Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-22 / 68. szám
1982. március 22., csütörtök NEPCJSAG 5 WBdhMí^^ 1 m Vila a bányában Bányajáráson voltunk a gyöngyösi Xll-es aknánál. Velünk tartott N. N., a Xll-es akna egyik műszaki középkádere. Vitatkoztunk, de úgy érzem, a téma nemcsak a mi ügyünk. A vita hasznos és tanulságos volt, ezért ismertetjük. N. N. türelmetlen nyugtalansággal kérdezte, hogy hol van a gyöngyösi XII-es aknánál szocialista munkabrigád? Mert akik az oklevelet elnyerték, azok nem teljesítették a feltételeket, és általános műveltségük fejlesztésére sem sokat tettek. — Meggyőződött állítása valódiságáról? — kérdeztük a türelmetlenkedő társunkat. — Van itt versenyfelelős, az ő feladata a munkaverseny értékelése, különben is a szak- szervezet, a szocialista brigádok, meg a munkaverseny gazdája. Nekem senki se szólt, nem kérték ki a véleményemet. N. N. azután kifejtette, hogy a szocialista brigád címet a brigádnapló rendszeres vezetése nélkül nem lehet odaítélni, a műveltség fokmérője pedig az olvasottság legyen. Bizonygattuk, hogy a munkaverseny értékelése elsősorban a gazdasági-műszaki vezető feladata. Szükségszerű, hogy a szakszervezet legyen a verseny gazdája, de a szakszervezetre elsősorban a mozgalmi feladat há. rul, a műszaki feltételek megteremtésére és a verseny értékelésére sem létszámuk, sem anyagi lehetőségük nincs. A munkaverseny szervezését és az eredmények nyilvánosságát a szakszervezet irányítja, segítséget ad a párt és a KISZ- szervezet, tehát elmondhatjuk, hogy a munkaverseny gazdája minden olyan szerv, amelynek valamilyen formában intézkedési, irányító jogköre, vagy feladata van. De a termelés, és így a szocialista brigádok munkájának közvetlen irányítói az aknászok, ezért a műszaki középkáderek feltétlenül beletartoznak a munkaversenyt irányító kollektívába. Ez természetes és szükségszerű. Egy műszaki vezető sem hivatkozhat arra, hogy nem kérték segítségét, nem hallgatták meg véleményét. Az aknászok és a műszakiak alapvető kötelessége és feladata, hogy naponta formálják a munkaversenyt, a gondjaikra bízott embereket. A termelés, A lakosság vízellátásáért! Petőfi banya telep területét mintegy 18 km nyomó és csatornavezeték hálózza keresztül, amelynek gondozása és karbantartása bizony elég nagy feladatot jelent. Ezek a vezetékek szolgálják a lakosság ivóvíz ellátását és különböző üzemek műszaki céljait. A hálózat karbantartását a Szabadi csoport végzi és meg kell mondani, hogy közmegelégedésre, az 5 jó munkájukon múlik az, hogy a lakosság vízellátása zavartalan legyen, hogy a bányászok munka után tisztálkodni tudjanak és az üzemek részére a vízszükséglet biztosítva legyen. A Szabadi csoport tagjai jól helytállnak ezekben a munkákban és sok esetben bizony, mikor csőrepedés, vagy dugulás történik, éjszaka és munkaszüneti napon is talpon kell lenni, hogy a hibákat elhárítsák. Nagy feladat számukra a kutak kezelése Is és ezek mellett egy korszerű vízmüvet is kezelnek, vigyázva annak zavartalan üzemelésére. Szeretik hivatásukat, s érzik annak fontosságát. Rendkívül sok nehézséggel kellett szembe nézniök, amíg az új vízmű be nem indult és sole esetben vízkorlátozásokat hajtottak végre a telep ellátásának érdekében. Sokan ezt nem vették jó néven és egy- egy korlátozás esetén szidalmazták őket De álláspontjuk mellett kitartottak és a különböző megnyilvánulások ellenére is a közösség célját szolgálták és locsolás helyett a lakosság ellátására biztosították a vizet. A Szabadi csoport tagjai munkájukért minden elismerést megérdemelnek. W. Gy. „Morvái bácsi megmondta .. Egy évtizeddel ezelőtt történt ... A magasan fekvő szénrétegek kibányászása nagy nehézségekbe ütközött, mert a szén feletti földréteg beszakadozott és rengeteg faanyag tönkrement. Egy üzemi értekezleten, ahol e súlyos probléma megoldásáról tanácskoztak, mindenki úgy vélekedett: nincs lehetőség a faanyag megmentésére. Az egyik bányászt külön megkérdezték: — „Magának, Morvái bácsi, mi az elgondolása? Meg lehet ezt oldani?” Az idős bányász megdörzsölte sörtés állát, s hosszú hallgatás után azt mondta: — „Le kell szedni a szénről a földet!” Nevetés volt a válasz, s az eset után még sokáig közszájon járt a szólás: „Morvái bácsi jól megmondta...” Es Morvái bácsinak igaza lett. A szűcsi X-es aknához tartozó ecsédi külfejtés a példa erre. Hatalmas marótárcsás pépek faldossák, gumiszalagok röpítik tova a szénrétegről eltávolított meddőt. Morvái bácsi idejében még Senkinek sem jutott eszébe, hogy nemcsak vágatokkal, kamrafejtésekkel lehet felszínre hozni a ' magasan, a felszínhez közel eső rétegekből a szenet.,. S amire akkor nem gondoltak, ma már cáfolhatatlan tény. Hihetetlen acélkolosszu- Sok takarítják le a földet a Szénről, nyomukban pedig MC puttonyos kotrógépek rakják a robbantással fellazított szenet a szállítószalagokra, s ilyen szállítószalagokon „utazik” a szén, egészen Petőfibányáig, onnan az erőműbe, hogy fény és energia legyen belőle, mindegyikünk számára. Fekete Lászlóné Szűcsi X-es akna a munka megszervezésének, a fegyelem biztosításának elsőrendű parancsnokai az aknászok és a műszaki középkáderek. Ök a fegyelem, a munkaszeretet, és a becsület őrei. Baj van a brigádnapló folyamatos vezetésével? Ezt a közvetlen parancsnoknak kell először észrevennie és nekik kell segíteni. Segíteni kell szép szóval és biztatással. Egyetérthetünk-e azzal, hogy a műveltség fokmérője az olvasottság legyen? Ezt fenntartással kell fogadni. Elsődleges feltétel az általános iskola nyolc osztályának elvégzése és a szakmai műveltség fokozása. Először biztos alapot kell teremteni ahhoz, hogy a szép- irodalmi, vagy műszaki könyveli lényegét a bányászok megértsék és valóban haszonnal elsajátíthassák. A gyöngyösi XII-es akna dolgozói munkaversenyváila- lást tettek. A feladatok teljesítése nagyobb összefogást, jobb munkát követel a vezetőktől és egyszerű bányászoktól egyaránt. Ügy véljük, a műszaki vezetők — különösen a középkáderek — akkor tudnak legtöbbet segíteni, ha nem szemlélői és alkalomadtán bírálói a versenynek, hanem maguk is részt vesznek abban, ha maguk is tagjai a munkabrigádnak. A versenyszellem megélénkült a gyöngyösi XII-es aknánál. Most arra van szükség, hogy a műszakiak jobban szervezzék a munkát és több segítséget adjanak a brigádoknak. Ez erkölcsi feladata, ez becsületbeli kötelessége a gyöngyösi XII-es akna műszaki vezetőinek. Nagy Ferenc Esőben, sárban... Az Ecsédi Külfejtésen a mostani szeszélyes, rendkívüli időjárás nagyon megnehezíti a fejtésben dolgozó bányászok és gépek munkáját. Már ezt az évet is jelentős adóssággal kezdték, mert a bányatér, a „gödör” nyugati oldala a vizesedés miatt erősen megcsúszott, s hosszú napokba telt, amíg a szállítószalagokat a csúszás-veszélyes helyről biztonságosabb helyre szerelték át. Az állandó csúszás kiküszöbölésére a gödör falába TH-gyűrűvel biztosított vóga-. tot mélyítettek, hogy azon keresztül szállítsák majd a ter- melvényeket az „alagúton” át Petőfibányára. Ez a megoldás nagyszerűnek mutatkozott, amíg az esőzések miatt egy újabb nagyobb mérvű csúszás nem történt. A csúszás a TH- gyűrűvel biztosított folyosót is megrongálta. Térdig erő sár-- ban dolgoztak az emberek, hogy a veszélyes szakaszt Kijavítsák. Morvái Ferenc Patinszki Ferenc vájárt, a Petőfibánya Déli I-es gerinc F. 4-es kezelőjét. Egykor pernyepusztai cseléd volt, s 15 éve az üzem hűséges bányásza. Sztahanovista oklevél, kiváló dolgozó és kiváló bányász kitüntetések tulajdonosa. Mindig nagy gondot fordít a biztonságos termelésre. Erre figyelmezteti a kötelesség és Zagyvaaszántóra minden nap haza várja három kislánya. Áss influenza 1200 műszakja Kövessék a példát! Híre van a rózsái IX-es akna üzemi konyháján dolgozó nőknek. Főztjüket, munkájukat dicséri mindenki. De nemcsak az ízletes étel jelenti az üzemi konyha asszonyainak jó hírét: nagy gondot fordítanak az étkezd helyiség tisztaságára, az Ízléses és kulturált tálalásra, felszolgálásra is. Nefn ártana, ha más üzemi konyhák dolgozói is követnék a rózsái IX-es akna konyhai személyzetének példáját. Schrüffel Gyuláné A rozsai IX-es aknában is felütötte fejét az influenza- járvány. Vajon mi az oka annak, hogy a megbetegedés ilyen nagy méreteket ölthetett? A felolvasóban plakátok hirdetik öles betűkkel: „Más kulacsából ne igyál!” „Gyakran moss kezet!” „A zsebkendőbe tüsszents!” Eleget tesznek-e a dolgozók ezeknek az egészségügyi felhívásoknak a rózsái IX-es aknában? Nem, egyáltalán nem. Gyakran látható a munkásbuszokon, hogy a kulacsok kéz- ről-kézre járnak, s mindenki húz belőle jókorát — és a munkahelyeken is ez a helyzet. Öltözködésükkel sem törődneK különösebben a bányászok. Könnyű öltözékben, megizzadva jönnek ki a bányából, megcsapja őket a hűvös levegő és máris kész a baj. A szervezet elveszíti ellenállóképességét a járványos megbetegedésekkel szemben. Hadd idézzek egy-két elgondolkoztató számadatot, hogy milyen károkat okoznak az üzemnek, a népgazdaság- j nak és saját maguknak is azok • • a bányászok, akik fittyet Iránynak az egészségügyi előírásoknak! A rózsái IX-es aknában február hónapban 2 ezer műszak esett ki a termelésből, megbetegedések miatt; a 2 ezer mű- ' szakból az influenzás megbetegedésekre 1200 műszak jutott —, s csak emiatt 1935 tonna szén esett ki a termelésből. Vizsgáljuk meg minden következményét a megbetegedéseknek ... az egészségükkel nem törődök fizetésük 75 százalékát kapják csak kézhez, táppénzként. Felgyógyulás .után még napokig erőtlen az ember, nem tud teljes értékű munkát nyújtani, ez — a teljesítmények rovására megy — szintén alacsonyabb keresetet jelent. «w Mindezek megelőzhetők, elkerülhetők, ha a dolgozók jobban vigyáznak saját és dolgozótársaik egészségére és az egészségügyi előírásokat maradéktalanul betartják. Az egész, ség erőt jelent. S csak az erős, egészséges ember képes alkotni, épiteni — termelni. Huczka Béláné Átadták rendeltetésének a petőfibányai tűzoltólaktanyát A petőfibányai önkéntes tűzoltók régi-régi vágya valósult meg a napokban: ünnepélyesen átadták rendeltetésének az új, korszerű, a mai követeimé nyéknek megfelelő — tűzoltó- laktanyát. Balázs Gyula százados elvtárs méltatta a laktanyaát- ádás eseményének jelentőségét. Beszélt a bányatelepi önkéntes tűzoltók eddigi munkájáról, a tűzoltók hősies helytállásáról, amellyel megakadd lyozták, hogy a fellobbanó Ha terveztük, valósítsuk is meg Az MHS hatvani járási elnöksége az 1961/62. kiképzési évben a petőfibányai alapszervezet részére, 25 fővel személygépkocsi-tanfolyam beindítását is feladatul tűzte ki. Az esetleges későbbi félreértések elkerülése végett felkerestük a megyei elnökségen Kőműves elvtársat és a tőle kapott szempontok alapján szerveztük meg a tan folyamot. A kapott szempontok szerint az erkölcsi bizonyítványok kiadását kértük a Járási Rendőr- kapitányságtól, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy a megyei elnökség igazolása szükséges az erkölcsi bizonyítványok kiadásához. A tanfolyamba jelentkezettek névjegyzékét az előírt adatokkal kiegészítve január 29-én megküldtük a megyei Motoros Klub vezetőjének azzal a kéréssel, hogy az adatok felhasználásával küldje meg az igazolást a Járási Rendőrkapitányságnak. Ezek után abban a tudatban, hogy most már pusztán a formai elintézés van hátra, úgy informáltuk a jelentkezőket. Az erkölcsi bizonvjtváo • k azonban csak nem jöttek. Ismételten felkerestük a Járási Rendőrkapitányságot, ahol a legnagyobb meglepetésünkre azt közölték, hogy a megyei Motoros Klub vezetője még nem küldte meg a szükséges igazolásokat. Azóta személyesen is felkerestük a megyei elnökséget, de a Motoros Klub vezetőjének távolléte miatt csak Katona elvtársnak tudtuk tolmácsolni nehézségeinket. Érdemleges választ a mai napig sem kaptunk és így alapszervezetünk elnöksége nem tudja, hogy a tanfolyamot mikor indíthatjuk meg, mivel nem ismeri a megyei Motoros Klub vezetőjének szándékát: megteszi-e a szükséges intézkedéseket, és a szükséges tanulógépkocsit biztositja-a részünkre, vagy hallgatásával további bizonytalanságra kárhoztat bennünket is és a tanfolyamra jelentkezőket is. Javasoljuk az MHS megyei elnökségének, hogy nyilatkozzanak, megvan-e a lehetősége a tanfolyam megindításának! Vagy tévedték a kiképzési terv összeállításának időpontjában?! A tényleges helyzet ismertetése, feltárása mindenképpen előnyösebb, mint a jelenlegi bizonytalan heivzet. Erdélyi Sándor MHS alapszervi elnök lángok tetemes kárt okozzanak. Baják István elvtárs, a Mát ravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója köszönetét mondott a tűzoltók lelkiismeretes munkájáért, a BM támogatásáéit, majd hivatalosan adta át a tűzoltóknak az új, nagyszerű létesítményt. A BM Heves megyei központja részéről Lukács hadnagy üdvözölte a petőfibányai tűzoltókat s az ünnepség részt vevőit. Ezután került sor az ünnepség legszebb aktusára. A hatvani alosztály parancsnoksága nevében Szabó Imre főhadnagya jutalomban és előléptetésben részesült tűzoltók névé'; olvasta fel, s átadta a kiváló eredményeket elért tűzoltók- az alosztály-parancsnokság jutalmait, s az előléptetett tűzoltók jogosító papírja' I:. A tűzoltólaktanya átadásának hivatalos része ezzel be is zárult, s a fehér asztalok mellett folytatódott az ünnepség, poharazgatás, baráti beszélgetés közben. Kovács hitre Névnapi ivászat — szociális segély bői ?! Vannak esetek, amikor a dolgozók önhibájukon kivv.l anyagi nehézségekkel kerülnek szembe. Ilyen rendkívüli esetek áthidalására szolgál a szociális segélykeret. A szociális segélykeretből történő kiutalásokat a szakszervezeti bizottság segélyezési albizottsága végzi, a szakszervezeti bizalmi meghallgatásával, illetve javaslata alapján. Ezáltal a dolgozók széles rétegei vesznek részt az indokolt esetekben történő anyagi segítségadásban, A napokban a lakatos műhelyben járva, hallottam az alábbi esetet: lakatos dicsekedve mesélte dolgozótársainak, hogy közelgő névnapján nagyszabású, gazdag lakomát rendeznek, mert ez náluk már hagyományos szokássá vált. Ezt követően, másnap pedig segélyt kérő lapot vitt a bizalmijához, hogy javasoljon részére szociális segély juttatást. A bizalmi — helyesen — netn írta alá és nem javasolta a segély folyósítását. örvendetes, hogy ma már névnapok és születésnapok alkalmával nagy lakomát csapunk. Ez is növekvő jólétünk, életszínvonalunk emelkedésének egyik bizonyítéka. De nem lehet ok arra., hogy a szakszervezettől kérjenek segélyt az ilyen lakomák anyagi fedezésére és a ténylegesen rászoruló, másik dolgozó elől vegyük el az anyagi segítségadás lehetőségét. Pócs László mehet. A rosta nem megfelelő. A garantált minőségű szenet ki kell adni, a primérpor leválasztása sem megoldott. A baloldali szalagon jelenleg válogatás nincs és így nem is lehet, mert 80—100 centis szalagsebességnél megbízhatóan nem lehet válogatni. Lassítani kell mindkét szalagot. Gumis vibrátor nem kell, de a sík- rostára feltétlenül szükség van. Nem kell újat venni, ott található a helyszínen, csak be kell építeni. Egy-két kisebb átalakítást saját erőből is elvégezhetnek az ecsédi külszíni fejtésen. Ha ezt elvégezték, ha az egyik szalag sebességét a jelenlegi felére csökkentik, ha segít a szomszédos laboratórium, ha szakszerűbben kioktatják az embereket, akkor majd valóban lehet válogatni. Óránként 10—12 tonnát le tudnak válogatni. A jelenlegi 1,5 százalékos meddővel szemben 6—8 százalék valóban meddő kerüljön a hányóra és akkor megszűnik a vita, megfelelő, jó szenet kap az erőmű. F. L. fB—■um ... Sz óvá tettük már a szén minőségének csökkenését, írtunk az erőmű és a tröszt közötti vitáról. Mindenki egyet ért azzal, hogy javítani kell az alté- róban és a külszíni fejtésnél jövesztett szén minőségét. Tények bizonyítják azt is. hogy az erőmű által kívánt 1620 ka- lóriás szenet ki lehet adni. De nagyobb gondot kell fordítani a tisztán termelésre és a válogatásra. Nos, az ecsédi külszíni fejtésen megfelelően történik a válogatás? Nem. Sőt, egyáltalán nem kielégítő. A munkások 1,5 százalék körüli meddőt válogatnak ki. Ez kevés is, meg a kiválogatott mennyiség nem mind meddő. Gyakorlat cs oktatás kérdése, hogy milyen eredménnyel dolgoznak a meddőválogatók. Ügy véljük, Ecsé- den akad még pótolni való a gyakorlatban is és az oktatásban is. Szükséges és hasznos lenne, ha a petőfibányai laboratórium megvizsgálná a kiválogatott meddőt és segítséget adna a jobb munkához. De ennél többet kell tenni. A válogatás így tovább nem Elsődleges követelmény: a minőség!
