Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

1962. január 14., vasárnap NfPCJSÄG s Három és fél ezer vagon kenyérgabona — 11 ezer szarvasmarha - 46,6 millió forint állami beruházás - Úí erőgépek I szövetkezetek további fejlődéséről nyilatkozik Molek Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese Az elmúlt esztendő számot­tevő eredményeket hozott He­ves megye termelőszövetkezeti mozgalmában. Megszilárdul­tak, megerősödtek a termelő- szövetkezetek, s az állam se­gítségével, valamint saját ere­jükből jelentős beruházásokat is hajtottak végre. Ha voltak is hibák, nehézségek, egészé­ben véve mégis sikeres volt az 1961-es esztendő. De mit hoz az idei év? Milyen fejlődés, milyen lehetőségek állnak megyénk termelőszövetkezetei előtt, mit váx'hatunk a közös gazdaságoktól, mit várhatnak a közös gazdaságok az államtól? Ezekre a kérdésekre kerestünk és kaptunk választ Molek Jenő elvtárstól, a megyei tanács végrehajtó bizottsága mező­gazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettesétől. — Mit várhatunk az idén a megye mezőgazdaságától? A termelési tervek teljesíté­sével az, idén nagyobb ered­ményeket várunk megyénk mezőgazdaságától, mint az el múlt években, hisz a körül­mények is kedvezőbbek. Kellő időben vetettünk el 77 ezer hold kenyérgabonát, és mivel a szövetkezetek szántóterüle­tének teljes egészén elvégez­tük az őszi mélyszántást, ke­vésbé kell tartanunk egy eset­leg bekövetkező aszálytól. Mivel a kenyérgabona-terü­let 26 százalékán nagy termő- képességű búzafajtát vetet­tünk, így megyei szinten 11,5 mázsás átlagterméssel számo­lunk. A takarmánygabona-ter­meléstől azt várjuk, • hogy megteremtődjék a megfelelő takarmánybázis, és ennek alap­ján a következő esztendőtől folyamatosabbá tudjuk tenni a húsellátást. A tervek szerint megyénk termelőszövetkezetei, mezőgazdasága ebben az esz­tendőben 3500 vagon kenyér- gabonát, 44 ezer sertést. 11 ezer szarvasmarhát, 78—SO ya- gon baromfit. 10 millió tojást, 128 ezer hektoliter bort és 130 ezer hektoliter tejel ad. a nép­gazdaságnak, •— Hogyan segítik a ter­melőszövetkezeti tagok anya­gi prtiekeUségcnek fokozását, s mit tesznek a tagok szak­mai képzettségének növelé­séért? Az előbb vázolt feladatok sikeres megoldása jogossá te­szi ezt kérdést. Ami az anya­gi érdekeltséget illeti, erre nézve a megyei pártbizottság, valamint a tanács végrehajtó bizottsága javaslatot dolgozott ki a bevált és ’ jónak tartott jövedelemelosztási — és pre­mizálási módszerek elterjesz­tésére. A javaslat alapján a termelőszövetkezeti közgyűlé­seken a tagság dönti el, e módszerek közül melyeket tar­tanak legalkalmasabbnak sa­ját maguk számára. Lehetőség nyílik, hogy munkaegység és prémium, eredményességi munkaegység, vagy éppen szá­zalékos művelés bevezetésére. A megye 8—10 legjobb terme­lőszövetkezetében, ahol erre a gazdasági adottságok már megértek, javasoljuk, hogy az idén már vezessék be a pénz­beli munkadíjazást. A szakmai műveltség növe­lésére 36 első- és másodéves szakmunkásképző tanfolyamot szerveztünk a megyében, 1061 hallgatóval. Emellett 45 ter­melőszövetkezetben a paraszt­akadémiák előadásai kereté­ben ismerkedhettek meg a szövetkezeti tagok a nagyüze­mi gazdálkodás legfontosabb kérdéseivel. Az a tervünk, hogy még a tél folyamán hat- nyolcnapos tanfolyamokat szervezünk állattenyésztési