Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

o NEP0J84G 1962. március 22. csütörtök A kommunizmus építésének programja Az állam és a párt a kommunizmus építésének időszakában ív. A z SZKP XXII. kongresz- szusa megállapította: a szovjet szocialista állam fej­lődésének új szakaszába lépett. A Szovjetunióban a proletár­diktatúra történelmi szerepét betöltötte és egyetemes népi állammá fejlődött. Ezzel a kö­vetkeztetéssel az SZKP prog­ramja új tétellel gazdagítja a marxista—leninista államel­méletet. Az össznépi szocialista ál­lam kialakulásának két alap­vető társadalmi feltétele van: egyrészt a szocializmus teljes és végleges győzelme, másrészt pedig áttérés a kommunizmus általánosan kibontakozó építé­sének korszakába. Ha ezek a társadalmi feltételek létrejön­nek akkor a proletárdiktatúra szükségszerűen átadja helyét az egyetemes népi államnak. De mindaddig, amíg a szóban levő feltételek ki nem alakulnak, a munkásosztály diktatúrája történelmi szükségszerűség. Mindebből az következik, hogy hazánkban is csak akkor adja át a helyét a proletárdiktatúra az össznépi szocialista állam­nak, ha az említett társadalmi feltételek létrejönnek. Ezek a feltételek már jelentős mér­tékben kialakultak hazánkban is, de még igen sok tenniva­lónk van a szocializmus teljes felépítése érdekében. Az ipar után a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok, ame­lyeket minden vonatkozásban meg kell szilárdítani, és a szo­cialista gazdasági rend alap­ján be kell fejezni a szocializ­mus építését. A proletárdik­tatúra célja: a szocialista tár­sadalom megteremtése. Ezért tehát fejlődésünk jelenlegi sza­kaszán a munkásosztály dik­tatúrája még társadalmilag szükségszerű. A zt a tényt, hogy a Szov- jetunióban kialakult az össznépi szocialista állam, töb­bek között a következők iga­zolják: — teljes mértékben érvénye­sülnek a párt- és állami élet lenini normái, a szocialista de­mokrácia széleskörűen érvé­nyesül ; — a proletárdemokráciát fel­váltotta az egyetemes népi de­mokrácia, nincsenek elnyomó és elnyomott osztályok, lénye­gében megszűntek a kizsák­mányoló osztálymaradványok; — igen nagy mértékben bő­vült a helyi szervek (szovje­tek) jogköre, fokozódott az ál­lampolgárok bevonása a köz- ligyek intézésébe; — jelentősen megnövekedett a társadalmi szervezetek sze­repe az állami ügyek intézésé­ben; — széles körben elterjedt és meghonosodott a legfontosabb állami problémák (törvények, népgazdaságfejlesztési tervek) össznépi megvitatása; Az egész nép akaratát kife­jezve az egyetemes népi ál­lam arra hivatott, hogy szer­vezze a kommunizmus anya­gi-technikai bázisának létre­hozását, valamint a kommu­nista társadalmi viszonyok megteremtését; ellenőrzést gyakoroljon a társadalmi mun­ka és a fogyasztás mértéke fe­lett; biztositsa a nép jólét ál­landó és rendszeres emelkedé­sét; védelmezze a szovjet ál­lampolgárok jogait és szabad­ságát; nevelje a néptömegeket az öntudatos fegyelem és a munkához való kommunista viszony szellemében; biztosít­sa az ország védelmét és biz­tonságát, védje a világ béké­jét, normális viszonyokat tart­son fenn valamennyi állam­mal, de különösen erősítse a kapcsolatokat a szocialista vi­lágrendszer országaival. Mind­ez megköveteli a szovjet ál­lam szüntelen erősítését, elő­írja azt, hogy az össznépi ál­lamot minden vonatkozásbaji fejleszteni kell. Az egyetemes népi állam végső soron arra hivatott, hogy elősegítse önmaga elhalását és átadja helyét a kommunista társadalmi önigazgatásnak. A kommunista társadalmi ön­igazgatás objektív és szubjek­tív előfeltételei a kommuniz­mus építése során bontakoz­nak ki. A legfontosabb, hogy min­táén állampolgár részt vegyen a közügyek intézésében. En­nek érdekében egyre jobb anyagi és kulturális életfelté­telt kell biztosítani mindenki­nek; gondoskodni kell arról, hogy megfelelő szabad idővel rendelkezzenek az emberek, ezért jelentős mértékben csök­kenteni kell a munkaidőt; tö­kéletesíteni kell a népképvise­letek formáit és a szovjet vá­lasztási rendszert; növelni kell a helyi államhatalmi és ál­lamigazgatási szervek hatáskö­rét; tovább kell fejleszteni azt a gyakcílatot, hogy a szovjet állam törvénytervezeteit széles körben megvitatják; ki kell szélesíteni a népi ellenőrzés rendszerét és hálózatát; rend­szeresen újjá kell választani a vezető szerveket és egyre bát­rabban alkalmazni kell a veze­tő szervek rendszeres felfrissí­tésének elvét, biztosítani kell, hogy a választott szervek egy- harmada minden alkalommal felfrissüljön, Ezekben foglalja össze az SZKP programja a kommunista társadalmi köz- igazgatás kialakulásának leg­fontosabb tényezőit. A z SZKP XXII kongresz- ** szusa egyaránt elvetet­te az állam elhalásának mind a revizionista, mind pedig a dogmatikus koncepcióját. A revizionisták kategorikusan ta­gadják a proletárdiktatúra tör­ténelmi szükségszerűségét. Ez a revizionizmus lényege. Le­nin az Állam és forradalom című munkájában rámutat: „Marxista csak az, aki az osz­tályharc elismerését kiterjeszti a proletárdiktatúra elismerésé­ig.” A proletárdiktatúra fel­tétlen elismerése különbözteti meg a leninizmust a revizio- nizmustól. A munkásosztály diktatúrájának tagadása volt régen is (Kautsiky) és jelenleg is (Nenni) a legjellemzőbb a re­vizionistákra. Ebből az követ­kezik, hogy az opportunisták feltételezik a tőkés állam el­halását, ami egyenlő a lehetet­lenséggel. A dogmatikusok abszoluti­zálják a proletárdiktatúrát, ezt tekintik az állam utolsó fázi­sának. Sztálin az SZKP XVIII. kongresszusán (1939) kifejtette, hogy a proletárdiktatúra még a kommunizmusban is meg­marad, ha nem szűnik meg a kapitalista környezet. Ez azért is helytelen, mert Lenin a proletárdiktatúrát kifejezet­ten a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenet idősza­kára vonatkoztatta. Az állam elhalásának törté­nelmi íolyamata két alapvető fokozatban megy végbe. Az el­ső fokozat a proletárdiktatúra, amely új típusú állam, mert — Lenin szavaival szólva — új módon demokratikus és új módon diktatórikus: a társa­dalom óriási többségének de­mokráciája a kizsákmányoló kisebbséggel szemben. Lenin a magyar munkásoknak kül­dött üdvözletében rámutatott: .. nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege, és nem elsősorban az erőszak. A proletárdiktatúra legfőbb lényege a dolgozók vezető osz­tagának, élcsapatának, egyet­len vezetőjének, a proletariá­tusnak szervezettsége és fe­gyelmezettsége. A proletárdik­tatúra célja, hogy meg­teremtse a szocializmust.” A z állam elhalásának má- ■ ' sodik fokozata az egye­temes népi szocialista állam, amely a proletárdiktatúrát vált ja fel. Ezzel az állam el­veszti osztályjellegét, és felké­szül a társadalom a kommu­nista önigazgatásra. A máso­dik fokozat vége: a kommunis­ta társadalmi önigazgatás, ami. kor az állam a belső fejlődés szempontjából már nem szük­ségszerű, de elhalása csak ak­kor következik be, ha a fej­lett kommunista társadalom felépítésén túl a szocializmus döntő győzelmet arat a nem­zetközi küzdőtéren, és a győz­tes szocialista világrendszer megszilárdul. Az állam csalt akkor hal el, amikor teljesen megszűnik az imperialista ag­resszió veszélye a Szovjetunió és szövetségesei ellen. Az össznépi szocialista állam kialakulása nem jelenti a mun­kásosztály társadalomvezető szerepének megszűnését. A munkásosztály vezető szerepe a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének idö­Ssedov akadémikus válaszol Pearson vádjaira szakában is megmarad. Ez a vezető szerep szükségszerű, mert a munkásosztály a társa­dalom leghaladóbb és legszer­vezettebb tényezője. A szovjet munkásosztály, amely a ma­gasabb, fejlett ipari termelést képviseli, a kommunista esz­ménynek legkövetkezetesebb hordozója. A társadalom életének min­den lényeges területén a mun­kásosztály hivatott a vezetésre. A kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szaka­szában ez a vezető szerep né­miképpen megváltozik, mert nem rendelkezik kényszer vo­nással, nem szükséges ezt más osztályokra kényszeríteni, mert nincsenek ellenséges osz­tályok, a szövetkezeti parasz­tok osztálya viszont önként el­fogadja, magáévá teszi a munkásosztály vezetését. A munkásosztály döntő befo­lyást gyakorol az ország társa­dalmi és politikai életére. Ez így van a szocializmus és a kommunizmus építésének 'idő­szakában egyaránt. A mun­kásosztály szervezettségével, tudatosságával, állhatatossá­gával, a kommunizmus ifgce iránti odaadásával, eszmei és politikai befolyásával, a párt tevékenysége útján valósítja meg a társadalomvezető sze­repét. ★ Tgen nagy figyelmet ér­J dem'el az a következte­tés, amely szerint az SZKP nem csupán a munkásosztály hanem a szovjet nép élcsapata, az egész nép pártja. Ez új té­tellel gazdagította a pártról szóló marxista—leninista el­méletet. A dogmatikusok azzal állnak elő, hogy az SZKP XXII. kongresszusa szembekerül a marxista párt lenini jellemzé­sével, ezért revizionista állás­pontra helyezkedett. Igaz-e mindez? Lenin az Egy lépés előre, két lépés hátra című munkájában hangsúlyozta, hogy a párt. a munkásosztály élcsapata, a proletár osztájy- szervezettség legmagasabb formája. Lenin tehát a mar­xista pártnak szigorúan prole­tár jelleget tulajdonított. Ez a lenini tétel teljes mértékben igaz. De csak meghatározott történelmi korszakra érvé­nyes. Feltétlenül érvényben van: a szocializmus teljes és végleges győzelméig, valamint a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének kor-, szakáig. Ezzel azonban új helyzet áll elő, amiből a párt jellegére nézve is le kell vonni a szükséges következtetéseket. A lényeg: a kommunizmus általánosan kibon tákozó építé­sének szakaszában megszűnik a marxista—leninista párt osz­tályjellege, átalakul egyetemes népi jellegűvé, az egész nép élcsapatává válik. Ez történt a Szovjetunió Kommunista Párt­jának esetében is. Nem szabad viszont megfe­ledkezni arról, hogy az SZKP jelenleg is a munkásosztály él­csapata, de nem csupán a munkásosztályé, hanem egy­ben az egész szovjet népé. A munkásosztály, amely vezető szerepet játszik a kommuniz­mus építésében, a szovjet. nép leglényegesebb részét alkotja; ennélfogva nem tagadható az a tény, hogy az SZKP jelenleg is megtestesíti a munkásosz­tály társadalomvezető szere­pét azzal a különbséggel, hogy most már a párt az egész nép élcsapata. Az a marxista—leninista kö­vetkeztetés, amely szerint az SZKP a szovjet nép élcsapata, az egész nép pártja, azt jelen­ti, hogy: — a marxizmus—leninizmus ma már nemcsak a munkás- osztály, hanem az egész szov­jet nép ideológiája, a párt programját magáévá tette az egész nép; — a párt tagja lehet minden arra érdemes szovjet állam­polgár származásra és korábbi osztályhelyzetre való tekintet nélkül; — a párt helyesen fejezi ki annak igazságát, amit a nép gondol (Lenin), vagyis a párt a népért van, a nép szolgálatá­ban látja tevékenységének ér­telmét, de a nép fokozatosan felemelkedik a párt színvona­lára; MOSZKVA (MTI): A Washington Post And Times nemrég a következő címmel közölte Drew Pearson, ismert amerikai újságíró cikkét: „A Szovjetuniónak voltak kudar­cai a világűrben”. Pearson szerint az amerikai hírszerző szervek tudomására jutott, hogy legalább öt szovjet űrre­pülő járt szerencsétlenül. Ezek közül néhányat meg is neve­zett: a Ledovszkij, Siborin és Mitkov neveket említette. Az APN szovjet hírügynök­ség tudósítója megkérte Leo- nyid Szedov akadémikust, a Nemzetközi Űrhajózási Szövet­ség elnökét, válaszoljon az amerikai lap cikkére. Szedov a következőket mondotta: — Hazánkban sem Gagarin és Tyitov űrrepülése előtt, sem azután egyetlen kísérlet sem történt, hogy rakétával embert bocsássanak fel. Tudósaink és űrhajósaink ezt már hivatalos sajtóértekezleteken is meg­mondták. Szedov ezután válaszol Pearson következő gyanúsítá­sára: „Gagarin közléseiben olyan sok ellentmondás volt, hogy kétségek merültek fei űrrepülése iránt. Hasonló el­lentmondásokat találtak a Tyitov 17 körös űrhajózásáról szóló anyagokban is”. — Ha Pearson úr még egy­szer figyelmesen végigolvasná a két szovjet űrhajósról szóló hivatalos közleményeket, átla­pozná tudományos folyóirata­inkat, s végül az amerikai hír­szerző szolgálatnál dolgozó „ismerőseihez” is fordulna, akik oly „bizalmas” adatokat szolgáltattak neki az öt „el­pusztult űrhajósról”, nyilván, semmilyen ellentmondást sem találna — mondotta Szedov. Egyébként, úgy látszik, ő maga sem túlságosan bizonyos saját feltételezéseiben, hiszen a to­vábbiakban megírja, hogy „a két űrrepülést feszült figye­lemmel kísérő amerikai hiva­talos személyek meggyőződése szerint a rakétákon valóban voltak űrhajósok”. — A szovjet akadémikus el­ítélően nyilatkozik arról, hogy amíg a szovjet kormány és a közvélemény egyöntetűen üd­vözölte Glenn űrrepülését, Pearson két nappal Hruscsov- nalz Kennedyhez intézett gra­tulációja után, alig leplezett rosszindulattal és haraggal teli cikkben kísérelte meg a szovjet űrkutatók befekatíté- sét. — A kozmikus térség meg­hódítása sem szenzációhajhá­szást, sem üres fecsegést nem tűr meg — folytatódik Szedov nyilatkozata. — Ez a feladat annyira komoly dolog, hogy tudósaink nem kívánnak idő­...■mi— Vé res eseméu^ Ax OAS és a csendi ax arab I PÁRIZS (MTI): Az FLN kormányának azok az aggá­lyai, hogy a francia fegyveres erők nem az OAS banditáinak megsemmisítését, hanem az arab lakosság „megfékezését” tekintik legfőbb feladatuknak, hamar beigazolódlak. Az OAS, mint röplapjaiban bejelentette, kedden valameny- nyi nagyobb városban meg­kezdte támadását. Az utcákon megjelentek Sálán általános mozgósítást elrendelő plakát­jai. A Párizsba érkezett hírek szerint különösen Algírban és Oranban garázdálkodtak sza­badon a fasiszta banditák, an­nak ellenére, hogy a városok környékén több tízezer főnyi karhatalmi erőt vontak össze. Órán központjában délben több hangszórós autó közvetí­tette Sálán beszédét, amelyben harcra szólította fel híveit. Ezt követően a város különböző pontjain megszólaltak a me­Megsemmisítették az argentin választások eredményét Lemondott a kormány BUENOS AIRES (MTI): Az argentin kormány és a hadse­reg vezetői szerdára virradó éjszakán folytatták tanácsko­zásaikat. Frondizi ezután hi­vatalosan bejelentette, hogy a kormány polgári tagjai be­nyújtották lemondásukat. Az új kabinet négy miniszterét a hadsereg nevezi ki, négyet pe­dig Frondizi választhat. Az elnök végeredményben teljesítette a hadsereg vala­mennyi lényeges követelését. Közölte, hogy törvényen kívül helyezik a peronista mozgal­mat, amely a vasárnapi vá­lasztásokon a kommunisták tá­mogatásával elsöprő győzelmet aratott Frondizi pártja fölött. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy teljesen megsemmisítik a választások eredményeit. Frondizi, a hadsereg nyomá­sára, ahhoz is hozzájárult, hogy új működési szabályzatot dolgozzanak ki a szakszerve­zetek számára. Ezzel a lépés­sel a katonai vezetők lehetet­lenné akarják tenni, hogy a szakszervezetek altalános sztrájkkal tiltakozzanak a ka­tonai diktatúra ellen. Buenos Aires-t egyébként kedden este katonai körzetté nyilvánították. Ez az intézke­dés felhatalmazást ad a had­seregnek, hogy a fővárosban átvegye a rendőrség hatáskö­rét és így csírájában elfojt­hassa a választási eredmények megsemmisítése ellen tiltakozó megmozdulásokat. Kennedy amerikai elnök kedden Washingtonban első ízben foglalkozott az argentin választásokkal. Humphrey sze­nátor szerint az elnök kijelen­tette, Frondizi veresége azt mutatja, hogy az Egyesült Ál­lamoknak meg kell kettőznie a latin-amerikai segélyprog • ram érdekében tett erőfeszíté­seit. Kennedy hangoztatta, vé­leménye szerint a peronisták győzelmének és a mostani ar­gentin válságnak az az oka, hogy az Egyesült Államok „el­hanyagolja Latin-Amerikát”. (MTI) előtti hírverést csapni. Ami pedig az öt „elpusztult orosz űrhajóst” illeti, csupán ennyit mondhatok: ha ezt egy újság­író találta ki, ugyanezért • pénzért még akár egy tucat szovjet űrrepülőt is darabokra téphet... A szovjet nirügynökség hoz­záfűzi Szedov nyilatkozatához: Pearson urat a Szovjetunióban olyan újságíróként tartják számon, mint aki sok tárgyi­lagos cikkével szolgálta az amerikai és a szovjet nép bé­kéjét, barátságát. Szeretnénk, ha ez alkalommal Ismét fel­ismerné, kinek használnak azok a „szenzációs” koholmá­nyok, amelyek cikkében helyet kaplak. (MTI) f ek Algériában írok ágyúval lőtték akosságot fénylők géppisztolyai. A vé­rengzés a délutáni órákban ér­te el tetőfokát, /.z ultrák a te­raszokról lőtték az arab város­negyedet, ahonnan az ott állo­másozó francia sorkatonák vi­szonozták a tüzet. A harcba a rohamcsendőrök is beavatkoz­tak és harckocsi-ágyúkkal, ne­héz gépfegyverekkel lőtték az arab negyedet. A szemtanúk szerint a csendőrök támadását az ultra fasiszták irányították. Az első jelentések 10 halottról és 20 sebesültről szóinak. Még súlyosabb vérengzést vittek végbe az ultrák Algír­ban, ahol a hegyoldalban levő európai városrészből mozsar- ágyúval lőtték Casbah arab ne­gyed főterét. Az ágyúzás nary pusztítást végzett, mintegy 20 halott és 80 sebesült maradt a kövezeten. Bár pontosan megállapították az OAS ütegeinek helyét, a tö­meggyilkosság tettesei közül senkit sem fogtak el. Saint Denis-Du-Sig város­ban, Orántól délkeletre a bar-,-,, kik nyitottak sortüzet az arab* lakosságra. A francia szolgálat, ban álló arabok 48 honfitársa­kat agyonlőtték, A karhatalmi erők több kisebb városban ;s tüzeltek a fegyverszünetet ün­neplő arab felvonulókra. Még a francia polgári la­pok is elismerik, hogy a tör­téntekért. az OAS-t és a fran­cia hatóságokat terheli a fe­lelősség. „Az FLN — írja a kor­mányhoz közelálló Figaro — mindeddig betartotta a fegy­verszünetet. Az arabok a leg­eldugottabb faluban is szigo­rúan betartják az FLN utasítá­sait. Az FLN jelek szerint mindenütt féken tartja csapa­tait. Ez a fegyelem még íz európaiakat, is meglepte” — ír- ia a Figaro — algériai tudósí­tója. (MTI) Idő jár ti sje'on lé* A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható Időjárás csütörtök estig: Erősen felhős idő, sokfelé hava­zás, később, főképp az ország déli felében esők. Mérsékelt, helyen­ként. élénk, délkeleti, keleti szél. Az éjszakai lehűlés gyengül, a nap­pali felmelegedés fokozódik. Vár­ható legmagasabb nappali hőmér­séklet plusz 2—plusz 6 fok, vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet nülla—mínusz 3 fok kö­zött. (MTI) — a párt egyre szorosabb szálaikkal kapcsolódik a nép­hez, a párt és a tömegek kap­csolata minőségileg új fejlődé­si fokot ér el, a párt minden lényeges kérdésben kikéri a nép véleményét, tanácskozik a néppel. A z SZKP előtt álló nagy n feladatok maradéktalan teljesítése, a kollektív vezetés lenini elvének következetes ér­vényesítése, a vezető szervek rendszeres felújítása és a ve­zetés folytonosságának biztosí­tása végett, valamint azért, hogy a hatalom ne összponto­sulhasson túlságosan egyesek kezén és ne kerülhesse el sen­ki a kollektív ellenőrzést, vagyis ne térhessen soha visz- sza a személyi kultusz — a XXII. kongresszus elhatároz­ta: a párt valamennyi válasz­tott szervének összetételét rendszeresen fel kell újítani, de biztosítani kell a vezetés folytonosságát. Ezért a Központi Bizottság és az El­nökség összetételét minden választás alkalmával egyne­gyed részben fel kell újítani, az Elnökség tagjait kivételes esetektől eltekintve, három alkalommal lehet megválasz­tani. A köztársasági és terüle­ti pártbizottságok tagjainak egyharmadát, alsóbb szervek felét fel kell újítani, ezeknek a pártszerveknek a tagjait há­rom alkalommal, az alapszer­vezetek titkárait két alkalom­mal lehet megválasztani, de bizonyos idő múltán a kima­radottak újraválaszthatók. Ki kell terjeszteni a választás és a beszámolási kötelezettség el­vének alkalmazását minden pártszervezetre. Fokozni kell a kongresszusok, konferenciák, plénumok, tag­gyűlések szerepét és jelentősé­gét. Fokozatosan csökkenteni kell a függetlenített pártap­parátus létszámát, szélesíteni kell az aktívahálózatot. Erő­teljesen kell fejleszteni a bí­rálatot és az önbírálatot a hi­bák feltárása és kiküszöbölése valamint a káderek nevelése érdekében. Erősíteni és fejlesz­teni kell a párt ideológiai, szervezeti összeforrottságát, mert ez a kommunista építés alapvető biztosítéka. M indebból nekünk is le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket a pártmunka javítása és a szocialista építés meggyorsítása érdekében. Mi­nél gyorsabban és bátrabban alkalmazzuk az SZKP XXII. kongresszusának ránk vonatko­zó útmutatásait, annál bizto­sabban és eredményesebben haladunk előre a kommunista társadalom felé. Dr. Földi Pái, a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents