Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

s

NEPCJSAG

1962., Január 30., kc^tl

Válasz Nagy Sándornak a „Gondolatok egy Gárdonyi-tanulmány

olvasása közbencímű írására

Ö‘

E'

| rommal olvastam a fiatal főiskolai tanár, Nagy Sándornak — az ő szavaival élve, Gárdonyi életműve „szerény” tanulmányozójának, a marxista irodalomszemlélet művelőjének sorokká formált gondolatait.

Már elöljárójában meg kell jegyeznem, hogy a törekvés dicséretes, és habár az ilyen irányú igény igen sokunkban megvan — a marxista irodalomszemlélet igénye —. sajnos, a sors keze ez ideig csak kevesek számára tette lehetővé, hogy ebben a törekvésükben már egészen fiatalon eljussanak, ha nem is a csúcsra, de annak legalább a derekáig.

Örömöm azonban nem teljes, mert — Nagy Sándor írásának néhány első sorától eltekintve — meg kell állapítanom, hogy nem egészen értettük meg egymást, illetve Nagy Sándor nem értett meg engem. Írásának bevezetőjében megállapítja ugyan Dudek egyetemi tanár elfogultságát Gárdonyi Isten rabjai című munkájának bírálatában, de mindjárt igyekszik hozzátenni: „habár az idézett résznek is vannak figyelemre méltó 'megállapításai”.

Gárdonyi szóban levő művének, a magam számára végzett értékelésekor úgy éreztem, hogy többé-kevésbé alig ismert pozitívumra leltem az Isten rabjaiban. Megállapításom helyességének, avagy helytelenségének elbírálása végett küldtem el értékelésem a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Akadémia Irodalomtörténeti Intézete, illetve lektorátusa és Klaniczay Tibor, Kossuth-díjas irodalomtörténész szerint: .,... írása helyesen mutat rá Dudek cikkének elfogultságára, jól látja az egyházi körök értetlenségét és a Dudek-féle álláspont elavultságát”.

\z valamivel több. mint amit Nagy Sándor jó Szándékkal megállapít, hogy nyomban utána egy nagy lendülettel átcsapjon a magyar történelmi regény fejlődésének taglalására, ismertetésére.

A tudás csillogása belőlem is tiszteletet vált ki, és az a felfogásom, hogy akik tudnak ■„ arabusul”, azok beszéljenek „arabusul”. Elismerem, hogy sok tudományosság is van ezekben a magyar történelmi regény fejlődését ismertető sorokban, más lapra tartozik — amit Nagy Sándor írásából is megállapítottam —, hogy az irodalomtörténettel foglalkozók nem tudnak elszakadni az akadémiai irodalomszemlélettől. Azonban maradjunk a tárgynál, vagyis annál, hogy én magam nem vállalkoztam és nem vállalkozom — mert az nem is feladatom —, az író, Gárdonyi életművének megírására. Ehhez nem is nyúltam, mert biztosan tudom, hogy elvégzik azt helyettem mások.

Szépírói munkám során foglalkoztam az Isten rabjai című Gárdonyi-regénnyel. Érdekelt, hogy miként fogadta azt a korabeli sajtó. Így juttotam el a Religio-ig, amelynek olvasása közben lejegyeztem észrevételeimet. Ha a Religio-ból ismert volna Dudek Gárdonyit elmarasztaló kritikája — mint ahogyan azt Nagy Sándor állítja —, akkor azt legalább a polgári irodalomtörténészek felhasználták volna. Az, hogy fél évszázad távlatából mai értékelést kívántam adni a műről, az a nagy író iránti tiszteletemből adódik. Én szeretem Gárdonyit.

Szívesen veszem fiatalabbak- tól a kioktatást, hogyan és milyen szempontból kellett volna „elemeznem” az írót és életművét. Ezzel szemben nekem is van egy kívánságom: egyelőre az Isten rabjai értékelésénél maradjunk. Szerintem teljesen szubjektív érzelmek döntik el, melyik polgári irodalomtörténész megállapításait fogadom el. Kosztolányiét, Futó Jenőét, vagy más hasonlókét. mivel egyik sem áll a marxista irodalomszemlélet magaslatán. Egy bizonyos — és ebben megegyezhetünk —. hogy a regény meséje nem valami vérdús. Gárdonyi művészete azonban itt is el tudja árasztani — mint az Egri csillagokban, a Láthatatlan emberben, stb. — regényét történeti levegővel. Sőt, az a történeti levegő nem tudálékos szürke köd gyanánt nehezedik regényeire, hanem felszívódik azok művészi elemeibe. Igaz az, hogy durva, középkori embert hiába keresünk az Isten rabjaiban. Egyedül Bajcsiban találjuk meg a középkor vad, temperamentumos alakját. Ezt Nagy Sándor is elismeri és számon is kéri, mint akivel a „legkevesebbet” foglalkoztam.

í árdonyi az Isten rabjai megírásakor nem volt kiegyensúlyozott lelkű ember. Ha drámái, történeti regényei feljutottak is a művészet csúcsaira, az író lelkét állandóan foglalkoztatták és mélyen beárnyékolták az emberi kétségek.

A mű Jancsija, a kertészfiú, maga az író. Margit királylány Gárdonyi szerelme. Engem ez a két ember érdekelt a regényben. Gárdonyi bonyolult lelkületének megértése foglalkoztatott, amikor „megkísérel- reltem” megérteni és elfogadható magyarázatot adni a kolostori élet tarthatatlanságára. Itt vettem figyelembe az író házassági kötelékből való szabadulni vágyását és egy múló szerelem felejtése közben kezdődő új szerelem lobogását.

Igaz, Gárdonyi az Isten rab- jai-ba is beleviszi a földöntúli életről, a reinkarnációról vallott hitét, teozófikus világnézetét. De Dudek nem ezért, hanem a „szentéletü” és „hőslelkületű” emberek klastromi életének szétrombolásáért ítéli el Gárdonyit. Dudek Gárdonyi ellen intézett kíméletlen támadása abban leli magyarázatát, hogy álláspontját társadalmi állása és nem emberi öntudata diktálta.

Nagy Sándor egy kalap alá veszi a papság és az egyház álláspontját is. Holott más volt az egyház hivatalos álláspontja és más volt Gárdonyi baráti kapcsolata. Gárdonyinak testi-lelki jó bartája volt cza- bolcska Mihály „tiszteletes úr”, akivel lelevelez néhány ateista vitát. Halászy Cézár, Paluscsák Pál, Hock János. Torday Ányos és még jó né- hányán — valamennyien katolikus papok —, az író baráti köréhez tartoztak.

Halászy Cézár például a saját részére kölcsönzi a líceumi könyvtár könyveit és viszi Gárdonyinak. Tehát elképzelhető, hogy Halászy segít Gárdonyának a klastromi élet megismertetésében. Miért hihetetlen az, hogy az alsó papság nem értett egyet az egyház felsőbb vezetőivel? Voltak papok, akik sok esetben el is ítélték a klérus és a papi hierarchia ténykedéseit.

\ malom, amelyben őrö^ lünk, nem ugyanaz,

nem állítottam, hogy a Lám- pás-ban Gárdonyi nem anti- klerikális. Az. A Pöhölyék-ben és itt-ott Az én falum-ban. És ezekben a múlt század végi írásokban találkozhatunk még az író ateizmusával is. A Pö- hölyék 1895-ben, míg a Lámpás könyvalakban 1897-ben jelent meg és egy rövid évtized leforgásának ideje alatt hét kiadást ért meg. Jelen századunk eleje óta azonban — jó négy évtizedig —, hiányzott a Lámpás a magyar könyvpiacról. Tudomásom szerint a könyv csak a második világháború után került újból kiadásra. így kevésbé ismert az Isten rabjai-nál, illetve az író élete regényének egyes részletei a Hatalmas harmadik című munkájából vált ismertté, de már sokkal enyhébb — egyház- és papság- ellenessége tompítottabb —, változatban, mint a Lámpásban. A polgári irodalomtörténészek — mivel az író beleszövi élete tragédiáját is — nem tartják a Lámpást igazi mű- vr'szi, hanem csak szimbolikus s "-"fásnak.

<- •■•-’•vívj írói pályájának

vlcsét, fölfelé ívelését, haladásának művészivé válását az Egri csillagok és az Isten rabjai-ig mérik. Az író költészetének — bár szereti a ro- mantietzmus levegőjét és ott is maradandót alkot —, a realizmus a biztos talaja. Itt tud alkotni a legbálrabban és leghatározottabban.

írásom tizenhat gépelt oldala csak az Isten rabjai értékelésével foglalkozott és ebben a munkámban nem kalandoztam el Gárdonyi egyéb müveire. Az ismert helyszűke miatt azonban írásom hat oldalra zsugorodott, s így talán nem kerekedett ki belőle a teljes egész. De az az érzésem, hogy két festő egy időben, ugyanazon látószögből is képtelen azonos képet festeni. Az írók sem tökéletesebbek a festőknél. Az én munkám csak újabb adalék egy nézőponthoz, amit — ha szabad a szót használnom — „szerény” munkámmal Gárdonyi jobb vagy teljesebb megértéséhez adhatok.

Ami a Mikszáth—Gárda- nyi-iskola jelentőségét illeti és az, hogy mit értek ez alatt, arra azt válaszolhatom, hogy nem sokkal többet a pedagógiai értelmezésénél. Ezt Nagy Sándor megtalálhatja az irodalomtörténeti szakkönyvekben, és Ortutay Gyula még egészen friss írók, népek, századok című könyvében is. Jelentősége a parasztlátásnak, parasztábrázolásnak bizonyos azonossága. A két író értékelésénél még azt szoktam hozzátenni, hogy Gárdonyi anti- klerikalizmusa erőteljesebb Mikszáthé-nál.

Mindenesetre szeretném elkerülni azt az érzést, amit a magyar anekdotában úgy szoktak érzékeltetni, hogy azért káromkodik a huszár egy fél órát, mert megbotlott a kőben. Egyébként a Nagy Sándor által felajánlott vitát illetően az én javaslatom az volna, hogy vita helyett folytatni kéne a további Gárdonyi-kutatásokat. Lehet, hogy ez több eredményre vezetne.

Gárdonyiról szóló írásaimmal mulasztást kívánok enyhíteni. Történetesen azt. hogy az író életművének második szakasza nem teljes, ha elhallgatjuk életének ebből a szakaszából írásainak ihletőjét, szerelmét, Tóth Ilonát: Má- tékovics Józseínét. Hogy Nagy Sándor mit hisz, ez az ő dolga. Fesztyné „Tegnap”-ja sem hitelesebb, mint a ma igazolható tények. Kétségtelen, hogy az író egri letelepedésében közrejátszott a Fesztyné által írt szerelem elől való menekülés. Még Egerből is gyakran felkeresi Gárdonyi a Feszty-házat, a fővárosban jártában. De már nem Szarvassy Margitért, hanem, mint az író fia, Gárdonyi József írja: „Gárdonyi Jókai körét és a veterán író jóindulatát sajnálta volna a lány nvatt elveszíteni”. Az író naplója szerint: „1900 január

6. Margitnál. Másfél órát voltam nála. Elég volt arra, hogy lássam, neki nem szerelem kell, hanem házasság. Ezt elég világosan megérttette velem”.

Tóth Ilona megjelenése után mind ritkábban látogat oda az író, és végül egészen elmarad Fesztyéktől. Nem tudhatom, kik azok, a „mi” mögé rejtőzött személyek, akik „hitetlenül fogadják azokat az újabb kutatásokat”, melyeket én hangsúlyozok. Ezeknek az elfogadása még akkor sem kötelező, ha tanú rá egy városrész — az egri sánc —, néhány tárgy és a nagy író utolsó szavai. Dr. Matlák József, Gárdonyi Géza otthonáról 1925-ben készült írásában azt mondja, hogy a Fesztyné Tegnap-jából értesülve, lejött Egerbe, megnézni Gárdonyi ablak nélküli, befalazott szobáját. A hálószobában „a falon Petőfi arcképe, és Máté- kovicsné befejezetlen portréja”. És csodálatosképpen a Szarvassy Margit képéről nem ír Matlák. Vagy talán az nem volt a falon?

Az Amerikai Államok Szervezetének külütgvminiszteri értekezlete továbbra is száSlodaszobai alkudozások“ jegyében

a

PUNTA DEL ESTE (MTI):

Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletére továbbra is a „szállodai szobákban” megtartott eszmecserék a jellemzők. Az Egyesült Államok küldöttségének tagjai bizalmas tárgyalásokat folytatnak mind az „engedelmes országok” külügyminisztereivel, mind pedig ez úgynevezett semlegesekkel. Mindent elkövetnek, hegy olyan határozati javaslatot fogadtassanak el, amelynek értelmében a forradalmi Kubát kirekcszlenék az amerikai államok szervezetéből. Az Egyesült Államok nehézségeit mi sem bizonyítja jobban, hogy a határozati javaslatok beterjesztésének határidejét ismét — ki tudja hányadszor — elhalasztották.

A küldöttsági körökből szerzett értesülések szerint az Egyesült Államok hatpontos javaslatot szándékozik elíogadni Ranger 3 amerikai holdrakéia nem tudott feltételeket kenziteni a Holdról

CAPE CANAVERAL (MTI): A pénteken este fellőtt Ranger—3 elnevezésű amerikai holdrakéta vasárnap éjféltájban, óránként hatezer kilométeres sebességgel metszette a Hold pályáját, és körülbelül 37 ezer kilométer távolságban száguldott el az égitest mellett.

A kísérletnek az volt a célja, hogy a rakéta felvételeket készítsen a Hold felszínéről és műszertartályt bocsásson le a Holdra. Minthogy a kilövésnél használt indítómű túlságosan nagy sebességet adott a rakétának, az a Holddal nem találkozhatott. Megmaradt viszont a remény, hogy a holdrakéta televíziós felvevőgépei segítségével felvételeket készíthet az égitestről, amelyeket a Földre továbbít. Ez a remény vasárnap este eloszlott: az Amerikai Űrhajózási Hivatal közölte, hogy bár a rakétában elhelyezett televíziós kamerákat a Hold felé irányították, a rakéta antennáját nem tudták a Föld felé fordítani, s ennek következtében a televíziós berendezés felvételeit a világűrbe sugározta, a Földre kivehe- tetlen jelek érkeztek.

Az amerikai tudósok csalódását csak kismértékben enyhíti. hogy a Ranger—3, miután elsuhant a Hold mellett, egy Nap-körüü pályára tért, s ezen addig kering majd, amíg a naprendszer fennmarad.

(MTI)

Előkészületek az amerikai légköri atomfegyverkísérletekre

NEW YORK (TASZSZ): Jól tájékozott körökben közölték, hogy az angol kormány kész teljesíteni Kennedy elnöknek

►I—1

Új termékek a téglaiparban

Az Építésügyi Minisztérium

téglagyárai alkalmazkodnak a korszerű építési módszerekhez. Továbbfejlesztették hagyományos termékeiket és már négy helyen, Békéscsabán, Zalaegerszegen, Kaposvárott és Szegeden megkezdték a falelemek gyártását. Az év végéig Egerben is berendezkednek az új termék gyártására.

háhap árdonyi életének utolsó pillanataiból iktatok ide néhány sort a negyven év előtti beszámolókból:

„Hajnali két órakor a család, édesanyja, a fial, házvezetőnője: Mátékovics Józsefné, dr. Glóez Kálmán, az orvos, dr. Setét Sándor, az író barátja és dr. Petró József hittanár tartózkodott a szobában. Dr. Petró József meg akarta gyóntatni az írót, Gárdonyi azonban kitért a gyónás elől.

— Most kezdődik — mondotta. — Most kezd elválni a lélek a testtőL

Gárdonyi a falon és az ágytakarón virágokat látott. Egyre mondogatta házvezetőnőjének:

— Nézze, milyen szép virágok ezek! Milyen hosszú levelük van.

Ezután nemsokára agonozál- ni kezdett. Elbúcsúzott hozzátartozóitól.

— Jó éjszakát, kedveseim — mondotta.

Utolsó szavát hűséges házvezetőnőjéhez intézte:

— „Isten áldja meg, Istennek legjobb angyala”.

A szerettei által körülvett haldokló miért búcsúzik attól legszebben, akihez nem fűzte semmi lelki kapcsolat? ...

Ezek a sorok magukban még nem bizonyítékok, de már többek annál, amit Nagy Sándor Fesztyné írásával állít.

Okos Miklós

A téglaipar nemcsak a zak függőleges falaihoz, nem a lakások mennyezeteihez is készít új szerkezeteket. Vékonyfalú és nagy térfogatú üreges téglaidomokból gerendát és mennyezeti födémpanelt raknak össze. Beton a ragasztóanyag, de feszített acélhuzalokban az idén kísérleti üzemet építenek és megkezdik az új szerkezet félüzemi gyártását, hogy a tapasztalatok alapján kidolgozzák a tömeges termelés gazdaságos módszerét. (MTI)

azt a kérését, hogy a Gilbert- és Ellice-szigetcsoport egyik szigetét bocsássa az Egyesült Államok rendelkezésére. Kennedy elnök ezt a kérését decemberben, a bermudai találkozón terjesztette Macmillan miniszterelnök elé.

Mint Middleton, a továbbiakban közli, az amerikai hatóságok tudatták az, angolokkal, hogy ha használhatják a Karácsony-szigetet, bármilyen új, légköri kísérleti programot elvégezhetnek.

Mint ismeretes, ez közös angol—amerikai kezdeményezés lesz. Ily módon az angolok, akik 1957-ben robbantották fel első hidrogénbombáikat a Karácsony-szigeteken, megkapják azokat az adatokat is, amelyekhez az amerikaiak ezekkel a kísérletekkel jutnak.

(MTI)

Megkezdődött a csibenevelés a füzesabonyi járásban

Megérkeztek az első szállítmány kiscsibék a füzesabonyi járás több termelőszövetkezetébe. A keltetőállomások első szállítmányaiból több mint ötezer naposcsibe került a füzesabonyi Petőfi Tsz csibenevelőjébe, 1000 darabot pedig az egerfarmosi Aranykalász Termelőszövetkezet vett gondjaiba.

Az első szállítmányokat folyamatosan követi a többi, és a következő hetek során minden egyes szövetkezet megkapja az igényelt állományt. A tervek szerint ugyanis ebben az évben a járás termelőszövetkezetei 220 ezer csibét nevelnek fel továbbtenyésztésre, és részben körfogyasztásra.

Legtöbb csibét a mezőszemerei Új Világ Tsz tagjai nevelnek, akik már jó előre elkészített csibenevelőkben végzik majd ezt a nagy gondosságot igénylő munkát. Remélik, hogy a közeli hetekben ők is megkapják majd a 10 ezer darabból álló első szállítmányt. A besenyőtelki Lenin Tsz tagsága egy 3 ezer darabból álló szállítmányra vár, s az idén ugyancsak jól kiveszik részüket a csibenevelésből a mező- tárkányi termelőszövetkezetek tagjai is.

Helyesbítés

ÉRTESÍTÉS

Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni juhtartók részére arról, hogy a Gyapjúforgalmi Vállalat szolnoki kirendeltsége átköltözött a II. sz. Irodaházba, Szolnok, Rékasi u., III. emelet, Telefon:

A Népújság január 16-1 száma vezércikkében elírás folytán a gyengén záró termelőszövetkezetek között említettük meg a hevesi Petőfi Termelőszövetkezetet. Ugyanakkor a 23-i számunkban arról írtunk, hogy a termelőszövetkezet 60 forit .ot fizet munkaegységenként. Miklós János termelőszövetkezeti elnök levele szerint az igazság az. hogy mintegy 30 forint körül lesz egy munkaegység értéke.

vagy felfüggesztenék működését.

3. Határozat arról, hogy Kubát kirekesztik az amerikai államok haditanácsából.

4. Javaslat, hogy a latinamerikai országok külőn-külön tegyenek Intézkedéseket „védelmükre”. Ez a cikkely előirányozza egy úgynevezett „készenléti” bizottságot, valamint egy olyan különleges bizottság megalakítását, amelynek feladata „megoltalmazni” a Ka- rib-tenger térségét.

5. A Kubába Irányuló íegy- verszállítmányok embargója. E cikkely értelmében az Amerikai Államok szervezete javasolja azt is minden egyes latin-amerikai országnak, de nem írja elő kötelezően, hogy szakítsa meg kereskedelmi kapcsolatát Kubával.

6. Nyilatkozat a latin-amerikai országok gazdasági helyzetének megszilárdításáról, Kennedy elnök kétmilliárd dolláros programjának megvalósításáról.

Az Egyesült Államok küldöttségének köreiben remélik, hogy meg tudnak puhítani egykét országot az ingadozók közül. Szükséges azért, mert — mint ismeretes — bármilyen határozati javaslat elfogadásához kétharmados többség, azaz 14 szavazat szükséges, másrészt pedig azért, mert az Egyesült Államok álláspontját támogató 12 latin-amerikai ország mindössze 52 millió embert képvisel, viszont a szigorú szankciókat ellenző Brazília, Mexico, Argentína. Ecuador, Bolívia, Chile és Haiti lakosainak száma 150 millió. (MTI)

tatni, de a várható ellenállásra való tekintettel, ezt sem égé- ,

szében bocsátják szavazásra, hanem a részvevők külön- külön szavaznak minden egyes pontról. Az elfogadott amerikai indítványokat majd hivatalos zárónyilalkozatban adná); közre.

Nemhivatalos forrásból származó értesülés szerint az. amerikai határozati javaslat a következő pontokat tartalmazza:

1. Általános politikai határozat, amely kimondja, hogy a „kommunista” Kuba veszélyezteti a nyugati félteke országait.

2. Határozat, amelynél; értelmében a marxista-leninista tanításokat valló kubai kormány politikája összeegyeztethetetlen az Amerika! Államok Szervezetének elveivel. Ez a cikkely magában foglalja azokat az intézkedéseket, amelynek értelmében Kubát vagy kizárnák az Amerikai Államok Szervezetének intézményéből,