Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-28 / 73. szám

4

NÉPÚJSÁG

1362. március 28., szerda

Comeuius A. Jáuos magyarországi működéséről

Születésének 370. évfordulója alkalmából

A Comemui) emléket idéző alkalmakhoz nekünk, magyaroknak is, leffentós közünk van. A XVII. század e nagy pedagógusa, a ncvclés- tcdoniány Galileije ugyanis életének egyik legnyugodtabb, alkotásokban pedig egyik leggazdagabb korszakát hazánkban, Sárospatakon töltötte.

Ezért megemlékezésben is, természetszerűleg, elsősorban ma- Syarországi működésének jelentőségét kívánjuk kiemelni. Négy esztendőn keresztül (1650—1654) a pataki ,-nyugodt” években, a politikai reménységek és erőfeszítések bűvöletében, az alkotáshoz szükséges anyagi és szellemi erők birtokában itt írja és mondja el azokat a beszédeket, s veti papírra azokat a politikai jellegű elgondolásokat (Gcntís Felicitas — Sermo secretus), amelyekben meghirdeti a haladás eszméit, ágyat vet a haladó polgári gondolatoknak, s felvázolja népünk előtt a szabadság és a nemzeti függetlenség távlatait is. Patak volt panszofikus terveinek, illetőleg panszofikus iskolájának megvalósítási helye. A minden tudományt tanító iskola és nevelés elméletének és gyakorlatának legértékesebb eredményeit szemlélhetjük pataki alkotásaiban. A pataki iskoiai állapotok, a pataki munkatársak és diákok, a magyarországi társadalmi viszonyok, a hazai „közállapotok” jó ismeretéből és helyes irányú elemzéséből is kiinduló pataki beszédeit, továbbá a Patakon írt tankönyveit állítjuk tehát előtérbe.

pataki évei előtt Lesznó- * ban, Lengyelországban megírja, nagy elterjedésnek örvendő, realista módszerű tankönyvét (Janua lingnarum re- aerala — A nyelvek feltárt kapuja), papírra veti didaktikai elveit (Didactica Magna — Nagy tál tálán os ] Oktatástan), Angliában panszofikus terveit érleli, Elbingben a nyelvek tanulásának legjobb módszereit kutatja- A pataki alkotások előtti nagy előkészületek eredményei tehát mar világhírnevet szereztek ComeniusnaK. Eddigi munkássága is azt bizonyítja, hogy nemcsak iskolare- íormaíor akart lenni, hanem a társadalom megreformálásának gondolata is foglalkoztatta. A jobb nevelési módszereket is azért kutatta, hogy a jobb társadalmi helyzet kialakítását is szolgálja. Pedagógiai realizmusa',mk éppen abban van a gyökere es ereje, hogy hirdetni merte: a tudomány, a műveltség mindenkié, s a tudomány nem a tudományért vacn, hanem as emberi élet, az emberi hedadas szolgálatáért. A tudomány közös mindenki szamára. A tudomány megszervezése, a tudományok közvetítése, az oktatás tehát nemeseik a vezető rétegek kiváltsága* hanem a számoéabb rész ügye is. A népnevelás nagy eszméjét ö hirdette meg először. következetes és tudatos programként.

A panszofikus iskola megvalósítási helyére. Patakra, tehát egy érett pedagógus sokoldalú tudását hozta Comeinius. Tervezeteiből* beszédeiből, tankönyveinek előszavaiból elénk tárul, a comeniusi eszményi iskola képe, társadalmi vetüle- tével együtt.

Már az lllustris Patakinae Scholae Idea c. tervezetében széles távlatokat nyitogatott. Az új iskolában mindenkit, a szegény tanulókat is mindenre, minden módon kell oktatni: itt kell az elme tükrét a bölcsességre csiszolni, a kezet a művészi tevékenységre idomítani, a nyelvet az ékesen folyó beszédre képezni. A cél megvalósítását elősegítik az' új, módszeres eljárások, tankönyvek, a gradatio (fokozatosság), az autopsia (szemléletesség), s az autopraxis (öntevékenység). Már ebben a tervezetében in ennyi új pedagógiai elv és módszertani eljárás! Comenius az új iskolából száműzte a verbal izmust, a lelketlen szótanulást.

A panszofikus iskola részletes tervezetében (Schola Pan- sophiea) alapos okfejtéssel tárja fel az „egyetemes bölcsesség” iskolájának célki tűzéseit: mindenkit (onmes). mindenre, ami az életre szükséges (ad omnia) egész teljességében (omnio) kell oktatni.

Nem véletlen az a hang sem, amellyel köszöntötte magyar tanítványait: „Köszöntlek Benneteket, nem mint tanítványaimat, de mint az igazságnak és világosságnak velem együtt tanulóit, köszöntőm Bennetek a műveleilenség leverőit!” Az sem véletlen, hogy beköszöntő beszédében (De cultura ingeniorum — A szellemi tehetségek kiműveléséről) megmutatta a művelt ember, a műveit tanító és diák eszményképét.

Comenius, s részben az ő hatására a magyar puritanusok egyik legfontosabb kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne a magyarságot felemelni a művelt nemzetek színvonalára, hogyan kell az embert művelt emberré nevelni, hogy alkalmas legyen ..sokat kigondolni”* „mindenbe élesen behatolni”, hogy pontosan tudjon „dolog és dolog között különbséget tenni”, hogy „a jót kiválasztani és követni, a rosszat mindenütt megvetni, kerülni”, hogy képes legyen „szépen és gondolatokban gazdagon beszélni”, s legyen ereje ahhoz is, hogy „a bölcseség fényét szélöm lessze” embertársai közölt is.

[Vl emes célzatossággal ak- ^ kor, amikor a műveletlen ember tunyasága és a nemesi gög tehetetlensége fészkelte be magát a magyar iskolákba, s amikor az igénytelen, závdaszqrű keskeny és kopott falak között a műveleilenség szele is csapkodott, volt emberi és pedagógiai bátorsága arról beszélni, hogy a művelt embert kell az iskola falai között kinevelni. A művelt embert megismerni tetteiről, mozdulatairól, beszédéről, sőt hallgatásáról is. A művelt ember mindig okos, mindig állhatatos, erkölcseiben emberi, nem vad, nem kegyetlen, lelki is mere le nem szennyes. Az elmaradott magyar társadalomnak is sok kiművelt emberfőre van szüksége: ezért kell a magyar iskolákat is a fény és a kultúra szinterévé tenni. Legyen az emberi műveltség nyilvános műhelye a magyar iskola is. ★

Pataki éveiben készült tervezeteiben, tankönyveiben es a latin iskola osztályait megnyitó beszédeiben is harcot hirdet a skolasztikus tanítás, a dogmatizmus és a verbal izmus ellen is. Modem és pataki tevékenységében is aktív gondolata volt, hogy a tanulókat a logikus, értelmes és önálló gondolkodásra kell nevelni. Ezért indít harcot a formalizmus és a verbalizmus ellen, ezért ítéli cl azt az iskolát, amelyben a szellemet „nem a dolgok velejével”, csupán „a szavak és vélemények héjával” terhelik meg. A hiábavaló szajkózás, a recilálás, a memória megterhelése nem gondolatébresztő, nem gondolatfejlesztő tevékenység. Helytelen, ha az iskolák a tények előtt tanítják a beszédet, és sok esztendeig a retorikai beszédgyakorlatoknál tartják vissza az élteimet. A modern nyelvi nevelésnek a feladata nem ez. Adjon anyagi, tárgyi ismereteket; a szavak tanulását kapcsolja össze tárgyi ismeretekkel: „A szavaival csak a dolgokkal összefűzve tanítsuk és tanuljuk ... mik ugyanis a szavak, ha nem a dolgok burkai és hüvelyei?” A régi iskolákban „szótanulásban öregedtek meg” az emberek, a nyelvi képzés öncélú volt. A helyes nyelvi nevelés igazi célja az, hogy alkalmassá tegye a nyelvet tárgyi (reális) ismeretek, s a műveltség közvetítésére, hogy fejlessze az emberek beszédkészségét, finomítsa a nyelv kifejező képességét. A modern nyelvi nevelés új távlatait mutatta meg azzal a követelésével is, hogy a nyelv az értelemmel párhuzamosan fejlődjék és csiszolódjék”.

\ z anyanyelv és a reáli- ák tanításának előtérbe hozása a polgári igényeknek megfelelően Comenius pedagógiájának racionalista, demokratikus és egyben nemzeti célkitűzésű vonalát erősítette.

A nyelveket (az anyanyelvet is!) nem mint a műveltség kiegészítő részét kívánta tanítani, hanem mint az ismeretszerzés és ismeretközlés igen fontos eszközét. A formális jellegű nyelvtanítás helyett, a tartalomtól elszakított oktatás helyett a tudományok, a műveltség, a mesterségek világát kívánta megismertetni. Gondolkodni és helyesen beszélni tudó embereket akart nevelni. Nem kis büszkeséggel mondja Búcsúbeszédében: „Szavakat és dolgokat adtunk párhuzamosan, beszélni, s a dolgokat megérteni, s azokról beszélni tanítottunk, mert embereket s nem kajdácsokut akartunk képezni”.

★

|t! gy dolgot még ki kell

^ emelnem, azt ti,, hogy Cumeniust nem húzta le az a nemzeti pesszimizmus, ami el töltötte érthető okokból magyar kortársait. A becsületes ven dég szemével látott mes olyan hibákat is, amelyeket magyar szemmel nem láthattak meg magyar munkatársai. Amikor elhagyta hazánkat, Búcsúbeszédében számadást vetett magyarországi működésével is, s méltán mondhatta el magáról: Legyek példa előttetek, vigyázzatok, hogy itteni fáradozásom gyümölcseit el ne veszítsétek! Alapos munkát kívántam közietek végezni: „Nem adtam dióhéjat bél nélkül, nem árultam az edényt bor nélkül”. Vigyázzatok, hogy az igaz és valódi nevelés műhelye maradjon iskolátok. Az alap le van rakva, s erre az alapra az igazabb és teljesebb nevelés egész épületét ráépíthetitek. Eötvös Loránd egyik, Comeniust méltató ünnepi beszédében méltán mondhatta el Comeniusról azt is, hogy ünnepeljük benne azt a férfiút, aki „a magyarnak magyar iskolát alapítani segített”. Mi is úgy emlékezünk reá ebből az alkalomból is, mint nemzetünk egyik legjobb barátjára, nevelőjére és tanítójára.

I)r. Bakos József tanszékvezető, főiskolai tanár, a TIT m. elnökségének tagja

1983. MÁRCIUS 28., SZERDA: GEDEON

370 évvel ezelőtt, 1592. március 28-án született JAN K.O- di£NSKV (Comenius Amos János), kiváló cseh pedagógus és író. Négy évet Magyarországon töltött, a sárospataki kollégium tanáraként. Tankönyvei — közűik a néhány évvel ezelőtt magyarul is megjelent Látható világ képekben című — a szemléltető oktatás úttörő munkái.

430 éve. 1472-ben e napon született FRA BARTOLOMEO

(Baccio ciella Porta) olasz festő, a firenzei reneszánsz legnagyobb mestere. Műveit a tömör, zárt és monumentális jel-. leg'ü kompozíció jellemzi. Főműve a firenzei Pitti képtárban őrzött PLetá.

145 éve, 1817-ben e napon született FRANCESCO DE SANCTIS olasz irodalomtörténész. Polgári demokratikus szemléletű irodalomkritikai munkáiban főleg a népiesség és a realizmus problémáival foglalkozott. __ „ „ . ... 0

70 éve, 1892-ben e napon született CORNEILLE I-I L Y M A N a belga orvos. A légzés mechanizmusát kutatta és megállapította, hogy az aorta idegvégződései döntően befolyásolják a légzési tevékenységet. A légzés szabályozása, az aorta szerépének megállapításáért 1938-ban Nóbel-dijjal tüntették ki.

JAN KOMENSKY

EGRT VÖRÖS CSILLAG Halászlegény frakkban EGRI BRODY

A megszökött falu GYÖNGYÖSI PUSKIN Májusi fagy

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH

Vadállatok a fedélzeten HEVES

Feltámadás

FÜZESABONY'

Békét a* érkezőnek PÉTERVASARA Messzi utca

manóra

Egerben este 7 órakor: bal a savoyban

(Szelvénybérlet)

Gyöngyöshalászon este 7 órakor: Gyertyafénykeringő Tarnazsadányban este 7 órakor: Egy pohár víz

IHS

ilcimmus

f

— AZ ELMÚLT ÉVBEN 4089 darab üdülőjegyet adott ki a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Ebből 184 külföldi üdültetés és 536 gyermeküdültetés volt. Az idei üdülőbeutalók vállalatok, hivatalok közötti szétosztását — a tavalyihoz hasonlóan — a szakmai területi bizottságok végzik.

*• I« ‘■’'■!iiiii]iii>viiviiiniiiiit«iiiiTiitt!tiiifuai:iiiiiiiit,iiiifaiiiiitiiiiiiiiiniiiwiiMiiiiittiiiiaiiii[ti]|ntt[iui<>iii*:iiiiat!iiiiniii«iiit:itfiiiiiitiiiii,tii iaimitii^iiaiiiti*iiamiiiiiaiiaiiaiiaiiaiiviiai:atiaMa|.ianattaiiair.iiai>aiia.ta[.«.ia"aiiii<aiiaiisiiaiiatis latMiitiiajUiiaiiatiiuaiiiiiaiia

15.

— Annyira nem — mondta Schelicnberg, hogy tegnap bejött hozzám, és közölte, hogy szeretné abbahagyni az egészet. Hiába — mondta nekem —, úgy látszik, túlbecsülte a képességeit, azt hiszi, mégis a filozófiánál kell maradnia. Még kedélycskedett is. Közölte, ha kell, valóban megírhatja az „Ösztönös és tudatos faji motívumok a világnézet kialakulásában” című munkát. Kérte, szerezzük vissza neki a bécsi tanszéket. Hozzátette, hogy Berlint tulajdonképpen sohasem tudná megszokni és derűsen ismételgette, hogy „Wien, Wien, nur du allein ..

— El vagyok ragadtatva a gondolattól — morgott a Mészáros —, hogy ez az úr akár Becsben, akár másutt, akkor kürtöl világgá mindent, amikor kedve tartja.

Himmler most mozdult meg először. Higgadtan bólintott.

★

Schellen berg is bólintott, amikor jelentették neki, bog;/ Lange megjelent. Aztán azt mondta a titkárnőnek:

— Engedje be, küldjön el minden várakozót, es szóljon Müliemck.

Az asztalon éppen kialudtak a piros lámpácskák, amikor Lange belépett. Sugárzott. Az arca piros volt; a mozgása ruganyos.

— Régen láttam ilyen jó színben, Lange.

— Amióta megmondtam magának, hogy abbahagyom, újjászülettem.

Vége az átvirrasztott éjszakáknak, az őrjítő és az ember szemébe röhögő problémáknak. Nem győzök hálálkodni magamnak, hogy elég nagy voltam a beismeréshez: nem vagyok a gyakorlat embere, nem tudom megcsinálni, amit vállaltam. Ezzel viszont maga az ötlet, az ötletem, semmivel sem lett kisebb. Önök előbb-utóbb megtalálják azt az embert, aki meg is tudja valósítani ezt az ötletet.

— Majd igyekszünk — ígérte Schellenberg.

— Es a tanszék?

— Természetesen intézkedtünk. Néhány nap múlva utazhat, professzorom. Wien, Wien, nur du allein — és Schedenberg mosolygott elbűvölően.

— Hát akkor én megyek is — mondta Lange és felemelkedett foteljéből.

Müller — ígéri, agyarra* a

Gestapo-ember, aki egykor Heydrich megbízásából mérget, majd ellenmérget töltött Schellenberg poharába, bejött, belekarolt és lekísérte.

. A másnapi lapok kis hírben közölték, hogy dr. Albert Lange egyetemi tanai', a filozófia professzora, tragikus autóbaleset következtében elhunyt. Űj, piros Mercedesét felfordulva, összezúzva találták meg az árokban. Dr. Lángénak családja nincs, Berlinben temetik el.

— Semmi más nem érdekelte, csak a tiszta tudomány, az emberi gondolat gyönyörű szárnyalása — mondotta ünnepi beszédében a nyitott sírnál a Humboldt-egyetem rektora.

in.

KRUGER SZÁZADOS SZÍNRE LÉP

Schellenberg türelmetlenül dobolt íróasztalán. Ujjai először egy gyors thüringjai népdal taktusait verték a kemény- fán, aztán indulókba csaptak át Wir fahren gegen Engelland — dünnyögte és szinte kísérte saját magát Hirtelen legyintett egyet, mérgesen felugrott, kéfcszer-háromszor gyors, határozott lépésekkel végigsétált a szobán. Ismét VK-Eaaöfci. a karszékbe és kis

zománcozott naptárával foglalatoskodott. Kattintott egyet rajta és a jelzés engedelmesen váltott május 9-ére, ami annyit jelentett, hogy május 8-a van, péntek. Schellenberg naptára

— ez köztudomású volt — mindig egy nappal előbbre mutatta az időt. A jövő embere vagyok — adomázott — és gondja volt rá, hogy a Házban — amint központjukat nevezték

— mondása minden illetékesnek a fülébe jusson.

