Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. március 1., csütörtök írlíiMMu~TAFMMK1 ALBERT KÁROLYNAK, «2 Országos Varieté tagjának, az egri Vörös Csillag Filmszínházban a Bosszú című film vetítése előtt bemutatott produkciójáért. (Kiss Béla rajza) — AZ IDÉN egészségügyi kombinát létesül Ecséden. A tanács költségvetéséből és a községfejlesztési alapból jelentős összegeket' biztosít, hogy még ebben, az évben elkészüljön az új orvosi rendelő és orvosi lakás, a gyógyszertár és a védőnői lakás. — JANUÁR 26-ÁN kezdte meg üzemeltetését á hevesi fmsz keltetőállomása. Először ötezer, majd később 10 ezer csibét keltettek ki. Jelenleg már teljes kapacitással működik a keltetőállomás. Év végéig 335 ezer naposcsibét szeretnének átadni a közös gazdaságoknak. — A HEVESVEZEKÉNYI Általános Iskola szülői munkaközössége kulturális bemutatóra készül. A munka- közösség tagjai március 3-án előadják a Gazdag szegények című színművet. — AZ EGRI Rákóczi Tsz- ben napjainkban már folyik a szántás. Előreláthatóan 60 holdon végzik el ezt a munkát. A hét végén pedig megkezdik a közös szőlőterület metszését is. — HOLNAP tartja új, bemutató előadását a Gyöngyösi Irodalmi Színpad a Városi Művelődési Házban. Az irodalmi színpad tagjai „Hazám, hazám” címmel adnak műsort, amelyen versek és kórusművek szerepelnek. — A HORTI tanácsháza felújítására ebben az évben kerül sor. A munkák elvégzésére 110 ezer forintot terveztek. — MÁRCIUS közepén kerül sor a gyöngyöshalászi Győzelem Tsz-ben az első munkaegységelőleg kifizetésére. Elp- reláthatóan egy munkaegységre 10 forint előleget fizetnek majd. EGRI VÖRÖS CSILLAG 1—4: frj barázdát szánt az eke (L rész) EGRI BRODY 2—3: Az első lecke EGRI BÉKE 1-én: Gerolsteini kaland GYÖNGYÖSI PUSKIN 1—4: A levegő kalózai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 1—4: A íehér csat HATVANT VÖRÖS CSILLAG 1—6: Én és a tábornok HATVANI KOSSUTH 1— 4: A kapó HEVES 2— 4: Négyen az árban PÉTERVASARA 3— 4: A kölostor titka FÜZESABONY 2—4: Vadállatok a fedélzeten Egerben este 7 órakor: A világ legszebb szerelme (Szelvénybérlet) (Duókban este 7 órakor: ttóái Hozzászólás a „Csalóka számokéhoz Karácsondi eredmények, módszerek A FALU POLITIKAI, társadalmi és gazdasági képe gyökeres változáson ment át. A parasztságnak, művelődés iránti igénye megnövekedett, az | emberek kulturális módon, kulturált körülmények között akarnak szórakozni, olvasni, j tanulni. Komoly feladat áll a falusi népművelési dolgozók előtt, — vajon hogyan tudják biztosítani a kulturális lehetőségeket, az új szocialista útra lépett parasztság széleskörű műveltségének biztosításáért. A rádió, sajtó, szinte mindennap foglalkozik népművelési kérdésekkel, de kevés módszertani útmutatásokat kapnak a falusi népművelők: mit, hogyan kell csinálni, hogy munkájuk eredményesebb legyen. A Heves megyei Népújság „Csalóka számok” című vitaindító cikkében sok igazságról" ír. Valóban, sok községben az a báj, hogy a népművelés különböző eszközeivel a művelődési otthon-igazgatók nem tudnak eljutni a falu egész lakosságához, munkájuk csak szűk körre korlátozódik. Hiba az is, hogy sok községben a művelődési otthon-igazgatók egyedül vannak e nagy feladat elvégzésében, s sokszor legjobb akaratuk mellett sem tudnak eleget tenni a célkitűzések megvalósításában. Több segítség- nyújtást várnak a helyi párt-, tanács- és tömegszervek vezetőitől. AZ OLYAN KÖZSÉGBEN, mint például Karácsondon is, ahol a népművelés közös ügy, igen szép eredményeket lehet elérni. Ebben a községben a tanács-, párt- és tömegszervek vezetői nem azon zsörtölődnek, hogy például mikor, ki rendezi a táncmulatságot, hanem azon tanakodnak, hogy mit, hogyan, milyen módszerekkel lehetne még eredményesebbé tenni. A kollektív együttműködésiek igen szép példája az, hogy minden hónap 20—25-e között tanácskozik a művelődési otthon társadalmi választmánya, melynek tagjai a tömegszervek vezetői és kiváló kultúrmunká- sok. Tanácskozásaik alkalmával értékelik az elmúlt hónap művelődési munkáját, s összehangolják, illetve összeállítják a község jövő havi kulturális programját. Ezt a programot a nyomdában ezer példányban elkészítik, s az aktívák minden házhoz eljuttatják. A jó munkának alapját képezi az összehangolt terv, A tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen foglalkozik a kulturális problémákkal. Például január hónapban olyan határozatot hozott, hogy két héten belül fel kell mérni, hogy a községben kik művelődnek rendszeresen, hányán vannak azok, akikhez még nem jutottunk el a kultúra eszközeivel, s milyen módszerekkel tudunk ezen segíteni, A kéthetes felmérés után az alábbi nem csalóka számok, hanem reális eredmények tapasztalhatók: Karácsond község lakóinak száma: 3723 fő, ebből 14 éven aluli 687, 14 éven felüli 3038 fő. Művészeti csoportokban 79, szakkörökben 80, klubteremben 370, könyvtári olvasó (felnőtt) 436, táncrendezvényeken részt vesz 450 fő. Moziban 450, színházi rendezvényeken 700, ismeretterjesztő előadásokon 800 fő. A 3036 felnőtt közül rendszeresen művelődik 1716 fő. KARÄCSOND KÖZSÉGBEN tehát a lakosság 56,5 százaléka tanul, művelődik. Szeretném megjegyezni, hogy ezen felmérés 1961. második félévére vonatkozik. A népművelés egyik legfontosabb ága a könyvtári munka. A könyv a tudás fegyvere. Gorkij szavait idézem: „Mindazt, amit tudok, csakis a könyvnek köszönhetem.” Sok községben eléggé gyenge a könyvtárpropaganda. A könyvtár nem elégedhet meg azzal, hogy például van állandó 150—200 olvasója, s ezek minden évben ugyanazok. Gyenge vigasz az, hogy a könyvtáros csak azt tudja megmondani, hogy kik az olvasói a könyvtárnak. Vajon mi történik azokkal, akik még életükben egy könyvet sem olvastak el, s talán nem is tudnák megmondani, hogy a községben hol van a könyvtár. Kik a felelősek ezekért az emberekért? A könyvtáros, a népművelés dolgozói, pedagógusok. A könyvtár propagandájának egyik jól bevált módszeréről szeretnénk beszélni. A könyvtár beindított minden háznál olvasómozgalmat: A könyvtár előcsarnokában láthatjuk a község térképét. Ezen a térképen fel van tüntetve minden utca, minden ház. A térképen a következő felírás olvasható: hol laknak a könyvtár olvasói? — Gombnyomásra minden könyvtári olvasó házát kivilágítva látjuk két színben: A tizennégy éven aluliaké piros, a tizennégy éven felülieké sárga kivilágítású. Aki a térképet nézi, meggyőződhet arról, hogy hol vannak sötét házak (ahol nem olvasnak), s hol gyullad ki a fény. A KÖZSÉGI KÖNYVTÁROS, pedagógusok aktív feladata, olyan munkát végezni, hogy minél több háznál, minél előbb gyűljön ki a fény, minél többen csatlakozzanak a könyvtár olvasóinak táborába. A pe. dagógusok ebben munkában nagy segítségére vannak a karácsondi könyvtárosnak. Szinte minden pedagógus család- látogatás alkalmával visz magával három-négy könyvtári könyvet, s beszélget, az olvasás jelentőségéről. A könyvtár népszerűségét, az olvasás jelentőségét növeli a beteglátogatás is. A beteg könyvtári olvasó lakására viszik az aktívák a könyveket, illetve ezeket cserélik. Az általános iskola felső tagozatú osztályai, osztályfőnöki óra keretében könyvtárlátogatásokat végeznek. Érdekes megemlíteni, a fodrászüzletben elhelyezett tárlót, rajta folyóiratok, a paraszt- akadémia előadásain, tanácsülésen rendezett könyvkiállításokat. E módszerek alkalmazása eredményezte azt, hogy a Karácsondi Községi Könyvtár olvasóinak a száma 600-on felül van és a havonta kikölcsönzött kötetek száma átlag 1500. Említésre méltó, hogy a mezőgazdasági könyvhónap megnyitásán 200-an jelentek meg. Három mezőgazdasági témájú könyvismertetést tartottak, február 25-én jól sikerült könyvbált rendeztek. A bál bevételéből könyveket vásároltak. A könyvek 30 százalékát kisorsolták, 70 százaléka a könyvtár tulajdonát képezi. A parasztakadémiai előadások sikereinek is nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. Parasztakadémiai előadásokon átlag 150-en jelentek meg. Az előadások sikerét segítette elő a Gyöngyösi Növényvédő Állomás. Készségesein támogattak, előadót adtak, s az előadásokat hangos filmvetítésekkel tették színesebbé, vonzóbbá. Karácsond községben igén eredményesen és nagy számban kapcsolódnak be a tanulni vágyók táborába a nők. A parasztakadémia hallgatóinak 50 százaléka nő. A sütő—főzőtanfolyamon 35-en, a szabás—varrástanfolyamon 30-an tanulnak. A különböző művészeti csoportokban, színjátszócsoportban, tánccsoportban, felnőtt vegyeskórusban is nagy számmal találjuk a nőket. A NÉPMŰVELÉSI MUNKA néhány területéről írtam csupán. Befejezésül szeretném megjegyezni, hogy a vitaindító cikkben szereplő 15—20 százalékos kulturális kör Karácsond- ra nem vonatkozik, mert a mi községünkben nemcsak szűk területre korlátozódik munkánk, s rendezvényeinkre nem ugyanazok a személyek járnak, minden egyes területnek megvan a maga közönsége. Természetesen ez nem ment egyik napról a másikra, mindez az állandó, egységes népművelési munkának az eredménye. Dán Gyula, művelődési otthon-igazgató, Karácsond. Mondd meg a neved — megmondom ki vagy Farsangi értelmező naptár Mondd meg a neved, megmondom, ki vagy! Csak utána kell nézni egy kicsit a keresztnevek eredetének, s máris minden kiderül. Két példa ennek bizonyítására: j Barátom, aki Ipoly névre hallgat, talán a mai napig sem tudja, hogy neve görög eredetű és magyarra lefordítva lóoldozót, azaz pontosdb- | ban: lókötőt jelent. Ha tudná, talán már rég lemondott volna kivételesnek hitt nevéről. BORBÁLA nevű ismerősöm sem tudta eddig, hogy latin eredetű neve annyit jelent, mint szakállas. Amióta megtudta, gyakrabban látom gondterhelt arccal a tükör előtt, s míg azelőtt félévenként ha eljárt a kozmetikushoz, ma — szinte hetes vendég a szépség i boszorkánykonyhájában. : Nos, böngészgetve a kereszt- j nevek eredetét, elkészítettem farsangi névnapi naptáramat I — tanulságul és okulásként. | Nemcsak azoknak, akik a sors i szeszélye folytán már viselői ennek, vagy annak a névnek, hanem a leendő kismamáknak is: jól gondolják meg a dolgot, mielőtt nevet választanak gyermeküknek. ABEL, a közelmúltban, január 20-án ünnepeltük a naptár szerint az össszes Ábeleket, akik eddig nyilván mindenre gondoltak, csak éppen j arra nem, hogy héber eredetű <ae»«jc htusádPi jelent. Remélhetőleg, ezek után — ennek tudatában — szerényebbek lesznek. Ami — valljuk be őszintén — nem is olyan ártalmas dolog. Még azok számára sem, akiket a sors- kifürkészhetetlen akaratából más néven illetnek. ESZTER. Héber eredetű név és csillagot jelent. Fényesen ragyogó csillagot, akit már messziről illik észrevenni és köszönteni. Tovább azonban nem érdemes kísérletezni vele — sajnos, ez személyes tapasztalat. Hideg, akár a csillagok. Vagy a sztárok — a nagyközönség számára. Elérhetetlenek. ALBIN. Ógermán név. Előkelő barátot jelent. Ügy látszik, az ógermánoknál még divatban volt az ilyesmi. Ma, nálunk... Nem, mintha nálunk ma nem lennének barátok... Csak éppen az előkelőség sántít egy kicsit. De barát — az van. Legalábbis a nős férfiak szerint: Albinok még mindig minden mennyiségben találhatók. GIZELLA. Ugyancsak ógermán specialitás. Jelentése: ostor. Abban a régm últ időben -is. csípősek lehettek már a nők. Legalábbis a nyelvük. Akárcsak manapság. Különben nem foglalták volna — minden bizonnyal a férfiak, kellő figyelmeztetés gyanánt — még névbe is eme korántsem dicséretes tulajdonságot. JÓZSEF. Ne sértődjenek meg a Józsefek, de a szó héber jelentése: vakarcs. No, persze tudom, hogy tiltakoznak valamennyien, hogy ők..., hogy úgy mondjam... Kérem, ne nekem nyújtsák be tiltakozó jegyzéküket. Ebbén én illetéktelen vagyok! IRÉN. Azt hiszem, ez a görög szó a legkedvesebb ma minden jószándékú ember számára. Magyarul annyit jelent: béke. Ami azonban az eddig megismert Irén nevű hölgyeket illeti..., hogy úgy mondjam: egy kicsit mintha hadilábon állnának eme követésre méltó tulajdonsággal. Már ami a házibékét illeti... MÓZES. Egyiptomi eredetű szó. Magyarul: vízből kihúzott. Hogy miért pottyant a vízbe az első Mózes? Én csak arról tudok, hogy az én Mózes barátommal wmasam ímátAm M FRIEDRICH KÖNIG 1962. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK ALBIN A gyorssajtót 140 évvel ezelőtt, 1822-ben találta fel FRIEDRICH KÖNIG német nyomdász, mintegy húszévi kísérletezés után. Találmánya igen nagy jelentőségű, mert ez tette lehetővé a nyomtatott termékek nagy példányszámban való előállítását. Ma már a König-sajtó utódjai, a rotációs gépek, egy -körülfirtással, J16 újságoldalt is nyomhatnak is hengersebességük óránként 30 000 fordulat. 125 évvel ezelőtt, 1837. március l-én született ION CRE- ANGA román író. Műveivel elsősorban népmeséket és népmondákat dolgozott fel és velük a népnyelvet irodalmi színvonalra emelte. Allegórikus meséit — melyekkel a falu életét ábrázolta — társadalomkritika és jóízű paraszti humor jellemez. Gyermekkori emlékeim cím alatt, életrajzi regényt írt. Válogatott munkái magyar nyeljen is megjelentek. 125 éve, 1837-ben ezen a napon született GEORG EBERS német egyiptológus és író. Ö fedezte fel az egyiptomiak ie. 16. századból származó orvosi ismereteinek összefoglalását tartalmazó adatokat (Ebers-papirusz). Igen elterjedt regényei romantikus színezettel az ókort és a középkort ábrázolták. Több műve magyarul is megjelent (Szerapisz, Egy egyiptomi királylány, Uarda). 1921-ben ezen a napon alakult meg a MONGOL NÉPI FORRADALMI PART. FILM: Új barázdát szánt az eke Solohov ismert regényéből készült ez a szovjet film, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutat be március 1— 4-ig és a gyöngyösi Puskin március 5—7-ig. Március A régi római évben még elsőként emlegették, de Julius Caesar óta a harmadik helyre került. — S hogy honnan kapta a nevét? — A rómaiak Marsnak szentelték. — Engedd hát meg most, kedves Március, hogy ebben az évben is harmadikként köszöntsünk. — El sem hiszed, mennyire vártunk! Jöttöd hírére gyorsan letéptük februárt a dolog. Ö most pottyant a vízbe. Tegnap nősült... TAMÁS. Bevallom, magam sem tudtam eddig, hogy minden Tamás — iker. Magyarra fordítva a héber nevet — legalábbis ez derül ki. Hogy én soha nem láttam még olyan ikreket, ahol mindkét felet Tamásnak hívtak volna? Ez csak az én járatlanságomat bizonyítja. Ölyan Tamással azonban már gyakran találkoztam, aki tamáskodva hallgatta a szóbeszédet: feleségét az egyik hívatalbéli kollégával látták a presszóban. Mert ilyen ugyebár nálunk soha nem fordulhat elő. VILMA. Nagyon szelíd, és szemérmetes teremtés lehetett áz első ógermán Vilma, ha a védő szóval azonosították. Arról azonban már egyetlen értelmező szótár sem beszél, hogy mit is kellett az ógermán Vilmáknak olyan fenemód vé- delmezniök. Egy dolgot biztosan nem. Bizonyítja az a tény, hogy ma is jó néhány kis Vilma szaladgál a Földön. Akkor pedig? De tovább nem is folytatom. Azt hiszem, kellőképpen felhívtam embertársaim figyelmét, hogy a jövőben kellőképpen válasszák meg gyermekük nevét. Amíg nem késő! Amíg nem súgnak össze a hátuk mögött az emberek. Prukner Pál a naptárból és a bélyegzőket örömmel állították át a hivatalokban is. — Vajon mit rejtegetsz számunkra? — Olyan szeszélyes leszel, mint elődöd volt? — Ugye, nem teszed ezt velünk!? — Elég volt a télies hangulatból... és akkor olyan gyakran- emlegettünk, csak már megérkeznél! — Hozd el a napsugaras tavaszt, hidd el, úgy várjuk már? ... MÁRCIUS. — Sándor, József, Benedek hónapja. Itt-ott már hóvirágok nyílnak, hogy sziromruhájukkal jöttödet köszöntsék, a levegőben is van valami, valami megfoghatatlan langyosság, suttogó simo- gatás, rügybontó leheletféle. Bizakodóbb a szív is, felszabadul a téli szorongás adói, s az ember szeme mintha kékebbnek látná az eget, az ember teste mintha forróbbnak érezné a Nap sugarát — az új élet titkos forrása buzog Benned. Az egész csodálatos természet megremeg ezekben a márciusi pillanatokban. MÁRCIUS. — Te nem vagy olyan bolondos, mint Április, olyan észrevétlen átmenet vagy tél és tavasz között. De mégis asodálatos hatalmad van! — Nézd csak __a gyermek ek vidámabban hancúroz- nak, forgolódnak az iskolapadokban, s kibámuinak az ablakon. Tízpercefcben már tovább van nyitva az ablak, s ha kicsengették az utolsó órát, vidáman futnak ki a szabadba, hogy mélyet szipantsanak abból a levegőből, amit Te hoztál. — És a határban is megelevenedik az élet. Egyre több az ember és a gép, üdén aöd- dell a vetés és arányló napsugár csókolgatja a szikkadó rögöt. Már egy-két madárka is vidám dalba kezd a levegőben. MÁRCIUS. — Vártunk, kicsinyek és nagyok, mert talán Te vagy a legszebb. tmetatff)
