Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

1962. március 30., péntek NEPOJ8ÄG Téves nézetek „szülőanyjai“ . • • Ahol tanulói, tapasztalni lehet.. J hisxoritjak-e a vezetésből a tarnaxsadanyi párttagokat ? Míg a zöm magabiztosan rója az utat, amelynek a vég­célja a kommunista társada­lom elérése, addig néhányan ' — de nem kevesen — ma sem érzik lábuk alatt a lenini politika szilárd kövét. Ott bukdácsolnak a helyes út két oldalán. Az egyenes, járható út pedig nem elérhetetlen számukra sem, ott van hoz­zájuk testközelben, csak ba- rátilag segítem kell őket, hogy a célravezető útra mi­előbb rátaláljanak, s ne fá­rasztó kacskaringókkal jussa­nak el a célig, vagy véglege­sen rossz ösvényekre téved­jenek. ★ Olyan tekervényes a falu ut­cája, mint azok a helytelen nézetek, amelyek itt, a tarní- zsadányi társadalmi életben ütöttek tanyát. Helyenként le­húzza a cipőt a sár, s az utcák útvesztőjében társtalanul jár az ember. Nem is árt a ma­gány. Van min gondolkodni, mit mérlegelni. Az itt lakó párttagok egy részéről igen furcsa hír járja: nem értik, nem helyesen értelmezik a XXII. kongresszus irányvona­lát, megrekedtek az 1952—53-as színvonalon és nem egy eset­ben akadályozzák a párt leni­ni szövetségi politikájának ér­vényesítését. S itt, nem is azokra a poli­tikai tájékozatlanságokat « el áruló kérdésekre gondolunk, amelyeket Sramkó Lászlónak a járási pártbizottság titkárá­nak tettek fel a XXII. kong­resszus anyagának tanulmá­nyozásánál. Nem ezek , a kér­dések a lényegesek, hisz azért nyitottak szabad vitát, hogy bármiféle kérdésre választ kapjanak az emberek, s őszin­tén, elvtársi vitában tisztázzák a helytelen nézeteket. A baj ott kezdődött Tarna- zsadányban, hogy e viták után sem vonták le néhányan a he­lyes következtetést, helyette tovább folytatták a káros poli­tikai tevékenységüket, amely érezhetően megrontotta a falu népe és a pártszervezet jó kapcsolatát. Mélyek ezek a káros néze­tek? Elsősorban jogtalan igények támasztása azon a címen, hogy „én párttag vagyok Ennek jegyében akart be ram biztosított hízója után biztosítási díjat kapni Szabó Ny. József, hivatkozva régi párttagságára. Erre apellálva háborog Gyetvai .József hiva­talsegéd, hogy a tsz-től nem kap háztáji földet, holott nem la tagja a szövetkezetnek. S ezzel az indokkal követelnek mások ötös osztályzatot gyer­meküknek, vagy vezető beosz­tást a termelőszövetkezetben, esetleg jól fizetett munkát a földművesszövetkezetnél. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy most már a jo­gos kéréseket is el kell utasí­tani, ha azok párttagoktól szár­maznak. Ellenkezőleg. A párt­szervezetnek támogatnia kell minden kommunista jogos ké­résének elintézését, szolidari­tást kell vállalni a párt vala­mennyi tagjával, nehogy jog­talan sérelem, vagy károsodás érje őket. S ezt a pártszervezet veze­tősége meg is teszi, megfele­lően védve a párttagság ér­dekét, azt azonban nem tagad­hatja, ha egynéhányan párttag­ságukra hivatkozva, kivételes előnyökre akarnak szert tenni. Sajnos, még ma is vannak egynéhányan, akik ahelyett, hogy becsületesebben végeznék munkájukat, s többet adnának a falu felvirágzásáért, piros könyvükre hivatkozva, jogta­lan előnyöket hajszolnak, s azon keseregnek, hogy a kom­munistákat a XXII. kongresz- szus óta mindenhonnan kiszo­rítják, s a pártszervezet veze­tői csak a pártonkívülieket te- kréták embernek. Azt mondja Gyetvai József: — Bezzeg, 1952-ben megbe­csülték a párttagokat. (Régeb­ben ő is ügyvezetőként dolgo­zott). most meg kussolhatnak a vezetésből a kommunisták. A pártonkívüliek a fejünkre ül- tkek és majd ütnek rajtunk na­gyokat ... Indulatosan felpat­tan, s két kézzel mutatja, mi­ként „udvarolnak” a párt ve­zetői a „kívülállóknak”, törté­netesen a szövetkezeti gaz­dákká lett, s jól dolgozó egy­kori középparasztoknak. — Azok igen! Az imádságos könyvesek, azok az igazi veze­tők ... — mondja gúnyos-kese- rüen — azoknak persze adnak háztájit. S azt már nem veszi figye­lembe Gyetvai József sem, hogy ezek a gazdák tagjai a szövetkezetnek, szorgalmasan dolgoznak, jogosan kapnak te­hát háztáji területet. De nem egyedüliek az ilyen felfogások. Szabó József régi párttag, aki korábban nagy érdemeket szerzett, s most munkában megrokkanva tölti napjait, nagyon nyíltan beszélt ezekről a kérdésekről. — őszintén megmondom, én nem értek egyet a párt politi­kájával ... Majd szenvedélye­sen okolta is, miért. — Elveszik előlünk még a levegőt is... Jelentkeztem éj­jeli őrnek ... de, hát párttag vagyok ... Nem vagyok meg­felelő. — Mert nincs imádságos könyv a kezedben — replikázott rá a felesége is. Szabó József tovább méltatlankodik. — Azt akarják, hogy kezet fogjak azzal, aki nincs egy el­ven velem. Azt nem... így vélekednek még jó né­hányan a párttagok közül, s akikről szólnak e lesújtó véle­mények, szintúgy elkeseredve fogadják az igazságtalan, sér­tő kijelentéseket. —■ Rossz ex a kettősség, — mondja Szabó László bri­gádvezető, aki középparaszt.- ként lépett a tsz-be. — Tudjuk, hogy nem a párt helyes poli­tikáját tükrözik ezek a kije­lentések ... Ügy érezzük, a tagság bizalmából kerültünk a szövetkezet élére, hogy a párt­vezetőség. egyetért intézkedé­seinkkel ... akkor miért tá­madnak bennünket? . — Fájó kérdés ez — sóhajt fel Nagy g. József elnökhelyet­tes. — Pártonkívüld vagyok ugyan, de már három éve dol­gozom a szövetkezetben ,,. Ahogy erőmtől telik ... Még­is támadnak, gyanúsítgatnak bennünket... . Lefojtott keserűség, mindkét oldalon oktalan tépelődések... Miért? Hát tényleg „elveszik még a levegőt is” Tamazsa- dányban a párttagok elől? Halljuk a falu vezetőit. — A párttagság fele „funk­cióba van” — bizonyítja Vereb Miklós párttitkár. Szabó Mi­hály tsz-elnök és Sárvári Já­nos tanácstitkár (mindketten párttagok) — sorra szedik a funkciókat. — Párttag a tanács vezető apparátusa... A szövetkezet valamennyi fontos beosztásban levő dolgozója... az italbolt­kezelőtől a boltosig, a felvá­sárlótól az ügyvezetőig. — Egy kézen meg lehetne számolni, hány pártonkívüli van vezető beosztásban ... Nincs tehát alapja a keser- gésnek, hogy „kiszorítják a párttagokat a vezetésből” és még a „levegőt is elveszik előlük”. Miért kaphattak lábra ezek a helytelen nézetek? Miért han­goztatják olyan elkeseredetten a párttagok kiszorítását, s mi­ért nem engedik nyugodtan dolgozni azt a néhány párton­kívüli vezetőt? Ennek kutattuk az okát, s nagyon igazat kell adni Tóth Lászlónak, a pártszervezet egyik tagjának, aki így adta ennek magyarázatát. — Ezek a téves nézeteket valló emberek megrekedtek a tíx év előtti politikai irányvonalnál, keveset törődtek politikai kép­zésükkel, elhanyagolták a ta­nulást, s most is abból akar­nak élni, amit régen megta­nultak. A tények Tóth Lászlót iga­zolják, de egyben komoly fi­gyelmeztetést is adnak a párt- szervezet kommunistái számá­ra, hiszen a vizsgálat kiderí­tette, hogy a 31 párttag közül 19-nek nincs meg a nyolcadik általános iskolai végzettsége, s a párttagok egy része még most sem szánta el magát a tanulásra. Az esti tagozaton is csak két párttag tanul és hatszor annyi pártonkívüli. A téves nézetekkel küszködök szinte valamennyien hadilábon állnak a tanulással. Valameny- nyiöknek alatta van az isko­lai végzettsége a nyolc általá­noson. * S ez csak a magyarázat egyik oldala, a másik okot ott kell keresni, hogy elhanyagol ják politikai képzésüket is. A XXII. kongresszus anyagának tanulmányozásánál nem na gyón voltak jelen különböző elfoglaltságokra hivatkozva. Hogyan is értenék akkor an­nak lényegét, emberséges, he­lyes politikai irányvonalát az SZKP XXII. kongresszusának, ha nem is tanulmányozták azokat, ha a meggyőződés he­lyett még mindig a régi, el avult politikai nézeteket dé­delgetik magukban? Ezt tartják a tamazsadányi kommunisták, e téves nézetek magyarázatának, s ez egyben mutatja a kibontakozás útját is: a tanulás szükségszerűsé­gét. A rendszeres tanulás, a helytelen politikai nézetek elvtársi, őszinte vitákban való visszaszorítása, — ez teszi majd lehetővé Tamazsadány- ban is a megcsontosodott po­litikai elvek legyőzését, amely­nek most egyik „fő kérdése”, miként védjék meg Birkás István italboltvezetőt a „pár­tonkívüliek támadásai” ellen, akik jogosan helytelenítik a munkájában fellelhető hibá­kat. A pártszervezet vezetői jól ismerik a párt szövetségi po­litikáját és a XXII. kongresnxus sxeilemeben végzik munkájukat. Ez ösz­tönzi őket arra, hogy a téves mézetek és ne az emberek el­len harcoljanak, hogy ráve­gyék a párttagság helytelen nézeteket valló részét is a rendszeres tanulásra, elsősor­ban a XXII. kongresszus anya­gának alapos megismerésére Ez ösztönzi őket arra, hogy elvtársi vitákban, újból és új­ból magyarázzák: a piros könyv nem jogosít fel tisztes­ségtelen anyagi előny szerzé­sére, de arra kötelez, hogy jobban álljanak helyt a mun­kában, mutassanak példát ma­gánéletükben, s ne sajnálják az áldozatot a társadalom elő­rehaladásáért. Ez ad erőt ahhoz, hogy tü­relmesen magyarázzák: a be­csületes, szorgalmas, vezetői képességekkel rendelkező pár­tonkívüliek is tölthetnek be gazdasági funkciókat. A téves nézeteket vallók be­csületesen elmondják, miben nem értenek egyet a párt po­litikájával, s azt is hozzátet­ték, amíg meg nem győződnek e viták során nézetük helyte­lenségéről, nem adják fel ko­rábbi véleményüket. A vita helyénvaló. S remél­jük e viták hevében kifor­málódik a párt helyes politi­kájának igazsága Tarnazsa- dányban is. Kovács Endre 1 Agrártudo- Jr GODŰLLOI lm.nv. Egye tem Tangazdaságánál: nagy­gombosi körzetében az iroda­épület jóformán teljesen ki­halt. Hosszú kutatás után az egyik eldugott sarokszobában mégis találtam két olyan em­bert, aki segítségemre lehet a körzetvezető, vagy az agronú- mus felkutatásában. Ám Póz- ner Béla vezető állattenyésztő és Ferencz László állattenyész tő is csak annyit tud mon­dani: — A körzetvezető elvtárs kiment a határba, az agronó- mus meg szintén a tavaszi felkészülés dolgában jár va­lahol. Ök maguk készséggel beszélnek viszont a gazdaság állattenyésztéséről. A jelenlegi állomány a kö­vetkező: 250 tehén, 1100 hízó sertés, 200 anya, nyolcszáz süldő, 2000 juh. Az 1500-as ba­romfitörzsön és 2000 négyhetes csibén kívül, de a sertések száma például úgy növek­szik. hogy Kisgomboson két új hizlaldát, itt benn Nagy­gomboson meg egy 1300 férő­helyes hizlaldát kell építeni számukra az idén. Ezek a szá­mok kerülnek a jegyzetfüze­tembe, a három felkiáltójeles megjegyzéssel: itt minden holdra 2—2,2 számosállat jut. Ennyi szám hallatára, az ál­lattenyésztés takarmányigé­nyeinek megismerése után, most már végképp jó lenne a kerületvezetővel beszélgetni, s lám, mintegy végszóra, meg is érkezik. — Nekünk önellátóknak kell lennünk a takarmány szem­pontjából — mondja Gál Zol­tán kerületvezető bevezetés­képpen —, s ez azt jelenti, hogy szántóterületeink hetven százalékán takarmánynövényt termesztünk. Így érthető, hogy minden időt a határban töl­tünk most, hogy lássuk, mikor indulhatunk a tavaszi mun­kákkal, most ugyanis legfel­jebb simítózhatunk. Kis noteszt vesz elő, abban böngész számok után, s aztán folytatja: ________ ez erhá­romszáz azt jelenti, hogy minden mun kafolyamatot számítva, 6500 holdnyi munka vár ránk. Amit eddig el tudtunk végezni, nem nagy mennyiség. A kilencszáz ötven holdnyi vetés egy részé; s'mítóztuk, — körülbelül hét­száz holdnyi területet —, da; ez semmi az összes elvégzen­dő munkákhoz képest. — A tervünk most az, hc-gy, amikor lehet, minden erőt „be 1 dobunk” — folytatta a fiata < körzetvezető. — Tíz erőgépünk: már kezdi a munkát. Ezekj húszat tesznek majd ki, mert; éjjel-nappal menniök kell. Minden erőgépünket teljesen rendbehoztunk, az embereket elosztottuk, úgy, hogy min­denki tudja, mi lesz a felada­ta. Ebben az évben egyébként ezenkívül lesz még segítsé­günk, amire számíthatunk Most kaptunk egy teljesen új négykerék-meghajtásos ma­gyar traktort, amelynek —! úgy mondják — rendkívül nagy a munkabírása. Magunk meg a tél folyamán négy da rab három élű fasimítót ké­szítettünk, s van egy új „ta­lálmányunk” is. Két nagy da­rab vasúti sínből készítettünk simítót, amely tökéletesebb, mint a gyári. aztán befe­Bem utaljuk... ... Horváth Gyulát és a pé» tervásári gépállomás munka- gépjavító brigádját. A brigád két éve dolgozik együtt és tel­jesítményük mindig a legma­gasabb. HORVATH GYULA brigádvezető ELNEVETI MAGAT — ÖSSZESEN holdnyi területet kell a tavasz- szál vetésre előkészíteni. Ez jezésül csak ennyit mond: — Hiába, nekünk ki kell próbálni minden új dolgot, munkánkat is a legjobban kell megszervezni, mert nagy az állattenyésztés, s arra is kell gondolni, hogy április tizenötö­dikón jönnek az egyetemisták, akiknek olyan dolgokat kell itt látniok, amelyekből tanul­hatnak, tapasztalhatnak. A nagy gombosi körzetben, — mint az elmondottakból meg­állapítható —, lehet is mit ta- nulniok majd. De — nem len­ne rossz, ha időnként mások is kirándulhatnának ide, leg­alább egy-két napra. Főként megyénk termelőszövetkezetei­nek vezetői, brigádvezetői, nö-j vény-, vagy állattenyésztői.; Nem lenne haszontalanul elfe-’ cséréit idő, amit az ilyen látó-’ gatásokra szánnának, mert j Nagygombo6 valóban tangaz-; daság. ; Weidinger László ; Hegyaljai út A napokba« levél érkezett a szerkesztőségbe. A levél írója panaszolja —, s úgy gondolom, sok hatvani dolgozó panaszát ia tolmácsolja —, hogy a Hegy­aljai út szinte járhatatlan a sártól, s ha például beteghez mentőautót, vagy taxit kell hívni, a gépkocsi csak a mis­kolci vasútvonal töltése alatt létesített Lyuk-hídig közieked hét, mert különben, ha foly­tatná útját, elmerülne a sár­ban. A Hegyaljai út valóban járhatatlan gépkocsik részére, erről a hatvaniak gyakran meggyőződhettek. A panasz te­hát jogos, s valamit tenni ké­ne. Felkerestük a városi tanács illetékeseit. Milyen megoldást találhatnának az út sártalaní- tása érdekében és mikor szá­míthatunk erre? A tanács vezetői jól Ismerik GENFI PREMIER UTÁN... 10KM& ntV Gromiko: Ne törődjék a kritikusokkal, a közönségnél óriási sikere van! (Endrődi István rajza) a Hegyaljai út lakóinak több éves problémáját. A 15 éves távlati városrendezési terv a Hegyaljai út környékét belte­rületen kívüli területté minő­sítette és erre a városrészre építkezési tilalmat rendelt el. A szétszórt települések miatt rendkívül nagy nehézségekbe ütközne, s igen nagy anyagi áldozatokat is követelne a köz­művesítés. Megnehezítené ezt a munkát az a tény is, hogy a Hegyaljai úton épült házakat a budapest—imiskolci vasútvonal választja el a város többi ré­szétől és ez magas töltésre épült. Tekintettel azonban arra, hogy a város vezetőinek elbí­rálása szerint vannak a Hegy­aljának meglehetősen beépített | részei is, engedélyezték egyes esetekben a foghíjas telkek be­építését. A városban számos út és jár­da épült az utóbbi évek alatt, természetesen, a forgalmasabb helyeiken. Jól tudják a tanács vezetői azt is, hogy a Hegyal­jai út, mivel földút, a nedve­sebb évszakokban a gépkocsik részére szinte járhatatlan. Eb­ben azonban senki sem nyugo­dott meg. A városi tanács ter­ve szerint még ebben az évben kiépítik a Hegyalja felé ve­zető Klapka utcát, s a Lyuk- hídtól jobbra és balra, 100— 100 méteres szakaszon, ma ka-5 dámutat létesítenek. Amint < anyagi fedezet áll majd ren-í delkezésre, úgy további sza-< kaszok kerülnek kikövezésre. < Ez hát a helyzet, s ha egyikJ napról a másikra nem is oldja < meg az egész problémát, min-' denesetre már ez is azt bizo­nyítja, hogy a város vezetői a Hegyaljai út dolgozóinak sor­sát a szívükön viselik. (r) KOSKA JÓZSEF traktoros MOLNÁR BALÁZS traktoros NAGYSÜTÖ BÉLA traktoros (Kiss Béla felvételeiI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents