Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

4

« EPÜJSÁU

1362. március 29., csütörtök

ti

in

A XXII. kongresszus szellemében, friss munkakedvvel dolgozik a FIT egri városi szervezete

Bcs*élge(cs dr. Szokodi Józsefié!, a i/ervmi elnökére!

Bányász gavalléria

Történt a cseppet sem tava. színak nevezhető, szeles, havas időszakban, hogy a rózsaszeni- mártoni termelőszövetkezet lányainak a határban kellett volna tevékenykedni; történetesen trágyát szórni. De hideg volt az idő, s nem halt még ki a gavalléria, a segiteniakarás a rózsái kiszista bányászfiúkból, s ezért Zelnik István, Körösi János, Gubis János és Szegedi József udvariasan haza- parancsolták a lányokat, s helyettük ők végezték a munkát a dermesztő hidegben.

Ez aztán az igazi bányászgavalléria.

(Juhász Miidós leveléből)

— A7. EGRI LAKATOS- ÁRUGYARBAN átszervezést hajtanak végre: az asztalos- műhely helyiségében, szerelnek fel egy 5 gépből álló csoportot, ahol az acéllágyékok zárt ciklusban való gyártását bonyolítják 1c. Innen az acéllágyékok egyenesen az edzőbe kerülnek, s itt nyerik el teljes kész voltukat.

— NÉGYSZÁZ holdon végzik ti gyomirtást a nagytályai Viharsarok Termelőszövetkezetben. A tsz-tagok gyorsan akarnak haladni a munkával, mert néhány nap múlva más tavaszi feladatokat kell elvégezniük.

— AZ EGERCSEHI BÄ- | NYAÜZEMBEN jó ütemben haladnak a lejtosakna száraz tömedékelésével. A tömedékelést végző bányászok részére magas célprémiumot tűztek ki arra az esetre, ha a megadott határidőn belül, balesetmentesen végzik el a munkákat.

— 160 000 naposcsibét szállítottak ki eddig a megye termelőszövetkezeteibe a keltelőállomásokról. Az elmúlt év hasonló időszakában még cl sem kezdték a szállítást.

— AZ ELMÚLT évben megyénk területén a Talajjavító Vállalat füzesabonyi területi üzemegysége 41 gazdaságban összesen 4168 holdon végzett talajjavítást.

műsora

Bgcrben este 7 órakor:

BAL A SAVOVBAN

(Szelvénybérlet)

Gyöngyöshalászon este 7 órakor: Gyertyalénykcringö Bekölcén este 7 orakor:

Egy pohár viz

A TUDOMÁNYOS Ismeret- terjesztő Társulat egri városi szervezete 272 tagot számlál. Január 30-án választott új, ügyvezető elnökséget, amelyben az elnöki tisztet dr. Szo- kodi József, az alelnökit Kovács Gabornó és Ablcarovits Endre tölti be, míg elnökségi tagokká dr. Fülöp Bélát és Molnár Lászlót választották meg. Az operatív feladatok elvégzésével a lelkesen működő Vargha Lászlót titkári minőségben bízták meg.

Az első ülésen már előadás hangzott el, Dorkó József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője beszélt a XXIÍ. kongresszus és az ismeretterjesztő munka közötti kapcsolatról, arról a munkáról, ahogyan az ismeretterjesztő értelmiségieknek a kongresszus anyagát hallgatóikkal megkell ismertetniök. Ehhez a hasznos tennivalóhoz csak úgy lehet kezdeni, hogy az előadók maguk alaposan ismerik a XXII. kongresszus anyagát: csak így képzelhető el, hogy a TIT előadói állandóan foglalkozzanak előadásaik során a kongresszus szelleméből fakadó gyakorlati kérdésekkel és tennivalókkal.

Tizenhárom szakcsoport működik a városi szervezetben: a filozófiai, egészségügyi, a biológiai, irodalmi, művészeti, pedagógiai, nemzetközi-politikai, műszaki, stb. A vezetőség közvetlen célja most az, hogy az igen erős létszám mellett (a megyében a legnagyobb szervezet az egri) a munka minőségén és intenzitásán Is meglássák a gond és az igyekezet. Igényes vélemény alakult ki a városi elnökség és az ügyvezető elnökség soraiban: ha az egri szervezet jól akar működni és eredményeit fokozni kívánja, akkor a kulturális és tudományos élet minden területét át kell fognia. Fel kell kelteni az érdeklődést a hazánkban végbemenő kulturális forradalom iránt és ha az érdeklődést magasra szítottuk, akkor azt ki is kell elégíteni, magas szinten.

— Milyen szerepe van a

TIT-nek az ismeretterjesztő

munkában?

— A Tudományos Ismeret- j terjesztő Társulat a lezajló kulturális forradalmat megvalósító erők jelentős része — ! mondja dr. Szokodi József. ! Sajátos feladatát talán három

pontban foglalhatnám össze: kiegészíti a szervezett továbbképzésben kapott ismereteket,

az önművelésre serkenti azokat a rétegeket, amelyek eddig még nem kaptak kedvet a tudás felé haladásra, jó szervezés esetén azonnal reagáljon az aktuális napi, politikai és tudományos kérdésekre.

A KÖZVETLEN CÉL az isT

meretterjesztés, a tudás bővítése a széles rétegekben, de nem elhanyagolható a világnézeti és politikai nevelés sem. Ma is vannak még TIT-tagok között is olyanok, akik a kulturális forradalomnak ezt a két célját nem látják tisztán: a tudás növelését és a szocialista világnézet kialakulásának az elősegítését.

— Milyen terveik vannak erre az esztendőre?

— A jelenleg működő nyolc munkásakadémia mellé újakat szeretnénk szervezni, a régieket is megerősíteni. Az akadémiák iránt egyre fokozódik az érdeklődés, de akadnak közömbösök is, Az egri Bútorgyárban például 18 előadást terveztek, de a mozgósítás elmaradt s így azokat érdeklődés hiányában nem lehetett megtartani.

— Minden akadémián és minden előadáson azt akarjuk elérni, hogy hallgatóink az élét s napjaink által felvetett problémákra, választ kapjanak és ezek a válaszok nevelői tartalommal teli nyilatkozatok legyenek.

— Módszertani újítás nincs láthatáron?

— Az előadásoknál a szemléltetés egyre jelentősebbé válik. Mozgalom indult a szemléltetési eszközök előállítására. Központi irányítás mellett pályázatokat bonyolítanak le, amelyeken a kultúrházak szakkörei és társadalmi szervezetek versenghetnek a szemléltetési eszközök előállításában, így viszonylag rövid időn belül kialakulnak majd a jelentős helyi szemléltető tárgyak, ahonnan az előadók gazdagon válogathatnak majd mondanivalóikhoz szemléltető anyagokat. Eddig ugyanis etekintet- ben a tagok saját kezdeményező erejükre támaszkodtak csupán. A szemléltetés pedig fontos az itt-ott meglevő, viszonylag alacsony szakmai és általános műveltségi színvonal miatt.

— Milyen formái vannak

ma az ismeretterjesztésnek?

— Előadás-sorozatok (szocialista szerződés alapján vállalatoknál és üzemekben), akadémiái:, szabadegyetem

(Egerben jogi, filozófiai, pedagógiai tagozattal), klubestek, élménybe,számolókkal, tudományos előadással, vagy értékes témákról rendezett beszélgetésekkel.

Mindez azonban csak látszólagosan rideg keret: Ezekben a formákban élet van. Nagy segítséget kapunk munkánkhoz a megyei elnökségtől is, különösen Darvas Andornétól és Nagy Andortól, akiknek többéves tapasztalata számunkra is gyümölcsöző. Munkánkban hathatósan segít majd az az előadás is, ami Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője e hó 30-án tart majd tagjaink számára a XXII. kongresszus anyagáról.

AZ EGRI SZERVEZET tagjai járják a városban létesült akadémiákat, a hóstyákat, a környező falvakat és tanítanak, nevelnek a XXII. kongresszus szellemében.

(f. a.)

1562. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK: AUGUSZTA

i^O érvel ezelőtt. 1772. március n lialt meg EMANUEL äDENBORG eved természet■lató és filozófus. Értékesek : vanytani, biológiai kutatásai kristálytant és a femkohászatot • letöen. Filozófiájában miszti- ,,us vallásosságba esett, ellene írta Kant: Egy léleklátó álma (17‘Jö) című müvét.

EM AN U fi'

jáSBOíIG

30 éve. 1912-ben e napon balt •Cg GABRIEL SZUNDUKJAN # örmény író, a nemzeti és reá- C lisztikus dramaturgia megái ar f pozója. Műveiben a feudális * élet hanyatlásának korát ábrázolta és fáradhatatlanul harcolt az igazságtalanságok ellen. Művei közül megemlítjük a Feleségek című komédiát, melyben kora burzsoáziájának ál-erkölcsei ellen lépett fel.

50 éve, 1912. március végén halt meg ROBERT SCOTT angol sarkkutató. 1899—1904-ig tartó expedíció során felfedezte a VTJ. EcUvard-földet, 1912. január 18-án, alig egy hónappal Amundsen után, elérte a Déli-sarkot és onnan visszafelé jövet, kíséretével együtt, életét vesztette. Holttestét, naplójával együtt, 1912-ben találták meg.

25 éve, 1937-ben e napon halt meg KAROL SYMANOVSKI lengyel zeneszerző. Müvei közül dalai (Hafiz szerelmes dalai) kifejezésteljes dallamképzésükkel és élénk ritmusukkal tűnnek Iá. Operáit Hagith (1922), Roger király (1926) Varsóban mulatták be.

Mozik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Felmegyek a miniszterhez EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI FUSION Az őserdő urai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az énekes csavargó

HATVANI VÖRÖS CSILLAG A repülő 9-kor indul HATVANT KOSSUTH Az énekesnő hazatér Hevesen, Füzesabonyban, Petetf- vásárán nincs előadás.

Megyei festő nők kiállítása Egerben

A Heves megyei Képzőművészeti Munkacsoport méltó módon ünnepelte a nemzetközi nőnapot azzal, hogy kiállítást rendezett a csoport nőtag- jainak munkáiból. Az Egri Pedagógiai Főiskola dísztermében megnyílt tárlat politikai aktualitása melleit azért is jelentős, mert első és új kezdeményezése annak, hogy a megye képzőművész női önálló számadásra felvonuljanak.

A kiállítók többsége pedagógus, akiknél az alkotáshoz szükséges időt megkurtítja a felelősségteljes nevelői munka. Ezért csak nagyobb elismeréssel szólhatunk róluk, még akkor is, ha ma még ennek megteremtésén fáradoznak csak. Egyikük-másikuk kiállított képeit szemlélve arról győződhetünk meg, hogy életünk sokrétű, sokszínű mozzanataira felfigyelnek, de a megjelenítés művészi közvetítésében még problémák is akadnak. Vannak már kiérleltebb, kialakultabb formai megoldások, de az útkeresésben, természetszerűen,

belejátszik a még elő-előbuk- kanó bizonytalanság is. Erre nem mint negatívumra hivatkozunk — mert ezek a fejlődési folyamat velejárói —, de az elemzés módszere nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket sem. Egyértékű műalkotásokat még a müvészettörténelem nagyjainál sem kereshetünk, ezt követelni a többségében kibontakozóban levő fiatal művésznemzedéktől egyenesen balgaság lenne. A 'kiállítás általános jellemvonásainak felvázolása után névszerint is meg kell emlékeznünk annak szereplőiről, kiemelve elsősorban pozitív eredményeiket, de bántóbb fogyatékosságaikat is.

A legkellemesebb meglepetést Daragóné Nagy Rózsa Okozta, azért vele kell megnyitnunk a sort. Kiállított ak- varell és gouache képei meggyőzően igazolják, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen fejlődött. „Híd” című lapja őszinte líraiságot közvetít, a legtisztább festői eszközökkel. A szinte egy színre és ennek

kételkedem, hogy az öreg Churchill éppen ankarai nagykövetére fogja bízni titkos haditerveit.

— Kis hal is lehet jóízű. Márkát nem fogad el?

— Ragaszkodik a fonthoz.

— Ezért kell nekünk fontot gyártanunk. Fintorognak a márkától? Majd ellátjuk őket fontjainkkal, made in Germany. Vagyis visszatértünk eredeti témánkhoz. Először is megfelelő ember kell hozzá.

tónus értékeire épített kompozíció a kévés szóval sokat mondást példázza. Egy másik képe, az „Utcán” viszont éppen bővérű koloritja miatt válik említésre méltóvá, sok merészsége ellenére is. „Portré”-ját a festői frisseség és a találó jellemzés dicséri.

Berenczné Sodr Zsuzsa elsősorban olaj-vásznain teremtette meg azt az egészséges alapot, mely helyesen jelöli meg számára az utat, melyet foly-^ tatnia kell. Dekoratív fonma- látása, színeinek sajátos csengése további egészséges fejlődést sejtet. Örömmel álltunk meg a Csend-élet, Piroskaiapos nő, Utca-, és Városrészlet című vásznai előtt.

Kocsisné András Gizella temperái erőtel jességükben férfias lendületet bizonyítanak. „Nagymamá”-ját és „Portré”-ját egyaránt a szeretet áhletettsége teszi életszerűvé, „Szobarészlet”-e viszont a dekoratív megoldás követendő példája. E képén nemcsak a kompozíciót állítja be merészen, de élénk és erőteljes színei is tisztán csengenek.

Baskainé Dienes Klara gouache technikájával készült „Novemberi délelőtt”-jc, ha nem is izgalmas, de mégis élményszerű a maga halkszavú- ságával. „Csendélet” című olajképén azonban — a jól kiválasztott téma ellenére — adós maradt a biztoskezű megoldással.

Balázsné Rhédey Piroska, Kéregné Bánóczy Adrien egyaránt letette a maga vok- sát egy-egy jó képpel. Hartl Évát „Gyárban” című akva- rellje arra kell intse, hogy óvakodjék a nagy lehetőségű témák .sematikus komponálásától.

Bár nem hivatásos művész, külön kell szólnunk a gimnazista Varga. Gabrielláról. Szinte elbűvölő ennek á gyermek-embernek a magabiztossága, pimasz gátlásnélkülisége (a legjobb értelemben!), ahogy témáihoz nyúl, ahogy már most kezeli az ecsetet. Ha nem bízza el magát, művészetünk idővel számíthat tehetségére.

A Heves megyei Képzőművésznők kiállítása újabb jelentős kulturális eseménye Eger városának. Reméljük, hogy a legközelebbi találkozáskor ismét művészetük gazdagodásának lehetünk majd tanúi.

Eesery Klen*«*

nek tűnhessen. Büszke volt emlékezetére, szerette annak legendás hírét kelteni a Házban. De mielőtt megszólalhatott volna, Kalten brunner hirtelen megkérdezte1

— Glubhof őrnagyról mi a véleményed?

Schellenberg nem szerette a törtető tisztet, aki nemrég került át a Wehrmachtból:

— Attól félek, hogy meggondolatlan.

— Nagyvonalú.

— Igen, azok a fontok gyorsan elkészülnének, de legfeljebb hasonlítanának az erede, tiekhez. A pénz- hamisításhoz ■ pedig precizitás kell. Lenne viszont egy javaslatom, ha megengeded.

— Várom.

— Berhard Kruger százados — nyomta meg a nevet Schel- lenberg.

— És mit tud ez a Krugered?

— A személyi lapját majd átküldőm. 1937 óta dolgozik kötelékünkben,

az útleveleteknél. Ö bonyolította le a mexikói ügyet.

— Emlékszem rá, az jó munka volt.

— Szakértelem és meggyőződés. ebből a házasságból szü- lcthetnének fontjaink.

(Fohy tatjuk)

Csak ne professzor legyen.

Schellenberg összeráncolt homlokkal gondolkodott, ahogyan erről beszélni szeretett: koncentrált. Tudta, hogy kiket fog felsorolni, három névvel készült fel a beszélgetésre. Várt, hogy mindez rögtönzésvásárolhatod, természetesen nem márkáért. És sok mást is megvásárolhatsz.

— Kezdem érteni.

— Vagyis kár lenne a hamis fontokat repülőgépről tékozol- ni London felett Hagyjuk meg az angoloknak a mi szárnyas- rakétáinkat. Ezeken a fontokon pedig vásárolni fogunk sok mindent: whiskyt, de acélt is.

— Ha már vásárlásról van szó — szakította meg a Mészáros gondolatmenetét Schellenberg —, érdeklődnék a VIII/ 4-es átiratom ügyében.

— Ez az a törökországi fickó?

— Igen, az angol nagykövetség inasa. Afféle amatőr, aki kulcslenyomatot készített gazdája páncélszekrényéhez és most Mata Halinak képzeli magát Emlékezetedbe idézném, hogy egy spéciéi fényképezőgépet kért és tételenként 15 000 fontot a szállítandó anyagokért

— A javaslatod?

— A gépet átadnánk, természetesen abból a fajtából, amelyet az isztanbuli bazárokban is megvásárolhatna. A fonttal már rosszabbol állunk. Különben is

kékre minél előbb szükség van.

— Felújítjuk a tengeri-farkas tervet? — kérdezte önkéntelenül Schellenberg, a német in- váziós tervek fedőnevére célozva.

— Egyszer bizonyosan. Egyelőre te is jól tudod, a Todt- szervezet a védővonallal buz- gólkodik. A fontokra mégis szükség van.

— Ha szükség van rájuk, meglesznek. De mire használjuk?

— Tudom, Walter, hogy nem , szereted a rajnavidékit Látom,

bele sem kóstoltál. Viszont tartogatok egy meglepetést számodra. Whisky. Eredeti angol, : bocsánat, skót whisky. Madridban különösen kedvelted ezt a ; fajtát

— Jólértesült vagy.

— Szakmánkhoz tartozik. Én : maradok a rajnavidékinél, te

tölts magadnak belőle.

— A whisky egyike azon ke- • vés dolgoknak, amelyeket még

az angolok is jól csinálnak. De i hogyan jutottál hozzá? i — Tisztelőm küldte Svédor- szögből. Érted: Svédországból,- ahol bármelyik üzletben meg

16.

— Fontos ügyem van a számodra, Walter — fogadta a Mészáros, elmellőzve a köszönést is. Schellen berg veszélyt érzett a szívélyesség ellenére is. Kal- tenbrunner közben a festett üvegű szekrényhez lépett — ezt soha ki nem állhatta, magában mindig ízléstelennek tartotta —, két poharat vett elő és töltött egy üveg rajnavidékiből.

— A győzelemre!

— A győzelemre! — hangzott « válasz és a koccintásban bizonytalanul csengett össze két pohár. Kaltenbrunner itta, harapta a bort, azonnal utánatöl- tott a kiürült pohárnak. Schcl- lenberg éppen csak a szájához értette.

— Egyszóval, Walter — téri rá a lényegre —, a Führer hívatott tegnap. Maga a Führer Szemrehányást tett a fon tel miatt.

— A fontok miatt? — csodálkozott a másik, elhúzva a szavakat.

— Igen. Méghozzá mílyer. szemrehányást tett. A fontokig szükség van. Kifogás nincs, kikérő nem lehel. A bankjegyecs-