Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

NEPÜJSAG 1962. március 1., csütör'"k Pélyon is érvényesülnie kell a párt politikájának pély, a hevesi járás har­-*■ madik legnagyobb köz­sége, itt él a járás párttagságá­nak nyolc százaléka. A község lakossága 1959 tavaszán a párt­tagok példamutatásával a he­vesi járásban elsőnek válasz­totta a nagyüzemi mezőgazda­ság útját — a községben öt tsz alakult, taglétszámát és föld­területét tekintve a legnagyobb az Aranykalász Tsz lett. A pélyi tsz-ek, nagyon helye­sen, az árutermelés növelésé­re, a gazdasági, politikai meg­szilárdulásra törekedtek, s ez a kommunisták és pártonkívü- li tsz-tagok eredményes mun­káját dicséri. Mindemellett azonban néhány olyan jelen­ség is tapasztalható volt a községben, amely súlyosan ki­hathat a termelésre, a tsz-ta- gok életszínvonalának emelé­sére, a község társadalmi és politikai életére. A korábbi években is érez­hető volt, de különösképpen az elmúlt év nyarán tapasztal­tunk értetlenséget a párttagok egy részénél, a párt agrárpoli­tikáját illetően, olyan kérdé­sekben, mint az egységes pa­raszti osztály kialakítása, vagy hogy a pártfunkciók kivételé­vel mindent betöltihetnek a pártonkívüli dolgozók is, akik alkalmasak arra, hogy vezetők legyenek. A hevesi járásban egye- dűl az Aranykalász Tsz Vezetőségválasztó taggyűlésére nem hívtak meg pártonkívüli tsz-tagokat. Kalmár élvtárs, az alapszervezet akkori titkára szerint ugyanis semmi szükség nincs a pártonkívüldékfced megismertetni a pártalapszer- vezet belső életét. A járási pártbizottság képviseletében a taggyűlésen részt vett elvtár­sak bírálták Kalmár elvtárs álláspontját Ám a taggyűlés felszólalóinak egy része Kal­már elvtárs állásfoglalásával értett egyet, sőt kijelentette, azt sem helyesli, hogy a tsz- ben egyenlő joguk van a pár- tonkívülieknek a párttagokkal, vagy az 1959. év tavaszán be­lépett tagoknak, a termelőszö­vetkezetet alapító tagjaival. A taggyűlésen részt vevő elvtár­sak közül egyetlen felszólaló sem akadt, akik ezeket a hely­telen álláspontokat megcáfol­ta, vagy vitatkozott volna a helytelen nézeteket valló elv­társakkal. A vezetőségválasztó taggyű­lés után ezek a helytelen nézetet képviselő elvtársak, ahelyett, hogy az őszi mező- gazdasági munkák gyors befe­jezésére, a tsz-ben a munka- fegyelem megszilárdítására fordították volna erejüket, szervezkedést indítottak azok­nak a tsz-vezetőknek az eltá­volítására, akik velük szem­ben foglaltak állást. Ebben a légkörben érthető volt, hogy azok a párttagok, akik nem helyes elképzelések­kel éltek, visszahúzódtak, s ugyanezt tették jórészt a pár- tonkívüliek is. Nem egy eset­ben elhangzott olyan kijelen­tés, hogy ezeket a visszahúzó­dó tsz-tagokat csak gumibottal és csíkos ruhával lehet meg­nevelni. A múlt évben a járá­si párt-vb részéről, természe­tesen, több esetben figyelmez­tettük a rossz úton járókat,' hogy hagyjanak fed szektás magatartásukkal és a párt­munka eszközeivel népszerű­sítsék a párt politikáját a ter­melőszövetkezetben. A figyel­meztetések kevés eredménnyel jártak, ezért a járási párt-vb az elmúlt hetekben alaposan megvizsgálta a pélyi pártalap- szervezetek munkáját és ezen belül az Aranykalász Tszpárt- alapszervezetének tevékeny­ségét. A vizsgálat befejezése után a vb ülésen tárgyalta meg a pélyi tapasztalatokat és meg­felelő határozatokat hozott a pélyi pártszervezetek munká­jának megjavítására, elsősor­ban a pártegység megszilárdí­tására, a párt politikájának egységes értelmezésére. A járási párt vb megálla- pításait, a brigádvizs­gálat tapasztalatait megerősí­tette a megtartott összevont taggyűlés, amelyen részt vett a község kommunistáin kívül mintegy 30 pártonkívüli tsz- tag is, akik közül öten felszó- Jgjtak és kifejtették vélemé­nyüket a Pélyen kialakult helyzettel kapcsolatosan. Az összevont taggyűlésen fel­szólalt tizennégy párttag el­mondotta, hogy vannak néhá- nyan az Aranykalász alapszer­vezetében, akik állandóan a párt politikájával ellentétesen tevékenykedtek. Ezek évek óta azon dolgoznak, hogy a község és a tsz vezetőit hogyan „nyír­ják ki” — mondotta Czaga elv­társ, az Aranykalász Tsz agro- nómusa. Három évvel ezelőtt, amikor a tsz-be ment agronó- musnak, felhívták a figyelmét, olyan munkát végezzen a tsz- ben, hogy az mindenkor meg­nyerje egyesek tetszését, mert ha nem ezt teszi, őt is „ki­nyírják.” A főtűz most Lajkó elvtárs­nak, az Aranykalász Tsz elnö­kének leváltására irányult. A taggyűlésen felszólalók el­mondották, hogy az ő vélemé­nyük —, de minden becsületes párttag és párton kívüli véle­ménye is az —, hogy a Lajkó élvtárs jó dolgozik és a mun­kájával meg vannak elégedve. A fő hiba ott van, hogy rokoni összefonódás van a vezetősé­gen belül és éppen a szóban forgók intrikájának következ­tében a tsz-ben becsületesen dolgozók nem merték Lajkó élvtársat munkájában segiteni, mert ha valakinek más véle­ménye volt a tsz elnökével kapcsolatosan, mint az álbal­oldali nézetek képviselőinek, akkor azonnal rásütötték, hogy „Lajkó párti” és támogatja a tsz elnökét. Odáig elmentek az elnök „kinyírása” közben, hogy a tagság véleményének megkérdezése nélkül, küldött­ség ment a korábban leváltott, súlyos hibákat vétett tsz-el- nökhöz, hogy vállalja él ismét előbbi tisztségét. Az összevont taggyűlésen a felszólalók elítél­ték ezt a magatartást és hatá­rozottan kijelentették, hogy borbarátai akarják visszaültet­ni a régi elnököt, mert a mos­tani nem hajlandó egyetérteni a helytelen nézeteket képvise­lőkkel. A taggyűlés felszólalói el­mondották, hogy a tsz tagajit néhányan osztályozták. Nem a munka alapján, hanem aszerint: 1959. évben, vagy ko­rábban lettek-e a tsz tagjai, és olyan légkört igyekeztek ki­alakítani a pártszervezetben, hogy szembe kerüljenek az új tagok a régiekkel. Olyan kö­vetelésekkel is előálltak, hogy a tsz régi tagjainak azonos munka teljesítése esetén több munkaegységet írjanak be, mint az új dolgozóknak. Nem voltak hajlandók megérteni, hogy elimerés illeti az élhar­cosokat, akik elindítói voltak országunkban a szövetkezeti mozgalomnak, de ez nem men­levél ahhoz, hogy tizenhárom év után, amikor hazánkban be. fejeződött a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, valaki rombolja a tsz-t, gátolja az egészséges paraszti osztály ki­alakítását. Az összevont taggyűlés fel­szólalói igen határozottan ál­lást foglaltak a munkafegye­lem lazítóival szemben és pél­dákat mondottak el, hogy az álbaloldali nézeteket vallók voltak az elsők, akik szót emeltek a munkafegyelem el­len. Elmondották, hogy a ku­koricatörés idején, délután öt órakor már nem voltak hajlan­dók a vontatókocsit megrakni kukoricával. Sőt, odáig elmen­tek, hogy a tsz vezetőségének egyik ülésén kijelentették: elég annyi terméket előállítani, amennyi kielégíti a tagok és családtagok szükségleteit. A helyett, hogy a munkára mozgósítottak volna, int­rikáltak, lazították a munka- fegyelmet. Ha a tsz elnöke el­lenük szólt, Lajkó „úrnak” szó­lították, azzal a kiegészítéssel, ha nem megfelelő részére a munkájuk, akkor jöjjön és vé­gezze el maga. Most pedig, amikor 25 forintos munkaegy­séggel zárták az évet, egyedül a tsz elnökét hibáztatják. Az álbaloldali nézetek nem­csak a túlzásokban jelentkez­tek, hanem ahogyan ez tör­vényszerű. az opportunizmus­ban is. Jellemző például, hogy bár több párttag gyermeke hittanra jár, mégis ez ellen egyetlen álbaloldali nézetet képviselő elvtársnak sem voit szava, sőt amikor erről szó esett, kijelentették, a vallás kérdésében engedjük meg, hogy úgy foglaljanak állást, ahogyan akarnak. Ugyancsak hasonló opportu­nista állást foglaltak el a pártfegyelem megsértőivel szemben is. Az ellen nincs szavuk, ha valamelyik párttag két-három hónapig nem fizet tagsági járulékot, vagy nem veszt részt rendszeresen a pártszervezet rendezvényein, vagy pártmunkát nem végez. Elvtelen módon értelmezik ezek az elvtársak a párt tö­megkapcsolatát, lebecsülik a tömegszervezetek és társadal­mi szervek szerepét, mert azokban semmiféle tevékeny­séget nem fejtenek ki. Ennek következménye, hogy a Haza­fias Népfrontbizottság, a nő­bizottság csak papíron létez­nek. Ennek következménye az is, hogy 1961-ben a község öt alapszervezetében két tagje­löltet vettek fel. A z összevont taggyűlés le- rántotta a leplet az álbal­oldali és opportunista nézetek­ről, melyek Pélyen megbéní­tották a párt életét. A tag­gyűlésen az álbaloldali néze­teket képviselők súlyos vere­séget szenvedtek. Bár a fel­szólalók, párttagok és párton- kívüliek kérték őket is, hogy mondják el véleményüket az elhangzottakról, ők nem vol­tak hajlandók ezúttal beszél­ni. Nem volt bátorságuk fel­állni a taggyűlésen, mert lát­ták, érezték, hogy történik va­lami, ami világossá teszi: a -párt helyes politikájának ér­vényesülnie kell Pély község­ben is. A taggyűlés kérte a járási pártbizottság képviselő­it, adjon a bizottság a pélyi kommunistáknak segítséget a pártszervezetek életének bizto­sításához, előadókat hívtak meg, hogy a párttagok és pár- tonkívüliek megismerjék az SZKP XXII. kongresszusának határozatait, a második ötéves terv célkitűzéseit. Kérték azok felelősségre vo­nását is, akik a párt politiká­jától idegen módon fejtették ki tevékenységüket Pély köz­ségben. Az összevont taggyűlés ta­pasztalata azt mutatja, hogy megvan Pélyen az az erő, amely következetesen érvény­re tudja juttatni a párt helyes parasztpolitikáját, hiszen eb­ben a munkában a kommunis­tákat támogatni fogják a köz­ségben élő, becsületesen dol- gbzó tsz-tagok, értelmiségiek, és mindenki, aki egyetért az életszínvonal állandó emelé­sével, a szocializmus felépíté­sével. A járási párt vb határo­** zatának megjelenése, az összevont taggyűlés meg­tartása óta eltelt három hét eseményei igazolják, hogy a következetes harc a jobb- és baloldali túlzások ellen meg­hozza az eredményt. Addig, amíg a megelőző években Pé­lyen a téli tanfolyamokon alig vettek részt 10—15-en, az idén február első napjaiban meg­tartott tanfolyamon 50—60-an jelentek meg és a pártagok mellett a pártonkívüli tsz-ta­gok is érdeklődéssel tanulmá­nyozták az SZKP XXII. kongresszusának határozatait. Az elmúlt hetekben javult a pártszervezetek szervezeti éle­te is. Egyre inkább előtérbe kerül a község gazdasági, poli­tikai, kulturális életében a párt helyes politikájának érvé­nyesülése. A járási párt vb öt pártta­got felelősségre vont. A pélyi tapasztalatok azonban nemcsak erre jók. Megmutatják a járási párt vb-nek, hogy munkájában az eddigieknél alaposabb kö­vetkeztetéssel kell fellépnie minden olyan gyakorlat ellen, amely gúzsba köti a pártélet lenini normáinak érvényre ju­tását és a pélyi, helyes irány­ban megindult pártmunkát úgy kell segíteni, hogy soha többé ne kerüljenek elő a párt politikájától idegen nézetek és ne gátolják azok az egységes paraszti osztály kialakítását, a pélyi dolgozók tevékenységé­nek kibontakozását a szocia­lizmus építésében. Barna András, Heves 557 millió forint a zöldség-gyümölcs-felvásárlás technikai bázisának fejlesztésére Korszerű, nagy befogadóképességű raktárak épülnek országszerte A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás térhódításával meg­teremtődtek hazánkban a kor­szerű, nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés feltételei. A földművesszövetkezeti szervek — ennek alapján — a követke­ző években jelentős erőfeszíté­seket tesznek mind a belföldi zöldség—gyümölesellátás, mind pedig zöldség—gyümölcsexpor­tunk fejlesztésére.' A fejlődés tervezett arányai­ra, s egyben a termelőszövet­kezeti gazdálkodással kiala­kult lehetőségekre jellemző, hogy 1965-ben — a második öt­éves terv utolsó évében — ke­reken 180 000 vagon mezőgaz­dasági terményt és terméket vásárolnak fel és visznek piac­ra. Ez pontosan 43,2 százalék­kal lesz több, mint 1960-ban. A kulturáltabb, egészségesebb táplálkozás szempontjából fon­tos, vitamindús gyümölcsökből és zöldségfélékből 60,2, illetve 47 százalékkal emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. Ugyan­akkor az állarrp élelmiszeripar, a konzervgyártás is 81,6 száza­lékkal több nyersanyagot kap a mezőgazdaságtól. Exportra csaknem hetven százalékkal szállítunk többet a második öt­éves terv végén, mint 1960-ban. Burgonyából, vöröshagymából és zöldségfélékből együttesen 16 552 vagonnal kerül több piacra 1965-ben, mint 1960-ban. Legnagyobb mértékben — 64,7 százalékkal — a zöldségfélék felvásárlása növekszik, de pél­dául olyan kül- és belföldön egyaránt keresett cikkből is, mint a vöröshagyma, csaknem 35 százalékkal többet vásárol­nak fel. A tervidőszak éveiben or­szágszerte nagy területű új gyümölcsösök fordulnak termőre. Ez közvet­lenül érezteti majd hatását mind a belföldi ellátás javu­lásában, mind pedig az export­szállítások növekedésében. 1960-hoz viszonyítva, 1965-ben almából 8312 vágón helyett 24 450 vagonnal, szőlőből 1645 vagon helyett 4300 vagonnal, szilvából 2241 vagon helyett 6800 vagonnal, kajszibarackból 1689 vagon helyett 4100 vagon­nal, különböző vegyes gyümöl­csökből pedig 4280 vagon he­lyett 7600 vagonnal vásárolnak fel, illetve visznek piacra. A termelés, a felvásárlás és az értékesítés ilyen nagymérvű az ország egész lakosságát köz­vetlenül érintő fejlődés szük­ségszerűvé tette a felvásárlás és az értékesítés technikai bá­zisának erősítését. A földmű­vesszövetkezeti rendszer 1960— 1965 közötti, együttesen több mint egymilliárd háromszáz- millió forint értékű beruházá­sainak kereken 41 százalékát, 557 millió forintot fordít ilyen célokra. A rendelkezésre álló összegeket úgy igyekeznek fel­használni, hogy a megvalósuló beruházások eredményeként a közös gazdaságokban megter­melt áruk a legrövidebb úton, jó minőségben, kis költséggel jussanak el a fogyasztókhoz és ugyanakkor biztosítani tudják a háztáji gazdaságok áruinak gyors átvételét és értékesíté­sét is. A tervidőszakban folytató­dik a táj termőterületek köz­pontjában levő raktárak és átvevőhelyek fejlesztése. Legnagyobb almatermő körze­tünk, Szabolcs—Szatmár megye központjában, Nyíregyházán, 1965-ben befejeződik az együt­tes, több mint 180 millió fo­rintos beruházási költséggel már több éve készülő almatá­roló építése. Ez lesz az ország legnagyobb és legkorszerűbb gyümölcsraktára. Szatymazon már az elmúlt évben elkészült egy hűtöház-tároló, Salgótar- jánban, Fehérgyarmaton és Kaposvárott pedig egy-egy zöldség-gyümölcs raktár. Há­rom nagy ipari megyénk köz­pontjában — Veszprémben, Ta­tabányán és Pécsett — együtte­sen csaknem 50 millió forintos beruházási költséggel épül egy-egy korszerű raktár. Épí­tésük már az elmúlt évben megkezdődött, s az idén feje­ződik be. Ugyancsak az idén készül el a hatmillió forintos beruházási költséggel épülő Dunaújvárosi raktár. 1963-ban Kecskeméten adnak át egy új, csaknem 40 millió forintos költséggel épülő, korszerű rak­tárt. Ugyanebben az évben ké­szül el a fővárosban egy mo dem berendezésű mézraktár is. 1964- ben Szegeden, Özdon, Gyöngyösön és Füzesabonyban, 1965- ben Debrecenben, Szolno­kon, Győrött, Makón és Nyír­egyházán fejeződik be egy-egy raktár építése. Építésükre és felszerelésükre 142 millió fo­rintot biztosít a MÉSZÖV költségvetése. Tovább folytatódik a felvá­sárlási munkát javító tranzit-telepek létesítése és korszerűsítése. Az ország területén összesen 40 ilyen telep épül a tervidőszak végéig. Minden nagyobb felvá­sárló-, vagy értékesítőtelep közelében göngyölegtelep is lesz. Jégtárolókat elsősorban az exportszállításokat lebonyo­lító telepek kapnak. Tovább folytatódik a máso« dik ötéves terv idején a nehéz fizikai munkát igénylő rako­dás, osztályozás és válogatás gépesítése. A nagyobb raktá­rakat szállítószalagokkal és targoncákkal szerelik fel. A zöldség-, gyümölcs- és a hagy­ma rakodásánál rakodólapáto­kat, emelővillákat, targoncá­kat alkalmaznak. (MTI) A francia lapok részleteket közölnek a francia-algériai megállapodás tervezetéről PÁRIZS (MTI): A párizsi lapok újabb részleteket közöl­nek az algériai kérdés terve­zett megoldásáról. A megálla­podás főbb pontjai a követke­zőkben foglalhatók össze: Az átmeneti időszak nem lenne hosszabb hat hónapnál, sőt valószínű, hogy már má­jusban, vagy júniusban meg­tartják a népszavazást Az át­meneti periódusban Algéria francia fennhatóság alatt ma­rad. A fegyverszünet bejelen­tése után azonban már meg­alakul az ideiglenes végrehaj­tó szerv és egy, főleg arabok­ból álló, körülbelül negyven­ezer főnyi karhatalmi erő. Az Algéria függetlenségéről szóló népszavazás után a fran­cia hadsereg még három évig Algériában marad. A Mers el Kebir-i francia katonai tá­maszpont fennmaradását 15 évig szerződés biztosítja. Megőrzi Franciaország tá­maszpontjait a Szaharában is. Ugyancsak három évben szab­ták meg azt a határidőt, ame­lyen belül az európai lakosság eldöntheti, hogy francia, vagy algériai állampolgár akar-e lenni. A hároméves időszakban ugyanazokat a politikai és személyi jogokat élvezik az európaiak, mint az algériai arabok és megfelelő képvise­letet kapnak az önkormányza­ti szervekben. A francia anya­gi érdekeket, beleértve a sza­harai olajérdekeltséget is, biztosítja a megállapodás. A francia kormány ezzel szem­ben kötelezi magát, hogy az Algéria gazdasági fejlesztésére kidolgozott Constantine-i terv szerint három éven át tovább­ra is folyósítja az Algériának szánt kölcsönöket és beruhá­zási összegeket. Az új algériai állam a megállapodás szerint, a Frank-övezethez tartozik majd. Az egyezmény részlete­sen szabályozza a pénzügyi, gazdasági és kulturális együtt­működés formáit. (MTI) Erős katonai egységek őrzik Ngo Dinh Diem palotáját és a fontosabb szaigoni középületeket SZAIGON (MTI): Ngo Dinh Diem rendeletére harangok zúgnak és hálaadó ünnepsége­ket tartanak azért, hogy a dél­vietnami diktátornak sikerült megmenekülnie a kedd reggeli légitámadások során. A haran­gok zúgása azonban nem hallgattathatja el a dél-viet- nami nép elégedetlenségét az Egyesült Államokat kiszolgáló rendszerrel szemben. A TASZSZ szemleírója megálla­pítja, hogy az Egyesült Álla­moknak nem irigylésre méltó a helyzete. Még azok is, akik­ben a legjobban megbízott, akiknek a kezébe fegyvert adott a dél-vietnami népi erők elnyomására, ázok is a szai- goni önkényúr ellen fordít­ják a fegyvereket. Szaigonban az elnöki palo­tát és a fontosabb középülete­ket erős katonai egységek őr­zik. A dél-vietnami kormány közlése szerint a keddi légitá­madások alkalmával négy sze­mély vesztette életét és mint­egy harmincán sebesültek meg. A sebesültek között van Diem sógornője is — jelenti a Reuter hírügynökség. Az AP közlése szerint Nol- ting amerikai nagykövet felke­reste Diemet, s szerencsekívá- natait fejezte ki az elnök meg­menekülése alkalmából. (MTI) Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás csütörtök estig: Felhős, párás, helyenként ködös idő. Többfelé kisebb havazás, ha­vaseső. eső. Mérsékelt délkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2—pluvsz 6 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz 1 fok között. (MTI) Megnyílt as önkiszolgáló vas- és ed én vbolt r t"T' ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ rmrrm szaküzlet Gyöngyösön, a Kossuth utcában ALUMÍNIUM- és ZOMANCEDÉNTEK, HÁZTARTÁSI V/S- és FAARUK, TŰZHELYEK, KÄLYHÄK TELJES VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK. i *

Next

/
Thumbnails
Contents