Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-22 / 68. szám
4 NfiPCJSAG 1962. március 22.. csütörtök Szorgalmas lányok Szorgalmasan dolgoztak az elmu.lt évben a boldogi Béke Termelőszövetkezet Zója női KISZ-brigádjanak tagjai. Különösen a 17 éves Kokat Erzsébet és a 16 éves Katona Mária végzett lelkiismeretes munkát Erzsiké 170, Marika pedig 193 munkaegységet teljesített az elmúlt évben. (Fotó: Kiss Béla.) — AZ ELMÚLT héten Eger »égy termelőszövetkezetében a. tsz-tagok brigádgyiíléseket tartottak, ahol részletesen megbeszeltek az 1962-es gazdasági év terveit, feladatait.- A HEVESVEZEKÉNYI KISZ-szervezet nemrég tartotta ünnepélyes taggyűlését, amelyen a jiataloknák kiosztották Az ifjúság a szociálizmusért- mozgálom jelvényeit. A taggyűlésen a járási párt- és KISZ-bizottság képviselői mellett részt vett a Hazafias Népfront és a tanács kiküldötte is. — MA DÉLUTÁN 5 óraisor a TIT egri szabadegyetemén összefoglaló előadást tart dr. Földi Pál, az egri Marxista— leninista Esti Egyetem igazgatója, a TIT filozófiai szakosztályának elnöke. — 23-ÁN. ESTE hat órakor hangzik él, az egri TIT-klub- ban, a „Képzőművészeti esték” sorozat hatodik, befejező előadása. Az utolsó előadást Ecsé- ry Elemér fővárosi művészet- történész tartja a szociális realizmus kérdéseiről. — MÁRCIUS 29-én, kultúrotthon-igazgatók részvételével tapasztalatcsere-látogatást szervez a Heves megyei Népművelési Tanácsadó Eger- esehi-Ban.yateíepen. a kultúr- otthonban. Az ott tartandó kibővített szakbizottsági ülés tárgya: a gyermekfoglalko- zás-bemutatóval egybekötve. EÖR! VÖRÖS CSILLAG Julius Caesar EGRI BRODY Nincs előadás EGRI BÉKE Az éjszaka szépei GYÖNGYÖSI PUSKIN Májusi fagy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Soha többé HATVANI VÖRÖS CSILLAG Házasságból elégséges HATVANI KOSSUTH A macska kinyújtja karmait HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás PETER VASAtíA Nincs előadás fcgsrbeai este í órakor: bal a savoyban (Bérletszünet) ISÖcesabonyban este 7 órakor: Gyért?/afénykering1? A 75 éves Kassák Lajosról M: árcius 22-én tölti be 75. évét Kassák La jos, mai művészetünk, irodalmi életünk egyik legsokoldalúbb, legerőteljesebb tehetségű, kimagasló : egyénisége. Proletárcsaládból származott, vasmunkásból küzdötte fel magát az irodalom legkiválóbbjai közé. Mindvégig megőrizte együttérzését, elszakíthatatlan testvériségét osztásával, a munkásosztállyal. Határozottan vallotta, hogy ;..az író politizáljon, mert nem politizálni lehetetlenség” (Napjaink átértékelése), ugyanakkor viszont elvetette a művészetbe külsőségesen belevitt mesterkélten, idegenszerűen érvényesített tendenciát. Határtalan igényesség jellemezte a műalkotás belső művészi rendjével, formai, sajátosságaival szemben — mert meggyőződése szerint I csalt a művészileg tökéletes al- I kotäs tud hatást gyakorolni az emberekre.. JVzek a tételek önmaguk * * 1 ban helytáiló és feltét - | lenül értékes meglátásolt a szo- j ciálista művészet számára. Két- jségtelen viszont, hogy Kassá- ' kot az esztétikai és politikai ! nézeteiben megtalálható szub- j jektivista tendenciák egyolda- ; lóságokra ragadtatták. Az 11920-as évek elején modernista alkotta meg irodalmunkban a legsokoldalúbb társadalmi problematikát feltáró, egy munkás és művész külső és belső útját nagyszerűen bemutató önéletrajzi művet, az „Egy ember életé”-t. Czámos művében foglal- kozik a kispolgárság, a tisztviselők, az értelmiség, a jómódú polgárság életével, problémáival is. E műveiben különösen figyelemre méltó plasz- ticitéssal mutatja be a kapitalista válság pszichikus hatását, a hanyatlást, kiúttalanságot. („Az utak ismeretlenek”, 1934., „Akik eltévedtek”, 1937.) Joggal mondhatjuk teliét, hogy a társadalmi ábrázolás sokrétűségében, a munkásosztály ábrázolásának művészi színvonalában, hitelében egyetlen élő írónk sem múlta felül Kassák Lajost. Sokat foglalkoztatja Kassákot az ifjúság, a. fejlődés és nevelés. Erősen kritikusan szemlélte a régi iskolát — ridegsége, elnyomó volta miatt. „Húszéves koromig azt hittem, az ember minden értéke fizikai erejében fejeződik ki. Majdnem gyűlölettel kerültem az iskolát, — a vas és a tűz után vágyakoztam, nagyszerű elképzeléseim... voltak arról az intenzív és erőszakos munkafolyamatról, ahogyan, mondjuk. egy kovácslegény tűzbe teszi a vasat” — vallotta „Anyám címére” című önéletrajzi jellegű művében. Egy másik helyen ilyen emlékei vannak az iskolai órákról: „Ügy múlt el fölöttem a két tanítási óra, mintha sötét szobába zártak volna be egyedül, vagy mintha ólmot öntöttek volna a füleimbe és erőszakkal leragasztották volna szemhéjaimat. Csak a második óra végén, mikor az udvarban a csengő megszólalt, lettek ismét hallókká a füleim és látókká a szemeim..(Egy kosár gyümölcs.) Az író a haladáshoz hű politikus és a művész saemével figyelte az ifjúságot a nagy gazdasági válság éveiben. Jól látta, hogy az ifjúság — elsősorban a munkásifjúság, de bizonyos mértékig az értelmiségi-polgári ifjúság is — kiegyensúlyozatlan, otthontalan a Horthy-rendszer országában. Egyik regényében, „A teLep”- ben, írónk számot ad arról, hogy bizalommal keresik őt fel a fiatalok. Elvágyódnak a reakciós Magyarországról, a Szovjetunióba szeretnének menni, tőle kérnek segítséget. Kassák elgondolkozik: „Megütnek a szavai és úgy érzem — írja —, olyasmit mondott, (tudniillik a regényben szereplő fiatal) amin érdemes lenne gondolkodni. Ennek a léleknek nem szigorú idamjtóra, hanem mintaképre van szüksége. S az ottani ifjúság (tudniillik a Szovjetunió ifjúsága) nagy akarattal tőr előre és magával ragadja ezt a kislányt is”) Versei külön, hosszú és szép méltatást érdemelnek. Ehelyett be kell érnünk egy-két sor idézésével. Hadd idézzük most kommentár nélkül — a „Mesteremberek” néhány sorát: „Mi nem vagyunk tudósok, se méla, aranyszájú papok, és hősök sem vagyunk, kiket vad csinnadratta kisért a csatába, Tegnap még sírtunk, s holnap, holnap talán a mi dolgunkat csodálja a század." Vfégül újabb versei közül ” idézzünk, a „Szélünk a békéről'’ címűből: „Béke. mondjuk, s a hófehér szó keményebb az acélnál, hirdet, követel, az élet izével táplál egyszerre tanítja a bátrak szeretetét, s a behúzott nyakú gyávák megvetését.” „Béke, mondjuk, s igaz értelme, hogy élni akarunk.” Dr. Bcrcncz János, főiskolai tanszékvezető ; 7i Johann Wolfgang Goethe 1362. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK: KATALIN !.oü évvel ezelőtt, 1822. marina 22-én halt meg JOHANN WOLFGANG GOETHE, a világ- irodalom legogyetemesebb költői tehetsége. Ifjú korára a feudalizmus ellen lázadó költői megnyilatkozások jellemzőek, továbbá az emberfeletti hősö- et ábrázoló Götz Von Ber- ehingen, s Az ifjú Wertlier es érvéi című érzelmes regény, leiének weimari szakaszából ölök klasszikus drámái (Eg- íont, Iphigenia Taurisban, . asso), ekkor írta meg úti em- ikeit (Utazás Olaszországban) . s világhíres balladáit, öregönéletrajzának valóság), és fő Faust-nak megvolt (Színelmélet NYIKOLAJ LIKorára esik (Költészet és művének, a írása. Nemcsak költő, hanem természettudós is története.) 120 évvel ezelőtt, 1842-ben e napon született SZENKO ukrán zeneszerző, aki kiadta az ukrán népdalok gyűjteményét. Operái közül megemlítjük: Karácsonyest (1883) és a Tárász Bulyba (1890) címűt. 85 évvel ezelőtt, 1877-ben született PAKOTS JÓZSEF író. Nevét parlamenti karcolatai tették először ismertté. Regényei közül néhányat idézünk: Egy karrier története, Sok asszony — egy férfi, Magyar máglya. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: Az optikai távírót 170 • évvel ezelőtt, 1792-ben CLAUDE CRAP- P.E francia fizikus találta fel. Két évvel később már felállították az első távíróvonalat Párizs és Lille között. Chappe távírója egymástól ’látótávolságra elhelyezett őrházakból állt. Az őrházak tetejére, árbocra, 3 mozgatható kart szereltek. A karok mozgatása révén 196 jelet tudtak továbbítani. Ezzel a berendezéssel 1000 km-t 1 óra alatt lehetett az üzenettel áthidalni. A wolíramszálas izzólámpa gyártási eljárását 45 évvel ezelőtt,- 1917-ben ezen a napon szabadalmaztatta Rácz Antal vegyészmérnök. I Kádióssínhns bemutatója: A VÁNDOROKAS irányzatok (expresszionizmus, szürrealizmus) híve, szemléletében a formai problémák játsszák a vezető szerepet a tartalom háttérbe szorításával. Később, a nagy világgazdasági válság évei óta (1929-től) túlhaladta saját „formai forradal- miságát” és „az izmusok vándorévei után” visszakanyarodott a realitáshoz, — ha nem is egészen ugyanabba a realitásba és ugyanahhoz a realizmushoz, amelyből kiindult. Élő íróink közül a legsokoldalúbb, legegyetemesebb tehetség. Az irodalmi műfajok széles skáláját műveli (regény, elbeszélés, vers), emellett azonban politikai, esztétikai, művészettörténeti írásai is vannak, grafikus és festő. Sokrétűsége irodalmi témáiban is megmutatkozik. Az első világháború előtt komor lírai- ságú, helyenként dramatikus és melodráma-szerű paraszttörténeteivel tűnt fel (Eletsira- tás, Misilló királysága). A városba szakadt cselédlány sorsa (Marika, énekelj, 1930.), a falusi emberek és élet később is foglalkoztatta. (Azon a nyáron, 1940.) ....................... Irodalmunkban ő az első, aki valódi belső átéléssel és szeretettel tudta ábrázolni a munkásosztály számos típusát, — az öntudatos forradalmárokon keresztül a lumpenproletárokig, a gyengéktől, közömbösöktől — az árulókig (A telep, — Munka- nélküliek, — Angyalföld), ő Katkó István Vándorórás című rádiójátéka az író definíciója szerint lírai életkép. A hangjáték egy tűzfal tövében játszódik, ahol az emberek i nunkaalkalomra várnak, várják az érkező hajót, hogy kenyérkeresési lehetőséghez jussanak. Kártyáznak, élcelődnek a maguk nyomorúságos voltán. Ebbe a tűzfal mellettd klubba vetődik be a vándorórás, az ismeretlen idegen, aki közvetlenségével, fellépésével, valamint fizikai erejével megnyeri a már mindenkivel szemben bizalmatlan munkások szimpátiáját. Jelentkezik, mint hatalmi szimbólum a rendőr, de a vándorórás itt is kiállja a próbát és álnevét ügyesen titkolja az ébernek látszó zsaru előtt. Es aztán újra csend van, és ez a csend az éhezést és a nyomorúságot jelenti. Ezt a csendet meg kell zavarni, hangot kell adni, hogy ez a pusztulást hozó csend végleg elmúljon. Gondolatok és ötletek halmozódnak fel ez életképen belül, de drámai feszültség mégsem tud kialakulni a megírt dialógusok által. Avatott dramaturg munkája hiányzik, hogy ez a nőve I li.sztikus alapötlet igazán feszült drámává tudjon válni. Nem tett sokat ennek érdekében Seregi László rendező sem, s a szereposztás sem volt szerencsés. Soós Lajos (Makos Sándor), Egri István (bádogos) szerepén kívül alig találunk elfogadhatót, az előbbiek is inkább rutinjuknak köszönhető alakítása mellett. De különösképp alul maradtak a női szereplők (Horváth Teri, Náray Teri, Sándor Iza), akik hói negédes, hód. nagyie- vegőjű hangvétellel játszották szerepüket, holott e rádiójáték közvetlen, egyszerű játékstílust kívánt volna. Mindent összevéve: a jó szándékú mű kellő dramaturgiai hiány mellett, gyenge és felületes szillé» •- szí játékkal nem tudott él»'* ménnyé lenni egy pillanatra sem. Pásztor Péter Menyasszonyszöldetés — rendelésre Egy Los Angeles-i cég menyasszonyok szöktetésére specializálta magát. Ha a vőlegény és a menyasszony közösen a menyasszonyrablás mellett dönt. altkor a cég kisportolt alkalmazottai nagyobb összeg ellenében megszöktetik a lányt a szülői házból, egyidejűleg megszerzik a házasságkötéshez szükséges iratokat és a fiatalokat repülőgépen Las Vegasba szállítják, ahol minden további nélkül azonnal megesküdhetnek. I .1::• iluliili.liillJüiBliv 10. Lange ekkor még nem tudta, hogy a jeles férfiút Walter Schellenbergnek hívják. Lange akkor csak a pillanat nagyságát, a tét nagyságát érezte | át — és most beleborzomgott. i Mintha a jövő fátyla íelleb- j bent volna egy pillanatra és í mögüle — mint valami kriptából, forró, nyári nappalon — dohos, jeges léghuzat csapta volna meg. A doktor riadtan nézett az asztal mögül felemelkedő fér- fi szépség acélszürke szemébe és félt. Ügy érezte, ha lehetne, legszívesebben elhagyná a szobát. — Erősnek kell lennem — I lüktetett benne, ami most jön, ; az történelem. Tudta, közelebb kéttene lép- . nie az asztalhoz, fesztelenül ( üdvözölnie kellene a mögötte rá váró férfit, de képtelen volt j megmozdulni. Schellenberg te- j kintete meztelen tőrként fúrta I át, és az ajtóhoz szegezte. •k ■Walter ScheHarsberg dúsgazdag zongaragyáros tehetséges, kényeztetett fia volt Az apainak valóeágoe rögeszméje veit, hogy „ezzel a külsővel, ilyen képességékkel” politikai pályára kell mennie a valóban rendkívül értelmes, nyúlántK, aranyos termetű, szép arcú Waltemefc. Az apának pénze volt és nemhiába volt Porosz- ország szülötte: lobogott benne a vágy, hogy a pénzhez a rangot, a patinát, az igazán jó társaságba való belépőjegyét is megszerezze. Hitte, hogy a sors öt arra jelölte ki, hogy mindehhez megteremtse az anyagi feltételeket, de magát a feladatot Waltemeík kell végrehajtania. Ifjabb Schedenberg egyetértett. Határozottan volt kedve a dologhoz. Burokban született, a pénzhiányt nem ismerte, jóképű volt, értelmes volt, egészséges volt. Vágyai egy irányba, a hatalom oiszúgútjára terelődtek. De hogyan kezdjen hozzá? A legkézenfekvőbb az volt, hogy jelölteti magát képviselőnek. A papa meglepően fölényesen mosolygott. — Tudod mi az üzleti, élet egyik legnagyobb titka? Sohasem szabad bedőlni a pillanatnyi helyzetnek Előre 'kell nézni, fiam. A pénzem jó részét ezzel az egyetlen felismeréssel szereztem. Te is így fogod megszerezni az érvényesülést. Scheidenberg papa felállt a székről, kurta lábaival róni kezdte a szobát és folytatta: — A mi köztársaságunk, Walter, nem lehet hosszú életű. Hogy is fejezzem ki magam? Valahogy... senki sem veszi komolyan. Se itthon, se külföldön. Nem vagyok próféta, de egyet tudok: itt változás lesz, mégpedig nem is olyan sokára. Most már tüzelt az arca. egészen a fotelben hátradőlő fiú fölé hajolt és szinte megszállottan suttogta: — Egy változás egyeseket mindig a sárba dönt. De másakat felemel! — Ezekre azt mondják: szerencsések. Persze, a hülyék mondják ezt. Mert ezek nem szerencsések, hanem egyszerűen jőszeműek. Meg tudták látni az irányt — és időben arra mentek. Az öreg Schedenberg afféle „sélf-made mám” volt, fiatal korában megismerte a nélkülözést, A világ dzsungel volt számára, ahol minden vad egyetlen feladata: erősnek lenni. A többi nem számit. Már ismét sétált és széles mozdulatokkal gesztikulált. — A jövő, fiam, Hitler. Azt kérdezheted, hegy mondhatok ilyet? Hiszen éppen az előbb mondtam, nem vagyok próféta. Nem, gazdasági ember vagyok, éppen ezért tudom. Nézz körül! A nemzeti szocialistáknak mind nagyobb az apparátusuk — és ami a lényeg — mind több a pénzük! Valahonnan ennek származnia kell. A mi klubunkban nyílt titok, kik támogatják őket. Megmondhatom neked: Thyssen, Krupp és a többiek, érted, a legnagyobbak, a fejesek. Ez a döntő, öregem. — Azonkívül, ügyesei, is, átkozottul ügyeselv. Pontosan azt mondják, amit a szerencsétlen ostobák tömege hallani akar: aki német, mind egyenlő, de aki német, a legkülönb És a leghatásosabb. Végy hozzá egy kis támadást a munka- nélküliség ellen, egy kis merész ígérgetést és kész. Higy- gyél nekem, fiam, ez a recept be fog válni. Egy hét múlva Schellenberg, a bonni jogi egyetem hallgatója, belépett az SS-be. Ebben az időben — tehát már a hatalom átvétele előtt! — teljes gőzzel működött a náci titkosszolgálat. Már azt is tudjuk, hogyan született meg. Himmler, az SS-birodalom vezetője Heydrichet bízta meg a szolgálat szervezeti tervének kidolgozásával. Hogy ez a név más vonatkozásban ismerős az olvasónak? Igen, az a Heydrich. A nácik által birodalmi tartó, mánnyá tett „cseh-morva protektorátus” gauleitere. A rettegett hóhér, akit 1942-ben egy cseh hazafi golyója ölt meg. Nos, Himmler bezáratta Heydrichet egy szobába, mondván, hogy csak akkor jöhet ki, ha a tervezet elkészül. Miért volt szükség titkosszolgálatra, még a hatalom átvétele, előtt? Azért, hogy a Führer és környezete tudja, kire számíthat és kit kell az uralomra juta? pillanatában — és hány esetben még előbb — likvidálni' a világom A legolcsóbb dolog. (Folytatjuk.)
