Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-20 / 42. szám
2 NÉPÚJSÁG 1963. február 20., kedd A két t*enc3szer békés egymás inellett élésének lehetősége Konzultáció tóak. S ha kialakul a szocialista országok, a gazdaságilag elmaradott, független államok és a nyugati féltekén élő népek harcos, antiimperialista összefogása, a világbéke fenntartása biztosítva van. liar a különböző társa- u dalmi rendszerek békés egymás mellett élésének biztosítására nagyok a lehetőségeink, de vannak még a világon háborúakarnokok, akik az új világháború kirobbantásán fáradoznak. Mindenekelőtt a monopolburzsoázia, különösen az a része, amely közvetlen kapcsolatban van a hadiiparral. A fegyvereket gyártó cégek és vállalatok tulajdonosai, s a reakciós katonai kaszt törekszik a háború kirobbantá- sára s akadályozza a békés viszonyok megszilárdulását. Ezeknek a köröknek létérdeke a fegyverkezés, a háború. Ezért mesterségesen szítják a nemzetközi feszültséget, hogy alapot nyerjenek a fegyverkezési hajsza fokozására. Ok akadályozzák a berlini kérdés pozitív megoldását, a laoszi helyzet rendezését, beavatkoznak a kongói nép belügyeibe, veszélyeztetik a kubai szocialista forradalmat, stb. Újabb és újabb konfliktusokat robbantanak ki, s így próbálják az emberiséget a világháború felé sodorni. Mivel nagy gazdasági erejük mellett a politikai hatalmat, a tőkés államok egész gépezetét a kezükben tartják, még képesek komolyan veszélyeztetni a világ békét. Ezért nagyfokú éberségre van szükség. Erősíteni kell r. szocializmus és a béke erőinek az összefogását, le kell lepleznünk az imperializmus minden próbálkozását. S amíg az általános és teljes leszerelés jelszava meg nem valósul, a szocializmus olyan katonai, nukleáris túlsúlyát kell biztosítani, amely elveszi a kalandorok kedvét a provokációk és összetűzések szervezésétől. A jelenlegi helyzet elem- zése alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a szocializmus és a kapitalizmus, a béke és a háború erőinek tartós, hosszú és szívós harcára kell számítanunk. A szocializmus külpolitikai vonala, — amely a világ béke fenntartására irányul — csak az imperializmus háborús irányításának a háttérbe szorulásával győzhet. S mivel a nemzetközi helyzet alakulásának az a fő iránya, hogy az imperializmus szerepe és befolyása csökken, s korunk uralkodó, meghatározó tényezőjévé a szocializmus válik, — minden reményünk megvan arra, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélésének elve teljesen megszilárdul a nemzetközi kapcsolatokban. Lipkovics Károly, az MSZP Pártfőiskola tanára A modern tömegpusztító fegyverek felfedezésével egy harmadik világháború beláthatatlan következményekkel járna. Elpusztulna az évszázadok hosszú során kialakult civilizáció jelentékeny része. Az atom- és hidrogénbomba bevetése egész városokat, iparvidékeket, sőt országokat tenne a földdel egyenlővé. S ami ennél is fájdalmasabb: a nukleáris háború az emberek százmillióit pusztítaná el. E veszélyt felismerve a kommunista és munkáspártok, a szocialista tábor országai — ugyanúgy mint a múltban — jelenleg is a háború elhárítására törekednek. Igaz, a világon még sok megoldatlan probléma van, amelyek, ha elmérgesednek, háborús góccá válhatnak. De manapság már megvan a lehetősége annak, hogy ezeket a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. Nincs a szocialista és tőkés országok között egyetlen olyan probléma sem, amelynek a rendezéséhez háborúra lenne szükség. Nincs egyetlen vitatott kérdés sem, amelyet ne lehetne békés tárgyalások útján megoldani. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szocializmus világméretekben fölénybe került az imperializmussal szemben, s egyre inkább a nemzetközi élet fő tényezőjévé válik. A szocializmus erejének, hatalmának és befolyásának növekedése pedig egyet jelent a béke erőinek a gyarapodásával. Ma már a szocialista országok gyakorolják a legnagyobb hatást a nemzetközi életre, s ezért érthető, hogy a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására egyre nagyobb lehetőség nyílik. A «zocialisla országokban n nem léteznek háborúban érdekelt osztályok és társadalmi rétegek. Nincsenek hódító szándékaik, nem tartanak igényt idegen területekre. LcgfőbU feladatuk: a szocializmus, a kommunizmus építése. Éppen ezért minden szocialista ország, amely szilárdan a marxizmus—leninizmus talaján áll, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati realizálására törekszik. De ez nem zárja ki, sőt feltételezi az imperialista és szocialista államok közötti osztályharcot. Ez az együttélés az osztályharc sajátos megnyilvánulási formája világméretekben. Ez a harc politikai, ideológiai és gazdasági téren folyik. A jelenlegi helyzetre az a jellemző, hogy a gazdasági harc szerepe rendkívül megnövekedett A két rendszer között folyó gazdasági harcnak világ- történelmi jelentősége van. E verseny során a világ dolgozói feleletet kapnak arra a kérdésre, hogy melyik rendszer kerül fölénybe az emberi tevékenység legfontosabb szférájában az anyagi termelésben, melyik tudja jobban kielégíteni a dolgozó milliók anyagi és szellemi szükségleteit A két rendszer gazdasági versenyének kimenetelére döntő hatással lesz a kommunizmus alapjainak lerakása a Szovjetunióban. S az csak természetes, hogy a kommunizmus építésének a sikerei a Szovjetunióban, az egész szocialista tábor gazdasági túlsúlyának kialakulása az imperializmussal szemben, messzemenő hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére. A szocializmus gazdasági győzelmei szilárdítják a békés viszonyokat a nemzetközi küzdőtéren, növelik a beütés egy- Imás mellett élés realitását. PÁRIZS (MTI): Az elmúlt hét végén Oránban, Algírban, Constantine-ban és Algéria más városaiban példátlan méreteket öltött az OAS terrorja. Hivatalos jelentések szerint 48 halálos és nyolcvannál több súlyos sebesült áldozata volt két nap alatt a merényleteknek. Oránban a rendőrség belelőtt az OAS gyilkos merényletei miatt tüntető algériaiakba. A rendőrsortűz következtében két arab meghalt, hét pedig megsebesült. Ugyancsak Oránban holtan találták meg Kad- dari degaulleista parlamenti képviselőt, Tiaret város arab polgármesterét, akit pénteken elrabolt az OÁS. A képviselőt tarkón lőtték. Algírban is, Oránban is több bankot raboltak ki a fasiszta terroristák. Bonéban egy raktárból nagyobb mennyiségű rádióleadó- és vevőkészüléket loptak el. Philippeviile kikötőjében, ahonnan az Algériából Franciaországba vezényelt csapatokat indítják útnak, az OAS több plasztikbombával használhatatlanná tette a kikötő berendezését. Párizsban a belügyminiszter továbbra is távol akarja tartani a tömegeket az OAS elleni harctól és az Algériában is teljesen hatástalannak bizonyult utcai igazoltatásokkal igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a rendőrség szívügyétek tekinti a merénylők ártalNyina Hniseseva beszéde az Egyesült illanok rádiéhallgatélboz Háboms hisztériakeltés az Egyesült Áliamokhan áll, de van védelem a rakétákkal és az atombombákkal szemben. „Meg kell akadályozni a háború kirobbantását. Erre a szigorúan nemzetközileg ellenőrzött általános leszerelés adja meg a lehetőségeket.” A szovjet miniszterelnök felesége kifejezte azt az óhaját, hogy a tizennyolcas leszerelési bizottság a kormányfők, illetve államfők részvételével kezdje meg Genfben munkáját. A kormányfőknek, illetve államfőknek kell megadniok a helyes irányt a bizottság egész további munkájához, gondoskodniok kell arról, hogy e munka az általános és teljes leszereléshez vezető úton haladjon. Nyina Hruscsova emlékeztetett a szovjet kormánynak arra a felhívására, hogy az atombombákat, a többi egyéb fegyverrel együtt az óceán fenekére kell süllyeszteni és békés dolgokkal foglalkozva, fegyverek nélkül, jó szomszédok módjára kell élni. (MTI) hogy vannak más országok, amelyek nem kevésbé félelmetes fegyverekkel rendelkeznek, és amelyek a béke vártáján állva, készek megakadályozni az új háború kirobbantását”. A Szovjetunió kormánya megállapítja, hogy a Szovjetunió „keményen elítéli a Ku- ba-ellenes agresszív terveket”. Hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió tudja, hol és mely országok körül milyen külföldi támaszpontok vannak elhelyezve. ,,Ila az Egyesült Á.llamok kormánya fenyegeti Kubát, akkor le kell vonnia a következtetést azokra az országokra vonatkozólag, amelyeknek területén az Amerikai Egyesült Államok katonai támaszpontjai vannak. Az Egyesült Államokban egyesek az „erő helyzetéből” folytatott politikára helyezik a hangsúlyt, folytatják a kardesörtetést, a békeszerető államok elleni fenyegetőzést. Ennek a bunkónak azonban két vége van. Ha az Egyesült Államok megragadja az egyik végét, akkor más államok meg megragadhatják a másikat és azok ellen az erők ellen fordíthatják, amelyeket az Egyesült Államok a Szovjetunió és más békeszerető országok fenyegetésére akar felhasználni”, (MTI) pítja, hogy a Kubának az AÁSZ-ból való kizárására vonatkozó határozat kierőszakolásával „az Egyesült Államok csak azt bizonyította, hogy számára az A ÁSZ nem az ENSZ regionális szervezete, hanem a valóságban még egy zárt katonai, politikai tömb, amely élével a latin-amerikai népek nemzeti felszabadító küzdelme ellen irányul”. Emlékeztetve az Egyesült Államok más országok bei- ügyeibe való durva beavatkozásának lényeire, a szovjet kormány hangsúlyozza: „Nem Kuba próbálja exportálni a forradalmat az Egyesült Államokba, vagy valamely más országba, hanem az Egyesült Államok exportálja az ellenforradalmat Kubába, és próbál cinkosokat találni ehhez a latin-amerikai országok között”. A szovjet kormány kijelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya igen süppedős talajra lép, ha jogot formál magának agressziót szervezni és indítani más ország ellen. „Az Amerikai Egyesült Államok, mint ismeretes, nem rendelkezik olyan katonai hatalommal, amely lehetővé tenne számára, hogy feltételeket diktáljon más országoknak”. „Az amerikai államférfiaknak figyelembe kell venniük és nem szabad elfelejteniük, MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunió kormánya vasárnap nyilatkozatban jelentette ki, hogy „a Szovjetunió síkra- száilt és továbbra is síkraszáll a kubai népnek és igazságos harcának védelmében, s amint eddig, továbbra is segítséget nyújt neki”. A szovjet kormány jóváhagyta Nyilát a Hruscsov nyilatkozatát arról, hogy a Kubai Köztársaság mindig számíthat a szovjet nép segítségére és támogatására. „A szovjet kormánynak a népi Kuba ellenségeihez intézett ismert figyelmeztetései ma is érvényben vannak”. A Szovjetunió kormányának nyilatkozata hangoztatja, hogy „az Egyesült Államok Kubával szembeni politikája súlyosan veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát”. „A Punta Del Esle-i értekezletet — hangsúlyozza a nyilatkozat — sajátos ítélőszéknek szánták a forradalmi Kuba ellen és prológusnak az ellene intézendő újabb agressziós cselekmények elé”. „A Punta Del Esíe-i értekezlet ismét megmutatta, mennyire semmibe veszi az Egyesült Államok kormánya a nemzetközi jog alapvető előírását, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányénak elveit és céljait”. A szovjet kormány megállási Szovjetunió továbbra is síkraszáll a kubai nép igazságos harcának védelmében A szovjet kormány nyilatkoznia Algériában tovább dühöng az OAS terrorja kás szakszervezet üdülőjében két személy sebesült meg a robbanásnál. A rendőrség egyetlen merénylet tettesét sem fogta el. Az OAS és egyes katonai körök közötti cinkosságra, együttműködésre vall az a vakmerő merénylet is, amelyet vasárnap követett el a fasiszta szervezet egyik terrorista bandája a párizsi Val-De-Gre- ce katonai kórházban. Nég'-r. vagy öt géppisztolyos merénylő bejutott a kórház egyik „erősen őrzött” épületébe és be akart hatolni, egy algériai tisztviselő szobájába, akit néhány napja szállítottak át Algírból, ahol az OAS merénylői súlyosan megsebesítették. A kórházi szoba előtt álló csendőr és a merénylők között tűzharcra került sor. A csendőr és két merénylő megsebesült. A többi banditának sikerült megszöknie. A katonai hatóságok lezárták a kórházat és a példátlan merénylet körülményeit teljes homály fedi. (MTI) matlanná tételét. Mig eddig csak éjszaka kutatták át az autókat, most már napközben is megmotozzák a párizsi járókelőket, a háziasszonyok piaci kosarában kutatnak plasztikbombák után (?). Ugyanakkor a párizsi Santé-foghézból szombaton szabadon bocsátottak négy fiatalembert, akik ellen bűnügyi eljárás folyik a legutóbbi bombamerényletekkel kapcsolatban. A rendőrség cinkos tétlenségével magyarázható, hogy az OAS négy nap alatt húsznál több plasztikbombát robbantott a fővárosban. A 12. kerületben 18 munkáscsaládot kellett kilakoltatni egy bérházból, amelyet a bombarobbanás félig rombadöntött. Szombatról vasárnapra virradó éjjel nyolc plasztikmerényletet követtek el, amelyeknél négy személy megsebesült. A 19. kerületben a Francia Kommunista Párt helyisége ellen irányult a fasiszták támadása. Párizs közelében, Baillot-ban, a fémműn___________m A Vietnam! Demokratikus Köztársaság I« ormán várnak nyilatkozata az Egyesült Államok dél-vietnami katonai agressziófáról Demokratikus Köztársaság kormánya kö’/eteli, hogy a vaashingtoni kormány haladéktalanul szüntesse be dél- vietnami fegyveres agresz- czióját, oszlassa fel a saigoni katonai parancsnokságát, von- ■ ja ki Dél-Vietnamból katonáit, katonai személyzetét, szállítsa el onnan fegyvereit és hadianyagát. Nyilatkozatában a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya felszólítja a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságot, teljesítse feladatát: biztosítsa a Dél-Vietnam- ra vonatkozó genfi egyezmények végrehajtását. Felkéri az 1954-ben Indokína kérdésében lezajlott genfi értekezlet elnökeit és részvevőit, dolgozzanak ki sürgősen hatékony intézkedéseket az amerikai kormány dél-vietnami fegyveres agresz- sziójának megszüntetésére. (MTI) nány tiltakozása cia légierő két gépe behatolt a marokkói Oujda fölé. A marokkói kormány tiltakozásában „kirívó agressziónak” minősítette a francia katonai repülőgépek bereoülését. (MTI) HANOI (TASZSZ): A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya — mint a Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti — nyilatkozatot adott ki, amely rámutat arra, hogy az Egyesült Államok dél-vietnami katonai agressziója közvetlenül veszélyezteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság biztonságát, a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni békét. A Kennedy-kormány a Ngo Dinh Diem-rendszer bukásától tartva — mutat rá a nyilatkozat — az utóbbi időkben fokozta agresszióját, amerikai csapatokat és korszerű fegyvereket küldött Dél-Vietnamba, Saigonban pedig amerikai katonai parancsnokságot létesített. A nyilatkozat hansúlyozza, hogy e cselekményekért a washingtoni kormányra hárul a teljés felelősség. A Vietnami A marokkói kon PÁRIZS (TASZSZ): Az AFP rabaü tudósítójának jelentése szerint a marokkói kormány tiltakozását jelentette be a francia kormánynál amiatt, bog/ vasárnap délelőtt a franfegyvert süllyesszenek az óceánba. Nyina Hruscsova hangsúlyozta, hogy a szovjet nép nem akar háborút viselni az amerikai nép ellen, hanem barátkozni, kereskedni kíván vele, olyan kapcsolatokat szeretne, mint aminők a két nép között Roosevelt elnök idején álltak fenn, aki a Szovjetunió és ez Egyesült Államok baráti viszonyában látta a világbéke fenntartásának alapját. Nyina Hruscsova elmondotta, hogy az amerikai nőket nagymértékben foglalkoztatja napjaink fő kérdése, az a probléma, hogyan lehetne megakadályozni a háborút és megszilárdítani a békét, elhárítani egy pusztító nukleáris háború kitörését. Ezeket az aggodalmaikat a szovjet kormányfő feleségéhez intézett leveleikben juttatták kifejezésre. Válaszában Hruscsov asz- szony rámutatott arra, hogy a háború veszélye valóban fennMOSZKVAiTASZSZ): Nyina Hruscsova, a szovjet kormányfő felesége, a moszkvai rádióban beszédet mondott az Egyesült Államok rádióhallgatói számára. Mint a Szovjet—Amerikai Kapcsolatok Intézetének alelnöke, fordult az amerikai hallgatókhoz. Sürgette, hogy a béke minden őszinte híve, köztük minden ország asszonyai, fogjanak össze a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és harcólják ki, hogy minden — kilenc kormányszervnek köztük a földművelésügyi, a egészségügyi, az oktatásügy minisztériumnak tervet kel kidolgoznia az ország készült ségi állapotba helyezésére, va lamely rendkívüli helyzet ki alakítása, egyebek között a Egyesült Államokat érő nuk Ieáris támadás esetéi«, (MTI) NEW YORK (TASZSZ): Kennedy amerikai elnök adminisztratív utasításokat írt alá, amelyek egész sor kormányszervet bíznak meg az országnak a rendkívüli helyzetre történő előkészítésével. Az utasítások értelmében — Jelenti az UPI Washingtonból i 13 ár a béke fenntartásáLr nak legkövetkezetesebb i hívei a szocialista országok, a ■ kommunista pártok, de ezek az erők nincsenek egyedül a békéért folyó harcban. Számos ország, politikai párt, vagy irányzat, melyeknek idegen a kommunizmus eszméje, amelyek talán nem szimpatizálnak a szocializmussal, de a világbéke fenntartása alapvető érdekük. A békéért szállnak síkra többségükben a gyarmati elnyomás alól nemrég felszabadult országok is. Bár ezek az államok gazdaságilag még gyengén fejlettek, de nagy erkölcsi és politikai erőt képviselnek, s növekvő nemzetközi tekintélyük alapján a világbéke fenntartásának már ma is aktív tényezői. Ezek az országok már nem „politikai fehér foltok” a térképen, nem az imperializmus támaszai. Éppen ezért megvan annak a lehetősége, hogy a szocialista államok összefogjanak a semleges, független országokkal a béke megőrzéséért, az imperializmus ellen. A békés nemzetközi kapcsolatok kialakításáért vívott harcban nagy szerep hárul a tőkés államok dolgozóira is. Az USA, Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, s a többi tőkés állam dolgozói közvetlen nyomást gyakorolhatnak saját kormányukra a béke fenntartása érdekében. Sok tekintetben a nyugati országok népeinek szervezettségétől, politikai érettségétől, tevékenységétől, s az imperializmus elleni harcuk méreteitől függ, hogy sikerül-e a világbékét fenntartani. figyelembe kell vennünk, L hogy a néptömegek befolyása a politikára még az Imperialista országokban is megnövekedett. Az emberiség nagy sorskérdéseinek eldöntésében a néptömegek mindig nagy szerepet játszottak, de napjainkban ugrásszerűen nőtt hatásuk a társadalmi élet minden területén. A tegnap még ^passzív, a politikától távoleső rétegek is élénken érdeklődnek a világ égető problémái iránt. Különösen a haditechnika fejlődése — amely korábban nem ismert tömeg- pusztító fegyverele előállításához vezetett — arra ösztönzi a néptömegsket, hogy aktív harcot folytassanak a háború és annak értelmi szerzője, az imperializmus ellen. A tőkés országokban bizonyos pozitív, politikai erjedés van kibontakozóban, amelynek az a lényege, hogy a dolgozók leg- öntudatosabb rétegei egyre szervezettebben, harcosabban és merészebben lépnek fel a háborúra törekvő monopolista és militarista erőkkel szemben. Olaszország, Franciaország és más államok népeinek antiimperialista mozgalmai reménytkeltőek és bizta-
