Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

4 népújság 1962. január 18., csütörtök WMTüNK donyi Géza Színház művészé­nek, Proper—Merimée A mű­vésznő hintója című darabjá­ban az alkirály alakításáért. (Kiss Béla rajza.) — AZ EGERCSEHI Bánya­üzemben, az északi fővonal vágatában síneket fektetnek az erre közlekedő villamos- mozdony számára. — A MÁTRAI Ásványbánya felnémeti üzemében a nagyja­vítások ideje alatt és az ál­landó karbantartó javítások­ban is kiváló munkát végzett a Busák István vezetése alatt dolgozó malomjavító brigád. Rádió- és TV műsor JANUAR 18., CSÜTÖRTÖK: KOSSUTH-RADIO: 4.26: Rákóczi induló. 4.30: Hírek. Időjárásjelen­tés. 4.40—1.59: Vidáman — frissen! Zenés műsor. Közben: 6.35: Né­hány perc tudomány. 8.00: Műsor­ismertetés. Időjárásjelentés. 8.10: Operettrészletek. 8.55: Édes anya­nyelvűnk. 9.00: Prücsök. Mesejáték. 9.40: Balogh Elemér cimbalmozik. 10.00: Hírek. Lapszemle. Időjárás­jelentés. 10.10: Napirenden. 10.15: Zenekari muzsika. 11.00: Rádió­szabadegyetem. 11.25: Könnyűzene. 12.00: Déli harangszó. Hírek. Idő­járásjelentés. 12.15: Tánczene. 13.00: Ezüstkalászos szövetkezeti gazda­tanfolyam. 13.20: Egy falu — egy nóta. 14.00: Hegyi patakok. Nyiko- laj Tyihonov verseiből. 14.10: Zen- tai Anna és Rátonyi Róbert ope­rettdalokat énekel. 14.30: Emberek sorsáról döntenek. Riportműsor. 14.40: Tánczene. 15.00: Hírek. Köz­lemények. 15.08: Időjárásjelentés. 15.10: Könnyűzene. 15.30: Magvetés. Fiatal írók félórája. 16.00: Járóka Sándor népi zenekara játszik, Er­kel Lajosné énekel. 16.15: Lányok, asszonyok. 16.30: László Margit énekel, zongorán kísér Freymann Magda. 16.55: Műsorismertetés. — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 11.15: Szív küldi. 11.50: Moszkvai tudósí­tóink jegyzete. 18.00: Tánczene. — 18.45: Ifjú Figyelő. 19.05: Gluck Orfeusz. Háromfelvonásos opera. 22.00: Hírek. Időjárásjelentés. 22.15: A Magyar Rádió népi zenekara ját­szik. 22.50: Apácafőkötő, Boccaccio novellája. 23.00: Két vonósnégyes. 23.40: Ejfél előtt, éjfél után. Köz­ben: 24.00—0.10: Hírek. 0.30: Him­nusz. PETÖFI-RADIÖ: 5.50: Hírek. Idő­járásjelentés. 6.00: Reggeli zene. — 8.00—8.10: Hírek. Időjárásjelentés. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a stú­dióban. A szünetben: 14.55—15.20: Két elbeszélés. 15.50: Mursi Sámuel furulyázik. 16.00: Hírek. Időjárás- jelentés. 16.05: A külföldi sajtó ha­sábjairól. 16.15: Könnyűzene. 16.50: 1000 szó oroszul. 11.00: Amelita Galli-Curci és Tito Scliipa énekel. 11.30: Séta a külvárosban. 11.45: Fúvósindulók. 18.00: Hírek. Idő- iárásjelentés. 18.05: Mit olvassunk? 18.20: Heti hangversenykalauz. — 18.55: Zách Klára. Arany -János verse. 19.00: Hírek. Idő járás jelen­tés. 19.05: Zenés utazás Romániá­ban. 19.40: Ezüstkalászos szövetke­zeti gazdatanfolyam. 20.00: Bach: e-mol partita. 20.20: A műanyagok vasbetonja. 20.30: Előszóval — mu­zsikával. 23.00: Hírek. Idő járás je­lentés. 23.15: Műsorzárás. A TV MŰSORA: 11.30: Kisdobosok műsora. 18.00: Kisfilm. 18.20: Osztályfőnöki óra az r. a. osztályban. 18.45: Beszélges­sünk oroszul. 