Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

4 N EPÜJSAG 1962. március 30., péntek Különös beszélgetés ISiSSf h ontármuuka ? Két kőműves beszélget az egri, volt izraelita templom ke­rítése előtt: — Nézd meg — mutatja az egyik —, tavaly nyáron építet­ték, s vakolták újjá ezt a kerí­tést, s már a vakolat mind le­hullott, sőt a téglákat össze­tartó malter is elmállott. — Borzasztó kontármunka ez! — válaszolt a másik ké­sőbb, hogy kiveszi a kezét a zsebéből, és ujjai között mor- zsolgatja a lehullott vakola­tot.— f. i. — — MEGYÉNK termelőszö­vetkezetei ebben az évben közel; egymillió naposbarom­fit nevelnek fel. Ezen belül mintegy 60 ezer kacsát, 35— 40 ezer pulykát is felnevel­nek. — A EGRI Petőfi Termelő­szövetkezetben szerdán kezd­tek hozzá a mák vetéséhez. Mar öt holdon végeztek ezzel e munkával. — A MAGYAR Mezőgaz­daság, képes heti mezőgaz­dasági szaklapunk legutóbbi számában mellékletet adott ki A sertéstenyésztés tudni­valói címmel. A melléklet igen részletesen — 40 olda­lon — keresztül ad szakta­nácsadást, útmutatást a tiz­eknek a sikeres sertéste­nyésztés megvalósítására. — AZ IDEI Mezőgazdasági Kiállítást csoportosan megte­kintő látogatók részére — leg­újabb értesüléseinJc szerint — tt budapesti mezőgazdasági in­tézményeken kívül a Budapest környéki mezőgazdasági üze­mek meglátogatását is bizto­sítják. Megtekinthetik többek között a perbáli nemzetközi szántási versenyt, és az üze­melési gépbemutatót is. — FEKETE ribizlit telepíte­ttek ebben az évben a bodonyi tsz-ben. Az elmúlt évben már málnával kísérleteztek, s mi­vel a málna termesztése jöve­delmezőnek bizonyult, így ha­tározták el a ribizli termeszté­sét is. — A FÜZESABONYI Járás területén ebben az évben 977 hold területen folytat talajja­vító munkát a Talajjavító Vál­lalat Füzesabonyi kirendeltsé­ge. A munkák elvégzése közel 700 ezer forintba kerül majd. — AZ EGRI JÁRÁS terme­lőszövetkezetei ebben az étben 1100 hízott marhát adnák át az államnak. Ezáltal 100 hold szántó után négy hízó marhát, ötmázsás súlyban tudnak érté­kesíteni. (Horváth Ferenc.) .........................................................................................................................................................................................................................................„.„.u.ia A MINAP AZ EGYIK kör­nyékbeli falusi iskola nevelői szobájában beszélgettem a kar­társakkal. Életük, munkájuk iránt érdeklődtem, s különö­sen arra voltam kiváncsi, va­jon az alatt a tíz év alatt, amióta városi pedagógus let­tem, milyen változások tör­téntek a falusi iskolák életé­ben. Hogyan vesznek részt a feladatok megoldásában a szü­lők, a helyi vezetők? Beszélgetésünket kopogtatás zavarta meg. A „szabad”-ra egy feldúlt fiatal mama lépett be, és szinte köszönés nélkül nekünk rontott: — Tessék mondani, mire ta­nítják ma a gyerekeket az is­kolában? Hát szabad olyan­nak történni, hogy az én kis­lányomat is megverik az osz­tálytársai? Hát ezért járatom őt iskolába? ' Így vigyáznak a tanító nénik a gyermekekre?... és így tovább, szakadatlanul folyt a szájából a panasz. Mi is történt a kis Manci­kával? Amint az utánajárás során kiderült, egy szabványos „ren- detlenkedésröl” volt szó ebben az esetben is. A kislány szülei tudta nélkül elhozott az isko­lába egy kötelet, amire ott semmi szükség nem volt, s amit ráadásul a szülők a tsz- ből kölcsönöztek ki. Az egyik fiú — virtuskodásból-e? — el­vette