Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

1962. február 8., csütörtök NEPCJSAG Megtanultak előbbre nézni Adatok as egri tsz-ek távlati tervéből Talán keresve sem lehetne jobbat találni arra, hogyan változtatja meg egyetlen esz­tendő is az emberek gondol­kodását, mint az egri Rákóczi Tsz példája. Egy esztendővel ezelőtt, amikor Egerben is be­fejeződött a mezőgazdaság át­szervezése, s a termelőszövet­kezetek tagjai összegyűltek, hogy az első közös esztendő feladatait megbeszéljék. Az emberek többsége még bizal­matlan volt a közössel szem­ben nem hitték, hogy Eger­ben, a szőlők vái'osában is éppen úgy létjogosultsága van a közös gazdálkodásnak, mint másutt. Féltették jövőjüket, éppen attól, amelytől a válto­zást remélhették. Egyesek szinte látták, hogyan burján­zik fel a gaz a szőlőkben, ho­gyan megy tönkre sok eszten­dő munkája. S amikor a tsz elnöke a tavaszi munkák meg­kezdése előtt ismertetve a ter­vet, arról beszélt, hogy az esz­tendő végére ötmillió forintos bevétele lesz közös gazdasá­guknak, csak legyintettek egyet, vagy keserűen kifakad­tak: lesz, — ötmillió forint adóságunk. Es egy esztendő múlva, ugyanezek az emberek meg­elégedetten hallgatták elnökük beszámolóját arról, hogy a tsz évi bevétele meghaladta az öt­millió forintot, hogy a rossz időjárás, egyesek hanyagsága ellenére is, elérték azt a jöve­delmet, amit terveztek. Az első esztendő végére nagyon meg­változott az emberek vélemé­nye. Az év elején, még el kel­lett menni mindenkihez külön is, hogy lássanak munkához, mert metszeni kell a szőlőt, vetni kell a tavasziakat, és ezen senki sem akadt fenn. Az esztendő végére már eljutot­tak odáig, hogy a közgyűlés határozatot hozott, azt a tíz­egynéhány embert, akik — bár munkaképesek, mégsem vették fel a munkát, állítsák bíróság elé, mert mulasztásuk az egész közösségnek kárt okozott. Nagyjában ez a folyamat zajlott le a város minden szö­vetkezetében, és örvendetes, hogy már az első év végére saját maguknak bizonyították be, kár volt olyan sötétnek lát­ni a jövőt. Most már ott tart­tunk, hogy nem csupán egy esztendőre készítenek tervet közös gazdaságaik gyarapítá­sára, hanem egy évtizeddel előbbre is néznek. Ennek je­gyében készült el az egri szö­vetkezetek ötesztendős távlati fejlesztési terve, amely rész­lete az egri borvidék 15 éves rekonstrukciós tervének, öt évre előre azt a feladatot szabták maguknak, megváltoz­tatják az egri határ képét. Érdemes megismerkedni a terv számaival. Az első öt esz­tendő alatt Egerben hatszáz holdon telepítenek új szőlőt. 130 holdat már 1962-ben. Hogy mennyire nemcsak papír ez a terv, hanem élő valóság, azt bizonyítja, hogy az új telepítés alá már kis híján felforgat­ták a földet, hogy a termelő­szövetkezeti tagok egy része a téli napok alatt oltványkészítő tanfolyamra jár, mert a távla­ti tervben az is szerepel, hogy saját maguk biztosítják az olt­ványokat, hogy a Dobó Tsz aszonyai a téli napokat erre is felhasználják, hogy megtanul­janak metszeni, — mert nő a szőlőterület, több hozzáértő ember kell. Felnémeten, jobban mondva Eger északi városrészén, a templom alatt fényképeztük ezt a nagy szerencsétlenséget magában rejtő szakadékos pincesort. Most még hancúrozö gyerekek vidám tanyájának néz ki, de a szakadék... nagyon veszélyes. A tanácsi kirendeltség már felhívta a gazdák fi­gyelmét, hogy úgy kerítsék be romos tulajdonulcat, hogy a gyerekek ne férhessenek hozzá. Minél előbb, mert nagyobb bajt előznek meg ezzel! (Foto: Kiss Béla) A következő esztendőkben fokozatosan nő az új telepítés területe, 1965-re már 160 hol­dat telepítenek be, — termé­szetesen e munkánál figyelem­be véve, hogy Eger vörös bo­rairól híres. így az új telepíté­sek 52 százaléka vörös bort adó szőlő lesz. De nemcsak a többről gon­doskodnak, hanem arról is, ho­gyan lehet könnyebbé tenni, gépesíteni a szőlőtermelést. E célt szolgálja a termelőszövet­kezetek közös határozata, amely szerint kétméteres sor- és 80 centiméteres tőtávolsá­got kell betartani. A 20 szá­zaléknál meredekebb parto­kon ez a szám az emelkedés­nek megfelelően módosul. Már az 1962. év végére huzalos, kordonos berendezést alkal­maznak, az új telepítésű sző­lőkből eltűnnek a karók. Megváltozik a határ, — több lesz a gyümölcsös, hogy még több gyümölcs kerüljön az em­berek asztalára. 1965. végére újabb 240 holdon nevelik gyü­mölcseiket a fák. Elsősorban — ugyancsak a táj adottságainak megfelelően — téli almát tele­pítenek, de lesz szilva, ősziba­rack, körte is. Még egy jelen­tős változás, öt esztendő múl­va már nem lesz újdonság az egri határban a szórófejes ön­tözési módszer. — ez a zöldség- termesztés növelését hivatott segíteni. Az egri határ 140 holdján zöldség terem, öntözé­sét kutakból, erekből biztosít­ják. A zöldségtermelés elősegí­tésére építenek már ebben az évben egy 1400 négyzetméteres hajtatóházat, és 10 holdon hol­landi ágyat létesítenek, — hogy nagy mennyiségű primőr ter­mése biztosítva legyen. Csupán néhány adat a város termelőszövetkezeteinek ter­veiből. E néhány adat is bizo­nyíték, — az egri szövetkeze­tek évről évre erősödni akar­nak, tagjaik megtalálták helyü­ket a közösségben, és már nemcsak a mát, a jövőt is lát­ják. —d— A munkásakadémiák vezetőinek tanácskozása Egerben Pénteken a TIT egri klubjá­ban gyűltek össze a város munkásakadémiáinak társa­dalmi vezetői, hogy megtár­gyalják az eddigi tapasztalato­kat. Határozatokat hoztak a hibák kijavítására és abban is megállapodtak, hogy a jó mód­szereket tapasztalatátadással terjesztik a városban és a me­gyében működő munkásakadé­miák társadalmi vezetői kö­zött. Az első éjszaka Mindennapos orvosi szolgálat Egerben Járt utat választok e téma megírásához. Leírom úgy, ahogyan láttam, ahogyan ez az esti, illetve éjszakai ügyelet lezajlott. Nem tartom kötelességemnek leszűrni a végső kö­vetkeztetést, rábízom azokra, akik maguk sem szeretik a fölösleges zaklatást, akik nem szeretik, ha indokolatlanul felköltik legszebb álmukból, akik szeretik a lelkiismeretes embereket, s akiknek van lelkiismeretük... ESTE HÉT ÖRA. Az ügyeletes orvos — dr. Sziklai Árpád — már nincs benn, sürgős esethez hívták. — Nagybeteg kisfiúnál vol­tam — mondja, amikor visz- ezaérkezik. ESTE NYOLC ÖRA. — Ne tessék levetkőzni, négy sürgős hívás érkezett — állítja meg az ügyeletes orvost az asszisztensnő. Kinn alaposan belepte a gépkocsit a hó, s alig tudunk elindulni a csúszós, havas úton. Irány a város legtávolab­bi pontja — a Lajos-város. A telefonáló ijedt hangon sür­geti az orvost, „megmerevedett a kislány keze”. Gyógyszerek­kel felszerelve száll ki a kocsi­ból az idős orvos. S a benti kép? — Hol a beteg? — Én vagyok — áll fél a esora mellől a kislány k t 6zemmel. — Tetszik tudni, úgy ; g- ijedtünk! Holnap vizs: kislányom a zeneiskola an . »omlott a hegedűje, idegesbe tett; az édesapjával c •?.- • lakkozott (!) és rosszul lett. Most már jobban van — pa­naszkodik az édesanya. Vizsgálat... Eredmény: vizsgadrukkon és atyai szigo­ron kívül semmi baja. — Irány a város másik része, a Cifrakapu utca. Itt egy lázas kisfiút jelentettek — tájékoztat az orvos. ESTE 9 ÓRA. A jól fűtött szobában böm­böl a rádió, a beteg kisfiú vi­zes ruhában fekszik. — Mióta beteg? — Már tegnap óta, de most elkezdett fájni a lába és meg­ijedtem, hátha paralízis! — így az édesanya. — Miért nem vitte el a kör­zeti orvoshoz? — Egész nap dolgoztam — védekezik az anya. — De ad­! neki Germicide!- Adja tovább a Germicidet lázától függően vizesruház- tovább, reggel keressék fel i körzeti orvost. Ismét bukdácsol, fáról a ko­si, a Szovjethadsereg utcában gy fiatalasszony várja az or­061. ...hogy a spanyol fasiszták kinyújtották karmaikat a Gibraltár felé. A fontos erő­dítmény eddig is pontosan olyan távol esett a spanyol városoktól, katonai táborok­tól, folyóktól és államhatá­roktól, mint napjainkban, de a Franco-kormány csak most látta elérkezettnek az időt. hogy „legmagasabb szinten" lépéseket tegyen Gibraltá­rért. — Éppen akkor, mikor különösen elmélyültek Mad­rid és Washington kapcsola­tai. A megfigyelőben felme­rül a kérdés: A fasiszta dik­tátor csak a maga számára akarja kikaparni a geszte­nyét a tűzből? (—zár) A haíuoságTerscny győztesének meséje Az amerikai Burlingtonban a „Hazug emberek klubja” megtárgyalta, kinek ítéljék oda a klub 1961. évi nagy­díját. Leo Dobraz, a kaliforniai San Jasé lakosa, a következő képtelen történetért kapta a nagydijat: „A madarak állandóan lop­kodták kertemből a cseresz­nyét, ezért madárijesztőt ál­lítottam fel. A madárijesztő olyan rettenetes látványt nyújtott, hogy a madarak ha­lálra rémültek, és nemcsak a cseresznyém dézsmálását hagy­ták abba, hanem még a szom­szédos kertekből is hoztak hozzám gyümölcsöt.” A „Nenni-művelet“ Noha Pietro Nenni, az olasz baloldali szocialisták főtitkára, a Nenni-művelet ötlete, a Democrazia Cristiana (Kereszténydemokrata Párt) berkeiben született meg, a művelet első hadmozdulalaira pedig a kereszténydemok­raták legutóbbi kongresszusán került sor. Olaszországban, a nyugatnémethez hasonló, „gazda­sági csodáról” beszélnek. Való igaz, hogy az utóbbi évek­ben némileg fellendült az olasz gazdasági élet, de még mindig megmaradt az óriási különbség Észak és Dél kö­zött és Olaszországban még ma is mindennapos látvány a nyomornegyedek lahangoló képe és a földkövetelö pa­rasztok nyomorúsága. Nőtt a baloldali politikusok nép­szerűsége, és megindult az olasz választók voks-áradata a szocialista és a kommunista úrnak felé. A keresztény- demokrata Fanfani-kormány elvesztette régebbi parla­menti többségét. A kormány képviselőházi vereségét, ér­dekes módon, nem választás előzte meg, hanem a parla­menti erőviszonyok eltolódása. Ugyanis eddig több kisebb párt, csoportosulás támogatta a kereszténydemokrata kor­mányt — ezzel is népszerűséget akarnak szerezni a követ­kező választások előtt —, s most megvonták tőle támoga­tásukat. Súlyos próbája ez az olasz kereszténydemokratáknak: Olaszország most éli át a háború utáni huszadik kor­mányválságot. A .jubileumi” válságból a kormány új módszerekkel akar kilábalni, méghozzá úgy, hogy a kormánypárt komp­romisszumot köt a Nenni-féle szocialistákkal, ezzel bal­felé kiszélesedik a kormánybázis, s ezzel bizonyos tömeg­támogatásra is szert tesz. Kereszténydemokrata körökben már évek óta napirenden tartják az „apertura a sinistra'’ (megnyitni balra) jelszavát, s most, hogy Nenniék is_haj- landók a megállapodásra, elérkezettnek látják az időt. A Nenni-művelet nem nélkülöz bizonyos progresszív vonásokat. Ezek közé tartozik az, hogy az utóbbi időkben egyre nagyobb befolyással vannak az olasz politikai életre a tömegek, baloldali tömegek, s a kormánypárt felismerte: nélkülük képtelen eredményesen dolgozni. Ugyanakkor a szocialisták beáramlása a politikai vér­keringésbe, kecsegtet bizonyos szociális és gazdasági ** s talán miniatűr — politikai eredményekkel is. Nyilvánvaló azonban, hogy a „Nenni-művelet” első­sorban az olasz burzsoázia érdekeit szolgálja, s legfonto­sabb célja, hogy a Nenni-szocialistákat is ott lássa a kor­mány kocsijának igavonói között. KRAJCZÁR Gondok a Moríi Gépállomáson A TERMELÖSZÖVETKEZE TEK működésének kezdeti időszaka óta a gépállomások nélkülözhetetlen szerepet ját­szanak a termelésben. A gép3 munkák elvégzéséhez, a beta­karításhoz, szállításhoz hosszú ideig csak a gépállomások gé­peit vették igénybe, mivel ma­guk a tsz-ek nem rendelkez­tek gépparkkal. Mezőgazdaságunk azóta so­kat fejlődött és ennek során egyre több és több termelő- szövetkezet tudott erő- és munkagépeket vásárolni ma­gának, úgyhogy mostanában már egy sor munkát önállóan is el tudnak végezni. Azt gondolhatnánk, hogy ezek után például a Horti Gépállomás igazgatójának, munkásainak gondja kevesebb lett, ám Szűrszabó Gusztáv, a gépállomás igazgatója nem ezt mondja. — Nálunk most, a téli idő­szakban, mint máshol is, a munka nagy részét a gépek javítása tölti ki. A műtrágya­szóró gépek már dolgoznak, de a legtöbb, a későbbi munká­kat segítő gép javítás alatt van... és itt egy pillanatra meg is állhatunk. Itt az „egyik gond”. S a másik: hat gép ja­vítását egy szerelő végzi. Hogy miért? A szakember- hiány nálunk is jelentkezik, bár a január 17-én kezdődött traktorosképző iskola, ahol a hallgatók a vezetés és a sze­relés fontosabb fogásait sajá­títják el, ezt hivatott többek között kiküszöbölni. AZ A BAJ, HOGY EGYRE többen hagyják itt a gépállo­— Már délelőtt is voltak gör­cseim, de ezelőtt egy negyed­órával is volt. Most elmúlt. Vizsgálat, gyógyszer, az or­vos türelmesen megmagyaráz­za, mi a teendő és csendesen szól a fiatal férjhez. — Ha napközben beteg va­laki, ne az éjszakai ügyeletet várják, hanem a körzeti orvost hívják időben. — Igen, de... úgy megijed­tünk! ESTE FÉL TIZENEGY. — Mióta érez görcsöket? — kérdi egy másik utcában egy másik helyen az orvos az asz- szonyt. — Dél óta, doktor úr, de gondoltam, elmúlik. — Délután is érezte? — Jaj, akkor nagyon! — Látja, a körzeti orvos ha­marabb megszabadította volna a fájdalmaitól. Nem szabad ilyenkor megvárni az éjszakát! Kézmosás, utasítás, újra a kocsiban, most már vissza a rendelőintézetbe. ESTE 11 ÓRA. — Fázom, olyan fáradt va­gyok, doktor úr! — várja pa­naszával egy fiatalember, a Hajtóműgyár dolgozója. — 37,6 a láza — jelenti az asszisztens. Ismét vizsgálat, recept, s az influenzás beteg elmegy. A je­lek szerint legalább második napja húzza a bajt. A felelőtlenség legjellem­zőbb esetét szeretném még prezentálni az ügyelet első éj­szakai műszakjáról. 24 éves fiatalember. — Doktor úr, kérem! Egy igazolást kérek arról, hogy al­kalmas vagyok gépkezelő tan­folyamra. — De kedves elvtársam, ezért már délután el kellett volna jönnie szakrendelésre! Majd holnap. — Nem lehet! Én most jöt­tem Budapestről és a hajnali busszal utaznék vissza már a tanfolyamra. — Sajnálom, ehhez az igazo­láshoz néhány vizsgálat, de el­sősorban röntgen kell. Ezt én most, éjszaka nem tudom meg-; csinálni. Éjfél van. Elköszöntem az éjszakai ügyelet orvosától és- asszisztensétől, megpróbá-; lünk aludni. Hajnal három óra. Gyomorrontás. Görcsös, kel-; lemetlen, de ha van is „csodá-; latos” latin neve ennek a be-; tegségnek, mégis közönséges; gyomorrontás volt ez a „sür-; gős” eset. REGGEL HÉT ÖRA. Azután a kocsi hazavitte a: szolgálatosokat, s az orvos; nemsokára megkezdte rendes; 7-es körzeti rendelését. Reggel: 7 óráig 10 kihívás, amelyből: egy, az első volt valóban sür-; gős. Most pedig a nyomatékosság kedvéért idézzük az éjsza-X kai szolgálattal kapcsolatban már megjelent sorokat: „Az ügyeletes szolgálatot sürgős esetek ellátására szer­vezték. Éppen ezért az egészségügyi osztály felhívja a város közönségét, hogy az éjszakai ügyeletet olyan esetekben ke­ressék, vagy hívják fel, amelyik nem várhat reggelig, mert ellenkező esetben valóban sürgős, megmentésre váró beteg mellől vonják el az orvos segítségét. Indokolt az orvos értesítése, vagy felkeresése vérzés, nehéz légzés, fulladás, görcsök, nagy fájdalmak idején. Nem indokolt a fogfájás, enyhe láz esetén az orvos felkeresése, mert a gyógyszertárak egy éjszakára való fájdalomcsillapí­tót minden esetben adnak, ennél többet az ügyeletes orvos sem tehet, a beteg reggel úgyis szakrendelést igényel. Nem árt, ha minden házi gyógyszertárban található Kalmopyrin, Germicid, Demalgon, Barbamid, vagy más láz- és fájdalom- csillapító, amelyik ilyen esetben hasznos lehet. Az orvos azért teljesít szolgálatot, hogy segítséget adjon a rászorulóknak, hogy enyhítse a nagy fájdalmakat... S most a város lakosságán a sor, hogy ezt a méltányos intéz­kedést kellő öntudattal fogadja és használja fel, ha szük­sége van rá.” Cs. Ádám Éva mást és mennek a tsz-ekba részben azért, mert a család­tagok is ott dolgoznak, részben pedig, mert az egyre több sa­ját géphez jutott tsz-ekben ugyancsak több szakember szükséges. Gondot okoz a gépek el­helyezése is. A hatvani já­rást a gépállomás tíz brigád­ja fogja össze. A brigádoknál elhelyezett gépeket csak rész­ben tudják megfelelően védeni az időjárás viszontagságai el­len — kevés az alkalmas gép­szín, vagy egyáltalán nincs is, itt ponyvákkal takarják le őket. Ez viszont költséges is, és nem a legjobb megoldás. A múlt évben már építettek ugyan három csővázas színt, 22 kombájn elhelyezésére, ez azonban még mindig kevés. — Van aztán még valami, ami a tsz-ek gépesítése mel­lett — sőt éppen emiatt — növeli a gondokat — folytatta Szűrszabó Gusztáv. — Ez pe­dig az, hogy a saját gépeink karbantartása és javítása mellett ez év januárja óta pú javítjuk és mi tartjuk karban a járás termelőszövetkezetei­nek gépeit is, szám szerint mintegy negyven erőgépet. Arról már 'azt hiszem fölös­leges beszélni, hogy ez meny­nyivel több munkát, fáradó­7'íct iplpn't' TEHÁT GOND VAN bőven — nem úgy, mint sokan ezt feltételezték. Több gép: több fáradság, több munka... Kátai Gábor jtöUibSN} Párizs: A „France” tengerjáró mo­zijában elsőnek Jean Manzon „Brazíliai tündérvilág” című szélesvásznú dokumentum­filmjét mutatják be. ★ Brüsszel: Egy macska megharaptá gazdasszonyát. Az asszony a legjobb egészségnek örvend. A macska megdöglött. ★ London: Angliában a Hammersmith- ből Londonba vezető út lesz az első fűtött országút. ★ Az angol női divat, a diva­tos tánc, a twist követeimé nyeihez alkalmazkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents