Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-16 / 12. szám

2 N t F 0 » S 4 G 1962, január 16., kedd Könyvek, amelyek nagyobb megbecsülést és több olvasót érdemelnének A KÖNYVTARAKRÓL szó­ló híreket, tudósításokat olvas­va az ember látja, mint fejlő­dik, terebélyesedik napról nap­ra az olvasó-mozgalom; nö a könyvek és az olvasók száma, a könyvtárak évről évre több pénzt, segítséget kapnak új gazdájuktól, a tanácsoktól. Az olvasás társadalmi ügy lett, s ma már a Hazafias Népfront, a nőmozgalom és a földműves- szövetkezetek is állandó tevé­kenységi körüknek tekintik az olvasókultúra, az olvasó-moz­galom patronálását. Ha az állami könyvtárháló­zat megyei adatait nézzük, im­ponálóak az eredmények. 1961. október 1-ig (év végi statiszti­ka még nincs) több mint fél­millió kötet könyvet olvastak a megyében. Ez a szám az év végére valószínűleg 800 ezer fölé emelkedik. 553 900 könyv — 23 740 ol­vasó! — az eredmény minden­képpen tiszteletet parancsoló, de nézzük csak tovább a szá­mokat. A kölcsönzött könyvek többségének túlnyomó része szépirodalmi, belőlük csak 55 364 kötet az ismeretterjesztő és tudományos munka. Na­gyon kevés ez, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor a könyvállomány 30—40, sőt, en­nél magasabb százaléka isme­retterjesztő mű. Ha pedig még tovább nyomozunk, s azt ku­tatjuk, hogy a fentiekből mennyi a mezőgazdasági is­mereteket nyújtó könyv, elszo­morító adatokat kapunk. A 2154 „paraszt-olvasó”, plusz a mezőgazdasági problémák iránt érdeklődő „kívülállók” a múlt év kilenc hónapjában 6109 kötetet tartottak érdemes­nek az elolvasásra. MI AZ OKA ENNEK? Mi magyarázza ezt? Talán nem megfelelő színvonalon írták a könyveket? Vagy elavultak? Az embereket nem érdekli a mezőgazdaság? Hiányos a könyv-propaganda? Nem elég színvonalas az ajánlás? Nem ismerik eléggé a mezőgazdasá­gi könyvtermelést a könyvtá­rosok? Vagy valami furcsa és megmagyarázhatatlan érdek­telenség sútja ezt a „terüle­tet”? Válaszoljuk meg egyenként a kérdéseket! A mezőgazdasági könyvek színvonala ellen egyre keve­sebb a kifogás. Már rég nem jelennek meg olyan munkák, amelyekben a szaktudást, a szakértelmet a külföldi tapasz­talatok mechanikus másolása és politikai frázisok helyettesí­tik. A mezőgazdasági könyv­kiadás szakított az ötvenes évek elején kialakított módsze­rekkel, s ma a kiadáspolitikát az olvasó és a szakközönség igényei, illetve a fejlődés szükségletei határozzák meg. Az ilyen szempontok figyelem­be vételével megírt és kiadott könyvek joggal tarthatnak szá­mot nagyobb érdeklődésre. Nem ez a helyzet azzal a könyvanyaggal, amelyeket az 1962-es esztendő a régebbi :dőkből örökölt. Akkor, ami­kor a, könyvtárakat átvették a községi tanácsok, a könyvtá­rosok megszabadulhatták ettől a felesleges anyagtól. Ahol nem törekedtek csak a statisz­tikában megmutatkozó ered­ményekre. arra, hogy a köny­vek számát jelző grafikon mindenáron meredeken emel­kedjék, ott ez meg is történt. Persze, nem könnyű könyveket kiselejtezni, hiszen a könyv­táros mindig gondolhat arra, hogy minden könyv, minden betűkkel teleszántott lap va­lami módon hasznos lehet. A hatvani járásban például a mezőgazdasági könyvanyag nagy része az ellenforradalom előtti időkből származik, ezek után nem meglepő az sem, ha az összes kikölcsönzött köte­teknek Hatvan városban csak 0,3 százaléka, a járás területén pedig 0,8 százaléka mezőgazda- sági. . MAS KÉRDÉS AZ — az okot még valamiképpen mindig a könyvekben keresve —, van-e belőlük elég? Hatvan termelő­szövetkezeti városban például 496 kötettel rendelkezik a könyvtár (az állomány 2,9 szá­zaléka), de nem sokkal jobb a helyzet a járás községeiben sem, itt 3,9 százalék. A mező- gázdasági könyvek gyér száma (ezen belül is kévés az új, friss könyv), nem, vagy alig nyújt választékot. Gyakran hangoztatott érv, hogy az embereket nem érdek­li a mezőgazdaság. íme a cáfo­lat, számokkal válaszolunk er­re. A megye termelőszövetke­zeteiben 36 mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam működik, 1060 hallgatóval, to­vábbá 46 munkásakadémia 2300 részvevővel. Ez, még az állami gazdaságokban érdekelt dolgozókon kívül is 3360 em­bert jelent, akik napi munká­juk után elmélyültebben ta­nulmányoznak mezőgazdasági problémákat. Nem hinném, hogy ők „elveszett’ emberek a könyvtárak számára, mint ahogy a tsz-vezetők, brigád­vezetők, bizottsági tagok sem. Persze, semmi sem megy magától, ezeknek az emberek­nek a figyelmét fel kell hívni a könyvre. Őket is „meg kell agitálni”, meg kell győzni ar­ról, hogy saját munkájukat, saját tanulásukat segítik, ha olvasnak. Ha ez megtörtént volna, akkor Átányban sem kilenc mezőgazdasági könyvet kölcsönöztek volna ki egv év alatt. A makiári könyvtáros például mezőgazdasági köny­vekkel felpakolva kereste meg a tsz elnökét — kétszer is. Harmadszorra már az elnök ment el a könyvtárba olvasni­valóért. Persze, a könyvtáros ne csak akkor legyen mozgé­kony, energikus, ha az elnök­ről van szó. Ugyanilyen figyel­mességet érdemelnek az állat- tenyésztők a fogatosok, a tsz egyszerű tagjai is. Belőlük ke­rülnek ki a mezőgazdasági könyvek olvasói. Nem véletlen, hogy Ostoroson a 340 felnőtt­ből 157 tsz-tag, a nagyvisnvói könyvtárban pedig a 192 fel­Cáfolat nőtt közül 88-an a termelő- szövetkezet munkásai. A MEZÖGAZDAS ÄGI köny­vek iránti „érdektelenséget” a könyvtárosok közül néhányan azzal illusztrálják, hogy rá­mutatnak: a termelőszövetke­zeteknek is van mezőgazdasá­gi könyvállományuk, s azt sem olvassák, s azt sem használják ki a tagok, de még a vezetők sem. Bizonyára vannak ilyen tsz-könyvtárak is. De ellen­példák is akadnak szép szám­mal. Hogy csak egyet említ­sünk: a sarudi könyvtáros bi­zonyára nem tud védekezni ezzel. A 2700 lakosú községből csak két dolgozó paraszt jár rendszeresen a könyvtárba, ugyanakkor például a Kossuth Termelőszövetkezet friss, kor­szerű mezőgazdasági könyvei állandóan „kézben vannak”. Ha a szerény eredmények okát kutatjuk, meg kell vizs­gálnunk a mezőgazdaság' könyvek propagálását is. A könyvtárosok szóbeli ajánlásá­ról jelenleg nem lehetnek il­lúzióink, hiszen ezek feltétle­nül megkívánnák, hogy a könyvtáros maga is ismerje, legalább részben, az agrár­irodalmi könyvtermést. És a szemléltető propagan­da? — Vannak könyvtárosok — még főhivatásúak is —. akik valamiféle arisztokratiz­musból nem rendeznek kiállí­tásokat, nem remélnek tőlük eredményt. Talán most majd, a mezőgazdasági könyvhónap során, a mezőgazdasági köny­vek propagálása területén is „megtörténik az áttörés”. A könyvhónap alatt a tervek szerint ankétokat, kiállításo­kat, könyvismertetéseket szer­veznek, plakátokat, röplapokat adnak ki, s a társadalmi szer­vezetek is kiveszik részüket a munkából. Sok állomáson halad át a mezőgazdasági könyv, míg el­jut a kiadótól az olvasóig. Az első a rendelőjegyzék, ahol gyakran elsiklik felette a könyvtáros, nem hozatja meg. A másik: a könyvespolc, ahol porosodik, mert nem hívja fel rá a figyelmet. HA VÁLTOZTATNI aka­runk a jelenlegi helyzeten, akkor a könyvvásárlási politi­kában is az őt megillető hely­re kell állítani a mezőgazda- sági könyvek beszerzését, és meg kell javítani az ilyen jél- legű munkák propagálását. Nem mentegetőzni kell, érdek­telenségre hivatkozva, mert érdeklődés — a mezőgazdasági ismeretek iránt — van. De az érdeklődést irányítani kell, többek között az ismeretek tára, a könyvek felé is. Aki tanul, aki tud, többet, jobbat termel, és ennek nyoma van a munkaegységkönyvben és a zárszámadási borítékban is. Tehát a mezőgazdasági tudo­mányokkal szemben megmu­tatkozó általános érdeklődést elmélyíti, teljesebbé teszi az anyagi érdekeltség. Ha a könyvtárosok erre is gondol­nak munkájuk közben, nem lesznek porosodó mezőgazda- sági könyvek. Krajczár Imre MOSZKVA '(TASZSZ): J. Viktorov a Pravda hétfői szá­mában kommentálja Kennedy elnök január 11-i kongresszu­si üzenetét. Megállapítja, hogy az üzenet szónoki fogásai nem képesek elpalástolni sem az clszomoritó jelen rideg tényeit, sem az amerikai vezető körök politikájának tényleges céljait. Viktorov utal az üzenetnek arra a mondatára, amely sze­rint . a második világháború befejezése óta világméretű pol­gárháború izzítja és gyötri az emberiségei-'. Ezt a megfogal­mazást — mutat rá Viktorov — az elnök nyilván azért hasz­nálta, hogy elterelje a figyel­met a hidegháborúról, amely valóban nemzetközi feszültsé­get okoz és valóban gyötri a világot. A „polgárháború” szó- használat szerepe az, hogy ál­cázzon egy tényt: az Egyesült Államok befo­lyásos körei nem hajlan­dók elismerni a békés együttélés élveit, holott csakis ezek alapján lehet­séges a béke fenntartása. A cikkíró utal ezután Ken- nedynek arra a megjegyzésére, hogy a vezetése alatt álló kor­mány célja „a szabad és füg­getlen államok békés világ­Katonai vezetés alá rendelték az indonéz légitársaságot Macmillan derűlátóan ítéli meg a nemzetközi feszültség enyhülésének esélyeit A Die Tat közleményéből tudjuk, hogy II. Erzsébet an­gol királynő nemesi rangot adományozott John A. Barra- clough tábornoknak. Ez az angol tiszt 1945-ben a Rajna vidéki brit csapatok katonai főparancsnoka volt. Arról ne­vezetes, hogy Köln város ak­kori polgármesterét, Konrad Adcnauert elbocsátotta hiva­talából. Döntését meg is in­dokolta: „Konrad Adenauer nem mutat elegendő ügybuz­galmat és erélyt az újjáépí­tésben.” Nos, az idő szörnyen megcáfolta a jámbor brit ka­tonát. Kiderült, hogy Konrad Adenauer igenis ügybuzgó és erélyes építő. Csak éppen nem egy várost, hanem a német imperializmust építi újjá. ;önympoTc Zord idők Mostanában olyan politikai jövésmenést szerveznek Wil­ly Brandték Nyugat-Berlin- ben, ami hovatovább egy per­zsa vásár kereteit is túllépi — hangban. Némelykor azon­ban „majmot fognak’’ vagy ha úgy tetszik, „bakot lőnek”, mint a munkáspárti Gaitskell és Coventry város főpolgár­mestere esetében. A cél az, hogy belésujkolják a nyugat, berliniek tudatába: „Ti mind­mind a bonni állam polgárai vagytok." Ezért aztán Nyu- gat-Berlin utcáin és terein - parasztfogásként' — szópár- bajokkat fűszerezett népgyű- l«mket tartanak. Ezt művelte a nagyvonalú Karl Theodor von und zu Guttenberg „bi­rodalmi báró" és Fritz Erler szociáldemokrata katonai szakértő is. Ez^utóbbi még azt is kimondta, hogy „Nyu- gat-Németország szempontjá­ból zord idők következnek.” ígér? De ki idézi fel e zord időket, ha nem Adenauer és a revansizmus? Nos, a pro- és kontra-lárma igen nagy. Vakulj világ. Ezek a nagyvo­nalú politikusok szentül hi­szik, hogy mialatt a „bla-bla" zajai elkábitják a közvéle­ményt, ők nyugodtan ellop­hatnak.egy egész várost. — kt vict m met kormány tárgyalásokat akar a berlini kérdésről. Derülátó nyilatkozata elle­nére az angol miniszterelnök ezúttal sem mulasztotta el, hogy a nyugati diplomáciában szokásossá vált fenntartással ne éljen: „Természetesen nera lehetünk biztosak abban, hogy a szovjet követelések elég"* mérsékeltek lesznek-e majd ahhoz, hogy megállapodásra juthassunk”. Macmillan kijelentette: meg­érti. hogy az oroszok aggoda­lommal tekintenek a korábbi Németországra — és hozzátet­te —. hogy ezt az aggodalmat Anniidban is sokan osztják. Az angol miniszterelnök nyi­latkozatában elismerte, hogy 3 Szovjetunió a világbéke fenn­tartáséra törekszik, s örömmel üdvözölte azt az alaoelvet, hogv a háborii nem elkerül­hetetlen., (MTT) Beleesne munkáiét *» DÍVSZ írodáiának ülésszaka BUKAREST (TASZSZ): Bu­karestben befejezte munkáját a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség 'Irodájának ülés-* szaka. Az ülésszakon' - határozatot fogadtak el arról, hogy 1962. augusztus 10—16. között Len­gyelországban ül össze a DÍVSZ 6. közgyűlése. Az ülésszakon határozatokat fogadtak el a német kérdés haladéktalan békés megoldá­sáról. a Latin-Amerika. Omán, Algéria, Dél-Vietnam, Nyugat- Irián népeinek harca iránti szolidaritásról. Határozatilag ítélték el az Egyesült Államok kormányának a polgári sza­badságjogok elliprására irá­nyuló intézkedéseit. (MTI) KORUNK KAPITALIZMUSÁRÓL ilaász Árpád és munkaközössége: Korunk kapitalizmusa I—II. kötet nyújt a világ másik felében lezajló folyamatok mozgató­erőinek felismeréséhez, a po­litikai változások hátterének jobb megértéséhez. A kötet szerzői előbb a vezető tőkés országokkal, majd a gazdasá­gilag elmaradott területekkel foglalkoznak. E két kötet a politikai kérdésekkel foglalko­zó szakembereken kívül a szé­les olvasóközönség érdeklődé­sére is számot tarthat, mert megkönnyíti a tájékozódást napjaink égető nemzetközi gazdasági és politikai kérdé­sekben. A kötet a Közgazdasági és Jogi Kiadó kiadásában jelent meg. 3. T. mus jellegét és szerepét, fog­lalkoznak a mai kapitalizmus gazdasági szerkezetének, a termelés és a fogyasztás struk­túrájának alakulásával, elem­zik a tőkés társadalom szer­kezetét, ennek változásait és a fejlett tőkés országok proleta­riátusának jelenlegi helyzetét, a háború utáni tőkés újrater­melési ciklus alakulását, a tu­dományos-technikai forrada­lom legfontosabb tényezőit, kibontakozásának tőkés kor­látáit és jelenlegi helyzetét a legfejlettebb tőkés országok­ban. A második kötet orszá­gonként, területenként mutat­ja be a tőkés világot. Az egyes országok, területek gazdasági, társadalmi és politikai életé­nek elemzésével negítséget A vezető tőkés országok és a tőkés világ gazdaságilag gyengén fejlett területeinek gazdasági és társadalmi fejlő­déséről ad átfogó képet a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem Nemzetközi gazdasági és politikai tanszé­kének munkaközössége által írt kétkötetes munka, a „Ko­runk kapitalizmusa”. Az első kötetben a szerzők a modern kapitalizmus leg­fontosabb elméleti problémai­val foglalkoznak — a vezető tőkés országok tényadatainak elemzése alapján. Igen alapos elemzést adnak a tőkés állam sierepéről és ennek változá­sairól a kapitalizmus fejlődése folyamán, megvizsgálják az állammanopolist* kapitaliz­LONDON (TASZSZ): Mac­millan angol miniszterelnök a Sunday Times munkatársának adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy eléggé derűlátóan ítéli meg a nemzetközi fe­szültség enyhülésének esélyeit. A miniszterelnök megállapí­totta: „az egész világon erő- telies törekvések mutatkoznak a Kelet és a Nyugat kapcsola­tainak megjavítására. Az egy­szerű emberek világszerte azt akarják, hogv kijussunk abból az útvesztőből, amelybe jutot­tunk”. Az Adenauerrel nemrégiben folytatott megbeszélésére utal­va. az angol miniszterelnök azt mondotta, hogy a nyugatn°­sutba dobva a tényleges nem­zetközi erőviszonyoknak józan megítélését. Csakis ezzel ma­gyarázható — állapítja meg a Pravda cikkírója —, hogy az üzenetben egyetlen szó- sincs a világháború maradványai­nak megszüntetéséről, a nemei békeszerződésről, viszont ott található az a légből kapott szólam, hogy a „hős Berlint továbbra is veszély fenyegeti”. Az elnöki üzenettel kapcso­latban — írja Viktorov — meg kel] említeni az Atlanti Gaz­dasági Közösség Kennedy által felvázolt tervét. Részletesebb elemzés nélkül is megállapít­ható, hogy az üzenet a két rendszer békés versengésének gon­dolatával a Szovjetunió és általában a szocialista álla­mok elleni gazdasági há­ború gondolatát állítja szembe. Az amerikai vezető körök ezért az imperializmus összes erőinek összefogására töreksze­nek. Kennedy terve, amelynek értelmében az Egyesült Álla­moknak minden vonalon erő­sítenie kellene kapcsolatait a Közös Piaccal, nemcsak azt mutatja meg, hogy mennyire fél az amerikai elnök a szo­cialista világgal való gazdasági versenytől, hanem azt is, hogy milyen éles gazdasági ellenté­tek marcangolják az imperia­lizmus táborát. (MTI) Bz égi kém kudarca % Vandenbergi légitámaszpont (MTI): Mint az AP jelenti, az Egyesült Államok légierejének vandenbergi támaszpontjáról fellőttek egy Discoverer-típusú mesterséges holdat. A hold- hordozó rakéta második lép­csője azonban nem gyulladt be, ezért a Discoverer nem tért rá földkörüli pályájára, hanem a Csendes-óceánba zu­hant. (MTI) közössége, amelyben a részve­vők saját maguk határozhatják meg jövőjüket és rendszerü­ket”. Kennedy nyilván naiv és tájékozatlan embereknek szánta ezt a megjegyzést. A vi­lág jói tudja, hogy éppen az Egyesült Államok az az ország, amely nem akarja elismerni a Német Demokratikus Köztár­saság lakosságának azt a jogát, hogy belátása szerint építse jö­vőjét, Vagy ne tudná a viiág — kérdezi Viktorov —, milyen makacsul igyekszik az ameri­kai imperializmus megfojtani a szabad Kubát? A világ na­gyon jól tudja azt is, hogy a kormányzati formáknak az üzenetben említett „sokféle­sége" csupán olyan keretek kö­zött valósulhat meg, mint a fináncoügarchia köztársasága, a. latin-amerikai „banánköztár­saságok” diktátort rendszerei, végül Franco és Salazar nyíl­tan fasiszta kormányzata. Az ékesszólás — folytatja a cikkíró — nyomban eltűnik az elnöki üzenetből, mihelyt a ka­tonai intézkedésekről van szó. Ezek bizonyítják, hogy az Egyesült Államok ural­kodó körei még mindig „az erő pozíciójából” akarnak beszélni a világgal, A Pravda Kennedy kongresszusi üzenetéről nnt a Garuda Indonéz Légi­társaság kisegítő szerepet kap a felszabadítást hadművele­tekben. Mint az AP jelenti, a fülöp- szigeti külügyminisztérium egyik magasállású hivatalno­ka szerint Manilában, a Fü- löp-szigetek közreműködésével tárgyalások folynak Indonézia és Hollandia képviselői között a nyugat-iriáni kérdés békés megoldásáról. A Fülöp-szige- tek képviselői állítólag közve­títő szerepet játszanak a kél fél között és az AP jelentése szerint, külön-külön tárgyal­nak az indonéz és holland megbízottakkal. (MTI) DJAKARTA (MTI): Az In­donéz nemzetvédelmi tanács és a Nyugat-Irián felszabadí­tásáért folyó hadműveletek különleges vezérkara Sukarno elnök részvételével ülést tar­tott, amelynek során Nyugat- Irián felszabadításának tech­nikai vonatkozású kérdéseit tárgyalták meg — közölte új­ságírókkal Ahmed Jani, a ve­zérkar főnöke. Nyilatkozatából kitűnt, hogy a hadászati elő­készületek a holland fennha­tóság alatt álló indonéz terü­let felszabadítására nemcsak a Nyugat-Iriánnal szomszédos partvidéken, de az ország más területén is folynak. Maluku körzet és Nyugat-Irián kato­nai parancsnoka az Üj Kína hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy a parancsnoksá­ga alatt álló erők már hóna­pok óta kiképzésben részesül­nek Maluku dzsungeljeiben és hamarosan megkezdik ejtőer­nyős gyakorlataikat. Az indonéz fővárosban ka­tonák és polgári személyek közreműködésével „Támadás a nyugat-iriáni gyarmatosítók ellen” elnevezésű hadgyakor­latot kezdtek, s ezzel megkez­dődött a Nyugat-Irián felsza­badítására . jelentkezett önkén­tesek kiképzése. Az egyik indonéz hírügynök­ség jelentése szerint az orszá­gos mozgósítással összefüggés­ben fokozatosan katonai veze­tés alá rendelik az indonéz polgári légitársaságot. A lég­ügyi szervek mozgósításának végrehajtására hivatott előké­szítő bizottság közleménye sze-

Next

/
Thumbnails
Contents