Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
vaun PROI PTÄRJAl. EGYESÜUETEK! 9 •» Lsemben a hevesi keltetőáUomás AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 71. szám ARA: 60 FILLÉR 1962. március 25., vasárnap A gépírónő Névtelen munkatársa a papírnak, a betűknek. Az aktákon, az ügyiratokon csak neve kezdőbetűje szerepel — ott szerénykedik az „előadóé” mellett, mint középkori krónikás monogramja a lap alján. A kezdőbetű — a P, a J, a T — embert jelent, aki nyolc órát ül a gép mellett, és sorok, bekezdések, teleírt \ lapok kerülnek ki billentyűkön táncoló ujjai alól. Nem ő adja ki az utasítást, nem ő hívja fel a figyelmet a hiányosságokra, nem ő reklamál, ha lejár a határidő, nem ő készíti a jelentést. Nem ő irányít.— Csak leírja, papírra veti mások elgondolásait. De ezt a csak-ot idézőjelbe kell tenni — jóllehet a gépírónő valóban „csak” ezt teszi nem többet. De ezzel, az ő munkájával válik teljessé, igazán hatékonnyá, J gyorssá a hivatal, az inté- . zet tevékenysége. í Az év báromszázhatvan í napján, mikor dolgozik, í nem veszik észre. De ha öt í napig távol van munkahe- I Iyétől, „kizökken a kerék”, J szaporodnak az elintézetlen ügyek. Elmarad a rendelés, a vállalat elmulasztja a határidőket. „Csak” ezt kerüli el a vállalat: ha időben hagyják el irodáit a hibátlanul .lemásolt levelek, a „visszaigazolások”, az értekezletre szóló meghívók, az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvek, a határozatok. A gépírónő — fontos tényezője az üzem, az intézet mechanizmusának. Olyan, mint az olaj a gépeken: feltétlenül szükséges. Nélküle nincs korszerű ügyintézés. Az olajról senki sem beszél úgy, hogy „csak”, mikor a gép működéséről van szó. De ez a „csak” nemcsak a munkahelyén betöltött — rosszul ismert, s gyakran el sem ismert! — szerepére vonatkozik: néha olyan értelemben használják, lebecsülendő hanghordozással: amely azt fejezi ki, hogy ez a szakma milyen helyet foglal el a foglalkozások hierarchiájában. — Régen alakult ki ez a hierarchia: mikor még álomnak is merész volt a fizikai és szellemi munka közti határok elmosódásáról beszélni, mikor erőteljes férfiak tollal körmölgető munkája szellemi tevékenységnek számított: de az örökébe lépő gépírónőnek a „jobb” fizikai munkásnak kijáró megbecsülést sem adták meg. Gépírónő. — Nem élettelen „kellék”, „segédeszköz”, nem gép, amely ír, hanem ember, nő, aki gépet kezek Ember, akinek magánélete van, családja, kulturális igénye — éppúgy, mint annak, aki diktál neki. Munkaidő alatt a gép fölé hajol, háta, keze elfárad. Ha letelt a nyolc óra bölcsődébe siet, bevásárolni megy, vagy moziba, színházba. Mint a többiek — a munkatársak és a „felettesek”. Ott már nem „csak” gépírónő, hanem ügyfél, dolgozó, akit becsülni kell. Kötelező, — illik. — Megkapja azt, amit néha megtagadnak tőle azok, akik egy helyen dolgoznak vele, de néhány „kulcsszámmal” magasabb a fizetési besorolásuk. — Az ő megbecsülésüket is megérdemli, arra is méltó. (krajcár) Tovább fejlődik a nagygombosi tangazdaság állattenyésztése Három új hizlaldát építenek Ebben az évben tovább fejlesztik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának nagygombosi körzetében az állattenyésztést. Eddig 250 tehenet, 230 egy-, kétéves üszőt, 140 itatásos borjút, 1100 hízósertést, 200 anyakocát, 800 süldőt, kétezer juhot, 47 lovat, 1500 törzsbaromfit és 2000 négyhetes csibét tartottak itt nyilván, ami azt jelenti, hogy egy holdra 2—2,2 számosállat jutott. 1962-ben 50 tehénnel, 110 itatásos borjúval növelik az állatállományt, a sertések számára pedig Kisgomboson két új hizlaldát, Nagy gomboson pedig új, 1300 férőhelyes hizlaldát építenek. A NÉPÜJSÁG ÉS a TIT SZABADEGYETEME ★ NŐK HELYZETE A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEK ★ Harmat—Réti: A TOPLITZ-TÓ TITKA ★ IRODALMI MELLÉKLET ★ SZÓVÁ KELL TENNÜNK Már csak az időjáráson múlik... I960 januárjában' keltettek először naposcsibét a Hevesi Baromfikeltető Állomáson. Azóta állandóan műszakban vannak a gépek: hat, tízezres keltetögép. Ebben az évben már 55 ezer 175 csibét keltettek, és szállítottak ki a gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, ti járás földművesszövetkezeteinek, de jut belőlük bőven a szomszédos járásoknak is. Az üzem éjjel-nappal dolgozik, tíz asszony váltja itt egymást, s végzi a tojások átvizsgálását, meg a többi tennivalót: gépellenőrzést, takarítást, stb. A gépek működtetésére fokozott gon■* dot kell fordítani, mert a legkisebb eltérés is súlyos veszteségeket okozhat a keltetésben. Ügyelni kell az egyenletes hőmérsékletre, a levegő páratartalmára, a vakcinálásra és 4 kikelt naposcsibék egészségére. Képünkön a keltetőállomás belső berendezését látjuk. (Foto: Kiss Béla) >rt^w^AAMMAWAWA\W\AVAWAWW/VWWWVWWWMWWWWMMMWWVVWVWWWW>< A füziesabonyi járás termelőszövetkezetedben a kedvezőtlen időjárás ellenére is, megkezdődtek a tavaszi munkák. A járás szövetkezeti gazdái minden alkalmas pillanatot kihasználva, igyekeznek azon, hogy mielőbb a földbe kerüljenek a tavaszi vetésekre szánt magvak. A tavaszi munkákról szóló első jelentések arról számolnak be, hogy még a legutóbbi havazások előtti időszakban 15 204 katasztrális holdon végezték el a szövetkezetek az őszi vetések fejtrágyázását. Ezzel a járás kenyérgabonatermő területének nagyrésze megkapta a szükséges tavaszi erősítő trágyázásokat. A vetésekről szóló hírek arról is számot adnak, hogy mindenekelőtt a mák vetéséhez láttak hozzá a járás szövetkezetei. A sarud! Kossuth Tsz-ban húsz, a mező- szemerei Kossuthban 10, és a füzesabonyi Petőfi Tsz-ben szintén 10 hold mákot vetettek el. A járásban egyébként eddig 65 holdnyi területen vetették el a mákot. A tavaszi árpa vetések mindössze 73 holdat lesznek ki járási szinten. Ebből a mennyiségből a sarudi Kossuth Tsz tagsága 15 holdat vetett el. Legtöbb tavaszi árpát a mező- tárkányi Ezüstkalász Tsz tagjai vetették, 44 holdpn. A borsó vetését a szihalmi Kossuth Tsz tagsága' kezdte meg a járásban elsőnek, s amint az időjárás és a talajviszonyok lehetővé teszik, a járás összes szövetkezete követi példájukat. A járásban egyébként mindenhol intézkedési tervet készítettek, s amint lehet, azonnal hozzálátnak teljes erővel, minden gép és lófogat munkábaállítá- sával a tavaszi vetések mielőbbi sikeres elvégzéséhez. . Cs. r. Társasutazás tanulási kötelezettséggel Az idei nyárra újfajta kirándulásokat szervez az IBUSZ a Német Demokratikus ’Köztársaság területére. Ezeknél a túráknál a külföldi társasutazások minden esetben közös jellegzetességeihez hozzájárul a szinte kényszerű nyelvtanulás is. A kirándulókat ugyanis nem kíséri el tolmács, hanem hely-, ben csatlakoznak hozzájuk idegenvezetőkként szakképzett német pedagógusok, akik magyarul egyetlen szót sem tudnak. S ezek a született német tanárok nemcsak a programot szervezik meg és bonyolítják le, hanem rendszeresen oktatják is a csoportok tagjait, a német nyelvre. Az IBUSZ háromféle ilyen nyelvtanulásos kirándulást szervez. (MTI) A községfejlesztési munka és a tanácsi vállalatok tervte'jesítése - az Egri Városi Tanács V. B. napirendjén Március 29-én délelőtt ülést tart Eger város tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen a tanácsi vállalatok 1961. évi tervteljesítésről szóló beszámolót, a múlt évi községI fejlesztési tervek végrehajtásáról szóló ismertetést, és az 1961. évi pénzügyi dokumentációs vizsgálatokról szóló jelentést vitatják meg. Lelkes hangulatú tsx-asssonygyíUés Péter vásárán és Egerben A napokban Pétervasarán, a járási nőtanács rendezésében lelkes hangulatú tanácskozást tartottak a járás legjobb női aktivistái. A tanácskozáson mintegy 180 tsz-asszony vett részt. Megjelentek az aktíván Tamás László, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője és Horváth Nándorné, a megyei nőtanács titkára, valamint a járás párt-, tanácsvezetői, közöttük Holló Józsefné. a járási nőtanács titkára. A pétervásári tanácskozáson Tamás László elvtárs beszélt az asszonyokhoz. Beszéde bevezető részében a nőtanácsoknak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében betöltött szerepükről szólott, majd általános ismertetőt adott a megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről, és megjelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek megvalósításáért sokat tehetnek az asszonyok is. Hangsúlyozta továbbá, annak ellenére, hogy a pétervásári járás 5164 fős tsz-tagságának 62 százaléka nő, a vezetőségben mindössze 49 asszony foglal helyet, nem is szólva arról, hogy pl. női brigádvezetőt sehol sem lehet találni. Felszólította a nőkéit, kérjenek, sőt, követeljenek maguknak több szót, nagyobb képviseletet a vezetésben -ás. A továbbiak során beszélt az előadó a baromfitenyésztés, valamint az állattenyésztés nagy fontosságáról és arról, hogy e téren milyen hatalmas sikereket érhetnek el az asszonyok, ha nem hiányzik az akarat, a szorgalom, a munkakedv. Számos példát hozott fel a hevesi és a füzesabonyi járásból, szavai alátámasztására. Hangsúlyozta a tsz-nőbizott- ságok szerepét és kérte az asz. szonyokat; tegyenek meg mindent a baromfiállomány növelése, az állattenyésztés fejlesztése, a tejtermelés növelése és általában a belterjesség érdekében. Részletesen szólott az anyagi ösztönzés kérdéséről, és kijelentette: Tegyenek meg a nők mindent annak érdekében, hogy a területeket mielőbb felosszák a családok között, mert ennek egyaránt látja majd hasznát mind az egyén, mind a közös. Horváth Nándorné, a megyei nőtanács titkára szintén összefogásra, szervezett aktivitásra buzdította az értekezlet részvevőit. A hozzászólások során a járás termelőszövetkezeti asszonyai beszámoltak eredményeikről, de elmondták nyíltan és őszintén a hibákat is. Bírálták azokat, akik gátolják ■az «ISrehatetdást, clftéMők s*í lustálkodókat, és azokat a vezetőket, akik rosszul szervezik a munkát, hibákat követnek el. A hozzászólások közül alaposságuk, sokoldalúságuk miatt- név szerint is kiemeljük a következőket: Fejes Andrásné Mátraderecsike, Kovács Károly- né Tarnalelesz, Kivén Béláné Párád, Bódi Jánosné Szederkénypuszta, Berec Norbertné Egerbocs és Dulai Istvánná erdőkövesdi felszólalókat. A lelkes hangulatú pétervásári asszonytalálkozó délben ért véget. Az egri járás tsz-asszonyai- nak tanácskozásán Paparó József, az Egri Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője tartott vitaindító előadást. A vitában tizenöten szólaltak fel, közöttük Gubán Dezső, a járási pártbizottság titkára. Eger város tez-asszonyainak tanácskozásán Kácsor JavoS. né, a városi pártbizottság titkára beszélt a nők munkájáról, szerepéről a termelőszövetkezetben. Mindhárom tanácskozás megmutatta, hogy az asz- szonyok az új gazdasági évben is lelkesen és szorgalmasan akarják kivenni a közös munkából részüket, különös tekintettel a napokban induló tavaszi munkákra. Fontos kormányrendelet jelent meg a Mezőgazdasági Értesítő legújabb számában A Mezőgazdasági Értesítő legújabb száma kormányrendeletet közöl a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtásáról. A rendelet részletes végrehajtási utasításban foglalkozik a legkülönbözőbb módon: felhasznált mezőgazdasági földek védelmi szabályaival. A Mezőgazdasági Értesítő a kormányrendelet után utasítást közöl az 1961. évben parlagon maradt szántóterületek felülvizsgálatáról. Ülést tart a Heves meggyei képviselőcsoport A Heves megyei képviselő- csoport március 27-én, kedden délelőtt tíz órakor Egerben a Szakszervezeti Székház elnöki szobájában csoportülést tart. A képviselőcsoport ülésen Tamás László elvtárs, az MSZMP Heves megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője számol be a megye termelőszövetkezeteinek zárszámadásáról és a soron levő/ feladatokról. A beszámolót vita követi. i£í /z Z£L A távlati község fejlesztési tervről tárgyaltak Poroszlón Az elmúlt napokban a p0_ roszlói Községj fanács végrehajtó b.YLottsága ülést tartott. Első napirendi pontként a Májuk 1. Halászati Termelőszövet- ’kezet elmúlt évi munkájáról tárgyaltak, majd utána a községgazdálkodási előadó tett jelentést a községfejlesztési munkákról. A későbbiekben a távlati községfejlesztési tervről tárgyaltak, amelyben legelső feladatként szerepelnek a járdaépítés és a villanyhálózatbővítés. Az ötödik községfejlesztési évre már nevelői lakás vásárlásai is tervezik. Rendelet született három nappal ezelőtt a közéisko- lai beiratási és tandíjak megszüntetéséről. Ha megkapjuk a számot arról, hány fiatal és idősebb em- be tanul ma az országban a rendes nappali, vagy esti levelező tagozatokon, nem nehéz kiszámítani, milyen gazdasági jelentősége van ennek az intézkedésnek, még akkor is, ha a beiratási vagy a tandíj eddig sem, volt nnov ör:Z>eg ^„agod- lan állíthatjuk ugyanis, hogy a 20 és 150 forint közötti tandíj nem jelentett különösebb terhet senki számára. Amikor a rendelet olvasása közben a tíz- és százezrekre gondolunk, akiket érint a beiratási és tandíj eltörlése, nem is a gazdasági nyereség jut tehát elsősorban eszünkbe, hanem inkább az; ismét közelebb jutottunk egy tervünk megvalósításához, a teljesen inr gyenes oktatás bevezetéséhez Mert ez minden anyaginál többet jelent.... áwi
