Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

4 NEPŰJSáG 1962. február 20., kedd Hozzászólás a „Csalóka számokéhoz \ statisztikai adatok és a valóság Csabai kisfiú a hóban A KULTURÁLIS életünk hibáit bíráló Csalóka számol: című cikkel, úgy gondolom, egyet kell érteni. Az utóbbi években kétségkívül sokat fejődött a falusi kultúrmunka színvonala, de hatékonysága és a benne részt vevők száma nem érte el a kívánt mérté­ket. Mi, apciak, már egy évvel ezelőtt elhatároztuk, mindent megteszünk azért, hogy a sta­tisztikai adatok „valóságosak” legyenek, a statisztikai táblá­zatok tényleges eredményeket tükrözzenek. Ügy gondolom, a célkitűzést teljesítettük; sike­rült kiszélesíteni a kulturális munka körét. Bizonyítékul áll­jon itt néhány szám. Közsé­günk 3577 lakójából 460-an vesznek részt szervezett okta­tásban. (240 fö az akadémiá­kon, pártoktátásban 60, ál­talános iskola esti tagozatán 30, középiskolában 30, szülők akadémiáján száz ember.) E számokban nem szerepebiek azok a dolgozók, akik a helyi üzemekben, a vasútállomáson, vagy másutt tanulnak. Ezek, becslésem szerint, 250-en, 300-an lehetnek. A szervezett oktatási for­mák mellett a múlt év három hónapjában hét ismeretter­jesztő előadást tartottunk, amelyet 427-en hallgattak meg. A november 7-i ünnepségeken és a XXII. kongresszusról tar­tott szabad pártnapon pedig közel 800-an jelentek meg. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy amíg az ismeretter­jesztő előadásoknak és a szer­vezett oktatási formálóiak külön-külön törzsközönségük van, addig a rendezvényekre általában ugyanazok az embe­rek járnak. AZ ISMERTETETT szám­adatok azt mutatják, hogy Ap- con a kul túlmunkában ebben az évben a „számba jöhető” lakosság több mint fele bekap­csolódott. Fontos, hogy a la­kosságnak csalt azt a részét vegyük be számításainkba, amely még képes a tanulásra, ugyanakkor nem kötelezik ar­ra állami redéletek. Éppen azért a lakosságból le kell, vonni, mondjuk, a hatvan éven felülieket és a tanuló if­júságot. így községünkben a fentebb említett „számba jö­hető lakosság” körülbelül ezer főt tesz ki. — Tehát elég ke­vesen maradtak kívül a kul­turális munka hatósugarán. Az eredmény bízvást jónak mond­ható. Rá kell mutatnom arra is, minek köszönhetjük a sikere­ket. Apcon a művelődés társa­dalmi ügy, a párt-végrehajtó bizottság és a művelődésügyi állandó bizottság összehangol­ják és irányítják a különböző társadalmi szervek munkáját. A művelődési otthon kulturá­lis bizottsága pedig, amely­nek tagjai az összes tömeg­szervezetek és gazdasági szer­ve!: vezetői, kultúrfelelősei, nemcsak konzultatív, hanem operatív végrehajtó szerv is, s a bizottság minden egyes tag­ja a maga területén tényleges munkát fejt ki. Ilyen irányítás mellett sokrétűen szervezett kulturális munka folyik, ame­lyet a község éves kulturális munkatérré szabályoz, hatá­roz meg. A tervet a társadal­mi és más szervek javaslatai alapján állítjuk össze. A kol­lektív munkával készített terv feltételezi, hogy a végrehaj­tásban is együttműködnek a községi szervek. Természetesen, az elvi irá­nyítás, a szervező munka ön­magában nem elég, a sike­rekhez bizonyos „objektív fel­tételek” is szükségesek. Ezeket a feltételeket is közösen te­remtettük meg. Két esztendő alatt öt televízióval, társasjá­tékokkal felszerelt klubot léte­sítettünk, nagyrészt állami tá­mogatás nélkül. A klubok kö­zül keltőben már fiókkönyv­tár is dolgozik. KEZDETBEN találkoztunk olyan nézetekkel is, amelyek szerint nem helyes ez a „de­centralizáció, s kérdéses, hogy jó irányba tere- lik-e a kulturális munkát? Az élet igazolja az elképzelé­sek helyességét, öt klub, öt helyen — ez megfelelt a köz­ségi lakosság érdekeinek, hi­szen ki-ki lakhelyéhez közel találta meg a klubot, a „kul­turális lehetőséget” E klubok­ra építettük a szervezett aka­démiai előadás-sorozatokat, s így sikerült folyamatossá ten­ni az ismeretterjesztő munkát. Kétségtelen, van ebben a formában olyan veszély, hogy az emberek lakhely, foglalko­zási ág, érdeklődési kör sze­rint elkülönülhetne!:, elszige­telődhetnek egymástól. Ez a veszély ellensúlyozható a köz­ponti rendezvényekkel és a központi ellenőrzéssel. Emel­lett komoly mértékben elő­mozdítja az emberek aktivi­tását. Figyelemmel van az embereik igényeire, kényelmé­re, stb. S az elkülönülés ellen legjobb biztosíték a tartalmas klubélet. A községben megteremtet­tük az előadó munkaközössé­get, amely nélkül színvonalas ismeretterjesztő tevékenység el sem képzelhető. Természetesen az ismeret­terjesztő munka mellett más jellegű kulturális élet is van a faluban; a könyvtárban az elmúlt évben 271 olvasó nyolc­ezer kötet könyvet olvasott el, s szélesvásznú filmszínházunk is látogatott. EGY CIKK NEM nyújt le- letőséget arra, hogy a kultu­rális munka egészét értékel­jem, amit az éves terv tartal­maz, hiszen ez mintegy húsz­féle kulturális tevékenységet jelöl meg, s magában foglalja a művészeti munkákról a csa­ládi és társadalmi ünnepségei: megrendezéséig mindazt, amit az emberek gondolkodásmód­jának megváltoztatásáért ten­nünk kell. Munkánk bizonyára nem hi­bátlan, akad még javítani va­ló, de azt hiszem, megtalál­tuk azt a módszert, amely cél­ravezető, amely eredményes. Fekete Mihály, v-b-elnök, Apc Huszonöt (a«ú KlSZ-szermet alakult a mátraderecskei téglagyárban Hétfőn, február 12-én tar­totta alakuló, vezetőségválasz­tó KISZ-gyűlését a Borsod— Heves megyei Téglagyári Egyesülés mátraderecskei alap­szervezete. Az ünnepi taggyű­lést Panyik Sándor, a pétervá- sári járási KISZ-bizottság tag­ja vezette le, amelyen jelen volt Kovács János, a járási KISZ-bizottság titkára is. A mátraderecskei téglagyár KISZ-alapszervezetének jelen­leg 25 tagja van valamennyien jelentkeztek az „Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom” máso­dik évére. évvel ezelőtt, 1942 februárjá­ban halt meg STEFAN ZWEIG osztrák író, a pszichológiai novel­la mestere (Amok, Az első élmény, Az érzések zűrzavara). Ragyogó stílusokkal regényes életrajzai tűnnek ki (Maria Antoinette, Stuart Mária, Rotterdami Eraz- musz diadala és bukása, Magellan). Irodalmi tanulmányt irt Romain Hollandról és a Három mester cí­men Balzac, Dickens és Doszto­jevszkijről. 1933-ban az USA-ba, majd Brazíliába emigrált, ez utóbbi országról könyvet is írt. 230 éve, 1732-ben e napon halt meg BALTHASAR PERMOSER né­met szobrász. Alkotásait a drezdai Zwingerben őrzik. 85 évvel ezelőtt, 1877-ben született GEORGIJ SZEDOV orosz sarkkutató. Több expedíciót vezetett az északkeleti átjáró körze­tébe. Érdekes találmányok és felfedezések: 55 évvel ezelőtt, 1907-ben e napon halt meg HENRI MOISSAN francia kémikus. Feltalálta a róla elnevezett elektromos kemen­cét (1392), amelyben több fémet és karbidot állított elő mester­séges úton. Felfedezte a fluort. 1906-ban kémiai Nóbel-díjjal tün­tették ki. 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e napon halt meg REINHARD MAN­NESMANN német nagyiparos, akinek újfajta csőhúzási eljárása segítségével (1881) varratnélküli csöveket lehet előállítani. Döntést Tárnak a káiiak STEFAN ZWEIG A Káli Általános Iskola megérett arra, hogy lebontsák és helyét új. korszerű, egész­séges oktatási intézmény fog­lalja el. Meg is kapták az en­gedélyt egy négylantermes isltola építésére, ám a tanács, a szülök egyformán arra az álláspontra helyezkedtek, hogy minden követ megmoz­gatnak azért, hogy ez az is­kola nyolctantemiesnek épül­jön meg. Hiszen, ha nem ez történik, akkor a négy osztály újra csak egészségtelen kö­rülmények között marad. Ezért széles körű gyűlést hívlak össze, amelyen határo­zat született, hogy a szülők két nap társadalmi munkát vállalnak, s a község többi lakója is hozzájárul az anyag­hoz és az építkezéshez ki ez­zel, ki azzal. A tanács is tud valamit hozzáadni községfej­lesztésből, úgyhogy a nyolc­százezer-egymillió plusz fo­rintot vállalja a község lelkes közössége. A döntést elfogad­ta a községi tanács, a járás is pártfogolja ügyüket, s most várják a megye döntését, ami remélhetőleg méltányolja majd azt a nagy összefogást, amit a község egész lakossága felajánlott. (adóm) Film — magukról A rózsaszentmártoni ter­melőszövetkezeti tagok elis­meréssel beszélnek arról a „filmről”, amely az ö életük, munkájuk sok-sok mozzana­tát örökítette meg, s amelyet a napokban vetítettek szá­mukra. A filmet Kozma Pál helybeli orvos készítet­te a határban, szérűn dolgozó szövetkezeti parasztokról, megörökítette sportrendezvé­nyeiket, s jóformán a szövet* kezet majd minden tagja sze­repel a filmkockákon. Érthető volt tehát a nagy érdeklődés, amely ezt a vetí­tést megelőzte, s az elismerés is, amellyel a szövetkezeti gazdák adóztak a falu orvo­sának. K. E. ÖNODY GYÖRGYI Az államcsínyek első számú szervezője lest, aki még 1948-ban egy vizs­gáló bizottság tagjaként szá­mos változtatást javasolt a Cl A munkájában. Dulles később el­mesélte ezt a telefonbeszélge­tést. Smith csak ennyit mon­dott: „Ha már megírta ezt az ördögi jelentést, akkor való­sítsa is meg!” Dullest nem kellett kétszer hívni. 1950 novemberében ott­hagyta jól jövedelmező ügyvé­di állását és bevonult a titok­zatos Potomac-parti épületbe. Smith tábornok nem csalódott emberében. Ahogy Allan Dul­les kezébe vette az ügyek inté­zését, egyszeriben megszaporo­dott a munka és megnőtt a CIA jelentősége — vele együtt hatalma is. Előbb csak azt mondották ki törvényben, hogy a szervezet nem köteles beszá­molni a kongresszusnak a tit­kos alapokból kapott hatalmas pénzekről, majd a hivatal ve­zetője számára lehetővé tették, hogy bármekkora összeget sa­ját belátásai szerint, minden beszámolási kötelezettség nél­kül felhasználjon. Ezekre az intézkedésekre tette fel a koro­nát az 1951. évi úgynevezett Kölcsönös Biztonsági Törvény, amelynek előterjesztője, Kem- ston szenátor, előadói beszédé­ben a totális kémkedés prog­ramját hirdette meg: ,.A kom­munizmus elleni hidegháború­ban — mondotta — többet kell tennünk, mint csupán meg­fékezni a kommunizmust A Kölcsönös Biztonsági Törvény­nek az az intézkedése, amely felhatalmazást ad 100 millió dollár felhasználására a vas­függöny országaiban tartózko­dó, vagy onnan elmenekült személyek finanszírozására, hogy belőlük nemzeti katonai egységet alakítsanak — most már módot ad arra, hogy a hi­degháború során támadásba menjünk át...” A CIA legfontosabb . felada­tát még világosabban fejtette ki a néhai külügyminiszter, John Foster Dulles: „A CIA amerikai vezetés alatt roham­osztagokat fog szervezni — je­lentette ki. Ezek kommunista vezetők meggyilkolását fogják kezdeményezni. Kelet-Európá- ban ejtőernyővel ledobott ügy­nökeink pedig egybehangolják a kommunista tevékenységet”. A CIA programjába tehát hivatalosan is beiktatták — a történelemben először, mert még a náci kémszolgálat is szolídabban fogalmazott — a gyilkosságot, a terrort és a CIA feladatává tették, hogy minden erővel segítse a mono­póliumok első számú célkitű­zését: a szocialista világrend- szer megsemmisítését. És a CIA — különösen 1958 után, amikor is Allan Dulles a 15 ezer ügynököt foglalkoztató szervezet élére került, „becsü­lettel” látta el feladatát. Szin­te nem volt olyan államcsíny és lázadás, amelynek hátteré­ben ne tevékenykedtek volna a szervezet ügynökei. Szere­pük volt Moszadik iráni mi­niszterelnök, valamint Armas guatemalai elnök hatalmának megdöntésében, a Kimoj és Macu körüli viszályban, Csang Kai-sek zsoldosainak burmai tartózkodásában. Nosavan ál­lamcsínyében, az U—2-es re­pülőgép felderítő repüléseiben és sok más egyéb közt a sikertelen kubai invázióban is. A cikksorozat további részé­ben részletesebben mutatjuk be az amerikai kémszervezet egy-egy akcióját. (■Folytatjuk.) egy évvel később, hasonló ren­deltetéssel, a Központi Hírszer­ző Hivatal, — A Central Intel­ligence Agency (CIA). Az 1947. évi Nemzetbiztonsá­gi Törvény öt funkcióval ru­házta fel a CIA-t: adjon taná­csokat a nemzet biztonságára vonatkozó kérdésekben a Nem­zetbiztonsági Tanácsnak; te­gyen javaslatokat a más kor­mányhivatalok és intézmények részéről kifejtett felderítő te­vékenység összehangolására; gyűjtse össze, értékelje a hír­szerzés adatait és biztosítsa ezek eljuttatását az illetékes szervekhez; más hírszerző ügy­nökségek mellett létesítsen olyan kiegészítő szolgálatokat, amelyek — a Nemzetbiztonsági Tanács véleménye szerint — a leghatékonyabban működhet­nek a központosított irányítás mellett; és végül teljesítsen más funkciókat, s feladatokat (kémkedés, diverzió és felfor­gató tevékenység), ha a Nem­zetbiztonsági Tanács úgy hatá­roz, hogy ezek a funkciók és feladatok összefüggésben áll­nak az ország biztonságával. A CIA első vezetőjévé Roscse H. Hillencutter ellentengerna­gyot nevezték ki. Három év után követte Walter Bedell Smith tábornok. Eisenhower volt európai vezérkari főnök hívatalbalépése után azonnal felhívta telefonon Allan Dul­Mátraszentimrén találkoz­tunk vele. mindössze három­éves és Békéscsabáról jött1 a kegyek közé, téli szabadságát élvező szüleivel. Hogy mi itt a legjobb? Hát a hó, amiben olyan jól lehet ugrálni. (Foto: Kiss Béla) Felhívás előfizstiinkíiez' A zavartalan díjbeszedés biztosítása érdekében kérjük előfizetőinket, hogy az esedé­kes előfizetési díjakat az első megjelenés alkalmával szíves­kedjenek rendezni a kézbesítő­nél, mivel a február hónap 28 napos. A posta csak így tudja a lap zavartalan kézbesítését biztosítani március hónapban.-t AZ EGRI Nagy József Termelőszövetkezetben a ház­táji szőlők metszését végzik a tagok. A közös szőlőterület metszésének megkezdésére e hét folyamán kerül sor. — JÓ EREDMÉNNYEL zárták a félévet az egri járás általános iskolás tanulói. A járás tanulmányi átlagered­ménye 3,43. Kimagasló ered­ményt értek el Bekölcén, ahol 3,75, Szarvaskőn, ahol 3,76 és Tarnaszentm ári án, ahol 4,14 század az iskola átlag­eredménye. — JÓ ÜTEMBEN halad az egri baromfikeltető építése. A megyei AGROKER az első ne­gyedévre esedékes 24 tízezres keltetőgépet hamarosan leszál­lítja a keltetőállomásra. — 297 OLVASÓJA volt az elmúlt évben a gyöngyösha­lászi községi könyvtárnak. Halászon évről évre növek-1 szik a könyvállomány, az ol- j vasók száma és a kikölcsön­zött könyvek forgalma is. j Mióta a községi tanács a könyvtár gazdája, a kiköl­csönzött kötetek száma majd- , nem megduplázódott: 4221- j röl közel 8000-re emelkedett. I — A HATVANI járásban tegnap lcezdődött a mezőgaz- \ dasági könyvhónap. Délelőtt 10 órakor nyitották meg a járási tanács nagytermében a könyv­nap esemény-sorozatát. A meg­nyitó ünnepségen beszédet mondott Tordayné Péter Erzsé­bet, az Országos Mezőgazdasá­gi Könyvtár munkatársa és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyik előadója. — 1961. SZEPTEMBER 1- től a mai napig 298 ismeret- terjesztő előadást tartottak j az egri járásban. Az előadá­sok tematikája felölelte a legfontosabb pedagógiai, egészségügyi, agronómiái, műszaki, irodalmi problémá­kat. Főleg a mezőgazdasági tárgyú előadások iránt volt nagy az érdeklődés: ilyet 94- et tartottak a járásban. — A SARUDI Általános Is­kola felújítására ebben az év­ben kerül sor. A megyei ta­nács ISO ezer forintot terve- j zett a munkák elvégzésére. műsort. Egerben este 7 órakor: Párizsi vendég (Szelvény-bérlet) Füzesabonyban este 7 orakor: A világ legszebb szerelme üükkszentmártonban este 7 ó: Dodi végén már 12 ezer munka­társsal és 52 millió dolláros költségvetéssel dolgozott; Do­novan tábornok — népszerű nevén: Vad Bili — emberei időközben némi tapasztalatot szereztek, több-kevesebb siker­rel működtek közre a rájuk bízott feladatok megoldásában. Igyekeztek például megakadá­lyozni az amerikai tőkeérde­keltségekhez tartozó üzemek bombázását, lépéseket tettek egy esetleges amerikai—náci különbéke megkötésére, meg­szerezték a kelet-európai or­szágokban működő fasiszta ügynökök névsorát. Truman elnök — a második világháborúból származó ko­moly tanulságok következmé­nyeképpen — mégis feloszlatta 1945. szeptemberében az OSS-t. Többen azt javasolták, hogy helyette olyan központosított felderítő szolgálatot hozzanak létre, amely önhatalmúlag ren­delkezne ebben a tevékenységi szférában. Főként a haditenge­részet képviselőinek ellenállá­sa miatt, végül is egy kompro­misszumos megoldás született. Truman 1946. január 22-én egy speciális rendelettel megalakí­totta a Központi Hírszerző Cso­portot (ennek főként ellenőrző szervezetnek kellett volna len­nie, amely egybehangolja a meglevő ügynökségek munká­ját). Étiből alakult aztán — I; Az első világháború végén katonai hírszerzéssel csupán két tiszt és két hivatalnok fog­lalkozott az Észak-amerikai Egyesült Államokban. Bár az USA tevékenyen kivette részét a fiatal szovjet állam elleni in­tervencióból, szervezett kém­hálózata még a háború végén sem volt. A híreket egy-egy alkalomszerűen megbízott ügy­nök szállította. A két világháború közti idő­szakban viszont gomba módra szaporodtak el a különböző kémszervezetek, de munkáju­kat senki sem hangolta egybe, s így az információk elsikkad­tak az egyes minisztériumok vagy katonai parancsnokságok bürokratikus gépezetében. A legjellemzőbb példa erre a ja­pán fasiszták Pearl Harbour-i j támadása az Egyesült Államok csendes-óceáni flottája ellen, j Egyes amerikai felderítőszer­vek ugyan tudomást szereztek a készülő japán támadásról, de a hír — az együttműködés tel­lj es hiánya miatt — csak a be- | következett ténnyel egy időben I jutott az illetékesek kezébe. Elekor alakították meg az : OSS-t (Office of Strategic Ser­vice), és feladatává tették „a j stratégiai értesülések gyűjté­sét, elemzését, különleges fel­iadatok előkészítését és végre- l'hajtását”. A'z-QSS a háború

Next

/
Thumbnails
Contents