Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
2 NÉPÚJSÁG 1962, február 17., szombat Korunk tartalma — átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba Harc a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért ii. ß z SZKP XXII. kongresszusa megállapította, hogy a világ fejlődésének történelmi jelentőségét tekintve, egyik fő vonása — a gyarmati rendszer általános és teljes összeomlása. A gyarmati rabság rendszerének összeomlása történelmi jelentőségét tekintve a szocialista világrendszer kialakulása óta a legfontosabb jelenség. A szocialista világrendszer létrejöttével és megszilárdulásával beköszöntött az elnyomott népek felszabadulásának hajnala. Csakis a szocializmus nemzetközi erőfölénye alapján következhetett be az a történelmi jelentőségű esemény, hogy több mint másfél- milliárd ember felszabadult a gyarmati elnyomás alól. A gyarmati rendszer romjain 45 szuverén állam keletkezett. Közismert tény, hogy az imperializmus és a gyarmati rendszer — ikertestvérek. Lenin Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című munkájában rámutatott, hogy a monopolkapitalizmus igen lényeges gazdasági ismérve: a világ gazdasági és politikai felosztása a nemzetközi monopóliumok, valamint az imperialista nagyhatalmak között. Ez a felosztás azonban az adott erőviszonyok, a pillanatnyi helyzet alapján történik. Viszont a kapitalizmus egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődésének eredményeképpen. az erőviszonyok lényegesen megváltoznak, jelentős eltolódások jönnek létre a kapitalista országok között és megindul a harc a világ újrafelosztásáért. Ez a körülmény már kétszer vezetett pusztító világháborúra. Az imperialisták természetesen a maguk módján igyekeznek megokolni a gyarmati uralmat. A burzsoá ideológia szerint a gyarmati népek képtelenek kormányozni, alkotni, építeni, önálló életet élni, ezért vezetésre, irányításra, gyámságra szorulnak. Ez a legenda sem a múltban nem állta meg a helyét, sem a jelenben nem igaz. Jóval a gyarmatosítás előtt önálló, szuverén államok voltak: Kína, India, Indonézia, Egyiptom, Szíria, Kongó, Angola és mások. Ezeket az országokat a gyarmatosítók fosztották meg a szabadságtól, a nemzeti függetlenségtől. Az elmúlt évek során a nemzeti felszabadító forradalmak következtében a szuverén államok új, nagy csoportja alakult ki. A nemzetközi ügyek intézése teljesen elképzelhetetlen a felszabadult országok hatékony közreműködése nélkül. A z imperialisták még nem is régen azt állították, hogy a gyarmati népek felszabadulása nyomán megnüvekednek az országok közötti viszályok cs összecsapások övezetei, tehát a háború lehetőségei. Ennek az ellenkezőjét az élet, a gyakorlat már megcáfolhatatlanul igazolta. Valójában a nemzeti elnyomás és a gyarmati politika a háborúhoz vezetett, konfliktust eredményezett. A nemzeti felszabadulás viszont a békeövezet jelentős kiszélesedését és megszilárdulását vonta maga után. A burzsoá ideológusok még azt is mondogatták, hogy a nemzetek felszabadulásával együtt jár a gazdasági élet, az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem, valamint a kultúra és civilizáció általános hanyatlása. A tapasztalat az ellenkezőjét igazolja: cppen a szabadság nyitja meg a nemzetgazdaság tényleges fellendülését és a, kultúra felvirágzását, a rabság pedig tönkreteszi a gazdasági és kulturális életet. Hosszú időn át azzal álcázták a gyarmati elnyomást, hogy állítólag, a civilizációt, a kultúrát „vitték” a „barbár” népeknek ajándékul. Erinek pontosan a fordítottja igaz, mert a rabló imperialisták megsemmisítették, feldúlták a ek ősi kultúráját és a gyarmati uralom idején lényegében semmit sem haladt előre az elnyomott népek kulturális élete. Afrikában a felnőtt lakosság több mint 80 százaléka, Latin- Amerikában több mint 40 százaléka nem tud írni-olvasni. Ilyen szörnyű árat fizettettek a „szabad világ” úgynevezett civilizációjáért. A gyarmati uralom az elnyomott népek rendszeres és tömeges kiirtását jelenti. A belga uralom kezdetén (1884-ben) csaknem 30 millió volt Kongó lakosainak száma. Két és fél évtizeddel később (1911-ben) már csak 8 millió néger élt Kongóban. Negyed évszázad alatt 22 millió embert pusztítottak el a belga gyarmatosítók. Madagaszkár lakossága 60 évi francia uralom alatt csaknem felére csökkent. Hol van a lakosság másik fele!? A gyarmati országokban az átlagos életkor fele annyi, mint a gyarmattartó államokban. Nigériában a gyermekeknek több mint a fele meghal, mielőtt elérné a 6 éves életkort. A gyermekhalandóság más gyarmatokon is ijesztő méreteket és arányokat ölt. Ezek a tények élesen rávilágítanak a gyarmati uralom lényegére. A z imperialisták azzal állnak elő, hogy felnevelték a szabadságra a gyarmati népeket. Sőt, még mérlegelik is, hogy elég érettek-e már az önállóságra. Ezek szerint tehát adományozzák a szabadságot, önként lemondanak a gyarmatokról. Ez politikai szélhámosság. Az 1960-as moszkvai nyilatkozat megállapítja: „A gyarmati hatalmak nem adományozzák a szabadságot a gyarmatok népeinek, és önként nem hagyják el az általuk kizsákmányolt országokat”. Ez teljesen érthető. A rabló nem mond le önként a zsákmányról. A rabló imperialisták sem mondanak le önként a gyarmatokról, mert a gyarmati kizsákmányolás a monopolista profit egyik fő forrása. A gyarmatokon a munkaidő a leghosszabb, viszont a munkabér a legalacsonyabb. A gyarmati országokban megvásárolt nyersanyagokat és élelmiszereket tízszer drágábban adják el a monopolisták. Ennek folytán kétszer csapják be az embereket: amikor olcsón megvásárolják és amikor drágán eladják a nyersanyagokat és a használati cikkeket. Neon koldulni kell, hanem ki kell harcolni a szabadságot — ezt a gyarmati népek már jól megtanulták. Teljesen érthető, hogy a gyarmati felszabadító háborút igazságos harcnak tekintjük és a legnagyobb mértékben támogatjuk. Hruscsov elvtárs A kommunista világmozgalom újabb győzelmeiért című előadásában ezeket mondta: „Mindaddig, amíg fennáll az imperializmus, amíg fennáll a gyarmati rendszer, íei szabadító háborúk is lesznek. Ezek forradalmi háborúk. Ezek a háborúk nemcsak meg- engedhetők, hanem elkerülhetetlenek is, minthogy a gyarmatosítók önként nem adják meg a függetlenséget a népeknek”. A nemzeti felszabadító mozgalom forradalmi folyamat, de a függetlenség kivívásának útja lehet: fegyveres harc, vagy viszonylag békés. Mindez az adott ország konkrét viszonyaitól, valamint a nemzetközi viszonyok alakulásától függ. De nem a forma a lényeg, hanem a tartalom. A tartalom pedig — forradalom. Minden forradalom alapvető feladata a megfelelő politikai hatalom megteremtése. Ezzel kapcsolatban Lenin rámutatott: „Kétségtelen, hogy minden forradalom legfőbb kérdése az államhatalom kérdése. Melyik osztály kezében van a hatalom — ez dönt el mindent... A hatalom kérdését nem lehet sem megkerülni, sem elhalasztani, mert éppen ez az az alapvető kérdés, amely mindent meghatároz a forradalom fejlődésében, kül- és belpolitikájában.” Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a felszabadult országok helyzetét és perspektíváját. A nemzeti felszabadító harc győzelmének következtében kialakuló állam vagy szocialista jelleget, vagy pedig nemzeti demokratikus formát ölt. Az 1960-as moszkvai Nyilatkozat megállapításának értelmében az évszázados elmaradottság felszámolásának legjobb útja — a nem kapitalista fejlődés útja. A nem kapitalista fejlődés útja: szocialista út. Csak ezen az úton haladva szabadulhatnak meg a népek a kizsákmányolástól, az elnyomástól, a nyomortól, az éhségtől és a szellemi sötétség bilincseitől. Mindennek megoldásában a legfontosabb szerep a munkásosztályra és a parasztság nagy tömegeire hárul. Ä nem kapitalista, vagyis a szocialista fejlődés útjára jei- jemző példa Kína, Eszak-Ko- rea és Eszak-Vietnam helyzete. Ezek az országok a nemzeti függetlenség kivívása után köz. vétlenül a fejlődés szocialista útjára léptek. Ezekben az országokban a marxista-leninista párt vezette munkásosztály kivívta a proletárdiktatúrát, amely biztosítja a szocialista átalakulást. Ennek folytán érvényesülnek a szocializmus építésének azok az általános, közös törvényszerűségei, amelyek az 1957-es moszkvai Nyilatkozatban vannak összefoglalva. a z említett országok fejlődéséhez hasonló folyamat játszódik le Kubában is. A kubai forradalom jellege — szocialista. Hruscsov elvtárs A kommunista világmozgalom újabb győzelmeiért című előadásában kifejtette: „A kubai forradalom nemcsak az imperialisták támadásait veri vissza, hanem mélységében és szélességében is terjed, a nemzeti felszabadító harc új, magasabb szakaszát jelenti, azt a szakaszt, amikor a nép kerül hatalomra, amikor maga a nép lesz az ország kincseinek gazdájává.” Mindezt a kubai események azóta teljes mértékben igazolták. A szocialista forradalom győzelme Kubában újabb bizonyítéka annak, hogy a szocializmus nem csupán európai, vagy ázsiai, hanem világtörténelmi jelenség. Melyek a nemzeti demokratikus állam jellemző vonásai? A független nemzeti demokratikus állam olyan politikai hatalom, amely — következetesen védelmezi politikai és gazdasági függetlenségét, harcol az imperializmus és katonai tömbjei ellen, tehát antiimperialista; — küzd a gyarmatosítás új formái és az imperialista tőke behatolása ellen; — elutasítja a diktátort és zsarnoki kormányzási módszereket; — biztosítja a nép széleskörű szabadságjogait, a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési szabadságot, a politikai pártok alakításának és tevékenységének jogát; — végrehajtja a földreformot, felszámolja a feudalizmust és földhöz juttatja a parasztság tömegeit; — biztosítja a társadalmi haladást, lehetővé teszi a társadalom fejlődését. A nemzeti demokratikus állam (Ghana, Guinea, Indonézia, stb.) keretei között a nemzeti burzsoázia viszonylag haladó szerepet játszik, de amellett nem állhatatos, hajlamos a megalkuvásra az imperializmussal és a reakciós erőkkel. Az eseményektől függően a nemzeti burzsoázia tevékenységének hol az egyik, hol a másik tendenciája dominál. Minél jobban éleződnek a társadalmi ellentétek, annál inkább hajlamosnak bizonyul a nemzeti burzsoázia megalkudni a belső reakcióval és az imperializmussal. Végeredményben a nemzeti demokratikus állam legbiztosabb támasza — a nép. Természetesen az imperialista hatalmak — élükön az Amerikai Egyesült Államokkal — Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ban” — fejeződik be a határozat Ezután az elnöklő Rónai Sándor üdvözölte az ülésszakon részt vevő Leo Vigildo Fernandezt, a Kubai Köztársaság külügyminiszter-helyettesét. Az országgyűlés dr. Wild Frigyesnek, a külügyi bizottság előadójának előterjesztésére a külügyi bizottság javasAz idei feer az öl Nyers Hesső — Az 1961-es terv néhány sajátos, fontos célt tartalmazott. A népgazdasági erőforrások felhasználásában is, a javak elosztásában is bizonyos átcsoportosításokat irányzott elő a korábbi évekhez képest. A termelés növelését nagyobb mértékben a termelékenység Savaiéi munkánkat »iker ke I bár számításba nem vett nehézségek is jelentkeztek. A sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazdaság egésze is, helyes irányban továbbfejlődött. A fejlődés ütemét jelző mutatószámok némelyikében túlhaladtuk az ötéves tervben előirányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lényeges mutatók terén azonban csak megközelíteni tudtuk a kívánt ütemet. A népgazdaság egészét tekintve, nem beszélhetünk elmaradásról, hanem azt mondhatjuk, hogy ötéves tervünk teljesítését kielégítően kezdtük. A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jövedelem alakulása mutatja. 1981-ben a nemzeti jövedelem 7 százalékos növelését terveztük, a tényleges eredmény azonban ennél valamivel kisebb, pontos számítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért nem értük el, mert a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez nem éri el sem a tervezettet, sem az előző évit. Az iparban viszont a tervezettnél egy-kót százalékkal nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jövedelem. Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten teljesítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terveket, így a termelés növekedésének több mint kétharmada a termelékenység emelkedéséből származott. | Előzetes adatok szerint az állami iparban 1981-ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek. Pozitív tény, hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől. Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzeti jövedelem felhasználása a főbb arányok tekintetében tervszerű volt. A lakosság fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben, nem egészen 2 százalékkal növekedett, a lemaradás fő okai a kisebb mezőgazdasági termelésben keresendők. nem nyugszanak bele a gyarmati uralom elvesztésébe és a sorozatos vereségbe. Mindent megtesznek az elveszett hatalom visszaszerzésére. Ez a törekvés a neokolonializmus formájában jelentkezik. Az imperialisták fő módszere: oszd meg és uralkodj. Ezenkívül fokozzák a tőkekivitelt a felszabadult országokba, igyekeznek hatalomra segíteni bábjaikat, de nem riadnak vissza a nyílt katonai beavatkozástól, az intervenciótól sem. Elég itt hivatkozni Franciaország algériai háborújára, amely több mint 7 éve folyik, Portugália angolai hadműveleteire, amely a bennszülöttek tömeges irtását eredményezi, az Amerikai Egyesült latára határozatot fogadott el a 2. havannai kiáltvány kiadása alkalmából. A magyar nép mélységes megértéssel és együttérzéssel kíséri a kubai népnek hazája függetlenségéért és felemelkedéséért folytatott elszánt küzdelmét. Népünk mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Államok Kuba-ellenes felforgató tevékenységét — hangoztatja a határozat. A Magyar Népköztársaság »liázá§i progra éves lei°v célja péns ügym isiiss emelése útján írta elő, a nemzeti jövedelem elosztásában csökkentette a beruházásokra fordított részt, fokozottan támogatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek térhódítását és megszilárdítását előtérbe állította honvédelmünk korszerűsítését. nem lebecsülendő »ronázta, Országunk pénzügyei 1961- ben kielégítően alakultak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani. Összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túlsúlyban és megfelelő lépcsőt jelent az 1962. év magasabb követelményeinek eléréséhez. Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocialista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul. Ügy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal —, tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén. A tavalyihoz képest előirányzott többletbevételeket teljes egészében a szocialista vállalatok befizetéseiből nyerjük, míg a lakosság adókötelezettsége és egyéb befizetése a tavalyi szinten marad. Növeljük az állami beruházásokat, a szövetkezeti hiteleket, a szociális—egészségügyi, valamint a tudományos—kulFolyiatjnk a laka uiejiial 1962-re 2,6 milliárd forintot irányoztunk elő állami lakásépítésre, amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magánlakás-építés álla- nü támogatására 1,1 milliárd forint szelepei a költségvetésben, ezzel a megáneröböl létesítendő 29 000 lakás megépítését segítjük elő. Ezenfelül 115 millió forintot irányzunk elő az emeletráépítésekre. Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül el. Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra, hogy a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján növelni lehet. Az Államok laoszi és kubai agress- sziójára. amely teljes kudarccal végződött. De hiábavaló minden imperialista mesterkedés, kár minden erőlködés, a gyarmati rendszer összeomlásának folyamatát nem lehet feltartóztatni. Ütött a gyarmati uralom végórája. A gyarmati rendszer általános és teljes összeomlásával az emberiség életében új történelmi időszak köszöntött be. Ez az időszak a béke, a demokrácia, a szabadság, a nemzeti függetlenség és a szocializmus korszaka. Br. Földi Pál, a marxizmus—leninizmua Esti Egyetem igazgatója országgyűlése az egész magyar nép nevében ünnepélyeseit szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítja a Kubai Köztársaság népét és kormányát hazája függetlensége megőrzéséért, a boldog jövőért, a szocialista társadalom megvalósításáért folytatott igazságos harcában. Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési expozéját. m megfelel inak lev expozéja turális kiadásokat, a tanácsi hozzájárulást, biztosítjuk az állami vállalatok pénzellátását. A szükséges mértékben növekszik ebben az esztendőben is a honvédelmi kiadások összege, és nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is a tavalyinál nagyobb összeggel teszünk eleget. A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés állal jóváhagyott ötéves terv céljainak. A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgazdaság fejlesztésére. Közel hétezer traktorral, ezerkétszázötven gabonakombájnnal, több ezer munkagéppel nő a gépállomány. Lehetőség lesz az öntözött terület 43 000 katasztrális holddal való növelésére, 12 000 katasztrális hold szőlő, 18 000 katasztrális hold gyümölcsös telepítésére, továbbá 103 000 ka- tasztárális holdon pedig talajjavításra. Ez évben 1,3 milliárd forinttal többet juttatunk a termelő- szövetkezeteknek, mint négy évvel ezelőtt. E támogatások-’ kai képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a tér. melőszövetkezeteket, valamint fokozott talajjavításra, a minőségi vetőmagvak hasznosítására, kiváló tenyészállatok beszerzésére és az állategészségügy jobb megszervezésére. Ez évben a Magyar Nép- köztársaság, több mint kétmilliárd forintot költ a tudományok ápolására. Ebben az évben 110 millió forintot irányoztunk elő a költségvetésben az elmúlt év őszén megszavazott oktatási törvény végrehajtására. «építési program ísitá&át előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden területén elsősorban a tervszerűség cs a gazdaságosság követelményeit kell érvényesíteni. Ezután a pénzügyminiszter rámutatott: további tartalékok rejlenek a műszaki fejlesztési alapok jó felhasználásában is. A termelékenység és a gazdaságosság szempontjából kedvező eredményeket hozott az elmúlt években néhány kisebb vállalat egyesítése, ezért tanulmányozni kell a további ésszerű összevonások lehetőségét Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) A pénzügyminiszter expozéja után Molnár Ernő, a terv- és költségvetési bizottság előadója szólalt fel, aki a bizottság nevében indítványozta, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés általánosságban és részleteiben együttesen vitassa meg és fogadja el. As 1962-es költségvetési javaslat vitájában elsőként Gáspár Sándor képviselő, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Az ebédszünet után a képviselők felszólalásaival folytatódott a költségvetési javaslat vitája, (MTI)
