Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
\ NEPOJSÄO 1962. március 25., vasárnap ü a ÍTl ’ A szocialista államelmélet kérdései az S2KP MAIL kongresszusának tükrében A Szovjetunióban tehát a proletárdiktatúra állama, össznépi szervezetté, az egész nép akaratát és érdekeit kifejező szervezetté vált. A Párt új programja az ** alábbiakban határozza meg a szovjet szocialista állam alapvető, legfontosabb feladatait, a kommunizmus építésének időszakában. A szocialista állam „arra hivatott, hogy megszervezze a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létrehozását, a szocialista viszonyok átalakítását kommunista viszonyokká, hogy ellenőrizze a munka és a fogyasztás mértékét, biztosítsa a jólét emelkedését; arra hivatott, hogy őrizze a szovjet állampolgárok jogait és szabadságát, a szocialista jogrendet és a szocialista tulajdont; a tudatos fegyelem és a munkához való kommunista viszony szellemében nevelje a tömegeket; arra hivatott, hogy megbízhatóan szavatolja az or. szag védelmét és biztonságát; fejlessze a testvéri együttműködést a szocialista országokkal, védelmezze az egyetemes békét és normális kapcsolatot tartson fenn minden országgal.” Ebből a meghatározásból világosan kitűnik, hogy a szovjet államban mindjobban előtérbe kerül a gazdasági és a kulturális téren kifejtett tevékenység, mindjobban kibontakozik a gazdasági szervező és kulturális nevelő ■ funkció. Mindaddig, amíg fennáll az imperialista államok részéről a háborús fenyegetés, a háború kirobbantásának veszélye, fennijnarad a külső funkció. Ez a funkció azonban kiteljesedik, túlnő a Szovjetunió határain és biztosítja a Szovjetunió vívmányainak védelme mellett az egyetemes béke megvédését és a szocialista rendszerű államok eredményének védelmét is. Ezt egyébként az SZKP programja le is szögezi, amikor kimondja, hogy a „Szovjetunió internacionalista kötelességének tekinti, hogy a többi szocialista országgal együtt szavatolja az egész szocialista tábor hathatós védelmét és biztonságát.' A szocialista államiság fejlődése a kommunizmus kibontakozó építésének időszakában a kommunista, társadalmi önigazgatásba való átnövést jelenti. Ez a folyamat napjaikban a szocialista demokrácia nagymértékű kiszélesítésében az állampolgároknak, az államigazgatás, a gazdasági, a kulturális munkában való nagymérvű részvételében, az államapparátus munkájának további megjavításában és a népnek az államapparátus felett végzett ellenőrző tevékenységének megjavításában nyilvánul meg. A pártpragram a Szovjetunióban a szocialista demokrácia kibontakozásának és tökéletesítésének két fő irányát jelöli meg: B A dolgozók küldötteinek szovjetjei, mint az állam és a társadalmi szervek sajátosságát magában egyesítő szervek szerepének növelése. A dolgozók küldöttéinél: szovjetjei, mint államhatalmi szervek a dolgozók legszélesebb tömegszervei voltak eddig is. A kommunizmushoz való közeledés folytán a szovjetek ’’ú’Minkább, mint társadalmi szervek jéiúiptkeznek, amelyek munkájában a tönff.Jók közvetlenül vesznek részt. .Már a XX. és XXI. kongresszus határozataiból is következik- hogy a szocialista államiság kommunista, társadalmi önigazgatássá fejlesztésében rendkívüli nagy feladatot töltene!: be a szovjetek, mint a lakosság legszélesebb tömegszervezetei. A dolgozó tömegeik részvételének szélesítése, az állami feladatok szervezésében és megvalósításában sokféle formában és módon történik. A jelen cikkben nincs arra lehetőség, hogy mindezt kifejtsem, csupán utalni tudok e fejlődés, egy-egy jellemző vonására. Ilyen új típusú szervezetek a népgazdasági tanácsok, melyek a gazdaság irányítással foglalkoznak. Megnó- vekedett az üzemi bizottságok, termelési értekezletek jelentősége, a népi kisegítő rendőrség feladata a közrend védelmében, a testnevelési és a sport társadalmi irányítása, egyes ügyeknek az elvtársi bíróságok elé utalása, az elvtársi bíróságok hatáskörének bővítése, stb. Mindezen szervezetek és formák közt azonban a legnagyobb jelentőségű a szovjetek, mind a dolgozók tömegszervezetei szerepének emelése, az állami funkciók ellátásában. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben nem a szovjetek alárendeltségébe tartozó igazgatási apparátus szerepének emeléséről van szó, hanem maguknak a szovjeteknek, mint a lakosság által közvetlenül választott testületek szerepének a növeléséről, a szovjetek tagjai, a szovjetek ülései, az állandó bizottságok szerepének növeléséről. 0 A fejlődés másik iránya a társadalmi szervezetek (szakszervezet, nőszovetség, ifjúsági szervezet, szövetkezetek, stb.) szerepének emelése az állami szervek munkájában. Ez egyrészt magukban ezekben a szervezetekben végbemenő további demokratizálódásban a fizetett apparátus létszámának csökkentése és az öntevékenység elemei növelése útján megy végbe. Másrészt a társadalmi szervezeteknek már napjainkban több olyan ügy intézése tartozik hatáskörébe, amit eddig az állam- igazgatási apparátusban intéztek, mint például a testnevelés, a sport, az üdülés és ehhez hasonló kérdések. A pártprogram megállapítja, hogy továbbra is szükséges a társadalmi szervek hatáskörét bővíteni olyán kérdések intézésével, mint a mozik, színházak, klubbok, könyvtárak és más felvilágosító jellegű intézmények vezetése, amely eddig államigazgatási szervek hatáskörébe tartozik. \ társadalmi szervezetek n között, „különösen megnő a szakszervezet jelentősége. Ezek az igazgatás, a gazdaság- vezetés, a kommunizmus iskolái” — mondja az új pártprogram. Fontos feladatként emeli ki a program, hogy „a szak- szervezetek fokozzák gazdasági vezető tevékenységüket, hogy az állandó termelési tanácsok mind hatékonyabb szervekké váljanak, amelyek hozzájárulnak a vállalati munkának és a termelés ellenőrzésének javí tásához”. A szocialista demokrácia továbbfejlődését biztosítsa az is, hogy a közrend és a szocialista együttélés szabályainak biztosításával kapcsolatos több funkció is a társadalmi szervek hatáskörébe került. Ily módon a bírósági, az ügyészségi és a rendőrségi szervek mellett a dolgozók széles tömegei is bekapcsolódtak a különféle jogsértések megelőzésének és megakadályozásának munkájába. A dolgozók megbízottai a bíróság működésében mint népi ülnökök vesznek részt, a tárgyalásokon társadalmi vádlóként szerepelhetnek. D Nagy jelentősége van az elvtársi bíróságok tevékenységeinek. 0 A társadalmi bíróságok munkájában az a legfontosabb, hogy megelőzze a társv Jajomnak kártokozó jogsértéseket és cselekményeket, nevelje az embereket a meggyőzés és a társadalmi ráhatás eszközével, és olyat» helyzetet teremtsen, amelyben nem tűrhető semmiféle társadalomellenes cselekmény. S A XXII. kongresszus után önkéntes népi druzsinák (rendfenntartó alakulatok) alakultak a közrend től kijárási tilalmat rendeltek el és bejelentették, hogy a tilalom meghatározatlan ideig érvényben marad. A hadsereg felszólította a negyed lakóit, tartsák magukat távol az ablakoktól. A hírügynökségek a Bab-EI- Oued-i csatát a francia hadsereg és az OAS közötti leszámolás kezdeteként értékelik és döntő jelentőséget tulajdonítanak az összetűzéseknek. Az AFF így ír: . A kocka tehát el van vetve: ez az erőpróba. Sálán utasításait, amelyek csak a hadsereg bomlasztására és zavargására vonatkoztak, a jelek szerint nem tartották be és az OAS Szov’ef saMókomnieulárok a genfi tárgyalásokról Kátyúba jutottak Csőmbe és Adoula megbeszélései ? LEOPOLDVILLE (MTI): Pénteken csaknem két óra hosszat tanácskozott Adoula kongói miniszterelnök - és Csőmbe katangai tartományi elnök. A hírügynökségek bizalmas megbeszélésekről kiszivárgott értesülések alapján azt jelentik, hogy a tárgyalások kátyúba jutottak, mert Csőmbe ragaszkodik ahhoz, hogy államfőként tárgyalhasson, s azt állítja, hogy az Adoulával kötendő megegyezések csak a katangai tartományi parlament jóváhagyásával léphetnek érvénybe. Adoula felszólította Csőmbet, fejtse ki véleményét Katanga és a központi kormány viszonyának más kérdéséiről, de Csőmbe — a jelentések szerint efre nem volt hajlandó. (MTI) .i£r Kennedy a szovjet—amerikai űrkutatási együttműködés lehetőségeiről BERKELEY (MTI): A kaliforniai Berkeley egyetemen Kennedy amerikai elnök pénteken beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az űrkutatásban a szovjet—amerikai együttműGreent A -vitás közvéleménye ellenzi az amerikai atomkísér »eiet« fe>ú}ítá»át GENF (MTI): Green kanadai külügyminiszter pénteken este sajtónyilatkozatot tett a genfi leszerelési értekezleten részt vevő újságíróknak. Green utalt Rusk külügyminiszternek egy korábban elhangzott vádjára, hogy a Szovjetunió — az Egyesült Államokhoz hasonlóan — ugyancsak az atomkísérletek felújítására készül'. Egy újságíró megkérdezte Greent, egyetért-e Rusk kijelentésével. —- Nem mondhatnám — válaszolta a kanadai küldött. Véleményem szerint Rusk kijelentése egyszerűen csak találgatás. A két fél között alapvető nézeteltérések vannak, amelye ■ két el kell simítani. Green kifejezte reményét, hogy nem fog sor kerülni az amerikai atomfegyverkísérletek felújítására, mert a világközvélemény igen erősen ellenezné. (MTI) ködésnek óriási jelentősége lenne és a világból^ javára válna. Hruscsov ismeretes válaszára utalva Kennedy hangoztatta, a világbéke tán még többet nyerne a szovjet— amerikai űr-együttműködés nyomán, mint a tudomány, mivel ez az együttműködés „á közös érdekeket húzná alá, s nem a bennünket elválasztó konfliktusokat”. Kennedy beszédének másik fő gondolata az volt, hogy kétségbe vonta a kommunizmus előretörését és a nyugati életforma győzelmét jósolta. Az elnök vitába szállt azokkal," akik az újságok címei és a televízió képernyője alapján úgy vélik, hogy az Egyesült Államok sarokba szorított ország, amely mindenütt védekezésre szorítkozik. Kennedy kijelentette, „ez a benyomás nyilvánvalóan optikai csalódás”. (MTI) . védelmére. A népi druzsinák alapvető feladata a közrend védelme, a garázdaság elleni harc, valamint az is, hogy részt vegyenek a lakosság körében a szocialista együttélés szabályainak megtartása érdekében végzett felvilágosító munkában, figyelembe véve azt, hogy tevékenységüknek főleg a jogsértések megelőzésére, a nevelő munkára kell irányulnia. Az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott program, széles útját mutatta meg a szö- cilalista államiság fejlődésének Ezzel alkotóan tovább fejlesztette a marxizmus—leni- nizmusnak az államról szóló tanítását és megjelölte azt az irányt, amely e téren is előbbre viszi a fejlődést a kommunista társadalom felé. Or. Egri Károly Szöv et tudósok a leszerelésért MOSZKVA (TASZSZ): Moszkvában, a tudósok házában nagygyűlést tartottak mintegy ezer részvevővel. Bevezetőben Topcsijev akadémikus rámutatott: minden ország tudósai fel tudják mérni, milyen lehetőségek nyílnának meg a tudomány előtt a leszerelés után. E lehetőségek egyik fontos területének nevezte az akadémikus az űrkutatást, s rámutatott, hogy a szovjet tudósok lelkesen támogatják Nyikita Hruscsov javaslatát a világűr kutatására és békés felhasználására szolgáló szovjet és amerikai erőfeszítések egyesítéséről. Ezután Fjodor Kozsevnyikoo, a nemzetközi jog ismert embere szólalt fel. s méltatta a tizennyolchatalmi bizottság elé terjesztett szovjet leszerelési javaslat jelentőségét. Irina Lavunova professzornő felszólalásában megállapította, hogy az Egyesült Államokban a tudomány fejlesztésére és szociális intézkedésekre tízszer kevesebb pénzt fordítanak, mint fegyverkezésre. Ugyanakkor a Szovjetunióban 1961-ben háromszor annyit költöttek ezekre a célokra, mint a honvédelemre. (MTI) Idő járás jelenté* Várható időjárás vasárnap estist A nappali felmelegedés vasárnap erősebb lesz, mint ma. Változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen hószállingózás, vagy kevés eső. Éjszakai fagyok. Az utakon síkosság. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 1— mínusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 3—plusz 7 folt között. (MTI) A marxizmus—-lén inizmus tanítása szerint az állam szervezete a magántulajdon kialakításával, a társadalomnak osztályokra bomlásával jött létre azért, hogy biztosítsa az uralkodó osztályok hatalmát, Az állam tehát történelmi kategória, amely adott társadalmi viszonyok közt keletkezik, s ennélfogva más társadalmi viszonyok közt meg is szűn. hetik. Már Engels is felvetette az állam megszűnésének kérdését, A család, a magántulajdon és az állam eredete című művében, amikor megállapította: „A társadalom, amely a termelést a termelőerők szabad és egyenlő társulása alapján újjászervezi, az egész államgépezetet odahelyezi, ahová akkor való lesz: a régiségek múzeumába, a rokka és a bronzbalta mellé.” Az állam tehát, mint az uralkodó osztály elnyomó gépezete jön létre. Az uralomra kerülő osztályok az államot mindig saját céljaiknak, érdekeiknek megfelelően formálják és használják fel osztályuk akaratának érvényesítéséhez. Ügy a rabszolgatartónak, mint a hű- bérúmak az államra azért volt szüksége, hogy ezzel osztályuralmát biztosítsa. A kapitalizmusban ugyancsak hatalmi eszköz az állam, noha a kapitalizmus ideológusai ezt mindenféle demokratikus köntösbe igyekeznek bújtani, hogy ezzel az állam osztálytellegét leplezzék. Ennek érdekében különböző államelméleteket szülnek és azt tanítják, hogy az állam társadalom feletti, amely kiegyenlíti az osztályellentéteket, tiszta demokráciáról, népi kapitalizmusról, a kapitalista állam szocializáló- dásáról beszélnek. A kapitalizmus Ideológusainak állításai ellenére, a kapitalista államnak, mint elnyomó szervezetnek két feladata van. Belső feladata; kordában tartani a kizsákmányoltak többségét, külső feladata; hódító háború vívása és megvédeni a saját államának területét más államok támadása ellen. A proletárforradalom győ- zelmével a munkásosztály szétzúzza a régi államgé-^ pezetet és a saját államhatalmát építi fel. Ez az államhatalom a proletariátus diktatúrája. A proletárdiktatúra, mint a győztes munkásosztály politikai hatalmának új formája, teljesen új típusú állam. A proletárdiktatúra a demokrácia új formáját, magasabb fokát képviseli. Igazi néphatalom, élen a munkásosztállyal., A szocialista állam tehát,' mint proletárdiktatúra jön létre. A proletárdiktatúra az előfeltétele a szocialista társadalom felépítésének. A Szovjetunióban „a proletariátus diktatúrája biztosította a szocializmusnak — a kommunizmus első fázisának — teljes és végleges győzelmét, biztosította a társadalom átmenetét a kommunizmus kibontakozó építéséhez, ezzel teljesítette történelmi küldetését és a belső fejlődés feladatai , szempontjából a Szovjetunióban már nem szükségszerű. Az az állam, amely a proletár- diktatúra államaként jött létre, népi állammá, az egész nép érdekeit, és akaratát kifejező alakult át”, vagyis v v. - - , össznépi áliam lett. „Ezzel együtt és ennek meg- : felelően a p rol et á rderríök rá c i a .mind jobban átalakult az egész ■ nép szocialista demokráciájává”, állapítja meg a Pártprogram. A szocialista állam fejlődésében tehát két szakaszt különböztetünk meg. Az elsőt, ami a kapitalizmustól a szocializmus teljes felépítéséig terjed. Ez az állam Jellegére nézve, a munkásosztály diktatúrája. A másodikat, a felépített szó. cializmus, a kommunizmust építő társadalom államát, 1 amely jellegére nézve már íisznépi szocialista állam. Jelentések a Bah-EI-Oued-i harcokról Ax OAS és a hadsereg nyíltan összetűzölI A K*rban bajnokai közvetlen akcióba mentek át, tüzet nyitottak a rendfenntartó erőkre Algírban és Oranban, s több francia katonát megöltek. Az OAS taktikája kétségkívül az volt, hogy a hadsereget rábírja: védje meg az európaiakat a feldühödött muzulmánoktól és ezért a célért semmiféle provokációtól nem riadt vissza. Az arabok azonban nem mozdultak. A Bab-El-Oued-i gyilkosságok, amelyeknek első áldozatai katonák és csendőrök voltak, pontosan az OAS által óhajtott eredmény ellenkezőjéhez vezettek — írja az AFP. (MTI) Pénteken drámaivá vált a helyzet Algír Bab-El-Oued városnegyedében, az OAS fellegvárában. A francia hadsereg léglökéses vadászrepülőgépekkel és páncélkocsikkal intézett támadást a titkos terrorszervezet erői ellen — ugyanakkor Párizsban De Gaulle kilátásba helyezte az OAS-szal való ,,kérlelhetetlen leszámolást.” „A harcot” az OAS egyik egységének egy katonai járőr elleni támadása robbantotta ki a reggeli órákban — a rajtaütés következtében hat katona meg. halt és tizenketten megsebesültek. A helyszínre érkező csapaterősítések ellen az európaiak páncélöklökkel, géppisztolyokkal és kézigránátokkal vették fel a harcot a házakból. Délután 4 órakor, amikor a katonaság már mintegy tizenöt halottat és negyven sebesültet vesztett, a francia parancsnokság megállapította, hogy Bab-El-Ouedben „általános felkelés" kezdődött. A járőröket visszavontál: a városnegyedből és ugyanakkor léglökéses vadászgépeket vetettek be. A repülőgépek géppuskatűzzel árasztották el az OAS orvlövészek állásait, a háztetőkön, több más repülőgép pedig fedezetet nyújtott az utcákon előrehaladó páncélkocsik számára. A katonaság a páncélkocsik ágyúinak és golyószóróinak védelmében igyekezett átfésülni a negyedet. Az utcákat üvegcserép és törmelék borítja, többfelé kiégett gépkocsikat lehet látni. Este 8 óra körül csend borult a városrészre, mintegy két órával később azonban újra kezdődött a lövöldözés. A hatóságok 9 őrálök azt a benyomást akarják kelteni, hogy a. Szovjetunió vitte kátyúba a tárgyalásokat. Helyi körök figyelmét felkeltette a New York Times kiküldött tudósítójának egyik megnyilatkozása, és nem véletlenül — írja Nyekraszov. — Az amerikai tudósító szerint Dean Rusknak, ,.a fő feladat mellett vannak még más, másodrendű feladatai is.” E „másodrendű feladatok egyik legfontosabbika” — a tudósító szavai szerint — az, hogy az itt jelenlevő nyolc semleges ország küldöttségét meggyőzze az Egyesült Államokban bejelentett légköri nukleáris kísérletek felújításának helyességéről. Sokak szerint ez a bejelentés leleplezi az amerikaiak genfi küldöttségének állásfoglalását. A Trud genfi tudósítója felhívja a figyelmet arra, hogy az általános és teljes leszerelés eszméjét, amelyet valamennyi ország néptöjnegei helyeselnek, elfogadták a genfi tárgyalások részvevői !s. Tény az, hogy a megbeszélések folyamán szó sem hangzott el ezen eszme ellen. MOSZKVA (TASZSZ): Csaknem valamennyi moszkvai lap kommentálja a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság genfi megbeszéléseit. Nyekraszov, a Pravda genfi különtudósítója rámutat: helyi megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy a bizottság munkájának kezdete nem túlságosan biztató. A nyugati küldöttek az eddiginél is világosabban értésre adták, hogy meg akarják nehezíteni a tárgyalásokat. A nukleáris fegyverkísérletek betiltásának kérdése körül mesterkedve (ismeretes, hogy a tilalom ellenőrzésének ürügyén legális kémkedési bázist szeretnének teremteni a Szovjetunióban) a nyúgati képvise-
