Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
lwS2. margins 1., csütörtök NBPOJSAG n Sarkadi Imre: A gyáva Az ember sokszor vágyik az újra, valami másra, mint amit megunt környezete nyújtani tud neki. De sajnálja feláldozni régi kényelmét, és gyáva lesz, gyávasága megakadályozza abban, hogy kényelmét feláldozva egy lépést tegyen előre. Sarkadi Imre regényében a modern életet élő művészfeleség sorsa példázza ezt a gondolatot. Éva, a túlságosan is modern életet élő művész-feleség kilencévi házasság után megunta férjét, s egy alkalommal, autókirándulás közben találkozik Szabó Pistával, akit még egyetemista korában ismert meg az uszodában. Éva közben abbahagyta az egyetemet, férjhez ment Bencéhez. Kezdetben zseninek képzelte férjét, de később nagyon egyoldalúvá Vált házasságuk: ’ Bencének szüksége volt a csillogó szépségű asszonyra, Évának pedig szüksége volt a pénzre, az autóra, a balatoni villára. Éva vágyakozik arra a tisztaságra, amivel Szabó , Pista mérnökként akarja élni életét. Szereti is Pistát, de képtelen szakítani Bencével. Túlságosan is gyáva ahhoz, hogy bátran lemondjon régi kényelméről. Férje ezt szemébe is mondja: — „Aztán úgyis megtartalak, meg tudlak tartami, mert te gyáva vagy. Te csak csillogni tudsz. Vagy diáklány lenni”. S valóban, amikor tényleg szakítani kellene férjével, amikor dönteni kellene életének alakulásáról, gyávaságában az első útjába kerülő férfinek adja oda magát. A céltalanságot, a tartalmatlan ürességet fejezik ki Éva gondolatai, a regény utolsó mondatai: „Odaült a kávéval mellém, s 6jra kezdett simogatni. Oda se igen figyeltem. S ahogy a szőnyeg mintáit nézegettem magam előtt, láttam, hogy most már ez mindig így lesz, míg megöregszem és meghalok”. Sarkadi Imre regénye egy tartalmatlan, céltalan élet elítélése. Az iró állást foglal regényével: a társadalomban mindenkinek úgy kell alakítania életét, hogy nemesebb céljait elérje, munkálkodnia kell. De a hősnő már akkor gyávának mutatkozott, amikor elhagyta az egyetemet. Gyáva volt megküzdeni a nehézségekkel, helyette a kényelmes életet választotta. Bátorságát azzal fitogtatja, hogy a kígyómarás után saját húsát vágja ki, majd elég bátorságot gyűjt ahhoz, hogy megegye a hernyót, de erkölcsileg teljesen összeomlik, amikor választania kell egy kényelmetlenebb, de talán boldogabb élet és''a reprezentatív, csillogó, és kényelmes ólet között. Sarkadi Imre utolsó regénye is az író szilárd erkölcsi felfogásáról vall. Növeli a regény mondanivalójának erejét az, hogy az író a hősnővel mesél- teti el a történetet, a benyomásokra való első személyé reagálás teszi intenzívebbé az olvasás élményét. A mai olvasó mai problémákra kap választ Sarkadi Imre regényében. Ez a tény, s az egyszerű, de lebilincselő írói stílus teszi értékessé A gyávát. (Szépirodalmi Könyvkiadó). Nagy Sándor Hogyan működiék együtt a termelőszövetkezeti közös és háztófi gazdaság? Javaslatok készülnek az együttműködés formáiról a Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézetben A Központi Statisztikai Hivatal adatokat gyűjtött 25 000 termelőszövetkezeti család háztáji gazdaságának termeléséről és jövedelmezőségéről. Ezeknek az adatoknak a fel- használásával a Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézetben megkezdték a termelőszövetkezeti közös és háztáji termelés összefüggéseinek tudományos vizsgálatát. A cél: kialakítani az együttműködésnek azokat a formáit, amelyek a legjobban ösztönzik a közös és a háztáji árutermelést és leginkább növelik a termelőszövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőségét. Egy újítás története Még 1959-ben beadta újitási javaslatát a MÁV Kitérőgyártó ÜV dolgozója, Szentgáli István. Teltek a hónapok, mire értesítést kapott arról, hogy újítását felülvizsgálták és azt elutasították Az újító azonban nem nyugodott. Módosításokkal ismét benyújtotta javaslatát. Ekkor Papp Nándort, a vállalat szerkesztőjét bízták meg a szükséges készülék megtervezésével. Hulladékanyagból 1961. szeptemberében már üzemképes lett a készülék. 1962. február 1-én pedig munkába állott. Az új készülék segítségével a napi teljesítmény a 3160 darabról 3900 darabra emelkedett. A selejtszázalék pedig nagyon minimális. A baleseti veszély szinte teljes egészében megszűnt. Csökkent a fizikai erő igénybevétele is a geo- lyukaszrtógépen, mivel most már csak egy kézzel kell a lyukasztandó geókat, hármasával a vájúszerű csatornában elhelyezni. Az ütköző szerkezetet maga a gép szabályozza, így a kilyukasztott darabokat nem kell a gép alól kézzel eltávolítani, mert a gép oldalán csúzda van és ezen keresztül a munkadarabok a gép mellé jutnak. \ Szentgáli István megelégedéssel végzi munkáját az általa javasolt szerkezet segítségével, csupán azt fájlalja, hogy a gépénél felgyülemlett kész darabokat nem szállítják el műszakonként. A kutatók elsősorban az állattenyésztés, illetve a takarmányfelhasználás helyzetét és lehetőségeit tanulmányozzák. Azt már megállapították, hogy a még gyenge, nagyüzemi épületekkel nem rendelkező szövetkezetekben célszerű a közös takarmányból minél többet kiadni, mert azt a háztáji sertés- és baromfitenyésztésben jól hasznosíthatják. Megvizsgálták azt is, hogy az árutermelés szempontjából milyen mértékig előnyös a háztáji gazdaságban alkalmazható egyszerű sertés- és baromfitartási módszerek fenntartása, illetve kibővítése. A háztáji gazdaságok lehetőségeit figyelembe véve, a kutatók úgy látják, hogy a szövetkezeti beruházásokkal elsősorban a szarvasmarhák nagyüzemi elhelyezését kell megoldani. A közös és a háztáji gazdaság kapcsolatára vonatkozó kutatások kiterjednek a termelőszövetkezeti munkaerőgazdálkodásra is. Ezt elsősorban a szőlő- és gyümölcstermelő vidékeken tanulmányozzák, mert az eddigi tapasztalatok szerint a háztáji gazdaságok itt gyakran elvonják a munkaerőt a szövetkezettől. Az Üzemszervezési Kutató Intézetben őszre dolgozzák ki a közös és a háztáji gazdaságok legelőnyösebb együttműködési formáinak elveit. A javaslatokat tanulmányozás és felhasználás céljából a mező- gazdasági termelést irányító szerveknek adják át. (MTI) A KISZÖV küldöttközgyűlésén Karnis Pál, a KISZÖV elnöke, dr. Simon Lajos, az OKISZ elnökhelyettese, a tanács- kozás szünetében két küldöttel beszélget. Csömör József, a Mátravidéki Építő Ktsz küldötte, az idei beruházásokról, Szatmári Józsefné, az Egri Cipész Ktsz küldötte, a munkások egyenletes foglalkoztatásáról beszél és a jobb anyagellátást sürgeti. Segédanyag az SZKP új programjának tanulmányozásához Kenessey Zoltánnak A Szovjetunió gazdasági fejlődése számokban címmel a Kossuth Könyvkiadónál megjelent egy könyve, amelyben a szerző a tények és adatok felsorakoztatásával ismerteti a kommunizmus felé haladó szovjet gazdaság múltját, jelenét és jövőjét, tömören összefoglalja a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtéséről szóló tudnivalókat. Négy évtized A tavaszt várták akkor is, különösen átvitt értelemben, amikor — négy évtizeddel ezelőtt — Mongóliában kibontakozott a forradalmi mozgalom, amikor megalakult a Mongol Néppárt, amely később a Mongol Népi Forradalmi Párt nevet vette fel. Ebből a forradalmi tavaszból bontakozott ki későbben a győzelmek egész sorozata, amelyet e párt vezetésével a mongol nép elért; a® 1924-es köztársaság megteremtése, a szocializmus építésének megkezdése, amely nagy változásokat hozott Mongóliában. Az elmaradott országból, amely magán viselte a feudalizmus nyomait, gyorsan fejlődő, agráripari ország lett, előrehaladott az ország mezőgazdasága is, amelyben egyre inkább döntő tényezővé válik a szocialista gazdálkodási mód. A Szovjetunió és a baráti országok segítségével nagy kulturális gazdasági előrehaladást értek el ebben a hegyek övezte országban s ezt a munkát a Mongol Népi Forradalmi Párt szervezte és vezette s ma is e párt tevékenysége biztosíték arra, hogy sikerrel befejezik a szocializmus felépítését, s felzárkózva a fej- < lettebb szocialista országokhoz, történelmileg egy időben juthassanak el Mongólia népei is a kommunizmusba. Szívből kívánjuk ezt a párt megalakulásának évfordulóján. Szegény Powers nincs valami kellemes helyzetben, mióta a Szovjetunió átadta az amerikai hatóságokÉpítőipari gondok és tervek Az eredmények biztosítása szükségessé teszi, hogy változatlan határozottsággal folytassuk építkezéseinken a veszteségidők mérését, és határozott intézkedéseket tegyünk a termelésből kieső idő megszüntetésére. Célunk az, hogy a munkaidőt a legmesszebbmenőkig kihasználják dolgozóink. Élni akarunk a „fix”-áras munkavállalás adta legetőség- *el. Ezért növelni szándékozunk az egyösszegű munka- italványozás értékét, 'ami azt jelenti, hogy nagyobb építkezéseinkben a dolgozók előre tudják keresetük szintjét kalkulálni. Ügy gondoljuk, hogy ízzel a módszerrel reálisabb ilapot tudunk teremteni a szocialista munkaverseny ízészséges kibontakoztatásához, a szocialista munkabrigá- lok létszámának növeléséhez, i szocialista brigádok teljesítményének és a munka minc- iégének fokozásához. Hogy mit kell tennünk [962-ben, milyen feladatok áll. iák előttünk, és a célok eléréséhez milyen út vezet: ezt vi- ágosan látja a pártszervezet, i KISZ, a szakszervezet és a ;azdas£gi vezetőség. Ebből adónk. hogy a vállalaton belül működő különböző szervek .gyekeznek minél hathatósabb nyújtani egymásnak, minél szorosabbra vonni az összefogást, mert ezzel a legfőbb célt szolgálják — a vállalati terv mennyiségi és minőségi teljesítését. A párt megyei végrehajtó bizottsága 1961 decemberében vizsgálta meg a vállalatunk helyzetét, és határozatokat hozott a társadalmi szervezetek és a gazdasági vezetés munkájának hatékonyabbá tételére. Mi ezeket a határozatokat szem előtt tartva végezzük a munkánkat. A legutóbb lezajlott pártvezetőségi újraválasztás eredményeként létrejött a pártszervezet vezetőségének egysége. Ez az egység biztosítja a párt- szervezet hatékony működését. Az újjáválasztott pártvezetőség a termelés párt-ellenőrzését a kommunista párttagok ts pártonkívüliek bevonásával úgy végzi, hogy a gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatása mellett értékeli az egyes alapszervezefek tagjainak közreműködését, értékeli: miként nyújtanak segítséget az egyes alapszervezetek a vállalati feladatok végrehajtásához. A termelési egységek vállalati megoszlásának megfelelően a politikai munka területét a párttagok részére megjelölték. Legfőbb feladata mindem párttagnak az, hogy poétikai munkáján keresztül tudja mozgósítani az érintett termelési egységhez tartozó dolgozókat a kitűzött feladatok jó elvégzésére. Nemcsak pártszervezetünk, hanem a szakszervezeti bizottság is elemezte a vállalat gazdasági helyzetét és vizsgálta azokat az okokat, amik szükségképpen vezettek el az elmúlt év gyengébb eredményeihez. Megállapította, hogy a megnövekedett termelési feladatok eredményes megvalósításához a vállalati dolgozók magasabb szakszervezeti szervezettsége is szükséges. Ennek a célnak az elérésén dolgozva, a szakszervezeti bizottság munkája nyomán lényeges javulás következett be a szervezett dolgozók arányszámában a vállalat összes dolgozóinak létszámához viszonyítva. Erye az emelkedésre feltétlenül szükség volt, hiszen 1961. első felében csupán a dolgozók 30 százaléka volt szakszervezeti tag. A szakszervezeti tagság létszámának jelentős növekedése megkönnyíti a gazdasági vezetés munkáját, mert a szervezettség következtében olyan érdekközösség kialakítására van mód és lehetőség, ami a munka jobb minőségének, a termelékenység fokozásának megvalósításához vezet. Nem feledkezhetünk meg azonban magáról az emberről sem, aki a munka mellett egyre nagyobb kulturális igénnyel is fellép. Javítanunk kell tehát a dolgozók szociális ellátottságát. Csak így érhetjük el, hogy vállalatunknál is kialakul a törzsgárda, egyre többen tartoznak majd ehhez a törzsgárdához, ami végeredményben a megelőző években tapasztalt nagymértékű fluktuáció lényeges csökkentését eredményezi. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy a törzsgárda kialakulása a munkafegyelem megszilárdítását is jelenti, jelenti a tudatos munkát, jelenti a belső ellenőrzés megszilárdulását és jelenti a különböző szakmunkások között az egymás munkájának nagyobb megbecsülését is. A továbbiakban fokozni akarjuk az egészséges verseny- szellemet, a munkaverseny reálisabb alapjának megteremtését. El akarjuk érni, hogy a verseny ne kampányszerű legyen, hanem folyamatosan lendítse előre dolgozóinkat. Csak így biztosíthatjuk a termelékenység emelését, csak így biztosíthatjuk a tervek teljesítését, csak így biztosíthatjuk népgazdasági érdekeink maradéktalan szolgálatát. Garami András igazgató nak. A washingtoni hírszerzési szakértők lassan harmadik hete vallatják az U—2 kémrepülőgép pilótáját, s most a New York Herald Tribune arról ad hírt, hogy még a nevezetes < hazugságvizsgálógépbe is beül-' tetik. Helyzete tehát cseppet 5 sem irigylésre méltó, s nyil-< ván számára sem túlságosam vigasztaló, hogy — vallatói helyzete sem az. A fő-fő hírszerzők feladata ugyanis az lenne, hogy bebizonyítsák: Powers gépét nem: húszezer méter magasan lőtték^ le, tehát a szovjet légvédelemnek nincsenek ilyen hatósuga rú rakétái. Az U—2 pilótája azonban immár február 10-e óta köti az ebet a karóhoz, hogy őt bizony igenis ebben a magasságban lőtték le. Továbbra is tartja magát egy korábbi, írásos vallomásához, hogy „noha nem látta, mi okozta a robbanást, bizonyos benne: a gép nem magától robbant fel.” Mit tehet ezek után az igen tisztelt vizsgáló bizottság? Azt mondja: Powers a Szovjetunióban nyilván „agymosáson” esett át, ezért nem vallja azt, amit hallani akarnak tőle. De majd ők kifognak ezen a „kommunista praktikán”. Kutyaharapást — szőrivel alapon beültetik Powerst a hazugság- vizsgáló gépbe. Na és ha az sem húzza ki a pilótából a főkémek „igazát”? Mit csináljunk: a hiba — nem a készülékben van... ____ (sp) Sz epesi István, a Pétervásári Vegyesipari Ktsz küldötte elismerte, hogy náluk még sok baj akad, ezért jogos a KISZÖV vezetőségének bírálata. Eddig két községben működött cipészrészlegük és további két részleget szerveztek. Több községben szükség lenne fodrászra, de nincs helyiség. Eredményeket értek el a kislakásépítkezésben és ha a minőségi munkával, rendes árakkal és a határidők pontos betartásával megnyerik a lakosság bizalmát, több megrendelést kapnak. Csontos István, a Gyöngyösi Agromechanikai Ktsz küldötte, büszkén jelentette a küldött- közgyűlésnek, hogy náluk négy szocialista brigád dolgozik. A brigádtagok lelkes hívei a munkaversenynek. A különböző szakmunkások és a szövetkezetek. a társadalmi és politikai szervekkel való jó kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. (Kiss Béla Jetaéteitf
