Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-28 / 73. szám
1962. március 28., szerda NEPOJSAG s Nagyobb szaútuilás - magasabb jövedelem KÖZHELYNEK TETSZIK mái- az a régi „úri mondás hogy elég a parasztnak annyit tudnia, hogy ha esik az eső, eresz alá álljon. Manapság már éppen a való élet bizonyítja, hogy a mi parasz,Ságunk igenis tanulni, művelődni, olvasni akar és egyre többen ki is használják azokat a lehetőségeket, amelyeket népi államunk részükre biztosít. Csupán megyénkből évente ezren és ezren vizsgáznak az általános' iskola, a különböző középiskolák osz.ályaiból, ma már a legtöbb háznál van rádió, sok helyen televízió, újságokat, folyóiratokat olvasnak az emberek, a falvak né pe. Ám mindez szép és jó dolog, de az általános és politikai műveltség mellett emelni kell a termelőszövetkezeti gazdák szakmai műveltségéi is. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem elegendő, ha csak az elnök és az agronómus érdeklődik a legfrissebb szakmai kérdései: iránt, mert a szaktudás égetően fontos minden tag számára. A napokban több termelőszövetkezetet meglátogattunk. Jártunk Deiken, Nagyrédén, Gyöngyösorosziban, Erdőtelken is. Beszélgettünk az elnökökkel, brigádvezetőkkel. Ezek az emberek érdekesen vetették fel a szakmai műveltség kérdését és elmondották, hogy véleményük szerint nap mint nap maga az élet támaszt követeléseket minden termelőszövetkezeti taggal, — de különösen a brigádvezetőkkel, munkacsapatvezetőkkcl szemben. Maga az élet veti fel így a kérdést: lehet-e jó szövetkezeti vezető, jó, szakértelemmel dolgozó tsz-tag valaki, ha nem ismeri tökéletesen azt a munkát, amelyet végez? A választ nem mi adjuk meg, de maga az élet mondotta ki a nagyfügedi, az erdőtelki, a gyöngyösoroszi elnök száján: — Nincs sem jó vezető, sem jó tsz-tag kellő szakértelem nélkül. Mert vajon milyen állatgondozó az olyan, aki nem ismeri annak a takarmánynak az összetételét, amivel eteti jóSzívesen segít Meglelent a „Béke és Szocializmus“ legújabb száma A márciusi számban olvashatunk a Portugáliában, Ciprusban, Irakban, az Egyesült Államokban és Kongóban i- alakult politikai helyzetről, a szocialista országok problémáiról, valamint általános politikai és filozófiai témákról. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, a portugál népnek a fasiszta Salazar-rendszer elleni harcával foglalkozik cikkében; hasonló témáról szól a közelmúltban elhunyt Adzsoj Kumar Ghosnak „Goa felszabadítása” című cikke. A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkára Ezekiel Papaioanu „Ciprus népe harcol a szabadságért és a társadalmi haladásért” címmel írt cikket. Erich Karrens professzor a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnöke írásában a Nemzeti Front szerepét és jelentőségét elemzi. Stanley Ryerson, a Kanadai Kommunista Párt Országos Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, történész, „Az amerikai életforma kulisszái mögött” című cikkében bemulat néhányat azok közül a sajátos feltételek közül, amelyek befolyásolják az Észak-Ameri- kában és Kanadaban élő néptömegek társadalmi tudatának fejlődését. A folyóirat szerkesztősége új rovatot indított ebben a számban a „Béke és Szocializmus interjúja” címmel. Tizenkét ország szakszervezeti vezetője különböző kérdésekre válaszol a rovatban. Otto Brúnó írása az igazságra és annak kritériumaira vonatkozó marxista tanításról szól. „A kommunista és munkáspártok életéből” című rovatban az argentin, a japán nőmozgalom és az NDK nőmozgalmának problémáiról közöl a lap ismertetést. Az „Eszméé ere” rovatban rövidítve közlik a „Béke és Szocializmus” kerekasztal megbeszélésén elhangzott beszédeket Ismerteti a folyóirat D. Fleming amerikai professzor kétkötetes könyvét (,.A hidegháború és annak eredete”), valamint Jack Woddis „Afrika '— az oroszlán felébred” című könyvét, amely az afrikai népeknek a gyarmati uralom ellen vívott harcáról szól. Sipos Károly Szentdomonkos község vb-elnöike nem mezőgazdasági szakember, de amióta felujában is megalakult a termelőszövetkezet, munkájánál: jelentős részét a közös gazdaság politikai és gazdasági megszilárdítása teszi ki. örvendezve beszél arról, hogy nemcsak az ő érdeklődése fordult a termelőszövetkezetek felé, de a községben lakó ipari munkások is szívesen segítenek szabad idejükben az építkezésnél és a sürgős mezőgazdasági munkáknál. — Az ő segítségükkel sikerült elérni, hogy a múlt évben öt gazdasági épületet húzhattak fel, hogy járási viszonylatban is elsők közé tartoztunk a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Most együtt örülünk annak, milyen szépen gyarapodott egy év alatt szövetkezetünk. Fejből sorolja a számokat, adatokat, hogy traktort vettek pótkocsikkal, különböző gazdasági felszereléseket, s az idén már jelentős mennyiségű húst is adnak közfogyasztásra, 49 sertést, 51 szarvasmarhát, 15 ezer tojást. — A községi tanács milyen módon tudja segíteni a termelőszövetkezet jobb működését? — Nincs olyan komolyabb jogi, vagy egyéb probléma, amit ne közösen tárgyalnánk meg a szövetkezeti élekéi. Az e hónapi tanácsülés is a termelőszövetke. zeté. A tavaszi munkákra vaió felkészülésről tanácskozunk, remélhetőleg sok jó javaslattal tudják a tanácstagok elősegíteni a vetés és egyéb munkák megszervezését, A munka egyébként az év első hónapjaiban megin. dúlt, a Láz-dűlőbe hordták a trágyát. Felosztották a háztájit, rendbeszedték az állatállományt, s persze tanultak a szövetkezet tagjai. Sikerrel zárult a munkaegység számító tanfolyam, s a fiatalok igyekezete is, hogy újból felélesszék a színjátszó csoportot. S ami az egyéb segítséget illeti? A községi tanács minden lehetőt megtesz: legutóbb együtt intézkedtünk egy földrendezési panasz ügyében, korábban pedig az erdőgazdasággal támadt vita tisztázásában adtunk segítséget — említett meg néhány esetet Sipos Károly. A községi tanács fiatal elnöke tehát erejéhez, tapasztalatához képest örömmel segíti a termelőszövetkezetet, hogy mielőbb igazi nagyüzemi gazdasággá váljon. Búcsúzóul még megnyugtatott, hogy ha jobb idők járnának, hiába is ke. restük volna irodájában. Ugyanis, ha csak teheti, együtt járja a határt Sípos Ágoston tsz-elnökikel, a szövetkezet vezetőjével, egyrészt, hogy jobban megismerje a közös gazdaság kisebb- nagyobb problémáit és segíthessen annak megoldásában, másrészt, hogy gyarapítsa mezőgazda- sági szakismereteit, amelyek immár fontos követelmények a tanácselnökök számára is. Tehát legközelebb már a határban keressük a falu fiatal tanácselnökét. K. E. Termelj&mk olcsóbban, több takarmányrépát Az egységnyi területe« átszámított legnagyobb szára** anyagtermést adó növényünk az egész télen etethető takarmányrépa, amelynek különleges takarmányértékét nem kell külön ismertetnünk. A régi vetésmód hátrány« az, hogy a gomolyban levő több magból kikeH csirák egymást gátolják a fejlődésben. Az így gyökérzetében is összefonódott csomóé növények egyelése a sűrűbb állomány miatt igen nehézkes volt és sok munkát igényelt. A koptatott répamag használata esetén a pararétegétől megfosztott mag jóval kevesebb vízzel, nedvességgel is csírázásnak indul és korábban, gyorsabban, egyenletesebben kel. Az így erőteljesebben fejlődő növény a szárazabb körülmények között is jobban fejlődik, így is biztosabb, jobb termést ad. Az egyenletesen ritkított vetésből fejlődő palánták egye- lósi munkája jóval liöny- nyebb, és hamarább végezhető el. Az egyelés elvégzését a külön álló egyes répák nem síny- lik meg, törésmentesen fejlődhetnek tovább. Ha az egyelés kissé megkésik, a késedelemnek sem lesz nagyfokú, termést csökkentő következménye, mint a nem koptatott répamag vetése esetén. A koptatott takarmányrépa- magból csak 5 kilogrammot kell vetni, mig a régi módszer szerint holdankint 14 ki- ligrammot kellett. A koptatott takarmányrépamag ára kilogrammonként 27 forintba kerül, tehát lényegesebb megtakarítást jelent a nem koptatott maggal szemben. Börcsök Albert, Bíróság előtt Rácz Dadányi Miklós a kétszeres rablógyilkos Megrázó rablógyilkosság hire zaklatta fel a várost az elmúlt év decemberének uta’só napjaiban. Karácsony elölt való napon, 1961. december 24-ének délutánján Rácz Dadá- nyi Miklós, 33 éves andornaktályai lakos kioltotta életét az Eger, Bartakovics utca 36. szám alatt lakó, 84 éves Molnár Kálmánnak és 80 éves felesegének. A gyilkost a helyszínen elfogták, letartóztatták, s ügyének tárgyalását tegnap délelőtt kezdte meg a Megyei Bíróság, dr. Sebestyén Béla büntető tanácsa. Az érdeklődő hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a tárgyalóterem padsorait, de talán még többen is voltak azok, akik a nyílt tárgyalásra már nem juthattak be. Az első tárgyalási napon a vádlott kihallgatására és tanúkihallgatásokra került sor. A vádlottal és a hallgatósággal dr. Sebestyén Béla bíró ismertette a vádiratot. Berki Márton, akivel Rácz Miklós kutat ásott, tanácsolta, hogy karácsonykor jöjjenek be a városba ünnepet köszönteni. Gyalog indultak el, december 24-én reggel, velük tartott Pu- somai Aladár is. A „kanadai” városrészben kezdték el a kö- szöntgetést, majd folytatták a Pozsonyi, Lenin, Grónay, Sóház, Neumayer és a Vörösmarty utcákban. Mindenütt szemetesnek adták ki magukat. A Vörösmarty és a Csiky utca sarkán Berki és Pusomai elosztották a kapott pénzt, Rácsnak nem adtak belőle, mondván, hogy majd odaadják a feleségének. A csoport akkor szétvált, Berki egyedül folytatta tovább a köszöntést és később találkozott Rácz-cal. Ketten mentek be a Bartakovics utca 36. szám alá, a Molnár Kálmán házaspárhoz. A háziak, soíkallva Rácz «tartózkodását, kérték, hogy menjen már társa után, mert így nem fog pénzt keresni. Rácz nem hajlott a szóra, élelmiszert kért, de a háziak nem tudtak neki adni. Molnár Kálmánné egyik szomszédjának, Jékli Sándornénak szólt, jöjjön már és segítsen a lakásból eltávolítani Rácz Dadányi Miklóst. A két asszony a vádlott karját fogva, próbálták a lakásból kivezetni, Rácz azonban a kezükből kitépte magát, és az asztalra borult, részegséget színlelve. Jékli né eltávozott, s már nem tért vissza, mert egyik rokonát kellett kórházba szállítani. Az idős házaspár ismételten kérte, hogy távozzon már a lakásból Rácz. A vádlott azonban nem mutatott hajlandóságot erre: elhatározta, hogy Main éréket megöli és a lakást kifosztja. Később, amikor meggyőződött arról, hogy Molnárék már újabb segítséget nem hívnak eltávolítására, kiment a lakásból az udvarra és tájékozódott, otthon vannak-e a többiek, vagy sem. Vissza akart térni a lakásba, a dupla ajtók közül azonban a belső üveges ajtót zárva találta. Kérte: nyissák ki, de mert nem nyitották, azt benyomta, s a köpönyegajtót is belülről a kapoccsal bezárta. A lakásban Rácz dulakodni kezdett az egyébként fél lábú Molnár Kálmánnal, csukott zsebkésével többször arcába sújtott, s az idős ember földre esett, eszméletét elvesztette. A sikoltozó Molnár Kálmánnál harapásokkal próbálta elhallgattatni, majd őt is ütlegelni kezdte zsebkésével; az asszony a kövezetre zuhant, félig térdelő testhelyzetben, — Rácz ily módon kezdte meg az erőszakos nemi közösülést. 16 óra 30 perckor érkezett a lakás elé a sértettek leánya, özv. Veres Béláné, aki beszólt az ajtón, s hallva szülei segélykérését, elszaladt Halmai Béla nevezetű vejéhez, aki rögtön a helyszínre érkezve, feltépte a bezárt külső ajtót. Borzalmas látvány tárult eléje: a két idős ember a konyha kövezetén feküdt vérben, s mellette ott állt Rácz. Halmai Béla szólt az udvarban lakó Jékli Sándornak: őrizze a lakást, meg ne szökjön a gyilkos, ő telefonál a rendőrségre! Rácz Dadányi Miklós mindenáron szökni próbált gyilkossága színhelyéről, de ez nem sikerült neki. Letartóztatták; de rnég a konyhában tartózkodva, bicskájával jobb combjába szúrt, hogy ütőerét elvágva, elvérezzen, majd a kapitányság felé tartva, a rendőrségi kocsiban bal lábába is beleszúrt kétszer. Molnár Kálmánné a helyszínen meghailt, férje a kórházba szállítás után egy órával lehelte ki életét. Molnár Kálmán testén 20 kül- sérelmi nyomot találtak (15-öt a fején), ezenkívül súlyos bel- sérülései is voltak (bordatörések, májrepedés, agyrázkódás, szívcsúcs sérülés). Felesége testén 17 külsérelmi nyomot fedeztek fel (hetet a fején); az idős asszony halálát koponyaalapi törés okozta, amely az orr és az arckoponya csontjainak sérüléséhez társult, több bordája szintén eltörött. A bordatörések oka, mint ezt a vizsgálat megállapította, az volt, hogy a vádlott a földön fekvő sértetteket megtaposta. A bíróság Rácz Dadányi Miklóst kél rendbeli gyilkosság, egy rendbeli erőszakos nemi közösülés és egy rendbeli rablás bűntettének elkövetésével vádolja. Rácz Dadányi Miklós a kihallgatás során rendületlenül tagadta, hogy szándékosan ölte meg az idős házaspárt. „Határozottan nem emlékszem...”, „nem tudom...’’, „ez nem jut agyamba...”, „nem állítom határozottan...”, „nem tudom pontossággal megmondani” — ilyen szavakat használt szüntelen. Azt állította, hogy azért akart visszamenni a lakásba távozása után, mert meg akart halni, később azt is hozzátette, hogy az idős asszonyt kívánta megcsókolni. Arra sehogyan sem akart emlékezni, hogy mivel ütötte az öregeket, mivel okozta halálukat. Ezeket mondotta: „A bácsit sima kézzel ütöttem meg. De nem tudom, elmondani, mit emeltem fel, mivel ütöttem meg és hányszor... Azt nem tagadom, hogy megütöttem, de hogy mtoei, azt nem tudom. Hogy került-e bot a kezembe, ezt nem ámítom biztosan, azt se hogy igen, azt se, hogy nem...” Rendületlenül tagad a vádlott. Tagadja a helyszíni szemlén készített, s általa megjátszott mozdulatokról készült fényképek valódiságát, tagadja az írásba foglalt vallomások igazságát, tagadja azt a vallomását is, amelyet a magnetofon szalagja őriz. Mindenáron meg akar menekülni a legsúlyosabb ítélettől — s ezt nyíltan be is vallotta. Védekezései tagadásai nem elfogadhatók, hiszen a cselekmény elkövetési illetőleg elhatározási körülményei nyilvánvalóan szándékosságra mutatnak. Mikor a ma-' gatehetetlen öregeiket látta, született meg benne az elhatározás: megöli őket és kirabolja; ezért időzött hosszan a lakásban, s várt a cselekmény nyombani • végrehajtásával. Társa háromszori hívására sem távozott a lakásból.- Tervszerűen,. higgadt nyugodtsággal készült a gyilkosságra: azért játszotta meg a részeget is, hogy csellel csapja be a sértetteket és Jéklinét; tájékozódott az. udvaron, megvannak-e a körülmények cselekménye elkövetéséhez; a külső ajtót belülről bereteszelte; mikor a gyilkosságot felfedezték, menekülni próbált, hogy a büntető felelösségrevonást elkerülje. Ezek a tények mind- mind szándékosságra mutatnak, amelynek most látszatát is igyekszik elködösíteni a büntetett előéletű Rácz Dadányi Miklós. A kétszeres rabló- gyilkosság elkövetése előtt nyolc ízben állt már a bíróság előtt a vádlott; a felszabadulás utáni éveket szinte teljesen börtönben töltötte el. Legnagyobb büntetése 4 év volt; legutoljára egy évet ült s büntetéséből 1960. június 4- én szabadult. Állandó munkahelye nem volt, alkalmi munkából és lopásokból élt. Hét ízben lopás miatt, egy ízben (1948-ban) fegyverrejtegetésért ítélte el bíróságunk. A tanúk, szakértők meghallgatására és talán az ítélethirdetésre is, vna kerül sor. Ennek ismertetésére holnapi lapszámunkban visszatérünk. (pataky) a Jön a tavasz, jöjjön a nagytakarítás „Tükör” ablaktisztító Folyékony padlófény, */a 1. Szőnyeg- és kárpittisztító Bútorfényesitő és tisztító Padló beeresztő f ószörseprő 9.— forint 6.— forint 15.— forint 4.— és 5.— forint 10.40 forint 33.30 és 35.— forint figyelembevételével rendeznek j meg —, segítenek abban, hogy az illető termelőszövetkezet ! ben megjavuljon a munka mi nösége, emelkedjen a termelés. Egy-cgy brigád megtárgyalhat esetenként egy olyan cikket, amely a baromfineveléssel, vagy a sertéstenyésztéssel foglalkozik, de a cikk megtárgyalása során beszélhetnek arról is, hogy ezt, vagy amazt a munkát az ő brigádjuk, az ó termelőszövetkezetük hogyan oldja meg, pontosabban mondva alkalmazni lehet a lap iránymutatásait, kutatási eredményeit saját munkaterületükre. Ne legyen tehát furcsa az, hogy a szövetkezeti gazdák, a szövetkezeti vezetők szakmai tudásának fejlesztését most, éppen most, az amúgvis megkésett tavaszi munkák megkezdésének pillanatában szorgalmazzuk, hiszen látnia kell mindenkinek, hogy a nagyüzemi termelés módszerei és lehetőségei mások, mint az egyéni parcellákon való gazdálkodás, és ezeket a módszereket, eljárásokat meg kell tanulni, el kell sajátítani. A FELSOROLT teremlőszö- vetkezetek példája szolgáljon megyénk minden termelőszövetkezetének buzdításul. Arról, van ugyanis szó, hogy a napokban teljes ütemben meginduló tavassá feladatok végzése mellett tanuljuk meg azokat egyre jobban, egyre szakszerűbben végezni. A céltudatosság, a tudományosság irányítsa és vezesse minden termelőszövetkezeti tag munkáját és ha így lesz, akkor a szerzett szakismeret előbb utóbb magasabb jövedelemmé, több terméssé, forintokká válik... Szalay István szagait, vagy milyen baromfi- tenyésztő az az asszony, aki csak a „régi módon” akarja felnevelni a szövetkezet több- ezres csibeállományát? Keli hát a szaktudás, kell hát a [ szakmai műveltség, túlzás nél- j kül mondhatjuk, — úgy kell, j mint egy harapás kenyér. De a felvetett probléma ismét új kérdéseket dob felszínre. — Mikor tanuljon, miből tanuljon a szövetkezeti vezető, a szövetkezeti gazda? Bevalljuk: még néhány esztendővel ezelőtt magunk is úgy gondolkodtunk: a tél a tanulás ideje, akkor tanuljanak, olvassanak, képezzék magukat a paraszt emberek. i Van is ebbon valami, hiszen a különböző tanfolyamok ideje valóban a téli időszak, ám ma már az élet azt követeli tőlünk, hogy a rendszeres munka mellett, rendszeresen olvasunk szakirodalmat, ha csalt egyetlen félórácskát is naponta. A MÁSIK PROBLÉMA: melyik. az a szakirodalom, amelyből legtöbbet, legjobban tanulhatnak a szövetkezeti tagok? A választ itt is az élet adja: Nagyrcdén a Magyar Mezőgazdaság című lapból az elmúlt hetekben 66 példányt rendeltek meg és a lap elkerül minden brigádvezető, minden munka csapatvezető kezéhez. Tapasztaltunk olyan kezdeményezést is, hogy a Magyar Mezőgazdaság című szaklapnak egy-egy cikkét havonként egy este közösen megbeszélik a brigádtagok. Vitára pedig egy olyan cikket bocsátanak, amelyre már jó élőre felhívták az emberek figyelmét, érdeklődését. Hogy mennyi értékes ötlet, mennyi kincseket érő javaslat és. elgondolás születik ezeken a megbeszéléseken, azt csak azok tudják, akik már barátai ennek a lapnak. És már sorolhatnánk egész sorjával olyan brigádvezetöket. akik a lehetőségükre álló minden eszközzel iparkodnak megoldani a brigádtagok szakmai képzését. A Magyar Mezőgazdaság cikkei nyomán rendezett havonkénti ankétok, tanácskozások, — amelyeket ter- mésztesen a helyi adottságok
