Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

1*32. március 29., csütörtök NEPtJSAI pB"iK t m m m Rózsa SX •es akna ifjúsági frontbrigádjáról Az ifjúsági frontbrigád alig 5 hónapja alakult meg, de el­mondható róluk, hogy a brigád összetétele szerencsésnek mondható, hiszen munkáju­kat közmegelégedésre jól vég­zik és eddigi teljesítményük az előirányzat felett volt. A kezdeti nehézségek után január hónapban már 110 százalékra teljesítették az egy főre eső teljesítmény-ter­vet. Február hónapban csök­kent ugyan a teljesítményük — 104,6 százalék volt —, de figyelembe kell vennünk, hogy a munkakörülményeik is má­sok voltak, mert munkahe­lyüktől mintegy 2 kilométerre készítettek elő omlasztásra egy háromszárnyú frontot. Ez kétségtelen, időkiesést oko­zott és csökkentette a telje­sítmény alakulását. Az om- lasztás előkészítése azonban az üzem termelési feladatá­nak teljesítése érdekében szükséges volt, és ezt még ilyen áron is el kellett végez­ni. Sikeresen oldották meg a feladatot. A teljesítmények alakulása mellett azonban meg kell em­líteni a minőség-termelésnél történt lemaradást is. Kétség­telen, a januári lemaradásnak objekliv oka volt, azonban a tröszt felülvizsgálata után megadott előirányzatok telje­sítése fokozottabb figyelmet kíván a tisztántermelés terén a brigád minden tagjától. Ahol lehetőség van rá, robbantás előtt a meddőt ki kell résein! es a résmeddőt gondosan hát­ra tömedékelni, hogy ne keve­redhessen a szén közé. Az ifjúsági brigád tagjai a termelési előirányzatok telje­sítéséért folytatott erőfeszítései közben nagy figyelmet- szentel­nek a balesetmentes termelés­re is. Frontjukon munkavédel­mi őrséget szerveztek. Napon­ként váltva egymást, teljesítik az egymás egészségére, testi épségére irányuló őrködést, a technológiai előírások betartá­sa és egyéb munkavédelmi in­tézkedések betartásának meg­követelésével. Ennek a tiszt­ségnek a naponkénti cserélése rászoktatja a brigád tagjait, hogy akkor is vigyázzanak és tartsák be a technológiai elő­írásokat, a balesetmentes termelést, amikor az őrködés feladatát más látja el és fel­ügyelet sincs jelen. A termelés során igyekez­nek betartani a? anyagtakaré­kossági szempontokat is. Az omlasztásnál ügyelnek arra, hogy több jó bányafát nyer­jenek vissza, amit nem is kül­denek ki a bányából, hanem a vágaton tárolva újra felhasz­nálják a frontok biztosítására. Ezzel a törekvésükkel 5 szá­zalékos megtakarítást akarnak elérni a fafelhasználás terén. Március 1-én az üzem veze­tősége egy 60 méteres front- homlokú II. telepben levő fej­tésre telepítette az ifjúsági frontbrigádot. A fejtés már kezd teljes egészében kialakul­ni, mert a kezdeti nehézsége­ket — ami minden fmntikez- désnél általában fennáll — felszámolták és már napok óta tudják tartani a ciklust. Állandó telepítettség mellett a havi tervüket szeretnék 103— 105 százalékra teljesíteni. A frontbrigád tagjai igen örülnek az újbóli állandó te­lepítésüknek, amit jó helytál­lással bizonyítani is akarnak. Az ifjúsági brigád jó munká­jával segíteni akarja az üzem március havi termelési terv­teljesítését. H. F. A villamos berendezésekről Á bányászati termelőmunka fő célkitűzésed a termelékeny­ség növelése, a nehéz fizikai munka megkönnyítése és a termelési költségek csökkenté­se. Ennek érdekében a korsze­rű fejlődés csak gépesítéssel oldható meg. A gépesítés fo­kozásának viszont velejárója a villamosenergia fokozottabb használata is. A fokozottabb villamosenergia felhasználása következtében rohamosan sza­porodik a bányában a villamos berendezések száma. A mo- (J rn fejlődés következtében megszaporodott viUamosbe- rendezések arányában főköve­telményként, fokozni kell az érintésvédelmet is. Ennek meg­követelése érdekében az Or­szágos Bányaműszaki Felügye­lőség rendelettel szabályozta a földalatti villamos berendezé­sek létesítését és üzemelteté­si biztonsági előírásait. Az OBF 3200/1960. számú utasítá­sa január 1-töl van érvényben. Az eltelt idő alatt megállapít­ható, hogy az üzemeiméi a yil. lamos berendezések létesítésé­nél és üzemeltetésénél fokozot­tabb figyelemmel járnak el. Ez azt jelenti, hogy az üzemek gépészeti vezetői és villamos szakképzettségű művezetői megértettek az utasítás lénye­gét és átérzik annak fontossá­gát, hogy a felületes munka­végzés milyen súlyos következ­ményekkel járhat, milyen tra­gikus baleseteket idézhet elő. Az utóbbi időben történt gépészeti ellenőrzések során határozottan javulás állapít­ható meg a villamos berende­zések érintésvédelmével kap­csolatos rendelkezések terén. Ez támasztotta alá a salgótar­jáni Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség megállapításait is, amikor a vizsgán részt ve­vők nyilatkozataiból kivilág­lott, hogy az utasítás lényegót megértették és azt a gyakor­latban is meg fogják valósíta­ni. Természetesen, az érintésvé­delemmel kapcsolatos rendel­kezések és utasítások betartá­sa nemcsak a gépészeti veze­tőkre és villamos művezetőkre vonatkozik, hanem minden dolgozóra, aki villamos beren­dezést kezel, illetve azzal dol­gozik. A vezetőknek egyik legfontosabb feladatuk, hogy az érintésvédelemmel kapcso­latos szakmai utasításokkal lássák el, illetve oktassák ki a beosztott dolgozókat. Minden dolgozónak kötelessége a rábí­zott munkát a kiadott rendel­kezésnek megfelelően, a leg­jobb tudása szerint, higgadtan, megfontoltan elvégezni, mert a meggondolatlanság, a kapko­dás már igen sok balesetnek volt okozója. Azok a dolgozók, akik nem rendelkeznek megfelelő villa­mos szakképzettséggel, vagy egyáltalán nem is értenek hoz­zá, tartózkodjanak a villa­mos berendezéseknél keletke­zett üzemzavarok, hibák elhá­rításától, mert azzal nemcsak saját, hanem dolgozótársaik életét, egészségét is veszélyez­tetik. Tudomásul kell venni min­den dolgozónak, hogy a villa­mosenergia nemcsak hasznos segítőtársa tud lenni az em­bernek, a bányásznak, hanem súlyos veszélyt is jelent arra nézve, aki szakismeret hiá­nyában, vagy könnyelműen, szabálytalanul, az érintésvéde­lem szabályait nem ismerve nyúl hozzá. Győri Sándor /íepUüé/jük TÓTH ISTVÁN petőfibányai lakatost, kiváló dolgozót, aki a szakszervezeti munkában és a személyes pél­damutatásban is élenjár. Petőfi bánya iák a lipcsei vásáron A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt minden évben le­hetőséget ad a műszaki fejlesz­tésben jó eredményt elért dol­gozóknak, hogy külföldi tanul­mányúton vegyenek részt és az ott tapasztaltakkal tudásukat gyarapíthassák. Az idei lipcsei vásáron szerzett tapasztalatok­ról és élményekről Juhász András és Szabó Imre bánya­mérnökök számoltak be. El­mondották, hogy a magyar pa­vilonban nagy sikert aratott az F—5-ös fejtőgép és a magyar vonatok, de rendkívül nagy si­kere volt a szovjet pavilon gépkolosszusainak és műsze­reinek. E. F. Négy éve Jérlwk.. 1958-ban készült el a szép, modern, villannyal, vízzel el­látott saját házunk, de saj­nos, nincs hozzávezető, jó út. Pelöfibányatelep mellett a bányász dolgozók a BSH ke­retében, saját házakat építet­tek maguknak, megtakarított pénzüket a házuk és környe­zetének szépítésere fordítot­ták, hogy a pihenő időben örömük legyen benne. A há­zak és környezetük valóban szépek, gyönyörű virágos ker­tek keretezik és a kerítések is szépek, korszerűek. A házak építésével nagy te­rület épült be és ezért több utcát kellett nyitni. Az utcák­nak nagyon szép neveket ad­tak: Szabadság út, Népköz- társaság út, Rózsa Ferenc út és így tovább, de sajnos, nincs kőburkolásuk és rossz idő esetén bokáig járjuk a sarat. A szénjárandóság, vagy egyéb anyagszállítás rossz idő esetén, autóval alig lehetsé­ges. Megtörtént, hogy egy dömper sódert hozott volna, de a nagy sár miatt lecsúszott az út széléről és bedőlt a bok­rokba, szerencsére, a vezető ki tudott ugrani és így baleset nem történt. A dömper segít­ségére jött egy másik, de az is az előbbi sorsára jutott, és igy az ecsédi külszíni fejtéstől kellett egy lánctalpas dósert hozni, hogy a sárba rekedt dömpereket kihúzza. A men- lökocsi sem tud rossz idő ese­tén a nagy sár miatt közle­kedni és hordágyon kell a betegeket 7—800 méter hosz- szú, sáros úton a mentőkocsi­hoz vinni. Panaszunkkal többször for­dultunk a helyi tanácskiren- deliség vezetőjéhez, de ered­mény még nincs. A Hatvani Járási Tanácstól is voltak már kint helyszíni szemlén, de azt mondták, sokba kerül­ne az útépítés, nincs rá keret. Mi Lőrinci községhez tarto­zunk közigazgatásilag, ahol jóformán a legeldugottabb ut­cában is járdái építettek. Sze­retnénk, ha a tanács nemcsak Lőrinci község fejlesztését szorgalmazná, hanem a pető- fíbányai bányászok kérésének is eleget tenne. Ne kezeljen bennünket mostohám. Reméljük, hogy ez a cikk ismét felhívja az illetékesek figyelmét és nem kell még újabb 4 évig taposnunk a sa­rat és járni a bürokrácia út­vesztőit. NAGY JANOS Bátor kezdeményezés A petőfibányai Gépüzem kollektívája nehéz feladatot oldott meg, amikor a diesel tolatómozdony sebességváltó összetörött, öntöttvas szekré­nyét 16 milliméteres kazán- lemezlből kivitelezve elkészítet­ték. Ebből a diesel mozdony tí­pusból mindössze 3 darab üze­mel Magyarországon és ezáltal tartalékalkatrészek nem áll­nak rendelkezésre, Németor­szágból történő beszerzése pe­dig hosszú időt venne igénybe. Hónapokig kellett volna a MÁV-tól mozdonyt bérelni, aminek óránkénti díja 230 fo­rint olyan kiadást jelentett volna, ami a szállítási költsé­günket nagyon megdrágítja. Ezek figyelembevételével született az üzem műszaki ve­zetőinek gondolata, majd ha­tározata, hogy házilag kell megoldani az új sebességváltó­szekrény kivitelezését. Nem FOGKEFE HELYETT — ALMA! Az amerikai fogorvosok egyesülete hosszú megfigyelé­sek után arra a következte­tésre jutott, hogy az alma ki­váló fogtisztító eszköz: fo­gyasztása a szájban levő bak­tériumok 96,7 százalékát eltá­volítja. Májusban leáll a szűcsi X-es akna! A Szűcsi X-es akna a ter­melés megindítása előtt víz­veszélyes üzemként volt nyíl vántartva. A termelés kezde­tén a bányászok idegenkedtek a bányában végzett munkától, látva azonban, hogy a veze­A Mátra felől pajkos felhő­cet kerget a szél. Lenge fél­tők között bújócskát játszik i még