tőle. Amikor visszakérte, nyilván nem a legildomosabb szavakkal — verekedés tört ki. A nem éppen szerencsés irányban nevelt kislány szá- jaskodással igyekezte túllici­tálni a másik felet, s közben a fiú édesanyját sem kímélte. Honnan vette vajon ezt a hangot? Erre is megkaptuk a választ. Amikor a mama a tanteremből távozott, még mindig féldúltan fenyegette a fiút: — Megállj csak, majd adok én neked, csak találkozzam veled! Te is olyan bolond vagy, mint az anyád volt! Még majd te is felakasztod magad, mint 6 tette. A SZERENCSÉTLEN fiú, akit így legmélyebb fájdalmá­ban érintett ez a durva hang, sírva borult az asztalra, és amikor túl volt a lelki meg­rázkódtatáson, újult dühvei fordult a kislány felé. Nagyon tanulságos ez a szo­morú eset. Az egyik fontos tanulságot éppen a nevelők­nek kell leszűrniük belőle. JVIi az iskolában a gyerekeket új, magasabb erkölcsi normákra tanítjuk. Lelkűkbe elplántál­juk a kommunista ember jel­lemvonásait; többek között a humanizmust is. Egymás irán­ti szeretetre, megértésre, a vi­ták békés elintézésére nevel­jük őket. Tudatosítani igyek­szünk bennük a közösségért való felelősségérzetet, s az is­kolai rendszabályok tisztelet­ben tartásával a szocialista törvényesség magvait hintjük el bennük. Eszerint pedig nincs helye semmiféle önbí­ráskodásnak, basáskodásnak, a viták eldöntését az arra ille­tékesekre kell bízni. Persze, falun, ahol még a mai felnőttek fiatal korában is magukra voltak utalva az ilyen ügyekben, hiszen az osztálybírósághoz nem fordult szívesen a szegény ember, a vitákat nemegyszer bicskával, egymás vérének kiontásával intézték ej. Ez a szellem még ma sem tűnt el. Ha ma már nem is jellemző egy-egy falu­si mulatságra az, hogy a legé­nyek virtuskodásból egymás életére törnek, de ilyen korcs formában még megtalálhatók a maradványok. A súrlódáso­kat még ma is olyan eszkö­zökkel igyekeznek megoldani, amik a fentihez hasonló hely­zeteket teremtenek. A PEDAGÓGUSOK sokat tehetnek annak érdekében, hogy a szocialista átalakulás az emberek tudatában is végbe­menjen. Nemcsak a gyerme­keket kell nevelnünk, de min­den alkalmat meg kell ragad­nunk arra is, hogy a felnőt­tekkel megismertessük azt az új világot, aminek körvonalai már olyan szépen kibontakoz­nak. amelynek tartalmát talán elsősorban éppen az emberek lelkében végbemenő változá­sok teszik a legvonzóbbá. Az eset tanulságát a község elöljáróinak: a tanácselnök­nek, tsz-elnöknek, párttitkár­nak is le kell vonnia. Az a tény, hogy az iskoláról, a ne­velőkről még mindig téves né­zeteik vannak községük lakói­nak, az ö felelősségükre is felhívja a figyelmet. Az isko­lával minden felelős vezető­nek sokat kell törődnie, hi­szen ott nevelkedik a jövő, az új generáció, amelynek tagjai már a kommunizmus építésé­nek ragyogó munkájában vesz­nek. részt. Nem közömbös, ho­gyan folyik ez a nevelés. Ne­kik — falujuk életéről beszá­molva — számot kell adni az iskolában folyó munkáról is. Hogyan tud eleget tenni en­nek az a tanácselnök, aki még soha be nem nézett az iskolá­ba? Milyen véleménnyel lehet az a tsz-elnök a nevelőkről, aki még nem látta őket, isko­lai és úttörőmunkájukat? És főként: hogyan tudják falu­jukban éleszteni az új, a szebb életre törekvést, ha ehhez nem veszik igénybe a nevelők se­gítségét? Ha a felnőttek lát­ják, hogy a falu vezetősége és az iskola tantestülete között igen szoros az együttműködés, az egész falu érdekében fára­doznak közösen, egy akarattal, sokkal könnyebben megy vég­be a várva várt változás, a szocializmus győzelme az em­berek tudatában. A SZÜLÖK PEDIG ne illes­sék a nevelőket alaptalan vá­dakkal. Azt soha nem tanítot­ták az iskolában, hogy vere­kedjenek a gyermekek. Még csak a csúfolódás sincs meg­engedve. De a nevelést nem kizárólag az iskola végzi. Min­den felnőtt, elsősorban a szülő, állandóan úgy viselkedjék, hogy ezzel jó példát mutasson a gyermekeknek. Ha van is nézeteltérés két család között, ezt ne vigyék át az iskola te­rületére, a gyermekek életét, lelkét ezzel ne mérgezzék meg. Szeretettel, egymás iránti megértéssel, egymás munkájá­nak támogatásával szebbé, boldogabbá tehetjük egymás életét. Halasy László EGRI VÖRÖS CSILLAG Felmegyek a miniszterhez EGRI BRÖDY Méreg GYÖNGYÖSI PUSKIN Az őserdő urai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az énekes csavargó HATVANI VÖRÖS CSILLAG A repülő 9-kor indul HATVANI KOSSUTH Az énekesnő hazatér HEVES Az ígéret földje FÜZESABONY Egy katona, meg egy fél PETERVASARA Nincs előadás műsor ti Egerben este 7 órakor: BAL A SAVÓIBAN (Szelvénybérlet) Hatvanban este 7 órakor: Gyertyái énykeringő 163 évvel ezelőtt, 1799 márciu­sában született ALFRED ; VIGNY francia költő. Romanti- ; kus, magába temetkezett, pesz- szimista ember volt és líráját , is e vonások jellemzik. Szemé- . lyes élményeit allegóriákba, bibliai személyek köré szőtte. Fő müve: Antik és modern köl- , temények (1837). Eloa (1824) cí­mű költeménye a Lucifert mcg- { váltani kívánó angyal romanti- ■ kus története. 90 éve, 1872-ben e napon szü- t letett SZERGEJ VASZILENKO szovjet zeneszerző és karmes- AiPRPn Vifiw tér. Kiemelkedő művei: Nap ALI red Vigny fta, Szuvorov című operakan­taték, Lolla, MirandoLina, A cigányok című balettek, valamint a Vörös hadsereg című rapszódiája. 50 éve, 1912-ben e napon halt meg LINA RAMANN német ze­nei írónő, aki megírta Liszt Ferenc életét. 10 évvel ezelőtt, 1952. március 30-án végeztette ki a reakció vérbírósága NIKOSZ BELOIANNISZ görög szabadsagharcost. Mint a görögországi kommunista mozgalom vezetőjét 8 évre bebörtö­nözték, 1943-tól a hazáját megszálló fasiszták elleni partizán- háborút vezette. 1946-ban részt vett a görög demokratikus felke­lésben, ezért ismét bebörtönözték és 5 évi raboskodás után kivé­gezték. Mártírhalála hatalmas nemzetközi tiltakozást vallott ki. Beloianniszban az emberiség egyik nagy szabadsagharcos hősét és mártírját tiszteli. Eredményesen vizsgáztak a hatvani járás MHS fiataljai A napokban robbanás zaja tépte szét Lőrinci község meg­szokott csendjét és sűrű füst gomolygott az itt-ott kéklő ég felé. Az MHS lőrinci szerveze­tének több mint 30 tagja vizs­gázott a Zagyva parti gyakor­lótéren. A fiatal fiúk ősszel vonultaik be katonának, s most végezték el a műszaiki szak­kört. Jelen volt a jól sikerült vizsgán Katona Béla, az MHS megyei kiképzési osztályának vezetője, Slezsák őrnagy elv­társ, a Megyei Katonai Kiegé­szítő Parancsnokság képviselő­je, s Szűcs Ferenc, az MHS já­rási elnöke is. A vizísga azt bizonyította, hogy a fiatalok derekasan helytálltak a komoly kiképzési munkában. Jó felkészültségről adtak számot valamennyien. Az eredmények Vojta János elvtársat, a szakkör vezetőjét is dicsérik, aki 66 órás elméleti oktatásban, s ezen felül szá­mos órát jelentő gyakorlati ki­képzésben készítette fel a lő­rinci fiatalokat erre a szám­adásra. A műszaki szakkör vizsgát tett tagjai vizsgalapokat kap­tak, s tényleges katonai szol­gálatra való bevonulásukkor, lehetőleg, műszaki alakulathoz kerülnek majd. De vizsgáztak már a boldogi és horti fiatalok is. 17. — Megnézem ezt a Krugert — mondta elgondolkodva Kal- tenbrunner, miután más sze­mély, jobb név nem jutott eszébe. Csengetett, és odavetet­te a belépő Kurtnak: — Kruger századost kérem. — Bernhard Kruger száza­dost az útlevélcsoportból — egészítette ki készségesen Schellenberg. Kaltenbrunner még egy po­harat vett elő, először whiskyt akart tölteni, de azután meg­gondolta és a rajnavidékiből telítette. A belépő Kruger je­lentését, aki katonásan, kemé­nyen vigyázzba vágta magát, egy legyintéssel félbeszakítot­ta, s kezébe nyomta az italt. Koccintottak. — Százados — kezdte a Mé­száros —, bizonyára csodálko­zik, és nem tudja okát annak, miért hivatták olyan hirtelen a — egy pillanatig várt, majd kimondta — szentélybe... A százados felkapta fejét, hiszen maguk közt nevezték szentélynek a főnök dolgozó­szobáját. De visszahökkent be- tóegaődött fegyelmezettségébe, a másodpercnyi kisiklás után. — Az Obersturmbannführer úr javaslatára, egy különleges, forftos és természetesen bizal­mas feladatról szeretnék önnel tárgyalni. Tessék, foglaljon he­lyet — mondotta Kaltenbrun­ner és mindhárman leültek az asztal köré. — A Führer sze­mélyes parancsát tolmácsolom — folytatta és a Führer szónál Kruger felpattant, kezét előre lendítette, azután visszaült; he­lyére. Kaltenbrunner röviden vá­zolta a font-ügy lényegét, tör­ténetét, részvétteli hangon szólt Lange professzor tragikus ha­láláról. Amikor pontot tett közlendői végére, Schellenberg megkérdezte: — Magát nevezik, ugye, szá­zados, buldoggnak az osztá­lyon? — Igen — válaszolta kurtám, ismét kicsit meglepve Kruger. — Buldoggnak nevezik — fűz­te hozzá .most már Kaltenbrun­ner felé fordulva magyarázat­képpen Schellenberg —, mert ha valamit fogai közé kap, nem engedi el. Azt szeretnénk, ha ezt az ügyet -is kezébe venné, vagy talán állkapcsai közé szo­rítaná. — Köszönöm a bizalmat és kérek negyvennyolc órát. Ak­kor előterjeszteném a terveket — mondta különösebb hang­súly nélkül Kruger, arcizma se rándult. — Egyszóval holnapután — zárta le Kaltenbrunner a be­szélgetést. S amikor Kruger el­hagyta a szobát, a Mészáros megszólalt. — Ez az ember tetszik ne­kem. Keveset beszél és ez elő­nyére válik. Kiváncsi leszek a tervére, vedd majd át tőle. S a távozásra készülődő Schellenbergnek már a búcsú után hozzáfűzte: — Figyeltesd le mindeneset­re. A legcsekélyebb gyanús jel­re, időben köztelépni. ... Vasárnap reggel, amikor Hilde Kruger felriadt, férje már borotválkozott a fürdőszo­bában. Bernhard Kruger soha­sem használt ébresztőórát. — Ilyen korán elmész, a sza­bad .vasárnapodon? — kérdezte az asszony enyhe méltatlankö- dássa!. — Hiszen ma van a ha­vi szabad napod? *- A birodalomnak szüksége van a vasárnapomra. Hilde jobbnak látta a hallga­tást és a. kurta parancsra, szor­galmasan kefélte' férje dísz­egyenruháját Azután asszo­nyos kíváncsisága mégiscsak áttörte a tartózkodás falát és kibuggyant belőle a kérdés: — Hová igyekszel? — Államérdek. — Két nap óta még a fióko­dat is zárod. — Bízd rám, amit teszek. Kruger magasvasúton indult el a város központjába. Agyán átvillant a gondolat: nemsoká­ra kocsi áll majd utcájukban. Amikor megérkezett a Házba, zöld út várta Schellenberg szo­bájáig. — Nos, százados? — hangzott a faggatásnak is beillő kérdés a külföldi osztály vezetőjétől. Kruger kivette aktatáskájá­ból a pedánsan összehajtott feljegyzést, átnyújtotta, azután megssaölaife — Tervem lényege, hogy a munkát ne műkedvelő módon folytassuk, Tehát külön telep, külön őrség, megfelelő gépek és papíranyag, pontosan fel­soroltam, mi)« van szükségünk. Egyedül ez biztosítaná, hogy ne fecsegjenek széltében-hosz- szában a történtekről. — Az alapelgondolás jó, de miért kell ehhez külön telep, amikor éppen elég táborunk van? — Schellenberg felpattant helyéről, szokása szerint me­gint végigjárta kétszer-három- szor a szobát, aztán, mint aiki megtalálta a hiányzó láncsze­met, nyugalmát félredobva, szinte harsogta: — Igen, ez a megoldás kul- i. A koncentrációs táborban ott az ember­anyag, amely szükség esetén örökké néma marad. — Auschwitz? — kérdezte Kru­ger. — Nem. Erre a célra kisebb üzem megfele­lőbb lenne. — Dachau? — Túl zajos. — Buchen­wald? — Veszélyes hely, valami il­legális szerve­zet dolgozik ott. Különben, is* itt kellene lennie a közeiben. Megvan! Sachsen­hausen kap egy különleges részjeget. Holnap kimegy te­repszemlére és sürgősen meg­teszi jelentését. Mire van még szüksége? (Folytatjuk) Szűcs elvtárs tájékoztat: — A járás területén az MHS mű» szaki szakköreinek 310 hallga­tója volt ebben az évben. En­nek a kiképzésnek az a célja, hogy katonaköteles fiataljaink ismerjék az alapvető műszaki tudnivalókat. S hogy szakköre­ink munkája hasznos volt, bi­zonyítja az ecsédiek esete is. Nagy Piroska, az MHS kikép­zője két bevonult fiataltól ka­pott levelet, melyben megkö­szönték fáradozását, s hírül adták, hogy a katonaságnál igen nagy hasznát veszik a be­vonulást megelőzően szerzett műszaki ismereteiknek. — Tavasszal összetett, hon­védelmi versenyt indítunk, ahol a körhallgatók, de kívül­állók is nevezhetnek. örömmel újságolta Szűcs elvtárs azt is, hogy a járás MHS-fiataljai külföldi szerve­zetekkel is tartanak kapcsola­tot. — Több alkalommal voltunk már Csehszlovákiában, így Bratislavában is, s ellátogattak hozzánk a csehszlovák fiatalok is. A tapasztalatcserék igen hasznosak voltak. Jól képzett előadókkal ren­delkezünk — folytatta a járási szervezet elnöke, csak az a baj, hogy nincs megfelelő helyisé­günk. A járási elnökség irodá­ja már kicsinynek bizonyul a hatvani fiatalok oktatásának lebonyolítására. Reméljük, hogy a megyei szervek segítsé­günkre lesznek, hiszen az ed­dig végzett eredményes mun­ka — úgy érzem, minden anyagi támogatást megérde­mel. trt Megbeszélés az egri autóklubban A Magyar Autóklub Hevea megyei csoportja április 2-án, 18 órakor, a Park Szálló fehér- termében, a klubtagok részére, megbeszélést tart. A helyi el­nökség ismerteti az 1962. évi programot, szakemberek is­mertetést tartanak gépjármű- és a balesetbiztosításról. Ezen a megbeszélésen vitatják meg a helyi csoport társas, esetleg egyéni külföldi túráit. Ismerte­tést tartanak az új KRESZ és a balesetmentes közlekedésről. Lehetőséget adnak arra, hogy megfelelő szakemberektől in­gyenes műszaki tanácsot kap­janak a helyi autóklub tagjai. Tudja-e, hogy... ...az ember hátgerince 34 csigolyából, egyes kígyófajtáké viszont 400 csigolyából áll. ...a paradicsommadár hímje a „legszebben öltözött” madár­faj, amelynek színpompás tol­lazata azért nem veszélyes a madár biztonsága szempontjá­ból. mert hazájában, Űj-Guir neában. nem cinek ragadozó vadállatok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents