Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-06 / 30. szám
1962., február 6., kedd népújság 3 A zárszámadási közgyűlésekről jelentjük A verseny győzelme az egri Petőfi Tsz-ben Szombaton délután 3 óra: kezdettel rendezte meg az egii Petőfi Termelőszövetkezet zár- számadási közgyűlését a Fi- nomszerelvénygyár kultúrtermében. Ezzel Eger város valamennyi közös gazdasága túl van már a zárszámadáson, kezdheti az ide év feladatainak elvégzését. Ha egy pillanatra magunk elé idézzük a négy közgyűlést, az ott felsorolt eredményeket, máris megállapíthatjuk, hogy a város minden tsz-e szép eredményeket ért el közös gazdálkodásának első esztendejében. Nos, ha sorrendet is fel akarunk állítani, hogy melyik tsz a legjobb, melyik gazdálkodott legjobban — nehezen tudjuk eldönteni, mert minden egyes szövetkezet kitett magáért. A Nagy József 50 forintot, a Dobó 46,50 forintot, a Rákóczi 40 forint fölött, és a Petőfi 33,50 forintot fizetett egy munka- egységre. Ez lenne a sorrend, de nem reális, mert az igazság az —, hogy csak a Petőfi Tsz- nél maradjunk, — a munkaegység nagy részét természetben fizették ki, és ennek napi be-; szerzési árát tekintve, az egy munkaegység értéke meghaladja a 45 forintot is. De nézzük meg, hogyan született meg az egri Petőfi Termelőszövetkezetben a 38 forint 50 fillér egy munkaegységre? ★ , . — Hatvanhat tagja volt a regi kis tsz-nek és 190 holdja — mondja a beszámoló -, napjainkban pedig 660 tagja van és 1720 holdon gazdálkodik. Lényegében új tsz jött létre egy évvel ezelőtt, s újra meg kellett járni az alapozás nehez útját. A régi tagok zúgolódtak is egy ideig a „fejlődés miatt, mert féltették élért eredményeiket. Tudvalevő, hogy az akkori felnémeti Petőfi Tsz-t országosan is a legjobb szövetkezetek között emlegették. Méltatlankodásuk érthető is volt egy ideig, hiszen sok uj, „fiatal” tag — borban az igazság alapján — bírálta a vezetőséget, nem vett részt rendszeresen a munkában, míg mások a vezetőség tapasztalatlanságát a maguk hasznára igyekeztek kihasználni. De segítettek a város part- és tanácsi vezetői a rendtevésben, segítettek a nőtanács és a helyi KISZ-szervezet fiataljai a munkák elvégzésében. Felvilágosító szó, példamutatás - megtette a magáét, mert az év végére 522 tsz-tag teljesített munkaegységet, s lényegében mindenki dolgozott, a nyugdíjasok és a betegek kivételével, volt olyan nap — sőt, hetek egymás után —, amikor egy- egy brigád valamennyi tagja kint tevékenykedett a földeken. ★ Ezt idézi hosszan a zárszámadási beszámoló, aztán újabb és újabb példák sokasága bizonyítja, hogy az északi városrész termelőszövetkezetének tagjai közös gazdálkodásuk első évében becsületesen dolgoztak. Már az év elején, a tavaszi feladatok elvégzésekor szocialista versenyt hirdetett a vezetőség a brigádok és munkacsapatok között. A legjobb munkacsapatok — év végén — pénzjutalomban részesülnek, — így szólt a felhívás, amely nem pusztába kiáltott szó maradt; hanem a szövetkezet vezetői beváltották szavukat. Szarvas Gábomé, Jakab Gáborné, Ko- rózs János, Gulyás János, Szecskó János, Biró András, Nagy Sándor és Sütő Sándor munkacsapata végzett az elmúlt gazdasági évben legjobb munkát, ezért a zárszámadási közgyűlésen 250, illetve 500 forint pénzjutalomban részesültek a munkacsapatok. Zúgott a taps, amikor a munkacsapatok vezetői átvették a pénzjutalmat, ami azt bizonyította, hogy a verseny győzteseinek megítélése helyes volt, de helyes a munkaverseny is, mert ebből valamennyiüknek haszna volt, sőt, a legjobbak még pénzt is kaptak jutalmul Egész biztos, hogy itt jó ta lajba hullt a szocialista verseny magja, és még sok-sok szép eredményt, dicsőséget is hoz a jövőben a tagoknak. De nézzünk néhány adatot — bár ez a kívülállóknak száraz, sokszor talán unalmas téma is, — ezek beszélnek legtömörebben a szövetkezetről: — A szövetkezet tiszta vagyona 3 millió 772 ezer forint. A növekedés egymillió 737 ezer forint fölött volt az elmúlt évben. Jövőre tartalékoltak 508 ezer forintot, de ehhez még hozzá kell számítanunk a 122 ezer forintot is, amelyet szociális és kulturális alapra tettek el, hiszen gondolnak az öregek támogatására, de gondolnak a szórakozásra, a kultú- rálódásra is. A tsz-nek nincs tartozása, szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette, sőt, 100 ezer forinttal túl is teljesítette. Ezért 370 ezer forint hitelelen- ^edésben részesültek az államtól. így —, mint a beszámoló is hangsúlyozta — lényegében, amit 1961-ben beruháztak, „ingyenben” van a szövetkezetnek ... ★ — Ha jövőre nagyobb lesz a fegyelem, jobb a munka, és jobban takarékoskodnak — mondotta a beszámoló végén Csirke Mihály elnökhelyettes, — akkor egy év múlva olyan eredményekről számolhatunk be majd a zárszámadási közgyűlésünkön, amilyen még nem fordult elő szövetkezetünk történetében. Ezt erősítette meg hozzászólásában Kocsmár János elvtárs, Eger város tanácselnöke is, aki részt vett ezen a közlíépekben is gyűlésen. Elmondotta, hogy a város valamennyi jóérzésű embere örül a Petőfi Tsz sikerének. Jövőre vonatkozóan meg- I említette, hogy a tanács továbbra is minden támogatást megad a szövetkezeteknek, hogy j megkönnyíthesse tagjai munkáját. Már folyik a próbafúrás a tsz földjein, hogy amikorra öntözni kell, legyen víz, legyen kút, öntözőberendezés a kertészetben. A tanács ezenkívül természetesen több más létesítmény felépítésével, s egyéb rendelkezésével igyekszik támogatni a tsz-vezetőség és tagság elképzeléseinek megvalósítását. Azt akarja a tanács, hogy Felnémet — a régi értelemben vett Felnémet —, mint ilyen, elmosódjék az emberek emlékezetében. ★ Jóleső érzéssel vették tudomásul mindezt a szövetkezeti tagok. Jólesően, hogy sikeresen végrehajtották az elmúlt év feladatait, kiláboltak a kezdeti nehézségekből, és a városi tanács is édes gyermekeként gondoskodik róluk. Erre emeltek poharat, és a jövő évi feladatok sikeres elvégzésére, a munka ünnepére, a zárszámadást követő vacsorán, amelyre hivatalos volt az egész tagság. Velük ünnepelt Kácsor Jánosné, a városi párt- bizottság titkára és Péter Pál is. a Finomszerei vénygyár igaz. gatója, aki a patronáló bervai munkásokat képviselte. Fazekas István A mérleghiánytól a milliós vagyonig Ax andornaktályai Búxakalánx Tsx-ben Könnyű volt megtalálni az andornaktályai Búzakalász Tsz zárszámadó közgyűlésének színhelyét, csak követni kellett az ünnepségre igyekvő parasztemberek sokaságát, akik zsúfolásig megtöltötték az iskola két tantermét. Amikor Czifra Miklós tsz- elnök szólásra emelkedett, már az „állóhelyek” is elkeltek, s akik kívül rekedtek, hangszórón kísérték figyelemmel a beszámolót és az igen élénk, több órán keresztül tartó vitát. A tsz-elnök hű képet adott beszámolójában a szövetkezet egyéves működéséről, arról az útról, amelyet ez a falu egy év alatt bejárt. Arról az útról, amelynek elején néhány emberből álló, mérleghiányos szövetkezet indult, s amely egy év múltán már több mint egymilliós vagyonnal rendelkezik, s a tervezett 25 forint helyett 33 forintot tudott biztosítón egy-egy munkaegységre. Nagy szó az, ha egy termelőszövetkezet ráfizetéses gazdaságból egy év alatt a megyei átlagnál jobb termelő- szövetkezetek sorába küzdi fel magát. Ennek az útnak a nehézségeiről beszélt az elnök, a kezdeti bajokról, a laza munkafegyelemről, a hiányos felszerelésről, s arról a szorgalmas munkáról, amely nyáron meghozta a szép eredményt, a környékbeliek osztatlan elismerését. S az elnök most, szinte vég nélkül sorolhatja, dicsérheti a legjobbakat: Miller Józsefet, Varga Jánost, Ipacs Józsefet, Molnár Sándornét, Mészáros Antalnét, s a többieket, akik lehetővé tették a gyors fejlődést. S a következő mondatok már a jövő terveit körvonalazzák. Arról beszél az elnök, hogy rövidesen felújítják a régi módon telepített, elöregedett szőlőket, hogy hárommillió szőlőoltványt készítenek, fejlesztik az állatállományt, modernebbé teszik a gazdasági felszerelést, s egy év múlva megközelítik a 40 forintos munkaegységet. S amint elhangzanak az elnök jókívánságai, Kardos Lajos, a közgyűlés elnöke megnyitja a vitát. Felszólalt Barczi Antal elnökhelyettes, aki a régi vezetés munkáját értékelte, majd Kovács József, az ellenőrző bizottság elnöke állapította meg: a szövetkezet tagsága és vezetősége becsületesen vigyázott a közös gazdaság értékeire, majd a brigádvezetők és az agronómusok mondták el javaslataikat. Felszólalt a közgyűlésen Tóth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, aki elismeréssel beszélt a szövetkezet vezetőiről, szorgalmas tagjairól és felhívta a figyelmet a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Végezetül további sikereket és jó munkát kívánt az an domakiaknak. A több órás vitában sok hasznos javaslat elhangzott, különösen, Czifra István adott életrevaló ötleteket a további munkához, majd a tagság helyeslése közepette határozta el a közgyűlés: versenyt indít a Petőfi Termelőszövetkezettel, a közös vagyon és a tagság jövedelmének növeléséért. A közgyűlés végén került sor a szociális bizottság tagjainak megválasztására, s arról is döntött a tagság, — mert anyagi helyzetük most már megengedi —, hogy akik egy hétnél hosszabb időre kiesnek a munkából betegségük miatt, a szociális bizottság javaslata szerint, táppénzt kapnak a szövetkezettől. Már az ötödik órájába fordult a tanácskozás, amikor az utolsó vitás kérdésben is döntés született, és a tagság nagy tapsától kísérve, az elnöklő Kardos Lajos zárszavaival véget ért a zárszámadó közgyűlés. (KE) Amit a nyakkendőről tudni kell A nyakkendő, mint ruhadarab, először Franciaországban jelent meg XIV. Lajos idején. Az egyik század katonái fehér szalagot viseltek a nyakuk körül, hogy védjék magukat a hidegtől, a széltől, és a portól. Európában a XIX. század elején a nyakkendő megkötésének 40 módját ismerték, közöttük a „melankólikus”, i „tragikus”, a „matematikus”, i „polgári”, a „vidéki”, a „gőgös”, stb. nyakkendőcsomókat, ... hogy a nyugat-berlini politikai vezetők semmi kivetnivalót nem találnak, s a nyugati városrész fasiszta provokátorai tovább mérgezik a légkört s diverzióikkal emberek életét veszélyeztetik. Sőt azt is helyesnek tartják, hogy politikai huligánok megrongálják a gyorsvasát berendezéseit, és ismét készítik a „hagyományos” lehallgatórendszerrel ellátott ala- gutakat. A szenátus sem hallgathatott ebben a helyzetben, s szintén letette a maga obu- lusát a méregkeverők asztalára. A városatyák ugyanis — ez tőlük cseppet sem meglepő — kijelentették: együtt- éreznek a provokátorokkal. 90 fokos hideg Vaszilij Sljakov szovjet tudós, a hatodik szovjet antarktiszi expedíció aero-meteoro- lógiai osztályának vezetője, megállapította, hogy a Délisarkon van egy terület, ahol a hőmérséklet télen mínusz 90 fokra süllyed. 1960-ban a Vosztok délsarki kutatóállomás tudósai még mínusz 88,3 fokban állapították meg a Földön uralkodó legalacsonyabb hőmérsékletet. Sljakov vizsgálatai alapján kiderült, hogy mínusz 90 fokos hőmérséklet is előfordul több mint négyezer méteres tengerszint feletti magasságban, a Vosztok állomástól vagy hét-nyolcszáz kilométernyire. A szovjet kutató a sarki éjszaka sugárzási adatainak vizsgálatával jutott erre az eredményre. Az elmúlt hét elején tartotta meg zárszámadási közgyűlését az egri Dobó István Tsz. A vezetőség beszámolójához sokan szóltak hozzá a tagok közül. Képünkön Szilágyi Ferenc, a tsz malmosa, aki 250 munkaegységet teljesített a múlt évben, az ellenőrző bizottság észrevételével kapcsolatos problémákról beszélt felszólalásában. A tsz tagsága és vezetősége sokat ad az öreg nyugdíjas tsz- tagok szavára, tapasztalataikat felhasználják a munkák elvégzésénél. Nagy László 70 éves nyugdíjas szövetkezeti tag, az öregek tanácsának tagja, a zárszámadási közgyűlésen felszólalásában a lucernatermesztés néhány olyan feltételére hívta fel a tagság figyelmét, ami nélkül jó termés elképzelhetetlen. (Foto; Fényszöv) Mert dolgozni akarok a pártban... Alig hangzott el a párttitkár ismertetése, már lendültek is a magasba a tagkönyvek annak jeléül; hogy Szabó József mérnököt egyhangúlag felvettük tagjelöltnek a pártba. Felvették, mert érezték, hogy közéjük való, és felvételével erősödni fog a pártszervezet. Pedig Szabó József nemrég került a Szerszám- és Készülékgyárba. Egyenesen az egyetemről jött. Amikor a gyakorlati időre ide jelentkezett, még nem tudta, hogy ez lesz végleges munkahelye és gyökeret fog itt ereszteni. Azóta pedig már a második év telt el és Szabó József a gyár kollektívájához tartozik. Ide köti most már a munka, a barátok, de a család is. A műszaki gárda megbecsült tagja lett. Szabó József eddigi életútja példázza azt az utat, amit oly sok szegény parasztgyereknek meg kellett tenni a mérnöki rajztábláig. Szurdokpüspökiben gazdasági cselédek voltak a szülei. Továbbtanulásról nem lehetett szó, mert kellett a kereset. így lett lakatostanuló. Azután 1952-ben hirtelen megnyílt a lehetőség a tanulásra, mert lehetett szakérettségire jelentkezni. Így került Szombathelyre, ahol letette a szakérettségit. Ezután jötteka nehezebb évek. Felvették a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre. Lassan azonban elteltek ezek az évek is, és 1960-ban, a mérnöki diplomával a zsebében elindult az új élet felé az egykori gazdasági cselédek gyermeke. Így került a Szerszám- és Készülékgyárba. Amikor eddigi életéről beszélgetünk, ömlik belőle a sok emlék, pedig csendes embernek ismerem. A beszélgetés során kibontakozik előttem az új műszaki értelmiség típusa. Arra a kérdésre, hogy miért lépett be a pártba, hosszasan válaszolt. Így tudom meg, hogy kapcsolata már régebbi a mozgalommal. Tanulóévei alatt részt vett az ifjúsági munkában. Az ellenforradalmi események az egyetemen érték és bizony némi zavart benne is okoztak, de hovatartozását nem tagadta meg ekkor sem. 1957-ben egyik megalapítója volt a KISZ-szervezetnek az egyetemen. Amióta pedig a Szerszám- és Készülékgyárban van, a KISZ-szervezet vezetőségének egyik leglelkesebb tagja. Mint kultúrfelelős: sok munkát és feladatot oldott már meg. Ezért is ajánlotta a vállalati KISZ-szervezet Szabó Józsefnek tagjelöltté való felvételét a pártba. Szabó József tehát felvétele előtt is a kommunisták közé tartozott, csak pártonkívüli kommunista volt. Most pedig tagjelöltje lett a pártnak. „Azért kértem felvételemet — mondja —, mert dolgozni akarok a pártnak, vissza akarom adni azt a segítséget, amit tanulásom során nyújtottak nekem”. Minden bizonnyal megállja majd a helyét itt is, hiszen eddigi munkájáról sokan példát vehetnének az üzemben. K. F. 4 Mátravidéki Erőmű dolgozói az ötéves tervért A MÁSODIK ötéves népgazdasági terv sikeres végrehajtása népünk további jólétét biztosítja. Ezért a tervek megvalósításán szíwel-lélekkel dolgozik minden becsületes dolgozó. Az erőmű dolgozóinak 1961- ben sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Rajtunk kívül álló üzemzavarok nehezítették munkánkat és ezenkívül az alapanyagunk, a petőfibányai lignit fűtőértéke eddig soha nem tapasztalt mértékben csökkent. Ez rendkívüli nehézségeket okozott a villamosenergia termelésben. Ha ez továbbra is így marad, nemcsak az évi terveink teljesítése forog veszélyben, hanem gépi berendezéseinkben is jóvátehetetlen károk keletkeznek. A múlt évi nehézségeink ellenére tavaly is sok szép eredményt értünk el. Áramönfogyasztásunkat a terv szerinti 9,10 százalékkal szemben 8,67 százalékra csökkentettük. Az ebből eredő megtakarítás több mint másfélmillió forintot tesz ki. Az egy kilowattórára eső hőfelhasználásunkat három kalóriával csökkentettük. Az egy főre eső termelési értéket az előző évhez képest több mint húszezer forinttal növeltük. Ez azt jelenti, hogy mintegy 8,5 százalékos termelékenységnövekedést értünk el. Jelentősen csökkent az egy kilowattórára eső önköltségünk is és emelkedett a nyereségünk. AZ ÜJf TÓMOZGALOM terén elért eredmények is dolgozóink aktivitását bizonyítják. 1960-ban bevezetésre került 145 újítás, 3 581 000 forint nép- gazdasági eredménnyel, 1961- ben pedig 180 újítást vezettünk be, amelyeknek népgazdasági haszna 5 179 000 forint. A dolgozóknak újítási díjként 290 000 forintot fizettünk ki. Az elért eredményeket dolgozóink becsületes helytállásával, tapasztaltságuk, szakismereteik teljes odaadásával értük el. Oroszlánrésze volt ebben a mindinkább fejlődő szocia-f lista brigádmozgalomnak, a helyi párt- és szakszervezet szoros együttműködésének. Az elmúlt év eredményei megerősítik akaratunkat, hogy az ez évben ránk váró feladatokat is sikerrel oldjuk meg és második ötéves tervünk ügyét előbbre vigyük. Ehhez azonban kérjük Petőfi- bánya dolgozóit, segítsenek hozzá feladataink megoldásához, annál is inkább, mivel az közös ügy. A célkitűzések teljesítése nem lehetetlen, csak több szív kell hozzá, nagyobb fegyelem és több önzetlenség. A mi eredményeink a bánya eredményei is. MI MÉG SOK évig szeretnénk üzemeltetni berendezéseinket és még sok évig szeretnénk átvenni Petőfibánya összes termékét. Ez nemcsak rajtunk, hanem elsősorban a bányászokon múlik. Közös összefogással és akarattal mindez sikerülni fog. Záray Géza, a Mátravidéki Erőmű igazgatója.