Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-16 / 12. szám

1962. január 16., kedd NEPÜJSAü 1 vezetők nyilatkoznak: Az 1962-es év az ötéves terv tükrében A jóváhagyott és elfogadott ötéves terv-törvény kimondja: „Hazánkban a második ötéves terv időszaka alatt be kell fe­jezni a szocializmus alapjai­nak a lerakását, és át kell tér­ni a fejlett szocialista társa­dalom felépítésére”. Gyöngyös politikai, állami és gazdasági vezetői előtt az a feladat áll, hogy ezt a célki­tűzést a városban maradék­talanul megvalósítsuk és meg­teremtsük azokat a politikai és gazdasági feltételeket, ame­lyek között kibontakozhat a város dolgozóinak alkotó tevé­kenysége. A továbbhaladás ér­dekében szükségesnek tartjuk, hogy röviden áttekintsük az 1961- es év eredményeit, hi­szen 1961-ben már megkezd­tük a terv végrehajtását. 1962- ben ezekre a politikai és gazdasági eredményekre kell támaszkodnunk, és az 1961-ben tapasztalható hiányosságokat kell elsősorban felszámolnunk. 1961-ben a város üzemeinek zöme, néhány üzemtől elte­kintve, termelési tervét telje­sítette és nyereséges volt. A párt* és az állami szervek által tett intézkedések a lemaradt üzemeknél is meg­szilárdította a felsőbb veze­tést, és megteremtettük a sze­mélyi feltételeit annak, hogy 1962-ben a vezetés színvonal^ tovább emelkedjék. 1961-ben üzemekben, hiva­talokban és intézményeknél az alapszervezetek vezetőségvá­lasztása során olyan politikai vezetők kerültek a vezetésbe, akik képesek lesznek megte­remteni a kapcsolatot a pár­ton kívüli dolgozókkal és gaz­dasági vezetőkkel. A Politikai Bizottság 1960. szeptemberi határozatának végrehajtása során a város üzemeinek műszaki gárdája egységesebb lett, és sikerült figyelmüket és érdeklődésüket a termelékenység fokozására irányítani. Fellendült üzemeinkben a szocialista brigádok verseny­mozgalma, és megnőtt a kez­deményezés készsége: nem­csak az egyszerű dolgozóknál, hanem a műszakiaknál is. Megnövekedett üzemeink dolgozóinál a tanulási vágy, ma már többszázan tanulnak a különböző esti iskolákban, hogy általános és szakmai mű­veltségüket emeljék. Üzeme­inkben a politikai munka kö­vetkeztében a hangulat állan­dó javuló tendenciát mutat, és megszilárdult a bizalom a párt és a kormány politikája iránt. Az 1961-es év a város me­zőgazdaságánál is alapvető fordulatot hozott. A több ezer, egyéni paraszt- gazdaság megszűnt és kiala­kultak a közös gazdaságok. Az elmúlt év folyamán általában megjavult a termelőszövetke­zetekben a gazdasági vezetés, javult a. politikai munka, ami elsősorban a pártszervezetek, a KISZ és a nőtanács meg­alakulásának, megszilárdításá­nak köszönhető. A politikai vezetők az üzemi dolgozók közül kerültek ki. Az elmúlt év folyamán ezek az elvtár­sak elnyerték a tagság bizal­mát, és komoly segítséget ad­tak a gazdasági vezetésnek. A termelőszövetkezetek termés- eredményei azt bizonyítják, hogy a munkafegyelem nagy­mértékben megszilárdult, és a termelési feltételek ' összeha­sonlíthatatlanul jobbak, mint 1961. tavaszán voltak. Fokozó­dott a parasztság termelési kedve is, bár megközelítőleg sem használtuk ki azokat a lehe­tőségeket, amiket a premizá­lás, s egyéb művelési lehető­ségek adtak. Még mindig igen nagy tartalékok vannak a csa­ládi művelés, valamint a csa­ládtagok bevonása terén is. A párt és a kormány politi­kája iránti bizalom megmutat­kozik abban a tényben, hogy a négy termelőszövetkezet sző­lőtermésének 98,6 százalékát adta a népgazdaság számára felvásárlás formájában. A ter­ven felüli teljesítés a négy termelőszövetkezet tagságának több mint kétmillió plusz be­vételt jelentett. Az elmúlt év folyamán a közös munka kö­zelebb hozta egymáshoz az azelőtt szétszórtan dolgozó családokat, és a brigádon be­lül megerősödött a kollektív­szellem. A legnagyobb változást ta­lán a tagság gondolkodásában lehet tapasztalni. Nagymér­a város üzeme hogy üzemeink is maximáli­san hozzájáruljanak a szocia­lizmus anyagi, technikai bá­zisának a megteremtéséhez. Ennek az érdekében a leg­tékben megnőtt az érdeklődés a tanulás iránt és a paraszt­akadémiák látogatottsága ko­moly méretű. Különösen meg­nőtt a női tagság érdeklődése a politikai és gazdasági kérdé­sek iránt, s ennek következté­ben a városi nőbizottság tevé­kenysége nyomán fellendült a nőmozgalom. Ha az elmúlt év eredmé­nyeit vizsgáljuk, akár ipari, akár mezőgazdasági vonalon, akkor azt látjuk, hogy meg­vannak a kedvező feltételek ahhoz, hogy 1962-ben mara­déktalanul végrehajtsuk a ^tervben kitűzött feladatokat. Az 1962-es év lebontott ter­ve alapján már kibontakoznak azok a beruházások, amelye­ket a város környékén hoznak létre. A párt-, állami és gazdasági szerveknek ebben az évben épp úgy, mint 1961-ben, há­rom fő területre kell a figyel­müket irányítaniuk. Első: inek termelése, messzebbmenően elő kell se­gíteni gazdasági vezetőinknek a műszakiak kezdeményezé­sét, hogy a legmodernebb technológiák kialakulhassa- i nak. Tovább kell fejleszteni azokat a kezdeményezéseket, amelyeket egyes üzemeink mór az üzem belső szervezésé­vel megkezdték és a pártszer­vezeteinknek, tömegszerveze­teinknek ehhez a munkához a legmesszebbmenő segítséget kell biztosítaniuk. Üzemeink­ben a munka alapvető vonal- vezetését a Politikai Bizottság 1960 szeptemberi határozatára kell építeni. A másik ilyen feladat: ter- 'uelőszövetkezeteink tóvá1-’ politikai, gazdasági megszilár­dítása. biztosítani a gazdasági vezetők politikai, szakmai to­vábbképzését, és állandósítani kell a tagság politikai tájé­koztatását a nyári munkaidő alatt is. Biztosítani kell, hogy a városban is uralkodóvá váljanak mezőgazdaság vona­lán a szocialista termelési vi­szonyok. A harmadik terület a kultu­rális forradalom kibontakozá­sát jelenti. Biztosítani1 kell, hogy a szocialista tudat kiala­kítása uralkodóvá váljon. En­nek érdekében a legmesszebb- menően kell támaszkodni a nő­tanács és a Hazafias Népfront munkájára, hiszen ez a két szervezet az, amelyiken ke­resztül a legkönnyebben el le­het jutni, elsősorban: a pa­raszti tömegekhez. A párt városi végrehajtó bi­zottsága alapvető feladatának tartja, hogy a Politikai Bizott­ság 1960 szeptemberi és a Po­litikai Bizottság ’ 1960 áprilisi határozatát megvalósítsa. Eh­hez a politikai, gazdasági ve­zetőknek minden segítséget megadunk. Alapvető fontossá­gúnak tartjuk, hogy a további eredmények forrását: a XXII. kongresszus anyagának' tanul­mányozását a város területén megkezdjük és annak szem­pontjait a mi sajátos viszo­nyainkra mindenütt alkalmaz­zuk. Molnár Gusztáv, az MSZMP gyöngyösi városi titkára. ... hogy az amerikai csi­pátok ma már nyíltan be­avatkoznak a dél-vietnami dzsungelháborúba. Amerikai tisztek és altisztek vezénylik a dél-vietnami fejvadászo­kat, akik amerikai fegyve­rekkel harcolnak a testvér • gyilkos háborúban. — Egyre kevesebb vietnami felett pa­rancsnokolnak, mert mint a j diemista hírforrások elárul- j ják, a hadsereg mind több j katonája dezertál, vagy átáll \ a felkelőkhöz. A halottakon és a sebesülteken kívül ma már a zászlajukat elhagyott katonákat is pótolni kell, er­re pedia nem jut elég „meg­bízható’’ dél-vietnami, pol gár. őket ,.helyettesítik” a dol­lárért mindenre kapható amerikai 'zsoldosok. — zár — Megkezdődtek a nevezések a 64, Országos Mezőgazdasági Kiállításra Kétévi szünet után az idén ismét megrendezik mezőgazda­ságunk eredményeinek hagyo­mányos seregszemléjét, az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tást és Vásárt. A megyei taná­csokhoz már megérkeztek az állami és szövetkezeti gazdasá­gokból az első nevezések. Eiffet-bevitel Az Eiffel-torony nemcsak Párizs egyik legismertebb, de egyik legjobban jövedelmező műemléke is. Évente általában 600 millió régi frank, vagyis 1,2 millió dollár gyűlik össze a borsos belépőjegyek árából. A látogatás úgy látszik a szomjúságot is fokozza, mert a második emeleten levő híres vendéglőben egy év alatt egy­millió palack bor fogyott. Az Egészségügyi Világszervezet évi jelentése Az Egészségügyi Világszer­vezet évi jelentéséből kiderül, hogy a világon jelenleg az összes megbetegedések közül a májsorvadás és a szifilisz elő­fordulása mutat leginkább emelkedő tendenciát. A túl­zott alkoholfogyasztás követ­keztében fellépő májsorvadá- sos halálesetek száma legerő­sebben Nyugat-Németország- ban, Ausztriában és Portugá­liában emelkedett. A májsor­vadásban meghalt személyek kétharmada férfi volt. A jelentés megállapítja, hogy a világszervezet 72 tagállamá­ban „nyugtalanító mértékben” elszaporodtak a nemibetegsé­gek. Dániában 1957-től 1960-ig 85 százalékkal emelkedett a szifiliszes megbetegedések szá­ma. Ugyanebben az időszak­ban az Egyesült Államokban 45, Angliában 30 és Kanadá­ban 19 százalék az emelkedés. Olaszországban 1960-ba.n ötször annyi szifilisz fordult elő, mint 1955-ben. — ENYHÍTENEK a zöldség­ellátási gondokon ebben az év­ben a hatvani Lenin Tsz tag­jai. Terveik szerint hétszáz holdon termelnek kertészeti növényeket, s csak paprika palántával hetven holdnyi te­rületet „népesítenek” majd be. A közös gazdaság tagjai rö­videsen megkezdik a meleg­házak készítését, ezenkívül a kertészet számára kijelölt te­rület több pontján próba­fúrásokat végeznek az öntözé­si lehetőségek felkutatására. jltSW' ... eltekintve né­hány problémától, a dolgok jól mennek — mondja az igazgató. Persze, a dolgok azért vannak, hogy jól menjenek. Elte­kintve néhány prob­lémától. Lényegte­len problémáktól. Mondjuk olyantól. hogy magas a selejt és alacsony a terme­lékenység. Vagy olyan lényegtelen problé­mától. hogy sok a, hiányzó és alacsony a technológiai fegye­lem. Vagy még ennél is lényegtelenebb problémától, 1 hogy nincs tervteljesítés, s letartóztatták a fő­raktárost és a, fő- könyvelőt. E néhány problé­mától eltekintve a dolgok jól ménnek ... Ha még egyszer meghallom ezt a szót: eltekintve — lövök. (-Ő) Egy autódaru gazdáját keresi Kérem, én mindig azt hal­lottam, hogy az autódarukat megbecsülik, mert kevesen vagyunk az országban és nagy szükség van ránk az építkezésen. Amíg tehettem, tíz—húsz ember helyett is dolgoztam. Igaz, mindig ha jszoltak, ha sürgős volt a munka. Aztán meg hetekig rám se néztek. Sajnálták tőlem a zsírt és az olajat, vagy azt a pár perces munkát? Megbetegedtem, összeroppantam. Nem tudom, hová akartak vinni, de még a nyár elején itthagytak Gyöngyösön, a Porlasztóbeál­lító Állomás előtt. Azóta a kutya sem törődik velem. Azaz, sajnos, legfeljebb ők. Szégyent hoznak rám. A pes­ti úton, naponta száz és száz járókelő, autós és buszon uta­zó halad el előttem. Sokan rám csodálkoznak, látom a szemekből, azt kérdik, hogy mit keresek itt. Mások már megszoktak, talán hiányoz­nék is nekik. De lehet ezt megszokni? A nyár óta itt tespedek, tétle­nül. Azok és fázom, minden tagomat a rozsda marja. Az elmúlt hetekben reményked­iern. Reménykedtem, hogy itt a leltározás ideje, majd csak észrevesznek, majd csak hiányzóm valakinek. De nem történt semmi. Itt a vég, ez a halál. Vágj* > talán elpusztult a gazdám? Nem, az nem lehet. Legfeljebb átszervezték, új nevet vett fel, vagy mit tu­dom én ... 'Ö, arra nem is merek gondolni, hogy a lel­tárt íróasztal mellett, a kar­tonokból csinálták. Ugye, ez nem létezik? Hiszen jelen­tette az igazgató és a főköny­velő, hogy a leltározást elő­készítették, kinevezték a fő- és alfcíelősöket, az ellenőr­zéshez gépkocsit igényeltek és sok túlórát el is számoltak. De én még mindig itt va­gyok — télvíz idején, egy szál takaró, leltári szám és miegymás nélkül. Hogy ki a gazdám? Nem, nem az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Ott már érdeklőd­tek, ők magukénak nem vál­lalnak. Kérem, aki ismeri gazdámat, értesítse a Nép­újságot, mert én már elpusz­tulok. F. L. Tud ez a Rendicsek ... Teljesül a karácsondi vasutasok régi kívánsága Azt tartja a szólás-mondás: Karácsondon és Adácson még a pap is vasutas, elmondja a misét és siet szolgálatba... Ez persze túlzás. Mert ha a pap nem is siet a szolgálatba, a két falu lakosságának nagy része igen. A karácsondiak és az adácsiak Hatvanban és Rákos rendezőpályaudvaron teljesítenek szolgálatot. Nagy távolságot utaznak tehát na­ponta, munkahelyükre és visz- sza. Míg az adácsiak hamar eljutnak az állomásra, a ka- rácsondiaknak két kilométeres utat kell megtenniük, hogy vonatra szállhassanak. A két kilométernyi gyaloglás nem valami kényelmes dolog. Hosszú időn keresztül a kará­csondiak nem is jártak gyalog, kerékpárral jutottak ki az ál­lomásra. De a kerékpárt nem tudták hova lerakni. Ha őri­zetlenül hagyták, rendszerint „gazdát cserélt”, ellopták... s még a jobbik esetnek számi-: tott, ha a rendőr noteszébe ke­rült az őrizetlenül hagyott kerékpártulajdonosok neve. Dehát így sem volt nevezhető megnyugtatónak ez az állapot! Régi kívánsága volt a kará­csondi vasutasoknak, hogy lé-: tesítsenek megőrzőhelyet az: állomáson kerékpárjaik szá­mára. Szóvá is tették minden illetékes helyen, de az intézke­dés elmaradt. A napokban az­tán a községi pártszervezet, a földművesszövetkezet elhatá­rozták, orvosolni fogják a vas­utasok régi panaszát. Hamaro­san megépítik a vasútállomás szomszédságában, a TÜZÉP-; telep mellett, a fedett kerék-; párállványokat, s biztosítják a; kerékpárok mellé az őrsze-: mélyzetet is. Az építkezésnél; számítanak a vasutasok segít-: segere is. (szigetváry) ÜOV jött be a sze­mináriumba, mint az isten, még a glóriát is látni véltük a feje fölött. Bemutatko­zott: Rendicsek va­gyok. Vártak az elv­társak? Persze, hogy vártuk, legalább ke­vesebb esélyünk van, hogy minket szólíta­nak fel. S figyeltük áhítattal. A padban kissé hátul ült le, s ezt mindenki úgy könyvelte el, mint a nagy tudással járó szerénységet, nehogy azt higgyék, odatolak­szik a szeminárium- vezető orra alá — csupán feltűnés­vágyból. Csodálattal néz­tük magabiztos visel­kedését. Míg az elő- a<ió kíméletlenül zu- hogtatta nyakunkba az ókori filozófia má­sás tételeit, és értel­münk úgy nyöször- gött Hegel filozófiai rendszere alatt, mint az a bizonyos telt szekér, amelyre még tíz villával tettek. Nos, addig Rendi­csek hanyag mozdu­lattal tépte fel uzson- nás zacskóját, s utá­nozhatatlan stílus­sal, ölhetett kezéből zsonglőrködte szájá­ba a kenyeret... te­pertőt ... savanyút... kenyeret... teper­tőt, csámcsogott is hozzá, mintha az ide­alista filozófusok emésztenék Marx rá­gós tételeit. Körötte csapkodtak a felszólítások mennyköi. „Mondja meg az elvtárs, mi a racionális megisme­rés?... Mi az abszo­lút igazság?... — Abszolút igaz­ság? Az, hogy Rendi­csek tud — vágtam volna rá gondolkodás nélkül, ha felszólíta­nak. De arra kellett figyelnem, mennyi idő alatt tudja szét­szedni a kölcsönkért öngyújtót, s hányat tud csattantam vele, míg szomszédja ki­kínlódik egy monda­tot a dialektikáról. Harminckettőt csat- tantott... Hogy tudhat ez a Rendicsek. Körötte mindenki dermedten ül, a kérdések halma­zát ügyelve, nehogy telibe találjon. Ren­dicsek rá se ránt. En­nek az embernek kis­ujjában van az egész filozófia. Ni-ni... ke­zét most felnyújtja! Hurrá! Jelentkezik! De nem. Csak öt pad­sorral odábbról egy ismerőse lendít felé­je cigarettát. Azért nyújtja a karját. Míg a második kér­dést nyögdécseljük, az előtte ülő padban megalkuszik egy ön­gyújtóra, gondosan elcsomagolja táská­jába, s még melléke­sen lekáderezi a szomszédokat... Sze­rez egy-két cigaret­tát.., megborotvál­kozik, majd kényel­mesen hátradőlve, fi­gyelni kezdi a körü­lötte történteket. Rosszallóan össze­húzza a szemöldökét. Figyel. Most valakit biztosan elkap, lete- per, mérhetetlen el­méleti tudásának acélizmaival. A hoz­zászólóban meghűl a vér. Mit téveszthe­tett el? Csak hebeg, s nézi Rendicseket. . Rendicsek most fel­áll. Na — vége sze­gény felszólalónak — most elvi ízekre tépi. De nem. Rßndicsek mintha álmából éb­redne. homlokára csap. Felkiált: — Hát ez nem a BUXRTI Vállalat egyeztető bizottsága?• Hogy az a szomszéd­ban ülésezik? Rendicsek mint akit' leforráztak, elrohant.' Bennünk egy világ\ dőlt össze. Most felet-' hetünk helyette is .. < Kovács Endre ; A KISZ megyebizottsága mellett működő Fiatal Agrár- értelmiségi Tanács szakoktatá­si csoportja ma délelőtt tartja ez évi első ülését, amelyen megtárgyalják a mezőgazdasá­Az első tanácskozáson Fiatal agrárérte'miséqiek tárgyalták a szakoktatás helyzetét gi szakoktatás megyei helyze­tét. A fiatal agrárérteim'ségiek- ből álló munkacsoport különö­sen a mezőgazdasági szakmun- munkásképzés jelenlegi hely­zetét értékeli, s határozza meg a legfontosabb feladatokat. Munkájuk igen jelentős, mi­vel termelőszövetkezeteink fo­kozatosan specializálódnak és egyre több szakképzett mező- gazdasági munkást igényelnek. Ezeknek a szakmunkásoknak a neveléséhez akar hozzájá­rulni a KISZ-b'izottság mellett működő agrárértelmiségi cso­port. Ezen túlmenően, megvitatja a tanács a fiatal szakemberek, technikusok,' mezőgazdasági mérnökök továbbképzését, az ezüstkalászos gazdatanfolya­mok, tsz-akadémiák eddigi­eredményeit,, hibáit és a TIT- nek a mezőgazdasági oktatás­ban végzett tevékenységét. A fiatalok agrárértelmiségi tanácsa a fiatal mezőgazdasá­gi szakemberekkel összefogva, segíteni akarja a megye isko­láiban sorra alakuló ifjúsági szövetkezetek munkáját, s nagy gondot fordítanak a me­zőgazdasági szakismeretek ter­jesztésére is. Az idei első ta­nácskozásuk tehát igen jelen­tős lesz, s remélhetőleg hoz­zájárul ahhoz, hogy mind több magas képzettségű szakmun­kást kapjon megyénk mező- jazüasága s mind többen sa- áU'tsák et a többtermelés leg- obb módszereit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents