Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-20 / 42. szám
MS2. február 20., kedd NEPOJSAG o Akik szavakban egyetértenek . . . Baráti beszélgetéseken, amikor minden gátlástól mentesen elmondják az emberek véleményüket a különböző gaz- c sági és politikai kérdésekről, gyakorta kerülnek szóba az SZKP XXII. kongresszusával kapcsolatos kérdések. Nemrég egy ilyen beszélgetésen régi ismerőseim közül így nyilatkoztak jó néhányon: „Megértem én a kongresszus szellemét..., de nem tudom, miért engedik meg, hogy a kulákok gyermekei egyetemen tanuljanak és az az intéző, aki egykoron a summásokat vezényelte munkára, most miért dolgozhat a termelőszövetkezetben agronómusként...? Lemre erre megbízható párttag is, ha nem is ért úgy a nagyüzemhez.” S más ismerős emígy kontrázott rá: „s miért kellett a mi osztályvezetőnket elmozdítani állásából, eljárást indítani ellene, mikor olyan jó elvtárs volt.” „De hát elsikkasztotta a rábízott pénzeket” — reklamáltam. „Hát igen, de azért ilyen kemény embereket nem szabad lenne így félretenni.” És sorolták tovább: „Miért várunk a német, illetve a berlini kérdés lezárásával? Miért nem bánunk .keményebben' azokkal, akik egykor kizsákmányolok voltak”... és a többi, és a többi... Ennek az írásnak nem célja ezeknek a helytelen, szektáns nézeteknek a részletes megcáfolása, ezt megtette az SZKP XXII. kongresszusának tanácskozása, de mostani életünk növekvő eredményei — amelyek már a kongresszus szellemében fogantak — elegendő bizonyítékok erre. Ezek a vélemények inkább azért kerülnek nyilvánosság elé, hogy érzékeltessük: vannak még néhányan, közte párttagok is, akik csak szavakban és úgy „általánosságban” értenek csak egyet a XXII. kongresszus szellemével, nem vált meggyőződésükké a lenini politika alkalmazása, az> MSZMP VII. kongresszusa szellemében végzett munka, gyakorlati tetteikben még nem tudtak „áthangolódni” véleményeikben, tetteikben még kísért a múlt. Kísért azoknak az éveknek a szelleme, amelyekben a személyi kultusz, az álradikalizmus virágzott, s amelynek hatása még jó néhány ember gyakorlati tevékenységén erősen érződik. Igaz, hogy a XXII. kongresszuson nem merőben új elvek kerültek elfogadásra, ez a tanácskozás a lenini politikának egyenes folytatása, a XX. kongresszus politikai irányvonalának érvényesítése volt. Ez a politikai irányvonal az utóbbi években, bár ellenzőkre is talált, mindegyre jobban a kommunista pártok tevékenységének alapjává vált s mind nagyobb azoknak a párttagoknak, pártonkivüliek- nek a száma, akik a lenini elvek segítségével sikerrel túltették magukat a helytelen vezetési módszereken, szektás nézeteken. Nem könnyű azokat a régi elveket sutba dobni azoknak, akik ebben a szellemben nevelkedtek hosszú éveken át. Nem könnyű túltenni a parancsolgató módszereken, az álkeménységen, amely legtöbbször szellemi, vagy érvgyengeséget takar. A XX. kongresszus óta több mint fél évtized telt él, de ez sem volt elegendő ahhoz, hogy teljesen lel lehessen számolni az álradikális nézeteket. Ezt mutatják a bizalmasan elmondott vélemények, ezt tükrözi néhány hétköznapi tett is, amelyet még nem hatott át a lenini politika emberséges szelleme. De akik ma még elkövetnek ebből a régi szellemből fakadó k’sebb-nagyobb hibákat, azok is érzik nézeteik tarthatatlanságát, akarva, akaratlanul is tért hódít értelmükben a lenini politika igazsága. Éppen ezért az élet parancsa azt követeli tőlünk, ne nézzük tétlenül vívódásukat, segítsünk megérteni és tetteinkben dominálóvá tenni a XXII. kongresszus szellemét, segítsünk megszabadítani őket a párt helyes politikáját torzító elvi és gyakorlati hibáktól. S most, amikor a XXII. kongresszus anyagát tíz- és tízezrek tanulmányozzák, nagyon jó alkalom és mód nyílik erre. A kongresszus anyagát tanulmányozók között erőteljesebben, érezhetőbben hódít a lenini politika igazsága, mint akik csak a politikai szenzációkat csipkedik ki belőle. A kommunisták feladata tehát, mindegyre több embert meggyőzni arra: ismerje meg teljes részletességében ennek a politikának elveit, annak gyakorlati alkalmazását. A kommunistákra vár elsősorban vitába szállni a téves nézetekkel, türelmesen magyarázni a kommunizmus építésének elvi és gyakorlati kérdéseit, hogy minél kevesebben legyenek azok, akik csak szavakban ismerik el a XXII. kongresz- szus határozatainak helyességét, hogy mind kevesebben legyenek, akik lapítva helyeselnek meggyőződés helyett. Ha nem sok emberről is van szó, mégsem mondhatunk, s nem is mondunk le róla, mert nem az emberek, de az elvi és gyakorlati hibák ellen hirdetünk harcot. S hogy minél előbb eljöhessen az az idő, amikor a kongresszus szelleme beférkőzik azoknak is az értelmébe, akik ma még csak szavakban ismerik el annak helyességét, hogy az minél előbb hétköznapi cselekedeteik rugójává váljék, hosszú, türelmes, felvilágosító munkára van szükség, sok példamutató cselekedetre, hogy ezeknek az embereknek a meggyőzése ne történelmi távlat, de napjaink eredménye legyen. Kovács Endre Nincs cáfolat Ismeretes, bogy a Prensa | Libre című mexikói lap ker- tclés nélkül megírta: LIeras Camargo kolumbiai einök egymillió dollárnyi szerény ajándékot kapott az Egyesült Államoktól. A szerény ajándékot a szerény elnök szerényen elfogadta. Ügy vélte, ennyi igazán kijár neki Punta del Este-i szolgálataiért. Ott ugyanis, buzgó politikai kupééként az USA érdekében siirgött-forgott. Némi túlzással azt lehetne mondani: Kinek mi köze hozzá, hogy egy köztársasági elnök mennyi kupec-pénzt kap? Csakhogy a bogotaiak ugyancsak feldühödtek elnökük szerénységén és jókora tüntetést rendeztek ellene. Azt várta ezek után a világ, hogy Camargo cáfol majd. Legalább az illem kedvéért, halkan, suttogva, szerényen. Nehogy kigolyózzák a klubból. Dehogy cáfolt. Telnek, múlnak a napok, a klubból se golyózzák ki. Az elnök nem ér rá. Azon töri a fejét, melyik bankban lenne biztonságban a pénze — ha a forradalom elől futnia kellene. Nos, amiképp cáfolat nincs, azonképpen kérdéses valami. az einök által óhajtott „biztos” bank is... —bot— Űj szó a kritikában: alapállás! Olvasom a Film, Színház, Muzsikát, olvasom az Élet és Irodalmat, a Népszabadságot, s mind a három lapban meglepve fedezem fel a művészeti kritikákban ezt az új fogalmat: alapállás. Olvasom és felzsong a fülemben a vezényszó: „Kritikusok, figyelem! Alapállás... fej- bólintgatás igenelve, egy... kettő ... egy... kettő... Fejrázás tagadva, rajta, egy ... kettő... egy... kettő ... Most megfogjuk a darab központi konfliktusát, s azt magyarázunk bele két ütemben, amit akarunk. Egy ... kettő... Most dicsérünk, rajta... egy... kettő... Most ütemre lehúzzuk ... rajta... egy, kettő... Az idősebb kritikusok abbahagyhatják ... Vissza alapállásba, elő a ceruzát, tollat, írógépet, és leírjuk szépen, közösen: alapállás...” Szerintem idősebb, fiatalabb, mind abbahagyhatná! (-6) Kiváló KISZ-fiatal A Nyugat-Bükki Állami Erdőgazdaság felsőtárkányi üzemében dolgozik Danis Ottó Esztergályos. Nyolc évvel ezelőtt került az erdőgazdasághoz, mint elsőéves segéd. Azóta jó munkájáért, példamutató, szerény magatartásáért többször kapott jutalmat. 1960. decemberében kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. Munka után leginkább az üzem színjátszói között találni, mert nemcsak szereplő, hanem rendező is a kultúrcso(Foto: Kiss Béla) Kísérleti telep — miniatűr nagyüzem portban. VILLOG, SZIKRÁZIK a fehér hó a Mátrában, ahogy rásüt a tiszta mosolyú nap sugara. A szem nem bírja sokáig a fény pajkosságát, hamar pislogni kezd e fest« szépségű tájra, és máris valami megmagyarázhatatlan érzés ejti rabul az embert, valami olyasmi érzés, mint amilyen a Galyatető sportolóit, üdülőit, turistáit ittlétük óta állandóan fogva tartja. Nem gondolnak az idő gyors rohanására, csak vidám hangulatban síelnek, szánkóznak, hógolyóznak a meredek ívű hegyoldalakon. Jókedvüktől, tarka, élénk színű ruhájuktól harsog a Mátra Gyöngyösre tekintő oldala. Am fentebb, a Mátra 830 méter pontjára, Mátraszeni- lászlóra, ebből a szín- és hangpompából nem jut semmi. Pontosabban, Mátraszentlász- lón csak hó van, merev nyugalom, szürke, dolgos hétköznap. Egyszerű hétköznap azok részére, akik itt laknak, itt dolgoznak az „isten háta mögött”, télen-nyáron egyfolytában. Itt a nyár hűvös és rövid ideig tart, a tél viszont hosz- szú, és a leghidegebb az egész országban. Csak sítalpakon lehet közlekedni, mert a hó majd mindenütt térdig ér. Mindezt Czettner Antaltól tudom, aki helybeli, bennszülött, és az ország egyetlen fagykísérleti állomását vezeti, TETROBIKLO ánue PfíwuMasuisumín — ümm — fogta meg a vállam, amint gyamitlanul, az élet szépségein derülve baktattam az utcán — segítsen rajtam ... Nagyon kérem. Megtorpantam, s egy bánatos, megtört tekintetű férfit láttam magam előtt, amint könyörgő kézzel várja válaszom: hajlandó vagyok-e, vagy sem segíteni. — Kérem, örömmel segítek, ha megmondja, miről van szó, s ha. amiről szó van, abban én valóban képes is vagyok segíteni — mondtam, és igyekeztem derűmet rásugározni. Mintha sikerült volna, mert felcsillant a szeme: — Előre is hálás vagyok ... Legyen szives megmondani nekem. mit jelent a $ tetrobiklonukleinsav... — A tetronukmi- csoda? — hökkentem meg, hogy torkomon akadt a derű ... — A tetrobiklonukleinsav — ismételte könyörgő arccal, s úgy nézett rám. mint >egyszerű halandó az listenekre szokott... Fogalmam sem volt, hogy micsoda az a tetrobiklonukleinsav. Soha nem hallottam. Azt sem tudtam róla, hogy létezhet. Sav. Ez ismerős, kénvas, például ... ugye ... Sósav, például, ugye ... De ez a tetrobik.... sav. — Már megbocsásson, miért fontos magának, uram, ez a tetroizé, hogy micsoda.;. Talán vegyész? — Én? — tiltakozott kétségbeesve... — szó sincs róla... Egyszerű és szerény munkás vagyok, aki érettségi előtt áll és ... — Es, érettségi tétel, ugye? — Dehogy ... Csak olvastam valahol ezt a nevet, s minthogy érettségi előtt állok, azt hittem, hogy egy ilyen vacak sav mibenléte nem okozhat nekem problémát... S nem tudom, mégsem tudom, hogy micsoda ... Talán ön, uram, segítsen rajtam! Sajnálkozva, szégyenkezve tártam szét a karom, s gyorsan elotontam... Tetrobiklonukleinsav... tetrobiklonukleinsav ... Mi lehet ez? Ott egye meg a fene, csak nem rontom el az estémet ezzel a marhasággal... bár... ugye ... egy értelmes embernek a tudomány és technika mai fejlettségi fokán legalábbis érdeklődnie kellene, hogy mi is lehet ez a tetrobiklonukleinsav. ... Várjunk csak ... Tét- ro.„ ez valami hármast jelent az összetételekben. a biklo, meg valószínű, akkor a kettest.... Ugye? Namármost, a nuklein- savakkal találkoztam már, hogy hol azt nem tudom, de határozottan tudom, hogy találkoztam... Tehát, a tetrobiklonukleinsav nem más, mint hármaskettes valahol már találkoztam vacak, amelyet... Nem, hát ez így nem megy... Hazarohantam, elő a lexikont... Persze, ilyenek ezek a lexikonszerkesztők ... Tetralógia benne van, ...a biaszulfátok is, de ez a tetrobiklonuk— Nem! Napjában 32 műszerrel végzünk kísérletet, illetve megfigyelést. Az elmondottak mellett az én kötelességem a napi hőmérséklet, talaj- fagy, hóvastagság, csapadék- mennyiség, páratartalom, légnyomás mérése, a szélerősség megállapítása is. Egykilomé- teres körzetet kell bejárnom mindennap háromszor, és ott méréseket kell végeznem. Ilyen időben sítalpon járom be a területet, mert másképpen nehezen tudnám elvégezni. Lehajol az egyik kerethez, amely alatt búza van, és néhány adatot mond: — mínusz 10 fok. — Egyszerű borszesz- hőmérőről olvassa az adatokat majd, átmegy a hóval borított vetemények közé és két hőmérőt is mutat. — Látja. Ott nyolccentiméteres a hó vastagsága. Két fokkal melegebb alatta a talaj. Amott 26 centiméter a hóvastagság és 11 fokkal melegebb a talajfelszín. Ha a nap erősen süt, még két fokkal emelkedhet. — Ez még nem veszélyes — folytatja —, hiszen a szovjet búzafajták a 25 fokos hideget is kibírják, a magyarok közül a Bánkúti 1201-es, 1205-ös, a Kompolti 481-es, Karcagi 522- es és 21-es... ... És még jónéhány fajtát sorol fel a telep vezetője. Fejből ismeri — látni — a kísérleti alanyok nevét, és tulajdonságait. — Itt 90 naptól 105 napig tart általában a hó, és a hideg. — mondja. Mosolyogva teszi hozzá: — S ezzel mindent elmondtam a gazdaságunkról. Csak még annyit, hogy nyáron hatan, heten is dolgozunk, télen ketten, hárman. A telepen komolyabb munka majd csak a tavasszal indul meg, amikor a legközelebbi adat- és kísérleti összesítésre kerül sor. FELCSATOLJA sítalpát, amikor elbúcsúzunk, és sokáig versenyt fut autónkkal, majd otthagy bennünket, mint a villám siklik le a hegyoldalon. Siet, mert estére várják az újabb megfigyelések eredményeit Kompolton és Budapesten __ Fa zekas István NA6VKÉPŰSÉ6 leinsav, az nines... Éjszaka felriadtam, mert arról álmodtam, hogy egy kétkarú tet- ro átölel és a fülembe súgja: én vagyok a nukleinsav... A munkahelyemen időnként hangosan mormolom: tetrobiklo- nukleinsav... A feleségem aggódik és vizes borogatást készít. Az emberek kezdenek kerülni és gyanúsan nézni. Tegnap már igy köszöntem: biko és a köszönésre igy válaszoltam: tetro... Ebbe bele lehet bolondulni ... — Uram, könyörgöm ... mondja már meg, tudja-e már, mi az a tetrobiklonuk- leinsav? — kaptam utána, mert megismertem. mert ö volt az, aki két héttel ez-: előtt ugyanitt megái-: litott... : Rámnézett, aztán' unottan legyintett: — Ja, maga az?] Semmi... Nem is ér-; dekes ... Rosszul ol-] vasiam. ; (egn) < ami itt van Mátraszentlászlon. Több mint tíz éve hozták létre, azzal a szándékkal, hogy megállapíthassák, melyek azok a kalászos fajták, amelyek a legjobban bírják a hideget, edzettebbek, és a legzordabb magyar téli időjárásban sem fagynak ki. A telep — amelyik a Kom- polti Kísérleti Intézethez tartozik — nem nagy. Tíz évvel ezelőtt egyholdnyi területen terült el, napjainkban pedig 2800 négyszögölet vallhat magáénak, mert a Magyar Tudományos Akadémiának is végeznek itt kísérleteket néhány éve. — De nincs is szükségünk nagyobb területre — mondja Czottner Antal, és megmagyarázza: — Tudniillik, nálunk egy holdat egy négyzetméter képvisel. Itt — mutat maga köré — tizenkétszer 14 keret van egymás mellett, ami 168 holdnak felel meg, a valóságban fenntebb — mutat a hegyoldalra — az akadémiának „kísérletezünk”. Ott szintén eny- nyi tábla van, tehát 336 hold eddig. De kétfajta kísérletet folytatunk: hótakaró alattit és hómentes kísérletet. E 336 keretnek, valamennyinek párja van, de azokat most nem látni, mert hó takarja őket. így tehát 672 holdat figyelünk meg. Nevetségesnek hat mindez először, önkéntelenül is tréfára gondol az ember. Alig másfél hold területen közel 700 holdra tudnak megfigyelést tenni. Milyen jó is lenne, ha a termés is így hatványozódna: másfél hold területről 700 hold termését betakarítani. No, de ez megvalósíthatatlan. Miniatűr nagy gazdaság ez a kísérleti telep, 6 a termésátlagok is miniatűrök: a kalászosokat szemenként számolva vetik — egy négyzetméterre 90 szemet — és a termést is kalászonként takarítják be. S ebből következtetnek ... már nem is itt, hanem Kompolton és Budapesten ... Mi a kísérlet lényege? MEGÁLLAPÍTANI, hogy a magyar és a külföldi búzafajták közül mellyek a legnemesebbek, mellyek a legjobb fagytűrők. Ezenkívül a keresztezett fajták hogyan bírják a hideget? — Ez lenne a válasz, és most lássunk néhány adatot... — Magyar, szovjet, francia, olasz búzákat vetettünk az ősszel és ezek keresztezéseit. Vetettünk továbbá árpát, rizst, zabot, és lucernát. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyar és a szovjet búzafajták bírják legjobban a hideg időjárást, ezek a legnemesebbek. Az olasz és francia kalászosokkal baj lesz. Tavaly nem volt ilyen hideg, minden búzafajta jól áttelelt, de az idén keményebb a tél, s nem mindegyik búza tűri a mostoha időjárást. — Csak ezzel foglalkoznak itt a telepen? — kérdem.
