Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

4 NEPOJSÄG 1982. január 28., vasárnap ®g:S mi 51* (*i Sr íi-­TWOLMK PÁLFFY GYÖRGYNEK, az egri Gárdonyi Géza szín­ház művészének, Moliére: Tartuffe című vígjátékéban, a címszerep alakításáért. (Kiss Béla rajza) — NÉGY ÉPÜLETET át­adtak a hatvani lakótelepen az idén: száznyolc lakó már otthonra talált. Megkezdték az V. lakóépület építését, eb­ben 27 lakás létesül. Az ösz- szes beruházási összeg 20 millió forint.- FEBRUAR 7-ÉN tartják ankétjüket Eger város és az egri járás mezőgazdasági dol­gozói az egri Városi Művelő­dési Házban. Az ankéton meg­beszélik a mezőgazdasági könyvhónap járási és városi feladatait. — A HATVANI Konzerv­gyár részére a Láng Gépgyár az idén több sűrítő és külön­böző konzervipari gépet szál­lít. A gépek folyamatosan ér­keznek és részben a gyár szakmunkásai szerelik be azokat. FELHÍVÁS Az Egri Városi Tanács V. B. egész­ségügyi osztálya felhívja a szülő­ket, hogy február 2—3-án délelőtt S—12-ig és délután 3—6-ig a városi tanács épületében gyermekbénulás elleni oltást tart. Oltásban részesülnek az 1959. Ja­nuár 1. és 1961. október 31. között született gyermekek. Az oltásra az idéző, oltási lapot és kanalat mindenki hozza magá­val. Norman Wisdom nevét meg kell tanulnunk. A komikusok általában népszerűek, de az átlagon felül kevesek emelked- ; nek. Az igazi nagyok, mint Chaplin, vagy a zenebohóc Grock, korszakot és felejthe­tetlen figurát teremtettek és az egész világ visszhangozta ne­vüket. Ma is fogalmat jelente­nek. Néhány film után merész következtetést jelentene azt ál­lítani, hogy a szigetország újabb Chaplinnel ajándékozta meg az emberiséget, de az tény, hogy Norman Wisdom az emberi nevettetés olyan iz­mait működteti, amelyek rend­kívül lelki adottságokra utal­nak. Chaplin is azt tette a film hőskorában, amit most Wis­dom: a kicsi embert — hol sa­ját helyén, hol rendkívüli és bonyolult helyzetekben — áb­rázolta esetlen őszinteségében. Mi a film lényege? Egy egé­szen miniatűr angol kispolgár, más kispolgárokkal együtt, a háború kellős közepén nem szenvedheti a fontoskodó ka­tonákat. Az ismeretlen kispol­gár csak a saját szakmáját és civilségét isteníti és csak az szent előtte, amit elöljárója szentnek minősít. A cseppnyi útépítő munkás hisz a mérnö­kében megtestesült felsőbbség- nek, ezért még a háború ide­jén is, apró dolgokban is haj­landó ujjat húzni a katonaság­gal: elzárja az utat a lakta­nyába bemenő és onnan kijövő autók elől, mert neki az út­építés kizárólagos feladata. A fontosság tudata az apró őrült­ségeken bizonyítható a legjob­ban, ezért bírókra kél az ezre­dessel is, ha a helyzet úgy dik­tálja. JMegtréfálja a kiképző őr­mestert és fölényes is addig, amíg civilben mászkálhat. Mi­helyt azonban behívják, an­gyalbőrt adnak rá, személyte­lenné válik és elviselhetetlenül félszeggé. Amíg egyéniségét újra meg nem találja. Balkezesnek és eközben hős­nek lenni, a humor egyik ki­apadhatatlan forrása. Pitkin — aki megszólalásig hasonlít egy német tábornokra — a véletle­nek folytán német tábornoki egyenruhához jut, onnan köz­vetlen életveszélybe kerül, majd megmenekül. Sok mindenre ké­pes1 hőssé rukkol elő, s mire a háború végére hazaér, a ki­csiny városban polgármesterré választják. Ezt a testre szabott komé­diát olyan jókedvvel játssza végig Norman Wisdom, amely elragadja a nézőt és percekig és a tábornok Angol iilmvígjátók nevet. Nem a fordulatokon, bár ott is akad eredetiség, de inkább és elsősorban azon, aho­gyan ezeket a fordulatokat Nor­man Wisdom végigbukfencezi. Tele szájjal nevet a mások ostobaságán és ugyancsak tele szájjal nevet akkor is, amikor az ő ügyefogyottsága nyilván­való. Nem vesz semmit komo­lyan, az egyik perc keserűségét vagy nevetségességét azzal fe­ledteti velünk és önmagával, hogy mindent feledve, fogadja az újabb meglepetéseket. Igaz, még a felszínen táncol, a neve­tésen túl még keveset mutat a kort kritizáló humor és ember­ség felé. De eszközeiben már készen áll az efajta művészi munka beteljesítésére. Most még csak az angol átlagpol­gár, a becsontosodott civil cset- lik-botlik előttünk, aki a há­ború legközepén is „civil-ba- gázs” marad, de ha beleviszik, akkor nagy dolgokat is képes és akar véghezvinni. Ennek a kispolgárnak még nincsenek távlatai. Érzi azt, hogy a mun­ka miatt megbecsüli a társada­lom, emiatt vannak jogai, véle­ménye is lehet, de semmi több. Ügy érezzük, hogy ennek a nagy nevettetőnek még nem ír­ták meg azt a „storyt”, amiben minden adottsága teljes virág­zást mutathatna. Sok jó angol filmvígjáték után, valószínűleg megkapjuk ezt is. Ez nem Nor­man Wisdomon fog múlni, ha­nem az írókon. A rendező, John Paddy Carstairs egyik fő érdeme, hogy ezt a kitűnő komikust hagyja játszani. Pontosan fel­épített jelenetekben, a lélek­tani indítástól kezdve, az ese­mény utolsó mozzanatáig kiél­vezi és kiaknázza ezt a har­minckét foggal, harsogóan ne­vető férfit. Mindenki statisztál ehhez a hallatlan jókedvhez és ez a jókedv és harsogás át is ragad a nézőkre. A képtelen és valószínűtlen fordulatok meg­megakasztják a zavartalan szó­rakozást. Nem megnyugtató, ahogyan a németeket és azok háborús viselkedését bemutat­ja ez a film, s az is vitatható, hogy a háborúról, mint valami jámbor és mulatságos majális­ról kapunk képet, de kárpótol sok mindenért az önfeledt ne­vetés és nevettetés. Honor Blackman, Edward Chapman, Campbell Singer, Hattie Jacques, Brian Worth nevét jegyezzük még fel a ki­tűnő színészek közül. A moziból jóízű nevetések emlékével jövünk ki és azzal az el nem hallgatható kérdés­sel: mennyivel mélyebb nyoma maradna ennek a filmnek ben­nünk, ha az édesre kevert me­séhez a szatíra mérgéből pár cseppel többet vegyítettek volna? Farkas András EGRI VÖRÖS CSILLAG 28—31-lg: Én és a tábornok EGRI BRÖDY 30—31: Nyomorultak (I.—n.) GYÖNGYÖSI PUSKIN 28—31-ig: A bosszú GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 28—30-ig: Az írnok és az írógép HATVANI VÖRÖS CSILLAG 28— án: Adua és társnői 29— 30-án: Halálhajó HATVANI KOSSUTH 28-án: Újra egyedül 30— 31-én: Gerolsteini kaland HEVES 28— án: Amerika egy francia’ szemével 29— 31-ig: Foma Gorgyejev PÉTERVASARA 28-án: Lejtőn 30— 31-én: Amerika egy francia szemével FÜZESABONY 28- án: Az élet titka 29— 31-ig: Újra egyedül EGRI BÉKE 28—29-én: Rocco és fivérei Egerben du. fél 4 és este 7 6: JUANITA CSÓKJA (Szelvénybérlet) A BRTISLAVAI TV MŰSORA: vasárnap 10.00: Bábjáték. 11.00: Gyermek- műsor. 11.30: Mezőgazdasági adás. 14.00: Csehszlovákia nemzetközi asztalitenisz-bajnokságának köz­vetítése Prágából. 17.30: Ifjúsági adás. 19.00: Tv-hiradó. 19.30: Sport­eredmények. 19.50: Versek. 20.00: Az ötödik ügyosztály, cseh kém­film. 21.30: Zenei lexikon. — 21.45: A nap visszhangja. HÉTFŐ 18.00: Filmelőadás. 18.30: Tv-ab- lak: Fehér nyomok. 18.55: Műsor­ismertetés. 19.00: Tv-újság. 19.30: Közvetítés a Matadorról. 20.00: Ka- | leidoszkóp. 21.30: Tv-újság. 1962. JANUAR 28., VASARNAP: KAROLY 65 évvel ezelőtt, 1897. január 28-án született VALENTYIN KA- TAJEV szovjet iró. Első jelentősebb művében az első ötéves terv időszakát ábrázolta (Hajrá). Az ifjúság részére írt Távolban egy fehér vitorla című kisregénye az 1905-ös forradalomban ját­szódik le, majd ennek folytatásaként megírta a Tanya a sztyep­pén című regényét. Az ezred fia című munkájában a hazájukat hősiesen védő szovjet embereknek állít emléket. 380 évvel ezelőtt, 1582-ben e napon született JOHN BARCLAY skót író, műveit latinul irta és bennük kortársait, főleg a jezsui­tákat gúnyolta ki. Fő műve az Argenis (1622), amelyet a legtöbb európai nyelvre leíordíotttak, a kor erkölcseit, különösen a fran­cia udvart gúnyolta ki. Érdekes találmányok és felfedezések: KOLUMBUSZ nyugati tengeri útja során 470 évvel ezelőtt, 1492-ben fedezte fel Hispaniola szigetét (a mai Haiti). A Labrador-félszigetet és egyben az észak-amerikai kontinens létezését 465 évvel ezelőtt, 1497-ben JOHN CABOT angol tengerész fedezte fel. Rádió- és televízióműsor •^AéWVWWWVWW A TV MŰSORA: JANUAR 28., VASÁRNAP: KOSSUTH-RADIO: 6.00: Hírek. Idő járás jelentés. 6.10: Zenés mű­sor. 7.00: Műsorismertetés. Szín­ház-, hangverseny-, mozi-műsor. 7.15: Egy falu — egy nóta. — 7.50: Falusi életképek. 8.00: Hírek. Idő­járásjelentés. 8.10: Szív küldi. 9.00: Édes anyanyelvűnk. 9.05: Padalatti ország ml lesz veled? Ifjúsági Rá-v dió műsora. 10.00: Tánczene. 10.45: Arcképek rivaldafényben. Sándor I. írása. 11.50: Olvasónaplómból. Illés B. írása. 12.00: Hírek, lap­szemle. Idő járás jelentés. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Dezséry László: Hétvégi jegyzetek. 13.00: A Varsói Rádió esztrádzenekara játszik. 13.40: Tudományos híradó. Van új a Nap alatt."14.00: Zenekari muzsika. 15.00: Nemzetközi kalei­doszkóp. 15.20: Tánczene. — 15.40: Tamási A. új műve. 16.00: Népi muzsika. 16.30: Üj Zenei Üjság. — 16.55: Műsorismertetés. 17.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. 17.10: Kin­cses Kalendárium. 18.10: Az ope­rettszerkesztő postájából. — 19.00: Földes Gy: Amiről beszélni kell. 19.10: Magyar Rádió tánczenekara. 19.50: Jó éjszakát, gyerekek. 20.00: Hírek. Totóeredmények. 20.10: Le­ment a hold. Rádiójáték. — 21.20: Zenei műsor. 21.30: Schubert: Be­fejezetlen szimfónia. 22.00: Hírek. Időjárásjelentés. 22.10: Sporthírek és totóeredmények. 22.20: Könnyű­zene. 23.10: Operarészletek. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Ver­bunkosok. 0.30: Himnusz. PETÖFI-RADIÓ: 7.30: A római kát. egyház félórája. 8.00: Orgona­muzsika. 8.30: Mit hallunk a jövő héten? 9.00: Operetthangverseny. 10.00: Miska bácsi lemezesládája. 10.40: Magyar Rádió énekkarának hangversenye. 11.25: Ami a Liszt évfordulóból kimaradt. Riport. ■— 12.30: Ha pénz van a zsebben. El­beszélés. 12.50: Művészlemezek. — 14.00: Időjárásjelentés. 14.15: Ma­gyar tájak. Tolnai képek. — 14.15: Magyar Rádió Gyermekkórusa énekel. 15.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.15: Zenekari muzsika. 16.00: Egyszer van vasárnap. Rádiójáték. — 17.02: Beethoven összes zongoraszonátái, VIII. 17.45: Krizsán László: Kalózok az inkák földjén. 18.04: Anyegin, összeállítás. 19.50: Pénteken este. 23.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 23.10: Műsorzárás. 9.40: Üttörő-híradó. 9.55: Atkap- csolási szünet. 10.00: Milyen csoda történt ma éjjel? Közvetítés a Bábszínházból. 11.00: Esztrádműsor. a Képes Üjság szerkesztőségével. Közvetítés a Bagi Művelődési Ház­ból. Utána a 4. sz. Magyar Híradó, majd a Magyar Hirdető műsora. — 18.30: Zárszámadás. 19.30: Tv-hir­adó. 19.50: ö is a te gyereked. Ba­rabás Tibor, Kossuth-dijas író jegyzete. 20.00: A vasárnap sport­ja. 20.20: Vasárnapi vers. Scgiller: Vágyakozás. 20.25: Angol film. —■ 21.50: Hírek. JANUAR 29., HÉTFŐ: KOSSUTH-RADIO: 4.26: Rákóczi induló. 4.30: Hírek. Időjárásjelen­tés. 4.35—7.59: Vidáman — frissen. Zenés műsor. Közben 6.35: Sport- és totóhírek. Kb. 7.35: Hirdetőosz­lop. 8.00: Műsorismertetés. Időjá­rásjelentés. 8.10: Könnyűzene. 9.00: Lányok, asszonyok. 9.20: Opera­részletek. 10.00: Hírek. Totó. Idő­járásjelentés. 10.10: Mesemondó kis tarisznya. 10.30: Elhangzott műso­rainkból. 12.00: Déli harangszó. Hí­rek. 12.10: Operettmuzsika. 13.00: Napirenden. 13.59: Heti Zenés Ka­lendárium. 14.00: Ordasok között. Folytatásos rádiójáték. 14.33: A mátészalkai földművesszövetkezet népi zenekara játszik. 15.00: Hírek. Közlemények. 15.08: Idő jár ás jelen­tés. 15.10: Üttörő Híradó. 15.30: A Magyar Rádió gyermekkórusa éne­kel. 15.45: Válaszolunk hallgató­inknak. 16.00: Szív küldi. — 16.55: Műsorismertetés. 17.00: Hírek. Idő­járásjelentés. 17.15: ötórai tea. — 17.40: Fiatalok Zenei Újságja. 17.58: Liszt-rapszódiák népi zenekarra. —» 18.20: Leopold Simoneau énekel. — 18.40: Szóljon hozzá! 19.00: Nép­szerű melódiák. 19.40: Közvetítés az Erkel Színházból. A Leningrádi Fiiharmonikus Zenekar hangver­senye. A szünetben kb: 20.25: Esti Krónika. 22.00: Hírek. Időjárásje­lentés. 22.20: Kóczé Gyula népi ze­nekara játszik. 23.00: Kamarazene* 23.40: Könnyűzene. Közben: 24.005 Hírek. Idő járás jelentés. 0.30: Him­nusz. TV MŰSORA: 19.30: Közvetítés az Erkel Szín­házból. A Leningrádi Filharmoni­kus Zenekar hangversenye. Kb* 21.30: Hírek. GUZ! MIHÁLYKÁROLY 58. • — Megcsalt! Érti?... Meg­csalt! Mással láttam csókolóz- ni! ... A mennyországból egy­szerre a földre zuhantam... Sőt annál is lejjebb, a pokol mélységes fenekére... Ember* Érti mit mondok? ... A világ legszebb angyala, akiről azt hittem,, az enyém, megcsalt.,. Először azt terveztem, meg­ölöm — aztán másként hatá­roztam: egy sor búcsúlevél nélkül én tűntem el az ő és családom életéből örökre... Máig is keresnek. Azt hiszi, Lafarte az igazi nevem?... Nem!... Álnéven szerepelek, származásomat senki sem is­meri el... Meg akartam itt, Vietnamban dögleni... 12 hó­nap alatt nem sikerült... Pe­dig jó néhányszor voltam már életveszélyben ... Igyunk! Töltött mindkét pohárba. — Nemrég kerültem ide Na- Facba. Van egy disznó pa­rancsnokom... Mert az, disz­nó! önző, kegyetlen, kímélet­len ... Ha kártyázni van ked­ve, nekem le kell ülnöm vele és kártyáznom kell... És ve­szítenem!... Érti?... Veszíte­nem kell, pedig ripityára verném, elnyerném még a gatyáját is... Ha a kapitány mulatni akar, vele kell tarta­nom, ott kell sürögnöm-forog- 8MBR körülötte, mint egy cse­lédnek ... És én megteszem ... Ivott. — És ugye most csodálko­zik? — folytatta a hadnagy. — En, aki sebzett szívvel, sem­mivel sem törődve, meghalni jöttem ide, most alkalmazko­dom és kétszer is meggondo­lom, mielőtt fejjel nekimen­nék a falnak... Nem tudom, bűn-e ez? Ha igen, köpjön rzenibe ... Megalkudtam vol­na a halállal?... Nem tudom... De most már nem dobnám oda könnyen az életeme^! ... Sok halált láttam már, sok bajtársam elesett... Éppen ezért egy kicsit megtanultam becsülni az életet... Persze, én már, ha életben maradok, sem megyek haza Párizsba ... Nem, soha többé! Elmegyek... mit tudom én hová... Csak el... minél messzebb... Tölteni akart, azonban meg­lepetten tapasztalta, hogy az üveg kifogyott. — Megyek — mondta gyor­san —, hozok még egy üveg­gel. — Nem, nem hadnagy úr. Nemsokára éjfél. Ilyenkor már nincs nyitva a kantin sem. — No és? ... Azt hiszi, nem akad szállásomon egy üveg pálinka? — Tudom, hogy akad... De most már ne — Inkább hol-, nap este... — Rendben van ... De hol­nap ismét eljövök ... Feltétle­nül ... Felállt és dülöngő léptekkel elindult szálláshelye felé. ★ Gazsó másnap korán reggel számba vette a gyógyszerkész­letet. örömmel. állapította meg, hogy az erőd bőven el van látva gyógyszerrel és köt­szerrel. Még nagyobb volt az öröme, amikor rájött, hogy itt sem vezettek naplót sem a készletről, sem a felhasználás­ról, akárcsak Bá-Kán-ban. Ezek szerint nem lesz nehéz dolga... De hogyan kerül ki a küldemény az erődből? ... Na- gyon-nagyon hiányzott Ti-ti segítsége ... Valahogyan mégis ki kell juttatni az erődből a csomagot... De hogyan? Lhan Nung bizonyára nem visz ki mosnivaló szennyest... Vala­milyen más megoldást kell ta lálniok ... Hátra sietett, az udvar vé­gébe, a sütöde felé. Most is Lhan Nung és az inasféle vol­tak benn ... — Jó reggelt... A kenyere­mért jöttem... Amint a vietnami férfi a polchoz ment, Gazsó észre­vétlenül intett neki, a fiú felé biccentve. — Beszélhetsz előtte — mondta halkan Lhan Nung —, nem ért franciául. Minden lá­togatásod alkalmával nem küldhetam ki. Még gyanút fogna. — Ide figyelj! — kezdte Ga­zsó, amint átvette a kenyeret. — Én küldeni akarok vala­mit... Kivel és hogyan juttas­sam ki az erődből?... — „Szennyest” akarsz kül­deni? — kérdezte a légionista meglepődve. Lhan Nung mosolygott. — Tudom... Szóval innen ezen a módon nem tudjuk kijuttatni. De holnapra hozom az utasítást... Vigyázz!... Itt a német!... Gazsó sarkon fordult és ke­délyesen üdvözölte a belépő Hauswirthot. — No, hogy ízlik a tegnap küldött pálinka? — kérdezte. — Remek — válaszolta örömmel a német. — Te iga­zán gavallér ember vagy... — Megéri — magasra tar­totta a friss kenyeret. — Nagy­szerű a kenyér... Gazsó sietett vissza a beteg­szobába, megkezdte a gyengél­kedők ellátását. Injekciókat, különböző gyógyszereket adott a betegeknek. Azok hálálkod-i tak, amiért vasárnap ilyen szépen rendbeszedték a szobát. Az egészségügyi délután ki-1 sétált a felső erődbe, ahol kö­szönetét mondott a fiúk segít­ségéért. A magyarok sokáig beszélgettek, végül is Koltai Kálmán tizedes figyelmeztette Gazsót. — Ideje visszaindulnod. Ha teljesen besötétedik, már nem ajánlatos a bennszülöttek kunyhói között járkálni. Elbúcsúzott honfitársaitól és elindult visszafelé. Kíváncsian nézegetett a kunyhók felé. A félhomályban észrevette a bennszülötteket és érdekes: azok nem tettek barátságtalan mozdulatokat, vagy megjegy­zéseket; ellenkezőleg, megha­joltak és mosolyogtak. Gazsó először azt hitte, öltö­zékével van baj, azért nevetik ki. Zavartan végignézett ma­gán, de nem talált semmi ki­fogásolni valót. Még egyszer visszapillantott a bennszülöt­tekre, de azok továbbra is ba­rátságosan mosolyogtak rá... Kezdte kényelmetlenül érez­ni magát... Nem tetszett neki, hogy egyszerre ennyi ismerőse akadt... Miért köszöntötték?... Tudnak valamit?... És hon­nan?... Ezt feltétlenül szóvá teszi másnap Lhan Nungnak... Ébresztőkor már talpon volt. Kiült a betegszoba előtti pád­ra, friss levegőt szívni. Körül­belül húsz méterre vietnami lányok és asszonyok hasogatták éles késeikkel a már régebben odakészített bambusznádtör- zseket. Az egyik asszony kí­váncsian nézett Gazsó felé, aztán szorgalmasan munkál­kodott tovább. . _ - A légionista &-itkíK» úgy érezte, va­lamit akarnak tőle. Körülné­zett óvatosan, aztán elindult a konyha felé. Üt ja a vietna­mi asszonyok mellett vezetett el. Amint mel­léjük ért, egyi­kük halkan megszólalt: — Ti-ti azt üzeni, hogy ha­marosan eljön... Gazsó szíve megdobbant, de nem állhatott meg, ment to­vább, nehogy valaki meglás­sa. Az asszo­nyok is szorgal­masan dolgoz­tak tovább. Kissé nyugtalanították a történtek. A kunyhók között is kényelmetlenül érezte ma­gát, most is. Hát mindenütt tudnak ő és Ti-ti kapcsolatá­ról?... Vagy egyebet is tud­nak?... Űristen!... (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents