Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

f nípcjsíc; IMS. január Sí., szombat / flktivaiifést tartottak Egerben a falusi kulturális munkáról Folytatás tu 1. oldalról) csak hogy a szervezésben nem segítenek, de távol maradnak különböző foglalkozásoktól is. 196.2. január 10-ig megyénk­ben 41 tsz-akadémia indult be. Egy-egy akadémián a hallga­tók létszáma általában 30 és 120 fő között ingadozik. Azo­kon a helyeken, ahol a párt- és tanács vb, valamint a tsz-ve- zetők maguk is részt vesznek az akadémia munkájában és annak szervezésében, ahol a népművelési munkának már jó hagyományai vannak, ott igen eredményesen működnek a tsz-akadémiák, nincs lemor­zsolódás, sőt, helyenként nő a létszám. Szihálmon például a meg­nyitó előadáson 69 fő vett részt. A létszám azóta állandó­an emelkedik, s átlagosan egy alkalommal 80 hallgató vesz részt. Ostoroson 10 előadást tartottak meg, a tíz előadáson átlag 98-an vettek részt. Természetesen, ellentétes példákat is találunk: Felsőtárkányban például el­lenőrzésünk idején 9 fő, Erken 14 fő, Gyöngyösorosziban 16 fő vett részt az előadásokon. E hiányosságok ellenére is megállapítható, hogy a tsz- akadémiák az egyéb ismeret- terjesztő formákhoz képest nagymértékű előrehaladást, előrelépést jelentenek. Meg­mutatkozik ez abban, hogy va­lamennyi tsz-akadémia gondo­san ,«sa»#ezett. A hallgatók előre {beiratkoztak, a hallga- tc'inyilvántartást, jelenléti ra?rot vezetnek. Valamennyi tsz-akadémia előre elkészített, átgondolt tematikával működik. A tematikák általá­ban figyelembe veszik az adott község gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezetek helyze­tét, a lakosság igényét és érdeklődését. Mindjárt meg •kell jegyeznünk, hogy ahol a tematika a község - lakosságá­nak érdeklődésére épül, ott nagyobb a látogatottság. Az akadémiák többségében első­sorban mezőgazdasági témák szerepelnek túlsúlyban, de sze­repelnek a közösségi élet, a helyes világnézet, az általános műveltség kialakítását elősegí­tő előadások is. Sajnos, néhány termelőszö­vetkezeti akadémia tematiká­jának összeállításakor nem gondoltak a termelőszövetke­zeti tagok meglevő szakmai ismereteire, vagy éppen lebe­csülték a hallgatók tudását. Az ismeretterjesztő munká­ban, különösen pedig a tsz- akadémiák foglalkozásain je­lentős fejlődés tapasztalható az egyes foglalkozások sokol­dalú megszervezését, a közölt anyag sokoldalú bemutatását illetően. Valamennyi előadást vita, vagy ankét követ, zömé­ben a foglalkozásokat filmvetí­tésekkel kapcsolják össze, de alkalmazzák a szemléltetés más formáit is, például táblai rajz, statisztika, növényvédő­szerek bemutatása, stb. Csak­nem valamennyi akadémián szerepel a szakkönyvek ismer­tetése, tapasztalatcsere-látoga­tás és kiállítás szervezése is. Ezek után Csicsai elvtárs az előadások szemléltetésével kapcsolatban felsorolt néhány jó példát olyan községekből, ahol versekkel, szépirodalmi szemelvényekkel és kérdés­feleletekkel színesítik az elő­adásokat. Szóba került a kes- kenyfilmtár is, amelyről meg­állapította az előadó, hogy ma még nem tudja ellátni az igé­nyeket. Részletesen foglalkozott az előadó a megyében működő különböző mezőgazdasági in­tézmények, tangazdaságok se­gítségével. Elmondotta, hogy ezek az intézmények nagyon sokat segítenek a mezőgazda- sági propaganda munkában, majd így folytatta: — Megyénk egyes községei­ben előfordul, hogy különböző anyagi természetű előnyöket juttatnak a tsz-akadémia elő­adásain részt vevő hallgatók­nak. Például Kaiban 0,1 mun­kaegység-jóváírást kapnak, stb. Meg teli jegyezni, hogy az akadémiai látogatottság bizto­sításának ez nem helyes mód­ja, mert nagyon sok közsé­günkben, ahol az anyagi érde­keltség ilyen formája nincs, gpép létszámmal működnek az akadémiák, például Erdőtelek. Kerecsend, Nagyfüged. Gyön­gyös, stb. Ezekben a községek­ben a tanács, a párt és a tsz vezetői kellő körűi tekintéssel, gonddal foglalkoznak az egyes előadások megszervezésével. Példát mutatnak megjelené­sükkel az akadémia hallgatói előtt, a felvetett próblémákra hozzáértéssel és kielégítően válaszolnak. A továbbiak során arról be­szélt az előadó, hogy az utóbbi időben megváltozott a helyi ta­nácsok vezetőinek szemlélete a népművelési munkával kap­csolatban. Elmondotta, hogy a végrehajtó bizottságok, járási tanácsok milyen nagy segítsé­get adnak ehhez a munkához. Ezután így folytatta: — Mint az eddigiekből is ki­tűnik, nagy jelentősége van mindannak a kulturális mun­kának, amely napjainkban fa­lun — a tsz-ek megszilárdítá­sáért, a nagyüzemi módon élni és érezni tudó tsz-paraszt- ság neveléséért folyik. Ezt a munkát a párt- és tanácsszer­vek irányításával a falun is már nagy számban fellelhető értelmiség vezeti. Megyénk­ben is több százra tehető azok­nak az agronómusoknak, ál­latorvosoknak a száma, akik felelősséggel, szabad idejük feláldozásával rendszeresen vállalkoznak elő­adások tartására, ankétok ve­zetésére és minden alkalmat megragadnak a korszerű mű­veltséggel rendelkező, szocia­lista szemléletű parasztság ki­alakítására. Ezt felismerve egyes járási párt- és tanácsi vb-k nagy gondot fordítanak a falusi értelmiség további ak­tivizálására. Különösen szép eredményeket tapasztalunk a füzesabonyi járásban, ahol a járási pártbizottság munka­társa, Zsámba elvtárs, a já­rási tanács vb-elnökhelyet- tese, Koncz elvtárs és a művelődésügyi osztály vezető­je, Danes elvtárs, együttesen meglátogatták a községeket, ankétokon beszélték meg a községben élő értelmiséggel a feladatokat. Ennek meg is van az eredménye, mert az értel­miségiek soha nem tapasztalt lelkesedéssel kapcsolódtak be az ismeretterjesztő munkába. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy megyénkben az is­meretterjesztő munkában döntően — annak ellenére, hogy a falusi értelmiség többi rétege is már megmozdult — még mindig a pedagógusokra jut a nagyobb feladat. 1961 őszén felmérést végeztünk a gyöngyösi járásban és azt ta­pasztaltuk, hogy a járás terü­letén az előző évadban mint­egy 800 ismerétterjesztő elő­adás 60 százalékát a pedagó­gusok tartották meg. Ezen be­lül a társadalomtudományi előadások 70 százalékát, a ter­mészettudományos előadások 35 százalékát tartották neve­lők. (Persze, még vannak köz­ségek, ahol a pedagógusok nem ilyen mértékben kapcso­lódtak be az ismeretterjesztő munkába.) Ez nagy jelentősé- ségű, mert az ismeretterjesztő munka vissza is hat a pedagó­gusok politikai, szakmai fejlő­désére. Ezáltal is közvetlenebb kapcsolatot tud teremteni az élettel, közelebb viszi az életet iskolai munkájukhoz. De ez a kölcsönhatás bizonyos mérté­kig érvényes a falun élő töb­bi értelmiségre is. Csak a köszönet és elisme­rés hangján lehet szólni Sípos Károly nagyfügedi párttitkár, Papp András nagyfügedi fő- agronómus, dr. Nagy Lajos nagyfügedi körzeti orvos, Er­délyi István tamamérai peda­gógus, Miklós Sándor tenki tsz-elnök, Tóth Rudolf gyön- gyösoroszi agronómus, Jáger Gero ostorosi tsz-agronómus, Rédei Miklós ostorosi pedagó­gus, Gáspár László egri szak­iskolai tanár, dr. Molnár Mi­hály gyöngyösi Hazafias Nép­front-titkár, a karácsondi és kömlői vb-elnökök, Dán Gyu­la karácsondi művelődési ott­hon igazgatója, Pócs Sándor recski népművelési ügyvezető és- még sok más pártfunkcio­nárius, vb-vezető, agronómus és pedagógus, orvos munkájá­ról. A továbbiak során arról szólt a művelődésügyi osztály vezetője, hogy lényegében ja­vult az utóbbi időben az isme­retterjesztő előadások színvo­nala, de még mindig varinak gyenge előadások, amelynek oka egyrészt, hogy az elöar|ú nem készül fel rendesen, más­részt pedig nem minden eset­ben szakember tartja az elő­adásokat. Ezután a kultúrmunka koordinációjáról beszélt. Arról, hogy ezen a te­rületen a községek nagy részé ben nincs nagy hiba, de még mindig találkozunk a munka összehangolásának hiányával, amely erősen gátolja a kulti- rális munka sikerét. Ezután a tsz-akadémiák és az ezüstka­lászos tanfolyamok kapcsola­táról beszélt. — Hátráltatja a termelőszö­vetkezeti akadém’ák munká­ját az a tény is, hogy népmű­velőink egy része nem látja világosan a tsz-akadémia fel­adatát. Ez egyrészt abban mutatkozik meg, hogy élesen szembeállítják a tsz-akadémi- át a szakoktatással, például az ezüstkalászos tanfolyam­mal, nem tudják elképzelni a két forma „békés egymás mel­lett élését”! Azt mondják, hogy ahol tsz-akadémia van, ott nincs szükség ezüstkalá­szos tanfolyamra, vagy fordít­va, az ezüstkalászos tanfolyam létezése eleve kizárja a tsz- akadémia szervezésének lehe­tőségét. Pedig a gyakorlat azt igazolja, hogy a két forma szé­pen megfér egymás mellett, sőt az egyik forma elősegítheti a másik forma sikerét, vagy eredményességét. A fogalom tisztázása céljá­ból még egyszer le kell szö­gezni, hogy az akadémiának nem feladata a szakképzés megoldása, de mindjárt azt is hozzá kell tennünk, hogy ez a forma nem zárja ki azt, hogy a tsz-tagság szélesebb rétegei részére szakmai ismereteket nyújtson. Helytelen volt tehát az a törekvés, hogy egyes he­lyeken a tsz-akadémia hallga­tóit az ezüstkalászos tanfolyam hallgatóiból kívánták kialakí­tani, mint ahogy helytelen volt az is, hogy az ezüstkalá­szos tanfolyam hallgatóit a termelőszövetkezeti akadémia hallgatóiból toborozták össze. Heves megye bármely köz­ségét vizsgálva — vélemé­nyünk szerint — nincsen egyetlen olyan település sem, ahol egy-egy tsz-akadémia és ezüstkalászos tanfolyam hall­gatóit, kellő szervezéssel ne lehetne biztosítani. Bár a mezőgazdasági propa­gandamunkát igen nagy gond­dal és kellő időben, körülte­kintéssel terveztük meg, még­sem sikerült még ebben az év­ben sem a kellő koordinációt a mezőgazdasági osztályokkal kialakítani. Az alapvető prob­léma abban van, hogy a mező" gazdasági osztályok rendsze­rint már akkor kezdik el sa­ját területükön a mezőgazda- sági propaganda szélesebb kö­rű előkészítését és megszerve­zését, amikor az egyéb népmű­velési munka már javában fo­lyik, a népművelési terveket tanácsüléseken, vagy vb-ülése- ken már jóváhagyták. Emiatt keresztbeszervezések, sok he­lyen a mezőgazdasági és mű­velődésügyi szervek között vi­ták, nézeteltérések fakadnak. Ennek egyik éles megnyilvá­nulása például az, hogy Hal- majugrán a november végén megszervezett' és beindított két termelőszövetkezeti akadé­miát a gyöngyösi járás mező- gazdasági osztályának egyik munkatársa december végén ezüstkalászos tanfolyammá szervezte át. De hasonló kez­deményezések másutt is elő­fordultak. A kellő koordinálás kialakítását biztosítja a me­gyei párt- és tanács-vb azon határozata, hogy augusztus 1- ig a mezőgazdasági osztályok­nak a művelődésügyi osztály- lyal közösen kell hozzáfogniuk az ismeretterjesztő munkála­tok előkészítéséhez. Ha az akadémia hallgatói­nak összetételét vizsgáljuk, előnyös változásról számolha­tunk be. Míg az elmúlt évek­ben a dolgozó paraszt asszo­nyokat, vagy leányokat csak különböző háztartási jellegű tanfolyamokra tudtuk beszer­vezni. addig ez évben igen szép számmal jelentkeztek ter­melőszövetkezeti akadémiákra és több helyen ok alkotják az akadémia hallgatóinak több­ségét. Szólni kell még arról is, hogy a községek éves prog­ramjai külön figyelmet fordí­tanak a falun élő fiatalok művelődésére, szórakozásra is. Ma már alig van olyan községünk, ahol többé-kevésbé felszerelt ter­melőszövetkezeti ifjúsági klub ne lenne, amelyeknek jelentős részét a községek, termelőszö­vetkezetek. KISZ-szervezetek saját erőből, némi állami tá­mogatással hoztak létre. A fiatalok igényeként mutatko­zik. hogy saját szervezeti éle­tükön belül több helyen ön­álló termelőszövetkezeti ifjú­sági akadémiákat hoztak létre, például Pélyen. Tarnamérán, és legalább 40 egyéb ifjúsági akadémia működik a megyé­ben. összegezésképpen megálla­píthatjuk, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalom kiteljese­dése óta ez az első év, amikor rendkívül széleskörűen, első­sorban a tsz-gkadémiákon ke­resztül eljutottunk a termelő- szövetkezetekben dolgozó pa­rasztság tömegeihez. Akadé­miáink és a mezőgazdasági is­meretterjesztés egyéb formái méglnkább a fejlődés, a szer­vezeti megalapozás stádiumá­ban van. Sok még a hiányos­ság, kevés a jól képzett elő­adók száma, nem • tudunk minden esetben korszerűen szemléltetni, nem használjuk fel eléggé a népművelés egyéb ágait, keyés az ismeretterjesz­tő film, a mezőgazdasági szak­könyv, és még nem mindenütt kapcsolódtak be teljes szám­ban a falun élő értelmiségiek. Mégis, azt kell mondanom, hogy a termelőszövetkezeti akadémiák működésük első két-három hónapjában a re­méltnél nagyobb számban és eredményesek dolgoznak. Ez évben már eddig is több alka­lommal végeztünk — de még végzünk — ellenőrzéseket az ismeretterjesztő munka sike­res előmozdítása érdekében. A mezőgazdasági ismeretterjesz­tő munka hatékonyságát kí­vánjuk elősegíteni azzal, hogy a népművelési tanácsadó ki­dolgozza a II. ötéves terv me­gyénkre vonatkozó mezőgaz­dasági célkitűzései alapján községenként, tájegységen­ként, hogy az ismeretterjesztő előadások hogyan segítsék elő a szakemberképzést. Ma a legfontosabb és legje­lentősebb feladat a termelő­szövetkezeti tagok, a falun élő lakosság politikai, szakmai és világnézeti műveltségének ki­alakítása, közösségi érzésének fejlesztése. A falun élő értel­miségiek ennek elősegítésével legtöbbet adhatnak a szocia­lista módon megszervezétt nagyüzem megszilárdításához. Nehéz, fáradságos, de feleme­lő és lelkesítő ez a munka, amelyet végzünk, amelynek folytatására kérünk minden­kit — fejezte be beszédét dr. Csicsai József, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője. (A hozzászólások ismerteté­sére vasárnapi lapszámunkban visszatérünk.) KrlesHiük kedves vendégeinket, hogy korszerűen berende­zett. és felszerelt zenés presszót nyitunk a „Pipa” féle italbolt helyén (Gyön­gyös, Vörös hadsereg u. 1.) SPORTPRESSZÓ néven Állandóan kapható: Krém­kávé, cukrászipari készít­mények, gesztenyepüré, gesztenyés készítmények, tejeskávé, kakaó, palacko­zott sörök, palackozott bo­rok, gin, whisky, likőr­különlegességek. Nyitva: Reggel 7 órától 22 óráig. II. osztályú árak. Választékos italok! Figyelmes, pontos felszolgálás! m Atka vidéki v. v. ■ iisaaisaaiBiaic Leopoldvilleben megemlékeztek Lumumba meggyilkolásának évforduló áról LEOPOLDVILLE (TASZSZ) A kongói főváros haladó közvéleményé csütörtökön megemlékezett Lumumba meggyilkolásának évforduló­járól. A reakció mindent elköve­tett, hogy megakadályozza a tömeges megnyilvánulásokat és gyűléseket. A Leopoldvll- le-i hatóságok külön rendeie- tet adtak ki, amely nemcsak a tömeggyűléseket tiltotta meg. hanem szigorú büntetést he­lyezett kilátásba minden olyan gyülekezésre, amelyben öt embernél többen vesznek részt. A lapok és a rádió azt ajánlotta a lakosságnak, hogy a késői órákban ne jelenjék meg a főváros utcáin, mert „terrorista elemek” és bűnö­zők után razziáznak. Leopold­ville afrikai negyedeiben a na­pokban „átfésülő műveletek’ kezdődtek. Helyi jól értesült körök szerint eddig körűibe» lül 800 ..gyanús személyt” tar­tóztattak le. A tények arra mutatnak, hogy a reakció az „átfésülő műveleteket” a hala­dó elemekkel való leszámolás­ra használta fel. A fentiek ellenére a kongói hazafiak megemlékeztek Lu­mumba és a kongói nép több más hű fia meggyilkolásának évfordulójáról. A kongói nem­zeti mozgalom vezetősége gyészülést tartott. Az afrikai negyedben több kisebb gyű­lést tartottak. Lumumba hívei karjukon gyászszalaggal je­lentek meg munkahelyükön. Mindez ékesen mutatja, hogy Lumumba eszméi kiirthatat- lanul élnek a kongói nép szí­vében. (MTI) Rusk amerikai külügyminiszter sajtóértekezlete WASHINGTON (REUTER—AP) Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint Rusk amerikai külügyminisz­ter csütörtökön Washington­ban sajtóértekezletet tartott, amelyen röviden körvonalazta az Egyesült Államok állás­pontját a főbb nemzetközi kérdésekben. Thompson amerikai nagykö­vet és Gromiko szovjet kül­ügyminiszter moszkvai megbe­széléseiről Rusk semmi érdem­legeset nem mondott. Kijelen­tette, hogy a nyugat-berlini kérdésben tartott megbeszélé­sek „nem jártak meglepeté­sekkel”, a szovjet külügymi­niszter ismét kifejtette kormá­nya ismeretes álláspontját. Röviden kitért Rusk a már­cius 14-én kezdődő kelet— nyugati leszerelési tárgyalá­sokra is. Jelezte, hogy e meg­beszéléseken nyilván az ellen­őrzés kérdésében várható nagy vita. Hozzáfűzte, hogy az értekezlet elején feltehetően, szó lesz a nukleáris kísérletek tilalmának kérdéséről is. A dominikai helyzetről a külügyminiszter nem nyilvání­tott véleményt, ugyanis amint mondotta — a dominikai probléma „óráról órára válto­zik”. Megjegyezte azonban, hogy az amerikai kormány­tisztviselők 'llandóan kapcso­latot tartanak fenn a különféle dominikai politikai csoportok vezetőivel. Rusk röviden kitért az ame­rikai államok szervezetének hétfőn kezdődő külügyminisz­teri értekezletére is, és kifejez­te reményét, hogy az értekez­let részvevői Kuba dien fog­lalnak állást. Végül a külügyminiszter rö­viden foglalkozott a laoszi, a kongói és a nyugat-iriáni kér­déssel és annak a reményének adott hangot, hogy az érdekelt felek mindhárom problémára megtalálják a megoldást. (MTI) Famagusta főpolgármestere tiltakozott az új ciprusi angol támaszpont építése ellen NICOSIA (TASZSZ): Ciprus lakosságát mélyen nyugtala­nítja a helyi sajtónak az a közleménye, hogy a szigeten angol rakéta támaszpontot kezdtek el építeni. Pugiurosz, Famagusta főpol­gármestere, sajtónyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy Cipru­son újabb angol támaszpontot létesítsenek. Kijelentette, hogy a Ciprus békeszerető népét veszélyeztető támaszpont épí­A LOTTÓ e heti nyerőszámai: 23, 28, 47, 50, 73. tése ellen mozgósítani kell a sziget lakosságát. Pugiurosz hangsúlyozta, hogy a ciprusi kormánynak nyíltan el kell ítélnie, hogy a nép akaratát semmibe véve, a sziget terüle­tét rakétatámaszpontok építé­sére használják fel. (MTI) ■ ■■■«■ -m* ■■■ A rendőrség felhívása A rendőrség felhívja azt 3 károsultat, akitől 1961, de­cember 23-án a Miskolc feié haladó vonaton csomagját el­lopták, hogy a megkerült tár­gyak átvétele végett jelent­kezzék személyesen vagy írás­ban a budapesti vasúti rend­őrkapitányságon (Budapest, V., Belgrád rakpart 5. szám. (MTI) A síkos, nyálkás út rengeteg gépjármű balesetet okoz! Az Állami Biztosítóhoz gyakran mennek be gépkocsi- tulajdonosok, hogy a síkos út következtében gépkocsijukban bekövetkezett törési, rongálási károkért kártérítést kérje­nek. Legtöbb esetben azonban a kár megtérítéséről nem lehet szó, mert a kötelező gépjárműszavatosság alapján nem a saját tulajdonban levő gépjárműben bekövetkező törési és rongálási károkat téríti meg a biztosító, hanem az idegen személyekben, illetve idegenek tulajdonában levő tárgyakban a gépjármű állal okozott, úgynevezett törvényes szavatossági károkat. Á saját tulajdonban levő gépjárműben bekövetkező törési károkért az önkéntesen köthető általános gépjármű- biztosítás alapján nyújt az Állami Biztosító kártérítést. Ez a biztosítás nemcsak a gépjármű törési és rongálási káraira nyújt fedezetet, hanem kiterjed a gépkocsi ellopá­sával kapcsolatos károkra és ezenkívül fedezetet nyújt a vezetőnek, valamint a bennülő személyeknek baleset­káraira, továbbá a gépkocsi tűzkáraira is. Ezen biztosítá­sok megköthetők az Állami Biztosító járási és városi fiókjainál.

Next

/
Thumbnails
Contents