Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

19S2. március 21„ szerda NÉPÚJSÁG 9 Hatvanötezer VlT*aors jegyet adtak el eddig a megyében Sikerrel zárult a VIT-sors- jegy árusító verseny első for­dulója a megyében: a KISZ- fiatalok 65 ezer sorsjegyet ad­tak el. Különösen jó ered­ményt értek el a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyártó Vállalat kiszistái, az egri kórház fiatal­jai, a Csányi Állami Gazdaság és Vécs község KlSZ-szerve- zetének tagjai, valamint a ke- recsendi, verpeléti és a po­roszlói úttörők. Egyénileg Ká­dár László váltógyári KISZ- fiatal tűnt ki, aki 1500 darab VIT-sorsjegyet adott el. A KISZ megyei bizottsága megjutalmazta a versenyben legjobb eredményt elért alap­szerveket és KISZ-fi atal okát. Nemsokára kezdődik a sors­jegyek második fordulója, eb­ben a tervek szerint 85 ezer jegyet adnak majd el az alap- szervezetek. VASVÁRI ISTVÁN: A Vörös Katona 1919 márciusára emlékezve Húzta hátamat a zsák, hány mérföldet lépett lábam, mellettem társak, cimborák, Osztályosok az ifjúságban. A régi-régi március nyújtózik, mint fák a napban, szívem dobog — a föld lobog porban, virágban, virradatban. Micsoda virágos menet, mégis mennyi torz gyalázat; egy összedőlt világ felett látom a régvolt katonákat, bajtársakat, kik nincsenek, por-testük Volhyniába lerakták elnyugvó szelek — lelkűk suhogó búzatábla. Évek suhantán itt vagyok; új tavaszban újra érzem, másképpen virrad; tavaszok villognak ifjak fegyverében. Nem úri — proletár parancs: szívet, lábat egy ütemre! Katonák lépnek: virradat derül fel fázó, vén szívemre. Mondom velük az ütemet, úgy vigyázok — el ne vétsem, mint tengeren feltépeít habok — frissek a tavaszi szélben... Micsoda zajló virradat, szédülök benne, íze kábít; látom a végtelen hadat — sorsunk éneklő katonáit! Egy felszólalás miatt utaz­tam Gyöngyösre, a Vas- és Fémipari Vállalathoz. Kapalló Sándor elvtárs, a vállalat igaz-, gatója, megyénk iparvezetői­nek tanácskozásán, a beszámo­lót követő vitában felszólalva tárta elénk a panaszt: Bajban van a vállalat öntödéje, nem kapnak elegendő megrendelést a munkákhoz, pedig nemrég fejlesztették fel a részleget évi 2100 tonna kapacitásra. Mi hát a tulajdonképpeni helyzet Gyöngyösön? Nemrégiben megfiatalították a Vas- és Fémipari Vállalat öntödéjét, a primitív, elavult technológiát némileg megvál­toztatták. A Kohó- és Gépipa­ri Minisztérium termelési fő­osztályának öntödei csoportja irányítása alá vonta a tanácsi rendeltségű vállalatot, s utasí­tást adott ki, miszerint csak KGM-kiutalásra vállalhatnak munkát. Nagy volt a pangás — és kevés a munka! A helyzet aztán változott, a KGM „sza­bad kezet” adott a vállalat­nak: töltsék ki az öntödei ka­pacitást úgy, ahogy tudják. Nem tudták, pedig sok min­dennel próbálkoztak. Ám az újsághirdetések is kevés ered­ménnyel jártak. A Belkereske­delmi Minisztérium vasipari osztálya segített később eny­híteni a bajon — 400 tonna öntvény elkészítésére adott megrendelést, s most ebből ve­getálnak. (De hát, mi az a négyszáz tonna a több mint 2 ezer tonnányi kapacitás ki­merítésére?!) — Ennyivel is meg kell elé­gednünk — mondja rezignál­tan Kapalló elvtárs. — A KGM és a Könnyűipari Mi­nisztérium öntödéinek márci­us 13-án lezajlott műszaki ér­tekezletén tudtunkra adták: ebben az esztendőben nem várható semmi javulás a ta­nácsi öntödéknél. Hiszen még a nagyobb kaliberű öntödék kapacitása sincs lekötve... Itt is felvetődik tehát a kér­dés, mint a gyöngyössolymosi őrlőmű korszerűsítésekor, gori- doltak-e az illetékesek jó előre arra, hogy a megnövekedett kapacitást gazdaságosan tud­ják majd kitölteni?! Bizonyá­ra nem gondoltak erre, vagy ha gondoltak is, felületesen vették számba a lehetőségeket. A gyöngyösi Vas- és Fémipari Kolacskovszlky Lajos elvtárs (1891—1954), a Heves megyei munkásmozgalom, s a haladó gondolkodás kiváló képviselője munkásságának feltárásával még adós a Heves megyei tör­ténetírás. E hiány pótlására fo­gott hozzá e sorok írója Ko- lacskovszky Lajos életművé­nek tüzetesebb feldolgozásá­hoz. Az alábbiakban a „Ma gyár Köztársaság”-ban megje­lenő fiatalkori tanulmányairól kívánunk szólni a Népújság olvasóinak az adott keretek között, röviden. Az 1910-es évek eleji, vajúdó hazai történelem egyik jelen­tős eseménye volt 1911. ápri­lis 14-én a dr. Nagy György, hódmezővásárhelyi ügyvéd ál­tal kezdeményezett „Magyar- Köztársasági Párt” létrehozá­sa. A „Magyar Köztársasági Párt” szerepét marxista törté­netírásunk nagy vonalakban már tisztázta, s „Nagy György­nek és társainak a magyar füg­getlenségért és köztársaságért vívott harca haladó hagyomá­nyaink körébe tartozik.” (Szá­zadok, 1960, 661—668 o.) Ko- lacskovszky Lajos, aki már diákkorában megismerkedik a forradalmi eszmékkel, s világ­nézetének oszlopai: Coperni­cus, Darwin és Marx voltak, fejlődése logikus folyománya­képpen, tagja lesz a Nagy György-féle pártnak, s legelső dolga volt a párt egri szerve­zetének létrehozása. Kolacs- kovszky Lajos kezdettől fogva munkatársa volt a Nagy György-féle párt központi köz­lönyének, a „Magyar Köztár­saság”-nak. A „Magyar Köztársaság” cí­mű közlöny 1911-ben indul, s 1913-ban szűnik meg, a kor­mányzat tilalmára. A három év alatt összesen 21 száma je­lent meg, piros borítólappal. A lap célja a köztársasági eszme diadalra juttatása volt. A lap ♦gyben a Nagy György-féle ÉRTÜK II Vallalat ontodeje — éppen a megemelt kapacitás miatt — eleve gazdaságtalan működés­re tekinthet előre. Miért? Mert minden profil nélkül, csupán a megrendelésekre számítva, dolgozhatnak, s a teljes kapacitás biztos leköté­sére soha nem mutatkozik ga­rancia. (S ez így van minden bérmunkát végző üzem eseté­ben.) Persze a bajok eredetének a gyöngyösi vasöntödénél más okai is vannak. S erről már az öntöde munkásai, vezetői tehet­nek ... Rossz, gyatra minőséggel dolgoznak. Ezért került sor példának okáért arra, hogy a Szerszám- és Készülékgyár visszavonta a megrendelést az öntödétől. Mi a legnagyobb hibája a gyöngyösi vasöntöde öntvényeinek? Az öntvények felületi tisztasága nem a leg­megfelelőbb. „Szőrösek” az öntvények. Egészen kezdetleges eszkö­zeink vannak az öntvények tisztításához — így adja a „sző­rös” öntvények magyarázatát Kapalló elvtárs. Igazat nem adhatunk neki. Hiszen az önt­vények „szőrösségének” igazi oka az, hogy lazán döngölik a homokot! Száz szónak is egy a lénye­ge: a vasöntöde felújítására költött egymillió 150 ezer fo­rint kárba megy. A 2100 ton­na évi kapacitást nem tudják kitölteni, gazdaságtalanul dol­goznak, rossz minőséggel. (Ez is egyik oka annak, hogy nem kapnak megrendeléseket. S akik adtak is, azok is vissza­vonták, mert a pénzükért nem fogadnak el akármilyen önt­vényeket!) A megyei pártbizottság ipari osztálya most vizsgálja, veszi számba a lehetőségeket, ho­gyan tudnának segíteni az ön­tödén. Ez az esztendő igen ne­héznek mutatkozik a vállalat életében. Jövőre már számít­hatnak valamiféle profilra. De addig is a vállalat, az öntödei részleg vezetőinek meg kell találniuk az útját-módját an­nak, hogy javítsák az öntvé­nyek minőségét, hogy a fel- újításba befektetett milliók ne Balogh László tusrajza Kolacskovszky Lajos fiatalkori tanulmányai a „Magyar Köztársaságában párt programját is adja: az is­kolák államosítása, a kötött bir­tokok felszabadítása, hitbizo- mányok eltörlése, progresszív adózás, általános egyenlő, tit­kos választójog. A programból láthatjuk, hogy olyan követe­léseket hangsúlyoz, amelyek egy polgári köztársaságra jel­lemzőek. Tudjuk, nálunk eb­ben az időben, mivel 1848—49- ben csak félmegoldást értünk el, a polgári forradalom sike­res megvívása volt a fő cél, s a polgári forradalom megvívása alapján köztársaság létrehozá­sa, a korhadt monarchia he­lyébe. A köztársasági eszme aikkorra már bizonyos hagyo­mánnyal bírt a magyar törté­nelemben. Nem véletlen tehát, hogy a párt központi orgánu­mában a magyar köztársasági eszme előzményei is szerepet kaptak, s a lapban a köztársa­sági eszme előzményeinek fel­fedezésében, tudatosításában fontos szerepe volt Kótacs- kovszky Lajosnak. A közlöny ilyen tárgyú cikkei szinte ki­vétel nélkül tőle származnak. 1911—13. között a „Magyar Köztársaság”-ban öt nagyobb tanulmánya jelent meg. Ezek a következők: A republikánus Petőfi (1911. december 14., 3. sz.) Nem vélet­len a cikk megírása. Ebben az időben ugyanis több tanul­mány idézi Petőfi emlékét. Különböző világnézetű és cél­zatú írók tollából Kolacs- kovsaky Lajos Petőfi jelentősé­gét helyesen abban látja, hogy a forradalom és a szabadság- harc költője volt. Alapvető fontosságúnak tartja Petőfi re­publikánus voltát, amelyet a reakciós irodalom-történetírás ebben az időben, majd később is, igyekezett kilúgozni Petőfi értékélésekor. Tüzetes elem­zéssel mutatja ki, hogy milyen tények mutatják Petőfi repub- likanizmusát. Stílusa lendüle­tes és meggyőző. Monarchia és köztársaság. (1912. február 14., 2. sz.) Tanulmányában La Martine és Maculay ismeretében érte­kezik a monarchia és a köztár­saság fogalmáról. Tanulmányá­ból kiérződik, hogy kezdi sej­teni, miből adódik a társadal­mi fejlődés, mikor így ír: „... a természetben két erő küzd egymással, a megtartás és a haladás, a kettőnek ere­dőjéből alakul ki minden do­log képe” „...A nemzetek éle­te folyásában a nyugalom és megtartás állapotai szintén vál­toznak ..De ez csak megsej­tés. Még a természet és társa­dalom fejlődése igazi rúgóját a a természetben és a társada­lomban íevő ellentmondások fontosságát nem veti fel. De igaza volt az adott pillanatban abban, „hogy a monarchia (itt legelsősorban az Osztrák—Ma­gyar Monarchiára gondol) a fejletlen, erőtlen és elaggott népek kormányformája, a köz­társaság ellenben a mozgás, fejlődés, az újjászületés kor­szakának minden tekintetben megfelelő intézmény.” Köztársasági mozgalmaink. (1912. július 14—augusztus 14., 7-8. sz.) Tanulmánya elején helye­sen állapítja meg, hogy né­pünk négyszáz évig, Habsburg elnyomás alatt nyögött. Azt is helyesen látja, hogy a nemzeti függetlenség kivívásának ügye a XVIII. század végétől össze­kapcsolódott nálunk a polgári haladás kérdésével, s a polgá­ri haladás kérdése pedig szük­ségszerűen veti fel a köztársa­ság, mint államforma kérdését. A szerző sorra veszi köztársa­sági törekvéseink előzményeit. Általában helyesen látja a ma­gyar köztársasági eszme fejlő­dési fonalát. De bizonyára ol­vasmányai hatása, illetve vi­lágnézetének kiforratlansága miatt, itt-ott még téved. Pél­dául az ónodi 1707-es trónfosz­tásban is a köztársasági eszme előzményét látja, holott itt az 1526-ban elvesztett nemzeti ki­rályság visszaállításáról volt szó. Több példában mutat rá a francia forradalom hazai hatá­sára, de nem látja annak gaz­dasági és társadalmi gyökereit. Ebből adódik aztán, hogy a Martinovics-féle köztársasági mozgalmat eléggé elnagyoltan tárgyalja, s például Batsányi­ról említést sem tesz. A tanul­mányt rendkívül értékessé te­szik befejező gondolatai. Itt ugyanis a munkásosztálynak a tőke elleni akkori harcáról ír. Eles szemmel látja meg az 1905-ös oroszországi forrada­lom jelentőségét. A köztársasági eszme (1912. december 19., 12. sz.) című ta­nulmányában „A monarchia és köztársaság” című munká­jában kifejtett gondolatokat fejleszti tovább. A várható forradalom tartja izgalomban. Ez magyarázza hangjának rap- szodikus voltát. Köztársasági küzdelem (1913. április 14. 4. szám.) munká­jának alapvető gondolata, hogv a királyság intézménye elavult s ezért köztársaság kell. Igen! érdekes az — benne ismét aí társadalmi fejlődés dialektiká-í jának megsejtését érezzük —,< amit a társadalmi rendek; szükségszerű változásáról ír:| „az élet törvényei nemcsak o: állatokra és növényekre vo­natkoznak, hanem az emberi; intézményekre és a társadalmi< intézményekre is ...” (Persze; ez alapjában helyes gondolat­ban hiba is van, az államot; mint csupán intézmények ösz- szességét felfogni nem lehet.) Végül próbáljunk néhány; megállapítást tenni az ismer-; tetett tanulmányok elemzése; alapján Kolacskovszky Lajos; fiatalkori nézeteire vonatkozó-! an. a) Alapjában véve ekkor még polgári gondolkodású, de a polgári gondolkodás radikális oldalait teszi magáévá. .Vallá­sos elemnek nyoma sincs ná­la. Holott tudjuk, hogy igen vallásos szülőktől származott. b) Egyes tanulmányai alap­ján úgy érezzük, hogy már ek kor fogalmai voltak a társa-! dalmi fejlődés materialista felfogásáról. A világnézeti fej­lődés e fokára feltehetően Marx és Engels műveinek ta­nulmányozása útján jutott. Er­re jelenleg teljesen konkrét adataink nincsenek, csak ön­életrajzában itt-ott elejtett megjegyzései alapján tudunk erre következtetni. Innen tud­juk például azt, hogy 1913 kö­rül, tehát az elemzett tanul-; mányok megírása idejében > már olvasta a Kommunista' Kiáltványt. c) Már első munkáit a gya­korlati harci feladatok céljai­ra írta. Ezzel lényegében 1919 - es publicisztikai írásaihoz ké­szíti elő az utat, amelyek mái; azt' mulatják, hogy eiszakadú előbbi polgári nézeteitől és a< proletárdiktatúra ügyét szol \ gálta. bzccskö Károly kát, közösen megtekintik a jó­szágállományt, a helyszínen tárgyalják meg a tapasztalato­kat, s a jó kezdeményezéseket odahaza hasznosítják a hibák­ból okulnak, tanulnak. Leg­utóbb a járás „északi körzeté­nek” szakemberei, tsz-vezetői Bekölcére látogattak éL, ahol megjelentek Bekölce, Mikófal-. va, Bükkszentmárton, Balaton tsz-elnökein, szakemberein, ál­lattenyésztési brigádvezetőin kívül az Egercséhi Bányaüzem főmérnöke, a bélapátfalvi ce- mentüzem igazgatója és párt­titkára, valamint a járás több mezőgazdasági vezetője. A patronálok és érdeklődők szin­tén nagy figyelemmel vettek részt a látogatáson, tekintették meg a jószágállományt és kap­csolódtak bele a késő estig tartó beszélgetésbe. — Tanulunk a jóból, de ta­nulunk a rosszból is — mon­dotta valaki, igen bölcsen, a látogatók közül. Bekölcén pél­dául arról vitatkoztak, hogy az északi községek milyen irány­elveket kövessenek a sertés- tenyésztésben, e feladatot ho­gyan oldja meg a látogatott termelőszövetkezet, valamint arról esett szó, hogy miként le­het legjobban és leggazdasá­gosabban kivitelezni a külön­böző gazdasági épületeket. Véleményünk szerint igen hasznosak ezek a tapasztalat- cserék, kölcsönös látogatások már csak azért is, mert az a szövetkezet, amelynél látoga­tást végeznek, már jó előre iparkodik rendbehozni háza- táját, megvalósítani a korábbi közös határozatokat. Minden­nek pedig hasznát látja az egész tagság, a szövetkezet, de az egész népgazdaság is. Az egri járás példája tehát feltét­lenül jó és követésre méltó! (szalag) Lentillíeles menyasszony Egy houstoni (Texas) jegyes­pár a házasságkötés után ép­pen kilépett a templomból, amikor arra ment egy autó­busz. Esős, latyakos idő volt, s a gyorsan haladó autóbusz ráfröcskölte a sarat a meny­asszony ruhájára. Az ifjú ara annyira felbő­szült, hogy otthagyta a vőlegé- nyét és lobogó fátyollal az autóbusz után eredt, amely a következő utcakereszteződés­nél megállt. A menyasszony, aki több íz­ben díjat nyert birkózásban, felmászott a vezetőülésre és úgy „helybenhagyta” a vezetői, hogy azt kórházba kellett szál­lítani. Ez a férj is sok mindenre felkészülhet! Az egri járásban az állatte­nyésztés fellendítésével kap­csolatban olyan hasznos kez­deményezés született, amely­nek eredményei — ha kezdeti fokon is — máris felmérhetők, így érdeklődésre tarthatnak számot az egész megyében. Miről is van szó? Az Egri Járási Tanács, valamint a Ha­zafias Népfront járási mező- gazdasági akcióbizottsága igen érdekes tapasztalatcsere-tervet dolgozott ki és hajt végre. Körzetekre osztják a járás községeit, illetve termelőszö­vetkezeteit. (Egy-egy körzetbe öt-hat termelőszövetkezet tar­tozik.) A körzeteidhez tartozó agromómusok, állattenyésztési brigádvezetőik, állatorvosok, sőt, tanácséinököik, megfelelő időszakonként felkeresik egy­mást, végigjárják a tsz-tanyá­i Érdekes és hasznos tapasztalatcserék az egri járás tsz-eiben vesszenek el kihasználatlanul népgazdaságunk számára. A vállalat nehézségeit megértjük, tudjuk, hogy nem a legideáli­sabb technológiai feltételekkel rendelkeznek, de már megbíz­ható gépek vannak birtokuk­ban — ha nem is vadonat­újak, de jól használhatók — s törekedjenek arra, hogy azo­kat Céljuknak és rendelteté­süknek megfelelően működ­tessék. (Azt a homokrepítő gé­pet, amelyet most a. tömőho­mok lazítására használnak, a mintahomok fellazítására al­kalmazzák!) A tavasz beköszöntésével le­hetőség nyílik arra, hogy a felújítás során megépített transzformátort is bekössék a hálózatba — hiszen csak a ká­bel földbefektetése hiányzik ehhez! — s akkor üzembe ál­líthatják a másik homokkeve- rőgépet és a 650 literes kolier- járatot is. De mindenekelőtt a minőségen javítsanak! Ezen áll vagy dől el az öntöde to­vábbi sorsa. .. Pataky Dezső Kilias&nálatlan milliók • . •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents