Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-16 / 12. szám

VILÁG Pf?m PTÍRJAI. EGYESI^ 1FTEK! Uj frizura farsangra AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 12. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. január 16., kedd Összegezés és feladat Az elnök feláll, kettőt köhint és a kezében tartott papírról megkezdi a beszámolót... Az első szótól az utol­sóig lényegében egy egész esztendő munkája sorakozik ott a papíron, a számok, a tények nyelvén, egy nehéz, sok küzdelmet, vitát, de végeredményben is eredményt hozó esztendő végére tesznek most pontot ezekben a napokban Heves megye zárszámadó közgyűlésein. Kétszázegy ter­melőszövetkezet, kevés híján négyszázezer hold „történe­téről” vet most számot, hogyan dolgozott 63 000 szövet­kezeti tag, hogyan sikerültek a tervek, hogyan sikerültek nagyon sok termelőszövetkezetben az első lépések, a közös munka első tizenkét hónapja: egy új élet hajnalpirkadása. Mindaz, ami valamikor 1948—1949 körül kezdődött az ország mezőgazdaságában, mindaz, amely ellen, kaszá­val, kapával, intrikával, halált osztó fegyverrel újra és újra támadni próbált az ellenség, az elmúlt évben befe­jeződött, hogy a befejezés lényegében egy új kezdetét, a nagyüzemi mezőgazdaság, a szövetkezeti élet szárba szök­kenését jelentse. Meg kellett küzdeni az ellenséggel, s ta­lán még ez volt a könnyebb, ha egyáltalán lehet köny- nyebbségröl beszélni. De meg kellett és még kell ma is küzdeni a „belső” ellenséggel, a megszokással, a rosszul értelmezett tradíciókkal, az enyém százfejű hidrájával, a tulajdonosi kisparcellák világával. A küzdelem első része befejeződött és megtettük az első, jelentős, bár még korántsem meghatározó erejű lépéseket a közös gaz­dálkodás kibontakozásának útján. Ki ne emlékezne az elmúlt év első tavaszi munka­napjaira, amikor az új termelőszövetkezetek tagjainak nem is kis része szent esküvel fogadta, hogy az aláírással lényegében befejezte a szövetkezést, egy kapavágást nem tesz a közös földön? Ki ne emlékezne azokra a hihetetlen nehézségekre, amelyekkel az első napok, hetek beköszön­tőitek? Amikor a vezetők még csak nevükben, de koránt­sem gyakorlatukban voltak vezetők, amikor, akik eddig egyedül dolgoztak, most nagy táblákban közösen, egymást méregetve, láttak munkához, amikor kevés volt a munka­erő, kevés a hely a jószágok számára, amikor kétszeres erőfeszítés kellett, hogy pótolja a közös munka gyakor­latlanságát? ... Egy esztendő telt el csak azóta, a párt, a kormány, a munkásosztály segítsége, az egy év gyakor­lata, lám, máris nagyobb lépéssel vitte előre a mi me­gyénk szövetkezeti mozgalmát is, mintsem gondoltuk volna... Nincs szó arról, hogy most már semmi gond, baj nincs a szövetkezeti mozgalomban. Akad bőven olyan is, amelyet joggal nevezhetünk még mindig gyermekbeteg­ségnek, amelyről joggal és okkal mondhatjuk el, oka: a kellő hozzáértés, a gyakorlat, vagy éppen a megfelelő munkakedv hiánya. Most, hogy a zárszámadások megkez­désének idején összegezett „zárszámadást” csinálunk, el­mondhatjuk, hogy azok a szövetkezetek, ahol kevés az egy munkaegységre eső jövedelem, ahol nem folyt meg­felelő munka, ahol nem történtek kellő intézkedések a lehetőségek megfelelő kihasználására, látszólag érvet adhatnak azok számára, akik a szövetkezeti mozgalom születésénél már a haláláról beszéltek. De vékony érvek ezek! Mert ezek vannak kevesebben, lényegesen keveseb­ben! Mert ezekben á termelőszövetkezetekben nem a szövetkezeti mozgalom vizsgázott le alacsony érdem­jegyre, hanem a vezetés, a tagság közös erőfeszítése, az emberi kiállás érdemelt gyenge osztályzatot. Heves megyében a szövetkezeti mozgalom nagy for­dulatot hozó éve beigazolta: jó és helyes utat mutattak a kommunisták! Ez a felemelkedés, a paraszti jólét, az egész magyar politikai, gazdasági élet gyors ütemű gyara­podásának útja — és egyedüli útja. Hogy az első esztendő után megyei átlagban 30 forint felett fizetnek a megye termelőszövetkezetei, hogy Erdőtelken az Űj Élet 52, Eger­ben a Dobó Termelőszövetkezet 45, a markazi szövetke­zet 90, a gyöngyösoroszi Február 24 50 forint felett fizet­het egy munkaegységre, hogy csak néhányat említsünk a sok közül, — ez minden szónál ékesebben, a „forint”, a jövedelem nyelvén mondja el- az egy esztendő történetét. S ha azt is tudjuk, hogy a kiosztásra kerülő, kereken 300 millió forint mellett az elmúlt esztendőben 40 millió forintot ruháztak be a szövetkezetek saját erejükből, hogy szinte nincs olyan szövetkezet, ahol ne gondoskodná­nak intézményesen, saját zsebükből az öregeken, s hogy mindenütt jelentős összegeket tartalékoltak az idei év építkezésére. — még örömtelibb az első esztendő képe. Még akkor is, ha Hevesen a Petőfi, vagy Egerszóláton a helybeli Béke Termelőszövetkezet tagságának — s az igazsághoz tartozik, hogy rajtuk kívül még vagy tíz ter­melőszövetkezet tagságának — gyéren csurran az idei zárszámadáskor. De azért elsősorban nem a szövetkezés gondolata, hanem e szövetkezetek vezetősége, a tagság a felelős. Megkezdődnek a zárszámadó közgyűlések, amelyek mindennél őszintébb tükröt tartanak a szövetkezeti tag­ság elé. De érdekes ez a tükör! Nemcsak a múltat mutatja meg. hanem, ha valaki „ügyesen” néz bele, megláthatja azt is. mit kell tennie az idei gazdasági évben. Hogyan kell dolgoznia vezetőnek, egyszerű szövetkezeti tagnak egyaránt, hogyan kell dolgozniuk a szövetkezetek kommu­nistáinak, hogyan kell helyesen felmérni a belső lehetősé­geket, de élni is velük. Ünnep ez! Ünnepe a falunak, egy kicsit ünnepe az egész országnak, a munkásosztálynak éppen úgy, mint a kisembernek, mert a falu problémája, munkájának sikere ma már elválaszthatatlan az egész nép munkájától, sike­reitől. Ezen az ünnepen — amely, ha nem is egy napig tart — kicsit a csecsemőkort zárjuk a szövetkezeti moz­galomban. Legyünk rajta, közös erővel, hogy minél előbb erős, izmos legénnyé serdüljön az ország, és ezen belül Heves megye szövetkezeti mozgalma is. (Gy. G.) Krajczár Imre-: KÖNYVEK. AMELYEK NAGYOBB MEGBECSÜLÉST ÉS TÖBB OLVASÓT ÉRDEMELNÉNEK ★ A vezetők nyilatkoznak: AZ 1962-ES ÉV AZ ÖTÉVES TERV TÜKRÉBEN ★ Filmfórum: BÉKÉT AZ ÉRKEZŐNEK ★ Deák Rózsi: EGY ÖREGASSZONY VÉDELMÉBEN '★ PILLANATKÉP A VÉCSEY- VÖLGYI TÉGLAGYÁRBÓL ★ MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ ★ HÍREK — SPORT ★­RÁDIÓ- ÉS TELEVlZIÓMÜSOR Véget ért az ünnepsorozat, az üzletekben a hatalmas forgalom után már leevesebb a dolguk az eladóknak — csupán a fodrászatokban nincs pihenő. Már itt a farsang ideje a sok mulatsággal, tánccal, vidámsággal, s ezekre az alkalmakra is kell a szép hajviselet. Az egri 8. számú női fodrászüzletben Veres Éva keze alól sok új vonalú frizura kerül ki. Még cgy-két simítás a fésűvel — s In tudja, lehet, hogy épp ez aratja majd a legnagyobb sikert az egri farsangon. Foto: Kiss Béla. * 'A/NAAAiVVVVVNAA/NA/SAAA^VNAAAiVVVVVNAA/VVVNA/VSAA/S/V/VAAAAAAA/VVVV^A/VVSA/VVVVVVVVSA/VnAVVn/'/S^VV’^/V' A/vWW\ő Körzeti megbeszélések a falu párt- és tömegsxerveseti vezetői részére Ak EgÉi- Járási Pártbizott­ság szervezésében a községi párt- és tömegszervezeti veze­tőknek körzetenként megbe­szélést tartanak, hogy megis­mertessék velük a legfonto­sabb feladatokat és azok meg­valósításának módját. Ilyen megbeszélést tartót táji Vcrpe- léten, holnap pedig többek kö­zött Bélapátfalván és Égerben hívják össze a pártvezetősé- gek tagjait, a falu tömegszer­vezeti vezetőit az évi felada­tok megtárgyalására. Napirenden a falusi népművelési munka Az MSZMP Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága január 19-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Egerben, a me­gyei tanács nagytermében kulturális aiktívaértekezletet rendez a falusi népművelési munkáról. A vitaindító elő­adást dr. Csicsai József, a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetője tartja. Egyre több dolgozót küldenek hazai és külföldi üdülőkbe a megye állami gazdaságai és gépállomásai Évről évre több mezőgaz­dasági dolgozó tölti hazai és külföldi üdülőkben szabadsá­gát. Az elmúlt évben 104 ál­lattenyésztő, növénytermesztő, irodai dolgozó és vezető ka­pott jutalomból beutalót cseh­szlovák, lengyel, román és szovjet üdülőkbe. A tervek szerint az idén még többen utaznak külföldre a szakszervezet és az üzemek támogatásával. Korszerű autóbuszmegálló épül Karácsondon Ez évben, mintegy , félmillió forintos költséggel korszerű autóbuszmegállót építenek Ka- rácsond községben, a Hősök A járványos kötőhártyagyulladásról dr. Varga Béla szemészfőorvos nyilatkozata A rádió és a sajtó hírt adott arról, hogy járványos kötőhártyagyulladás lépett fel, egyelőre fő súllyal Budapes­ten. A szórványos esetek — amelyek orvos elé kerültek — azt mutatják, hogy Heves me­gyében is történtek ilyen meg­betegedések. Ezzel kapcsolat­ban felkerestük dr. Varga Béla szemész-főorvost, a me­gyei kórház szemészeti osztá­lyának vezetőjét; aki a követ­kezőket mondta el tájékozta­tásképpen: — Budapesten nagyobb mé­reteket, öltött a megbetegedés, de úgy látszik, megyénkben is kifejlődik, ezért igen fontos tudni a védekezésről. A me­gyei tanács egészségügyi osz­tályával egyetértésben kiad­tuk a védekezéssel kapcsolatos rendelkezést a körzeti orvo­soknál?: és a szemészeti ren­delőknek, hogy idejében ele­jét tudjuk venni a megbetege­déseknek. Szükséges, hogy aki ilyen szemmegbetegedést ész­lel, azonnal keresse jel körzeti orvosát. Most néhány szót magáról a betegségről: Rendszerint úgy kezdődik, mint az egyszerű, heveny kötőhártyagyulladás. Híg, könnyei kevert váladék képződik, a szem kötőhártyája élénkvörös színűvé válik, s miután a kórokozó vírus a kötőhártya szemölcsös rétegét izgatja, túltermelésre " ingerli — megvastagszik. A betegség okozhat szaruhártya-kompli- kációkat is. A látás kis mér­tékben csökken, de ezt a köriy- nyes váladék okozza. Nem jár tűrhetetlen fájdalmakkal, bi­zonyos mirigyduzzanatok ke­letkeznek. Lefolyási ideje ál­talában két-három hét. A könny és a váladék erő­sen fertőz.' A kór főleg hasz­nálati tárgyakkal terjed. A védekezés módja: fokozott tisztaság, az egészségügyi kö­vetelmények, előírások betar­tása, gyakori kézmosás, mos­dás. Különösen a járvány ideje alatt fontos, hogy a csa­lád tagjai ne használják ugyanazt a törülközőt, de fer­tőz a párna, a zsebkendő, a nem fertőtlenített közös mos­dótál is. Amikor a betegség fellép, ajánlatos azonnal or­voshoz fordulni, mert a kötő­hártyagyulladást a szakorvos következménymentesen kezeli, fia kombináció, súlyosabb szö­vődmény nem merül fel. Tekintettel arra, hogy min­dent meg kell tennünk a be­tegség elterjedésének csök­kentésére, arra kérjük a la­kosságot, hogy néhány hétig — a járvány időszakában — tartózkodjanak attól, hogy a szemészeti szakrendeléseket halasztható ügyben — szem­üvegrendelés, kúszóhártya, jégárpa, hályogműtét, kancsal- sági kivizsgálás, halasztható egyéb szemműtét — felkeres­sék, mert a szembetegek talál­kozásakor is terjed a megbe­tegedés, és a járvány idején a nem sürgős műtéteket úgysem végezzük el. — Különböző hírek terjed­nek azzal kapcsolatosan, hogy a járvány a naranccsal jött be az országba. Mi erről a szak­orvos véleménye? — Teljésen alaptalan vád a jóízű narancs ellen. Évek óta fogyasztjuk az egészséges déli­gyümölcsöt, és nem képzelhető el, hogy most egyszeriben ezek hozták volna például a megyébe. Vírusos megbetege­dés, éppen úgy, mint az influ­enza. Most már itt van, tehát az a dolgunk, hogy védekez­zünk ellene, betarsuk az óvó­intézkedésekben előírtakat és mi, szakorvosok, meggyógyít­suk azokat, akik idejében je­lentkeznek. (á) terén. Az építkezéshez szüksé­ges összeget részben a község­fejlesztési alapból, részben a társadalmi szervek hozzájáru­lásából fedezik. A munkálatok során egy igen korszerű épü­letben helyezik el a várótermet, amelyben cukrászdát, fodrász- és fényképész-üzletet is létesí­tenek; és itt kap elhelyezést az Állami Biztosító két irodája is. (váry) ur A vaddisznók még nem tudják. Még gyanútlanul keresnek makkot az erdőn, még megelégedett röfögés- sel nyugtázzák a megtalált jó falatokat, még terveznék , a nyárra, amikor érik a ku­korica, még azt vitatják, a majdani hetven új kisma­laccal együtt, nem kellene-e gazdagabb vidékre látogat­ni... Naivul és gyanútlanul élik életüket és nem is tud- ják, hogy vérdíj van a fe­jükre tűzve: 10 ezer forint a legjobb vadászoknak! Tíz­ezer forint, aki legtöbbet pusztít el belőlük. Drága vaddisznók, még van lehe- I tőség. Fel, a vezérkan veze- j lésével, s elrabolni á vadá­szok puskáját. Egy vadász- fegyver háromezer forin­tot is megér, s mennyi ku­koricát lehet érte kapni... Még van idő! (-Ó)

Next

/
Thumbnails
Contents