19.00: TV-híradó. — 19.15: Háromezer sziget országá­ban. Magyar kisfilm. 19.40: Cseh­szlovákia—Szovjetunió jégko­-ong-mérkőzés II.—III. harmadá­nak közvetítése Prágából. A szü­netben a jövő hét műsora. Kb: 21.10: Külföldi zeneművész a ka­mera előtt, Margaret Tynes éne­kel. 21.30: Vidám félóra „Egy bol­dog nyár Budapesten”. 21.55: Hírek. Á Tv-híradó ismétlése. A BRATISLAVAI TV MŰSORA: 9.30: Tv aktualitások és érdekes­ségek. 13.00: Nemzetközi női sí­verseny Bad-Gasteinből. 11.00: Mo­solygó ifjúság. 18.30: Orosz lecke, haladóknak. 18.55: Műsorismerte­tés. 19.00: Tv-újság. 19.30: Üj élet tártján. 20.00: A kaukázusi kréta- tor, közvetítés Brnóból. 21.30: Nép­szerű melódiák. 22.00: A nap vissz- jangja. A negyedik csigolya Nem tudom, illik-e legalább­is szégyenkeznem, hogy az Eu- | rópa Könyvkiadó „fül”-írója szerint neves finn író, Martti Larni nevével még eddig nem találkoztam. De ha illik, akkor csak egy mentségem van, hogy mint lelkes, de végeredmény­ben is átlagolvasó előtt, még j mindig meglehetősen ismeret­ben a kis népek, így a finn nép irodalma, néhány repre­zentánsát leszámítva. S hogy az irodalomban, a művészet- jben mennyire nincsenek kis és nagy népek, azt, ha nem is klasszikus formában, de meg­győző erővel példázza Martti Larni eddig egyetlen kezembe került könyve: A negyedik csigolya. A könyv, illetőleg írója méltán sorakozik fel ko­runk jelentős szatirikusai kö­zé, akik a gúny ostorával, a nevetés és kinevettetés eszkö­zeivel teremtenek olyan hősö­ket, akiknek elődeit visszave­zethetjük a búsképű lovagig, vagy még messzebb —, ha megformáltságuk sikerében nem is mindig, de az írói szán­dékban kétségkívül összeha- sonlíthatóan. A negyedik csigolya az utóbbi idők legmaróbb szatí­rája az „ígéret földjéről” Ame­rikáról... Arról az életformá­ról, amelynek kibontakozását már olyan mesteri módon leleplezte Dickens, amelyről volt egy-két jó szava többek között Marii; Twain-nek, de amelyet ennyire leplezetlenül — úgy érzem — nem muta­tott még meg író az úgyne­vezett humoros műfaj keretein belül. * A könyv hőse, az igazsá­gért harcoló és ezért állandóan pofonokat kapó Jerry Finn — egy finn újságíró —, megúnva a meddő harcot, kivándorol egy régi ismerőse hívására az „ígéret földjére” — az Észak­amerikai Egyesült Államokba. Kivándorol és a biznisz orszá­gában, ahol minden hatalom a pénz, számos kalandon keresz­tül megismerkedik ennek az országnak iga2á, ha szatiriku­sán el is túlzott arculatával. Kalandjai kiváló alkalmat nyújtanak az írónak, hogy rendre-sorra megmutassa, mit takar a sokat reklámozott amerikai szabadság, hogyan is néz ki a mindennél többre hir­detett amerikai életforma... Nemcsak általában van tisz­tában Martti Larni a társa­dalom, ha nem is mindenkor alapvető, de lényeges kérdé­seivel, de tisztában van az amerikai viszonyokkal is e kérdések vizsgálata tekinteté­ben. Mérhetetlen önzés és szé­leskörű átlagbutaság, a reklá­mok dömpingje, s a nyomor kilátástalansága, az iskolai ne­velés elveinek csődje — ez kí­séri Jerry Finn útját sok mu­latságos, de a mosolyt fakasztó szellemeskedés mélyén kegyet­len és riasztó valóságot árasz­tó kalandon keresztül. Jerry azon töpreng, hogy mi­nek a fogpaszta-reklám, ami­kor egy egész ország műfog­sort hord — lévén ez a divat. Jerry azon töpreng, hogy miért olyan „egységes” a női ideál, s töprengése közben férjül veszi őt egy ilyen „női ideál”. Jerry meghökkenve hallgat­ja a szemétben turkáló hobók aggodalmát a szegény, nyomo­rult Európáért. „Hallom, hogy Európában mostanában nagy a nyomor — jegyezte meg Dipsy... — Me­sélik, hogy még most is millió- számra pusztulnak éhen...” Mondja ezt az országutak vándora, a nyomornegyed sze­métdombján turkálva társai­val, akik között egyetemi ta­nár és a némafilmek egykori sztárja sorakozik a szemét­láda kincseiért. „Európában van már rádió? — kérdezte Joan... EGRI VÖRÖS CSILLAG 18-tól 24-ig: Délibáb minden mennyiségben EGRI BRODY 18— án: Gábor diák 19— 20-án: Utazik a cirkusz GYÖNGYÖSI PUSKIN 18—24: Jó utat. autóbusz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 18—19: Sorsok állomása 20— 21-én: Feltámadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG 18—23: Nem ér a nevem HATVANI KOSSUTH 18— 21: Az Ígéret földje HEVES 19— 21: Különös házasság PETERVASARA 20— 21: A Kobra-akció — Igazán? És autó meg mo­zi is?... Ezt a kérdést egynapos fe­lesége teszi fel Jerrynek, de voltaképpen az átlagamerikai „tájékozottságát” gúnyolja ki az író, akinek Finnország nyu­godtan ott lehet közvetlenül Korea mellett, örömmel elhisz mindent, csak hogy minél ke­vesebbet kelljen gondolkodni, mert a gondolkodás elveszi az időt a pénzszerzéstől. Gyilkos gúny, a még megle­vő és naiv illúziókkal való határozott leszámolás szándé­ka, kitűnő megelevenítő erő, könnyed, de sohasem öncélú szellemesség — ez jellemzi Martti Larni finn író új köny­vét. S olvasás közben óhatat­lanul szemem elé peregtek a filmkockák, az „Amerika egy francia szemével” című riport­filmből. A film, jellegénél és eszközeinél fogva, ha mé­lyebbre is hatolt a felszínnél, de a dolgok gyökeréig nem tudott lejutni. A finn író sem vállalkozott — nem tudott, vagy nem akart? —, hogy a társadalom alapvető kérdései között próbáljon legalábbis választ sejtetni... De a testet lemeztelenítette, a fekélyeket megmutatta, s a diagnózist ránk bízta... Nem nehéz meghozni e könyv alapján is a szükséges diagnózist! A fordítás Firon András igé­nyes munkája volt. (gyurkó) 19—21: A kicsi Egerben este 7 órakor: Juanita csókja (Bérletszünet) Tiszanánán este 7 órakor: A tisztességtudó utcalány — A művésznő hintója Baconodon este 7 órakor: Á lampionok ünnepe V FÜZESABONY 1962. JANUAR 18., CSÜTÖRTÖK: PIROSKA 115 évvel ezelőtt. 1847 januárjá­ban született NYIKOLAJ ZSUKOV- SZKIJ orosz repülőgéptervező, a repülés .hőskorában, ;,az orosz re­pülés atyja”. Fontos aerodinami­kai munkája: A repülés elméleti alapjai. 180 évvel ezelőtt; 1782. január 18-án született DANIEL WEBSTER amerikai államférfi, a magyar sza­badságharc ügyének nagy párt­fogója, aki előkészítette a diplo­máciai viszony felvételét a Batthyány-kormánnyal, majd a szabadságharc, bukása után az emigránsokat pártfogolta, Kossuth amerikai körútját támogatta. 120 évvel ezelőtt, 1842-ben ezen a napon született HUSZAR ADOLF szobrász, főműve a budapesti Deák-emlékmű, továbbá Petőfi és Eötvös Pesten levő szobra. 110 évvel ezelőtt, 1852-ben született CHOVAN KÄLMAN zongo­ra-pedagógus és zeneszerző, a zeneakadémián Erkel utódja^ 1891— 1916-ig a zongoratanár-képző vezető tanára volt. Számos zongo­raműve közül a pedagógiai jellegűek a legfontosabbak (Zongora- játék módszertana — 1892, Zongoraiskola — 1905) és azokat ma is használják. 35 évvel ezelőtt, 1927-ben halt meg OTTO WIENER német fizi­kus, aki felfedezte az álló fényhullámok létezését. 10 évvel ezelőtt. 1952-ben ezen a napon Tunéziában általános sztrájk tört ki a francia gyarmatosítók túlkapásai ellen. Nyikolaj Zsukovszkij FILM: Utazik a cirkusz Több hónapon át utazott \ India és Burma csodálatos tá­jain a csehszlovák cirkusz. Ha- j talmas Buddha-szobrok, gyö- j nyörű épületek váltják egymást \ az őserdő buja képeivel ebben a filmben, amelyet az egri Bródy Filmszínház mutat be január 19-én, 20-án, 23-án és 24-én. Az andornaktályai Búzák alász Tsz is nevezett az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Ebben rz évben ősszel ren- i dezik meg Budapesten a ha­gyományos Országos Mezőgaz­dasági Kiállítást, ahol a ter­melőszövetkezetek a legjobban } sikerült termékeiket állítják ki. | Erre a kiállításra a me­gyénkből már benevezett az andornaktályai Búzakalász Tsz is. Jellemző termékét, a fmom, kistályai rizlinget küldik el. Remélhetőleg, a kiállítás borversenyén szép helyezést érnek majd el. GUZt MIHÁLY-^21 KXROLV Ti-ti mintha a fiúba látott volna. Odament hozzá, meg­fogta kezét és halkan mond­ta: — Ne gondolkozz ezen, Mi­hály. Te katona vagy, tudod mit jelent a parancs! Amint utasítást kapok rá, azonnal közlöm veled, kitől kapom értesüléseimet. — Rendben van, Ti-tikém. Mindenesetre így is nagyon jó tudni, hogy van az erődben segítőtárs. Ide figyeli! Egy fél órán belül összeállítom a „szennyest”. Akkor ki tudod még vinni? — Kiviszem feltétlenül. Gazsó magára vette bő fe­hér köpenyét és előkereste a raktárkulcsot. Ti-ti pedig visszavitte az edényeket a konyhába. Mintegy fél óra múlva a lány kisietett a kapun. Az egyik őr megkérdezte. — Ne segítsek, kislány? Ti-ti megvetően nézett rá. A másik őr nevetett. — Ugyan, hagyd, ez nem szól hozzád, ha egy napig kö­nyörögsz neki, altkor sem. Egyébként én is szívesen se­gítenék. Sőt elvinném őt, ma­gát, bátyustól együtt... A másik őr elgondolkozva nézett a lány után. — Te, mondd — szólt társá­hoz —, ennek ki szabad men­nie? — Hát persze, te szamár — szólt nevetve a kérdezett. — Másfél év óta mindennap ki­ás bejár. — Es most, hogy életbelép­nek az új rendszabályok? — Hát... őrá vonatkozólag nem kaptunk semmiféle utasí­tást. Tehát marad minden a régiben ... — De... legalább a batyu­ját meg kellett volna nézni. A másik jóízűen felkaca­gott. — Csak nem gondolod, hogy légióst szöktet meg a batyu­ban? ... A másik elvörösödött és el- somfordált a még mindig ha- hotázó társától. * A tank csörgése lassult, az­tán a hatalmas páncelkolosz- szus megállt. A szállítmány parancsnoka hamarosan kiug­rott belőle, és a tank mellett várta meg, amíg a karaván felzárkózik. A tank után következő négy páncékocsi már megállt, s a katonák, amint látták, hogy a parancsnok az úttesten áll, szintén kiszálltak a helyük­ről. Megállt már a húsz te­herautó is, a sor végét pedig négy páncélkocsi zárta be. A páncélkocsik parancsno­kai odasiettek Courtie főhad­nagyhoz, a karaván parancs­nokához és kissé szorongva érdeklődtek. — Főhadnagy úr, miért áll­tunk meg? A főhadnagy nevetett. — Semmi, csupán cigaretta­szünetet tartunk. A többiek megdöbbenve néztek rá. Courtie még jobb kedvre derült. — 'No, mi az? Miért vannak így megdöbbenve? Cigaretta­szünetet tartunk, mi van eb­ben? — Cigarettázni, lőszeres-ko- csik mellett? — Eh, a lőszeres-kocsik hát­rébb vannak. De mi az? Csak nem félnek? Vagy attól tar­tanak, hogy miután kdszáll­— Ugyan. Az út jó részét már megtettük. Már csak 35 kilométer van hátra... Lassan a végállomáson, Bá-Kánban leszünk, és sehol semmi. Még egy puskát sem kellett elsüt­nünk útközben... Hogy én milyen peches ember vagyok! Jóformán semmiben nincs ré­szem... Lassan már egy fél éve vagyok itt, Távol-Kele­ten és még egyetlen kalan­dom sem akadt... Már nem tudok mit hazudni barátaim­nak, akik állandóan várják leveleimet... Sehol egy kis csetepaté, amerre én járok... Mintha direkt kikerülnének a tunk a kocsikból, lepuskáz­nak bennünket? Az egyik idősebb hadnagy halkan válaszolt. — Jobb lett volna megállás nélkül folytatni az utat. Csak akkor lehetünk nyugodtak, ha már átadtuk a szállítmányt... vietnamiak... Eh! Cigarettát szedett elő, s rá­gyújtott. A többiek felé for­dult, akik kelletlenül álltak körülötte. — Kérem, gyújtsanak rá önök is. Parancsoljanak. Néhányan vettek, mások hátrahúzódtak járműveikhez és az indulási parancsot vár­ták. Courtie a rádióshoz fordult. — Jelentsed colonel Simon­nak, hogy végcélunk, azaz Bá- Kán előtt 35 kilométernyire vagyunk. Utunk zavarmentes volt, támadás sehol nem ért bennünket. Az élelmiszert és a lőszert mindenütt lead túl:, már csak a Bá-Kán-i erőd tíz kocsi lő- és élelmiszere van nálunk. A rádiós eltűnt az egyik páncélköcsiban. A tisztek és altisztek zavartan, kelletlenül beszélgettek. Néhány perc múlva a rádi­ós jelentést tett a főhadnagy­nak. — Az őrnagy úr érdeklő­dött, miért álltunk meg soron kívül? — Es mit mondtál neki? — Azt, hogy műszaki hiba miatt kellett megállnunk, de pár perc alatt rendbetesszük a hibás motort... . — Marha! Miért nem mond­tad, hogy cigarettaszünetet tartunk. Félsz?... Nyugodtan megmondhattad volna... Co­urtie főhadnagy pihenőt ren­delt el... Bennszülötteknek nyoma sincs ... Ha pedig jön­nének, szétmorzsolja őket. A helyetteséhez fordult. — Hadnagy úr! Indulunk! Adjon parancsot a beszállás­ra. , -v Rövid vezényszavak hang­zottak el, aztán a tank feldü- börgött. A hatalmas zajban elveszett a gépkocsizúgás. * Alant szeszélyesen kanyar­góit az út. A szürke sáv elő- előbújt, megmutatta magát; pajkosan csinált egy-két ki­térőt, ábrándosán elkalando­zott, aztán észbekapott és egyenesen sietett tova, szinte elbújt az őserdő sűrűjében. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents