Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-27 / 48. szám
1962. február 27., kedd NÉPÚJSÁG * OO Mindenki joggal elvárja, hogyha kenyeret vásárol, akkor „titokban” ne adjanak neki a kenyér mellé egyebet is, — például zsinegdarabot! A napokban panaszolta a Textilnagykereskedelmi Vállalat egyik dolgozója, hogy a Széchenyi utcai „Csemegé”-ben szokta beszerezni az ízletes ki, logrammos fehérkenyeret. Az utóbbi időben azonban már több alkalommal előfordult, hogy legnagyobb meglepetésére, a kenyér felszeletelése során, zsínegdarabra „bukkant”. Es ez bizony nem fokozta étvágyát, hiszen azt bizonyítja, hogy a sütöde nem szitálja kellő gonddal a lisztet. Tekintve, hogy efféle panaszok már máskor is előfordultak, gyökeres intézkedéssel segítsen végre a Sütőipari Vállalat vezetősége a bajon és reméljük, kellő szitálás után fog készülni a jövőben a kenyér! ★ A közelmúltban egy redkí- Vül különös üzemi helyiségben fordultam meg, amelynek a rendeltetése nem volt röviden megnevezhető. Ugyanis egy időben több igen fontos feladatot is kénytelenek ott a — valljuk meg, jobb sorsra érdemes — dolgozók végezni. A 4. sz. AKÖV Lenin úti központi épületében van egy helyiség, amelynek rendeltetése „abszolút komplex”: itt van a dolgozók üzemi étkezdéje, de az asztalokon alszanak éjjel az úgynevezett „fagyosok” is. A falak mentén álló szekrények rekeszeiben vannak elhelyezve az egyes jegykezelők jegykészletei, valamint egy másik szekrényben az üzemi étkezde edényei is. Itt kénytelenek előkészíteni elszámolásaikat a jegykezelők, de itt van még ráadásul a garázsmester „irodája” is. Emellett egy asztalon rádió áll, — előtte pedig, — ráborulva aludt egy gépkocsi- vezető, aki csak akkor kapta fel a fejét, mikor beléptünk, hol már tizenhárom ember zsúfolódott Ö6sze. Ráadásul a helyiség kőlap-padozata meglehetősen takarítatlan, papírokkal teledobálva, sárral szennyezett, rászáradt, kiöntött levesmaradékmak is a nyomára bukkantunk. A sarokban egy kicsiny kályha, amelyen egy picike villanyrezsó pihent éppen. Ennek, — hogy teljessé váljék a helyiség „kihasználása” — az a rendeltetése, hogy ' rajta melegítsék meg a dolgozók magukkal hozott elemózsiájukat. Tudjuk, hogy végre már az idén megkezdődik az új *AKÖV-telep építkezése, azonban, mivel két esztendő is beletelik annak teljes elkészültébe, — nem várathat magára a központi AKÖV-telep üzemi étkezdéjének megoldása! ★ Súlyos a panaszuk Felnémet lakosainak, akik bár 1961. január 1. óta Eger városához tartoznak, de délután 16 órától nem lehet telefonálniok, mivel véget ér a szolgálat! Mint egy pedagógus beszélte, ha netalán valami rendkívüli eset adódik elő, akkor felzörgetik helyszínen a postahivatal vezetőjét, aki azután elvégzi a szükséges kapcsolást. Hát, valljuk meg, ezen a vonalon sem érzik Felnémet lakosai azt, hogy várossá fejlődtek. Ezen sürgősen segíteni kell az illetékes postai szerveknek. ★ A közelmúltban adták át hosszabb késedelem után a megyei tanácsház udvarán épült ötemeletes irodaházat. A szép és modem épület Egernek valóban díszére válik — éppen ezért vettük — szinté hihetetlenül — a furcsa hírt: nem működik a lift és néhány napos némaság után is, emeletenként Csupán egy telefonkészülék működik. Pedig olyan fontos szervek költöztek az irodaházba, mint a megyei tanács mezőgazdasági- és tervosztálya és községfejlesztésd csoportja, a megyei tervező iroda. A nagy késedelemmel átadott irodaházban hosszú napokig egyáltalán nem volt telefon, ami bizony kissé furcsán hat a XX. század második felében. Véleményünk szerint az irodaháznak éppen kulcshelyzete folytán kellett volna példamutató beruházásnak lennie nem pedig ötemeletes testében, lift nélkül és öt telefonkészü lékével kiáltania elégtétel után... Sugár István ... hogy Nyugat-Némétország egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki az újjáéledő Aj- rikávál. Megindította tőkeexportját, íparcikk-dömping- jét a fekete földrészre. Sikere, tekintélye van a német vállalkozásnak a tőke- és iparcikkszegény kontinensen, de azért kudareók is érik bőven, mert a nyugatnémetek elkövettek bizonyos lélektani hibákat is: „gyakran nem vették figyelembe az új nemzetek érzékenységét.” Más nemzetek „érzékenységére” tekintettel lenni — ez nem tartozik a porosz hagyományok közé... (zár) Ördög és pokol Bucerius nyugatnémet parlamenti képviselőt kiüldözték a Kereszténydemokrata Pártból. Bég nem fordult élő ilyesmi, ugyancsak nyomós okának kellett lennie. Meg Is mondták. Bucérius cikksorozatot indított Stern címd képes hetilapjában, ezzel a címmel: „Valóban ég- nek-é lángok a pokolban?” Hát ez öreg hiba! Ilyet egyáltalán kérdezni egy kereszténydemokratának! Ravasz újságírók azonban azt is kiderítették, hogy a múlt őszi választások után a megvádolt szerkesztő volt az egyetlen kereszténydemokrata képviselő, aki Adenauer kancellársága ellen szavazott a parlamentben. Na már most: ha valaki nem hisz a poklok tüzében, de Adenauer mellett szavaz, megbocsáttatik neki. Ha megfordítva áll a dolog: hisz az alvilági gyehennában, de nem támogatja Adenauért, ez már nagyobb baj. De mind a kettő, igazán túlzás. Ez any- nyi, mintha nemcsak a poklok tüzét tagadná pogány módon, de azt sem hinné, hogy van benne — ördög. (ti) Kórház, ahol a beteg állatokat gyógyítják Látogatás a Gyöngyösi Állatorvosi Rendelőintézetben A GYÖNGYÖSI Állatorvosi Rendelőintézetet joggal hívják állatkórháznak. Tisztasága, felszerelése a kórházakhoz hasonló, csak a betegek mások, — állatok. Sérültek, vagy különböző belső betegségekben Építőipari gondok és tervek viszonyítva, de a termelékenység ilyen emelkedése sem volt elégséges ahhoz, hogy a vállalat 1961-ben teljesíteni tudja termelékenységi tervét. Az idén az előirányzat szerint egy főre egy év alatt 120 ezer forint termelékenységi követelmény esik. Ha ezt ösz- szehasonlítjuk az 1960-ban érvényben volt tervmutatóval, amelynek értéke 91 314 forint, 1961-ben pedig 105 721 forint volt, csak akkor láthatjuk világosan a nagyarányú emelkedést. És tegyük hozzá: ezt a feladatot, az ebből származó növekedést a jelenleg meglevő fizikai létszám emelése nélkül ■kell a vállalatnak elérnie. Érthető tehát, hogy a vállalat új gazdasági vezetőinek most az a feladata, hogy kidolgozzák azokat a műszaki intézkedéseket, amelyek nyomán á termelékenységet a kívánt mértékre tudják növelni. Elsősorban nagyobb arányú gépesítést kell végrehajtani, de a munkaszervezés területén is hatékonyabb eszközöket kell igénybe venni, ugyanakkor biztosítani kell a műszaki színvonal emelkedését és nagyon fontos a szocialista munkaverseny reálisabb alapokra való helyezése. Mindezek együttesen adhatják csak a "kívánt eredményt. (Folytatjuk.) Garami András igazgató. Nagyon kevés ember van olyan, akit közelebbről nem érintene az építkezés. Éppen ezért kíséri nagy figyelem az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalatnak munkáját. A vállalat az 1962. évben nagyon szép feladatok előtt áll, ugyanakkor azonban olyan súlyos örökséggel kezd hozzá az új gazdasági évhez, ami komoly mértékben befolyásolja a vállalat teljesítő képességét. Elég csak arra rámutatnunk, hogy 1960-ban 7 684 000 forint veszteséggel zárta le az évet, de az 1961. év sem hozott döntő változást. A megelőző évek után határidő-túllépések és hiánypótlási munkák késedelme következtében nagy összegek terhelték az 1961. év gazdasági eredményeit, de a régi mulasztások miatt az 1962. év is még mindig a vállalati veszteség-árnyékát veti előre. A több mint hét és félmillió forintos veszteségből, amely az 1960-as évet terhelte, 2 200 000 forintot kell behozni, úgy, hogy ebből 400 000 forint 1961-re, 800 000 forint 1962-re és 1 000 000 forint 1963-ra jusson. A fentiek alapján érthető, hogy a vállalat 1961. évben sem működött pénzügyileg gazdaságosan. Csupán a III. szenvedők. Bent kórházi csend fogad, csak a lovak dobbantanak néha a lábukkal, s egy. hangúan ropogtatják az abrakot. ' Dr. Goóts László szakállatorvos vezet, s magyarázza a kóreseteket. — Ezt a csikót az ecsédi Aranykalász Tsz küldte, ízületi gyulladása van. Az a másik, csúnyasebű ló az erdőgazdaságé. Valami karó sértette fel a jobb hátsó combját. Körülbelül 14—16 nap múlva teljesen meggyógyul. A harmadik ló mirigykórban szenved. A „betegszoba” másik részében két szomorú tehén álldogál. — Az egyik az adácsi Béke Tsz-é. A csecsbimbó-csatoma összenőtt. Megszüntettük az összenövést és most már rendesen lehet fejni. Az intézetnek csak ez az öt betege van, sajnos, többet — helyhiány miatt — nem tudnak elhelyezni. Dr. Goóts László megmutatja a kezelőhelyiséget is, — a műtőt. Az egyik sarokban áll a kaloda, itt végzik a fogreszelést, vagy a foghúzást. Á műszerek ijesztőek egy kicsit, — például a száj terpesztő, — de túlságos nagy fájdalmat nem okoznak a beteg állatoknak. AZ EROS NEONFÉNY világította helyiség másik részében hatalmas dívány, illetve több díványból összeállított „műtőasztal” áll. Ide döntik le az állatot, itt végzik a komoly műtéteket, például a császár- metszést, vagy a „szöges állatokét”. Ez azt jelenti, hogy valamilyen idegen testet kell a gyomrukból eltávolítani. A következő helyiség a laboratórium, helyesebben az élelmiszer-higiéniai laboratórium. Itt az állati eredetű élelmiszereket — tej, tojás, vaj, hús — vizsgálják meg. — Tulajdonképpen a vizsgálatot már a tsz-ekben is megkezdik, s az élelmiszer, amíg a dolgozók asztalára nem kerül, szinte a vizsgálatok sorozatán megy keresztül. Itt döntjük el a tej tisztaságát, csíramentességét,- a tojás minőségét és más fontos élelmiszerek „használhatóságát”. — Mikor alakult meg ez az intézet? — kérdeztem, amikor már bent ültünk az irodában. — 1956. áprilisában létesült, mint Heves megye első ilyen intézménye. Itt a termelőszövetkezeteik, az állami gazdaságok tulajdonában levő értékesebb állatok kezelése folyik. Kezdetben — a bizalmatlanság miatt — csak „bejáró” betegeink voltak. Később, a komoly műtétek után, megnő a forgalmunk mind a bejáró, mind a kórházi betegek száma gyarapodott. — A betegek kezelése menynyibe kerül? — Napi 10 forint, a takarmányozás pedig 26 forint. Ter- mészetesen ez a megoldás nagy könnyebbséget jelent a tsz-ek- nek. Nem kell hívni állatorvost, nem kell alkalmazni kezelőt. A másik dolog pedig, ami megkönnyíti a tsz-ek helyzetét ezen a téren az, hogy az Állami Biztosító mind a szállítás, mind a kezelés költségeinek 50 százalékát megtéríti. Hoznak ide „maszekok” is beteget? — Hogyne. És megmondom őszintén, nagyon szívesen kezelem az ilyen betegeket, mejt nézze, bejön egy öreg néni egy beteg macskával, vagy kutyával. Az az állat talán az 6 öregkora egyetlen társasága, egyetlen vigasza, úgy szereti, mintha egy családtagja lenne. Én meveyóeyítom neki... ÉS VÉGÜL: dr. Goóts László öt éve vezeti az intézetet, azelőtt Poroszlón dolgozott. Nagyon szereti az állatokat, hiszen ez a hivatása. Sok beteget meggyógyított már. Kis vánjuk neki, hogy még több, szebb eredményt érjen el a gyöngyösi állatkórházban. Kátai Gábor Akik végérvényesen leszereltek Az 1911-ben született korosztályhoz tartozó tartalékosok részére a Hatvani Katonai Kiegészítő Parancsnokság bensőséges ünnepséget rendezett. Molnár Antal százados felszólalásában összehasonlította a múlt katonai életét a jelennel, kihangsúlyozta, hogy mai hadseregünkben már nincs különbség a kiképzés terén honvéd és őrnagy között, s akik ma már nem katbnakötelesek, azért azok is nagyon sok segítséget nyújthatnak államunknak. Papp Béla elvtárs, a járási | pártbizottság képviselője, a munkásőrség parancsnoka elmondta, hogy ez a korosztály szenvedett a legtöbbet a második világháborúban. Az akkori vezetők nem törődtek a katonák politikai fejlődésével, ma már mindenkinek politizálnia kell! A végérvényesen leszerelő tartalékosok nevében Szitov- szky László pedagógus szólalt fel, megköszönve a kedves ünnepséget, és hangsúlyozta, hogy ha a katonaság kötelékén belül már nem is foghatnak fegyvert, munkahelyükön becsülettel és lelkiismeretesen végzett munkájukkal is harcolhatnak a világbéke ügyéért, s a munkásőrség kötelékében még számukra is van hely. Nagy gondot teli fordítani a fiatalok nevelésére is. A hatvani II. és IV. számú iskola növendékei köszöntötték ezután az ünnepségen részt vevőket, majd kultúrműsort adtak, amelynek keretében Sinka Jánosné és Menyhárt Pál magyar nótákat énekeltek. Végül k'osztották a tetszetős ei dó, rmokat. írj 400 vagon szén sorsa Lesz-e tervteljesités a gyöngyösi XII-es aknánál latokat erősítsék meg, a termelés rovására is. De mi lesz a négy-ötszáz vagonos tartozással...? Ezt a hatalmas meny- nyiségű lemaradást tudja-e pó_ tolni az üzem? — Igen...! Előttünk van még március, a negyedév utolsó hónapja, és ez az idő elegendő lesz nekünk ahhoz, hogy a tartozást letörlesszük, a negyedévet tiszta lappal, sőt, talán még egy kis tartalékkal is zárhassuk — nyilatkozik bizakodó hangon Varga János, a XII-es akna főmérnöke. — Mi az alapja ennek a bizakodásnak? — Alapja ...? — elgondolkozik. — Beszéljek talán a szocialista ' munkabrigádokról? Oláh Sándorékról, Baksa Vil- mosékról, Iványi Sándorékról? Az emberekben feszülő akaratról ...? Vagy említsem a kiváló műszaki gárdát? Tehát: az egész üzem! Egy szó mint száz, mi is bizakodunk. Hiszünk Varga János főmérnök szavaiban. Ez a sok, szép termelési csatát látott üzem, ezek a brigádok, amelyek eddig is képesele voltak a maximumot nyújtani, nem hagyják, hogy becsületükön folt keletkezzék. Bízunk abban, hogy a jelenlegi tartozás egy hónap múlva már szinte emlékként él majd emlékezetükben. Laczik János gatja a hónap vége? Ezt sem mondhatjuk! De vannak fontosabb célok, amelyeknek érdekében áldozni kell február hónapban 500 vagon szenet, hogy ez a mennyiség márciusban ... a következő hónapokban, években kamatostól térüljön meg. A feltárásról beszélünk, új mezők megnyitásáról, új frontfejtések előkészítéséről, amelyek nélkül nincs a bányának jövője, nincs biztonságos termelési bázisa. Ez teszi szükségessé, hogy a XII-es akna, sok év óta először, tartozással zárjon egy hónapot. Mert... Ha a déli mezők tartalék fejtéseit kezdték volna meg, azokkal a csapatokkal, amelyek jelenleg új munkahelyek előkészítésén dolgoznak, most nem lenne tartozás. De akkor mi történne az északi 2-es gerinc szállító- és légvágatainak további munkálataival, a segédgerinc új frontjainak előkészítésével.. ? Hogy miért fontos az északi 2- es gerinc további feltárása? Azért, mert ha itt nem találnak megfelelő, leművelésre alkalmas szénvagyont, úgy meg kell indítani, mégpedig a leggyorsabb ütemben, az északi 3- as gerinc feltárását. Ilyen gondok késztették tehát a XII-es akna vezetőit, hogy az erőket átcsoportosítva, a feltárási és a fenntartási mukáA tűz és emléke már a múlté a XII-es aknánál, de az ót napos termelés-kiesés, a közel 400 vagonos tartozás így, hónap végén nyomasztólag hat mind a vezetők, mind a dolgozók kedélyére. Talán éppen azért furcsa ez a gondolat, hogy a havi tervet nem tudják teljesíteni, mert ez az utóbbi években ismeretlen fogalom volt a XII-es aknánál. Nem tapasztalhattunk itt hónap végi hajrát, mert a termelés az alapos műszaki előkészítés, a munka szervezése és a dolgozók versenylendülete folytán folyamatos és zökkenőmentes volt. 400 vagon szénről van tehát szó, amely mennyiség talán hónap végére 500 vagonra is szaporodhat. Miért ez a visszaesés ...? Talán a XII-es akna műszaki vezetői és a híres brigádok nem adják tudásuk legjavát? Ezt nem mondhatjuk! Sőt, a tűz lokalizálását követő napokban a termelés napi mennyiségén észlelni sem lehetett a tűz által okozott rendszertelenséget. Sőt, azt is leszögezhetjük, hogyha az üzem minden erőt a terv mennyiségi teljesítésére sorakoztat fel, úgy hónap végére eltűnt volna a 400 vagonos tartozás. Akkor...? Miért ez a talány, a tartozás ellenére ez a nyugalom? Talán a XII-es akna vezetőit, dolgozóit nem izA gazdasági vezetés vonatkozásában sem volt rózsás a helyzet. Általában a kollektív szellem hiánya? jellemezte a gazdasági vezetést, de nem mutatkozott meg az egyszemélyi felelősségből következő öntudat és határozottság sem. Sokkalta inkább az egyéni érdekek érvényesülésének káros jellemvonása volt felismerhető a vezetésben. A fentiek miatt vált szükségessé a vállalat átszervezése. Az új vezetőség a pénzügyi fegyelem, a bizonylatolási fegyelem, a műszakszámlázási fegyelem megszilárdítására adott ki mindenek előtt intézkedéseket, hogy határozott alapot létesíthessen a további fejlődéshez. Ezek az intézkedések megfelelő eredményt hoztak. Az 1962. évre a vállalat építési terve 167 000 000 forint. Az 1957. évi 37 000 000 forinthoz viszonyítva, az idei terv 419,8 százalékos, az 1961. évi 144 000 000-hoz viszonyítva pedig 115,6 százalékos emelkedést jelent. A fokozódó igény az egy főre eső termelés és termelékenység vonatkozásában is élesen jelentkezik. Már az 1961. évi ilyen irányú követelmény is 15,1 százalékos emelkedést jelentett 1960-hoz negyedév végéig a mutatkozó veszteség az elmúlt évben is meghaladta a 3 600 000 forintot. Kérdezhetjük ezek után: mi okozta ezt a súlyos helyzetet a vállalatnál? Csak a legfontosabbakra mutatunk rá az alábbiakban, amelyek közül döntő volt a meg nem értés és az összefogás hiánya a pártszervezet és a vállalati vezetés között. Súlyosan érintette a vállalatot az is, hogy a fizikai dolgozókról nem gondoskodtak a normáknak megfelelő mértékben, de hiányzott ß. nagyon szükséges előrelátás is. Ezzel függ össze, hogy nem biztosították a feladatok mértékéhez a szállások számát, s ennek következtében a vállalat az 1961. évi III. és IV. negyedévi termelési tervét a létszám megfelelő elhelyezésének hiányában, nem tudta teljesíteni, bár lehetőség nyílott volna a munkások létszámának emelésére. A vállalatnál működött ugyan KISZ-szervezet, amelynek az lett volna a feladata, hogy az ifjú munkásokat lelkesítse a feladatok végrehajtására, ezt a fontos szerepét azonban a KISZ nem tudta betölteni.
