raboljuk el idejüket? a munkából. > És építkezünk: az idén 100? férőhelyes növendékistállót, > 300 férőhelyes süldőszállást. ? 10 vagonos kukoricagórét épí-> tünk, és 40 holdat csőkutas s öntözésre teszünk alkalmassá. Szeretnénk vásárolni erőgé­pet, munkagépet, stb. Kérjük.! írja meg, ne a második félév-) ben szállítsák le az öntözőbe ? rendezést az illetékesek, ha­nem az első félévben. Augusz-j tusban mit érünk már a ku­takkal? EBBEN IGAZUK VAN. Megírtuk. S azt is, hogy jó> úton, nagy kedvvel, szép ter­vekkel indultak el a hevesi? Vörös Október Tsz tagjai az; idei évnek, biztos, hogy haj akarják, nem csalódnak majd« elképzeléseikben, mert min­den lehetőségük adva van ter­veik túlteljesítésére is. Csak« így tovább! Fazekas István A mezőgazdasági nagvaktíva-ülésről A nagyaktíván felszólalt Putnoki László elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra is. Misi Sándor elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára, a fiatalok foglalkoztatásáról be­szélt. Tóth Dezső elvtárs, az aba- sári Rákóczi Tsz elnöke, egy­éves közös gazdaságuk tagjai­nak szorgalmát méltatta. Urbán József elvtárs, a Det- ki Gépállomás igazgatója, a termelőszövetkezetekkel való kapcsblatukról szólt. Molnár Nándor elvtárs, a vé- csi Rákóczi Tsz elnöke, a falu kulturális színvonalának növe­lésével foglalkozott felszólalá­sában. (Kiss Béla felvétele^ \ meghirdették a szocialista munkaversenyt a brigádok kö­zött. Az első három helye­zettet — akik a legjobb tel­jesítményt tudják az év vége felé felmutatni — tíznapos, ingyenes, külföldi üdülésben részesítik. Október 7-én majd három ember megy a Szovjet­unióba, s asak a zsebpénzt kell fizetnie, a többi költséget a az viseli: szociális és kul- :urális alapból. _________ OT T, AHOL ILYEN | üs serkentik a versenyszellem kibontakozását, valószínű, nem laposodik el a nemes küzde­lem. — A szövetkezeti pártveze- Lőség, a tsz. vezetőséggel kö­zösen értékelni fogja a ver­senyt — mondja a párttiitkár, s aztán ő kezd el beszélni a tervekről, bizonyítva, hogy nem ismeretlen előtte ez sem: — Az áljattenyésztés és a kertészet biztosítja majd a tervezett jövedelem nagy ré­szét: dinnye, borsó, paradi­csom, paprika, zöldbab. Mind­ebből — a kalászosokkal Együtt — egymillió 100 000 fo­rintra számítunk, az állatok után pedig újabb egy millióra. Az idén 102 hízósertést adtunk már le szerződésre, és még 180 van hátra az év végéig. Szarvasmarhából 50-et értéke­sítünk az idén. Röpködnek a számok. Fő­könyvelő, tsz-elnök, párttá tkár már fejből ismerik az idei

Next

/
Thumbnails
Contents