Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

1962. február 2., péntek

NCPÜJS4G

»

KI a felelős értők ?

Családi állapota: nős. Gyermekeinek száma: öt. Foglalkozása: üzemi munkás. Havi keresete: 1200 forint. Felesége alkalmi munkával havonta átlag 400 forint jövedelmet biztosit.

A legjellemzőbb adatokat tartalmazza az előbbi felsorolás. Ezek az adatok lehetőséget nyújtanak arra is, hogy megtévesszék a felületes szemlélőt. A fentiek alapján kiegyensúlyozott családi életre gondolunk, még akkor is, ha a család jövedelme olykor a gondok megjelenését is érthetővé teszi, öt gyerek nevelése egyébként sem könnyű. A családi pótlékkal együtt sincs az apának havi kétezer forint jövedelme. Ezt a pénzt be kellene osztani, hogy teljen mindenre, hogy a,.gyerekek rendes ruhában mehessenek iskolába, hogy mindennap elegendő ételhez jussanak.

A szülőknek gondot okoznak ezek a szükségletek, gondot okoznak a lelkiismeretes szülőknek is. Most azonban a lelkiismeret kérdését hiába vetjük fel, mert példánk szereplői éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak.

a» sj-ev-f’.rt zz utca nevelte. Az öt gyerekkel legfeljebb csak a szomszédok törődtek. Nemcsak úgy, hogy mi adtak nekik, hanem úgy is, hogy ruházták is őket. Az öt gyerek közül a legnagyobbik viselte gondját testvéreinek, amikor már nagyon korgott a gyomruk az éhségtől: ő főzött, de ő mosta a fehérneműt is, hogy legyen mit felvenniük.

Meghökkentő mindaz, amit most elmondottunk? Feltétlenül Általában úgy tudjuk, hogy ma nincsenek a szülők olyan helyzetben, ami miatt gyermekük tisztességes ellátásáról ne tudnának gondoskodni. Az utca nevelte gyerek nem a tni társadalmi rendünk jellegzetessége. És különösen nem az ma, 1962-ben, amikor nemcsak a rend törvényei óvják a társadalom legkisebb közösségét, a családot, ami építő kövekként emeli magasba a nagy családot: a népet.

Az élet azonban sohasem eleve elrendelt formákban zajlik, mindig tartogat meglepetéseket Ilyen meglepetés lehet számunkra ennek az említett családnak a sorsa is.

Óhatatlanul felmerül a kérdés: mi okozta ezt a családi tragédiát, hogy jutott el egy üzemi munkás oda, hogy öt gyermekét kallódni hagyta, rongyoskodni hagyta. Mi az oka annak, hogy nem szégyell- te a szomszédok megjegyzéseit, és elnézte, hogy a szomszédok gondoskodjanak azokról a gyerekekről, akikről elsősorban neki kellett volna gondoskodnia?

A felelet egy szóban is megfogalmazható: az ital.

Ivott az édesanya, aki alig néhány évvel ezelőtt tért rá

Gyöngyösi plakátok

A MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat bejáratánál, a műhelyben, de a városban, is sok helyen, új plakát fogja meg az ember szemét.

A MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat színjátszó csoportja február 4-én, vasárnap este 7 órakor, a Városi Kultúrház- ban, Szigligeti Ede Liliomfi című háromfelvonásos, énekes, táncos vígjátékát adja elő. Szilvái Tibor professzor szerepét Jankovics Jenő, Kamillát H. Tóth Mária játssza, a többi szerepeket pedig Berger József, Presovszki András, Deb- rei Józsefné alakítják, akik mind a hagyományokkal és gazdag sikerékkel büszkélkedhető üzemi szülj átszócsoport tagjai. Üj, fiatal tagokat is toborzott az együttes és minden jel arra mutat, hogy jól szórakoznak majd azok, akik a vasárnapi előadást megnézik.

erre az útra. A szesz rabja lett, olyannyira, hogy felbomlott a családi élet, megszakadt szeretet összekötő szála a család tagjai között, és elkeseredésében az apának sem volt ereje ennek az egyre fokozódó romlásnak útját állni.

Az ügy a bíróság elé került Az ítélet elmarasztalta mindkét szülőt. A fellebbezés folytán : a másodfokú bíróság döntése az apát, mint I. rendű vádlottat, háromhónapi börtön- büntetéssel, az anyát pedig öthónapi végrehajtható börtön- büntetéssel sújtotta. Az elsőrendű vádlottal szemben a börtönbüntetés végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette.

A gyermekeket állami gon dozásba vették és a felelőtlen vádlottaktól a szülői felügyelet jogát megvonták.

Sajnos, ez az eset nem egyedülálló. A bíróság aktái között nem egy szerepel olyan, amely hasonló, ifjúság elleni bűntettet tartalmaz. Az ital még ma is megrontja a családokat, éppen ezért a társadalom egésze szempontjából az aránylag enyhe büntetés nem teljesen megnyugtató. Félő, hogy a felelőtlen szülők lelkiismeretlenségét az enyhe ítélet nem riasztja meg.

Nem szeretnénk riadalmat kelteni, nem szeretnénk azt a látszatot támasztani, hogy vaktában és felelőtlenül szólunk, olyan körülmények között teszünk szóvá súlyos bűntettet, amik nem jellemzőek dolgos hétköznapjainkra. A kényszer igazsága viszont szólásra késztet bennünket.

Szólásra késztet azért is, mert nemcsak az előbbi esetek fordulnak elő közvetlen környezetünkben, hanem gyermekeink tiszta erkölcse is veszélyben forog olykor felelőtlen, kellőképpen el nem ítélhető személyek garázdálkodása nyomán. Példát erre is hozhatunk a bíróság közelmúltban lefolytatott gyakorlatából. Ezzel kapcsolatban csak arra szeretnénk felhívni minden gyermekét féltő szülő, minden becsületesen dolgozó figyelmét, hogy gyermek elleni bűntett esetén azonnal jelentsék azt az illetékes hatóságoknak; mert azok 30 napon túl már elavulnak, és ebben az esetben társadalmi rendünk büntető keze már nem tud lesújtani a bűnösökre, nem tudja megtorolni a lelkiismeretlenséget, a megtorlás kényszerű elmaradása viszont igazságérzetünket bántja, csalódást kelt bennünk.

Hangsúlyozzuk: nem általánosítunk. Hanem azért az élet tényeivel azonban szembe kell néznünk, és bármennyire is megdöbbentőek ezek a bűnesetek, a tisztességes többség számára, a mi társadalmi rendünk becsületes dolgozói számára: a bűnesetek előfordulnak, éppen ezért kell figyelmeztető szavunkat harsányan, messze hallhatóan felemelni.

Gyermekeinkre nemcsak társadalmi rendünk törvényei ügyelnek, nemcsak hivatalos szerveink törődnek velük, hanem a különböző társadalmi szervezetek is. A becsületes emberek milliói őrködnek a családi élet tisztasága és gyermekeink boldog jövője felett És mert társadalmi rendünk igazsága mellettünk van, mert erőnk mérhetetlen: mindenfajta bűnözésnek élőbb-utóbb gátat vetünk, és kivágjuk a fertőző gócokat társadalmi rendünk egészséges testébőL

G. Molnár Ferenc

... hogy Nyugaton egyre többet panaszkodnak Nyu- gat-Berlin „hervadása” miatt. Hiába minden erőfeszítés, dollárdömping és propaganda-hadjárat, egyre lassul a nyugati városrész vérkeringése. Ma már ott tartunk, hogy akik leginkább verik a vasat a „frontváros” elhivatottság és céljai mellett, azok is lassan áttelepítik vállalataikat a szövetségi köztársaságba, vagy ahogy ők nevezik, a „hátországba”.

Nincs munkaerő, állnak a gépek, üresek a szórakozóhelyek, „pang az élet.” A helyzetet legtalálóbban egy éjjeli mulató görlje jellemezte, amikor így nyilatkozott a Daily Express tudósítójának: „Egy évvel ezelőtt még a közönség tapsolt meg bennünket, most mi tapsoljuk meg, ha bejön”.

iWW

Félreértés ne es sék, csak helyeselni tudom, hogy filmjeink ajánlásánál nem “ mulasztják el ezt sem az illetékesek, hogy közöljék, a meg tekintendő alkotás hány éven alul nem ajánlott, illetőleg hány éven felül már ajánlott. Így aztán az ember tájékozódni tud: melyik filmet érdemes megnézni, melyiket nem.

Hetek óta kajánkodik azonban bennem a gondolat, nem lehetne-e ezt a módszert alkotó módon továbbfejleszteni? Mondjuk így:

Az első csók. Űj luxemburgi filmalkotás. Csak 18 éven aluliaknak.

Az utolsó csók. Üj monacói filmalkotás. Csak 50 éven felülieknek. Az idősebbek a szünet után abbahagyhatják ...

(-6)

4 és fél millió forint értékű ót- és járdaépítés az idén Egerben

EGER VÁROS híres volt valamikor rossz útjairól, járdáiról. Az utóbbi időben azonban igen jelentős összegeket fordít a városi tanács utak és járdák építésére, felújítására és aszfaltozására.

Az elmúlt évek átlagához viszonyítva is, különösen magas értékű lesz a folyó esztendőben végzett efféle munka.

FÉNYKÉP HELYETT

Ax egri rendelőintézetben, jártam

IGAZ, HOGY NEM igazi fényképezőgéppel jártam a Megyei Kórház egri rendelő- intézetében, de a toliam legalább annyira igyekszik pótolni a mindent látó géplencsét, hogy kommentár nélkül az olvasók elé tárja egy keddi nap hatalmas forgalmát és minden mást, ami ezzel együtt jár.

Reggel 8 óra. Megjöttek a vidéki autóbuszok, és megindult az áradat a rendelőintézet felé. Hamarosan ellepték a férfiak, nők, gyerekek a padokat, kényelmesen letarisznyáz- tak és az általános kép úgy kilenc óra körűiig a reggelizés. Foghagymás kolbász, sültcsirke, szalonna, isten tudja, mi minden kerül elő, aszerint, hogy ki milyen messziről érkezett, s meddig szándékszik maradni. A közeliek meglepték a büfét, és amikor megérkeztek a fehér köpenyes orvosok, asszisztensnők, mint a méhraj, zúdult ki-ki oda, ahová végeredményben beutalták.

Megkezdődött a rendelés, a folyosókon meg az áramlás. Aki lent volt, most felfelé igyekezett, aki fent volt, rájött arra, hogy neki nem is fent, hanem lent van dolga. Nyüzsgés, sürgés-forgás, legalább hatszáz ember tolong az emeletes épületben. Magam is elhelyezkedem az egyik pad sarkára és lassan, rendelői szokás szerint, megindul a beszélgetés.

— Beutaltak engem, még 15-én, de nem volt pénzem bejönni, — így egy pélyi ember.

— Hallja! Legalább ilyet ne mondjon — ripakodik rá Nagy Lajosné Köridőről. — Első az egészség! Akkor maga nem is beteg, ha ilyen kifogásokat mond!

EZZEL a szomszédjához fordul az idős asszony és annak panaszolja, hogy a szíve „egész elmered” éjszakánként.

A földszinten sok a gyerek. A gégészeten éppen emiatt elég hangos a folyosó, a gyerekek biztos, ami biztos alapon, jóelőre rákezdik a sírást.

Benn a rendelőben is érdekes kép fogadja a külső szemlélőt. Legfurcsább a belgyógyászat, itt mindenki majdnem ugyanazt mondja.

A városi tanács ipari-műszaki osztálya elkészítette és a végrehajtó bizottság jóváhagyta az idei útépítési, felújítási, aszfaltozási és járdaépítési tervet.

Eszerint útépítés történik az Almagyar-dombon, a Pedagógiai Főiskola leánykollégiumának építésével kapcsolatban. E jelentős munkához 200 ezer forinttal járul hozzá a városi tanács. A felnémeti ki- rendeltség területén a Hámán Kató és József Attila utak épülnek meg az idén 250 ezer forint értékben.

Jelentősek lesznek az útfelújítási munkálatok is. Egerben egymillió 80 ezer forintot költ a város a Beloiannisz, Malom, Ráchegy, Sas, Bárány, Vörösmarty és Kolacskoyszky, valamint a Mindszenty Gedeon utcákra

A Pénzügyminisztérium által biztosított külön felújítási hitelből, 580 ezer forint értékben a Barkóczy Ferenc és Kertész utcák nyernek korszerű képet. A Barkóczy utca felújítási munkálatai már

1961-ben megindultak. Szükséges azonban e munkálatok befejezése, illetve korszerűsítése, hiszen a Hadnagy utcai lakótömb területén már megindult a lakóházak építése és az anyagszállítások, a forgalom elterelése a Lenin útról, indokolttá teszi ezen nagy forgalmú útnak aszfaltburkolattal való korszerűsítését. A Kertész utca makadám-hen- gerlését már 1961-ben elvégeztette a városi tanács. A nagy forgalom miatt feltétlenül szükséges ezen út úgynevezett olajos hengerlése.

A FELNÉMETI vb-kirendelt- ség területén a Kovács Jakab

utcát szélesítik ki, és adnak az útnak olajos hengerlést, E munka költsége 200 ezer forint

Egerben a tanács aszfalt- burkolattal látja el a Beloiannisz utcát, a Telekesy, Bacsó Béla és Árpád utcákat. B munkálatok értéke 800 ezer forintot jelent,

Az idén járdafelújításokra és építésekre is jelentős ösz- szegeket fordítanak, 640 ezer forintot. Ennek a keretében a Sas, Pozsonyi, Tompa, Keg- levich, Pacsirta, Merengő, Hatvanasezred, Vöröstüzér, Zoltai* Ankli József, Sertekapu, Laktanya, Klapka György, Kis- völgy, Árnyék- és Verőszala utcákban készül korszerű járda. Felnémeten 160 ezer forint értékben készülnek járdák az Egri, Béke, Kovács Jakab, József Attila, Hámán Kató utcán és a Sáncközben.

Aszfalt gyalogjárók épülnek 200 ezer forint összeg erejéig a Kertész, Bacsó Béla, Alma- gyar, Makiári, Knézich, Vörösmarty, Trinitárius, Frank Tivadar, Beloiannisz és Fürdő utcákban.

Az idén meginduló út- és

járdaépítések szinte a város egész területére kiterjednek, a régi hóstyákra és a belvárosra, valamint a felnémeti végrehajtó bizottsági kirendeltség területére is.

EGER VÁROS története során egy esztendő alatt soha annyit nem fordítottak út- és járdaépítésre, mint az idén — 4 millió 450 ezer forintot! Az óriási munkálatokhoz szükséges anyag biztosítása, tervezés és felmérés részben megtörtént, részben pedig folyamatban van.

Sugár István

— Hagyja, olyan önfejűek ezek az orvosok! Én meg csak mondom, hogy a lábam fáj, adjon gumiharisnyát, most szívvizsgálatra küld. Nincs az én szívemnek kutya baja se! — mérgelődik egy másik füredi ember.

— Az isten is megáldja ezt az orvost, a gyereket olyan szépen rendbehozta! — ujjong egy ostorost édesanya és boldogan húzgálja a meggyógyult gyerekre a kabátot.

— Aranyat ér a keze! Nekem is ő fedezte fel a strúm- mámat — kontráz a komaasz- szony, aki nagyon mérgesen nézett a füredi emberekre.

VELEMENYEK, kórtalálgatások, betegségeken való cse- megézések, egy kis időtöltés, de a legtöbb ember számára a gyógyulás, az egészség visszaszerzésének helye. Egyet a fényképezőgép helyett azért megállapíthatunk: kicsi, nagyon kicsi ez a rendelőintézet egy hatalmas terület biztosítottal számára.

Cs. Adám Éva

— Mi a panasza? — kérdi az orvos.

— Mindenem fájl — panaszolja a beteg.

Vérnyomás, hallgatózás, végül:

— Lemegy a röntgenbe, utána a laboratóriumba, aztán szíwdzsgálatra és a leietekkel visszajön.

A beteg fogja a cuccát, aztán megkezdi a kálváriát, mert a laboratórium, ahová csaknem minden szakrendelésről akad páciens, olyan kicsi, hogy — megmondom őszintén — én meg se próbáltam bemenni, de a röntgen is túlzsúfolt.

A nőgyógyászaton is volt néhány érdekes jelenség.

— Miért nem jött a hét másik felében, kedves? — kérdi az orvos az idős bátor! asz- szonyt. — Nem mostanra szól a beutalója, látja, menynyien vannak!

— Nyugtalan voltam, doktor úr! — védekezik az asszony.

— De miért éppen most? Legalább tizenöt éve megvan ez a kis baja, s nem is veszélyes, nem is fáj. Legalább a körzeti orvos beutalási napját tartsák meg!

A GÉGÉSZETRE éppen abban a pillanatban megyeit, amikor minden munka áll, mert a beteg nem hozta magával a régi papírjait, s az orvos keresteti a sok, nehéz, vastag könyvekben. Drága perceket vesz el a munkából, mert ha nem találják meg, akkor újra végig kell csinálni minden vizsgálatot. Aztán ilyen is akad:

— Nem kell mennem sehová? — kérdi Sándor Imre, aki Káliból jött a belgyógyászatra, vizsgálatra.

— Nem. Ezzel a gyógyszerrel rendbe jön a baja.

— Legalább a vérsejtsüllye- désemet hadd nézessem meg!

Mintha nem lennének nélküle is elegen a laboratóriumban. Ismét a folyosón ütöttem fel sátramat, ahol sok furcsa beszéd elhangzik.

— Hiába mondtam neki. hogy mát írjon fel, csak azt adta, amit ő akart — mond.ia két falat között Tóth Imre, aki Tiszafüredről jött, gyomorpanaszaikkal.

JÓ REGGELT, MEDVE KARTÁRS!

erőltetem tovább a kérdést.

— Pszt! No, jó. Ide hallgasson — mondta halkan. — Nagyon kérem, ne áruljon el senkinek. A Meteorológiai Intézet időjárásjelentését hallgatom. Onnan szerzem be a prognózist és aszerint megyek ki, vagy maradok bent.

Vállat vont, majd folytatta:

— Ha az kell az embereknek, hogy a medve mondja meg nekik, milyen idő lesz — ám legyen —, megmondom. De a prognózisért semmiféle felelősséget nem vállalok.

Ezzel befejezte mondanivalóját. Megdörzsölte félelmetes mancsait, majd barátságosan integetve, eltűnt a barlang visszhangos mélyén.

— Ezer bocs és egy anyamedve a zavarásért — kiáltottam még utána.

Aztán zsebrevágtam feljegyzéseimet, amelyekért felelősséget — éppen úgy, mint a medve kartárs — én sem vállalok.

(Csg. te)

gény medvére is és letehetnének ide, a barlang szájához néhány kannával, mert a nagy Csemegéből üvegenként nem győzöm vásárolni. Reméltem, hogy az árleszállításkor rám is gondolnak és csökkentik a méz árát, de nem tették,

— Kijön ma a barlangjából?

Medve kartárs a barlang

belseje felé pillantott s ránézett az asztalkán álló lemezjátszóval és magnetofonnal kombinált rádióra.

— Attól függ, hogy mit hallok a rádiómból — mondotta.

Hiába, aki nem akar elmaradni, az halad a korral, és azt is gondoltam, hogy valami jó medvetáncoltató zenére gondol ö medvesége, s tovább kérdeztem, hogy a friss, vagy a lassú zenét hallgatja-e szívesen?

— Brumm-brumm és irgumburgum együttesen — hova gondol? Ráérek én zenét hallgatni, amikor alszom?

— De ha mégis hallgat? —

— Lapunk, amint tudja, az olvasók szolgálatában áll, azért e nevezetes napon, az ön napján, szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat bizonyos, önnel kapcsolatos dolgokról, jelenségekről.

— Először is: kedves egészségére kívánjuk az eddig eltelt téli nyugodalmat, de mondja, medve kartárs, hogy tud eny- nyit aludni?

— Brumm, brumm. Nézze, ha egyes emberformájú dolgozók vígan tudnak aludni műszakjuk alatt, én miért ne tudnék téli műszakom alatt. Született mélyalvó vagyok — adta meg a választ első kérdésemre.

— És nem éhezik meg, ha olyan sokáig étlen-szomjan van? — hangzott a másik kérdésem.

— Hát bizony, ha közben átfordulok a másik oldalamra, érzem, hogy üres a gyomrom. Jó volna egy kis méz. Legyen szíves, tolmácsolja a méhész kartársaknak kérésemet, gon- dothaitnának így télidőben sze-