Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A zárszámadásokról jelentjük AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XHI. évfolyam, 24. szám ÁRA: 58 FILLÉR 1962., január 30., kedd i: L Pusztítás vagy béke ? „A háború a népek gyen­geségének és ostobaságának gyümölcse. A háborút nem tekintem ríjiAtsiműnet, mint ön. Francia ember nem hisz a végzetben. A végzet az akarat híján levő lelkek mentsége” — így írt 1914. augusztus 29-én Ro­main Rolland a Journal de Geneve hasábjain Gerhard Hauptmannhoz intézett nyílt levelében. Rolland-t e levél megírására a művé­szeti értékek barbár pusztí­tása, s azok a rombolások késztették, amelyeket a köz­ponti hatalmak hadai Bel­giumban és Észak-Francia- országban elkövettek. A négy évig tartó első világ­háborúnak 10 millió halott­ja és 20 millió sebesültje volt. Negyedszázaddal ké­sőbb, amikor Hitler ismét Európára szabadította a há­ború százfejű szörnyetegét, 34 millió ember élete sza­kadt meg, s majdnem het- vetunillió ember sebesült meg, és mennyi vált örök életére rokkanttá, tehetet­lennél És mennyi anyagi érték lett semmivé a hábo­rúk miatt! 1914 augusztusá­ban a Reims-i székesegyhá­zai tették a földdel egyenlő­vé; a második világháború­ban már városokat rombol­tak le, Eidícét. Oradourt. A napokban az Egyesült Államok hadügyminisztere, Mcnamara tett kérkedő nyi­latkozatot az amerikai sze­nátus hadügyi bizottsága előtt Az amerikai fegyve­res erők képesek teljes mér­tékben megsemmisíteni a számukra megjelölt szovjet objektumokat — mondotta. E nyilatkozatra reflektált józanul és tárgyilagosan fi­gyelmeztető hangon Mali- novszkij marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere: „Mcnamara úr kérkedése... a szenvedélyek, a háborús hisztéria felszítását, végső fokon a fegyverkezési ver­senyt szolgálja. A fegyver­kezési verseny pedig... min­denkor háborúba vitte az emberiséget... mi egyetlen rakéta-atomcsap ássál letö­rölhetnénk a föld színéről az Egyesült Államok min­den ipari, körigazgatási és politikai centrumát és meg­semmisíthetnénk egész or­szágokat, amelyek területü­ket adták a Szovjetunió és a többi szocialista országot körülvevő amerikai katonai támaszpontok céljaira.” Egy legújabb, termonuk­leáris háborúban egész föld­részek pusztulnának cl, s minden emberi életnek vé­ge lenne itt. Pusztítás vagy élet? Háború vagy béke? Fegyverkezés vagy leszere­lés? Ez most az emberiség létének alfája és ómegája’. A Szovjetunió most is, ere­jének teljében, azt ajánlja: „olyan megoldásokat keli keresni, amelyek a békéhez és nem a háborúhoz vezet­nek”. A béke, a leszerelés — ez az egyetlen helyes és reá­lis alternatíva az emberiség, az élet fennmaradására. Ro­main Rolland már diákköri naplójában, 1889-ben, azt írta: „ártalmatlanná kell tenni azokat, akik a gyűlö­letből élnek”. Igen! S azo­kat is ártalmatlanná kéne tenni, örökre, akik a mi ha­lálunkból szeretnének tőkét kovácsolni, akik életünkkel akarnak nyerészkedni. Egy amerikai tábornok azt mon­dotta: „az embereket meg kell tanítani ölni”. Nekünk a béke éltető erejű oxigén, s mi azt mondjuk: meg kell tanítani az embereket élni Farsang van... Szombatom este az egriek már kaptak egy kis farsangi kóstolót: A KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUM Asztalos János KlSZ-szerveze- te jól sikerűit farsangi bált rendezett a Park Szálló ösz- szes termeiben. A helyiségeket zsúfolásig megtöltötték a fia­talok, de nagyon sok szülő is elkísérte a hálózó fiúkat, lá­nyokait A zenét a Szalfcay- együttes szolgáltatta. Fiatalok és felnőttek egyformán jól érezték magukat az idei első farsangi bálom.-FEBRUÁR 1-ÉN kezdi fog­lalkozásait a makiári kézimun- katanfolyam. A 20 részvevővel induló előadássorozaton 24 té­mát dolgoznak fel — 96 órában. >. rf Gyurkó Géza: MICSODA ERŐ! ÜZEMEINK JELENTIK ★ Guzi M.—Becze K.: AZ 57 081-ES LÉGIONISTA ★ KÉSZÜL AZ EGER—BÜKKI IDEGENFORGALMI RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TERVE ★ HÍREK — SPORT Dallal, tánccal avattak szalagot a hatvani gimnazisták A hatvani gimnazisták szombaton este tartották ha­gyományos szalagavatójukat A Vörösmarty Művelődési Házban mintegy 600 diák és vendég gyűlt össze a kedves ünnepség alkalmából. Dr. Bartos Imre, a gimnázi­um igazgatója, köszöntő sza­vaiban hivatkozott arra, hogy ebben a tanévben közel 200 diák készül az élet egyik ko­moly erőpróbájára, az érettsé­gi vizsgára. A szalagavató al­kalmával kerül sor első ízben arra, hogy tanár és diák a fe­hér asztal mellett koccintson-­egymással. A diákokat arra kérte, végezzenek komoly, lel­kiismeretes munkát, a szülők pedig fokozott felelősséggel álljanak melléjük s irányítsak lépéseiket A hagyományos fogadalom- tétel után 15 kereskedelmi szakmunkástanuló is most tűzte fel a piros szalagot, az érettség jelképét azután a di­ákok és meghívott vendégek dallal, tánccal szórakozva ün­nepelték az évről évre megis­métlődő hagyományos ese­ményt ír) Mint már jelentettük, megtartotta zárszámadó közgyűlését a hevesi Új Barázda Tas is. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A zárszámadási közgyűlésekről a 3. oldalon adunk tudósítást. (Foto: Kiss Belőj Saját erdejükből termelik ki a tusi- és ipari fát a bodonyi Mátragyöngye Tsz tagjai A Heves megyei Bodony községben működő Mátra- gyöngye Tsz közös gazdaság­hoz a szántón és szőlőskerte- ken kívül 2000 holdnyi erdő­ség is tartozik. A tsz tulajdo­nát képező erdőségben meg­kezdték a falú termelést. A közgyűlés határozata ér­telmében a tagok munkaegy­ségben termelik ki a fát, ami elősegíti a tsz-tagok téli fog­lalkoztatását is. 250 munka­egység után 6 méter tűzifát kapnak. A tsz erdőségéből az idén 4000 köbméternyi fát vágnak ki. Ennek egy részét osztják szét tűzifának, az ipari fát a tsz használja fel. , .Heves, megyében csaknem íebnillío holtját tarjanak szá­mon, mint apró- és nágyvá- das területet A Tisza menti részeken a fácán, míg Kom­polt, Heves, Kömlő környékén elsősorban a fogoly szaporo­dott él az utóbbi években. Az értékes és hasznos apróvad­állomány a lefagyott, megkér- gesedett havú szántóföldeken már nemigen jut táplálékhoz, éppen ezért a vadásztársasá­gok, valamint a tsz-ek és az állami gazdaságok rendszere­sen szórnak ki ocsut, hogy a több ezernyi apróvadat átte- lel tessék. jubileum ' A Heves megyei munkásör-paranesnokságon szombaton ünnepséget tartottak, amelyen az öt éve szolgál«to: telje­sítő munkásöröknek emlékjelvvényt adtak át. Képünk«» Zúbráeaki'Ferenc, a munkásőrség, megyei parancsnoka, a kitnii­fitoto: Kiss Béla) __; tetettek között» 19 61. december középére [' kellett volna elkészülnie a hatvani Kossuth Tsz pap- malmi, 80 férőhelyes istál­lójának, amely most már az egyesült termelőszövetkézé­tek tulajdona, és az Állami Építőipari Vállalat építi. Az épülettel azonban még min­dig baj van. Húzódik az át­adása, húzódik teljes elké­szülte. A szövetkezet vezetői, de tagjai is, nem jó szemmel nézik ezt a huzavonát. Ért­hető is, amikor bizalmatla- f nők a jövőt illetően, hiszen l mi a biztosíték arra ezek Í után. hogy az idén elkészül határidőre az a sok épület, amit tervbe vettek, hogy ' létrehoznak, [ Most mar nehéz eldön- j leni, hogy ki a hibás ebben az ügyben: a Beruházási Iroda, vagy pedig a kivite­lező vállalat, de egy min­denesetre biztos: Az illetékeseknek szigo­rúbb intézkedéseket kellene hozmok arra, hogy a határ­időket mindenütt betartsákl -f■ *•­Apók rvapja Vasárnap délután az égni! Ady Endre Kultúrotthonban kedves ünnepélyre gyűltek össze az'.I. számú ■ÁhalánoK' Iskola kis szereplői,- és' > á nagytermet zsúfolásig megtöl­tötték az édesapák. Évek óta szokás megünnepelni az apák napját, s ezen a napon ÍS' ezért rendezett ünnepséget az iskola. Az édesanyák és a gyerme­kek nevében Kovács Tiborné, a szülői munkaközösség tagja köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót a gyere­keknek, akik változatos, han­gulatos műsorral kedvesked­tek az édesapáknak. A Matra és a Büjkk erdősé1“ gélben c^kneni 13Ó 0(b) riil-j dón. élnék nagyvadak. A nyu- gatbükki erdőgazdaság terüle­tén több mint 100 etetőt ál­lítottak fel. Különösen 4 a' fiatalosok környékén, vala-1 mint a nagy Iciterjedésű fe-' nyőerdőfcben állítottak a szo­kásosnál is több etetőt. Mrs élmúlt évek tapasztalata sze­rint elsősorban ezek szoktak kárt szenvedni a vadrágástól. Megfigyelték azt is, hogy a vágásterületeket szívesen ke­resik fel a vadak, mert a le­döntött fán levő rügyek ked­venc csemegéjük. Á gallyakat most a vágásterületen hagy­ják, s ezeket csapatosan lege­lik az őzek.és a szarvasok é-» ; Rendszeres etetéssel segítik a vadak átteleltetését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents