Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

4 NEPOJSÁG 1962. február 2., pcnfelt Íh^eJi Ma este Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház bemutatja Szigligeti—V®- cze—Tabi Párizsi vendég című három}elvonásos operettjét a következő szereposztásban: Ko­vács Mária, Olgyai Magda, Sze­gő Zsuzsa. Romvári Gizi, Fü- zessy Ottó, Páljfy György, Fá­bián József, Fekete Antal. — A MÁTRA VIDÉKI Bé­lyeggyűjtők Köre február 1— 4 között bélyegkiállítást ren­dez a Mátravidéki Erőmű kultúrházában. A kiállítás megtekintése díjtalan. — AZ EGRI Finommechani­kai Vállalatnál teljesen elké­szült és szállításra vár a Rug- gyantaárugyár részére gyártott két gyűjtősínes kapcsolóberen­dezés. Mintegy 35 méter hosz- szú és 3 méter magas, több tonna súlyú a berendezés, ezért nem kis gond az elszállítás. — AZ ANDORN AKTÄ- LYAI Búzakalász Termelő- szövetkezet szombaton dél­előtt tartja zárszámadási közgyűlését. — ÖT ELŐADÁSBÓL álló sorozatot indít a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya a járási pártbizottságok ágit. prop. vezetői és a járási ta­nácsok művelődésügyi osztály- vezetői számára. A tanfolyam hallgatói megismerkednek a népművelés történeti, politikai és módszertani kérdéseivel. Az első — január 30-i — előadást dr. Szántó Imre, a Pedagógiai Főiskola igazgatója tartotta „A népművelés fogalma és pár­tossága" címmel. — A MEGYEI ateista és Mi tiki erikái is tanfolyam Egerben, a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem előadói termében szombaton délelőtt 9 órai kezdettel tartja szoká­sos előadását. Új módszerrel folyik a levelező oktatás az Egri Pedagógiai Főiskolán mnmnra Egerben este 7 órakor: PÁRIZSI VENDÉG (Bemutató. Gárdonyi-bérlet) Helyen este 7 órakort DODI Az utóbbi hetekben az Egri Pedagógiai Főiskola folyosóin a jegyzeteiket lázasan szórón gató, riadt tekintetű, vizsgára váró fiatalokkal találkoztunk. Az „izgalmak óráiban" nem a tanárjelölteket kérdeztük meg, hogyan fog alakulni az ered­mény, hanem érdeklődtünk Darvas Andornál, a főiskola igazgatóhelyettesénél: hogyan tudják a nappali tagozat né hány száz hallgatója mellett az ezren felüli létszámmal mű­ködő levelező tagozat vizsgáz­tatását lebonyolítani. A kér­désre beszélgetés indult és azt az alábbiakban közöljük: A terv szerint Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú és Szabolcs megyék általános is­kolái számára Egerben képe­zik ki a tanárokat. Ez a fel­adat a nappali tagozaton csak részben megoldható, hiszen je­lenleg csupán Szabolcsban 200 képesítés nélküli pedagógus tanít. A szakképzett tanerőhi­ányt a levelező tagozatokon tanulókkal kell jórészt meg­oldani. Az utóbbi években azonban a levelező oktatás módszere nem látszott megfe­lelőnek, mert a főiskolára ke­rülő levelezőknek mintegy 25 százaléka jutott csak el az államvizsgáig, ez bizony éven­ként mindössze 50—60 főre rúgott. A nagyméretű lemor­zsolódás ellen most új mód­szerrel védekeznek. Az eddigi tapasztalatok alapján sikerrel. Kétévi kísérletezés után megszervezték a megyeszékhe­lyeken a konzultációs közpon­tokat. Havonta és tárgyanként egy, vagy két alkalommal ösz- szej önnek a levelezők és kö­zépiskolai szaktanárok tarta­nak részükre konzultációt: megmagyarázzák a tantárgyak legnehezebb részeit, beosztják a félévi anyagot, hogy a leve­lező tanárjelöltek módszeresen tanulhassanak. A tanulmányi anyag visszakérdezése ezeken a konzultációkon most még nem alakult ki, de az a cél, hogy a vezetők ellenőrző dol­gozatok formájában, vagy élő­szóban számon kérjék az anya­got. A gyakorlati szaktárgya­kon (biológia, fizika, kémia) műszeres gyakorlati foglalko­zások is folynak. Jelentős könnyítés a levele­zőknél az is, hogy marxizmus­ból és pedagógiából elővizsgát tehetnek mindkét félévben, de célszerűség diktálta az alábbi újítást is: a két szaktárgyat úgy sajátítják el, hogy az első két évben az egyik tantárgy, a második két évben a másik tantárgy teljes anyagából tesz­nek államvizsgát. Így jobban összpontosíthatnak egy-egy tárgyra. A megyék a levelező oktatás sikerében éppúgy érdekeltek, mint maguk a levelezők. Ezért a konzultációk idejére a hall­gatók szabadnapot kapnak, útiköltség-térítésben részesül­nek. Ahol lehet, a társadalmi és egyéb munka alól mente­sítik a továbbtanuló pedagó­gusokat. Néhány anyakönyvi adat: ebben az évben 1700 hallgató­ja van a főiskolának, ebből 1200—1300 a levelező tagozat létszáma. Ezek közül is hat­száz első éves! Nemcsak a fennálló tanárhiány sürgeti, hanem az új módszerek is biz­tosítják, hogy az elkövetkező években a főiskola hallgatói­nak a létszáma megközelíti majd a 3000 főt. A létszám már most is nagy feladatok elé állítja a főiskola tanári karát. A vizsgáztatás a tanárok számára főként mar­xizmusból és pedagógiából, mert ezek minden hallgató számára kötelezők — nagy munkát, megterhelést jelenti El kell látni a hallgatókat jegyzetekkel, könyvekkel, elő kell készíteni a megyeszékhe­lyeken a konzultáció-vezető­ket, sok-sok, menetközben adó­dó gyakorlati kérdést kell megoldani és nem utolsósor­ban a helyszíni ellenőrzést is. El kell érni minél hamarább, hogy a most bevezetett mód­szer a levelező hallgatók fo­lyamatos évközi felkészülését is biztosítsa. A tanárok elmélyült gyakorlati és elméleti tudományos mun­kásságát bizonyítja az is, hogy a hallgatók kezébe olyan köny­veket és jegyzeteket adnak, amelyeknek szerzői, vagy társ­szerzői a főiskola oktatói kö­zül kerülnek ki, igen sok eset­ben. Ezt a fontos és mennyiségi­leg is megnövekedett — a re­form szellemében végrehajtan­dó — munkát a kormányzat nagyszerű anyagi erőkkel tá­mogatja. Csak egy tájékoztató adat a főiskola ilyen irányú felkészültségéről: ma mintegy hetvenezer kötetből áll a főis­kola könyvtára. Sok-sok folyó­irat, szakmunka, a tanszékek korszerű felszerelései állnak az oktatók és a hallgatók ren­delkezésére. Néhány szó a gondokról: Most, a félévi számonkéré­sek idején a szaktárgyakból a várt átlagos eredmény szüle­tett; talán pedagógiából „ma­rasztaltak el” többet a kelle­ténél. Ma is még problematikus az ének-, testnevelés, rajzszako­kon a levelező oktatás. Itt a legnagyobb a hiány, hiszen ezekre a szakokra rendszerint csak azok jelentkeznek, akik velük született hajlamot, és kedvet éreznek az ének, test­nevelés, vagy rajz oktatására. A főiskola épülete lassan szűk keretnek bizonyul. A kö­zeljövő távlata, reális szem­mértékkel: Az új módszer, a megyék komoly segítsége, a kedvezmé­nyek, a rendszerezettebb és alaposabb vezetés a konzultá­ciókon már a közeli években azt eredményezi, hogy évente mintegy ötszáz államvizsgát tett levelező hallgató hagyja majd el az egri Pedagógiai Főiskolát. Ez pedig azt jelen- ,ti, hogy az egyre szaporodó iskolákban és tantermekben a főiskolán nyert szaktudással felvértezve nevehk-oktatják az ifjúságot. S ezzel igen jelen­tős feladat nyer majd megol­dást az észak-északkeleti öt megyében. Darvas Andor csak érintette azt az elmélyült és komoly munkát, amit a főiskola ta­nári kara végez évtizede. Most az adatokon túl, elismeréssel is kell szólnunk a főiskola ne­velőmunkájáról. Mert csend­ben és szerényen folyik itt a nevelő-oktató munka, amely kitűnő szorgalommal a jövőt építi. (Farkas) 1962. FEBRUAR 2., PÉNTEK: KAROLIN 55 évvel ezelőtt, 1907. február 2-án halt meg DMITRIJ MEN- GYELEJEV, az európai hírű orosz kémikus, aki 1869-ben Lothar Meyer német kémikussal egy időben, de tőle függetlenül fel­fedezte a kémiai elemek periódusos rendszerét. Ez az elmélet a modem anyagelmélet alapjává lett és segítségével több, akkor még ismeretlen elem létezését és tulajdonságait előre meg lehe­tett határozni (pl.: a germanium, szkandium, gallium). Mengye- lejev elévülhetetlen érdeme továbbá az, hogy a termelés külön­féle területén a kémia gyakorlati alkalmazását sürgette, így pél­dául ő vetette fel először a szén föld alatti elgázosításának gon­dolatát. 105 évvel ezelőtt, 1857-ben e napon született HOLLÖSY SI­MON festő. Már fiatalon feltűnést keltett a Tengerihántás című festményével. Magyaros életképei világos színeikkel, a valóság részletes ábrázolásával külföldön is sikert arattak. Müncheni, majd nagybányai festőiskolája révén nagy érdemei voltak a fia­tal müvésznemzedék nevelésében. Élete végén a mai Kárpát- Ukrajnába vonult vissza, itt festette tájképeit (Técsői táj, Bog­lyas táj). 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon született JAMES JOYCE ír származású angol író. A Dubliniák című novellas kötete 1914-ben jelent meg, nagy feltűnést keltett 1922-ben az Ulysszesz című kü­lönös regénye, amelyben egyetlen hatalmas monológ formájában egy ember, egyetlen napja történetét mondja el. 30 évvel ezelőtt, 1932-ben e napon halt meg ÁRKÁT ALADAR építész. Részt vett a Vigadó építésében. Templom-épületei a mo­dem építészeti formanyelv képviselői. 1943. február 2-án a Volgograd (Sztálingrád) körzetében vég­rehajtott nagyszabású hadműveletek során a német fasiszta csa­patok az első döntő vereséget szenvedik. A szovjet hadsereg e győzelme a II. világháború fordulópontját jelentette. Rádió- és televízióműsor ‘**l**ÄA*AAAA*A>AÄA>AAAAÄAAAA*lA>AJV>i*iVi*(VnV/y(lVyWtlV(ftf FEBRUAR 2., PÉNTEK: KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.26: Rákóczi induló. 4.30: Hírek. Időjárás jelen­tés. 4.40—7.59: Vidáman — frissen! Zenés műsor. Közben 6.35: Jó reggelt! 8.00: Műsorismertetés. Idő­járásjelentés. 8.10: Tánczene. 9.00: Bohócok. 9.10: A bagdadi borbély. 9.50: Iskolai kórusok énekelnek. 10.00: Hírek. Idő jár ás jelentés. 10.10: Napirenden. 10.15: Könnyűzene. — 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Ma­gyar századok. Üti jegyzetek. 11.20: Zenekari muzsika. 12.00: Déli ha­rangszó. Hírek. Lottóeredmények. 12.16: Operett-hangverseny. — 13.10: Gazdaszemmel a nagyvilág mező- gazdaságáról. 13.25: Nótacsokor. — 14.00: Ordasok között. 14.30: Tánc­zene. 14.40: Sportoló ifjúság. 15.00: Hírek. Közlemények. 15.10: Győzni születtünk. Mai költők versei. 15.25: A Gyermekrádió énekszakköre. — 15.45: Szív küldi. 16.25: Az R. 62-cs riporttekercs. 16.45: Az orosz for­radalom dalaiból. 17.00: Hírek. Idő jár ás jelentés. 17.15: ötórai tea. 17.45: Rádióiskolá. 18.30: Artur Ru­binstein zongorázik. 18.45: A budai Sándor-palotában történt. Karsai Elek dr. írása. 19.00: Pénteken es­te. 23.00: Zenekari muzsika. 23.50: Verbunkosok, népdalok, csárdá­sok. Közben 24.00—0.10: Hírek. 0.30: Himnusz. PETÖFI-RADIÖ: 5.50: Hírek. HW­járásjelentés. 6.00: Reggeli zene. — 8.00—8.10: Hírek. Idő járás jelentés. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a stú­dióban. 15.35: Üj tervek az új esz­tendőre. Riportmüsor. 15.45: Kó­rusművek. 16.00: Hírek. Időjárás- jelentés. 16.05: Ellenfelek. Elbeszé­lés. 16.25: Szálljon a dal. Részletek Dendrino operettjeiből. 16.50: 1000 szó franciául. 17.00: Részletek az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyének műsorábóL 17.25: Fiataloknak Bulgáriáról. 17.45: Két fúvós együttes játszik. 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.05: Könnyűze­ne. 19.00: Hírek. Időjárásjelentés. 19.05: Heti hangversenykalauz. —• 19.40: Falurádió. 20.00: Zenés aján­dékműsor a Faáru- és Mintaké­szítő Gyár dolgozóinak. 20.45: Sporthíradó. 21.00: Hírek. Időjárás­jelentés. 21.10: Salzburgi Ünnepi Játékok. Közben 21.50—22.00: Be­mutatták .. . Gellért Endre lírása. 22.45: Izraeli népdalok. 23.00: Hírek. Időjárásjelentés. 23.25: Műsorzárás^. BRATISLAVAI TV MŰSORA: 15.00: Napközi otthonoknak: mondák és regék. 18.30: Orosz lec­ke haladóknak. 18.55: Műsorismer­tetés. 19.00: Tv-újság. 19.30: Mai emberek. 20.00: Játékfilm. 21.30: A nap visszhangja. HfutiitiitiiiiiittiintnMmictittiwniifvntnittiiriitttfifutttlüvnriiiifiliiiiiiittiuiiiMt «BsiiiuiiiiiviiiiiiiiiiiiiitiiiaiiiiiaiiiHiiiiniuitiiniiraiianitiiniiiiiiiuniiniiiiiiiüRniutiiiniiiiuiiiinitiiuiiiiiiiuiuiiiiiiiniutiitiiinai GUI! MIHÁLY-Wm KÁROLY 62. Gazsó egy kedvűen nézte a sokadalmat a betegszoba előtti lócáróL Késő délután volt, tu­lajdonképpen már semmi dol­ga nem akadt az egészségügyi szobában. Elmehetett volna ő is a kantinba, de semmi kedve nem volt hozzá. Még mindig az előző napon történtek hatása alatt állt. Sőt, némileg talán bonyolódott is a helyzet... Ezen a reggelen ugyanis már nem ment a pékségbe ke­nyérért, hiszen tudta , hogy a német készenlétben áll, és min­den lépését figyeli. Ha elmegy, esetleg elárulja magát és Lhan Nungot is bajba sodorja... És így? ... Hátha még nagyobb hibát követett el azzal, hogy nem ment el? ... Nem tudta megállapítani, adott helyzetben mit kell ten­nie? ... Magányt, végtelen egyedüllétet érzett, füle mel­lett hatástalanul suhantak el a kantinból kiszabadult dalok... Olyan jó volna megosztani a gondot valakivel!.. • De kivel? Lhan Nungot szinte teljesen elszigetelte a német... A had­naggyal? ... Nem ... erről szó sem lehet!... A hadnagy meg­ért bizonyos dolgokat, harcol érte a kapitánynál, de ezt nem értené meg ... Ebben a dolog­ban egy fikarcnyit sem támo­gatná ... Igaza van Lhan Nung-nak: a hadnagy huma­nizmusa Európa határánál vé­get ér... A bennszülöttekkel szemben kíméletlen ... És min­den bizonnyal kíméletlen lenne arrai szemben is, aki kapcso­latban van a bennszülöttek­kel... Nem, a hadnagy nem segítene!... Hát akkor? Szok­ni? ... Hauswirth árgus szeme elől most már nagyon nehéz... Észre sem vette, hogy valaki megáll az asztal mellett. — Hát maga? — nevetett a hadnagy. — Teljesen el van merülve gondolataiban. Ilyen gondterheltnek még nem lát­tam ... Mi lelte?... Gazsó zavartan kapta féü a fejét. • — Á... semmi, hadnagy úr... No, megérkeztek?... Nem volt semmi baj? __ — Semmi... De várjon csak, nem hagyom magam olyan könnyen lerázni. Mondja, mi bántja?... — Komolyan mondom, sem­mi! ... Csak egy kicsit elgon­dolkoztam ... Megérkeztek az újoncok ... Bizonyára van kö­zöttük honfitársam is... Visz- szagondoltam az én ideérkezé- semre... Sőt __ Vissza to­vá bb ..; Gondolataim messze szálltak, egy távoli országba .. — Á... a honvágy! — Igen, hadnagy úr. Nem szégyellem. Honvágyam volt. — És talán van is... — Bűn ez, hadnagy úr? Ön­nek még nem volt soha? — Elmondtam az élettörténe­temet. Honvágy? Nem! Nekem nincs honom. Ha életben ma­radok, elmegyek messze, ki tudja, hová... Idegen földre... Egyébként, ha egyáltalán segít ez valamit honvágyán; társa* kap ... Egy magyar fiút... — Társat?... Hiszen alig van már beteg... — Tudom. De colonel Simon mégis úgy intézkedett, hogy ez a fogtechnikus ide kerüljön maga mellé... Semmi másért, csak mert magyar. — Igazán köszönöm,.. — No... Két magyar dolgo­zik majd együtt... Talán csök­ken a honvágya is... — Talán... És hol van most segítőtársam? — Benn a kapitánynál... De azonnal itt lesz... Nem kellett sokáig várni. Az új fiú néhány perc múlva ki­jött a kapitány irodájából és egyenesen Gazsóék fejé tartott. Hamarosan megtörtént a be­mutatkozás. A fogtechnikust Hargitai Jánosnak hívták, Szé­kelyföldről került közvetlenül a háború után Nyugatra. So­káig hányódott ide-oda, végül a légióban kötött ki. — Pedig a székelyek híresek csavaros észjárásukról — neve­tett Gazsó —, mégsem boldo­gultál Nyugaton? — Gúnyolódsz? — kérdezte élesen Hargitai. — Nem. Ne haragudj . A hadnagy hamarosan eltá­vozott, Gazsó és Hargitai pedig megvacsoráztak, majd a fog- technikus indítványára beültek a kantinba. Ha egy „öreg” és egy fiatal légiós beszélget, mindig az öre­gebb viszi a szót. Beszél, beszél, az újonc meg szájtátva hall­gatja. Gazsó azonban nem így tett. Hagyta beszélni Hargitait. Közben méregette, mérlegelte. Beletette a mérlegnek abba a serpenyőjébe, amelyben az ön­tudatra ébredt légiósokat kell mérni. Azonban Hargitai nem ütötte meg a kívánt súlyt. Az új fiú beletörődött helyzetébe, szinte megváltczhatatiannak tartotta azt. Kalandot, élményt várt távol-keleti szolgálatától... Öt év után pedig munkát, ren­des, gond nélküli életet Fran­ciaországban. „ Kétoldalúnak látta a szerződést... A francia állam — szerinte — be fogja tartani, amit ígért, neki is tel­jesítenie kell tehát szerződés­ben vállalt kötelezettségét. És ő helyt is akar állni, bárhová is osztják!... Különösebben nem örül, hogy egészségügyi lett, de ha úgy látják helyes­nek, hát ott teljesít szolgála­tot... Gazsó újabb liter bort ren­delt. — No, de pajtás — tiltakozott a fogtechnikus. — Ilyenkor az újoncnak dukál fizetnie!... — Hagyd csak — mondta csendesen Gazsó. — Majd lesz még alkalom, hogy fizethess. ta Hargitai fekhelyét és nyu­galomra tértek. Másnap reggel már a lócán ült a két egészségügyi és nézte a karaván készülődését, ami­kor három csinos anomita lány közeledett feléjük. Gazsó majdnem felugrott meglepetésében. Az egyik lány Ti-ti volt. A fiú nem vette le szemét a közeledő lányokról. Hogy fel ne kiáltson, izgalmában szájára tette kezét. Ti-ti alig észreve­hetően intett; ne árulja el, hogy ismeri. Gazsó jobban megnézte a Mondd, mióta vagy te lövői Magyarországtól? — Három és fél é*?e. — És, nem volt még honvá­gyad soha? — Ritkán... nagyon ritkán... Különben is, az a rész már nem Magyarország— Én a bocsko- ros oláhokkal nem vagyok haj­landó együttműködni — Ahá... Gazsó töítött mindkettőjük poharába. — No, egészségünkre!... Hamarosan otthagyták' a mu- latozókat... Gazsó megmutat­másik két lányt és rájött, hogy ismeri azokat; a Bá-Kán-i nyil­vánosház lakói voltak. S ezek most ebbe az erődbe jönnek? De mit keres közöttük Ti-ti? Üiisten, mit jelent ez? A lányok közben odaértek es vidáman mutatták fel igazolvá­nyukat és adták át ellenőrző könyvüket. Ti-ti ezenkívül még egy zárt borítékot nyújtott át Gazsónak. — Ezt önn£k küldi a Bá- Kán-i orvoskapitány. £ Az egészégügyi idegesen r.yúlt a levél után. — Mi pedig elmegyünk és jelentkezünk az erőd parancs­nokánál — mondotta Ti-ti, biz­tatóan nézve a fiúra. Gazsó bólintott, aztán türel­metlenül felbontotta a levelet. A Bá-Kán-i orvosnak a lá­nyokra vonatkozó utasítása volt benne. „A lányok egészségéért ön felelős. Jelenleg mindegyik egészséges. Mindennap kötele­sek magukat egészségügyi vizs­gálat alá vetni. A lányok ré­szére csak az egészségügyi szo­ba egyik elválasztott részében lehet szállást biztosítani. Amennyiben a fenti utasítás­nak nem tud eleget termi, a lányok tovább utaznak a kara­vánnal.” Gazsóval forgott a világ, amint a levél végére ért. Hát ez lett Ti-tiből? Ilyen lett a viszontlátás, amelyet ő annyira várt? ... Ennyire köpönyeget fordított a lány? ... Odadobta magát a gyűlölt idegenlégió­nak? ... Ez érthetetlen ... De miért tette? ... Szinte leroskadt a lócára. Mennyire várta a lányt!... Szinte nem volt nap, nem volt perc, hogy rá ne gondolt vol­na, amióta eljött Ba-Kánból!... És most így kell viszontlát- niok egymást?!... A lányok közben visszaér­keztek a kapitánytól. Ti-ti me­legen, mosolyogva nézett Ga­zsóra, az azonban sötéten me­redt maga elé. — Hol lesz a szállásunk? — keretezte az egyik lány. Gazsó Hargitai felé fordult — Menj a raktároshoz, véte­lezz 13 pokrócot és egy csomó spárgát, aztán csináld meg a kisasszonyok fekhelyét, egy­ben fogadóhelyiségét!... Dühcsen elindult a kanten felé. — Miska, hová mégy? ^... Miska... — kérdezte értetlenül Hargitai, azonban Gazsó visz- sza sem nézett. Egész nap a kaolinban ivott és egyre job­ban elkeseredett. (Folytatom

Next

/
Thumbnails
Contents