Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-27 / 48. szám
4 NEPÜJSÄG 1962. február 27.. kedd Itt a tavasz ! — Hurrá! - kiáltjuk jó hangosan, bár még így is alig, halljuk meg saját hangunkat, hiába örülünk a tavasznak. Igen, ne tessék csodálkozni. Azért, mert hideg van? . .. Ebben az esetben nem az időjárás a döntő, hanem a motorkerékpár! Különösen az egri Csokonai utcában. Ott vasárnap kezdődött a. tavasz. A motorkerékpárok gazdái elötolták a téli álomban pihent masinákat, és kora délutántól, amíg csak látni lehet, — estig, bő- •getik, zörgetik, nyúzzák, jajgattat- ják őket az utca lakóinak nagy örömére, örülnek, hogy itt a tavasz. de a motorzúgásnak, a rettentő idegtépő zajnak nem. Ök azt mondják, hogy a délután a legalkalmasabb a pihenésre. De az ilyen délután!... (G) — MA DÉLELŐTT tájértekezleten vitatják meg Heves, Nógrád és Borsod megye művelődésügyi osztály- vezetői és iskolacsoportvezetői dr. Csicsai József Az igazgatók munkája, az iskolavezetés helyzete című előadás után a reform szempontjából igen fontos témát. — AZ ÉV folyamán megyénk területén 70 ezer hold kukoricát, 28 ezer hold tavaszi kalászost és 8 ezer hold burgonyát terveznek vetni a közös gazdaságok. — SZERDÁN este 6 órakor a karácsondi művelődési házban Tóth István MÁV oktatótiszt tart előadást a munkásakadémián. — A HEVESI Vörös Október Tsz-ben a tagok kérésének megfelelően, ebben az évben, havonta, negyed-, és félévenként fizetnek munkaegységelőleget, — fei hogyan kéri alapon. A munkaegységelőlegeket postán kapják majd meg a tagok, a kívánt időben. — A TBC-SZÜRÉS megyei programja alapján a mozgó ernyőképszolgálat februárban és március első harmadában a gyöngyösi járásban végzi el a szükséges szűrést. Még' bárom járásban folyik majd a nagy munka július végéig, s az eredmények alapján a megyében is megindul a védekezés kidolgozásának hathatós formája. műsora: fegerben este 7 órakor: Párizsi vendég * (Szelvénybérlet) fearácsondon este 7 órakor: A világ legszebb szerelme fcodonyban este 7 órakor: Dodi Samo Chalupka emlékére A szlovák irodalom jeles képviselője volt Samo Chalupka, aki 1812. február 27-én született Adam Chalupka lelkész úr második gyermekeként Felsőlehotán. Adam Chalupka — maga is művelt, írogató ember lévén ■— felcseperedő gyermekeinek nevelésére igen nagy gondot fordított. Az eredmény. nem is maradt el: mindkét fiú (Jan és Samo) a szlovák irodalom kiválóságai közé küzdötte fel magát. Samo, a kisebbik, Késmárkon, Rozsnyón és Pozsonyban végezte középiskolai tanulmányait. Élénk képzeletvilágát már ekkor a romantika elbűvölő világa vonzotta. Különösen a lengyel romantikusok műveit olvasta előszeretettel, legszívesebben Mickiewicqet. (A lengyel romantika hősi példája olyan mély hatást tett rá, hogy később, pl. (1830) mint önkéntes harcolt a lengyel felkelők oldalán, ahonnét sebesülten került haza.) A középiskolai tanulmányok befejeztével a bécsi evangélikus teológiára iratkozott, majd tanulmányai végeztével haza került, s 1834-ben elnyerte a jolsvatapolcai eklézsia prédikátori állását. Innen hat esztendő múltán (1840) került apja örökébe, Felsőlehotára, ahol aztán 1883-ban bekövetkezett haláláig működött. Azt mondják róla: „korának... legdemokratikusabb papja volt, aki egész életét a nép között, a nép közelségében töltötte, s „szó szerint véve”, „Stúrnak, a költői gyakorlatra vonatkozó tanítását”, életművét is ilyen szellemben hívta életre. Valóban így van. Samo Chalupka a nép nyelvén írt — jóformán pályakezdésétől fogva —, népi témát dolgoz fel, s a művek mondanivalója mindig a néphez szól. Nem véletlenül lett pl. kedvelt témája a szlovák betyárvilág, amelynek legendás hírű hősét, a Rákócziak oldalán is küzdő Jánosykot igen gyakran szerepelteti műveiben. Versek egész sora tanúskodik erről (mind a szlovák líra remekbe szabott darabja), amelyekben megelevenedik — jellegzetes stúri szemlélettel ötvözve — a szlovák népélet, a szlovák mese- és mondavilág. Král’ohölská című versét olvasva, szinte teljességgel a szlovák betyárballadák hangját véljük felelevenedni : Pásztortűz lobog a Királyhegy tetején, körötte tizenkét sudár hegyi legény. Csupa derék ifjú, mind ember a talpán, kezében szekerce, és fegyver a vállán. Szép pár pisztoly simul övükbe fényesen, a Királyhegy ilyen legényeket terem. A lírai remekművek mellett Chalupka mégis elsősorban az epikai műfajban ah kotta meg élete főművét. Igazában a Mór ho! (Üsd, vágd!) című elbeszélő költeménnyel tette híressé nevét, amely a szlovák nép őstörténetének afféle romantikus újraálmodá- sa volt. Lényegében Safarik, Herder és Kollár nyomdokain jár a költő, de — beleszőve művébe kora aktuális szlovák nemzetiségi problémáit is —, a Mór ho! a 60-as évek szlovákságának legtöbbet forgatott olvasmányává, s nem utolsósorban érzésvilágának kifejezőjévé vált. A szarmatákkal azonosított szlovák ősök története a 60-as évek szlovák világának csaknem valamennyi problémáját magában foglalja, s ilyen minőségben bizony „hosszú nemzedékeket buzdított... a szlovák nemzeti önállóságért vívott küzdelemre...” Samo Chalupka 1883-ban meghalt, de emlékét — életművének legteljesebb megbecsülésével — tisztelettel őrzi a szlovák nép. Ma, százötvenedik születésnapján, Szlová- kia-szerte az ő emlékének adóznak. Lőkös István HENRY LONGFELLOW KEDD: ÁKOS 155’ évvel ezelőtt, 1807. február 27-én született HENRY LONGFELLOW amerikai költő. Sokat utazott Európában, az európai kultúrát igyekezett közelhozni honfitársaihoz. Longfellow a családi tűzhely romantikus kölr tője, stílusa egyszerű, világnézete optimista. Néhány híres költeménye: az Evangeline (1847), a Hiawatha című indián eposz (1855). Verseiből neves. költőink sokáig fordítottak. 105 éve, 1857-ben született KALECSINSZKY SÁNDOR kémikus, aki a magyarországi kőszéntelepek technológiájával foglalkozott és felderítette az erdélyi sóstavak felmelegedésének okát. 60 évvel ezelőtt, 1902-ben született JOHN STEINBECK amerikai író. Első sikerét 1939-ben a kaliforniai gyümölcsfarmok szociális viszonyait tárgyaló Érik a gyümölcs című regényével aratta. Műveit szociális érzés hatja át és az amerikai plutokrácia kemény bírálata jellemzi. 65 éve, 1897-ben halt meg JURÁNYI LAJOS botanikus, aki hazánkban a korszerű növénytani ismereteket elterjesztette. Úttörő kutatásai az alacsonyrendű növényfajok szaporodására vonatkoztak. Hfi avagy hatló itt hallgató ÉPP ALKOT A MESTER!.. Szenvedélyes rádió- hallgató vagyok, hisz nincs hiba nélküli ember, persze, műsor sincs ... Tahát én, a hibákkal teli dmber. hallgatom a hibákkal teli műsort. (Ezúton is vezeklem a hibáimért.) Mivel a rádióműsort több ember szerkeszti, kézenfekvő, hogy több hiba is | adódik. És én, a türel- | mes rádióhallgató, aki a kiadott rádióműsort többször átböngészem, hogy mit várhatók a holnaptól, a napi műsorról összkép alakult ki bennem. Valahogy ily- Icéppen: Kora reggél: Köny- nyűzene, — nehéz percek. (Naturalista módon igaz.) Közben: Többször hallhatjuk, milyen idő várható Nagy-Bu- dapesten (Vecsést is beleértve), vidékiek találgathatják, hogy az ország melyik táján fekszenek (vagy kelnek), s hogy „néhány helyen” vannak-e. Utána: Mit várhatunk a mai naptól. Műsorismertetés. (Az idősebbek és a gyen- geidegzetűek kikapcsolhatják a rádiót.) Folytatva: Lánclánc, eszterlártc (kör- be-körbe). Műsor a a gyerekeknek (akik iskolában, vagy óvodában vannak, és egész mással foglalkoznak), valamint azoknak, akik takarítanak. Közben: Zenés külpolitikai fejtörő. Ki ismeri ki magát a laoszi helyzetben? Zene, rejtély, dzsessz- átirat. A nagyon szerencsés nyerteseknek megismételjük a Falurádió reggeli műsorát. Délben: Asztalizene, típusebéd, típusnóta. Ebéd után: Rádióiskola (jobb, ha tudjuk). I. (Tanulságok a Szabó-család életéből.) leu házasságával elősegítette-e a többtermelést? H. A jó Öveges-dolgok. III. Árt-e a grízgaluskának az atomkisugárzás? Szív küldi: Húsz év — egy nóta. .Az is az, hogy: Ahogy én szeretlek... Ez a cím nem a műsorra értendő. Minekutána mind- 3 ezt megtudjuk... Lányok, asszonyok' (Zenés találd ki!) Asz- szony lesz a lányból... Mitől? A kitalálók a Nobel- és a Kossuth- díj között választhatnak. Rögtön utána: Szabó-család (kommentár nélkül). Mese: A mai műsor tanulságai. Esti krónika: Tudósítások a mai nap műsorából. Tánczene: Űj magyar táncszámok, de micsoda szövegekkel. Rádiószínház: Vidékre kell mennünk (s mindenki marad). Pesti szerző, pesti színészek közreműködésével, a pesti stúdióból. Közvetlen utána: Vonósnégyest a dolgozóknak! (Opus II.) Éjfélkor: Hírek. (Amiből sok mindent megtudunk, sok mindent nem... Mert közben el is alkatunk.) A Himnuszig: Amit már úgysem hallgatunk: Madrigálok. És másnap minden kezdődik elölről. PÁSZTOR PÉTER 2. Az „Atlanta” közben tovább emelkedett, nagy körben repült a pusztaság felett. A hajtóművek tompa dübörgése kezdte a szirénák egyre halkuló sivítását túlharsogni. A földi megfigyelő képernyőjén keresztül látta Hayly kapitány, hogy még mindig a pusztaság felett repül. A gép valahol a gyakorló terep közelében száguldott. Herter tovább töprengett. Az egész esemény számára csupán egy pillanatnyilag megoldhatatlan feladatot jelentett. Komplikáltsága azt jelentette, hogy azonnal meg kell oldania. Pontosabban megjegyezve '’három feladat állt előtte. A „Skorpió", vagy a kapitány élete a fontosabb? Először meg kell állapítania, hogy a „Skorpió” miért nem vált le a bombázó törzséről? Ez végtelenül fontos volt, mert egyáltalában nem szerepelt Herter közeli terveiben, hogy á „Skorpió” konstrukcióját alapvetően megváltoztassa. Nagyon jó lenne, ha a „Skorpiót” le lehetne hozni a földre, vagy a gyakorlatot legalább be lehetne fejezni. Végül üdvös lenne, ha ezzel a Haylyvel is lehetne valamit csinálni. Herter már elég régen. dolgozott vele, a korábbi konstrukciókat igen ügyesen repülte be. Kár lenne új emberrel kezdeni a munkát. „Ugorjon ki az ejtőernyővel!” — adta ki az utasítást a kapitánynak. „Nem lehet!” — válaszolta Hayly a képernyőhöz hajolva. „Az automaták zárva tartják a kabin tetejét.” Herter már nenj is figyelt oda. Tudta, hol van a hiba. A biztosító berendezések lehetetlenné teszik, hogy a berepülő pilóta kiugorjon mindaddig, amíg nincs kellő távolságban a robbanás színhelyéitől. Pillanatnyilag a robbanás feltéte- Jezett színhelye néhány méterre van csak a repülőgép vezetőjétől, közvetlenül a pilótafülke alatt! A megoldandó feladatok egyike ezáltal még komplikáltabb lett — Herter mérgében elhúzta szája szélét. A földi megfigyelést elősegítő képernyőn fekete foltok jelentek meg. Az „Atlanta” korábbi, hatalmas mérvű atomrobbantások színhelye felett repült. Itt a puszta közepén terült el a légierő gyakorlóterülete. Ha a „Skorpió” indítószerkezete nem mondta volna fel a szolgálatot, akkor a köves, hamuval borított talajon újabb kráter nyílt volna az elmúlt öt percben... Herter még mindig gondolkozott. Arra már rájött, hogy a rakéta indítóműve miért nem lépett működésbe. A hibára rájött, és gondolatban tovább folytatta a konstrukcióhoz szükséges változások kiötlését. Természetesen, repülés közben már nem lehet ezen segítem. A rakétalövedék mintapéldánya elveszett. Es a berepülő pilóta? „Mennyi üzemanyag van még?” — kérdezte. „Még egy fél órára élég” — válaszolta Hayly kényszeredett mosollyal. A pilóta egyedül maradt Herter válasz nélkül tudomásul vette. Pillantása észrevétlenül elterelődött Hayly kapitány képernyőn látható arcáról. Lelki szemei előtt már látta az új tervrajzot. Valóban, a rakéta indítószerkezetét át kell dolgozni. És Herter már látta maga előtt a szükséges változtatásokat. „Hall engem, boss!” — kiáltotta Hayly gépiesen a képernyő felé fordulva. „Az üzemanyag csak harminc percre elegendő.” Herter nem válaszolt. Hirtelen világossá vált Hayly kapitány előtt, hogy Herter egyáltalában nem figyel rá, gondolatai valahol máshol kalandoznak. A felismerés olyan borzasztó erővel hatott rá, hogy a robbanás veszélyéről egész elfelejtkezett. Fel akart ordítani: j,Nem! Nem!’? De ott volt előtte a képernyő és tisztán látta, hogy Herter valami másra koncentrál. Valóban, Herter már régen elfelejtette, hogyan menthetné meg a berepülő pilótát. Ez a feladat nem oldódott meg önmagától, és gépiesen elvetette, mint olyat, amely helyett más, lényegesebbel kell foglalkoznia. Herter egész életében rakétákat tervezett. A politika szinte eszébe sem jutott. Épp így az emberek sem. „Főnök, hallja, hogy mit mondok?” — rikácsolta Hayly kétségbeesetten a mikrofonba. Herter pillantása egy másodpercig találkozott a kapitány tekintetével. Herter hunyorított, nyugodt, kék szemeivel és ezzel el is tűnt képe a közvetítő ernyőről. Hayly ismételten éles hangon kiáltott a mikrofonba. Nem is jutott az eszébe, hogy a halk beszéd éppúgy megtenné. Kiabált, és azt várta, hogy minden pillanatban választ kap. De senki sem törődött vele. Az „Atlanta” elhagyta a felhőket. Messze előtte feltűnt egy fényes sáv. Az öböl! Hayly nem is ügyelt közben arra, hogy csaknem átrepülte a gyakorlóterep határát. Meg mindig ugyanazt a mondatot kiabálta a mikrofonba. Még az sem vált tudatossá előtte, hogy közben szitkozódni kezdett. A segítségkérést felváltotta a legvadabb szitkok özöne. — Csak a válaszra várt. Hiába! Kétségbeesetten állapította meg, hogy a rádióösszeköttetés rendben van. Nem törődnek vele és a hajtóanyag már fogytán van! Harc a „Ciklon"-rakétákkal A megfigyelő készülék képernyőjén két világos vonás tűnt fel. Nagy sebességgel mozogtak a képernyő közepén, szemmel láthatólag a bombázó felé közeledtek. John Hayly tapasztalt berepülő pilóta volt. Amikor egy pillanatra megszabadult a félelem nyomasztó terhétől, azonnal kérlelhetetlen világossággal látta helyzetét. A bombázó, halált hozó terhével elérte a gyakorlóterep határát, és lent megtették a szükséges óvóintézkedéseket. „Ciklon” típusú, távirányítású rakétákat lőttek fel. A másodperc töredéke alatt jött erre rá. A berepülő pilóta gyakorlott agya rögtön kiértékelte a várható következményeket. Hayly világosan látott mindent, az „Atlanta” magasságát, sebességét és pillanatnyi távolságát a légelhárító rakétáktól. „Mi értelme van ennek? Lelőnek! Hidegvérrel lőnek le! — kiáltott . fel kétségbeesetten. Ez a szó gondolatainak kavargó áramlatát más irányba terelte. Hirtelen úgy érezte, tudja, mit kell tennie! Sőt, meg volt győződve, hogy megmenekülhet, csak a légelhárító: rakétákat kell kikerülnie. (FolytatlyukJ
