Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

1968. március 22., csütörtök (VPPÜJSAG 3 Szakképzett baromfi gondozók a füzesabonyi járásban A FÜZESABONYI járás terü­letén működő mezőgazdasági termelőszövetkezetekben mind­inkább kezd tért hódítani szarvasmarha- és sertéste­nyésztéssel párhuzamosam a nagyüzemi baromfitenyésztés is. A termelőszövetkezeti ve­zetők nagy része már tudja igazolni, hogy a nagyüzemi ál­lattenyésztés belterjes fokmé­rője a jó jövedelmet biztosító baromfitenyésztés, s ezen be­lül a pecsenyecsirke és pecse- ' nyekacsa előállítása. Az állat- I tenyésztésből származó terme- I kék közül, nincs még egy a baromfihoz hasonló árubázis, | amely aránylag kisebb ráfor­dítással, rövid idő alatt (9—12 hét) jó jövedelemhez juttatja azokat a termelőszövetkezete­ket, amelyek az alapvető tar­tási feltételeket biztosítják. A baromfitartáshoz, illetve tenyésztéshez is, más állatfaj­hoz hasonlóan, 3 fő feltétel szükséges. Megfelelő férőhely, jó, illetve szakszerű takarmá­nyozás, valamint lelkiismere­tes, szakmailag képzett dolgo­zó. A baromfiférőhelyeket il­letően több tsz-nél előfordul­tak problémák, főleg a napos­baromfifélék elhelyezése te­kintetében. Ezen tsz-ek egy ré­sze a saját erőből, házilag épí­tett több ezres csibenevelők létesítésével, valamint más gazdasági épületek átalakítá­sával és a napos állatok tagok­hoz való elhelyezésével köny- nyitett. Gyakorlatból láthat­juk, hogy tökéletesen meg­felelnek a baromfitenyésztés követelményeinek az ún. szükségólak, amelyek házilag könnyen beszerezhető és elké­szíthető anyagból állnak. Fő szempont itt is az, mint egyéb óltípusoknál, hogy a fülkék fűthetőségét, az elegendő vilá­gosságot, valamint a jó leve­gőcserét biztosítani tudják. A MÁSIK ALAPVETŐ probléma volt, amely kisebb mértékben egyes tsz-eknél még most is fennáll — a gyors fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges, biológiailag értékes állati fehérjét, vitaminokat, il­letve antibiotikumokat tartal­mazó gyári készítésű takar­mánykeverékek biztosítása. Annak érdekében, hogy a ter­melőszövetkezetek 9—12 hét alatt jó minőségű, legalább 100—110 dkg súlyú, exportra is alkalmas pecsenyecsirkét tudjanak előállítani, szükséges a nevelés folyamán részben, vagy egészben a gyári készít- ményű csibetápok etetése. Ezek a keveréktakarmányok a termelőszövetkezetek rendel­kezésére állanak a megyében működő ludasi és sarudi ta­karmánykeverő üzemekben, ahonnan kukoricáért, vagy ár­páért cserében termelőszövet­kezeteink megvásárolhatják. Az említett két főbb szem­ponton túl, de nem utolsó­sorban, nagyon fontos feltétele a nagyüzemi baromfitenyész­tésnek a szakképzett, munká­jukat szerető baromfigondozók biztosítása. Ezt figyelembe véve hatá­rozta el a Füzesabonyi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya, a járási nőtanács, va­lamint a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat egri kiren­deltsége, hogy a járás terüle­tén működő tsz-baromfi- gondozók részére baromfi- tenyésztési tanfolyamot szer­vez. A baromfitenyésztési szak­munkáselőkészítő tanfolyam I. évfolyama 30 fővel megkez­dődött, még 1961. december 4-én. E tanfolyam keretén be­lül megismerkedtek a hallga­tók többek között a termelő­szövetkezetekben gazdaságo­san tenyészthető hazai és kül­földi tyúkfajtákkal — a nagy­üzemi csibenevelés módszerei­vel, a szakszerű takarmányo­zás tudnivalóival és egyéb, a barimfi tenyésztés érintő kérdésekkel. témakörét A TANFOLYAM idősze­rűségét is, hogy növeke­igazolja az a tény hallgatóinak száma dett és az összefoglaló vizsgán a kezdő 30 helyett 38 hallgató adott számot a tanultakról. Ahhoz, hogy az elméleti anyag kiegészüljön gyakorlati tudni­valókkal, szükséges egy ko­moly tapasztalatcsere-látoga­tás megszervezése. Erre a ta­pasztalatcsere-látogatásra az illetékes megyei szervek jóvá­hagyása után, 1962. március 14-én került sor a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató In­tézetnél. Itt az intézet lelkes kutató szakemberei és szak- tanácsadói kíséretében láthat­ták a tanfolyam hallgatói a napos- és növendékcsibék szakszerű elhelyezési, fűtés- technikai, takarmányozási, va­lamint gondozási módszereit, s a nagyüzemi kacsa-, lúd', va­lamint pulykatenyésztés, elit- ólazás módozatát, a mestersé­ges megtermékenyítés gazda- i sági eredményeit a pulyka-, lúd- és tyúktenyésztésben, de egyéb elméleti kérdésekre is kaptak tájékoztatást. Ahhoz, hogy a tanfolyam I. évfolyamát sikeresen elvégzett 38 hallgató a saját termelőszö­vetkezetében alkalmazni tud­ja a tanultakat, szükséges, hogy a termelőszövetkezet ve­zetősége részükre a munkakör ellátásához alapvető feltétele­ket biztosítsa. Elsődlegesen fontos természetesen a barom­figondozói munkakörben való alkalmazás, nem pedig más munkaterületen, mint jelenleg a feldebrői Rákóczi Tsz gon­dozói esetében van. ÖSSZEGEZVE ______________ dottakat, még egyszer ismételjük: a tanfolyamhallgatók munkáju­kat becsülettel, lelkiismerete­sen végezzék, hogy ezzel is elő­segítsék dolgozó népünk na­gyobb mennyiségű és jobb mi­nőségű baromfihússal és tojás­sal való ellátását, továbbá a gyakorlati munka után a jövő évben a baromfitenyésztési szakmunkásvizsga sikeres le­tételét. Varga László, agronómus, tanfolyamvezető Tudunk jobbat... Azon a napon, amikor Géniben a leszerelési érte­kezlet megkezdte munkáját, a New York Herald Tribune ér­dekes tudósítást közölt: Ros­well L. Gilpatrick, amerikai hadügyi államtitkár szerint az Egyesült Államok atom­biztos óvóhely-hálózata, ba majd kiépül, 40—43 millió embert menthet meg támadás esetén a pusztulástól. Megírta a lap azt is, hogy Robert S. McNamara hadügyminiszter, tavaly még 10—15 milliót emlegetett. Nem tudjuk, az amerikai újságolvasó mit gondolt, ami­kor lapjából értesült e nyilat­kozatokról. Nem tudjuk. íel- íigyclt-e például arra. hegy felelős korm ínyférfiak úgy beszélnek róla, Mr. Smithről Is, meg másokról is, mint va­lami elvont dologról, pusztán számtani mennyiségről, amely lehet kisebb is, nagyobb is, 10 millió is, 55 is. Pedig ez a negyvenötmillió különbség — negyvenötmillió emberéletet jelent. Nem tudjuk azt sem, felfigyelt-e az amerikai olva» só arra, hogy az optimális 55 milliós számban — nincs benne 130 millió állampolgár: csecsemő, farmer, nyugdíjas, tisztviselő. Belőlük vajon mi lesz „támadás esetén”?... A nyilatkozatról szóló hír­adás ugyanazon a napon lá­tott napvilágot, amelyen Genfben összeült a leszere­lési értekezlet. S ez a vélet­len időbeni egybeesés maga sugallja a gondolatot: Ila az Egyesült Államok vezetői valóban annyira szí­vükön viselik — nem az em­beriség, csak saját állampol­gáraik biztonságát, nem vol- na-c célravezetőbb bunker­építés helyett: megegyezniük a leszerelésről, amire a Szov­jetunió már annyiszor felszó­lította őket? Mert az óvóhe­lyek — miniszter, államtitkár mondja — nem védenek meg mindenkit. Ha viszont nincs fegyver, amely ellen véde­kezni kellene, — az minden­kinek tökéletes biztonságot nyújt. (sp.) S Krall-iiyy, a Dekier-ögy és akik kavarják... PÉLDÁZAT... egyes munkamódszerátadókról. (Kiss Béla rajza) A NÉMET Szövetségi Köz­társaság újabban sorozatos „ügyekkel” hívja fel magára a világsajtó figyelmét. Kezdő­dött Kroll, moszkvai nagykö­vet megvádolásával, miszerint „Kroll eladta magát a vörö­söknek." A vád indítéka az volt, hogy Kroll megpróbált aránylag ésszerű politikát folytatni. S még el sem ültek a nagykövet körül felvert hullámok, ugyanazok a körök máris dr. Thomas Dehler bon­ni parlamenti alelnök fejét kö­vetelik. Dehler ugyanis a nyu­gatnémet televízió egyik vita­műsorában bírálta az Ade- nauer-kormány politikáját, amely nem ismeri el a Szov­jetuniót, mint reális tárgyaló- partnert és kijelentette: „Szük­ségesnek tartom a tárgyaláso­kat a német kérdésről egy né­met kormánnyal, vagy egy né­met kormány tárgyalásait a Szovjetunióval.” A bonni hidegháborús, szél­sőségesen reakciós körök a Kroll-ügy után tehát most a Dehler-ügyben fújtak riadót. Az akció első számú szervezői, akik hol az előtérben, hol a háttérből kavarják a dolgokat; a nyugatnémet neofasiszták, Hitlerék egycnesá.gi és sajnos, nagyonis életképes leszárma­zottai. A Német Szövetségi Köztár­saságban jelenleg egy csak­nem 18 ezres taglétszámú politi­A Tanácsköztársaság egri sajtója kai párt és 1200-nál több ki- sebb-nagyebb szervezet ter­jeszti hivatalosan a fasiszta eszméket. Ezek soraiban tevékenyked­nek a német fasizmus régi és új képviselői. De főként és el­sősorban a régiek. Az 1957- ben megalakult Német Biro­dalmi Párt életréhívója Pries- ter, néhai SS-tiszt volt. O ugyan 1960-ban meghalt — ahogyan ez Nyugat-Németor- szágban egy háborús bűnöshöz illik, természetes halállal vé­gezte be földi pályafutásét —, no, de maradt nélküle is épp elég régi szakember a pártban. Ott van mindjárt Schütz, az SS volt tisztje. És Roemer, volt náci tábornok. Vagy miért ne felelne meg a nyugatnémet új­fasisztáiénak, teszem azt Mein- berg? Ha valaki már a 30-as években Himmlernek lehetett a bizalmi embere, az igazán alkalmas a 60-as évek Német Birodalmi Pártjának vezérka­rába. EGY ILYEN vezetőség élére illik méltó elnököt keresni. Ta­láltak is, Kunstmann profesz- szor személyében. A profesz- szor urat egyébként nem tu­dományos rangja emelte ilyen magas polcra. Egészen más­féle rang. Tábornoki. S nem is akármilyen egységnél volt ge­nerális! Hitler rohamosztago- sait vezényelte. Kunstmann és Schütz, Roe­mer és Mednberg a maguk ere­jéből még nem jutnának sok­ra. Ok azok a közepes méretű ragadozók, akik vígan úszkál­nak a nyugatnémet politikai élet tisztának éppen nem mondható vizeiben. De vannak ott nagyobb halak is! Meg­bújnak lent az iszapban, ott várják a biztos zsákmányt, ön­nön irányítják ezt a bűzös, pocsolyaszagú vízi-birodalmat. Legmozgékonyabb közülük Neumann, aki annak idején SS-tisztként főtitkári posztot töltött be Goebbels mellett. Jó tanítvány lehetett, mert Hitler végrendeletében őt jelölte a harmadik birodalom propa­gandaügyi miniszterének. A többi nagy hal? Nos, so­roljunk fel néhányat közülük. Guderian tábornok, a Wehr­macht szárazföldi erőinek fő- parancsnoka, a tank-villámhá- ború szakembere. Schemer marsall, a Wehrmacht utolsó főparancsnoka, Mantauffel tá­bornak, a Nagy-Németország elnevezésű tank-hadtest pa­rancsnoka, majd Adenauer ka­tonai tanácsadója. Milch mar­sall, a hitleri légierő, a Luft­waffe volt főinspektora. EZEKNEK az uraknak ma is jelentős patrónusaik vannak az NSZK vezető köreiben, s embereik ott találhatók a nyu­gatnémet Bundeswehr tisztjei között. Hiszen ahol a Wehr* macht-instruktor Strauss, a hadügyminiszter, ott igazán nem csodálatos, hogy a hadse­reg 135 tengernagya és tábor­noka a hitleri Wehrmacht tisztjeiből került ki. Hog? csak a legmagasabb rangokat említsük! S vajon milyen ala­pon óhajtana Kroll aránylag reális külpolitikát folytatni egy olyan államban, ahol a volt SA-tiszt, Schröder a kül­ügyminiszter? No, meg ahol a magas beosztású diplomaták egyharmada Ribbentropp ta­nítványa. Politikai szempontból tehát biztos fedezete van a Német Birodalmi Pártnak, de anyagi zavarai sincsenek. A fasizmus­nak Nyugat-Németországban bőven vannak vagyonos párt­fogói! Ha a nagy német mono­póliumok győzték pénzzel Hit­lert, még ki tudják elégíteni a Führer utódainak anyagi igé­nyeit is. Különösen, amikor a bankok és a nagyvállalatok élén a megfelelő emberek áll­nak. Mármint a fasisztáknak megfelelő emberek. Olyanok például, mint Max Ilgner. aki a hitlerizmus idején az I. G. Farbenindustrie ipari kémhá­lózatának főnöke és ma a Né­met Tengerentúli Bank igaz­gatója. Vagy itt van Hermann Abs, akit mint a Kelet- és Délkelet- Európa kirablására alakult Orosz Bizottság tagját. 1945- ben 15 évre ítéltek, Zágráb­ban. Ez az „úriember” jelenleg az NSZK legnagyobb bankjá­nak, a Német Banknak elnöke. Kár lenne kihagyni a névsor­ból a kölni Stein bankházat, ahol Himmlernek külön folyó­számlája volt a gázkamrák építési költségeinek fedezésé­re. Johann Heinrich Stein napjainkban egy 200 millió márkás alaptőkével működő részvénytársaság ellenőrző bi­zottságának tagja. HÁT ILYEN „tekintélyek” kavarják elsősorban a Krall­és Dehler-ügyet, amelynek végső célja egy és ugyanaz: élesztgetni és fokozni a náciz­mus, a revansizmus, a háború szellemét Nyugat-Németország. ban. Balogh Judit Néhány adat a vilá« na«vvárosairól tosan annyi, mint Svédország­ban, de a 7,4 millió lakosú Sangháj a lakosság számát te­kintve majdnem utoléri. A soriján ezután következik Moszkva 5,8 millió lakossal (több mint Svájc), Kalkutta 5 miiróval (több mint Dánia) és Bombay 3,8 millió lakossal. (A Basier Nachrichten-ből) győzelenme vinni a pártsajtó vörös lobogóját. De tudjátok ineg azt is, hogy.a sajtó is ve­letek lesz mindig... minden időben, minden viszonyok kö­zött mellettetek fog állni, bát­ran, öntudattal kiálthatjátok világgá: „Megnyertük az egc-sz világot!” Az „Egri Munkás” június 16-án így ír: „A munkás sze­gények tudj álé, miről van szó, hogy az imperialista kapita­lizmus terheket, éhséget, mi- litarizmust, azaz egy újabb háborút jelent... választani kell a köizött, hogy tönkre te­gye a munkásságot a kapita­lizmus, vagy életre serkentse őket a szocializmus... A vá­lasztás tehát nem egyéb, mint a proletariátus forradalmi cse­lekvése ... Nincs semerre sem kiút, a gyűrű mindig erőseb­ben szorul össze. A világforra­dalom már döngeti a kapitalis­ták bezárt ajtóit Július 27-én, mielőtt az im­perialista intervenció letiporta volna a magyar Tanácsköztár­saságot — az „Egri Munkás” így mutat jövőt a proletariátus nagy és termékeny harcaihoz: „... Ágyúinkat viszi, röpíti a szocialista igazságok legyőz- hetelen ereje. Halljátok az ágyúk messzi robaját, ezt a hatalmas hívó szózatot? Ab­ból egyetlen szó, egyetlen hang csendül felénk: ELŐRE!” 1QIQ nagy napjainak sajtó- ja így mutatta a jö­vőt, s mozgósította harcra a proletariátust a Tanácsköztár­saság megvédésére. Sugár István kívüli kiadásban közli május 12-én a győzelmes harcokat, a cseh intervenciós seregek el­len: „Az egész vonalon meg­vertük őket. Fejvesztetten menekül a cseh hadsereg. Eger mellett vereséget szen­vedtek a csehek. A helyzet Egerben: teljes nyugalom és rend van!” — írja' a vastag­betűs elsőoldalas cíin. 1919 nyarán az Egri „Vörös Újság” .átadja helyét) az „Egri Munkás”-nak. Az „Egri Vörös Újság” utolsó - száma a követ­kező közleményt hozza: „Be­jelentjük, hogy az „Egri Vö­rös Újság” a közoktatásügyi népbiztosság rendeletére... megszűnik. Az egri napilapok helyett... „Egri Munkás” cí­men új napilap indul, mint a szocialista-kommunista párt hivatalos lapja. Az „Egri Mun­kás” szerkesztősége és kiadóhi­vatala a líceum épületében volt. A z „Egri Munkás” egyik . első számában a me­gyei kormányzótanácsi biztos tollából a következőket írja: „Proletártestvérek, ide figyel­jetek. Új lapot adunk kezetek­be, új eszmékkel. A mi szent ügyünkért harcoló újságot kaptok, — az „Egri Munkás”-! Miénk ma a sajtó is, Rajta ke­resztül megértjük egymást, in­tő szavunk eljut így a falit proletárjaihoz, eszmél belőle az öntudatlan és tanul az ön­tudatos testvér. Múnkástest- véreim, az „Egri Munkás” a miénk, a tiétek, mindnyájun­ké... Tudom jól, hogy ti mindnyájan segíteni fogjátok A magyar népköztársaság je­lenlegi kormánya... átadja a a hatalmat az egész ország­ban a katona- és munkástaná­csoknak. Mától kezdve tehát minden hatalom, s az ország ügyének intézése a munkás- és katonatanácsok kezében /an ... Mindnyájan föl a nagy, iözös munkára! A nagy, szent küzdelemre! A z „Egri Újság” helyét később az „Egri Vörös Újság’y. nak adta át. Mindkét tanács­köztársasági lap szerkesztősé­ge és kiadóhivatala a Jókai utca 6. szám alatt volt. Az el­ső szabad május 1-én vörös fejléccel jelenik meg az „Egri Vörös Újság” — „Hozsánna, vörös május!” — írja a vezér­cikk: „Május. Pirosló, vérvö­rös, tüzes május. Most termé- kenyül a virágok kelyhe, a le­vegőég kéklő azúrja, a földek méhe. Most termékenyül az emberek meggyötört, vívódó, lelke, a kifacsart szívek vére, az agyvelők sejtje... A legá­zoltak hekatombáin sarjadt ki a vérvörös virág, a május vi­rága, a vörös május rózsája. Az eltiprottak rettentő hantja alól hördült föl a szentelt vi­harzó sóhajtás szerte a vilá­gon: Világ proletárjai, egye­süljetek! Egyesüljetek, prole­tárok, egyesüljetek, emberek a szeretetben, a békességben, megértésben, elszánt, el nem csüggedő harcban, azért, hogy mindenki emberré legyen ezen a világon! Világ proletárjai, egyesüljetek! Az „Egri Vörös Újság” rend­A z 1919. március 21-én uralomra jutott Ta­nácsköztársaságnak a megye székhelyén természetszerűen szüksége volt olyan sajtóorgá­numra, amelyen keresztül nemcsak a kibocsátott új, fontos rendleleteket közölte a lakossággal, de amely hűen és a Viszonyokhoz mérten san tájékoztatott a politikai és gazdasági eseményekről is. A Tanácsköztársaság a már meg­levő „Egri Üjság”-ot vette át. Dr. Setét Sándor, a lap eddigi szerkesztője nyomban meg is vált a laptól. A Tanácsköztársaság győ­zelme után így írt az egri saj­tó: „ ... az októberi forrada­lom csak a régi rendet, a kor­hadt várfalakat döntötte le, a március 21-i forradalom azon­ban az egész régi világot és társadalmi rendet döntötte le. Ezt a gyönyörű forradal­mat nem lehet legyőzni, ez el fogja árasztani fenséges láng­tengerével az egész világot, minden népet, s megszületik a népek igaz testvérisége, a szent világszabadság!” Az „Egri Újság” március 23- iki száma tulajdonképpen az első tanácsköztársasági pél­dány. Ez felhívást közöl „MINDENKIHEZ”. „A nyugati hatalmak, az entente kapita­lista és imperialista vezetői, cseh, román és szerb csatló­saik szabad prédájává akarja tenni a magyar népköztársasá­got, a magyar nép szabadsá­gát, melyet annyi szenvedés, annyi pusztulás után nagysze­rű, nemes lendülettel kivívott. A legújabb népszámlálás szerint a 9,7 millió Jakosú To­kió a világvárosok között az első helyen áll: több lakosa I van, mint a 9,1 millió lakosú Belgiumnak. A második helyen áll Lóri-; dón 8,4 millió lakossal (több | mint Görögország 8.3 millió főnyi lakossága.) New York- ban 7,5 millió ember él, pon-1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents