Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-13 / 10. szám
1062. január 13., szombat NÉPÚJSÁG Gáz - gáz - gáz! ' Eger gázellátásáról GAZT TALÄLTAK a dem- jeni ólajmezőkön — hallottuk 1950-ben. Bevezetik a gázt a Városba — hallottuk 1960-ban, sót,' az esztendő telén a Patyolat és a gőzfürdő a hét bizonyos napjain már gázzal fűtött. Majd az történt, hogy a fürdőktől a kórházakig árkokat ástak végig a patakparton I960 decemberében és az árkok mellé lerakták az ösz- szecsavart gázvezető-csöveket is. Azután egy jó ideig, 1961 őszutóig csend volt a gázf ronton. Illetve csak annyi történt, hogy a csöveket és árkokat kerülgető lakosság nem éppen a legszebbeket mondotta, amikor felbukott a csövekben, vagy beleesett az árokba és elszakadt a ruhája, harisnyája. Néha egy-egy cikk is jelezte, vagy egy „széljegyzet” a Népújságban, hogy a gázügy nem aludt el, sőt a város intézményei és lakossága számon tartja a gáz útját és a bevezetés ideje felől gyakorta érdeklődik. Éppen ezért kerestük fel a városi tanács ipari-műszaki osztályán Freitág László mérnököt, hogy tájékoztassa egri olvasóinkat a gáz bevezetésének munkálatairól. — A demjéni olajmezőket feltáró vállalat 1959-ben felajánlotta, hogy az olaj mel- 1 ék termékeként felszabaduló gázt, amely naponta 3—1 ezer köbméter és gázfáklyán ég el hasznosítás nélkül — hogy a levegő szennyeződését elkerüljék —, hajlandó a városnak szállítani. Javasolta, Jiogy nagyobb beruházás nélkül (az állomáshoz közeli helyen) ipari célokra heti háromszori megszakítással, amikor nincs olaj- szállítás, gázt szállít a vállalat. A KEDVEZŐ ajánlatra a megyei tanács tervosztálya 400 000 forint hitelt biztosított a gázvezetés céljaira. Amikor ez az összeg rendelkezésre állt, a városi tanács ipari osztálya, az állomástól kiindulva, azonnal megkezdte a Patyolathoz, majd a vízművekhez a gáz elvezetését. Egy évvel ezelőtt, 1961 januárjában kezdődött el a két vállalat próbaüzemeltetése. Február hóban mér hatezer köbméter volt a gázfelhasználás. Márciusban a városi kertészet bekapcsolásával pedig tizenötezer és áprilisban tizenháromezer köbméter gázt használtak már fel. A két, rendszeresem fogyasztó vállalat, a Patyolat és a vízművek havi felhasználása 8 10 ezer köbméter. A múlt év folyamán kiépítették a Laka- tosárugyár technológiai fel- használásához is a gázvezetéket, a télen pedig fűtés céljára is gázt használ már az üzem. Az 1061. évi energiaracionalizálási hitelből a Za- lár ytcai sütőüzemhez és a két kórházhoz épültek ki a vezetékek. Ezek a munkálatok a napokban fejeződnek be és ezáltal egyrészt emelkedik a kenyérüzem kapacitása, másrészt tekintélyes mennyiségű tüzelőanyag szabadul fel a lakosság számára. — Ügy tudom, a Hadnagy utcai bérházak mér központi fűtésre lettek tervezve? — Igen. Éppen ezért a gázzal való fűtés zavartalan biztosítására — ezen- a területen — egy nyomásszabályozó épületet emeltek. UGYANCSAK a múlt év folyamán a Városgondozási Vállalaton belül létesült egy gáz- szolgáltató részleg. Az az elképzelés, hogy azokon a területeken, illetve útvonalakon, ahol a gázvezetékek már beépültek, a lakosság kérheti az illetékes szervtől a gáz bevezetését. A gázvezetési munkálatokat a Gázszolgáltató Vállalat végzi. A gáz bevezetését kérő lakosok ötezer forint bevezetési kölcsönt kaphatnak háztartásonként, hatvan havi visszafizetésre, amely infrasugárzó és egyéb fűtési eszközök részletvásárlására is jogosít. A demjéni mezők földgáztermése megnőtt a fedémesd gázmezők mennyiségével, amely szintén a város rendelkezésére áll. A gáz fűtőértéke igen magas: 10 892 kalória, míg az égési hő 11 500. Az intézmények bekapcsolásával a napi fogyasztás eléri majd a napi háromezer köbmétert. — Mikor indul be városszerte a gázvezetékek elhelyezése? — A gázvezetési program elkészült és kivitelezés előtt »11. A rendelkezésre álló gáz- mennyiség, a szakértők egybehangzó véleménye szerint ötven százalékos telítettség figyelembevételével is húsz, huszonöt esztendeig elegendő. Az Országos Tervhivatal a második ötéves terv során szerepelteti a gázkiépítést. Éppen ezért az előkészítő munkálatok tovább folynak és folyamatosan haladnak. A VAROS területért végzendő gázbevezetési munkálatok kivitelezése mintegy tizenötmillió forint felhasználását teszik szükségessé. Hogy a gázvezetés további útja maré vezet, konkrétan nem ígérhető. A folyó évben és jövőre még valószínű csak más beruházásokból maradt összegek hasznosításából folytatódik a vezetés. 1864-ben azonban az egész város területén bevezetik a gázt és elkészülnek a gázművek épületei is. Szó van arról, hogy a város területén futó vízvezetékek elhasználódott csőhálózatának kicserélésével egy időben kerül majd sor a gázvezetékek lefektetésére. Okos Miklós Űi típusú köd-fényszóró Egy nyugatnémet cég az eddigieknél jóval nagyobb teljesítményű köd-fényszórót hozott forgalomba. A beépített rácsos szűrő a felfelé irányuló fénysugarakat „beárnyékolja”, s így megakadályozza, hogy nagy ködben a fényszóró hatására ún. „fehér fal” képződjék. Az új fényszórónál vakító hatás sem jelentkezik, mert a szemben haladó jármű vezetője a fényszórónál magasabban helyezkedik él. ... hogy az ultrák bomba- merényletes garázdálkodása már nem „francia monopólium”, hasonló eszközökkel dolgoznak az olasz fasiszták is. Bombák robbannak a baloldali politikusok munkahelyén, a pártszékházakbati, s a lakások kapui előtt is. Az olasz neofasiszták, úgy látszik, előrelátóbbak, mint Mussoliniék voltak, akik csak a hatalomátvétel után szá- ■nioltak le ellenfeleikkel. — zár — Zsákok szintetikus papírból Syntosil néven különleges minőségű papírt hozott forga- i lomba egy svájci cég. A Syn-j tosíl szakítási szilárdsága és vegyianyagokkal szembeni ellenállóképessége jóval nagyobb a közönséges papírnál. A szintetikus papír sósav és nátronlúg hatására még szilárdabbá válik és szakítási szilárdsága nedves állapotban még nagyobb, mint szárazon. Az új „műpapír”, amelyet értékes vegyszerek, műszerek, stb. csomagolására kívánnak elsősorban felhasználni, gyűrő- désmentes. Egy értekezleten rég nem látott barátommal akadtam ösz- sze. Szünet volt éppen, s lelkes beszélgetésbe kezdtünk. Körülöttünk ts beszélgettek, egész kupaktanácsok alakultak, a folyosókon és a büfében mindenki az értekezletről suttogott, kendőzetlenül és frissiben cserélték ki véleményeiket az érte- 1kezleten részt vetők. S akkor hirtelen azt mondja nekem a barátom: — „Látod, öregem, itt a folyosókon és a 1 büfében zajlanak le a legfontosabb eszmecserék, itt mondta ják el egymásnak az emberek a legérdekesebb dolgokat, a legfontosabb gondolatokat. Szerintem, tehát az lenne az igazán ésszerű és igazán üdvös megoldás, ha ezeket az értekezlet közbeni szüneteket meghosszabbítanák, az értekezletet pedig megrövidítenék". Mennyire igaza van. Hiszen hány olyan értekezletet ültem már végig, amelyen a legértékesebb — a szünet volt... (kyd) I^AAAAAAA/VSAAAAVvAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VAAAAAA/WVVVV Beszélgetés a fronton Teljes a csönd. Csak néha-néha hallatszik a függőakna szignókürtjének rekedtes baritonja, ha lentről igyekszik fölfelé valaki, vagy innen, a napfényről akar alászállani a sötétség örök birodalmába. A kürtjei után felzúgnak az aknakas- szállítógépek motorjai, forogni kezdenek a hatalmas kerekek az aknatoronyban — aztán ismét csak a csend az úr itt a Cső- kos tetői Beniczky-aknánál. Antal János bányamesterrel ereszkedtem le a mélybe. Hogy zuhanni kezdett hirtelen a kas lefelé, áporodott, langyos pára burkolt körül bennünket. Aztán túljutva azon a szakaszon, ahol a bánya meleg levegője, s a téli hideg összecsap, már csak a víz állandó zuhogását hallottuk, amely felülről hullott ránk. A lll-as keresztvágatban apró bányászlámpák fénybogarai birkóztak a sötéttel: aknamélyítők falaztak, vezetéket földeltek a villamosmozdony számára, amely majd erre szállítja a függőaknai kashoz a meddőt. Beljebb haladva felerősödtek a zgjok, szénnel rakott csilléket kerülgettünk, egész szerelvény kígyózott el mellettünk, dübörögve az I-es függőakna irányába. Szállítószalag rohant fekete kinccsel púpozottan, emelkedő vágatban lábaltunk, alakok sötétlettek a karbidlámpa homályában. Itt voltunk a szénben. i Az V-ös siklói fronton Nem csattog a kaparó. Nem villannak a csákányok. Csak a fejszék dolgoznak most. Végeztek egy „utca” kiszenelé- sével és ácsolgatnak; a láncos vonszoló mellett deszkákat adogatnak be a fronton levőknek — feszkézéshez. Mások újabb pászták lerobbantását készítik elő. Egymás után — elöl az aknász, mögötte a bányamester és jómagam — négykézláb mászva indulunk neki az alacsony ácsolatok fenyőerdejének. Azzal a céllal, hogy a fejtésben majd megtaláljuk Bíró K. Vilmos csapatvezető vajárt. De nem sikerült ráakadnunk, csak a front szállítóvágatában. — Azelőtt sokat bajlódtunk, nem sok örömet leltünk a munkában — kezdi a beszélgetést. Hogyan dolgoztak? Három „utca” kiszenelése után a kaparót átszerelték közvetlenül a szénfalhoz. Kevés volt a hely, az emberek mozogni se tudtak. A kaparószalag vaslemezteknőjébe térdelve lehetett csak lyukát fúrni a pakszitok számára. S egy szaknak mindig 50—60 centi- méteres bebújót kellett mélyíteni a szénfalba, hogy az emberek munkához kezdhessenek. Ezek a körülmények mennyi bosszúságot, keserűséget szereztek a bányászoknak. — Múlt év októberében a pártszervezet taggyűlésén felvetették ezt a problémát, s megoldást is javasoltak: térjenek vissza a régebbi módszerekhez, kétműszakos szenelés után az.éjjeli műszakban végezzék el a kaparó áthelyezését, s a szénfal mellett egy utcát hagyjanak szabadon. A párttaggyűlés után vezetőségi ülésen ie megtárgyalták ezt a javaslatot, s úgy'döntöttek, helyet adnak a bányászok kérésének. Múlt év november 4-e óta dolgoznak már így, a régebbi módszer szerint. Műszakomként 14 fővel. Emelkedő egyéni teljesítmények A bányamester élvtárs arról beszélt, jobb az emberek „hozzáállása” a munkához, egészen szembetűnő változások tapasztalhatók ezen a téren. És Bíró K. Vilmos csapatvezető vájár számokkal is alátámasztja ezt a megállapítást: — Régebben, amíg mind a három műszak termelt, az egy főre eső műszakonkénti termelés csupán 22 mázsa volt. Hogy a régi módszert elevenítette1 fel, ugrásszerűen emelkedtek az egyéni teljesítmények. No-, vemberben még csak 25,9 mázsát adott egy ember, s decemberben már 26,6 mázsát egy műszak alatt. A tisztán termelés lehetősége is megnőtt ilyenformán. Míg korábban sokat vesződtek a homokkal, addig mostanában szinte elenyésző az a zavaró körülmény, amit a fejtésbe befolyó homok okoz. Igaz, beszélni kell arról is, hogy a régebbi módszerhez való visz-! szatérés megemelte a termelési költséget — ma drágábban termeli a front a szén tonnáját; de az a 18—20 százalékos termelésnövekedés, amelyet fel tudnak mutatni — mindezt szépen kiegyenlíti. S a 4100—426' kalóriájú, jó minőségű szén is megéri az ilyenfajta kitermelést. — A front előrehaladási se_$ bessége is kielégítő — mondja^ még búcsúzásképpen Bíró K. Vilmos — huszonnégy óra alatti két méter. De van, hogy két? műszaknál is'korábban elérik? ezt. A lehetőség adott az elő-? haladási sebesség növelésére,? de ez veszélyeztetné a frontnál? a hasznos nyomás kialakulását ? Dél felé szalad az óra percmutatója. A műszakból még\ két óra van hátra, amíg megérkeznek az „ablézok”. Addigi még sok szén hullik a láncos vonszolóba, a gunúszalagraX sok csille telik meg belőle. Addig még kemény munkai vár a frontosokra. De helytállásukban nincs hiba. Magukl kezdeményezték ezt a munkaformát, és saját kedvük szabj gyors ütemet munkavégzésüknek. Csattogva kezdi meg körforgó útját a láncos kaparó. Néhány másodperc múlva rob-5 ban a pakszit. S a kaparó a robbantás alatt is állandóan jár..A Pataky Dezső A Ösztönző jövedelemelosztás A „Hogyan tovább a magyar mezőgazdaságban” egyik lényeges kérdése: a termelőszövetkezeti tagok anyagi ösztönzése. Ezt úgy kell megoldani, hogy ne sértsük a szocialista elosztás elvét. A ma alkalmazott gyakorlat nem mindenben felel meg a termelőszövetkezeti tagok érdekeinek. Egyes munkaterületen nincsenek kellőképpen érdekeltté téve a termelés, s ezáltal a termelőszövetkezet közös jövedelmének fokozásában. Ezt ismerte fel pártunk és kormányunk és szakembereket bízott meg az anyagi ösztönzés gyakorlati módszereinek kidolgozásával. Már egy évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia közzé tette a végzett munka közvetlen pénzbcnl díjazásának kidolgozott rendszerét, amit — országos viszonylatban — harmincöt termelőszövetkezet alkalmazott. A termelőszövetkezetek eljutottak arra a fokra, hogy napjainkban már gyakorlati szükségként kerül napirendre — megyénk területén is — a pénzbeni munkadijazás bevezetése. Ml is a pénzben! munka- díjazás? Lényegében a rendszeres munkaegység-előlegezés olyan változata, ahol a végzett munkát közvetlenül pénzben értékelik. Munkaegységet nem számolnak. Munkaegység-előleg helyett a termelőszövetkezet munkadijat fizet tagjainak. A jövedelemelosztás az év közben kifizetett munkadij arányában történik. A jövedelmet a hagyományos módon állapítják meg. Az alapszabálynak megfelelően földjáradékot és egyes termelőszövetkezetben prémiumot is biztosítanak a tagok részére. Tehát a termelőszövetkezeti tagoknak a közös gazdaságból származó jövedelme négy tételből áll: földjáradék, prémium, végzett munka ellenértéke (végzett munka díja) és az év végén megállapított jövedelemből a részesedés. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a pénzben! munkadíjazást bevezették, az elmúlt évben nem volt munkaerőprobléma sem a kapálásnál, sem az őszi betakarítási munkálatoknál. Sokan, akik a szövetkezet szervezése előtt elvándoroltak a faluból, visszatértek és ma már a szövetkezeti gazdaság dolgozó tagjai. Sok kedvező tapasztalat fémjelzi az új munkaértékelési és jövedelemelosztási módszer alkalmazásának életrevalóságát. Ahol bevezették, egyöntetű véleményen van a tagság és a vezetőség: nem térnek vissza a munkaegység-rendszer alkalmazásáraA munkaegység-rendszer alkalmazása elveiben jó, azonban egyes munkaterületen feszültséget okoz a tagok között. Ilyen a növénytermelésben a férfiak és nők közötti ellentét. Ez főként azért jön létre, mert a különféle munkák osztálybesorolása tág határok között mozog. A napi teljesítménynormák végzéséért írható munkaegység első és hetedik osztálya közötti különbség négyszeres. Ezt- a különbséget a- pén,zbeni munkadíjazás két és félszeresére csökkenti. Így az azonos munkanapokat ledolgozó tagok jövedelme is közelebb került, nincs olyan szóródás, mint volt a munkaegység szerinti jövedelemelosztásnál. Egyes munkákra vonatkoztatva, a Munkaegységkönyv normái elavultak (baromfigondozás, stb). Nem tart lépést a Munkaegységkönyv a technikai színvonal fejlődésével, illetve annak alakulásával sem. A pénzbeni munka díjazását néhány termelőszövetkezet tapasztalatai alapján nyu- godtabban vezethetjük be néhány szövetkezeti gazdaságban megyénk területén is. Ez az új munkadíjazási módszer ösztönző hatású, a terméseredmények növelésére. Egy katasztrálls hold burgonya terméséért, munkadíjként lehet 300 forintot, de lehet 1200 forintot is elszámolni. Ez a termésátlagtól függ. A sertéshizlalásnál a daraértékesítés alapján, minden kilogramm súlygyarapodás munkadíja lehet 30 fillér, de 60 fillér is. így érdekeltté van téve a dolgozó tag, hogy minél nagyobb terméseredményt érjen el. A pénzbeni mun.kadíjgzás, egymagában is ösztönző, azonban nem zárja ki a megyei párt- és tanácsi szervek által javasolt premizálás alkalmazásának lehetőségeit. Néhány termelőszövetkezet veze(öi ma még tartózkodó nak a pénzbeni munkadíja- zástól. Nem tisztultak a nézetek, egyoldalúan ítélik meg a pénzbeni munkadíjazást. Első ellenvetésük: mi lesz a természetbeni részesedéssel? Hagyományos módszer, hogy a tagok természetbeni részesedést kaptak. Az új jövedelemelosztási módszernél Is alapvető, hogy kapjanak. Ez hozzátartozik a paraszti életformához, ugyanúgy, mint a háztáji föld. A pénzbeni munkadíjazás bevezetése előtt megyénkben mintegy húsz termelőszövetkezet a munkaegységet csak pénzben értékelte. Ezekben a termelő- szövetkezetekben a tagság, részesedése terhére, igénybe vett kenyérgabonát, takarmánygabonát, szálastakarmányt a gazdaságtól} így lesz ez az új módszert alkalmazó termelőszövetkezetekben is. Ma is van olyan szövetkezeti gazdaság, ahol a család szükséglete szerint — figyelembe véve a szerzett munkaegységeket ■— vették igénybe a természetbenieket. Másutt a tagok állami felvásárlási áron a termelőszövetkezet magtárából, készpénzfizetés ellenében, elégítették ki szükségleteiket. Az elmúlt évi gyakorlat, valamint az ez évi tervek szerint a gyöngyösi járásban — járási szinten — 19 százalékát természetben, 81 százalékát pénzben veszik igénybe a részesedésnek. Ez az arány változik a füzesabonyi és hevesi járásban, de ott sem éri el a természetbeni részesedés, az összes részesedés 40 százalékát. Tehát — ahol szükséges — ott a kifizetésre kerülő munkadíj minden ezer forint összege után 400 forint erejéig természetbenieket vehet igénybe a termelőszövetkezeti dolgozó. Ennek biztosítására a munkadíj összegének megfelelő százalékát nem veszi fel a tag, benthagyja a szövetkezet pénztárában. A pénzbeni munkadíjazás végrehajtása összefügg a munkák előre történő utalványozásával. A munkák utalványozása munkatöbbletet jelent az agronómusok- nak, brigádvezetőknek, de bevált, jó módszer. Az utalványozás rendszere kizárja a hígítás lehetőségeit. Előnye, hogy mindenki előre tudja, milyen munkát kell elvégeznie. Végül a tagok is köny- nyebben kiszámít iák, milyen összegű mun.kadíjat kapnak végzett munkáinkért. Mindezen előnyök ellenére, a pé ízbeni munkadíjazás bevezetése természetesen a tagság véleménye alapján történhet. A tanácsi és banki szervek feladata, hogy alapos megfontolás után segítsék az új jövedelemelosztási forma bevezetését. Nemes Gyula )
