Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
1962T március 1., csütörtök NEPÜJSAG 5 HIRADfl) Bátran kezdeményezzünk, újítsunk ! As 1962, éri újítási feiadattervről Minden dolgozó tanul mányozza át az ú j újítási feladattervet A napokban jelent meg a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemeinek újítási feladatterve az 1962. évre vonatkozóan. Ebben a kis könyvecskében minden dolgozó megtalálhatja a saját üzemére vonatkozó, a legsürgősebben megoldásra váró feladatokat. Természetesen, minden egyes dolgozónak ilyen könyvecskét nem tudunk adni. (A Petőfi-altáró is csak ezer darabot kapott és így két emberre jut egy könyvecske!) Feltétlenül fontos azonban, hogy azok, akik kapnak, átta- nulmánvozzák, majd áttanulmányozás után tovább adjáK munkatársaiknak. Az is jó megoldás, ha az egyes munkahelyi brigádok tagjai összejönnek és közösen beszélik meg a feladatokat. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt vezetősége az újítók számára az újítási díjon felül, az egyes feladatok megvalósításánál céljutalom kifizetését is előírta. Az újítási könyvecske a Petőfi-altáró 1962. évi újítási fei- adattervét 14 pontban tartalmazza. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ez a 14 pont minden megoldásra váró javaslatot feltüntetett, mert egészen biztos, hogy „menet közben” mutatkoznak majd olyan problémák is, amelyekkel szintén foglalkozni kell. Nézzünk meg néhány kérdést ezekből a pontokból: Kidolgozandó és megtervezendő egy olyan szénelőkészítési eljárás, amely az el nem távolított meddőtől szenünket jó hatásfokkal és olcsón szétválasztja — mondja a 8. pont Ennél a tételnél az újítási díjon felül 5 ezer forint külön- díjazásban részesül az újító. Vagy nézzük a 10. pontot: Kidolgozandó egy olyan eljárás, amellyel lehetővé válik azokon a területeken is a bányászkodás, ahol a védőréteg ne«m nyújt elegendő biztonságot a feszített vízzel szemben, hogy a fekü-betörés elkerülhető legyen. Megoldás, bevezetés esetén itt 3 ezer forint a külön- díj. Látjuk tehát, hogy üzemünknél is bőven van probléma, mely megoldásra vár. Most tehát rajtunk a sor, hogy bátran kezdeményezzünk és újítsunk. Nagy László Figyelmesebb, körültekintőbb munkát! Miért sok o baleset a fatelepen ? 1 A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt petőfibányai fatelepére évente 50 ezer köbméter fenyőgömbfa, 4 ezer köbméter hazai lombos bányafa, 2 millió fm széldeszka és 900 ezer darab betonidomkő érkezik. Ez a mennyiség három bányaüzem anyagszükségletét biztosítja. A beérkezett fenyőgömbfa a fatelepen kerül feldolgozásra, vékonyabb részéből bányafa, vastagabb részéből, egyrészt fűrészáru készül, s a többi mennyiséget a hazai fűrészüzemnek és exportként szállítják eL A bányafa feldolgozását gépek végzik. (Fűrészelést, súrolást, félfavágást, kérgelést és fogazást.) Ezek a fafeldolgozó gépek mind itt születtek Petőfibányán. A fafeldolgozó gépek nagy segítséget nyújtanak, hogy bányaüzemeinket megfelelő bányafával lássák el. A bányafa különböző előkészítése igen gondos munkát igényel és nagyban elősegíti bányászaink munkáját, ez pedig a termelékenység szempontjából igen fontos. ' Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a petőfibányai fatelep az ország egyik legjobban gépesített üzeme. m Ez a gépesítés újítóink nagyszerű munkáját dicséri. A fatelep sokoldalú munkáját, sajnos, kevesen ismerik és értékelik. A nagy mennyiségű beérkező anyag kirakása-berakása és szállításánál gyakori a balesetek száma. Mi ennek az oka? A fatelepen a műszaki feltételek mindenféle anyagmozgatásnál biztosítva vannak. A dolgozók heti kétszeri oktatásban részesülnek; de, sajnos, meg kell állapítani, hogy sok esetben, nagyobb körültekintéssel, a baleseteket meg lehetett volna előzni, ez pedig arra enged következtetni, hogy dolgozóink nem minden munkafolyamatnál tartják be az előírt technológiai előírásokat. A balesetmentes munkavégzés elsősorban a dolgozó, annak családja, az üzem és nem utolsósorban népgazdasági érdek is. Dolgozóinknak a jövőben szigorúan be kell tartani az egyes munkafolyamatoknál előírt technológiai előírásokat, mert ennek be nem tartása felveti a felelősség kérdését is. Ha dolgozóink minden olyan intézkedést, amelyek a Termelőszövetkezeti asszonyok találkoztak a bányászasszonyokkal A petőfibányai bányász- asszanyolk gyakran keresik fel a környék tsz-asszonyait, és elbeszélgetnek velük az időszerű problémákról. Február 22-én a környékbeli községekből a petőfibányai nőtanács meghívására sokan eljöttek, hogy közvetlen közelről, saját környezetükben ismerjék meg a bányászasszanyok életét, munkáját, munkakörülményeit. A bányászasszanyok büszkén mutatták meg a telep nevezetességeit. A látogatók megtekintették a gépüzemet, az osztályozol diszpécsert. Láthatták egy ipari üzem központi irányításának technikáját. Végignézték az osztályozok ahol megfigyelték, hogyan dolgoznak a munkásasszonyok, megtekintették az ipari tanulók műhelyét, a bányászok korszerű fürdőjét, a telep óvodaiéi A telep asszonyai emlékezetessé tették vendégeik részére a látogatást azáltal is, hogy a kul tárházban családi jellegű ünnepséget rendeztek számukra. Ezen az összejövetelen a tsz-asszonyok is beszámoltak a tsz megalakulásával előállott új és boldogabb életkörülményeikről. Elmondották, hogy milyen lehetőségeik vannak, amelyekkel élnek is. Büszkén számoltak be eredményeikről és hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények további lehetőséget tárnak fel és még jobb munkájukkal a mezőgazdaság területén ők is segítik a szocializmus építését. A nők találkozója igen barátságos hangulatban, az esti órákban ért véget. A jövőben még gyakrabban szerveznek majd hasonló találkozásokat. Betöfibanyai Nótanacs balesetelhárításra vonatkoznak, lelkiismeretesen végrehajtanak, akkor minden remény megvan arra, hogy a súlyosabb balesetek teljesen, a kisebbek pedig részben meg fognak szűnni. Báli Barna Lesz-e kultúráiét a Gyöngyösi Xll-es aknánál? Az utóbbi időben gyakran esik szó a gyöngyösi bányászklub mostoha körülményeiről. A közelmúltban megtartott szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésen is több dolgozó kifogásolta, hogy felettes szerveink nem teszik lehetővé, hogy mi is korszerűen berendezett kulturált szórakozást biztosító helyiségben szórakozhassunk. A helyiség állapota valóban szomorú képet nyújt, az egész nem más, mint egy régi kocsma, korhű berendezéssel. A szórakozási lehetőség: az is „korhű”. Egyetlen, ami a teremben az új időket hirdeti, az 503. typ tv, ami az ultin kívül az egyedüli szórakozási lehetőség. A KISZ-fiatalok, akik ez évben aktívan bekapcsolódtak a kultúrmunkába, vállalták, hogy a terem belső tatarozását, festését társadalmi munkában elvégzik. (Csupán anyagot kellene biztosítanunk.) Az öreg, összetákolt asztalok helyett, néhány modem bútordarab kellene, ami kellemessé, vonzóvá tenné a termet. No, meg egy biliárd-asztal! Az igény nem nagy, de hát miből teremtsük elő az ezekhez szükséges anyagiakat?! ígéretet már kaptunk. Segítséget ígért a Bányaipari Dolgozók Tanácsa és a tröszttől is kaptunk ígéretet. (—mj—) PAPP ISTVÁNT, FEKETE JÓZSEFET, a gépüzem mechanikus főművezetőjét, aki nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel irányítja a gépészek, lakatosok, esztergályosok, szivattyúszerelők, mozdonyjavítók, kovácsok és asztalosok munkáját. Sok ötletéből, máskor eredményes közreműködése nyomán született újítás. Becsülik, szeretik őt. a második harmad csoportvezető vájárát. A Tiliczki József szocialista brigádjának tagja. Érti és szereti is szakmáját. A zökkenőmentes termelésre és a gondjaira bízott emberekre egyaránt vigyáz. Kemény szóval és példamutatással