Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

o NEPÜJSAG 1962. lebruár 21., széria Megkezdődött a MÉSZÖV V. küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) nemcsak zöldségre, hanem burgonyára és mákra, mintegy tizenkét féle árura. Gyümölcs nél 1961-ben már 663 vagon­nal többre szerződtünk, mint 1958-ban. Bartolák Mihály ezután azo­kat a módszereket ismertette, amelyek segítségével sikerült az említett eredményeket el­érni, majd áttért a politikai és gazdasági téren tapasztalható javulás okainak ismertetésére. Ezek egyikeként említette a ve­zetés színvonalának emelését. Megemlékezett arról, hogy ma már nem egy olyan fiatal, te­hetséges vezetővel lehet talál­kozni, mint Csányból Zölei elv­társ, Hortról Ferencz i elvtárs, Markazról Csemyánszky elv­társ, Boconádról Molnár elv­társ, Hortról Ferenczi elvtárs, Pétervásáráról Kőszegi elvtárs, vagy Szihalomról Hangrád elv­társ. Ezután így folytatta: Az ismertetett eredmények után, azt hiszem, szükséges fog­lalkozni a földművesszövelke- zetek és irányító szervek mun­kájában tapasztalható fogya­tékosságokról is. A kereskedelemben elért je­lentős fejlődés mellett ugyanis még mindig elég sok kor­szerűtlen, alacsony szín­vonalon dolgozó boltot lát­hatunk magunk körül. Megtalálhatók a régi szatócs boltokra emlékeztető egységek, a füstös kocsmák, különösen a községek külső részein, vala­mint a körzeti földművesszö­vetkezetekhez tartozó helyi szervezeteknél. A hálózat fej­lesztésénél és szakosításánál, az űj kereskedelmi formák elter­jesztésénél is fordultak elő hibák, amelyek a lakosság igé­nyeinek kielégítését a földmű­vesszövetkezetek, illetve a bolt gazdaságosságát is károsan be­folyásolta. Hasonlóképpen hi­baként lehet említeni a keres­kedelem szervezési propagan­da munkájának irányát K Meg kell említeni, hogy föld­művesszövetkezeteink, vala­mint a MÉK sem fordít kellő gondot a zöldség-, gyümölcs­boltok színvonalának emelésé­re, legtöbb helyen szükséges rosszat látnak ezekben. Ezzel párhuzámosan az áruellátás te­rületén is hasonló hiányosságokkal találkozhatunk, A földművesszövetkezeteknél például meg kell változtatni azt a szemléletet, amely főleg 1961-ben alakult ki. Ezek sze­rint egyes községekben, ahol egyébként nagymértékben fog­lalkoznak zöldség- és gyü­mölcstermeléssel, még mindig központi kész­letből szeretnék biztosí­tani a zöldségellátást. A felvásárlás tekintetében ezen kívül még elég sok gond van a kétoldali szerződéses fegyelem be­tartásával. Még az elmúlt évben is előfor dúlt, hogy felvásárló szerveink nem elég gyorsan vették át és szállították el a megtermelt árut. A termelőszövetkezetek viszont több esetben azokat az árukat, amelyekre szerződést kötöttek, szabad piacon érté­kesítették. Ilyen volt a do- moszlói Mátragyöngye, vagy a gyöngyösi Dimitrov Tsz. A MÉSZÖV elnöke ezután a minősítésekkel kapcsolatos vi­tákról beszélt, amelyek első­sorban abból adódnak, hogy ha sok az áru, akkor leminősítik, ha kevés, akkor pedig elv­telen engedményeket tesznek a felvásárló szervek, ezek egy­aránt károsak a termelőszövet­kezet és a népgazdaság számá­ra. Itt állapította meg, hogy a mezőgazdaság átszerve­zésével csökkent az őster­melői piaci felhozatal. Ezt a tényt támasztotta alá az is, hogy míg 1959-ben 840 vagon, addig 1961-ben 1515 vagon zöldséget, gyümölcsöt, bur­gonyát értékesített a föld­művesszövetkezet a megye területén. A belső értékesí­tés ellenére sem volt azon­ban kielégítő a megyében levő városok, iparvidékek, munkáslakta területek, üdülőhelyek ellátása. Természetesen, ezért nemcsak A MÉK-et terheli a felelősség, hanem a földművesszovetkeze- teket is, amelyek elhanyagol­ták a lakosság igényeinek ki­elégítését, a község területén megtermelt és felvásárolt áru­ból. — Beszámolómban szólni kell arról is, hogy a mezőgaz­daságot irányító államigazga­tási szervek részéről és a ma­gunk részéről sem tettünk meg mindent azért, hogy adottsá­gaink figyelembe vételével öntözéses lehetőségeinket is kihasználjuk, s így nö­veljük a zöldségtermelést. Ugyanis a küldöttgyűlést meg­előző időszakban felmérések alapján megállapítottuk, hogy a folyóvizes és expressz- kutas öntözéssel mintegy négyezer holdat öntözhet­nénk, s ugyanakkor tudo­másul kellett venni, hogy 1961-ben csupán 1700 hold volt az öntözött terület. — A jelenlevő küldött elv­társak — mondotta a további­akban a IVJESZÖV elnöke —, mindegyike tudna példát mon­dani arra, hogy milyen módon lehetne megszüntetni a szövet­kezetüknél mutatkozó hibá­kat, jobb, szervezettebb, a tag­ságra támaszkodó munkával. Erre annál is inkább szükség van, mert a földművesszövet­kezeti szervezeteknek me­gyénk területén a falu megvál­tozott gazdasági és társadalmi életében, a város és a falu kö­zötti árukapcsolatok fejleszté­sében, a munkás-paraszt szö­vetség erősítésében, a termelő­szövetkezetek megszilárdításá­nak elősegítésében, az egysé­ges szocialista parasztság és az épülő szocialista falu kialakí­tásában fontos feladatai van­nak. Ezt támasztja alá második ötéves tervünk célkitűzése is, amely meghatározza az életszínvonal jelentős emelése mellett a mezőgazdasági ter­méshozamok 23 százalékos nö­vekedését és ezen belül is a kenyérgabona és az állatte­nyésztési gondok megoldását. Ez nagy feladatot ró a földmű­vesszövetkezetek tagjaira is. Mindennapos munkánkat tehát úgy kell végeznj. hogy termelőszövetkezeti tagságunk, amely egyben a földművesszövetkezeteknek is tagja, az említett célki­tűzéseket mielőbb megold­ják a saját maguk és a népgazdaság érdekében. Ennek megfelelően minde­nekelőtt tovább kell növelni a földművesszövetkezetek tag­létszámát, főleg a nők és fiata­lok köréből, hiszen további si­kereink forrása, ha a földmű­vesszövetkezeti mozgalom a becsületes és haladó gondolko­dású emberek előtt továbbra is kitárja kapuit céljaink eléré­sére. Ez azt Is magával hozza, hogy továbbra is segíteni kell a földműves­szövetkezetek keretein be­lül a méhész és kisállat­tenyésztő szakcsoportok, társulások alakulását, a KISZ-szervezetekkel és út­törő-szervezetekkel együtt­működve pedig el kell ér­nünk, hogy megyénk min­den községében működjön az iskolán belül falusi ifjú­sági szövetkezet. Ezek létrehozása jelentősen se­gíti a politechnikai oktatást, a szövetkezet gondolatának meg­ismertetését, megszerettetését Az előadó beszámolója to­vábbi részében a munkaver­seny mozgalommal, a szolgál­tatási tevékenységgel, a készle­tek helyes kialakításával, a munkáslakta területek burgo­nya-, zöldség és gyümölcsellá­tásával, a zöldség-gyümölcs- boltok hálózatának rendezésé­vel, az öntözéses területek nö­velésével és a felvásárlási munka zavartalanságával, a vetőmag ellátással, a szövetke­zeti vagyon állandó gyarapí­tásával, s ezekkel mindenkor egy sorban a vezetés színvona­lának növelésével foglalkozott, majd beszámolóját így fejezte be: — Megyei küldöttgyűlésünk olyan időszakban értékeli a földművesszövetkezeti szervek tevékenységét és határozza meg a további feladatokat, amikor a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXII. kongresszusán :'sazoiszággyűlés őszi ülésszakán megszületett határozatok alapvetően meg­határozzák jövőbeni fejlődé­sünket és világos, biztos alapot szolgáltatnak tevékenységünk­höz. — Az SZKP XXII. kongres ­szusa és ezt követően pártunk Központi Bizottságának ezzel kapcsolatos határozata további bátorítást ad számunkra és megerősít annak az útnak a helyességében, amelyet pár­tunk és egész népgazdaságunk, ezen belül a földművesszövet­kezeti mozgalom az ellenforra­dalom óta eltelt időszak alatt követett. Túlzás nélkül megál­lapíthatjuk, hogy jövőbeni fejlődésünket az határozza meg: választott és hivatali vezetőink, dol­gozóink, valamint a föld­művesszövetkezeti tagság mennyire ismeri meg az irányelveket, célkitűzése­ket és a gyakorlatban ho­gyan valósítja meg a sza­vak és a tettek egységét. — Második ötéves tervünk célkitűzései jelentős mérték­ben érintik földművesszövet­kezeti mozgalmunkat. A la­kosság növekvő életszínvonalá­val együtt jár az igények nö­vekedése, ezért magasabb szin­ten kell kiskereskedelmi tevé­kenységünket megszervezni, áruforgalmunkat lebonyolítani. További sikereink forrása le­het, cselekedeteinkben az elő­relátás, a szorgalmas munka, a mának és a jövőnek egyaránt. — Feladataink megvalósítá­sához földművesszövetkezete­inkben nagy erők rejlenek. Bí­zunk abban, hogy a tagság tá­mogatásával. az elkövetkező négy évben a küldöttgyűlés ál­tal jóváhagyásra kerülő prog­ramot sikerrel valósítjuk meg és ennek alapján jelentősen növeljük megyénk földműves­szövetkezeti szerveinek ered­ményeit — fejezte be beszédét Bartolák Mihály elvtárs. A választmányi beszámoló elhangzása után került sor a felügyelő bizottság jelentésére. A jelentést Pálinkás Győző, a MÉSZÖV felügyelő bizottságá­nak elnöke ismertette a kül­döttgyűlés részvevőivel. El­mondotta, hogy a felügyelő bizottság 1957 novembere óta az alapszabály értelmében vé­gezte munkáját. Minden eset­ben megvizsgálták a mérlege­ket, költség-gazdálkodást, s más egyéb előírt ellenőrzése­ket is rendszeresen elvégezték. Kisebb hiányosságoktól elte­kintve, a MÉSZÖV választmá­nya jól látta el feladatát és megtett mindent a földműves­szövetkezetek fejlődéséért. Be­jelentette ezután, hogy a He­ves megyei MÉSZÖV saját va­gyon tekintetében első az or­szág többi MESZÖV-höz vi­szonyítva, s örömmel jelen­tette továbbá azt is, hogy csökkent a társadalmi tulaj­don' ellen vétők száma is. Ér­tékben kifejezve 1957-hez vi­szonyítva, majdcsak felére csökkent ez a szám. Végezetül kérte a küldötteket, hogy a felügyelő bizottság jelentését fogadják el. A beszámolók elhangzása után az elnök 15 perces szü­netet rendelt el. A szünet után vitára került sor. A hozzászólások ismerteté­sére a következő lapszámunk­ban visszatérünk. Megkezdte az új gazdasági évet az egri Rákóczi Tsz Az egri Rákóczi Termelő- szövetkezet