Ezúttal az idegesség felhői

liomátyositották el nyugalmát. Délelőtt 11 órára hívatta a Mészáros, és ő pontosan tudta, miről lesz szó. Megint ezekről az átkozott fontokról. Néhány hónapja csend volt körülöttük, már remélte, hogy az egész ügy feledésbe ment. Nem keltett volna elfogadni annak a

hóbortos professzornak az ajánlatát. De miért éppen most jutott ez valakinek eszébe? 1942. tavaszát írják és nem 1940. nyarát. A csatáit a belorussz őserdők peremén folynak. Sztálingrádról már múltidőben beszélnek, a háború tüze emészt a Csendes-óceán pálmafás szigetein és az invázió terve egyelőre az Atlanti-fal építésévé módosult. Kinek van most szüksége a fontokra? Megérné-e az egész cirkusz a fáradságot, amikor megbízható kezekre ezer , helyen lenne szükség?

Vagy mégsem a font-ügy? Kal- tenbrunner telefonhívása határozottan ingerült volt és különben is, Kurt mindig igazat állít. Kurt — a Mészáros egyik magántitkára volt és rendszeresen tájékoztatta Schellenberget mindarról, amiről nem szerzett tudomást hivatalból. Nem ingyen. Az én költséges, de biztos villámhárítóm — így könyvelte el magában Schellenberg a titkárt.

Három perccel tizenegy óra előtt érkezett. Kaltenbrunner előszobájában Kurt kifejezéstelen arccal fogadta és udvariasan a belső ajtó felé mutatott. {Folytatjuk)

— Bennünket az isten is egymásnak teremtett — mondta Jucika meggyőző tekintet kíséretében ...

— Latod, szívem, ezért vagyok én meggyőzödéses ateista — mondta Ödön és hálát adott az istennek, hogy nincs.

(— o)

— AZ ELMÚLT HÉTEN ülést tartott a mezószemerei községi tanacs végrehajtó bizottsága, ahol megbeszélték a kapasnövényeU területeinek

— cukorrépa, kukorica — felosztását a tagok között, akik családtagjaikkal, vagy munkacsapatokban művelik meg azokat.- MA, MÁRCIUS 28-AN tartja mérlegzáró évi közgyűlését a Gyöngyösi Gép- és Mo-'< torjavító Ktsz. A vezetők jól felkészültek a beszámolóra és azt szeretnék, hogy az elmúlt évi tapasztalatokból kiindulva, a tagság minél több javaslattal és ötlettel segítené a ktsz további munkáját.

— AKTIV AÜLÉST tartanak ezen a héten a hevesi asszonyok, ahol a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat beszélik meg.

— A HATVANI Konzervgyár 106 százalékra teljesítette 1961, évi tervét. Ebben az cvbctt 2700 vagon árul kell gyártania, ami 42 százalékos mennyiségi felfutást jelent. Új paradicsom- feldolgozó gépegységet szereltek be, de ésszerűsítéssel, kellő szervezéssel a régi berendezéseket is jobban kihasználják.

— KIOSZTOTTAK családokra a területet Heves mind a hét termelőszövetkezetében. Ez a módszer már az elmúlt évben is bevált, s így a tsz vezetősége az idén is alkalmazza.- 58 MUNKÁSAKADÉMIA működött ebben az oktatási évben Heves megyében. Jelentős eredményeket értünk el a munkásság között folyó ismeretterjesztésben, hiszen két évvel korábban csak három, tavaly pedig 25 munkásakadémia működüti,

— A MÁTRA DERECSKE! Téglagyárban szerdára várják az Építésügyi Minisztérium és a tervező intézet szakértőit. Felülvizsgálják az elmúlt nyáron tizembe helyezett műszárítót. A gyár vezetői tanácsol cs segítséget várnak a technológia jobb kidolgozására. hogy a selejtet csökkenthessék.

— A VISONTA1 külszíni szénbánya és új erőmű beruházási programját, a megoldásra váró műszaki—szervezési feladatokat jelenleg két, országos bizottság vizsgálja. Sürgetik a terveket, hogy megindulhasson, ötéves tervünk egyik legnagyobb beruházása.

— A PARÁDI Üveggyár nagyon szép kivitelű, és lényeges mennyiségű ólomkristályt gyárt külföldi megrendelésre. Jelenleg Kanadaba, az Egyesült Államokba és Olaszországba szállítanak olomJmstaiy iihurös, pezsgő* poharakat.