neveli munkatársait. A Dolgozók Bejelentésének Irodája közti ! Kormányrendelet szabályozza a dolgozók által tett bejelentések intézést, melyek lehetnek panaszok, javaslatok, kérelmek, lehetnek közérdekűek, egyéni érdekűek. A beérkezett bejelentéseket a legnagyobb körültekintéssel kell intézni, mivel még az egyéni bejelentések is közérdekűvé válhatnak. Ebből a célból a trösztnél minden csütörtökön, a Petőfi- altárónál és a Gyöngyösi XII. aknaüzemnél szerdán, a Szűcsi X-es akna és Külfejtési Üzemnél hétfői, a Gépüzemnél pénteki, a Szállító és Szolgáltató üzemnél hétfői napon tartják a panasznapot. Erről a dolgozók a hirdető táblán kifüggesztett tájékoztatóról értesülnek. A panasznapokon hétról- hétre szép számmal jelennek meg az üzemek dolgozói. Ilyenkor azonban majdnem kivétel nélkül, minden esetben kérelmeiket adják elő. Ez Is helyénvaló. A dolgozók bejelentésének irodája ezen túlmenően azonban módot és lehetőséget ad arra, hogy bárki szóban, vagy írásban, az üzemben, vagy bárhol észlelt tapasztalatai alapján panaszt, bejelentést tegyen. A dolgozók bejelentési irodája egyik lehetősége annak, hogy a dolgozók észrevételeiket megtehessék. Egy-egy panasz, bejelentés igen sok esetben rávilágít a hiányosságokra, az egyes munkahelyek körülményeire, rámutat, felhívja a figyelmet a dolgozókkal való bánásmódra, a munkahelyek műszaki előkészítésére, a biztonsági intézkedésekre, a bérezésre. Több bejelentésből értékelni lehet a munkahelyi vezetőknek a dolgozókhoz való hozzáállását, és hiányosság esetén a szükséges intézkedéseket meg lehet tenni. Általában ide tartozik minden olyan kérdés, mely a dolgozók* kai és a termeléssel közvetlen nül, vagy közvetve összefügg, így természetesen az - egyéni kérelmek, panaszok, javaslatok, észrevételek bejelentése is ide tartozik. Dolgozóink ezzel a lehetőséggel nem élnek kellő mértékben. Felkérjük az üzemek dolgozóit, hogy a jövőben bátrabban forduljanak a tröszt és az üzemek „Dolgozók Bejelentésének Irodájához” akár írásban, akár pedig a fentebb jelzett napokon, szóban. Kormányunk ezzel az intézkedésével a dolgozók minél szélesebb tömegét kívánja megszólaltatni, hogy ezen keresztül módot és lehetőséget adjon a vállalatoknak üzemeknek, ezen túlmenően a hatóságoknak a hiányosságok felszámolására, a helyes, alkalmazható javaslatok elfogadásá_ ra. Az iroda a beérkezett bejelentésekre minden esetben írásbeli választ ad. A kérelmeket a bejelentéseket felsőbb hatóságok felé is felterjeszti. Éljünk tehát a lehetőséggel is észrevételeink, panaszaink bejelentésére. Reméljük, felhívásunk nyomában a jövőben megszokszo* rozódik a dolgozók bejelentése egyéni, üzemi kérdésékben, az élet, a termelés minden területéről. Mátravidéki Szénbányászai Tröszt Dolgozók Bejelentésének Irodája Több mint kétmillió forint a szűcsi X-es akna % és az ecsédi külfejtés gépegységeinek „fiatalítására" Nagy feladat áll a szűcsi X-es akna és az ecsédi külfejtés üzemvezetősége előtt: az idén már napi 329 vagon szén kitermeléséről és elszállításáról kell gondoskodni. Nagyobb nehézségek ezen a téren nem mutatkoznak, hiszen a termelés és a szállítás gépesített. Ám azért, hogy a X-es akna és a külfejtési üzem gépegységei zavartalanabbá működhessenek, évről évre komoly összeget kell fordítani felújításukra, „megfiatalításukra”. Az idén, 1962- ben 2 millió 50 ezer forint áll rendelkezésünkre. Papp József Ítélkezzenek a dolgozók ! Az elkövetkezendő napokban sajnálatos eseményre kerül sor a Gyöngyös XII-es bányaüzemnél. A dolgozók — a társadalmi bíróság — ítélkeznek egy — megtévedt — munkatárs felett, aki súlyosan vétett a társadalmi tulajdon tiszteletben tartása ellen. Minap összeült a fegyelmi bizottság, hogy döntsön Sz. J. ügyében, aki kihasználva szolgálati beosztását, az üzem területéről mintegy 2000 darab téglát, 5 mázsa használt gerendát és deszkaanyagot, beton- akna-fedémlapokat és egyéb építőanyagokat szállított lakására. Természetesen illegálisan, vállalati gépkocsin és olyan időben, amikor már a „fejesek” hazamentek. A vizsgálat befejeződött. A fegyelmi bizottság alapos megfontoltság után úgy döntött, hogy Sz. J. ügyét a társadalmi bíróság elé kell vinni. A döntés nem volt könnyű, Sz. J. idős, 57 éves, őszhajú szakember, akinek meg jel énéA „szocialista műhely“ cím elnyeréséért! A petőfibányai gépüzemben az esztergályos-, a kovács- és a szivattyúsműhely szocialista brigádjai célul tűzték ki, hogy 1962. december 31-ig vállalásaikat túl fogják teljesíteni. Röpgyűlésen Zilahi János művezető elvtárs ismertette a szerződés pontjait. A vállalt pontok magukban foglalják a helyes munkaszervezést, a vezetés színvonalának emelését, amelyen keresztül a jelenlegi tervhez képest a termelési eredményt 4 százalékkal kívánják növelni. A termelés, a műszaki fejlesztés emelésének érdekében 12 darab újítást készítenek, a selejtet 0,2 százalékra csökkentik. A műhely területének, környékének rendbehozására 200 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. Ügy politikai, mint kulturális téren fejlesztik magukat, a gyengébbeknek szakmai segítséget adnak. A további célkitűzések az anyagtakarékosság, az önköltség csökkentésére irányulnak és a tömegszervezeti rendezvényeken való részvételt szabja meg. A szocialista együttműködést úgy kívánják kialakítani a műhely életében, hogy a bírálatok reálisak, helyesek legyenek. Az egymáshoz való őszinteség, önfegyelem segíti majd lépésről lépésre a kollektíva tagjait a szorosabb közösségi szellem, az új életformákhoz, a szocialista embertípus kialakításához. — Ha minden tényezőt magunkévá teszünk — mondja a műhely vezetője —, magukban már ezek is jó eredményekkel érnek fel. Az akarat, az igazság magában is vonz, mint a mágnes. Az elmúlt idő fényesen tükrözi az üzem szocialista brigádjainak kiváló eredményeit. Ezek az eredmények tovább kell, hogy serkentsék a kollektíva tagjait, a kitűzött feladatok elé — a „szocialista műhely” cím elnyerése érdekében. Hozzászólásaikban a brigád tagjai helyeselték a szerződés pontjait, majd javaslatokat tettek ezen kezdeményezés sikerének érdekében, Kovács Imre se bizalmat kölcsönöz, 4 éve dolgozik üzemünknél. Munkatársai, beosztottai nem szeretik, azt tartják róla, hogy ba- sáskodik felettük és „felülről’* kezeli őket. No, de ez megbocsátható, hiszen hosszú éveken keresztül munkavezető volt és megszokta, hogy csak irányítsa a munkát. Ezt a súlyos tévedését azonban nem lehet semmivel megmagyarázni! Mint a fegyelmi bizottság egyik tagja, elbeszélgettem Sz.J. elvtárssal, aki elmondotta* hogy nyárikonyhát épít és ahhoz kellett az anyag és nem gondolta, hogy ebből baj lesz. Elmondotta, hogy ilyen ügya még sohasem volt, de különben is véleménye szerint eltúlozták a dolgot és nem lett volna szabad ebből ilyen „nagy ügyet” csinálni. Sajnáltam, hogy egy ősz, 57 éves ember még mindig nem érti meg, hogy a társadalmi tulajdon nem a régi uraság vagyona, ahol valamikor szolgált; hanem a népé, a miénk, melynek megőrzése mindannyiunk közös érdeke. Az egyik tanú, aki egyben „sértett”, elmondja, hogy Sz. J. öt esetben szállított el tehergépkocsival különböző építőanyagot. Sz. J. vele termeltette . ki, vagy hordatta össze az anyagot, részben munkaidő alatt, részben munkaidő utáni (A tanú azért „sértett”, mert Sz. J. az anyag felét neki ígérte és nem kapott belőle semmit.) A sajtóban nap mint nap megjelenő cikkek, a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos előadások ;— a társadalmi tulajdon vétőkre kiszabott fegyelmi büntetések és társadalmi bírósági tárgyalás sok — egyesekre nézve „falta hányt borsó”. Szerencsére, egyre kevesebb ilyen „megtévedt” dolgozó akad és ha mégis, hadd ítélkezzenek a dolgozók. M&rtinkovics Jené