bágyadtan sütő korata- .aszi nap. Szeszélyes az idei dőjárás — mondja Pethes Smil elvtárs, a szállítási cso­port vezetője, egyik nap hava­sik, másik nap elolvad. Köz- aen magára veszi kabátját és ílindulunk a szállítást végző söpörtök munkahelyére. A Gépüzem udvarán, a fagy­tól felengedett sarat taposva, szorgalmasan dolgozik az sgyik szállítóbrigád. Emelő szerkezet segítségével teher­gépkocsira rakják az Ursitz- Eéle hidraulikus páncélpajzs súlyos darabjait. A csúszós ta­laj óvatosságra int, mert egy rossz mozdulat és már komoly baleset adódhat elő. Ezt pedig nem venné szívesen a brigád egyik tagja sem, de a Gép- üzem vezetősége sem. A múlt évben nem volt egyetlen bal­esetük sem, büszkélkedik Pet­hes elvtárs. Közben a teher­gépkocsi megtelt és indultak az iparvágányhoz, hogy a gép­Fiatal szállítómunkások között kocsiról vagonba rakják a fel­rakott pajzsdarabokat. Az iparvágánynál a vagonba történő átrakodás már vala­mivel könnyebben ment: Gör­gők segítségével, ügyes moz­dulatokkal terelték a nehéz pajzstagokat a gépkocsiból a vasúti kocsikba, hogy minél előbb indulhasson rendeltetési helyére, a bányába, ahol a bá­nyászok már várják. Az iparvágánytól tovább menve a központi raktár ud­varán egy másik szállítócso­port tonnás súlyú gömbvasa­kat görgetett pályakocsira. A brigád vezetője óvatosságra intette ott is a szállítással fog­lalatoskodó fiatalokat. Pethes elvtárs megjegyezte, hogy igen körültekintő munkát igényel az ilyen nagy súlyú anyagok mozgatása, mert egy vigyázat­lan mozdulat és a szállítást végző dolgozókat nyomorékká teheti a megbillenő, nagy súlyú anyag. Annak ellenére, hogy az anyagszállítások olyan körül­tekintő és kapkodás mentes munkát igényelnek, sok fiatal­ember kezdi itt munkáját, éle­tének első komoly lépéseit A fiatalságra jellemző virtusko­dás, könnyelműség lenyesege- tése kezdetben igen nagy fá­radságba kerül és figyelem­mel kell kísérni minden lépé­süket. Idő múltával azonban megszokják a környezetet és megértik munkájuk lényegét, nyugodtabbá válnak. Ennek a szoktató, nevelőmunkának meg is van az eredménye, hi­szen már évek óta nem történt komolyabb baleset, a csaknem fiatalokból álló szállítási cso­portnál. Tekintettel arra, hogy a szál­lítási csoport tagjai nagy több ségben fiatalok, ezért nagy többségük KISZ-tag. Munká­juk lendületes és bátran kez­deményeznek. Társadalmi munka terén is helytállnak Eddig ebben az évben közel 60 ezer kg acél- és 600 kg fémhulladékot gyűjtöttek ösz- sze, melyet a kohászat már el is szállított. Felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére vál­lalták, hogy a Gépüzem terü­letén még található minden hulladékanyagot szétválogat­va összegyűjtenék. A szállítási csoport dolgozói­nak munkája minden elisme­rést megérdemel, mert a téli időszakban is becsületesen helytálltak és a közben adódó szállítási nehézségeket, prob­lémákat a legtöbb esetben szorgalmuk árán oldották meg. A szállítást végző fiatalok­nak most még az a kívánsága, hogy mielőbb kitavaszodjék és megkezdhessék a Gépüzem környékének parkosítását, csi­nosítását. Az idő nem vára­koztatja őket sokáig, mert a tél már nem tart sokáig. Kovács Imre tőség a szükséges intézkedést megteszi annak érdekében, hogy a termelés minél zavar­talanabbal, minél veszélyte- lenebbül folyjon, a dolgozók kezdtek megbarátkozni a bá­nyával. Ezt bizonyítja, hogy a termelés megkezdése óta el­telt hét év alatt kilencszer nyerték el az élüzem címet. Évről évre bizonyították be, hogy hűek a munkásosztáy államához, hűek a párthoz. 1962. májusában el kell hagy­ni a nem biztató, de a munka folyamán megszokott, sőt megszeretett üzemet. Az üzem leállítását minden dolgozó megérti, mivel a kül- fejtéses széntermelés sokkal olcsóbb és veszélytelenebb a földalatti széntermelésnél. Bá­nyászaink tudják, hogy Alkot­mányunk mindenkinek bizto­sítja a munkához való jogot, ezért meg vannak győződve arról, hogy kormányunk úgy a dolgozóknak, mint család­juknak biztosítja a gondtalan megélhetést. Ezért a jövőbe vetett hittel és örömmel fog­lalják el új munkahelyüket, hogy ott új, nágy eredmé­nyekkel öregbítsék a Szűcsi X-es akna országszerte ismert kiváló eredményeit. A bányá­szok, a bányászati dolgozók új munkahelyükön is példát mu. tatnak úgy a többi üzemeknek, mint az ország többi bányái­nak, hogy ezzel is megmutas­sák: hűek a munkásosztályhoz, büek a párthoz. Morvái volt könnyű feladat, mert a . szekrény belső tengelyeinek, rendkívül nagy méretű csap­ágyai vannak. A csapágyháza­kat külön kellett megmunkál­ni és elhelyezni a szekrény kettéosztott részében. A szek­rény lemezeinek hegesztését állandó megszakításokkal kel­lett végezni, hogy a felmelege­dés következtében ne defor­málódjék a méretre megmun­kált felület. A forgácsoló műhelyben kü­lön erre a célra speciális szer­számokat kellett készíteni* hogy a felfúrási munkálatokat megfelelően végezhessék el. Serényen folyt a munka a for­gácsoló műhelyben, éppúgy, mint a szereidében; formáló­dott, alakult a sebességváltó- szekrény, míg végre, próbára készen állt. Huszonöt ófán ke­resztül járt üresen, de melege­dést, vagy kopogást nein ész­leltek. Büszke arccal figyelték „a szerkesztők” és kivitelezők a próbajáratást és hallgatták a sebességváltó egyenletes zené­jét. A próba sikerült, a sebes­ségváltót beszerelték a Diesel­mozdonyba és ott is megállta a helyét. Tehát a vállalkozást teljes siker koronázta. Jó pél­dája mindez a műszaki és fizi­kai dolgozók összefogásának. Nem kell kézierővel, emelő­rúddal „pajszerolvá” mozgatni: a szénnel telt vagonokat, mert elkészült a Diesel-mozdony. A vagontöltő munkások örülnek és hálásak a gépüzemi kollek­tívának. Tarr Béla Több segítséget kérünk Szűcsi X-es akna és a kül­fejtés üzemnél is újra válasz­tották a szakszervezeti veze­tőséget. A választás során több új aktivista szakszerve­zeti vezetőségi tag lett és kü­lönféle beosztást kapott. Ah­hoz, hogy az új beosztások­ban végzendő feladatokat megismerjék — mert ugye, feltételezhető, hogy nem mindegyik ismeri — úgy gon­doljuk, nem ártana segítő ke­zet nyújtani nekik. Jó mun­kát csak olyan embertől lehet várni, aki teljesen tisztában van a rábízott munka felada­taival. Az újonnan megválasztott aktivisták nem kapják meg a szükséges segítséget ahhoz, hogy a rájuk bízott társadal­mi munkát elvégezhessék. Így kedvüket fogják veszíteni é9 ami a leglényegesebb, a mun­ka végzése csorbát szenved. Ezen nem is lehet csodál­kozni, mert ha valaki vállal valamit, azt ugyan igyekszik becsületesen elvégezni, de a szükséges segítséget joggal elvárja. Fontos a segítségadás a ta­pasztalatlan új aktivisták ré­szére, mert a szakszervezeti munkát is meg kell tanulni és nem közömbös, hogy azt ho­gyan végzik el. Erdélyi Sándomé

Next

/
Thumbnails
Contents