tagjai a zárszám­adás után megkezdték az új gazdasági évet. Nemrég fogtak hozzá a sző­lőkben a metszéshez, és ezt tíz holdon eddig már el is végez­ték, ezenkívül 25 holdon most új szőlőt telepítenek. Szórják a műtrágyát is a szántóföldeken, eddig 170 hol­don végezték el a szórást, egy holdra átlag 70 kilogramm pétisó jutott. A tsz most új gépeket is kap, egy gyűrűshengert, egy kaszálót és egy hegyi talpast. De Gaulle válaszolt Hruscsov javaslatara Az amerikaiak uyuslalankodaak PÁRIZS (MTI): De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök vasárnap levélben vála­szolt Hruscsov javaslatára, amelyben a szovjet kormány­fő indítványozta, hogy március 14-én kormányfői szinten kezdjék meg a 18 hatalmi le­szerelési értekezletet. De Gaulle válasza lényegében el­utasító, szövegéből az AFP hi­vatalos francia hírügynökség ismertetése szerint mégis az tűnik ki, hogy Franciaország kész részt venni olyan tárgya­lásokon, amelyek az atomhatal­mak — a Szovjetunió, az Egyesült Áliahiok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország — kö­zött folynának, és amelyeknek legfőbb célkitűzése a nukleáris tölletek célbajuttatásához Szük­séges eszközök megsemmisíté­se, betiltása és ellenőrzése len­ne. A francia államfő kifejti, továbbá, hogy a tárgyalást ki kell terjeszteni a meglevő fegyverzetek megsemmisítésé­nek problémájára, az új fegy­verek gyártásának betiltására, valamint a tényleges ellenőr­zéshez szükséges rendszer lét­rehozására és működésének biztosítására. WASHINGTON. Ügy látszik, De Gaulle válasza nem felel meg az Egyesült Államok el­képzeléseinek. Legalábbis erre mutat az a tény, hogy ameri­kai hivatalos körökben bizo­nyos nyugtalanság tapasztal­ható. Salinger, a Fehér Ház sajtó­titkára csupán annyit közölt, hogy az Egyesült Államoknak „tudomása van” De Gaulle üzenetéről, elismerte azonban, hogy az üzenet teljes szövegét Washingtonban nem kapták meg és „abban sem volt bizo­nyos”, vajon tájékoztatták-e Bt amerikai kormányt előre De Gaulle lépéséről. Amerikai hivatalos körök igyekeznek eloszlatni azt a be­nyomást, hogy Washingtont kellemetlenül érintette a fran­cia válasz. Kénytelenek beis­merni azonban, hogy az ameri­kai kormányt meglepetésként érte a francia kezdeményezés. LONDON. Az angol kor­mánykörök „diplomatikus ál­láspontot” foglalnak el a fran­cia válasszal kapcsolatban. Hangoztatják, hogy az angol kormány „már eddig is tisztá­ban volt a francia kormány­nak a leszerelési tárgyalások­ról alkotott általános vélemé­nyével, és De Gaulle levele megfelel ennek a korábbi francia álláspontnak”. (Reuter—AFP) (MTI) A Renmin Ribao Hruscsov javaslatáról PEKING (TASZSZ): A Ren­min Ribao szemleírója a lap hétfői számában rámutat, hogy a világ közvéleménye élénk ro- konszenvvel és támogatással fogadta N. Sz. Hruscsovnak azt a nemzetközi feszültség enyhí­tése céljából előterjesztett ja­vaslatát, hogy vegyenek részt a kormányfők a tizennyolcha­talmi leszerelési bizottság mun. kájában. Az egyetemes leszerelés — jegyzi meg a szemleíró — olyan kérdés, amely minden­nél jobban foglalkoztatja a bé­keszerető népeket. Fontos cél­kitűzés ez a világbéke megőr­zéséért folytatott harcban. Ha a nyugati hatalmak valóban békére törekszenek, el kell fo- gadniok a Szovjetunió javasla­tát — hangsúlyozza a kínai szemleíró. A Renmin Ribao az Egyesült Államoknak a leszerelés kér­désében alkalmazott cselszövé­seit érintve hangsúlyozza, hogy az általános leszerelés útján tornyosuló akadályok kizáró­lag a fegyverkezési hajsza és a háborús előkészületek imperia. lista politikájából adódnak. A kínai kormány és a kínai nép mindig azon a véleményen volt — állapítja meg a cikk —, hogy az általános leszerelésért vívott harc nagyjelentőségű a nemzetközi feszültség enyhíté­se és a világhéke fenn­tartása szempontjából. Mi mindig síkraszálltunk és sík- raszállunk az egyetemes lesze­relés mellett, támogatjuk a A Pravda MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda keddi számának vezér­cikke, amelynek címe: „Vala­mennyi békeszerető nép Kuba oldalán áll”, a Kubával kap­csolatos szovjet kormánynyi­latkozathoz fűz kommentárt. A szovjet kormány meggyőzően leplezi le a forradalmi Kuba ellenségeinek agresszív elgon­dolásait és tevékenységét — mutat rá a cikk. — Elvitatha­tatlan tények bizonyítják azok­nak a következtetéseknek és értékeléseknek helyességét, amelyeket e fontos dokumen­tum tartalmaz. A kormánnyilatkozat ponto­san jellemzi az Egyesült Ál­lamok kardcsörtetőinek tevé­kenységét — írja á Pravda. Az imperialisták, amikor a kubai forradalomra, s a latin-ameri­kai népek nemzeti felszabadí­tó mozgalmának egészére ké­szülnek lecsapni, a világbéke ellen készítenek merénylete­ket. A szovjet kormány jogo­san hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok kubai poli­tikája a világ békéjét és biz­tonságát fenyegeti. E figyelmeztetés, amely a katonai kalandok kedvelőinek szól, ki kell nyissa azok sze­mét, akiket elvakít a haladás elleni gyűlölet, s megfeledkez­nek a környező valóságról. Az ilyen embereknek végül is szét kell nézniök — írja a Pravda. — Meg kell látniuk, milyen korban élünk, s nagyon hasz­nos lenne, ha elgondolkodná­nak a jelenlegi politikai föld­rajz bizonyos tanulságain. Szovjetunió aktív leszerelési javaslatait és intézkedéseit és minden erőfeszítésünkkel azon vagyunk, hogy előmozdítsuk az egyetemes leszerelés megva­lósítását. Az élet arra tanít bennünket — írja a kínai lap hogy az egyetemes leszerelésért vívott harc hosszú és nehéz. Csak a szocialista tábor erejének ál­landó növelésével, a népek nemzeti felszabadító mozgal­mának és forradalmi harcának erősítésével, az összes békesze­rető országok tömörítésével, az Egyesült Államok vezette im­WASHINGTON: (MTI): Az amerikai kormány minden eszközzel fokozni akarja a tu­dományos kutatómunkát kü­lönböző területeken, elsősor­ban az űrkutatásban. Tervei azonban nagy akadályba üt­köznek, mert a vezető tudó­sok sorban lemondanak állami állásukról. Az elnök kívánsá­gára most egy bizottság vizs­gálta meg a kérdést és beter­jesztette jelentését. A jelentés szerint a leg­utóbbi években több vezető tudós hagyta ott állami állá­sát, mint amennyit ezekre az állásokra ki tudtak nevezni. A vezércikke A Kubai Köztársaság nem áll egyedül — hangsúlyozza vé­gezetül a Pravda vezércikke. — Kuba oldalán áll valameny- nyi békeszerető nép, Kuba ol­dalán áll az igazság és azok az erők, amelyek az emberiség holnapját személyesítik meg. A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában rendelke­zés jelent meg az 1962/1963-as tanévi-* középiskolai felvételek­ről. Középiskolába jelentkez­het minden olyan nyolcadik­osztályos általános iskolai ta­nuló, akinek félévi tanulmá­nyi eredménye legalább köze­pes. Az iskolák igazgatóit a felvételi munkában az iskolai társadalmi bizottság segíti, mely véleményező, javaslat- tevő szerv. A felvételekről — a bizottság meghallgatása után — a középiskola igazga­tója dönt. Erről írásban érte­síti az általános iskolák igaz­gatóit, s egyidejűleg visszakül­di a fel nem vett tanulók je­lentkezési lapját. A rendelkezés értelmében a felvételek elbírálásakor első­sorban a tanulmányi ered­ményt kell figyelembe venni, továbbá a közösségi magatar­tást, és az úttörő-szervezetben végzett munkát is. Az eddigi gyakorlattól eltérően, a gimná­zium társadalmi bizottsága egyidőben bírálja el a gimná­perialista tömb agressziója és háborús előkészületei elleni ha- f tározott harccal és a háború erőinek elszigetelésével lehet az imperialistákat arra kény­szeríteni, hogy konkrét tárgya- , lások céljából tárgyalóasztal­hoz üljenek. A kínai nép az összes szocialista országokkal és a világ békeszerető erőivel vállvetve, tántoríthatatlanul harcol az egyetemes leszerelés megvalósításáért és az atom­fegyverek betiltásáért, az im­perializmus agresszív, háborús politikája ellen, a világbék« védelmében. (MTI) vezető tudósok inkább az Ipar­ban és az egyetemeken he­lyezkednek el. Ez kettős ve­széllyel fenyegeti a kormányt. Az egyik az, hogy a kormány képtelen lesz kellően végre­hajtani kutatási terveit, a má­sik pedig: nem lesz módja el­lenőrizni az ipari kutatómun­kát, amelyet a vállalatok az állammal kötött szerződések alapján végeznek. Csak egy példát említünk: a NASA, az Országos Űrhajózási Hivatal kénytelen volt más állami hi­vatalokból pótolni azokat a tudósokat, akik lemondtak. Az újonnan kinevezettek azonban sok esetben nem ütik meg a kívánt mértéket. A lemondás oka elsősorban az, hogy az ipar és az egyete­mek magasabb fizetést tudnak adni, mint az állam. Vannak azonban más tényezők is. Töb­bek között az, hogy a kutatók panaszkodnak, nem kapnak mégfelelő önállóságot a ku­tatómunkához, s hogy bürok­ratikus nehézségekkel kell megküzdeniök. Az elnök most azt tervezi, hogy fizetésjaví­tásra tesz javaslatot a kong­resszusnak. (MTI) ziumba jelentkezetteket, vala­mint a más középiskolából el­utasított, de második helyen ugyancsak gimnáziumba je­lentkezett tanulók felvételi kérelmét. Az elutasított ta­nulók szüleivel az általános is­kola igazgatója május 30-ig írásban közli, hogy a társa­dalmi bizottság miért nem ja­vasolta gyermeküket tovább­tanulásra. Az ipari, és mezőgazdasági technikumokba felvehetők fel­ső korhatára változatlanul a 18. életév, más középiskolába csak 17. évüket be nem töltött fiatalok jelentkezését fogad­ják el. A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az 1962/63-as oktatási évre a középiskolák első osz­tályaiba előreláthatólag 60 000 tanuló felvételére nyílik lehe­tőség. Ebből mintegy negyven­ezren gimnáziumba, a többiek szakközépiskolákba, illetve ipari, mezőgazdasági és köz­gazdasági technikumba kerül­nek. (MTI) „Valamennyi békeszerető nép Kuba oldalán áll“ Vezető amerikai tudósok sorra elhagyják az állami szolgálatot Rendelkezés a középiskolai felvételekről

Next

/
Thumbnails
Contents