Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
4 NÍPOJSAG 1962. február 4., vasárnap iffüsji Párbeszéd bizonyítvány ügyben Sn: Vedd tudomásul, hogy nekem mindig kitűnő volt a bizonyítványom ... O: Mutasd meg, apu! En: Meg is mutatnám, de sajnos, elveszett... ö: Jó, majd mire nagy leszek, nekem is elveszik majd ... Es még mondja valaki, hogy a leülő példája nem fontos a gyermeknevelésben. (— ó) — 92 GAZD ASSZONY SZAKKÖR működik megyénkben a nőtanáesok szervezésében. A szakkörökön az asszonyok a gyakorlati munka mellett politikai, szépirodalmi előadásokat is hallgatnak. BRATISLAVAI TV MŰSORA: 10.00: Az ügyes nyulacska. 11.30: Falu tv. 1S.00: Slavla—Spartac So- feolovo kosárlabda-mérkőzés. 1G.30: Divatbemutató a havon. 17.30: Úriesok professzor, tv-játék. 18.55: Műsorismertetés. 19.00: Tv-újság. 19.30: Versek. 19.40: Bratislava— Spartac Sokolovo jégkorong-mérkőzés. 21.15: Martínu: Esküvő, opera. 22.20: A nap visszhangja. Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG 4—7-én: A vád tanúja EGRI BRÖDY •8—7: Két élet (I.—II. rész) EGRI BEKE 4—5: Nem ér a nevem GYÖNGYÖSI PUSKIN 8—7-én: Ojra reggel van GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 4— én: Ojra egyedül 5— 6-án: Pedro kapitány vidám hadjárata HATVANI VÖRÖS CSILLAG 4— 6-án: Jó utat, autóbusz HATVANI KOSSUTH 6— 7: Az ifjúság keresetűt ja HEVES 5— 7-én: A kolostor titka PÉTERVASARA 6— 7-én: Tacskó FÜZESABONY 5—7-én: Messzi utca Színház műsora Egerben du. fél 4 és este 7 6: PÁRIZSI VENDÉG Hevesen este 7 órakor: DODI An fórumé' A VÄB TANŰJA Magyarul beszóló amerikai iilm Ha nagyon iskoláshangú ismertetést akarnánk írni a filmről, s mindenáron társadalmi mondanivalót akarnánk tulajdonítani az egyébként érdekes, rutinos, a maga nemében bizonyára színvonalas alkotásnak, valahogy így kezdenénk: „A film maga a vád tanúja. A vád a polgári erkölcsök, helyesebben az erkölcstelenség ellen hangzik el, amely 80 ezer fontért gyilkossá zülleszt egy j óravaló embert. A hős, aki öl... stb., stb....” Billy Wilder filmjében benne van ez is, de kimondatlanul, talán véletlenül. Hiszen a filmet Agatha Chris- tie-nek, a detektívregányek népszerű írójának színművéből írták Billy Wilder és Harry Kurnitz. Ez a műfaj pedig — a bűnügyi.dráma — általában nem arról nevezetes, hogy társadalmi mondanivalóval terhelnék meg a szerzők. A film egy érdekes per története, amelyben egy ügyvéd az igazságot keresi, a gyilkos a felmentő ítéletet; az asszony pedig férjét akarja visszakapni. A forgatókönyv mestermunka. Sikeresen mentette át a bűnügyi dráma cselekményének fordulatát, s ezt egyesítette a „filmszerűség” követelményeivel. Érdekes, kriminalisztikai alkotás. Sikerének titka, hogy ehhez hasonló filmet elég ritkán tűznek műsorra hazai filmszínházaink. Nem lehet elvitatni tőle bizonyos művészi kvalitásokat, főleg ami Billy Wilder rendezői j munkáját és Charles Laughton alakítását illeti. Laughton — Tyrone Power és Marlen Dietrichtől eltérően — nem „pihenőnek” tartja szerepét, komolyan veszi azt, s ebben az egyébként nem rendkívüli filmben kimagaslót alkot. A másik két világsztár csak „névleg” van jelen. Russel Harlan operatőr lencséje is főleg Charles Laughton arcán időz sokat. Az ügyvédnek szinte minden arcrezzenése egy külön fototanul- mány. Ralph Arthur Roberts zenéje jól illeszkedik a film hangulatához. (K. I.) 1962. FEBRUAR 4., VASÁRNAP: RACHEL 75 évvel ezelőtt, 1887 februárjában halt meg ALEKSZANDR BOROGYIN orosz zeneszerző. Eredetileg kémikus volt, a zeneszerzést autódtdaktikus úton sajátította el. Mint az ötök csoportjának tagja, müveiben az orosz népi zene motívumait változatos harmóniákkal és ritmussal, újszerű, egzotikusán ható zenekari kolorittal dolgozta fel. Leghíresebb operája az Igor herceg, ebben van a Poloveci táncok című világhíres betét. Liszttel jó barátságban volt, levelezésük nyomtatásban is megjelent. 120 éve, 1842-ben e napon született GEORG BRANDES dán irodalomkritikus, ű ismertette először Ibsent és Strlndberget. Magyarul Korok, Emberek, Írások címen jelentek meg tanulmányai. Érdekes találmányok és felfedezések: 280 évvel ezelőtt, 1682. február 4-én született JOHANN BÖTT- GER német alkimista. Először aranycslnálással kísérletezett, majd Erős Ágost szász király elfogatta, laboratóriumot rendezett be neki és erős őrizet alatt tartotta a meisseni Albrechtsburgban. Itt fedezte fel a porcelánkészités titkát. A Böttger-porcelán vörösbarna színű volt, majd Tschirnhaus matematikus és mineraló- gussal együtt kaolin hozzáadásával kikisérletezték a fehér porcelánt is. 1710-ben Böttger alapította a világhíres meisseni porcelán-manufaktúrát Is. 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon hangzott el az első helyszíni telefonközvetités Budapesten, és ez az adás Puskás Tibor telefonhírmondó találmányának előfutára volt. Rádió- és televízióműsor Mi van a maszk mögött? Malvinkát farsangkor ismertem meg és farsangkor váltam el tőle: egy nyáron át táncoltam, egy őszön át káromkodtam és egy télen át szenvedtem vele. íme, közreadom megismerkedésünk, szerelmünk és válásunk hiteles történetét, amely történetben a megismerés lényegesenhosszabban szerepel majd, mint a szerelem és a válás, miután a valóságban éppen elég sok ideig szerepelt a rádöbbe- nés és a válás. Mindez úgy történt, hogy deli termetemre párduckacagányt öltve, kezemben egy buzogánnyal, elmentem a „Még Hajado- nok és Legények” farsangi báljára. Buzogányomat harciason megforgattam és felkértem egy tündérszép leányzót, akinek arcát a vasorrú bába maszkja takarta el. Gondoltam, ilyen csúnya maszkot csak nagyon szép nő választhatott. Lelkesen és oda- adóantáncoltunk Malvinkával, mert ő volt az, kölcsönösen megdicsértük egymás jelmezét, ö különösen a buzogányomtól és a sasforgómtól volt elragadtatva, én cipellőjétől, amely szerintem csakis olyan nő lábát óvhatja, aki s-nemcsak szép, de kedves is, s nemcsak kedves, de megértő is. Malvinka bájosan rámkacsintott vasorra fölött hozzámsimult és közölte velem, hogy már kora leánykora óta, mindig párducbőrön szeretett volna heverni egy megértő és vitéz férfi társaságában, én viszont biztosítottam, hogy soha nem féltem a vasorrú bábától, s ha valaha is féltem volna tőle, most ágyam fölé helyezném. Mire Malvinka szemérmesen megjegyezte, hogy miért akarom én az ágy fölé helyezni, hiszen úgy fárasztó.., Végigtáncoltuk az egész bált, s mikor a jelmezek leleplezésére került a sor, lelepleződött az is, hogy Malvinka valóban egy bájos hajadon, akiért Botond minden bizonnyal beverte volna buzogányával Bizánc másik kapuját is. A maszk nem volt a valódi arc: Malvinka nem vasorrú bába, de egy bűbájos angyal ... Még háromszor találkoztunk, s miután ilyen alaposan megismertük egymást, megismerkedtünk egymással is és arra is, hogy holtodiglan... Teltek az órák, a napok, a hetek, s egyszer csak megdöbbenve vettem észre: engem megcsalt Malvinka. A mostani arca a maszk, a vasorrú bába arca pedig a valódi volt. Ez a nő farsangolt tovább az én párducbőrömre ... Elváltunk. Tegnap meg akartak pofozni egy farsangi bálon, éjfél után. Erőszakkal meg alcartam nézni, mi van egy nő maszkja alatt: pedig már levetette. (egri) FEBRUAR 4., VASÁRNAP: KOSSUTH-RADIO: 5.56: Rákóczi induló. 6.00: Hírek. Idő járásjelentés. 6.10: Kellemes vasárnapot. — 7.00: Műsorismertetés, színházak és hangversenyek műsora. — 7.15: Egy falu — egy nóta. 7.50: Falusi életképek. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.10: Könnyűzene. 9.05: Édes anyanyelvűnk. 9.10: Beszélgetés a zenéről. 10.00: Tánczene. Közben 10.35—11.00: Munkásvárosok. 11.50: Nagy magyar költők epigrammái. 12.00: Déli harangszó. 12.13: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi. 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Zenekari muzsika. 14.45: A Magyar Rádió gyermekkórusának új felvételeiből. — 15.00: Nemzetközi kaleidoszkóp. — 15.20: Mézeskalács. 15.45: Üj müveivel jelentkezik Vas István. 16.00: Üj Zenei Üjság. 16.25: Kozák Gábor József és népi zenekara játszik. 16.55: Műsorismertetés. 17.00: Hírek. 17.10: Kincses Kalendárium. 18.10: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 18.45: Kulturális krónika. 19.00: Zenekari muzsika. 19.50: Jó éjszakát, gyerekek. 20.00: Hírek. Totóeredmények. 20.10: Szemtől- szembe. 20.20: A Rádiószínház bemutatója — Baleset, avagy az igazság lovagja. 21.36: Cigánydalok. — 22.00: Hírek. Idő járás jelentés. 22.10: Sporthírek és totóeredmények. 22.25: Tánczene. 23.10: Sámson és Delila. 24.00: Hírek. Időjárásjelen- tés. 0.10: Jack Payne zenekara ját szik. 0.30: Himnusz. PETÖFI-RADIÖ: 7.30: Az evangélikus egyház félórája. 8.00: Liszt: Fantázia és fuga az „Ad nos, ad salutarem undam” korái dallamára. 8.30: Mit hallunk a jövő héten. 9.00: Szív küldi szívnek. 10.00: Miska bácsi lemezesládája. 10.45: Közvetítés Lipcséből a Lipcsei Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 12.30: Bródy Sándor két írása. 12.50: Művészlemezek. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Tíz kiló szilva. 15.00: Magyar fúvószene. 15.20: Gazda szemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.25: Dalok és hangszerszólók. 15.50: Anna, Panna, Pannika. Zenés összeállítás. 16.25: Mozart-ciklus. A szünetben 17.42—17.52: Gondolatok filmekről. 18.45: Népdalgyűjtö úton Bartók Béla nyomában. 19.10: A Rádióiskola hallgatóinak: Szent Péter esernyője. 19.50: Hangversenyfantázia. 20.35: Történelmi portrék. 20.55: Részletek Huszka Jenő Szép Juhászné és Lili bárónő című operettjeiből. 21.20: Lev Vlaszenko zongoraestje. 23.00: Hírek. Időjárásjelentés. 23.10: Műsorzárás. A TV MŰSORA: 9.20: 5. sz. Magyar Híradó. 9.301 Üttörő-híradó. 9.45: Ifjúsági filmmatiné. 17.45: A Magyar Rádió Hirdető műsora. 18.00: Téli esték. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Utazás a közben. 19.30: Az asztalitenisz Btl- dapest-bajnokság döntőinek közvetítése a Sportcsarnokból. 20.30t Napfény a jégen. Magyar filmbur- leszk. Kb. 21.50: Hírek és sport- eredmények. •tllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIllllillltHtlIIIIIIIIMlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIllllllllllllIlllllllilillllllilll/iliiliiliiliiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiniiilillMflulllliilMlilllllltl'lltlIWIhllltlillilúlHIMlllllltlIIIIBlilillllilllilllllilllilllthllllúiniHlillllllllMllllllfulilllllillllllllllllilllllllliinilltlIlMlIfllI*« msu GU2! MIHÁLY-&C2£ KÁROLY I WONISTA 64. Gázsó száján önkéntelenül is kiszaladt: — Nem!... Tedd el! A lány a fiú kezére borult, s elárasztotta csókjaival, miközben patakzottak a könnyei. — Higgyél nekem — suttogta — vizsgálj meg!... Ártatlan és érintetlen vagyok ... Csak a .tiéd vagyok, senki másé! Ne adj oda ezeknek!... Ments meg tőlük ... A fiú gyengéden felemelte Ti-tit. — Megpróbálok hinni neked... És megpróbálok segíteni, bár nagyon nehezen fog menni... Veszélyes játékba kezdtéi... — Az én életem és tevékenységem még mindig veszélyes volt. Nem félek ... Csak néhány napig boldogok legyünk, az a fontos ... Gazsó magához ölelte a lányt és hosszan, szenvedélyesen megcsókolta.. ^ Másnap este már a fél század ott várakozott az egészségügyi szoba előtt. — a kicsivel miért nem lehet? — Disznóság! — Három lány közül egyet fenntartott magának — hang- lott innen is, onnan is. Gazsó és Hargitai alig tudtak rendet teremteni. Hamarosan megérkezett Lafarte hadnagy is, egy üveg pálinkával. Bement Gazsó fülkéjébe, töltött a poharakba és megkérdezte: — Remélem, ma este már vendégül láthatom a kicsit? — Sajnos, nem, hadnagy úr — válaszolta Gazsó — még mindig beteg. — A fenét. Hányadik napja már? Remélem, mire holnap este megjövök a felderítésből, már nem lesz beteg... Apropó! Nem akar velünk tartani? Most is Na-Fac és Futingra között ■tisztítjuk meg a terepet. Hargitainak felcsillant a szeme. — Én elmegyek, hadnagy úr. — Nagyszerű — nézett végig a fogtechnikuson a hadnagy. — Önnek, ugye, ez lesz az első fegyveres akciója? — Igenis. — Hát akkor az egészségügyi szoba már képviselve lesz a •holnapi akcióban ... A szomszéd fülkében mozgolódás támadt. A lányok észrevették, hogy ott van a hadnagy, sietve megszabadultak hát közlegény partnereiktől, és bementek a tiszthez. Az megkínálta á két lányt pálinkával, amit azok örömmel el is fogadtak. Jó fél óra múlva mindkét lány a hadnagyba csimpaszkodott, mindketten vele akartak menni. A közlegények zúgolódtak ... ★ A nap lebukott az őserdő mögé. Az erődben alig lézengtek néhány an, hiszen nagyon sokan kint voltak felderítésen, illetve tisztogatáson. Lafarte hadnagy egységének minden percben meg kellett érkeznie. Egyszerre fegyverdörrenés hangzott. Az erődbeliek felkapták fejüket. A lövés nem mesz- sze lehetett az elődtől. A következő pillanatban felugatott a géppuska, sőt egy-egy aknavető is dörrent. A kapitány kiugrott szobájából és riadót fúvatott. Az udvaron vad szaladgálás kezdődött, hiszen az erőd katonáinak több mint fele hiányzott, emiatt a jelenlevők sehol sem találták helyüket. A falakon már elhelyezték a fegyvereket. Nagyobb összecsapásra nem került sor. Lafarte egysége ugyanis visszavonult. Katonái kúszva, futva közelítették meg az erődöt. Erősen szürkült, mire a század visszaérkezett. Lafarte két halottat vesztett és egy katonája megsebesült. Egyúttal két fiatal bennszülött foglyot is hozott magával. — Durand őrmester! Az őrmester előállt. — Bemegyek jelentést tenni a kapitány úrnak. Addig ön vigyázzon a foglyokra. . A hadnagy elsietett, az őrmester pedig a két, összekötözött kezű fogoly elé állt. — No, az anyátok istenit, most kitaposom a beleteket! Hatalmas öklével szájon vágta az egyik vietnamit, hogy az végigvágódott a földön. — Ki a parancsnokotok? Amazok hallgattak. — Nem beszéltek? ... Nesz- tek!... Hasba rúgta az előtte álló foglyot, a földön fekvőnek pedig az arcára taposott, úgy, hogy orrán, száján megindult a vér. — Kik a cinkosaitok? Azt sem mondjátok meg? . .. Nesz- tek!... Gazsó akkor került elő az egészségügyi szobából, amikor a két fogoly már mozdulatlanul feküdt a vértócsában. A vietnamiak mellett két fegyveres őr állt. Sok mindent látott már egészségügyi szolgálata alatt, de most szinte megborzadt, amint meglátta a vérfürdőt. A következő pillanatban a vér a fejébe szökött és forgott vele az udvar... Odatámolygott a vietnamiakhoz, lehajolt; meghallgatta, ver-e a szívük. Azok még éltek. Az egyik őr rámordult: — Azonnal menj innen! A foglyokhoz nem közelíthet senki! — Egészségügyi vagyok! — Akkor is menj! A hadnagy engedélye nélkül semmit sem tehetsz! — De itt azonnal segítségre van szükség! Valaki alaposan helybenhagyta őket. A hadnagy közeledett. Amint meglátta a vértócsában fekvő két embert, megtorpant. Kérdően nézett Gazsóra. — Van még bennük élet? — kérdezte halkan. — Igen, van. De ha nem kapnak azonnali gyógykezelést, elvéreznek. — Rendben van. Kötözze be őket. De amint visszanyerték eszméletüket, azonnal vitess? a bunkerba, hogy holnap kihallgathassam őket... Külön fegyveres őrre ott nem lesz szükség, hiszen egy őrszem éppen a bunker tetején teljesít szolgálatot. Gazsó nem nagyon igyekezett a két foglyot eszméletre téríteni, hiszen így könnyebben elviselték a seb kitisztításával, fertőtlenítésével, bekötésével járó fájdalmakat. A fiatalabbik még így, eszméletlenül is hányta, dobálta magát. Amíg dolgozott, a fegyveres őrséget nem engedte be az egészségügyi szobába, és Hargitait sem engedte a közeibe. Hargitai különben is, bambán ült ágya szélén, első távol-keleti kalandja nem tetszett neki túlságosan. A sebesültek lassan eszméletükre tértek, és riadtan néztek Gazsóra. Az azonban óvatosan megmutatta a csuklójára erősített rézlapot, amelyért ott állt légiósszáma és ott volt mellette a Nao Tingtől kapott kis Buddha-amulett. A foglyok arcán futó mosoly suhant át. Az egészségügyi gyengéden megszorította mindkettőjük kezét. Nem volt azonban sok idő, az ajtón kopogtattak. — Ki az? — kérdezte Gazsó. — Lafarte hadnagy. Az egészségügyi beengedte a tisztet. — Hogy vannak a foglyok? — kérdezte. — Valaki alaposan helybenhagyta őket — mondotta türelmetlenül Gazsó. — Ezekkel néhány napig nem beszélhetünk. — On teljesítette kötelessé* gét? — Igen, bekötöttem őket. De úgy vélem, még szükség lesz az én beavatkozásomra. — Helyes. — A hadnagy kiszólt az őrségnek. — Vigyék a foglyokat az alsó bunkerba. A vietnamiak nehezen keltek fel fekhelyükről. Kissé meg is tántorodtak. A két őr bökött rajtuk egyet hátulról, mire a bennszülöttek elindultak a kijárat felé. A hadnagy — mintha mi sem történt volna *- sorba bekukkantott a lányok fülkéjébe, tréfált, kacagott velük. Gazsó tehetetlen dühében követte a foglyokat a bunker bejáratáig. Ott az egyik fegyveres felkiáltott az őrszemnek: — Hé! Két foglyot hoztunk! A bunkerba tesszük őket! Te vagy értük felelős. — Rendben van. A vietnamiakat belökték, aztán rájuk reteszelték az ajtót. Egyszerű faretesz volt. — És te? - fordult az egyik fegyveres Gazsóhoz. — Mondtam a hadnagynak! A sebesülteknek még szükségük van kezelésre. — Menj a fenébe! Majd holnap reggel megnézed őket! A hadnagy már nem volt az egészségügyi szobában, amikor Gazsó visz- szatért. Leült az asztal mellé és szótlanul bámult a gyertya fényébe. Rendezni próbálta gondolatait; Hauswirth sejt valamit; Lhan Nungot napok óta nem látta; Ti-ti besétált a veszedelem kellős közepébe; két foglyot szinte az orra előtt vernek véresre... Tenyerébe temette arcát... Mit tegyen?... (Folytatjuk.)