és kertészeti brigádvezetők ré­szére. — Várható-c, hogy terme­lőszövetkezeteink úiabb és jövedelmezőbb üzemágakkal bővítik gazdálkodásukat? Ha új üzemágakról általá­ban nem is beszélhetünk, de azoknak a termelési' ágaknak fejlesztéséről, amelyek jellem­zőek a mi megyénkre — feltét­lenül. Elsősorban itt a szőlő- termelést említem meg, amelv egyik fő jellemvonása Heves megyének. A szőlőrekonstruk­ció keretében 1962-ben 1260 hold új szőlő telepítését ter­vezzük. s ebből 1080 hold a történelmi egri és gyöngyösi borvidéken kerül telepítésre. A telepítéseket természetesen már a gépi művelés figyelem­be vételével végezzük el. A gyümölcstermelés fejlesztésére 830 hold vegyes gyümölcsös telepítését is tervezzük. Jelentősen bővül az idén a termelőszövetkezetek kerté­szete. Jellemző számadat erre: 25—30 ezer négyzetméterrel növeljük a melegágyi keretek mennyiségét, és mintegy 3 millió forintos beruházással, kereken 600 holddal növeljük az öntözött területet. Éppen 12 ezer rántani való csibe A tarnabodi Tarnagyöngye Termelőszövetkezetben többek között a baromfitenyésztésre is nagy gondot fordítanak. A szövetkezet tulajdonában egy 2400 darabos törzsállomány van. Innen biztosítják egy­részt saját célra a szaporítás­hoz a tojásokat, a többit pe­dig az állami keltető állomá­son értékesítik. Az elmúlt év­ben a szövetkezet 12 ezer rán­tani való csibét adott át a fo­gyasztóknak. (foto'- Kiss BélaJ ezért 11 agregáttal növeljük a megyében dolgozó öntözőgé­pek számát. — Milyen lesz az idén a termelőszövetkezetek gépel­látása? A termelőszövetkezetek gép- ellátásának továbbjavítására úgy osztottuk el a rendelke­zésre álló gépkapacitást, hogy minden erőgép olyan termelő szövetkezetbe került, ahol azt adottságaiknak megfelelően, a legmegfelelőbb kapacitással tudják kihasználni. E' meggon­dolás keretében a szövetkeze­tek 60 Univerzál traktort, két DT—413-as lánctalpas, és egy SZ—100-as fordító traktort kap­nak. Emellett lehetőséget biz­tosítunk arra is, hogy a ter­melőszövetkezetek hetven R— 09-es eszközhordozó traktort vásárolhassanak. — Milyen beruházások várhatók az idén a megye termelőszövetkezeteiben ? A termelőszövetkezetek sa­ját erőtől történő beruházásai mellett, ebben az esztendőben 48,6 millió forintot fordít ál­lamunk megyei beruházások­ra. Ebből az összegből három és fél ezer szarvasmarha-, 19 410 sertés- és 40 ezer ba­romfi-férőhelyet létesítünk, emellett kereken 23 kilomé­ter hosszúságú távvezetékkel megoldjuk 28 termelőszövetke­zet majorjának villamosítását, öt termelőszövetkezetünknél három és fél kilométer bekö­tő utat építünk. Az említett összegen túl további négy és fél millió forintot kapnak a megye termelőszövetkezetei a nálunk is oly fontos talajjaví­tásra. Az első félévre 12 260 tonna vegyes műtrágya áll a szövet­kezetek rendelkezésére és 2000 holdra elegendő szuperszelek- tív vegyszert is biztosítani tudunk, elsősorban azoknak a termelőszövetkezeteknek, ahol jelentősebb munkaerőhiány mutatkozik — fejezte be Mo­lek Jenő elvtárs, lapunk szá­mára adott nyilatkozatát. Ez már természetes.. J A termelőszövetkezetbe lé-? pő tag a közösségtől varjai megélhetését, ezért is igyek-? szik hozzáadni a közössége gyarapításához, ami az erejé-? tői telik. Ez egyre természe-? tesebb lesz, ahogy az évek? múlnak, s ahogy az idő mú-< lása, egymás kölcsönös neve-? lése, újjáformálja az emberi? gondolkodást. És termesze-? tessé válik az is, hogy nem? csupán szólam az, amikor a? nagy termelőszövetkezeti csa-? Iádról beszélnek. Természetes? a?, hogy az egész közösség? hozzájárul egy-egy szövetke-? zeti tag lakodalmán, kérész-? telőjén a kiadásokhoz, hogy? a fiatal párt gavallérosan? megajándékozzák, s termé-? szetes az is, hogy ha valaki? hosszú ideig beteg, s nem tud? családjának eleget keresni, a? közösség segítő kezét akkor is? érzi. Munkaegységet írnak? jóvá a betegség idején, s a? szociális alapból segélyt? nyújtanak. Természetes az is,? hogy a nagycsaládosokat ga-> honával segítik, hogy az őre-? geknek nincs gondjuk sem a? fejadagra, sem a téli tüzelő-? re, mert a közösség gondos-? kodása erre is kiterjed. Nincs? is talán olyan szövetkezet a? megyében, ahoi ne tudnák? példák egész sorát felhozni? annak bizonyítására, hogy a? tagok semmilyen gondban ? nem maradnak magukra. ? Ez csak természetes —> mondják a további Uérdé-? sekre. És olyan nagyszerül vonása ez életünknek, hogy' ma már az a természetes, ha] senki sem marad magára. _________— d. — Ko nzervdoboz leemelhető tetővel Egy philadelphiai cég új el-] járást dolgozott ki, amely] rendkívül megkönnyíti a kon-< zervdobozok kinyitását: a kon-] zerv tetején elhelyezett 'ús< fémfogantyú kihúzásával fe < délszerűen leemelhető a kon-] zervdoboz teteje. Az eljárás] folyadékkal töltött konzerv-] dobozoknál' is alkalmazható. $ ilyenkor azonban a doboz te­tején elhelyezett fogantyú ék-5 alakú. A konzervdobozok] éppoly tökéletesen zárnak, mint a hagyományos módon! gyártottak. <^q(fékként «* « véleményemé, .. . hogy. esküszöm, frocliznak velem. Amikor megindult? a harc az alkoholizmus ellen, minden este kitapogattam? magam a paplan alatt, nem duzzad-e a móriam, s ha meg-i ittam egy fröccsöt, fülembe csendült a lélekharang hangja.] síró anyákat láttam, rongyos gyerekekkel, az anyák mindl az én feleségeim voltak és a gyerekekkel, akik remélem,< nem mind az enyéim voltak, rémülten futkostak a delirium! tremens pincsi kutyái elől. . . Rendben van, nem iszom — mondtam, és rátértem nzj Alm.uskára, sörre, pálinkára, mert azt nem lehet inni, mints a vizet, amelyektől én csak undort, de májduzzanatot semj kaphatok. Aztán cikkek jelentek meg a dohányzás ártalmass&gá-1 ról, a rákról, amely úgy habzsolja a nikotint, mint kecske < a káposztát. Minden elszívott cigaretta hallatlan lelkiisme- retfurdalást okozott nekem, s mikor már lelkiismeretem ] olyan lett, mintha moly rágta volna a sok furdosástól, ki-i jelentettem: rendben van, nem szívom — és áttértem a < nyalókára. Aztán cikkek jelentek meg, miután a cigaretta ára fel-,j a kávé ára lement, arról, hogy a kávéivás mit csinál a szív- < vei és a szív mit csinál a kávéval és, hogy én mit csináljak < a szívemmel és a kávéval. Irtózva szagoltam a kávé illatát, ] koffeint szimatoltam ott is, ahol csak bab főit a fazékban és! a zaccban kezdtem látni népünk legfőbb belső ellenségét,< amely kívülről szivárgott be, agresszív módon presszógépe-] inkbe. Rendben van — mondtam — ezentúl nem iszom fekete­kávét és áttértem a szódavízzel kevert juhtejre. És most azt hallom, hogy a hurka, a kolbász, meg a? szalonna..., hogy jó lesz azokkal is vigyázni, mert... Nem, hát ezt nem lehet velem csinálni. Én már újságot i sem merek kézbe venni, én már félek a víztől, kenyértől, és< a sárgaborsó főzeléktől is, s nem vagyok benne biztos, nemi találják-e ki, hogy a csirkepörkölt magas nemtudoménmi-í csoda tartalma kihat a lépre, míg a tormás hús visszahúzói erőt jelent a, szerelem mindennapos gyakorlatában. A két-l ségbeesés lesz rajtam úrrá és a kilátástalanság. Hát érde-2 mes ezek után élni? Se alkohol, se nikotin, se koffein, se? fehérjék és zsiradék... Én nekem már tönkre se szabad ten­ni magamat? Végeztem. Ilyen világban nem élek tovább. MegyekA öngyilkos leszek. Megiszom a fél deci rumot, egy dupla fe-X ketében, megeszem egy dupla adag disznótorost és elszívok^ utána, egy Kossuthot... Temetésemről a tudósok gondoskod­janak. De legalább szép, megelégedett és nyugodt halálom\ lesz... (egri) Vasámapi jegysetek Levél a távolba Készül a szövetkezetek zárszámadása. Összegezik, mennyi volt az egész évi bevétel, mennyit gyarapodott a közös vagyon, s ha nem is véglegesek még a számok, már ismertté vált az is, mit fizetnek egy-egy munkaegységre, mennyi lesz a szorgalmas tagok évi jövedelme. Ezek isme­retében számol most a falvak népe. Mérlegelik, hogyan vál­totta be a szövetkezet a hozzá fűzött reményeket, s az ered­mények láttán nagyobb bizalom ébred az emberi szívekben. Ez az ébredező bizalom ad most sok embernek — öreg szü­lőnek, fiatal menyecskének — tollat a kezébe. És akik egy vagy két esztendővel ezelőtt maguk küldték gyermeküket, férjüket, hogy távol a falutól, keressék kenyerüket, most hazahívó sorokat vetnek papírra: „Tudatjuk veled, hogy a vártnál jobban sikerült az esztendő.. Jól fizet a közös... Jó lenne, ha te is hazajönnél...” És a hazahívó sorok nem maradnak hatástalanok. Nem első fecske az, aki — otthagyva, a városi munkahelyet — hazatér a falujába, mert hazahúzza a család, a föld és nem utolsósorban az a bebizonyított tény, hogy szorgalmas mun­kával itthon is lehet keresni, és együtt a családdal, nem munkásszállásról munkásszállásra, kóborogva élni. Az erdőtelki Űj Élet Termelőszövetkezetben a napok­ban tíz felvételi kérelemről döntött a közgyűlés. A belépők valamennyien üzemet, vagy a vasutat hagyták ott, alapos megfontolások után. A döntésben segített, hogy termelőszö­vetkezetben dolgozó feleségük havonta átlagosan 1000 forin­tot keresett, s a férfiak átlagos keresete eléri az 1500—2000 forintot. Több pénz ez otthon, a faluban, mintha ugyanezt a városban keresik meg. Boldogon a termelőszövetkezet vezetősége negyven fia­tal lánnyál tárgyal, szerződést kötnek velük területek meg­munkálására. A negyven fiatal lány, mint tavaly legalább ugyanennyi társuk, az állami gazdaságot hagyja ott, mert látják ők is, a szülők is, hogy érdemes otthon dolgozni. Nagy dolog ez. Ott mé.g nem tartunk ugyan, hogy az el­öregedő falvakban megfordult volna a helyzet és áramlana vissza a fiatalság, olyan mértékben, ahogy az utóbbi tíz esztendőben elvándoroltak. De ott már igen, hogy egyre töb­ben térnek vissza. A szövetkezeti gazdálkodással szemben ébredő bizalom hozza vissza őket. Sok tényezőből tevődik össze az ok, amiért elmentek a faJvakból. Legalább ennyire sokrétű az is. amiért vissza­térnek. Benne van ebben a falu emelkedő életszínvonala, a. föld becsületének növekedése, s az is, hogy a falvakban sem újdonság a cukrászda, a televízió, a kulturáltabb szó­rakozás itt is egyre nagyobb tért hódit. Termelőszövetkezeteink erősödnek, sorra bizonyítják be a nagyüzem felsőbbrendűségét. A győzelmek közé könyvel­hetjük el bátran azt is, hogy ma már nemcsak elkívánko­zók, hanem hazatérők is vannak, (deák) íkdÉ egtpjtetofe... Csak egy percre hallgasson meg, drága kartársam. — szólt utánam közlékeny természetű ismerősöm. — Először is döntse el, tanyának nevezhető-e a város szívében épült, modern, többemeletes lakóház, komfortos lakásokkal, vagy sem? — kérdezte. Kissé csodálkozva néz­tem rá, mire ö gyorsan megnyugtatott, hogy nem hibbant meg, de egy. magát hőstenornak képzelő egyén minden éj­jel ezzel a kérdéssel riasztja fel leoédesebb álmaiból. Hogy aszongya: Ki tanyája ez a nyárfás? Esküszöm, drága kartársam — folytatta — esküszöm, hogy igazán nem tanya. Tanú rá ön is, ugye? És tanú rá az OTP, hogy nem tanya, hanem városi öröklakás, ö-rök- la-kás, amelyre a törlesztést minden hónap elején szorgal­masan feladom a postán. De ez mitsem érdekli a virágos és dalos kedvű éjszakai csendháborítómat, s a továbbiak­ban megállapítja, hogy talán „nem hallatszik a kurjantás”. Álmomból felriasztva, ezzel szemben határozottan kije­lentem, hogy igenis hallatszik, sőt a kelleténél sokkal job­ban, hisz nincs nappali forgalom, amelynek zaja esetleg ellensúlyozná e félbemaradt Caruso éjjeli danászását. „Vagy alusznak, vagy nem hallják”, — így a folytatás, hiszen ön is tudja, Sajnos, nem alszunk, az álom is kiment már a szememből, s igenis hallom, sajnos, hallom, kénytelen vagyok hallani. Annál is inkább, mert a biztonság kedvéért megismétli teljes hangerővel: „Vagy alusznak...” forte, „vagy nem hallják...” fortisszimó. Mindent bele. Az ablak­üvegek rezegnek a feltörő hangtól. Óvatosan kinyitom az ablakom és kellő tisztelettel megkérdezem tőle, hogy mi­nek köszönhetem ezt a kitüntető szerenádot. Rám mordul: — „a demokráciában szólásszabadság van, fater! — vagxj nem?” teszi hozzá, félelmetesen forgatva szemeit. Jobbnak láttam gyorsan becsukni az ablakot, s háló­ingem gombjain számoltam, folytatja-e, vagy sem? Ö nyert. Folytatta. „Vagy talán nem is akarják” — fejezte be a sort és leeresztette hangját is. A.ztán bizonytalanságot eláruló lépteit egyenes irányba igazította és tovább indult. Drága kartársam, boldogan feküdtem pissza az ágyba, hogy az álom karjaiba vessem magam. Éppen kezdtem el­veszteni kapcsolatomat az ébrenléttől, amikor heves szív­dobogások közepette észleltem újból, hogy újra felhangzott, mit felhangzott? — bömbölt, áradt, mint fékevesztett ára­dat, az előbbi kérdés: „Ki tanyája, ez a nyárfás?” Szent ég! — hisz ez, a szólásszabadságot igy értelmező jóember körülment a háznak mind a négy oldalán, miköz­ben azt hitte, hogy már más utcában jár, s most újra itt bizonyít nekem. S bizonyított, míg a nóta végére nem ért. — Mondja, mit tegyek? — Aztán homlokára csapott a „drága kartársam”, mintha megvilágosodott volna valami benne és közölte velem: — Megvan! — Megyek az újság TT.adóhivatalába, s feladom ezt a hirdetést: Városi, komfor­tos öröklakásomat elcserélném isten háta mögötti, tanyai, nehezen megközelíthető lakással. Megegyezéssel. Ráfizetés részemről lehetséges. Jelige: „Ki tanyája ez a nyárfás?” Majd csak megkönyöriil rajtam valaki. (Csg. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents